Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-19 / 115. szám

8 Kedd, 1981. május 19. Mindig az embert kell nézni Szeged a hazai lapokban Petőfi-szótár 1981/20 — Miért pont ezt a posztert választotta? A dolgozószoba egyik falát teljesen betöltő képen behavazott sziklák, karcsú, haragoszöld fenyők, valószínűtlenül kék hegyi folyó. Valami jelképeset sejtek abban, hogy a zákányszéki szakszövetkezet elnöke itt, a homoksíkság közepén éppen ilyennel tapétázza ki a szobáját — Tetszett — mondja Bozsó István. — Meg aztán nem is volt valami nagy választék a boltban. — Mindenkiben volt akkor bizonyos félelem; de a jobbakban talán nem a meghunyászkodás félelme. telepek, géppark. Eredményesnek bizonyult a szakszövetkezeti forma. — Édesanyámnak tíz hold földje volt Domaszéken laktunk. négyen voltunk testvérek, 1939-ben bevonultam katonának. 1949-ben jöttem haza a hadifogságból. Nemsokára megnősültem. A földet elosztottuk, nekem három hold jutott belőle. Az ötvenes évek elején nem lehetett ebből megélni. 1952ben elmentem a tanácshoz mezőőrnek. Akkor már Zákányszéken éltünk. Párttag J ettem, aztán elvégeztem a hetedik-nyolcadik általánost, majd levelezőn a gimnáziumot Közben 1954-ben tarácaelnők-helyettes lettem — máig az vagyok. Tanácsakadémiára párttskolára jártam. — Hogyan került kapcsolatba a szövetkezeti mozgalommal? — 1961-ben a Járási pártbizottság segítségével én irányítottam Zákányszéken az átszervezést öt termelőszövetkezeti csoport alakult — Emlékszik még a ne. oükn? — Páprfkavlrág. Akácvirág, Kadarka, Homokkultúra és Délibáb. Kijelölték a körzeteket ahol alakult egyegy csoport összehívtuk az embereket a tagok választottak nevet a téeszcsének. Valaki földobott egy nevet, ha tetszett, a többiek kiabáltak, hogy éljen. Így választottunk elnököt is, nem volt olyan bonyolult kádermunka, mint manapság. — Sokat „nyüzsgött" az ötvenes, hatvanas években. Nem szerzett ellenségeket? — Úgy tartottam, mindig az embert kell nézni. Így im téztem az ügyes-bajos dolgokat is. Az ötvenes, években külön, ki volt adva. a kulákoknak mennyi békekölcsönt keD jegyezniük. Bejött hozzám az egyik, jegyeztünk neki, amennyit muszáj volt, aztán kezet fogtam vele: viszontlátásra, Péter bácsi. Látta ezt az akkori járási másodtitkár, elszörnyedt: hogy mertél kezet fogni egy kulákkal?! — Tényleg, nem félt? — Az első időkben a helyi tanácsok irányították a téeszeket. Becsületes elnökök váltak azokból, akiket 61-ben megválasztottak, de a nagyüzemi gazdálkodáshoz nem nagyon értettek. Rengeteget vitatkoztunk azokban az években, mit telepitsünk, hogyan, mennyit. Hol táblásítsunk, kinek a földjét sajátítsuk ki a közösnek. Nehezen fogadták el az új eljárásokat. Százhúsz centire akarták telepíteni a szőlőt, szörnyülködtek, micsoda pazarlás 240 centis sorközt hagyni. A gyümölcsösbe rozst vetettünk zöldtrágyának. Azt mondta Csúcs Lajos, az egyik elnök, ha már elvetettük, kár beszántani, várjuk meg, míg megérik, és arassuk le. Meg is sértődött, amikor mondtam a traktorosnak: álljon csak bele. és kezdjen szántani. — Pártiskolával, tanácsakadémiával a háta mögött hogyan mert szakmai irányításra vállalkozni? — Felsőfokú mezőgazdasági szakképzőbe is jártam egy időben, de annyi volt a feladat, nem fejeztem be. Kellett az irányításhoz élettapasztalat. gyakorlati ismeretek, amelyeket — ezt most Is nagyon fontosnak tartom — folyamatos önképzéssel el lehet sajátítani. — Hogyan lett öt téeszcséből egy? — 1965-ben egyesült a Paprikavirág, a Kadarka és az Akácvirág. Már korábban is hívtak elnöknek, akkor azonban még a tanács sem támogatta ezt a javaslatot Nekem is több kedvem volt maradni. 1965. augusztus 1-től lettem az egyesűit szövetkezet elnöke. Május 1. volt akkor a neve. Gyakorlatilag én irányítottam a Délibábot is, mert a korábbi elnök nőügyek miatt elköltözött Budapestre. Az volt a terv, két szövetkezet legyen Zákányszéken. A Délibábban főleg agrárproletárok tömörültek, a Homokkultúra a gazdáké volt. Tartottak egy gyűlést a Délibábban, melyik csoporthoz csatlakozzanak. A Május 1. dinamikusabban fejlődött a Homokkultúránál. meg a faluban volt a központja, oda úgyis mindig menni kell, mondták az emberek, és 90 százalékuk arra szavazott, hozzánk csatlakozzanak. A Homokkultúrával aztán 1972. január 1-ével egyesültünk. Akkorra a tőke koncentrálódásával felgyorsult a fejlődés, kialakultak a közös munkaszervezetek, állattenyésztő — Nehezebb itt elnöknek lenni, mint egy termelőszövetkezetben. A szakszövetkezeti tagok ahhoz szoktak hozzá, hogy a sajátjukban dolgozzanak. Nem könnyű velük megértetni, a közösben is el kell végezni a munkát, össze kell hangolni a kisgazdaságok és a szakszövetkezet érdekeit. — 2Víi érdekük fűződik a tagoknak a közös munkához? Otthon a sokszorosát kereshetik... — Ha most azt mondanánk, nem kell hozzájárulást fizetni, de megszüntetjük azokat a szolgáltatásokat — aratást, bálázást, vetést, gyomirtást —, nem egyeznének bele. Abba sem, ha azt mondanánk: nem kell a közösben dolgozni, de nem kapnak táppénzt, gyest, nyugdíjat 6em. Persze másként kell az itteniekkel beszélni. Utasítgatni nem lehet őket: ekkor gyere dolgozni a közösbe. Én úgy szoktam kezdeni: ezen a héten ezt kellene csinálni, mikor érsz rá? Valamelyik nap biztosan eljön, a munkát elvégzi, és ez a lényeg. — Van Zákányszéken olyan ember, akit nem ismer? — Nlnca — Soha nem vágyódott messzebbre? Járáshoz, megyéhez. funkcióba? — Az volt a vágyam, hogy Itt, Zákányszéken kialakítsunk egy dinamikus gazdaságot Nékem mindenem a mezőgazdaság. Tudja, milyen gyönyörű, amikor virágzik az alma? Amikor érik a barack? Amikor a gépek sorban fölvonulnak az úton? Itt még ma is közvetlen az ősi küzdelem a természettel. Tisztelnivaló. nagy ellenfél a természet: gyönyörű gyümölcsöt nevel, de ha akarja, megfagy a fákon a virág. Számolni kell a kiszámíthatatlanságával, de én ezzel együtt tartom gyönyörűnek ezt a munkát. — A családja hogyan viselte, hogy ennyit dolgozott? — Megértettek. Pedig szinte csak éjszaka jutott időm rájuk. — Már nem fiatal ember. Mi a célja önmagával, a szakszövetkezettel ? — Szeretném jó kezekbe adni a szövetkezet vezetését. — Sikerül? — Ügy néz ki, igen. — És maga? — Ha nyugdíjba megyek, akkor is szeretnék bejárni. Van egy kertem, abban dolgozok többet. És sokat utazom, megnézem közelről, másutt milyen a világ... Tanács István SUSLA János: A második lépcső következik. — Egy helyről és egységesen! — Milyen tapasztalatokat szerzett a szegedi igazgatóság az utazószemélyzet vezénylésének átszervezése során? Magyar Vasutas, ápr. 21. GELLERT József: Szegedi adatok. — öt év alatt 90 millió forint az otthont teremtők támogatására. Magyar Vasutas, ápr. 21. MOLNÁR Zsolt: Tavaáki Jókedv — árnyékkal. Magyar Ifjúság, ápr. 24. [A szegedi országos diák képzőművészeti kiállításról is. Fényképekkel.! ÚRBAN Ágnes: „Nyitott tér": nem vált be. Szabad Föld, ápr. 26. [A szegedi ifjúsági házról. Fényképpel.] Kísérleti gabonák. — Kukoricatörés májusban. Esti Hírlap, máj. 8. [A szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézetben-l Hazai ősbemutató. Magyar Hírlap, máj. 9. [Kovách Andor Médea cimű operája a szegedi Zenés Színházban.] Magyar—Jugoszláv tankönyvkiadók eszmecseréje Szegeden. Magyar Hírlap, Népszabadság, máj. 9. LÖKÖS Zoltán: Honismeret — helytörténet. — A Kistelekialapítvány. — Ünnepélyesen átnyújtották az első pályadijakat. Magyar Nemzet, máj, 12. [A somogyi-kőnyvtárban.l [SERES Sándor] S. S.: Raktáráruház Szegeden. Békés megyei Népújság, máj. 14. [A Marx téren. Fényképekkel.) SZ. P.: Szegedi utcanevek. — Kötődjön helyhez, múlthoz. — Hunyadi helyett Rigómező. — Nevek szerszámokról. — Több mint kétszáz átkeresztelt közút. Népszava, máj. 14. [A Szeged városi tanács vb állásfoglalása.] [NÉMETH Ferenc] (N. F.): Gyuris György—Vajda Lászlóné: írások Móra Ferencről. Elet és Tudomány, máj. 15. [Könyvismertetés. ] Már az ábécé utolsó betűinél tartanak a Petőfi-szótár befejező — harmadik — kötetének szerkesztésében a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. Több mint húsz éve kezdődött gyűjtőmunka fejeződik be ezzel a kötettel 1982-ben. A Petőfi Sándor életművének szókészletét tartalmazó szótár teljes egészében a költő műveinek az Akadémiai Kiadónál 1951—1964 között hét kötetben megjelent jjritikai kiadásában közölt művein alapul, s a szókincs szerkezetének, a szavak gyakoriságának vizsgálatával segít behatóbban megismerni az életművet. A Nyelvtudományi Intézet jövőre József Attila-szótár szerkesztését kezdi meg. HAZASSAG Dr. Sebestyén Balázs és Paplógó Márta, Paréj Zoltán László és Nagy Mária, Faragó Mihály és Tóth Ildikó Klára, FUzesl Lajos és Gyömbér Matild, Szegedi András és Koczák Erzsébet, Bajusz Sándor János és Kiss Mária Etelka, Czombos Attila László és Laczi Zsuzsanna, Jenei Károly és Kálmán Gabriella Zsuzsanna, Miklós István és Gera Klára Erzsébet, Bódi András és Vanger Enikő Angéla, Belovai István és Hári Zsuzsanna Ida, Ménesi István Péter és dr. Szoboszlay Dalma Erzsébet, Kocli József és zsidó Erzsébet Rozália, Szőri Ferenc István és Farkas CsiUa, Mike Sándor és Nagy-György Zsuzsanna, Gyulai Lajos és Janik Zsuzsanna, Száraz Ferdinánd József és Király Zsuzsanna, Nagy Géza és Borbola Éva, Kovács József és Bozókl Anna Rozália, Albert Sándor Lajos és Czékus Klára, Graszl Imre Ferenc és Kovács Mária, Sziráki Ferenc és Makra Zsuzsanna, Hajnal Imre és Szabó Éva, Radak Veljko és Szabó Ilona Erzsébet házasságot kötöttek. •ZÜLETES Bencze Zsolt Istvánnak és Radek Zsuzsannának Anikó Eszter, Domonkos Gusztáv Zoltánnak és Török Irénnek Zsófia Eszter. Borbély Istvánnak és Hajláth Julianna Máriának Erika, Kocsis Lajosnak és Szabó Erzsébet Juliannának Tibor, Táborosi Péter Pálnak és Váradi Annának Levente, Kiss Lajosnak és Sánta Rozáliának Tibor Lajos, Köteles Sándornak és Szarka-Kovács Aranka Juliannának Mónika, Bódi Ferencnek és Mándi Vilmának Erika, Bagi Pálnak és Nagy Erzsébetnek Krisztina, Szűcs László Antalnak és Miklós Máriának László Róbert, dr. Boa Jánosnak és Pinke Ildikó Gizellának Melinda, Tatár Nándornak és BaLasl Ilonának Nándor, Kiss Sándornak és Csamangó Annának Sándor, Pataki Józsefnek és szaniszló Rozáliának Edit, Szekeres Józsefnek és és Kis Magdolnának Andrea, Vecsernyés Istvánnak és Németh Ilonának Edina, Széli Józsefnek és Szabó Rozáliának Gábor, dr. Ruzsáli Pál Antalnak és Figura Máriának Dóra Eszter, Vass Tibornak és Fábián Idának Tibor, i Nagy Dezsőnek és Frank Ibolyának Ildikó, Guth József Lászlónak és Bagi Eszternek Gábor, Hegyesi Józsefnek és Dani Máriának Gábor, Kucsora Lászlónak és Batiz Juliannának László, Hegedűs Andrásnak és Kucsora Máriának Andrea, Juhász Józsefnek és Terhes Annának József, Szekeres Jánosnak és Urbán Editnek Ágnes, Józsa Lászlónak és Simon Rozáliának Gabriella, Erdélyi Zoltánnak és Bomba Zsuzsannának Péter, Fekete Károlynak és Stróhner AgInesnek Andrea, Ábrahám JánosCsaládi események nak és Jáhn Mártának Adám, Nyári Imre Ferencnek, és Szabó Anna Jolánnak Ferenc József, Jáger Lászlónak és Káposztás Irén Juliannának Bernadett, Bába Lajosnak és Tóth Teréziának Lajos Szabolcs, Pálfl Lászlónak és Berki Zsuzsanna Arankának László, Miklós Ernő Ferencnek és Vajner Gizellának Zsolt Ernő, Garzó Imrének és Izsák Máriának Erika, Vad Jánosnak és Dávidházi Rozáliának János, Gera László Andrásnak és Krizsán Máriának Csaba, Tóth László Lajosnak és Balla Zsuzsanna Magdolnának Judit, Dobos Andrásnak és Németh Helgának Ingrid Helga, Jánoska Györgynek és Vass Ágnes Andreának Zoltán, Rutai Jánosnak és Tóth Zsuzsannának Anikó, Csabai József Tibornak és Csipak Ildikónak Norbert, Konesek Lászlónak és Zsebők Erzsébet Irénnek Petronella Tóth Jánosnak és Szél Máriának János Márk, Roszlk Györgynek és Csongor Krisztinának Anna Zsófia, Mészáros Mihálynak és Kotogán Máriának Tímea Rózsa, Molnár Jánosnak és Török Irén Eszternek János György nevű gyermekekük született. HALÁLOZÁS Forgó Gergelyné Takács Gizella Margit, Szűcs Julianna, Engi János Géza, Lázár Mihály, Csendes Ferenc, Paulik Gyula György, Csehó János, Mezei Istvánné Rácz Erzsébet, Pál Béla János, dr. Martonyi János, Báló Erzsébet, Koncz Gyula, Agócs Rezsöné Sladek Zsuzsanna, Boros József né Palkovits Mária Erzsébet, Rácz Kálmán András, Szanka Júlia, Pálfl József, Békési Istvánné Ipacs Borbála, Gulácsl Istvánné Szeles Erzsébet, Barna István, önodi Lajosné Hegedűs Ilona, Bárdosl Vince, Ábrahám Ferenc, Máthé Attila, Szilágyi Mihályné Árva Mária, Szabó András, Kiss Dezső, Blacsi János, Kelenczés Gyula, Kamrád Istvánné Tompái Mária, Besenyi János, Csiszár Ferenc, Csik Sándor, Mészáros Sándor, Palócz Ferenc Józsefné Stefkó Viktória meghalt. A CSONGRÁD MEGYEI TANÁCS ÖPUSZTASZERI SZOCIÁLIS OTTHONA 150 ágyas pavilonnal bővült. Az intézet az üzemeltetéshez munkavállalókat alkalmaz az alábbi munkalfcörölfcbe: ga.zdaságvezető. könyvelő.' raktáros, szakképzett ápoló, segédápoló, hentes, konyhalány, mosónő, takarítónő, parkgondozó, olajkazánfűtő. épületkarbantartó. Jelentkezni lehet: hétfőtől péntekig, naponta 8—15 óráig a szociális otthon igazgatóiánál. Ópusztaszer. Közületek figyelem I T-100-as lánctalpas, tolólapos erőgéppel bérmunkát vállalunk Érdeklődni lehet: József Attila Tsz. Szeged-Kistannriorozsma. 61-284 telefonszámon. KERESSE A CIMKET A Riga régi ár: 4400 Ft úl ár: 3400 Ft VerbBviia régi ár: 4800 Ft úi ár: 3600 Ft KISMOTOROKON előnyei: gyújtás, porlasztó beállítva. Vásárolhatja a szaküzletekben, valamint a , \ Vas-müszaki szaküzletében Szeged, Bakay Nándor u. 52. A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FÉMIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet vegyipari gépész szakos technológus, épületgépész technológus, szerszámszerkesztő munkakörök betöltésére. mindszenti és hódmezővásárhelyi munkahelyekre. Pályázati feltétel: középfokú végzettséggel rendelkezők számára 3 év gyakorlati idő felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők számára 1 éves gvakorlati idő szükséges. Jelentkezni lehet: Hódmezővásárhely. Szántó K. J. u. 162.. technológiai osztály.