Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-16 / 139. szám

4 Kedd, 1981. június 16. Nem mellékes a melléküzem! w*tataié­munka elst eredmenyei Sóik szó esik mostanában árbevétele meghaladia a 30 B mezőgazdasági termelő- százalékot ott gyakorlatilag szövetkezetek Ipari tevé- kizárt a mezőgazdasági üzem kenységéről. egvéb kieaészí- vesztesége. Az ismert össze­lő munkáiról. Bár a kiegé- függés alapján — a kiegészí­szftő tevékenységből szár- tő tevékenységből származó mázó lővedelem csökkenti az jövedelmek nagy részét a időjárástól függő mezőgazda- mezőgazdaság fejlesztésére sági termelés kockázatát, fordítják — minél kifizető­nem minden gazdaságban dőbb a kiegészítő tevékenv­van lehetőség ipari. illetve ség. annál jobban emelkedik szolgáltató vállalkozásokra az egv hektárra iutó alaDte­berendezkedni. Csak eav vékenvségből származó árbe­oéldát említve: a bedolgozást vétel. a kooperáció® alkati-ész- Bármennyire is kifizető­gvártást sok esetben a gvá- dő volt a gazdaságokban a ráktól való távolság, a drá- melléktevékenység, a népgaz­ga szállítás miatt nem lehet daságban csak akkor nvert vállalni. polgárjogot, amikor kiderült Az országban megyénként ho*v e tevékenység feilesz­llletve megyecsoportonként tésére az iparnak éno olvan változik a melléktevékenv- szüksége van — ha más ség ..sűrűsége". Például Pest szempontok miatt is — megyében a téeszek árbevé- mi,nt a mezőgazdaságnak. Ez telének átlagosan 70. Koma- a szükség: a háttéripar, pon­romben 50 százaléka szár- tosabban az alkatrész-, rész­mazik kiegészitő tevékenv- egvség-. félkésztermékgvár­f ég bői. A téeszek 12 százaié- tás- fejletlensége. Közismert ka Pest. Komárom és Vesző- hogv a hazai gvártás híián rém megyében működik: importálni kényszerült al­ezekben a gazdaságokban az katrészek nehezítik, vagv én­árbevétel több mint 33 szá- t>en gazdaságtalanná teszik zaléka származik kiegészítő sok késztermék exportját, tevékenységből. (Országos A téeszmeüéküzemek hát­tériparrá való előléptetése több annál, mint lehetősé­gek puszta felkínálása. Ah­hoz például hogv a mellék­üzemek egyáltalán tudják, mivel foglalkozzanak — mi­kor miiven alkarészeket gyártsanak például — az érintett iparágaknak cikklis­tákat kellene összeállítani és azokat közreadni. Sőt: első­sorban az ipari vállalatok­nak kellene szervezni az ipari igénvek és a mellék­üzemek lehetőségeinek ösz­szehangolását. a technológiai és alapanyagok beszerzését, a késztermékek értékesítését. Minden bizonnyal felül kellene vizsgálni néhánv adózási előírást is. A különö­sen fontosnak ítélt alkatré­szek. részegységek gyártásá­nál is ugyanolyan munka­díj-adókedvezményt lehetne alkalmazni, mint példáid a zöldség- és bogyósgvü mölcsok termesztésénél, vagv a szőlő­és gyümölcstelepítéseknél. És ezzel még csak egyetlen aka­dály gördülne el az iparral összehangolt „melléktevé­kenység" útjából. B. P. átlagban az összes árbevétel 20 százaléka ered ezekből a vállalkozásokiból Ennél ke­vesebb csak Baranya. Győr. Szolnok é* Tolna meeve té­eszeire jut) Ez az aránv azért Is el­gondolkoztató. mert. számítá­sok szerint azokban a gazda­ságokban. ahol az loarl. illet­ve szolgáltatói tevékenység Aranyhímzések Az üzbég fővárosban. Tas­kentben kiállítás nyilt, amely a bokharal arany­hímző kézműipart mutatja be a legrégebbi időktől nap­jainkig. Különleges techni­Két évvel ezelőtt kezdő­dött el fiatal kutatók, törté­nészek. szakemberek részvé­telével a haladó Hiúsági mozgalmak Csongrád megyei történetének kutatása. A KISZ Csongrád meg vei bi­zottsága az országban első­ként kezdeményezte, hogy dolgozzák föl mintegy száz esztendő ifjúsági mozgal­mainak helyi históriáját. A Csongrád megyei kutatások külön Indoka, hogv a haladó ifjúsági mozgalmak történe­te számos sajátosságot mu­tat, s ezek feltárásával gaz­dagítani. árnyalni lehet az országos képet. A sok szálon futó kutató­munkának kettős célja van. Részint tudományos alapok- gyűjtött adatokat: ról feldolgozni a meglevő Sándor, a JATE dokumentumok, adatok és emlékek alapján az elmúlt évszázad törekvéseit. más­részt. hogy a megjelenő ki­adványok a mozgalmi mun­ka mindennapjaiban. a KlSZ-alapszervezetek tevé­kenységében hasznosíthatók, a politikai nevelőmunka, a szocialista tudatformálás esz­közei legyenek. Az elmúlt két esztendő során hatalmas forrásanyagot tártak föl a munkacsoport tagjai. Az első eredményeket már több for­kával készültek a híres bok- i mában bemutatták, többek harai hímzések: az arany- | között az összegyűlt doku­adjunktusa a szociáldemok­rata és kommunista ifjúsági mozgalom szegedi helyzetét elemezte a Gömbös-kor­mányzat idején (1932—36); Nagy István, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola tan­székvezető főiskolai tanára a demokratikus ifjúsági szer­vezet szegedi újjászületését vizsgálta; Bakai Ferenc ma­kói középiskolai tanár a Jó­zsef Attila népi kollégium makói megalakulásáról és tevékenységéről számolt be; Oláh Ferenc csongrádi taná­csi osztályvezető a KISZ csongrádi újjászervezéséről Csernus egyetemi tanársegédje a KISZ tevé­kenységének fő irányai a szegedi felsőoktatási intéz­ményekben az elmúlt öt év­ben című problémával fog­lalkozik; végül pedig Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára tette mérlegre az if­júsági szövetség tevékenysé­gének főbb eredményeit a IX. kongresszus óta eltelt időszakosan. Kertészetek egyiliiműkddése A VI. ötéves terv időszaká­ban a kertészeti termelésben növekszik a szervezett együttműködés szerepe. A szőlő és a gyümölcs termelési rendszerek a korábbinál na­gvobb területen követik a szántóföldi növénytermesz­tésben alkalmazott módszere­ket — Ez derült ki a MÉM elemzéséből, amely a rend­szerek ötéves fejlesztési el­képzeléseit összegzi, értékeli. Kilenc bor- és szőlőterme­lési rendszer készített fejlesz­tési terveket. Elképzeléseik szerint öt év alatt 20 száza­lékkal növekszik a közös programok alapján művelt terület A rendszerközpontok­ban arra számítanak, hogy újabb gazdaságok kérik pnajd felvételüket. A termésátlago­kat évente — a közös tevé­kenység előnyeit kihasználva — 3 százalékkal fokozzák a partnergazd aságok. A gyümölcstermelő rend­szerek — szám szerint ugyan­csak kilencen — 1985-ben több mint 60 000 hektáros ter­mőterülettel számolnak. Az új telepítésűekkei először a csonthéjas gyümölcsöket ka­rolják feL ez egyúttal azt is jelenti hogy a piaci értékíté­let alapján jelenleg kevésbé kelendő alma részaránya a termelési rendszerekben visz­szaszorul. szálat szorosan a selyemfo­nalra csavarták, az ügyes kezű mester ezzel varrta ki a mintákat. HAZASSAG GyOngyüsi Károly és Csókán Lídia Piroska, Fodor József An­tal és Wlcha Terézia. Király László és Varga Eva. Tóth-Káll László Csaba és Lukács Valé­ria, Kószó Sándor él Túri Ibo­lya. Nagy Mihály István és Nagy Zsuzsanna. Balogh Csaba es Simon Julianna. Kele István es Czakó Anna, Petrovics Mi­hály és Kónya Etelka, Kemény András és Csomós Mária, Veres László József és Bagoly Zsu­zsanna, Szsnka Mihály és Nyú­zó Mária, Terhes László Mihály és Fráter Anikó Emflke, Plptcz Zoltán József és Dankó Ildikó, Rácz Róbert és Faragó Mária Aranka, Szénást Béla György es Kovács Ibolya Rozália, Do­bos Ferenc és Bende Zsuzsan­na, Musák János és Gál Aran­ka Piroska. Kovács István és Kovács Margit, Elek Ferenc Ist­ván és Budai Ildikó Mária, Tö­rök Zoltán és Fülöp Erika. He­gyes Ferenc és Plavecz Korné­lia. Jernel Imre és Jastrapsky Magdolna. Csonka István és Kajszi Zsuzsanna, Lovász János és Komlósl Ilona házasságot kötöttek. SZULETE3 Dr. Mészáros József László­nak és Gujdár Juditnak- Linda Anna. Mlhaleczki Józsefnek és szilágyi Katalinnak Mónika Dominika. Rutai Józsefnek és Becker Erzsébetnek Tímea Er­zsébet, Virág Józsefnek és Bo­donyi Csilla Mártának Csilla, Alexandra, Móricz Ferenc Mik­lósnak és Rovó Eszternek Fe­renc István, Bimbó Pál Jenő­nek és Ribat Mártának Ger­gely, Fejes Imrének és Kucsal Erzsébetnek, Zoltán, sánta nak Szilveszternek és Fenyvesi Zsu­zsanna Máriának Csaba István. Kovács László Lajosnak és Bogdán Annának László Zoltán, liahistylk Istvánnak és Papp­Kovács Zsuzsannának Katalin. Kotogán Gyulának és ördögh Piroskának Péter Gyula. Bruckner Elemér Bélának és .laksa Mártának Tamás, Szalai 1 .ászlónak és Gárgyán Mária Magdolnának Péter, Aracsl Pé­ter Sándornak és Marjanucz Ilonának Tamás, Orosz István Pálnak és Búzás Máriának Ad­rián. Vári Sándornak és Kere­kes Edit Erzsébetnek Henrietta, dr. Hatdú Imrének és Hege­dűs Margitnak Imre. Kruzsllcz Sándornak és Békési Klárának Réka Renáta. Kllvlnyl László Jánosnak és Paragi Ilona Rozá­liának Gábor, Ábrahám Ist­vánnak és Faragó Zsuzsanná­nak György. Antal Miklós Kál­mánnak és Deák Andrea Kata­linnak Péter Miklós. Csizmadia Tibor Zoltánnak és Szögi Kata­linnak Katalin. Csamangó An­talnak és Balogh Annának Oli­vér, Túrt Jánosnak és Szlrblk Zsuzsannának Diána, Zsldl Jyörgynek és Adám Rozáliá­nak Annamária. Fodor Imrének és Csúcs Mária Magdolnának bolya, Koródl Antalnak és De­meter Erzsébetnek Tamás, dr. Boga Endre Lászlónak és Hor­nok Katalinnak Áron Zsombor, soós Jánosnak és Sándor Má­ria Annának F.dlt. Szabó Lajos Antalnak és Kiss Zsuzsannának Attila. László Istvánnak és Cál­ft Márta Mártának Balázs. D6­•zi Imrének és Hegedűs Vero­i'kánsk Andrea. Jenoval Györgynek és Grizák F.rzsébet­nek Szabolcs, Nagy Sándornak és Szűcs Eva Máriának Gábor, Családi események dr. Dombi Györgynek és Ra­konczal Gabriella Évának Vera, Szabó Józsefnek és Ruhák Mag­dolnának Tibor Kálmán, szlo­vák László Józsefnek és Mol­nár Edit Magdolnának Tamás. Kisz.nyér Sándornak és Kanyó Máriának Sándor, Apró József­nek és Mihály Ilonának Nor­bert, Kovács Jánosnak és Len­gyel Mária Magdolnának Me­linda, Mészáras Ferencnek és Slsák Zsuzsanna Juliannának Ferenc, Tősér Gyulának és Freyburger Gertrúd Klárának Anita Erika, Ifkovics Kálmán­nak és Béres Margitnak Ró­bert, Csótl Lászlónak és Daka Juliannának Attila. Gál Bélá­nak és Marosfalvi Eva Annának Balázs, Víg János Ferencnek és Kapus Erzsébet Jusztinának Csaba, Nagy Lajos Sándornak és Garai Juliannának Zsuzsan­na Olga, Szuromi Józsefnek és Fehér Évának Éva, Tóth Lász­lónak és Hódi Ildikónak Ildikó Ágnes, Pápai Sándor Józsefnek és Tóth Erzsébetnek Renáta Mónika, Ábrahám Imrének és Polyák Etelkának Mónika, Pás­ka Istvánnak és Zsemberi Má­riának Zoltán, Hegedűs János­nak és .Makat Franciska Márlá­Franclska, Nagy Vendel­nek és Sándor Veronikának Pé- Antalné Tandari ter,. Sándor Istvánnak és Simon imréné Kardos Ilonának Erzsébet, Varró Lász- • lónak és Szandter Réka Kata­linnak Gergely, Volford Imré­nek és Tóth Máriának Angeli­ka, Sastyin Károlynak és Dobó Anna Margitnak Károly Zoltán, Fabó Lászlónak és Varagya An­nának • László Attila. Karger­Kocsis Mihály Gézának és Pu­ky Annának Balázs, dr. Dóczi Tamás Péternek és dr. Prehof­fer Eva Máriának Tamás Ist­ván. Laczkó János Károlynak és Tanács Erzsébetnek Adrienn Erzsébet, Torma Szilveszternek és Gazdag Edit Zsuzsannának Edit, Mezei Mihálynak és Var­ga Aranka Teréziának Rózsa. Motyovszki Karoly Jánosnak és Pálvölgyl Ibolyának Melinda, ördögh Jánosnak és Hódi Er­zsébetnek Nikoletta nevű gyer­meke született. HALÁLOZÁS Szűcs Antal, Papp István, Lu­kács Lászlóné Benkovlch Lívia. Gresz Józseíné Tiszai Vilma. Kóródi Mlhályné Mityók Anna, Boros Nándor. Koncsek László, Szirovlcza Antal, Böhn Józseí­né Somogyi Margit. Kasza Ist­ván. Tímár Péter Pál. Patik Jó­zsefné Nagy Ilona, Iván Imré­né Kálmán Julianna, Nagy íe­rencné Szabó Zsófia, Hablk Já­nos István, Barna Lajos, Bende Rozália. Nagy Józsefné Szélpál Ilona, Söregi Sándor József. Nagy József. Katona Györgyné Páifl Borbála, F.ngelhardt Se­bestyén. Farkas Kálmánná Né­meth Rozália, Kádár Ilona. Il­lés Antal. Kószó Teréz. Stumpf Kálmánné Prónai Rozália, Mül­ler Jánosné Kucsera Terézia, János- Poták Mihály, dr. Mihályffy László Béla, Tóth Lajos, Kaku­szi István, Gál Józsefné Báló Rozália, Petrlk István, Ónozó Julianna, Tóth Erzsébet meg­halt. meritumokból vándorkiállítást szerveztek, egy füzetben ki­adták Lénárt Béla összefog­laló munkáját. A KISZ­kongresszusra készülődve a Forradalmi Ifjúsági Napok zárásaként április 10-én a kutatói kollektíva tudomá­nyos felolvasóülést rende­zett, ahol néhányan beszá­moltak eddigi tevékenységük eredményeiről A KISZ Csongrád megyei bizottsága vezetőképző központja Hű­ség a néphez — hűség a párthoz cfmmel dicséretes gyorsasággal megjelentette a felolvasóülés anyagát. A nyolc dolgozat bepillan­tást enged a tudományos ku­tatómunka műhelyébe, föl­villantja azt a szerteágazó vizsgálódási horizontot, mely terepe a kutatóknak, s olyan adatokát. friss eredményeket hoz nyilvánosságra, amelyek nyomán a munka újabb len­dületet kaphat Lénárt Béla. a KISZ po­litikai munkatársa az 1919 és 25 közötti szegedi forradal­mi ifjúsági mozgalmat vet­te nagyító alá; Bárány Fe­renc egyetemi docens, a SZOTE marxizmus—leniniz­mus intézetének vezetője a szegedi egyetemi hallgatók társadalmi-közéleti aktivitá­sát vizsgálta az 1920-as évek­ben; Hegyi András, a JATE Fenyőolaj A nyírbogát! Rákóczi Tsz 600 hektár fenyőerdejében évről évre nagy mennyiségű hulladék maradt vissza a ritkítást követően, amit a szó szoros értelmében füst­nek eresztettek, azaz eléget­tek. A tsz szakemberei egy Scho// kiselejtezett mozdonykazán, valamint lepárló berendezé­sek beszerzésével megtalál­ták a hulladék hasznosításá­nak módját: évente 6 tonna értékes, kiváló exportcikk­nek számító fenyöolajat nyernek. színes gyógy házipapucsok 36-tól 4 1 -es méretig illatszerbolt jaiban: SZEGED Kárász a. 10. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Lenin u. 6. SZENTES Kossuth u. 8. Női szandálvásár június 20-ig az ELIT cipőboltban (Széchenyi tér 16.) a TIP-TOP cipőholtban (Széchenvi tér 8.) és a SFVRÖ cipőboltban (Lenin krt, 51.) Nagy választék! Divatos fazonok! ÁZ MHSZ gépjárműiskolája gépjá rm ű vezetői tanfolyamokat indít, folyamatosan Részletfizetés is lehetséges. Jelentkezés, felvilágosítás, ügyintézés a kirendeltségeinken: Szeged. Kossuth L. sgt. 29. Szentes, Sáfrán M. u 31. Makó, Felszabadulás u. 1. Hódmezővásárhely, Felszabadulás u. 6. Csongrád Hunyadi tér 11. Kistelek. Vasút u. 2 Művelődési Ház. Mórahalom, MHSZ-szökház. Vásártér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom