Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-20 / 143. szám

fczomfcat, 1981. június 20. 5 Fü! -orr-gégészek világkongresszusa Beszélgetés dr. Ribári Ottó alelnökkel Az egész világ egészségügyét befolyásoló nagyszabású tanácskozásnak ad ismét otthont hazánk. A tavalyi élettani világkongresszus után holnaptól egy héten át Budapesten rendezik meg a XII. fül-orr-gége világkongresszust. A tanácskozást és a hozzá kapcsolódó második nemzetközi filmfesztivált a Budapesti Nemzetközi Vásár területén holnap, vasárnap délután 5 órakor dr. Schultheisz Emil egészségügyi mihiszter nyitja meg, majd dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke üdvözli a világ minden részéről hazánkba érkezett több mint háromezer kutatót és gyógyító orvost. A világkongresszus előestéjén beszélgettünk' dr. Ribári Ottó egyetem) tanárral, a Szegedi Orvostudományi Egyetem fül-orr-gége klinikájának igazgatójával, a szervező bizottság alelnökével. — Milyen előzmények Után kerül sor a füLorr-gégészek XII. világkongreszszHaára? — Először 1928-ban találkoztak a világ fül-orr-gégészei. hogy kicseréljék . tapasztalataikat, beszámoljanak kutató- és gyógyító munkájuk legfrissebb eredményeiről. Ügy határoztak, hogy négyévenként rendezik meg szakmai világkongresszusukat. A második világháború nemcsak a rendszeres találkozókat szakította meg, de hosszú Időre zavarokat okozott a szakemberek kapcsolataiban is. Japán kollégák kezdeményezésére 1965-ben Toklóban rendezték meg a VIII. világkongresszust. ahol megalakították a Fül-Orr-Gégészeti Egyesületek Nemzetközi Szövetségét, mely azóta szervezi és irányítja a tudományos programokat a szakemberek nemzetközi tevékenységét Négy évvel ezelőtt Buenos Airesben döntött úgy a közgyűlés, hogy az idén Magyarország legyen a világtalálkozó helyszíne. Ezt ml, magyar fülorr-gégészek rendkívül nagy megbecsülésnek éreztük, de egyben hatalmas felelősséget is rótt ránk. — Milyen témák kerülnek a kongresszus napirendjére7 — A kongresszus fő tematikáit tizenegy fő csoportban tárgyaljuk meg, melyek elsősorban a fül-orr-gégészet határterületeire koncentrálnak. Plenáris üléseken és 32 kerekasztal-konferencián mintegy 700 előadás hangzik majd el az orr- és szembetegségek kapcsolatai; a rákos daganatok és a fül-orr-gégészet; a gyermekgyógyászat és a fül-orr-gégészet közös problémái ; a fül-orr-gégészet és immunológia; a fül-orr-gégészet és baleseti sebészet; a fül-orr-gégészet és pathológia; a fül-orr-gégészet és neurológia (idegsebészet); a nagyothallók rehabilitációja; e szakma kórtani problémái ; a fül-orr-gégészet és a hangképzés (foniátria) közös területei, valamint. a fül-orr-gégészet oktatása és a szakképesítésre való felkészítés témakörében. — A kísérőprogramok hogyan kapcsolódnak a világkongresszus szakmai előadásaihoz. vitáihoz? — Mindenekelőtt a fülorr-gégészeti filmek világfesztiváljáról szólnék, melyet elóször a négy évvel ezelőtti Buenos Aires-i világkongresszushoz kapcsolódva rendeztek meg. A budapesti filmfesztiválra 120 művet neveztek, melyek közül három kategóriában — oktatófilmek. judományos filmek, technikai kivitelezés — adják kl az arany-, ezüst- és bronzérmeket A kongresszushoz kapcsolódva rendezzük meg a nemzetközi szövetség közgyűlését. T. U Kisplasztikái kiállítás Ma, szombaton a Műcsarnokban nyílik meg az V. budapesti nemzetközi kisplasztikái kiállítás, amelyen 28 ország 92 művészének több mint 380 alkotását mutatják be — jelentették be pénteken a Műcsarnokban megtartott sajtótájékoztatón. Aradi Nóra művészettörténész, a kiállítás titkára elmondotta, hogy a Művelődési Minisztérium tíz évvel ezelőtt hirdette meg első ízben a budapesti nemzetközi kiállítást, s ezzel hazánk is belépett a nemzetközi képzőművészeti tárlatok rendezőinek sorába. A kiállítás legkiemelkedőbb alkotásait tíz egyenlő értékű díjjal jutalmazzák, amelyet neves nemzetközi zsűri Ítélt oda. Díjat nyert Szentirmai Zoltán is, Budapest Főváros Tanácsa különdíját Lóránt Zsuzsa kapta. Hagyomány már, hogy a nemzetközi tárlattal egyidőben retrospektív kiállításon mutatják be egy-egy jeles magyar alkotó munkásságát; ez alkalom thai az 1975-ben elhunyt Schaár Erzsébet érdátnes művész gazdag életművét. A kiállítás szeptember 27lg tekinthető meg. Szenti Sándorra emlékezünk Hetvenöt évvel ezelőtt, 1906. június 20-án Született Szenti Sándor, a két világháború közötti munkásmozgalom egyik hódmezővásárhelyi vezető személyisége. Hódmezővásárhelyen született, napszámos szülők gyermekeként. Kilencen voltak testvérek. elképzelhető mennyire szűkös körülmények között élt a család. Szenti Sándor 5 elemit járt Dolgoznia kellett. Tizenhárom éves korában cipészinas lett. Tizenhét éves korától, 1923 óta vett részt a munkásmozgalomban. 1924-ben már szakszervezeti jegyzőnek választották a cipészek, csizmadiák szakszervezetében, majd ugyanezt a munkát folytatta a jogutód bőripari munkások szakszervezetében. 1932-ben — 26 éves korában — a bőripart munkások szakszervezete helyi csoportja elnökévé választották. A nagy válság időszaka volt ez. amikor a legfontosabb. egyszersmind a legnehezebb vylt bármit is tenni a munkasok sorsának jobbrafordulásáért. 1932-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba. 1934—39 .között a párt-végrehajtóbiaottságnak is tagja volt. A 30-as években a bőripari munkások szakszervezete helyi csoportiának elnökeként száfrios bérmozgalmat, sztrájkot szervezett helyben és vidéken. Különösen 1936—37-ben igen eredményesen vezette a bőrmunkások sztrájkjait. Az SZDP tagjaként részt vett a röplapok terjesztésében, plakátragasztásokban. választási agitációkban. Ezek akkoriban igen veszélyes tevékenységnek számítottak. 1944 novemberében az elsők között lett tagja a Magvar Kommunista Partnak. 1945ben egyhetes pártiskolát is végzett. Ebben az időben a pártot képviselte a városi törvényhatósági bizottságban. és beválasztották a Nemzeti Bizottságba is. Oláh Mihály, Boros János, Zombori István és más elvtársakkal aktívan kivette részét a közéleti munkából. Minden tőlük telhetőt megtettek az élet megindításáért. és akkor már szerencsére legálisan, a különböző bizottságok tagjaként harcoltak a munkásosztály politikai és gazdasági hatalmának a kivívásáért. Szenti Sándor 1946. szeptember 3-án indítványozta a Nemzeti Bizottságban: testületileg táviratban sürgessék a kormányt, minél előbb emelje törvényerőre a malmok községesítése. illetve állami kezelésbe vételéről szóló rendeletet Tudták ezek az elvtársak, hogy nagyon sok múlik a munkásosztály gazdasági hatalmának a megalapozásán. 1946—47-ben Szenti Sándor az MKP városi szervezetének a titkára is volt, majd a városj szakmaközi bizottság titkára lett. és 1948-tól. amikor 3 hónapos pártiskolát is végzett, a szakszervezet járási titkáraként dolgozott tovább. 1951 —64 között az I. kerületi pártalapszervezet titkára volt. 1956-ban részt vett az ellenforradalom leverésében, és az MSZMP megszervezésében. 1957-ben tagja lett a munkásőrségnek. Közéleti tevékenységét 1966-ban bekövetkezett haláláig folytatta. Munkásságát a párt és a kormány magas kitüntetésekkel elismerte. Tulajdonosa volt a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékéremnek is. Születésének 75 éves évfordulóján tisztelettel emlékezünk Szenti Sándorra, aki a két világháború között és a felszabadulást közvetlenül követő, tehát a legnehezebb időkben egyik jeles vezetője volt Vásárhelyen a munkásmozgalomnak. Mayer Gyuláné Távozók, új tagok, műsorterv Évadzáró a színházban Egyhetes, szrkásos, szombathelyi „munkavtkendjéről" megtérvén tegnap, pénteken tartotta évadzáró társulati ülését a Szegedi Nemzeti Színház. Mentes József, a MÜDOSZ helyi csoportjának titkára üdvözölte a Zenés Színház nézőterét betöltő tagságot, az elnökségben pedig a városi pártbizottságot Nagy László munkatárs, a megyei tanácsot dr. Müller Józsefné művelődésügyi osztályvezető, a városi tanácsot Bányainé dr. Birkás Mária elnökhelyettes képviselte. Előbb Pál Tamás igazgató elemezte a most lezárult évadot, majd Csanádi Géza. a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. A művészeti munka értékelését megelőzően Pál Tamás műszaki-technikai gondokról szólt, mindenekelőtt az ószínház építkezéséről, mely lassabban halad a kelleténél. Igaz, tűi nagy megpróbáltatást, speciális föladatokat ró a kivitelezőre, a színháziak mégis elsőrendű föladatként kezelik, s legkésőbb 1985-ig szeretnének visszaköltözni. Az egyéb kiszolgálóépületek helyzete sem rózsás: az asztalosok Csongrádi sugárúti műhelyét például be kellett zárni, életveszélyes. Nehézségeik a színházi üzemelés általános korlátait is meghaladják, s jó lenne, ha a velük szemben tanúsított szi^ gort a felettes hatóságok azok iránt is érzékeltetnék, akiknek a színház is ki van szolgáltatva — hangoztatta. A művészi munkáról elmondta, ez a szezon több sikert hozott, mint kudarcot. A prózai társulat nál egyértelmű sikerként könyvelte el O'Neill Utazásának, a Paraszt-Hamletnek, Goldoni: Két úr szolgájának előadásait, a főiskolások megjelenését, Ruszt József tevékenységét, valamint a régi szegedi színészek alakításait. Az is igaz viszont, hogy a Cenci-házat és a Goldoni-darabot nem tudták kijátszani annyi előadásban, ahogyan tervezték; komoly áldozatokkal járt Szegeden tartani a főiskolásokat, a Holló és sajt bemutatóját kudarcként emlegetik, s vitathatóan ítélik meg a Gólemnek, valamint a Turandot hercegnőnek értéked. Kiderült, a prózai társulat akkor tud eredményesen dolgozni, ha kellő művészeti irányítással létrehozza a maga műhelymunkáját. Ezt az elméletileg tudott tételt gyakorlatban is bizonyította az idei évad, mely a szélsőségek évadja volt. Az operett ról szólva elmondta Pál Tamás, a Mikádóról megoszlanak a vélemények: egyesek a darabot utasítják el, s az előadást dicsérik, mások éppen fordítva. Tény: ez a darab ilyen előadásban nem nyerte el a közönség tetszését. Szemben a Bob herceg talán gyengébb előadásaival. Az operarészleg hosszú évek óta prosperál, sikerei nem véletlenek. Zenei színvonala megbízható, és sikerült kialakítania egyfajta realista drámai játékstílusát. Érdekes módon a három premier közül éppen azt a Trubadurt rangsorolta, művészi értékeit tekintve, harmadiknak az igazgató, amellyel külföldön nagy tetszést arattak. Idehaza inkább a hibái domináltak, esetlegességei. Egyértelmű siker volt viszont a Simon Boccanegra, valamint Kovach Andor Medeája, illetve a Gianni Schicchi, egy műsorban. Az 'l980/81-es évadra újra divatba hozott gálaestek beváltották a hozzá fűzött reményeket. kitűnő propagandáját jelentették a színháznak. Beszélt még Pál Tamás a művészek és az operatársulat vendégjátékairól: azoknak szakmai és morális kihatásairól a színházon belül, a sokat bírált szervezési részleg működéséről. ahol a fiatal munkatársaknak mentségeik ls akadnak bőven, s kétségtelen, előadásonként] átlagban több nézőt hoztak be a színházba, mint tavaly. Csanádi Géza szerint eseményekben gazdag, sok kockázattal, bizonytalansági tényezővel járó évadot zár a színház, számos eredménnyel és hiányossággal. Az eredmények közé sorolta Ruszt József művészeti tanácsadó közreműködését, az operatársulat első hosszabb nyugati turnéját, a táncegyüttes első önálló produkcióját A „stagnálás. helyenként a visszalépés, a gazdálkodásban, üzemelésben, közönségkapcsolatokban — a színház működtetésének egészében mutatkozik." A színház költségvetését hosszú idő óta csak a tanácsi többletbevételből lehetett egyensúlyban tartani, s ezért állami támogatását 3 millió forinttal emelték, ami igy jelenleg 21 millió forint. A költségvetésből több mint 4 milliót kellene garantálnia a bevételnek, s ezt évek óta nem .tudják teljesíteni. A gazdálkodásban sem használták föl tervszerűen. előrelátóan a rendelkezésre álló eszközöket. A városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője kitért az egyes produkciók értékelésére ls, végezetül pedig a rekonstrukcióról szólt. Hangoztatta, a szükséges anyaglak rendelkezésre állnak, előreláthatóan a teljes kiviteli tervdokumentáció is elkészül az esztenő végére. 6 fölkérték az Építési és Városfejlesztési Minisztériumot, hogy működjék közre a rekonstrukció mielőbbi sikere érdekében. * Az évad végén nyugállományba vonul Szalatsy Istvánná, Harmath Éva, Marosi Károly, Mezey Károly. Eltávozik a színháztól Darida Miklós, Zsigovits Gábor, Lőrinczy Éva, Nagy Mari, Lakatos István Jankovics József, Pilinyi Márta, Vághelyi Gábor, Gedai Mária, Szűcs Gábor, Szabó Erzsébet, Nagy Éva, Süli Ildikó, Szabó Edit, Maksa Sándor, Farkai Tibor. Mellékfoglalkozásban köt szerződést Varsányi Mária. A színház új tagjai: Császár György. Deák Éva. Halasi Imre, Karancz Katalin, Bognár Zsolt. Nádházi Péter, Nemcsák Károly, Szalma Tamás, Forgách Péter, Laczi Julianna. Csepeli Sándor. Quintus Konrád. Tóth István, Kulcsár Lajos. Belohorszky Sára. Ék Erzsébet. Varga Mátyás, Kovács Kristóf. Merza Gábor. A jövő évadra tervezett műsor. Opera. Verdi: Nabucco. Puccini: Tosca, Szőnyi— Szakonyi Adéshiba és Monteverdi: Orfeo. Operett. Fényes Szabolcs—Harmath Imre— Romhányi József: Maya, Fali Leó: Sztambul rózsája. Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya. Próza. Shakespeare: Cymbeline, Fratti: Az áldozat. Bibiena: La Colandria, Whiting: Ördögök. Gorkij: Zíkovék, Paso: ön is lehet gyilkos, valamint egy ÜJ magyar dráma. N. I. Néprajzosok találkozója Kiss Lajos Kossuth-díjas néprajztudós 1881. március 13-án született Hódmezővásárhelyen. A centenárium évében a kiváló folklorista emlékére ünnepségsorozatot rendeznek szülővárosában. A háromnapos emlékünnepség tegnap, pénteken kezdődött a Petőfi Sándor Művelődési Központban, Csizmadia Sándorné dr., tanácselnök megnyitó beszédével. A Kiss Lajos-emlékülésen vázolták életpályáját, fölmérték Szabolcsban töltött éveinek munkásságát, elemezték a néprajztudós és Hódmezővásárhely kapcsolatait. Koszorút helyeztek el Kiss Lajos szülőházánál és Török Károly sírjánál. Az évfordulóhoz kapcsolódva Vásárhelyen rendezi idei vándorgyűlését a Magyar Néprajzi Társaság. Itt tartják az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők 10. országos találkozóját. A Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlése A tanya (szórványtelepülés) és a város parasztkultúrájának differenciáltsága cimű témakörben két napig három szekcióban ad számot a legfrissebb kutatások eredményeiröl. Az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők jubileumi találkozójának tegnapi megnyitóján dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára A hazafiság és internacionalizmus kérdései a helytörténeti kutatásban címmel tartott előadást. A bevezető előadások és a Magyar Néprajzi Társaság által alapított Sebestyén Gyulaemlékérmek átadása után szabad fórumot rendeztek. A mai munkaüléseken a népi írásbeliség, népi emlékezés; a népi vallásosság, népi társadalom; valamint a nevek és néphagyományok témákban hallgatnak előadásokat és folytatnak vitát. A háromnapos programhoz kiállítások és műsoros est is kapcsolódik. A Tornyai János Múzeumban kiállítás nyílt Vásárhelyi népélet címmel Plohn József archív fotóiból, valamint Tanya a vásárhelyi festészetben címmel azokból az alkotásokból, amelyeket a vásárhelyi, illetve az e tájhoz kötődő művészek készítettek. Vásárhely kővel van kerítve ... címmel műsoros estet rendeztek tegnap este a Petőfi Művelődési Központban. Műsorajánlat A szegedi amatőr dzsessztabor gálakoncertjét rendezik meg ma. szombaton este 8 órakor a Bartók Béla Művelődési Központban. Közreműködik a Szegedi Dzsesszkvintett, továbbá a tábor oktatóiból alakult együttes: Lakatos (Pecek) Géza —dob, Dresch Mihály — szaxofon, Lattman Béla — basszusgitár, Fekete István — trombita, Tomóczky Ferenc — gitár, Szaniszló János — zongora. Holnap, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a November 7. Művelődési Házban a táborban részt vett együttesek és zenészek dzsesszmatinét rendeznek. Horváth-diszkó lesz ma, szombaton délután 6 órai kezdettel a KSZV Victor Hugó utcai klubjában. Az 1978 nyarán hatodik alkalommal Bács-Kiskun megyében, Baján és Kalocsán megrendezett Duna menti folklórfesztiválról készített filmjét mutatja be a szegedi körzeti stúdió holnap, vasárnap 13 óra 55 perckor a televízió l-es programjában. Ez a rendezvény az egyetlen olyan seregszemle hazánkban, amelyre csak eredeti, hiteles folklóranyagot bemutató külföldi és magyar együttesek kapnak meghívást. A film készítői a fesztivál kalocsai eseményeit örökítették meg. Elekes Zsuzsa orgonaestjét rendezi meg az Országos Filharmónia június 22-én este 8 órai kezdettel a dómban. Közreműködik: Kenesey Gábor (ének). A műsorban többek között Bach. Liszt és Mendelssohn művei szerepelnek. Szegedi költő, a József Attila-díjas Simái Mihály lesz a kisiskolások műsorának, a Nyitnikéknek vendége június 22-én 10 óra 5 perces kezdettel a Kossuth rádióban. Viharsarok — három tételben — ezzel a címmel jelentkezik június 23-án a szegedi körzeti stúdió műsora a televízió l-es programjában. A résztvevők elbeszéléséi alapján az 1929-es törvényhatósági választásokról, az 1936-os póhalmi földfoglalásról és az 1937-es gyopárosi eseményekről számolnak be a nézőknek. A Művelődési Minisztérium és a Magyar Rádió „Szép vagy Alföld ..." címmel rendezett műveltségi játékának második elődöntőjét közvetítik a szegedi Somogyi-könyvtárból és a ceglédi művelődési központból június 24-én 19 óra 15 perckor a Kossuth adón. A játékban Szeged 8 tagú csapattal szerepel, a csapat tagjai — helytörténészek, irodalommal, képzőművészettel. néprajzzal, építészettel foglalkozó szakemberek — a város színeiben mérik össze tudásukat a ceglédiekkel. I