Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

4 Vasárnap, 1981. május 10. Világgá indult gyerekek Tárgytalan a kihallgatás, mondja, mikor beül. Föllélegzünk. (...hétfőn alkonyatkor az új­ságíró kioson a bérház erkélyere hogy meglopja az ünnepről ma­radt bort. Túloldalról, a Csöng, rádi sugárúton, a rendőrhívó te­lefontól Elekes Péter mutogat: megy hozzátok az asszony ...) Elekesné Margitka két sürgős elintéznivaló miatt vágott neki az útmenti sárnak. Egyik: te­gyünk föl hirdetést a mama há­zára. Másik: ángya. Sipos Antal­né talált egy szegedi kisgyere­ket a dóci bekötőnél. — Mekkorát? — Első osztályost. — Hol van? — Lent az urammal telefonál­nak a rendőrségre. Tarjánban la­kik. de Ö6sze-vissza beszél. Nem talál haza. A dolog kulcsa I...az újságíró fölöltözik, zseb. re teszi a noteszt és lemegy. Pa- ­roláznak.. j — Hol voltál cimbora? — A mamához indultam reg­gel. — hjelyikhez? — A libáshoz. — Miért? — Megnézni az állatokat és szedni sok virágot. — Ne mond már. és hol lakik a mama? — Tanyán. — Messzire? — Túl Sándorfalván. — Mivel mentél oda? — Gyalog, • betonon. A telefonba beszélő rendőr összevillant Elekesékkel. Egyikük mondja: Jó harminc kilométer. Aztán kiderült, hogy Siposné dél­előtt megállt a kocsival, megkér, dezte a kisfiút, hová megy így magában. Mivel azt kapta vá­laszul: Ide a tanyába — ment s dolgára. Csak délután ismert rá újra — amikor a kis Tóni kérte: hívják be barátnak az árok szé­lén üldögélő „nagyfiút". Azonnal hazavitte, megetette, adott neki buszravalót & Elekes sógorék gondjára bízta a kicsit. mivel ők úgyis Szegedre tartanak... Beszéd közben érkezik meg a rendőrautó. A kisfiú vacog. Me­gint megkukult A szolgálatba Induló rendőr a gyermekvédő In­tézetet emlegeti. Majd jelentkez­nek érte. Erre nem került sor, mert a kisfiú megígérte az újság­írónak, a rendőr bácsiknak is megmutatja, merre szoktak haza­menni a kocsival. Sőt még fölvi­szi őket a lifttel is a hetedikre. Az uerhások csóválják a fejü­ket Nem ezt a gyereket keresik. — Azt hittük, a fölsővárosi lesz. mert délután bejelentettek, hogy elveszett egy hétéves kis­fiú. Az asszony kétségbeesve te­lefonált: segítsünk rajta, nincs meg a fia, az ura két hete in­farktussal fekszik a kórházban O sem tud mozdulni, otthon még a kétéves és a nyolchónapos... Hol keressük, azt mondjátok meg? A szolgálatba induló társa föl­ajánlja: majd ő is mégnézi a Vidám Parknál, meg a töltés ol­dalán. Ott szoktak bámészkoanl Két napja is összeszedett ötöt. Kettő közülük intézeti volt. . Csu­pa sarak voltak, ott bujkáltak, a szalmában. Pár kanyarodás után együtt újra a testvérek. Rögtön tisztázó, dik, miért is nem iskolába ment reggel: apa. meg anya korán ment dolgozni, nővére gimnázi­umba indult, 6 meg: — Nem adtad Ide a kulcsot — Persze, hogy nem. Már any­nyiszor hazaszöktél az iskolából. A múltkor se tudtam bejönni, mert otthagytad a kulcsot nagy­bácsiéknál az Északiban. — Anyukátok? — Elment keresni. Nagyon ide­ges volt. Sokat túlórázott a gyár­ban. Nem szabad semmire se gon­dolnunk, anélkül is összerándul a gyomor. Meglett a gyerek — Halló, Sirály hatvannégyes Jelentkezem, a most talált gye­reket hazavittük, átadtuk a nő­vérének. Megyünk a másikhoz Tarján szélébe, aki nem akar hazamenni a szüleihez... Vé­tel.. — Halló, Sirály hatvannégyes ne a kislányhoz menjetek, ó már jó helyen van. Felsővárosból hoz­zák be az anyát.... — Vettem... — zárja el az adó-vevöt az uerhás rendőr — Na, gyerünk! — Bekapcsoljam a jelzést Is? — kérdi a társ. — Azt azért ne. Nagysokára találjuk meg. amit keresünk. Eligazitó tanácsra is szükség van a kockaházak sűrű­jében. Nem is csodálkozunk a 80 éves öregemberen, aki nem tudta megmondapl, merre lakik, de fölajánlott egy húszast a rendőrnek, ha hazaviszi. A kékcsikos autó vezetőjével váltunk szót: — Ez gyermekvédelmi járat? — Nem. Járórkocsi, ha baj van, megyünk. — Gyerekekért sokszor mu­szály indítani? — Sajnos igen. De ne engem kérdezzen, a SZUE-ban a tönók­asszony reggelig mondaná az ilyesmit. Aztán csak mond 6 is néhány esetet. Iskolaidőben szökdösnek oda. viszik az igazolást, hogy sa­ját felelősségükre fürdenek. Leg­többet maguk írják... A szülők a felelősek... gondatlanok, ha­nyagok ... Bennem maradt a kérdés: csak ők? Kicsi a lakás, nagy a rakás, kevés a pénz, sok a munka. Ide­ges kapkodó mindenki, 'skolá­ban, hivatalban, országúton. Ro­hannak az emberek. Későn ta­posnak a fékre. Anyuka nélkül jön vissza a derékszíjas ember. — Időközben meglett a gye­rek. Oda volt a keresztanyjánál. Kalácsot sütött már... Lestár Mártonná az utcán vár­ja a kocsi. Talán mindannyi­unknál nyugtalanabb. Fölvitte a ház előtt gubbasztó kislányt, aki nem akart hazamenni a szült, házmesteri lakásból. — Annyit beszél, mint egy vénasszony, de megmakacsolta magát, nem és nem. Pedig azt mondja, kalácsot is sütött mar otthon. Háromnegyed négy ota itt áll. Itt a táskája is. Megsaj­náltuk ... magyarázkodik, mikor tereli a népet befelé. Kérdés kérdést követ. — Baj van otthon, bogaram? — Igen — szepegi a kislány — nem jött a találkára a tanár néni. Tágra nyitottuk a szemünket. — Hova kellett volna jönnie? — Ide, az óvoda elé. Azt mondta, fél ötkor találkozunk, hozza a tájékoztató füzetet .. — Sírdogál tovább — Jön megláto­gatni a családot. Otthon kérték a tájékoztatót. — Szereted a tanár nénit? — Nemi — Miért? — Mert nem ad ötöst, inkább egyest. — Ötös annak jár, aki jól vi­selkedik és tudja a leckét... — De a másik ad — durcásko­dik a csöppség. Az ismételt kérdésre, hogy mi­ért kérik otthon az üzenőfüzetet, csak ránt egyet a vállán, s kikö­ti: sohase megy haza. — És ha viszünk? — Ne. ne, mert megvernek. Mindent meg kellett ígérni. még a valótlan is, hogy beszé!­tünk az apukával, meg az anyu­kával, s ók külön ígéretet tettek ma nem kap ki és egyik tett vé­rének se mondjuk meg, hogy ki­vel jött haza. Messziről mutatja a házukat. Megismeri a fényes ablakot, ben­ne a lelógó virággal. Már csak az övéké világos. Még senki nem feküdt le... Elváláskor nyugodalmas jó­éjszakát kívánunk. De magam sem gondoltam ko­molyan. (... otthon, a szemét lassacskán lehunyó, álmos városrészben az újságíró kétszer is megsimogatja alvó gyermekét, s a bekészített pohár borhoz most nincs ked­ve...) A világgá indult gyerekeknek, látszatra mindenük megvan .. MAJOROS TIBOR Deák Mór Szepesi Attila Van Gogh: Pacsirta pacsirta függ rebbenő madár a levegőben a búzatáblák fölött felhők magasában száz éve süllyed-emelkedik egyhelyben fújja sugárzó énekét Orfeusz madara nem mozdul és maga a mozgás dombok átváltozása a hullámló vetések és a szél irama évszakok örvénylése virágoké egyetlen pendülő fonálon tartja a tájat napsugárban fürdik dalol mert súlytalan lobogtatja szárnyát ég-föld között hiába futottál hiába-elhagytál engem elfelejtened kevés egy életed hiába nevettél hiába-elvettél kinevetned most már egy halál nem elég hiába hiába futunk a halálba engem elhagynod már kevés az egy halál előbb veszti el a fejét száz gyönyörű rózsa előbb öli magát csonkká három viaszgyertya hiába futottál mássá lenni mássá hiányom vérül majd újabb dobbanássá fordítsd magad felé a fekete lámpát senki más nem talált s nem találhat már rád előbb héjasul tojássá három holló csőre előbb járom majd a sírod forduljon termőre Előrejelzés 200 évre Hatalmas kőszénleletek a Mecsekben Már az 1920-as években tud­ták, hogy a Mecsekben, Máza dé­li részén, több száz méterrel a felszín alatt fekete kőszén rej­tőzik. Több mint húsz évvel ez­előtt kisebb kutatásokat végeztek ezen a részen, de mielőtt ered­ményeket érhettek volna el, a munkálatokat befejezték. A dön­tés, mely a kutatást tetszhalálra ítélte, már elővetítette a hazai szénbányászat visszafejlesztését, mely alig egy évtized múlva be is következett. A szénhidrogének, elsősorban a kőolaj 1973-as vi­lágpiaci árrobbanása azonban is­mét az érdeklődés homlokteré­be állította a mecseki fekete­Budapesten. a Fővárosi Tanács Vas utcai szabadtéri galériájában Papachristos Andreas szobrászművész tárlata [átható. A kiállítás június végéig tart nyitva. Képeink a kiállításon készültek. szén-bányászatot. A szén iráif­ti megnövekedett igény szüksé­gessé tette a kutatások felújítá­sát. A kutatási programban el­ső helyen szerepelt a Máza-dél, Váralja-dél terület. A tervet 1975-ben hagyta jóvá a Központi Földtani Hivatal országos ás­ványvagyon-bizottsága. A munka még abban az évben elkezdő­dött A kutatási tervek szerint mint­egy 15 négyzetkilométeres te­rületen legalább 70 millió ton­na kőszénvagyonra számíthat­tak. Az első két fúrás után ki­derült, hogy ennél sokkal többet rejt a föld méhe. Azóta az Or­szágos Földtani Kutató és Fúró Vállalat 25 kutatófúrást hajtott végre a Mázaszászvár, Öbánya és Mecseknádasd határolt terüle­ten. A legkisebb fúrási mély­ség 750 méter, a legnagyobb 1640 méter volt. Érdemes megemlíte­ni, hogy egy 1600 méter mély fú­rás költsége eléri a nyolcmillió forintot. A kutatók eddig több mint 20 000 méter fúrást mélyí­tettek. A munkálatok nem ma­radtak eredmény nélkül: hatal­mas kőszénvagyon van a 25 négyzetkilométeres területen. Ez csaknem azonos az eddig ismert mecseki szénvagyonnal; azaz több mint 200 millió tonna jó minőségű feketeszén vár ki­aknázásra. A szén minőségére jel­lemző, hogy átlagos kalóriatar­talma 20,1—20,4 MJ, azaz 5000— 5500 kilókalória. Kokszolhatósága azonos az eddig ismert mecseki szenekével, kéntartalma valami­vel magasabb; szennyezőtartal­mának vizsgálatát még nem fe­jezték be. E szénvagyon több emberöltő­re biztosítja a szénbányászatot a Mecsekben, hisz várhatóan 200 év alatt lehet csak kitermelni ezt a hatalmas mennyiséget. A kutatásra költött pénz nem kevés, de nem lehet kétséges, hogy ez nem kidobott pénz. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat két éven belül be­fejezi a felderítő fázisú felszí­ni mélyfúrásos kutatást. addig azonban még számos bányászati problémára szeretnénk választ kapni. Arra a kérdésre, hogy a Mázaszászvár, Óbánya, Mecsek­nádasd által határolt területen mikor kezdődhet el a szénkiter­melés, egyértelmű választ nehéz adni. Egy biztos: 1990. előtt sem­miképpen. R. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom