Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-19 / 142. szám

4 Péntek. 1981. június 19. Betekintés a járásbíróság munkájába A megtett út időnkénti vén évek óta színvonalasan mint korábban, és sajnos, a fölmérése, az elvégzett végzi a dolgát. A rendőri, növekvő turizmus és tran­munka rendszeres értékelé- az ügyészi, a tanácsi szer- zltforgalom miatt további se fontos föltétele az újabb vekkel jó. tartalmas a kap- növekedéssel kell számolni, ee Újabb tennivalók síkeres csolata, velük rendszeresen megvalósításának. Ilyen megbeszéli a bűnüldözéssel meggondolásból tekintettek és a megelőzéssel kapcsola­vissza a legutóbbi őt eszten- to« tennivalókat. Az elmúlt dőre a Szegedi Járásbíróság öt évben mintegy 10 száza­vezetői is. annál inkább, lékkai csökkent a bíróság­mivel közben több fontos hoz érkezett büntetőügyek Jogszabály is hatályba lé- száma, s ezeknek csaknem pett. 00 százalékát egy-két hónap Kétségtelen, a járásbíró- fokrínk'' üí lnlmmé^ fflfhjrff, ".K.LB. ciuc/,u[ iv=i umcr. a sáp nagg gondot fordit a bü- első" fokon jogerőre ^m^ke bírósafi elé- és tettük ves;,é­nOni^nV fHUA-A.Arn C'*U IUKOU lOgerOre emtlKe- I.I..LK „„„l. A járásbíróság mostaná­ban szigorúbban ítélkezik a különösen súlyos, továbbá a társadalmi együttélés szabá­lyait semmibe vevő egyé­nekkel szemben. Hasonló módon jár el a munkakerü­lők, alkoholisták, harácsolók és egyéb élősdiek esetében is. Akik először kerülnek a' nözés okainak Arra törekszik, hogy ítélke­zéseit általában a közvéle­mény is igazságosnak fo­gadja el Természetesen dík, de a fellebbezéseket a másodfokú bíróság is elbí­rálja egy hónapon belUL Az elbírált ügyek legna­nem föltétlenül. Egyesek gyobb hányadát továbbra is enyhének találhatják a sú- a vagyon elleni bűncselek- sen elvonja, lyos esetekben kiszabott íté- mények képezik. Ezen belül leteket, a bíróság azonban nem változott a társadalmi nem érzelmektől vezettetve, tulajdont károsító cselekmé­nem rokonszenv vagy un- nyek száma, ami azt jelzi, szimpátia szerint dönt. ha- hogy az üzemekben, terme­nem a tények szigorú szám- lőszövetkezetekben alig ja­bavétele, a súlyosbító és az vult valamit a belső ellen­enyhitő körülmények gon- őrzés és a bizonylati fegye­dos mérlegelése alapján, lem. Az okozott károk ösz­Találkozni lehet például olyan nézettel, hogy aki em­lyessége is kisebb. azok olykor megúszhatják a pert szabadságvesztés nélkül. A bűncselekménnyel szerzett hasznot vagy előnyt azon­ban a bíróság következete­Több mint 15 százalékkal csökkent a polgári perek száma. Ez főleg annak a kö­vetkezménye, hogy 1977-ben módosították az ügyviteli szabályokat. 1980. ianuár el­sejétől pedig jó néhány per­csoport a munkaügyi, illetve szege 'általában" l<Te"zer"f£ » bJr$lÓB rlntnál kevesebb, de több­be került. Több a családjogi bert'öit azt'meV'keu'öTnL szőr .lőfoVduíük súTvosabb p°r-mlhn„]JTbnbe\AU"Zm esetek is. Közlekedési sza- ez a helwet a házassági bálytalanságért kevesebb bontóperekkel is. jóllehet embert kellett felelősségre 1979 úta némi javulás mu­ez a tendencia a tatkozik. E pereknek körül­közlekedés biztonságát szol- belül kétharmada a felek gáló intézkedéseknek, a ja- közöe megegyezésén alapul, vuló rendőri ellenőrzésnek A válások mintegy 70 szá­Az ítélkező szervek azon­ban korántsem dolgozhat­nak ilyen sematikus módon. A bűncselekményt kiváltó vonn{ s okok között gyakran szere­pel az alkoholizmus, amely sajnos, nemhogy visszaszo­rulna. hanem növekedni lát- & a szigorúbb büntetések- zalékát a nők kezdeménye­nek köszönhető. Az ittas Némileg fogyatkozott a vezetés miatt elítéltek ará- lakásügyek száma, ami a nya azonban még mindig szegedi lakáshelyzet javulá­igen magas, ezért a megelő- érzékelteti, ző. Illetve visszatartó intéz- Jelentős mennyiségű úgy­kedések hatékonyságát szük- nevezett peren kívüli ügyet séges tovább növelni. Saj. is intéz a járásbíróság, ame­nos, jelentősen emelkedett a lyek között legjelentősebbek rablások száma. Az új bün- a hagyatéki témák. A gyer­tető törvénykönyv alapján mektartásdíj ideiglenes álla­a bíróság több olyan sze. mi folyósítása iránti kérel­szlk. Amikor egy család kétségbeesett védekezése közben, vagy akár Véletle­nül úgy meg találja tltnl a baltával dühöngő részeg apát, hogy az belehal, a tet­test aligha lehet elvetemült gyilkosként elítélni. A bíró­ság köteles figyelembe ven* ni azt. ls, hogy visszaeső bűnöző, vagy büntetlen elő* életű személy áll-e előtte. mélyt ítélt el garázdaság mek növekvő száma azt jel­Felsőbb szervek állapítot- miatt, akikkel szemben ko- zi, hogy a jogi eszközök nem ták meg. hogy a Szegedi Já. rábban csak szabálysértést elég hatékonyak a fizetési rátbiróság a jogpolitikai el. eljárás indult. Több a vám- kötelezettségüket elmulasz­tok helyes alkalmazása ré- és devizabüncselekmény is, tokkal szemben. Klub — lakótelepi gyerekeknek Az Északi városrész egyik bérházában elhatározta Sza­bó János vezetésével néhány közösségért tenni kész lakó, hogy klubot csinál a gyere­keknek. Törekvéseiket he­lyeselte a lakásszövetkezet igazgatósága és pénzt is adott hozzá. Jó páran lejár­tak a 133. épület alagsorába és a lomtárnak befogott kö­zös helyiségből kihordták a nem oda való dolgokat, fes­tettek. linóleumot fektettek. Plakátokat ragasztottak, be­vezették a villanyt és rövid Idő alatt formás kis társal­góvá alakult a sarokszoba. A gyerekeknek asztali focit, sakkot, építőkockákat kis asztali biliárdot és más tár­sasjátékot ajándékoztak. Az alig 30 négyzetméteres já­téktermet alkalomadtán még a fölnőttek is birtokba vete­tik. Az Északi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet gye­rekklubja, az összefogás szép Példája, s Igazi előnyét majd az esős napokon és a téli zord időben élvezhetik a gyerekek és a — szülők. Á városi népfront­bizottság tanácskozása Ülést tartott teanav. csíi- alista nemzeti egységről, a törtökön a Hazafias Nép- szocialista demokráciáról, a front Szeged városi bizottsá- családról vallott gondolatait. ga. Dr. Berencsi György A népfront szegedi titkára városi elnök üdvözlő szavai emlékeztetett Kádár János­után Kulcsárné dr. Kiss Pi- nak. az MSZMP KB első tlt­roska. a népfront városi tit- kárának hozzászólására, ki­kára tájékoztatót tartott a emelve a népfrontmozgalom­Hazafias Népfront VII. ra és egész népünkre váró kongresszusának munkájáról, feladatokat. Egyebek között ismertette Végül néhánv érdekes fel­Sarlós Istvánnak, az MSZMP szólalásból idézett. A néo­Politikai Bizottsága tagiának, front szegedi bizottságának a Hazafias Népfront Orszá- t i ülége dr Berencsi gos Tanácsa főtitkaranak a _ .. , , . kongresszuson elhangzott György zarszavaval ért vé­szóbell kiegészítését, a szoci- Ret. Játékszín-napok Balatonfüreden Július 1-8-a között Ma­gyar Játékszin-napokat ren­deznek Balatonfüreden a hajdani füredi játékszín megnyitásának 150. évfor­dulója alkalmából — jelen­tette be csütörtökön, a Fé­szek klubban tartott sajtó­tájékoztatón Rácz István, a balatonfüredi városi tanács elnöke. Az eseménysorozat nyitá­nyaként a Veszprémi Petőfi Színház művészei Németh László: Széchenyi című mü­vét adják elö a szakszerve­zetek színháztermében. A következő napokban Bala­tonfüred és a magyar re­formkor címmel irodalmi es­tet tartanak, másik előadá­son a füredi emlékeket ele­venítik fel. A Nemzeti Szín­ház Budapest-orfeum. a Radnóti Színpad Concerto című műsorával vendégsze­repel Füreden. A Magyar Játékszín-napok záróestjén részleteket adnak elő a Hu­nyadi László és a Bánk bán című operákbóL A Győri Filharmonikusok Zenekarát Ferencsik János és Jancso­-vlcs Antal vezényli. Nem tudok tétlenkedni... A Tisza-parti fűrészüzem­ben olyan a rönktér, mint egy katlan. Besüt a nap a közepére, a nyári kánikulá­ban ritkán vánszorog át a töltésen a tiszai friss leve­gő. Legutóbb 41 fokot mér­tek árnyékban. Gyakran két-három köbméteres rön­köket terelgetnek itt a mim­kölni. De ez bizonytalan volt. Tizenkét-tizenöt em­bernek tizenhat vagon búzát kellett bezsákolnia, kegyet­len nehéz munkával. Futballoztam a Szegedi Honvédban, kaptam állást is a katonaságtól: az utászlak­tanyában lettem polgári al­kalmazott. Nem volt nagy kasok. Aki háromnegyed if- pénz, 8—900 forint, de biz­Annus Erzsébet Emlékezés Joachim Rudolfra Viharos századunk sok em- claországba. 1941-ig a kom- Munka Érdemérem. Magyar bernek juttatott különleges munista párt keretei között partizán Emlékérem Kiváló sorsot. megpróbáltatásokat működő Békepárt szervezeté- „ ^ " _ Voltak, akik tehetetlenül há_ ben dolgozott. Akkor a poli- bzoigaiatert traemerem. nyódtak. lehajtott fejjel fo_ tikai rendőrség letartóztatta, joachim Rudolt most lenne gadták a csapásokat, ám él- internálta Oandüvermébe, „., . tek szép számmal olyanok is, onnan Irmin szigetére. akik a nehézségeket legyőzve, Joachim Rudolf azonban Korunk századunk hőse mindig azok mellé az esemé- nem az az ember volt, aki volt? Igaz ember, akit sem fé­nyek mellé álltak, amelyek könnyen beletörődött a rab- lelem, sem egyéni érdek nem előbbre lendítették a világ ságba, a tehetetlenségbe, tántorított el a göröngyös, de kerekét. Megszökött, a újra megtalálta szép célhoz vezető útról. Közüiük egy. Joachim Ru- azt a helyet, ahol a legtöbbet dolf, évekig itt élt a város- tehette. A francia ellenállási ban, Makón. Nehéz, kalandos mozgalomban dolgozott a há- i út állt mögötte, amikor itf le- ború végéig. Franciaország­telepedett. 1901. június 20-án ban már megtette, amit lehe­született Tatabányán, bá- tett, most már újra magyar nyászcsaládban. Még csak 16 akart lenni, A nemzetközi éves volt. amikor belépett a szabadságharcos, politikai szociáldemokrata pártba, munkás nem felejtette el ha­Szinte természetesnek tűnik záját. A hazatérés azonban előttünk, hogy a fiatalember nem volt egyszerű. Regénybe részt vett 1918—19 forradalmi illő kalandos úton jutott haza eseményeiben. A fehérterror a francia és az olasz ellenál­éveiben kilátástalanná válik a lási mozgalom, majd a jugo­helyzete itthon ezért 1923- szláv partizánok segítségével, ban Franciaországba emigrál. Először Pesten, majd Ma­Ott sem elégedett meg az- kőn telepedett le. Nehéz fel­zal, hogy egyszerű bányász- adatok vártak rá és sorstár­ként. a világ dolgaival mit aaira. A magyar nép történe­sem törődve keresse kenye- tében oly sokszor vágyott sza­rét, Bekapcsolódott a CGT badság eljött, de megszilárdí­kommunista irányítású szak- tani a rendet, megvédeni az szervezet munkájába, majd új. szabad életet, ehhez to­1931-ben belépett a Francia vábbra is nagy szükség volt Kommunista Pártba. Az ot- a Joachim Rudolfokra, tani magyar emigránsok Aktívan bekapcsolódott a Szeptember 1-i Bizottságának város kommunistái között a titkára lett. felszabadulás utáni politikai 1936-ban újabb nehéz fel- küzdelmekbe. 1956-ban hol is adatra vállalkozott. Spanyol- állhatott volna, mint azok kö­országba ment. hogy tagja le- zött, akik az ellenforradalom­gyen „az ezer nyelvű egy szí- mai szemben a nép érdekeit, vű" nemzetközi brigádok az országot, a jövő védelmez­egyikének amely a spanyol ték. Ott dolgozott a párt tag­nép szabadságáért harcolt, jai között — mikor, hol volt Sok ütközetben vett részt, s rá szükség — 1964. november három kemény év után, ami- 6-án bekövetkezett haláláig, kor a nemzetközi brigádokat Életének nagyszerűségét kt­felszámolták, visszatárt Fraa- tüntetések sora igazolja: júságát iskolapadban töltöt­te, akaratlanul is szemellen­zővel nézi a világot Kimon­datlanul, de valahogy úgy gondoltam én is. olyan em­berek birkóznak a rönkök­kel. akik „kvalifikáltabb" munkára tán alkalmasak sem lennének. Egy előítélet­tel megint szegényebb let­tem. Lőrincz Lajos izmait ma is megbámulnák a strandon. — Tizenöt évesen kerül­tem a fűrészüzembe. Apám, bátyám ott dolgozott. En­gem is fölvettek vízhordó gyereknek. Akkor nem lehe­tett nagyon válogatni: vagy volt munka, vagy nem. Ké­tes. ötvenben megnősültem. A feleségem takarítónő volt az egyetemen. Született két lányunk, négyünkre már ke­vés jutott a fizetésből. Ki­jöttem ide a Tisza-partra. Először a deszkatéren ra­kodtam. Vagont is sokáig, kézzel szedtük ki a rönkö­ket. Amikor megszűnt a va­gonrakás. akkor kerültem ide a rönkférre. — Hol laknak? — Petőfi telepen" van egy házunk. Nem új építmény, vagy harmincöt éve lakunk benne. — Gyerekei? — Mindkét lányom férj­nél van. A nagyobbik köz­sőbb fölnőtt munkára kerül- gazdasági iskolát végzett, a tem, a fenyőrönköket ke­resztvágó fűrésszel „hosszúz­tuk". Reggel hattól délután ötig dolgoztunk. A mostani paprikagyár he­lyén volt az üzem, elpusz­kábelgyárba került, a kiseb­bik kereskedő a Centrum­ban. Három unokám is szü­letett. — Mennyit keres? Négyezeröt-négyezer­tult a háborúban. Negyven- hatszázat. Feleségem, sajnos, öt után nagv volt a bizony- rokkantnyugdíjas, ő ezer­talanság. Alkalmi munkára hatszázat kap. Velünk él tártunk. Az Országos Tár- édesanyám, nyolcvanéves. házaknál fölvettek néha zsá­Iskolai menetrend Az 1981-82-es tanévre A Művelődési Minisztéri- május 8-án tartják az utol­um közzé tette az 1981—82- só órákat, ekkor lesz a bal­es tanév munkarendjét, lagás. Eszerint az általános- és kö- Az érettségi írásbeli vizs­zépiskolákban szeptember 1- gák a nemzetiségi gimnáziu­en, az állami zeneiskolákban mokban május 14-én, a glm­szeptember 1—5. között tart- náziumok és a szakközépis­ják a tanévnyitó ünnepsé- kólák nappali tagozatán má­get. A dolgozók általános és jus 17-én kezdődnek. A gim­középiskolálban . szeptember náziumok és a szakközépis­7-én kezdődnek a íoglalko- kólák esti és levelező tago­zások. zatán május 31-e az érett­Az alsó- és középfokú ne- ségi írásbeli vizsgák kezde­velési-oktatási intézmények tének napia. nappali tagozatán az első ta- Az utolsó tanítási nap az nítási nap szeptember 2-a• alsófokú nevelési-oktatási A téli szünet december 21- intézményekben, a középis­től 1982. január 3-ig tart. kólák I—III. osztályaiban, a Az első félév január 30-án szakmunkásképző iskolák­fejeződik be, a félévi osz- ban. a gép- és gyorsíró isko­tályzalokat 1982. február 5- Iákban, valamint az egész­én közlik a tanulókkal. A ségügyi szakiskolák I—II. tavaszi szünet április 3. és osztályaiban június 12-e, a 13. között lesz. dolgozók középiskolái I—III. A középiskolák valameny- osztályaiban május 29-e. nyt tagozatának IV., vala- Az ötnapos munkarend ki­mint az egészségügyi szakis- próbálásában részt vevő is­kolák III. osztályos tanulói kólákra vonatkozóan a rrü­— a végzősök — számára nisztérium külön intézkedik. — A gyerekekre költenek? — Anyagilag nincsenek ránk szorulva. Kocsijuk, la­ség. mégis, az idejükkel nem tudnak mit kezdeni a mai fiatalok. Van mindegyiknek magnója, rádiója. Egyedül hallgatják, vagy ketten-hár­man. Motoroznak, Ahhoz sem kell nagy társaság. Ne­künk a környéken rengeteg haverunk volt. Fociztunk, amikor tehettük. Fölosztot­tuk. egyik utca látszott a másik ellen. Petőfitelep Tá­pé ellen. Puhányok a fiata­lok. Nem mindegyik persze, csak talán többen, mint HZ én Időmben. Nem akarnak semmilyen mozgást. Van itt is, aki hozzáigazodik a mun­kához, a társasághoz, a má­sik meg csak azt nézi, eltel­jen a munkaidő. — A hetvenes években már lehetett válogatni a munkahelyek közt. Nem gondolt rá, hogy Itthagyja a rönkteret, könnyebb mun­káért? — Tíz éve még fiatal vol­tam, jól bírtam a nehéz munkát. Szerettem is ezt a fásszakmát, nem kívánkoz­tam el innét. Ma pedig már csak kevesebb pénzért me­netnék el innét. Nyugdíj előtt inkább növelni szeret­né az ember a fizetéset. Ha erővel bírom, és szükség lesz rám, kibírom azt az öt esztendőt. (A rönktéri munkások be­osztásuk szerint segédmun­kát végeznek, mesélte ko­rábban Kis Mihály üzemve­zető. De szakma ez a Javá­ból: megvannak a maga kásuk van. Ha eljönnek, pár mesterfogásai, s bármelyik csirkét, ezt-azt pakolunk ne- idősebb munkásra nyugod­kik. — Mennyi a szabad ideje? — A munka befejezésétől a lefekvésig van néhány óra. AprójószáRot. malacot tar­tunk, erre megy el az időm legnagyobb része. Nézem a tévét esténként. — Milyen műsort néz szí­vesen? — A sportot. Legyen az futball, bunyó, kézilabda, megnézem, ha időm engedi. A krimit is szerelem. Meg ha van valamilyen ió vígjá­ték. Ha egyik sincs, befor­dulok a falnak és alszom. — Üdülni volt már? — Még soha. Lett volna már rá lehetőségünk, csak hát az állatok. Édesanyám idős asszony, nem mertem rábízni. A feleségem is sze­retett volna menni, de be­látta, hogy nem volt ió al­kalom. Kívánkoztam is, nem ls. Olyan a természetem, hogy nem tudok sokáig tét­lenkedni. — Más ma fiatalnak len­ni. mint a maga ifjúkorá­ban? — Nekem az a legfur­csább, hogy itt a sok lehető- gyünk. tan rá lehetne bízni a faosz­tályozást is.) — Más munkákhoz képest jól vagy rosszul fizetik? — Hiába mondanám, hogv szerintem ezért tízezer fo­rint járna, csak annyit ad­nak. amenjiyit lehet. Egy szintre van ez állítva az egész országban, én úgy né­zem. Aki fizikai munkát ve­gez, annál megfizetik a ci­pekedést. Aki sokat tanult, annak meg a munkája köny­nyebb. — Ha ma lenne tizenhat éves. milyen munkát válasz­tana? — Ami könnyű, szakérte­lem kell hozzá, és jól meg­fizetik. Autószerelő, tévésze­relő, ilyesmi. — Ha nyugdíjba megy, mihez kezd? — Meg is kell azt érni! — És mi lesz a fűrész­üzemmel? Hiszen a '-"nkté­ren középkort! t — ' ' * =ebb emberek dolr" '* -ént. — Nincs n o*atian em­ber. Gépesítenek maid. tar­gonca szortírozza a rönköt, mire mind nvugdílba me­Tanács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom