Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

.-•;': •• í'wWm •Itu-ms. Üii MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 71. évfolyam 126. szám 1981. május 31.; vasárnap Ara: 1,80 forint Tanácskozik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa Kádár János: Népünknek az életf az előrehaladás a fontos Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székházában teg­nap folytatta munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa. Tegnap délelőtt — a napirend szerint — hat szekcióban tanácskoztak a kongresszus részt­vevői, majd délután plenáris ülést tartottak, s folytatódott a vita. A. tanácskozás ma folytatódik. A kongresszus első napján, pénteken, a kora esti órákban — mint jelentettük — nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, s köszön­tötte az ifjúságot. Beszédét a következőkben ismertetjük. Kedves Elvtársak! Elő- egész tagságát, hazánk if­szor egy megtisztelő és szí- júságát. vesen vállalt kötelezettsé- A KISZ Központi Bi­gemnek teszek eleget: át- zottságának beszámolója, a adom Önöknek a Magyar benyújtott határozati javas­Szocialista Munkáspárt Köz- latok — miként az eddig el­ponti Bizottságának üdvözle­tét és jókívánságait —kezd­te beszédét Kádár János —. Köszöntöm a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kong­resszusának küldötteit és meghívottait, a Lenini Kom­szomol és más külföldi test­vérszervezetek, mozgalmak képviselőit. Üdvözlöm e je­les nap alkalmából a Kom­munista Ifjúsági Szövetség hangzott felszólalások is bi­zonyítják — jó alapot ad­nak a kongresszus munkájá­hoz. Bizonyos vagyok abban, hogy a tanácskozás betöl­ti hivatását, új lendületet ad a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a magyar ifjúság munkájának, s hozzájárul szocializmust építő népünk további előrehaladásához. A nemzetközi helyzetről Kedves Elvtársak! Néhány gondolattal én is szeretnék a kongresszus na­pirendjén levő kerdésekhez kapcsolódni. A nemzetközi helyzet — az enyhülés igen jó és hasz­nos időszaka után — az utóbbi években éleződött, s egyszerre vannak jelen az enyhülés eredményei és az új feszültségek. Az utób­biak egyik fontos oka min­den bizonnyal az a széles körű, mély, átfogó társadal­mi, gazdasági-pénzügyi, va­lamint politikai-vezetési vál­ság. amellyel a kapitalista rendszer küszködik. Ez még a legfejlettebb tőkés orszá­gokat is gyötri. Gazdasági fejlődésük üteme megtor­pant, infláció, munkanélkü­liség és más negatív jelen­ségek jellemzik életüket. Ki­fejezésre jut ez kormányok és kormányzati rendszerek bukásában, katonai hatalom­átvételekben, a közelmúlt fasiszta puccskísérleteiben és a merényletekben is. A ter­rorcselekmények megmutat­ják a világnak, az emberi­ségnek, milyen is a kapita­lizmus igazi arca. . Az imperializmus « fő oka annak is, hogy a vi­lág különböző térségeiben az utóbbi években nem csök­kent a válsággócok száma. A Közel-Keleten — gondol­janak csak a legutóbbi li­banoni eseményekre — még dörögnek a fegyverek. Dél­Afrikában még dühöng a fasiszta, fajüldöző rendszer. Latin-Amerikában és Ázsiád­ban is sok feszültség hal­mozódott feL A kapitalisták megkísérelték, hogy a ma­guk módján és hasznára old­ják meg a problémákat, de nem sikerült nekik, sőt azok tovább bonyolódtak, s ezek is kiélezték a nemzetközi helyzetet. A tőkések társadalmi rend­szerük kibékíthetetlen belső ellentmondásaiból, megold­hatatlan problémáiból kapi­talista kiutat keresnek, s úgy vélik, hogy azt a fegy­verkezés fokozásában, a ka­tonai erőfölény megszerzé­sében, a diktátumpolitiká­ban fogják megtalálni. Ez a badságtörekvéseinek elnyo­másában, a haladás erőivel szembeni harc fokozásában, és a béke elleni támadások­ban. A tőkés világ agresszív körei politikai, anyagi, sőt kátonai eszközökkel segítik az indokínai népek elleni tá­madásokat, Afganisztán ellen hadüzenet nélküli háborút folytatnak, szítják a szabad­ságukért küzdő latin-ameri­kai népek, a nicaraguai, a salvadori nép elleni agresz­sziót Odáig elmennek, hogy a haladó erők, a népek sza­badságtörekvéseit is terroriz­musnak bélyegzik. Sokszor burkoltan, áttételesen és köz­vetve, máskor nyíltan lép­nek fel Lengyelország szo­cialista rendszere és vív­mányai ellen. A helyzet reális vizsgála­ta alapján állíthatjuk, hogy az imperialisták tervei, újabb keletű „mozgolódásai" kam­pányai — bár nagy veszé­lyeket hordoznak — teljes kudarcra vannak ítélve. A tőkések arról álmodoznak, hogy, mint egykoron,", újra a világ urai lehetnek. De ez nem tehetséges többé, mert a világ megváltozott. Ez a változás történelmileg a Nagy Októberi Szocialista forradalom győzelmével, ,az imperializmus világuralmá­nak megszűntével kezdődött. A szovjet hatalom, a világ első szocialista országa min­den megpróbáltatást kiállt, erőssé és legyőzhetetlenné vált A szocialista társadalmi rend világrendszer lett. Az utóbbi évtizedben egész sor újonnan felszabadult ország hirdette meg. hogy a szocia­lizmus útján haladva kíván­ja megtalálni nepe boldogu­lását A világpolitika erőviszonyai a haladás és a béke javára változtak Ilyen a világ és ezt min­kiútkeresés megnyilvánul az denkinek a valóságnak meg­utóbbi időben erősödött szov­jetellenességben, munizmusban, a felelően kell látnia: a világ­erőviszo­béke ja­A kongresszus résztvevői nagy figyelemmel hallgatták Kádár János beszédét, púnkon; A Csongrád megyei fiatalok küldöttei Kő­vára változtak. De továbbra is küzdeni kell, most külö­nösen szükség van a népek éberségére, országaink védel­mi képességének erősítésére, a haladás és a béke minden hívének aktivitására. Az enyhülés eredményeit meg kell védeni, amelyek jelen­tős tényezői a világpolitiká­nak. Ezek az eredmények annak is köszönhetők, hogy a haladás erői, a béke őszinte hívei mellé álltak olyan polgári politikusok, akik megértették: korunkban a különböző társadalmi rend­szerek fennállása idején nincs más út, mint az or­szágok békés egymás mellett élése. És az emberiség pers­pektívája nem is lehet más, mint a béke és a társadalmi haladás. Az imperialista vezető kö­rök azonban kitérnek a tár­gyalások elől és csökönyö­sen ragaszkodnak az ameri­kai rakéták Nyugat-Európá­ba telepítésének tervéhez. Az Egyesült Államok elnöke a napokban azt mondotta, hogy tárgyalni szándékozik a Szovjetunióval, de az erő pozíciójából. Ez a szándék a világ va­lóságos helyzetének félreér­tésén alapszik. A Szovjet­unióval, a szocialista orszá­gokkal . az erő pozíciójából nem lehet tárgyalni, és nem diktálhat senki. Velük tár­gyalni csak az egyenjogúság, a közös felelősség alap.jan és a megegyezés' szándékával lehet Ennek megértése szük­ségszerű, ezt elóbb-utóbb be is fogják látni. Az sem ár­tana, ha a nyugati világ ve­zetőd jobban hasznosítanák a történelmi tapasztalatokat Hiszen a második világhá­ború óta az imperialisták többször meghirdették, hogy fel kell számolni, blokád alá kell venni a kommunista rendszereket — de aztán mindig kénytelenek voltak rájönni, hogy a valóságos vi­szonyokat nem lehet figyel­men kívül hagyni. Az imperialistáknak azt is tudomásul kell venniük, hogy a népek — s elsősor­ban a Szovjetunió és a többi szocialista ország népei — az elért vívmányokról nem mondanak le, azokból nem engednek. Az emberek, a nemzetek elvitathatatlan jo­ga, hogy megszabaduljanak gz elnyomástól, a kizsákmá­nyolástól és a gyarmati rend­szer maradványaitól. A né­pek addig nem nyugszanak, ameddig nem rendelkezhet­nek saját sorsuk és hazájuk kincsei felett Ez a világ fejlődése, az emberiség, az élet egyetlen útja, — más út nincs. Napjainkban — s ezt a magunk számára is monda­nunk kell — a haladás, a béke minden hívének na­gyobb aktivitására van szük­ség. Egyesítenünk kell erőin­ket hogy az emberiséget megóvjuk a háborútól. Fon­tos. hogy a tőkés országok kormánykörei ugyanúgy po­litikai józanságot és felelős­ségtudatot tanúsítsanak, mint a szocialista országok veze­tő tényezőt Ebben a helyzetben a mi politikánk változatlan. Vall­juk, hogy a nagy nemzetközi kérdések közül az első és a legfontosabb, amelyben az egész emberiség, a világ ösz­szes népe érdekelt: a világ­háború elkerülése. Ennek le­hetősége adott, s ez nem más. mint a béke megszilár­dítása, az enyhülés elmélyí­tése és kiterjesztése. A konk­rét feladat a fegyverkezési verseny megfékezése, a bé­kés egymás mellett élés és a kölcsönösen hasznos, gyü­mölcsöző kapcsolatok fejlesz­tése. El kell érni. hogy a nemzetközi politika fő esz­köze minden vitás kérdés­ben a tárgyalás, valamint az érintett felek érdekeinek megfelelő megállapodás le­gyen. A szocialista országok be­csületes, korrekt politikát folytatnak. Azt vallják, hogy az államok egyenlő bizton­ságát a fegyverzet alacso­nyabb szintjén kell megva­lósítani. Ez volt politikánk lényege eddig és ez lesz a továbbiakban is. Nagysze­rűen kifejezték ezt az SZKP XXVI. kongresszusán Brezs­nyev elvtárs által előterjesz­tett széles körű tárgyalási javaslatok, s a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel, a háborús veszély elhárításá­val kapcsolatos szovjet ál­lásfoglalások. Különösen nagyra értékel­jük. hogy az utóbbi időben durvább imperialista propa­ganda ellenére az SZKP kongresszusának hangvétele nyugodt, magabiztos, józan és mérsékelt volt, s ilyen hangú volt Brezsnyev elv­társ legutóbbi, gruziai be­széde is. A Varsói Szerződés többi tagállamának is vannak vál­tozatlanul érvényes és tár­gyalást igénylő javaslataik. A széles közvélemény — nem­csak a szocialista, hanem a kapitalista országokban is — tudja, hogy az emberiség alapvető érdekét, a békét érintő kérdésekben most az Egyesült Államokon, a NATO­országokon, a kapitalista vi­lág vezető tényezőin van a sor, nekik kell a Szovjet­unió. a szocialista országok javaslataira méltó választ adniuk. Pártunk, kormányunk, va­lamint országunk közvélemé­nye melegen üdvözölte és teljes mértékben támogatja a szovjet javaslatokat. Ha­zánk a Varsói Szerződés or­szágaival, a haladás és a béke összes erőivel együtt dolgozik és küzd ezeknek a javaslatoknak a megvalósítá­sáért. Ennek szellemében lépnek fel képviselőink az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. a madridi tanács­kozáson. a bécsi tárgyaláso­kon és a kétoldalú kapcsola­tokban is. Pártunk, kormá­nyunk e célokért, ebben a szellemben végzi nemzetközi tevékenységét. Joggal mond­hatjuk, hogy népünk teljes mértékben támogatja ezeket a külpolitikai célokat. Bí­zunk abban, hogy meg tud­juk akadályozni az új világ­háborút, a nemzetközi hely­zetben folytatódik az eny­hülés. és megőrizzük a békét. Politikánk változatlan Kedves Elvtársak! Szólni szeretnék néhány hazai kérdésről is. Belpoliti­kai helyzetünk kiegyensúlyo­zott, a párt és a nép össze­forrott, együtt dolgozik, erő­södik a szocialista nemzeti egység, társadalmunk politi­kai. gazdasági alapjai szilár­dak. A gazdasági, kulturális építőmunkában jelentős ered­ményeket értünk el. Ezek jellemzik belső helyzetünket, s ezt tudják barátaink, sőt, bizonyos mértékben a velünk szembenállók is. Rendszerünk szilárdságát töhb nagy társadalmi meg­mozdulás is bizonyítja. Első­ként említem a XII. kong­resszus kedvező fogadtatását. Ezt követték az országgyűlé­si és tanácstagi választások, a szakszervezeti kongresszu­sok, a Hazafias Népfront kongresszusa. — és ez a mos­tani kongresszus is. Az itt. felszólaló fiúk és lányok — csakúgy, mint a korábbi fó­rumok résztvevői — a való­ságos helyzetről és tenni­valókról szóltak, teljes fele­lősséggel és bizakodással. Ahhoz, hogy eredményesen dolgozhassunk, sok mindetv­IFolytatás a 2. oldalon,.) VILÁG PROLETÁRJA*,fcCYESOiJTTEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom