Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

Szerda, 1981. május 13. 3 A békehónap eseményeiből Békeaktivistáka ii Esőt várnak a Az országos Béketanács el- Hazafias Népfront budapesti nöksége a béke- és barátsági Belgrád rakparti székházé-' hónap alkalmából a béke- ban Kovács Béla, az Orszá­mozgalomban, a szocializ- gos Béketanács főtitkára ad­mus építésében végzett ered- ta át a jelvényt, illetve az ményes munkájáért 116 sze- emlékplakettet Áz ünepsé­mélyt tüntetett ki a magyar gen jelen volt Sarlós István, békemozgalom kitüntető jel- az MSZMP Poutikai Bizott­venyevel Emlekplakettet 68 .... . „„ kollektívának adományoztak, agának tagja, a Hazafias A kitüntetettek egy cso- Népfront Országos Tanácsá portjának kedden, tegnap a nak főtitkára. Barátsági Szegeden A békehónap alkalmából Országos Központja képvise­tegnap délután a KIOSZ tetében megjelent Villányi Csongrád megyei titkársága, Idát és Molnár Sándort, a a KISOSZ Csongrád megyei népfront megyei titkárát. vezetősége és a Hazafias Harmati Sándor, a Magyar Népfront Csongrád megyei Szolidaritási Bizottság elnö­elnöksége Szegeden, a Bar- ke tartott beszédet, hangsú­tók Béla Művelődési Köz- lyozva a béke megőrzésének pontban rendezett közös gyű- fontosságát. Kitért a nem­lést. A magyar és a szovjet zetközi helyzet változásaira himnusz hangjai után Budai és a világban tapasztalható Antalné, a KIOSZ megyei feszültségfokozó tendenciák­titkársáeának ehetői* mon- ra- Kiemelte a fegyverkezés titkarsaganak vezetője mon- eUeni küzdelem & a g^y. dott megnyitót, köszöntötte daritás jelentőségét és szük­a megjelenteket, s az elnök- ségességét, az emberiség bő­ségben helyet foglaló Via- kéjének megőrzéséért. gyimir Ivanovics Klepkot. a A továbbiakban Vlagyimir Puskin Orosznyelvű Intézet Ivanovics Klepko arra is rá­budapesti kihelyezett tagoza- mutatott, hogy a Szovjetunió tának igazgatóját, Strasszén- és a szocialista országok a reiter Józsefet, a népfront béke megőrzése érdekében Országos Tanácsának képvi- milyen kezdeményezéseket, selőjét, Fischer Pált. a KI- erőfeszítéseket tesznek. SOSZ Országos Központjának A barátsági gyűlés az In­elnökhelyettesét, a KISOSZ ternacionáléval ért véget. Befejezéshez közelednek a tavaszi mezőgazdasági mun­kálatok — amint a MÉM­ben elmondták. A száraz időben jól haladhatnak a gé­pek a földeken, a növények fejlődését azonban lassítja a nedvesség hiánya. Földben ván már a kuko­rica 95 százaléka. Csupán Nógrád, Borsod és Vas me­gye egyes üzemeiben ma­radt el néhány üzem a ve­téssel, máshol pedig belvíz miatt nem tudnak még min­dig megindulni a gépek. A területekre a Vetőmag Ter­meltető és Értékesítő Válla­lat biztosítja a korai érésű és a szuper korai, rövid te­nyészidejű fajták magjait,, hogy a növények behozhassák a lemaradást. A melegigényes növények közül a hét első napjaiban befejeződött a szója és a rizs vetése is. Most a zöldségek palántázása a legfőbb tenni­való. Javában tart ország­szerte a paradicsompalánták kiültetése, és a fagyosszentek napjai után hozzálátnak a hidegre különösen kényes paprika ültetéséhez is. A fó­lia alatt elsősorban Csongrád és Bács-Kiskun megyékben, de az ország más vidékein is most szüretelik a paprikát, paradicsomot. s nagyobb arányban érik a szamóca. A meleg időben kalászol már az ősziárpa és a rozs, a búza azonban még „has­ban" van, nem bújt ki. A gabonára és a többi növény­re is több eső kellene. Csalód és bölcsőde Hogy az anyai ölelés me- örvendetes, hogy az új Párok stb. kisgyerekeit. Az­lege mennyire kell a cse- bölcsődeépületek tervezői az azokét, akik valóban rá­csemőnek, tudják a jó szü- is igyekeztek megteremte- kényszerülnek arra, hogy lök, az orvosok, a nevelők, s ni azokat a körülményeket, szombatonként is megvál­érzik maguk a kicsinyek. A amelye* a kisgyerekek janak gyermekeiktől. Taka­családi fészek biztonságát az egészséges fejlődéséhez nél- rítás. szülői kényelem címén emberfiókák nem nélkü- külözhetetlenek. Szeged leg- természetesen nem adnak lözhetik, különösen nem éle- korszerűbb ilyen intézmé- helyt egyetlen kérelemnek tük első hónapjaiban. Élet- nyeiben: az Északi város- sem. módunk változásai, körül- rész két bölcsődéjében és M ötnapos munka­menyeink olykor mégis ar- a felsovarosiban a lefedhe- hé általában a gyc,rekeknek ra kényszerítenek, hogy a tő terasz, a könnyen moz- . kedvez: a szombati nap nap jo nehany orajara mas gathato kisagyak lenecove alka]om arra hogy. meg„ szárnyai alá engedjük gyer- teszik, hogy egész évben, hosszabbítsuk' a tartalmas, mekunket. Kiveteles ese- tehát telen is, mínusz 5 rő­tekben lehet ez indokolt, kig, a szabad levegőn al- szivet-lelket melengető, csa­hisz minden anyának tud- tassák a gyerekeket. A ta- ládi együttléteket. Ha jól nia kell: nem teheti ezt jó pasztalat szerint ez növeli gazdálkodunk ezzel az aján­szívvel, árt gyermeke egész- az ellenállókészséget, ke- dék 24 brával egészségesen séges testi-lelki fejlődésé- vesebb lesz a hurutos meg- " ' f . nek. betegedé®. Nem minden fölcseperedő gyerekeink A bölcsődeigazgatóság szülő osztja az orvosok vé- mondhatnak érte köszöne- . témák hangozzanak el.. la­Jlán titkon azt is remélve. Chikán Ágnes forró, parázs viták alakul­A zok a fiatalok, akik most. május közepe táján úgy véleked­nek: nem hallgatták meg őket, nem mondhatták el véleményüket, nem kaptak szót — azok önmagukban keressék a hibát! Lapozom az eseménynaptárt: márci­us eleiétől majdnem min­den napra a bejegyzés egyetlen szó: küldöttgyűlés. Olyan fórum, amelyen az if­júsági szövetség szervezeti szabályzata szerint minden résztvevőnek joga szólni, véleményt nyilvánítani. Ha úgy alakul, vitatkozni is. Hogy miről? Az elhangzott, sőt írásban rögzített beszá­molók megállapításairól, az elvégzett munkáról, a jövő feladatairól, vagy magáról az ifjúsági mozgalom jelen­legi helyzetéről. Nagy, felelősségteljes meg­bízatás küldöttnek lenni. A küldöttgyűléseken ugyanis nemcsak hozzászólni kellett vagy illett — ki hogy fogta fel? —, hanem az új vezető testületeket megválasztani, határozatokat hozni, hozzá­járulni a holnapi közös munkához. Mégpedig a be­számoló tényeiről, az egyéni tapasztalatok alapján. a képviseltek akaratát tolmá­csolva. Három dátum: március 21., április 12., április 26. Sorrendben a járási, a sze­gedi, a megyei küldöttgyűlé­sek időpontjai. A formákat tekintve demokratikusan vé­gezték munkájukat, maguk a küldöttek döntöttek példá­ul a napirendi pontokról. Még így is a szokatlan vé­leménynyilvánítási kedv okozott zavarokat. Mintha sajnálták volna az időt a vitatkozni vágyóktól, meg­fosztva ezzel önmagukat a hozzászólások építő tapasz­talataitól, csorbítva a rugal­mas. demokratikus lehetősé­geket. így történhetett, hogy az egyik küldöttgyűlésen a szólásra jelentkezők csak­nem fele nem kapott szót. A hoppon maradtak írás­ban nyújtották be mondan­dójukat. (Milyen spontár véleménynyilvánítás az. j amelyet otthon előre megfo­galmaznak, hátha írás­ban ...?!) Lehet-e hibáztatni a bizottságokat, akik a szűk­re szabott idő miatt szelek­tálták a hozzászólási lapo­kat azzal a jószándélckal. hogy minél változatosabb nak ki. Mert az igazi, té­nyekből táplálkozó, érzelmi fűtöttségű, elvi vita hiány­zott. Érthetetlen volt. hogy például egyes küldöttek a beszámolót, szóbeli kiegészí­tőt figyelmen kívül hagyva „hozzászólásukban" alap­szervezetükről meséltek. Majd a rózsaszínű mese vé­gén a „csak még annyit szerettem volna mondani" — fordulatot alkalmazva kö­zölték: a beszámolót jónak tartják, elfogadják és elfo­gadásra javasolják. Hogy miért, az örök titok marad?! Kértek és kaptak szót olyanok is, akik ugyan a té­máról beszéltek, csak éppen semmi újat, lényegeset nem mondtak. Elnézést kértek, amiért rabolják a küldött­gyűlés drága idejét, közöl­ték, hogy nem akarnak is­métlésekbe bocsátkozni, kü­lönben is csatlakoznak az előttük szólóhoz, végül meg­köszönték a figyelmet, ön­magában véve ezek a té­nyek arra késztetik a részt­vevők nem kevés csoport­ját, hogy kétségbe vonják: biztos a legalkalmasabb küldötteket választották meg a bizottságok, szervezetek? Hát még ha tudván-tudják, ezek a felszólalók „tanultak otthon", kész beszéddel ér­keztek. Csak a „tananyag­ról" feledkeztek meg. A jó­szándékot mindig fel kell tételezni, de ahogy a költő is mondja: „A jószándék ke­vés, több kell; az értelem!" S zerencsére a legtöbb fiatal ezt tartotta szem előtt. Zömében vitakész. az eredményeket, problémákat értő, s ezeket megfelelően értékelő KISZ­esek adtak hangot vélemé­nyüknek. De még. ők is csak néhány általánosan jelentke­ző problémában erősítették meg egymást, mégpedig az egyetértésükkel. A lakáshoz jutás, a fiatal értelmiségiek elhelyezkedési gondjai, a felsőoktatás reformja az egész országban megoldásra váró feladat. Hallhatták , a küldöttek helyi problémákat is felvető, értékes gondola­tokat. Lehetett volna vitat­kozni arról, miért nem ala­kult ki szorosabb kapcsolat a Szegeden működő hat fel­sőoktatási intézmény hall­gatói között; milyen elkép­zelések vannak az alapszer­vezeti élet rugalmasabbá, nyitottabbá tételéhez; miért nem ismerik a szegediek a lakásügyi társadalmi bizott­ság munkáját; hogyan , le­hetne segíteni a naponta in­gázó fiatalok hátrányos helyzetén; miféle lehetősé­gek állnak rendelkezésre az érdekvédelmi tevékenység tartalmasabbá tételére; ho­gyan kellene megteremteni a közhasznú, társadalmi mun­kák sorát, hogy az világos, mindenki számára érthető legyen, és még sorolhat­nám ... Mi kell a tartalmas vitá­hoz? Először is megélt ta­pasztalat, időszerű problé­mafelvetés. őszinteség, egy­más becsülése. Akik e prob­lémákról szóltak, mindezek­kel rendelkeztek. Hogy fel­keltették a résztvevők ér­deklődését, azt a szünetek­ben lezajlott beszélgetések, véleménynyilvánítások bi­zonyították. Merjünk szólni, vitatkozni a nagy plénum előtt, készüljünk fel a vitá­ra is, ne csak a hozzászó­lásra. gyűjtsük össze érve­inket, hiszen volt és van le­hetőség a nyíltszíni polé­miára ! A küldöttértekezleteken és a küldöttértekezletek­ről kialakult vélemé­nyek kedvezőek, általában jó osztályzatot kaptak. A legtöbb fiatal eleget tanult, jól vizsgázott a közéletiség tantárgyából. A változó kö­rülményeket, a megnöveke­dett követelményeket, igye­keztek figyelembe venni, * ez biztató jel a KISZ közel­gő kongresszusa előtt. Vala­mi elkezdődött... Mag Edit szakembereinek évről évre leményét, sőt nemegyszer tet­visszatérő gondja: orvosi lel- előfordult, hogy a gondozó­kiismeretükre, vagy a kény- nőket tettél: felelőssé, ha __ szerítö körülményekre hall- tüsszentett a gyerek. Már­gassanak inkább, amikor pedig, a megfelelően fölöl­egy éven aluli csecsemő föl- töztetett kis bölcsődés sem vételéről döntenek. Termé- fázik meg, ha friss levegőn szelesen igent mondanak, altatják. Mint ahogy az ha egyetemista házaspár je- édesanya sem viszi haza a lentkezik, vagy fiatal édes- babakocsiban „sétáltatott" anya, akinek fér.ie sorkato- gyereket, csak mert el­nai szolgálatát tölti. aludt... A bölcsődés korú kicsi- A bölcsődeigaz.gatóság nyek egyikének sem mind- igazgató főorvosa, dr. Bon­egy azonban, hogy milyen tovics Erzsébet elmondta, körülmények közé csöppen örömükre szolgál, hogy a saját otthonából. Éppen az napokban átadott új, fel­egészséges fejlődés feltéte- sővárosi, Csaba utcai, 80 leinek biztosítása miatt szí- személyes bölcsődében is gorúbbak a bölcsődei elő- ilyen egészséges körülmé­írások, mint más gyermek- nyek között altathatják a intézményekéi. S mint hír- kicsiket. Sőt szeretnék, ha iik, sok szülő — érthelet- fokozatosan megteremthet­len módon — nehezménye- nék ennek föltételeit Sze­zi is ezt. ged valamennyi bölcsődéjé­Komoly gondot jelentett ben. Itt mondjuk el azt is, m'ndig is a bölcsődék ' túl- hogy a bölcsödékbe május­zsúfoltsága, hisz a fertőzés tói augusztus l-ig lehet je­veszélye ilyenkor jóval na- lentkezni. S mivel a követ­gyobb. A városi tanács min- kező évtől bevezetésre ke­den tőle telhetőt, elkövetett rülő 5 napos munkahét eze­az előző ötéves tervben, ket az intézményeket is hogy nagyobb teret, te- érinti, az igazgatóság ve­remtsen a kicsinyeknek. No- zetői kérik a szülőket, akik ha 300 hely megépítését vet- szombatonként beosztásuk ték tervbe, 540-nel bővült a miatt dolgozni fognak, s tanácsi bölcsődék befogadó- ezeken a napokon is igénv­képessége. Jelenleg 22 ta- lik gyermekük elhelyezését, nácsi és 7 üzemi bölcsőde jelentsék ezt be. A város 1417 hellyel fogadja a gye- három bölcsődéje, a Tarján rekeket, természetesen en- II-es, az Odessza Il-es és nél még mindig jóval töb- az Északi városrész II-es bet A zsúfoltságon azon- számú bölcsődéje ugyanis 6 ban sikerült enyhítenie a napig lesz nyitva, tehát városnak: az új építkezések egész évre oda veszik föl és a felújítások ilO millió például az egészségügyi dol­íortotbö kfff'ilfrfoi gozók, a középiskolai ta­V hét múlva nyit a tavaszi BNV Huszonhat ország és Nyugat­Berlin csaknem 1900 vállala­ta mutatja be ipari újdon­ságait az egy hét múlva nyí­ló tavaszi BNV-n. A magyar ipart 862 vállalat, a szocia­lista országokét több mint 100. a tőkés országokét több mint 900 cég képviseli. A legnagyobb kiállítók a Szov­jetunió. Csehszlovákia, az NSZK, Ausztria és Svájc. A kőbányai vásárközpontban ezúttal nagyobb szabad és fedett kiállítási területet igé­nyeltek a kiállítók, mint az elmúlt évben, több mint 80 ezer négyzetmétert. Egyéb­ként a vásár bevált, hagyo­mányos árucsoport beosztá­sán nem változtattak, össze­sen nyolc szakcsoportban lát­hatók a beruházási javak. A beruházási iavak 1981. évi seregszemléjét május 20. és 28. között rendezik meg. Május 21. és 27-e kö­zött öt hétköznapon szakmai napot tartanak, ami azt je­lenti, hogy a nagyközönség csak délután 14 órától láto­gathatja a vásárvárost. A vásár területén már fel­készültek a látogatók ven­déglátóipari ellátására, fel­szerelték a gyorsbüféket, a pavilonokban a meleg ételt biztosító étkezdéket. és a magyaros környezetet bizto­sító csárdákat. A belépőjegy­változatlanul 15 forint. Clf Nagy László felvétele Már csak alig ké< hónap, s ismét felharsannak a Szcfr-di Szabadtéri Játékok kezdetét ielzö fanfarok a Dóm teron. Az előkészületek azonban már megkezdődtek: a CSOMÉP­SZÖV brigádjai a nézőtér üléseit festik, javítják a feljáró­kat, hogy felújítva fogadhassa a több ezres nézősereget ezen a nyáron is az évtizedek óta ismert és kedvelt szín­hely. Képünkön: munkában az asztalosok Már összeállították az ülé­sek anyagát, de még további tudományos kutatók jelent­kezését várják a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság I. nemzetközi hungarológiai kongresszusára. A Budapes­ten ez év augusztusában tar­tandó tudományos tanácsko­záson több mint 300 nyelv­művelő szakember vesz részt. A kongresszuson két fö té­mában — a Magyarországon kívüli filológiai oktatásról és a magyar versről — mintegy másfélszáz előadás hangzik el. Szó lesz többek között a magyar vers fordításának le­hetőségeiről és útjairól. a népköltészeti eíemek hatá­sáról, s elemzik a magyar Lírai alkotások ritmusát. Az 1977-ben alakult Nem­zetközi Magyar Filológiai Társaság olyan külföldi tu­dásokat hívott meg. akik egyetemeken. főiskolákon magvar nyelvet. irodalmat vagy néprajzot oktatnak, il­letve ezekben a tudomány­ágakban kutató munkát vé­geznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom