Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

0 i., YllrAc PRO LETÁmM KYESÖMETEICI 71. évfolyam 101. szám 1981; május péntek Ára: 1,80 forint MSZMP SZEGE D VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A munka ünnepe H ivatalosan, naptár sze­rint is, május elseje a munka ünnepe. A munkáé, mely egyszerre tu­datos és érzelmi tevékenysé­ge az embernek. Tartalma egy ideje mégsem politikai manifesztum csupán. Az is, legfőképpen, de több annál. A biológiai ember tavasz­ingere Mert hiszen a zöld­illat ellentmondást nem tű­rően parancsol ki a termé­szetbe, ahol ilyenkorra ake­tfeeny, hosszú tél nyűtt álom­má szépül, s azon kapja ma­gát az ember, hogy önkén­telenül gémber csontjait ro­pogtatja, együtt fiatalodik felekben a környezetével. A munka ünnepe munkás­ünnep. Eredendően a mun­kásosztály ünnepe, nem égé­séén évszázada. Egészen pon­tosan 1890 óta, hogy előbbi* alakuló kongresszusán a II. Internacionálé határozott ügy, a nemzetközi szolidari­tás bizonyságaképpen köve­teljék mindenütt a nyolcórás munkanapot. Azért május elsején, mert az 1886-os vé­res chicagói események mi­att az Amerikai Munkás Szö­vetség erre voksolt Saint Louis-i kongresszusán. Az a bizonyos első május tömegével vonzotta utcára az embere­ket. Az Internacionálé ké­sőbb felhatalmazta a külön­böző országokat, mikor, mi­lyen körülmények közepette ünnepeljenek — így például az Egyesült Államokban és Kanadában szeptember első vasárnapja a Labor Day —, de a második világháborút követően, immár á béke vé­delmének sebzett jelszavával a legtöbb helyen munkaszü­neti nap, a szocialista orszá­gokban pedig állami ünnep. így természetesen hazánk­ban is. Ahol Budapesten és néhány vidéki városban már 1890-ben megemlékeztek ró­la: az évi első kongresszusán határozatába foglalta az MSZDP; 1891-ben csatlako­zott a Viharsarok, Oroshá­zán, Békéscsabán összecsa­pásokat regisztrál a történe­lem, az 1893-as hódmezővá­sárhelyi nagygyűlésnek szó­noka pedig az a Szántó Ko­vács János, kinek emlékmű­ve ma ott áll a város főte­rén. Dióhéjban ennyi a törté­nelem. Távolról sem tanul­ságok nélkül. A néhai ese­mények föl-fölidézéséről, fáj­dalmas aktualitásairól eleget gondoskodott, gondoskodik ma is. az emberiség újkori, legújabbkori története. Vajh Chicago óta hány, de hány sortűzre kell emlékeznünk? A munkához, a békéhez, az egyetemes emberi szabadság­jogokhoz konok bátorsággal ragaszkodóknak vérére? Forr a világ bús tengere. Csak nemrégiben próbáltuk elhinni, Franco után sehol sem lehet többé fasizmus (sietik feledni a spanyolok is), s lám Pinocheték képe­sek konzerválni Simon Bo­livár földrészén, a szabad­ságszerető Latin-Amerika csípőjén. S messzebb ne menjünk, ott van mindjárt a közelben Salvador, napja­ink második Vietnamja, hol a reakció bizton számíthat külső szinpatizánsok támo­gatására, az amerikai impe­rialistákra. A lokális hábo­rúk zsarátnoka hol Afriká­ban, hol Délkelet-Ázsiában, hol Közel-Keleten lobban föl, nehezen engesztelhető lánggal, s miközben naponta ártatlanok ezrei esnek áldo­zatául az itt-ott fékezhetet­len indulatoknak, a világ va­lamennyi népének békéje is veszélyben forog. Földünket megint a hidegháború szele teszi huzatossá. Pedig, pedig: hány nép bünhődte már meg, velünk együtt rég. a múltat, a jövendőt? Ezért pótolha­tatlan misszió a Szovjetunió 33 j j :••: v.'v : j • > | Kerényi Jenő szobra: Május 1-én békepolitikája Nem elég hát csak a munka himnuszáról dalolni a munka ünnepén. örüljünk, csöndesen: a nyolcórás munkanap kiküz­désének roppant vehemen­ciája számunkra ma már történelem, túlhaladott rea­litás. S hogy csak a munká­ja révén élhet meg az em­ber — társadalmi evidencia Mert kell-e indokolni, ne­künk egy ideje nem a for­málisan egyre csökkenő munkaidő ténye, hanem a foglalatában születő-vajúdó tevékenység, a munka el­végzésének mélysége, ko­molysága, intenzitása a nagy téma. Hogy önmagunkat ál­tatjuk a felében-harmadá­ban, slendriánul odavetett produktumokkal: amíg csak fizetgetnek, addig csak dol­gozgatunk, úgymond. Hiszen, ha megfordítjuk, szembeszö­kővé válik a tyúk vagy a tojás dilemmája — akik csak dolgozgatnak, azoknak csak fizetgetni lehet — messze nem jutunk általa. Az egy­re feszesebb, pórázra fogott, politikai felhangokkal meg­hangszerelt gazdasági világ­helyzet nem tűr pardont a munkapadoknál sem. önte­vékenyen beszállni a ringbe, az ország egészének hasznát tekinteni, s abban mérni a részek föladatainak súlyát — ez most a munka hétköznap­jainak politikai tétje, mely akarva-akaratlanul szétsu­gárzik, nap mint nap áthat­ja valamennyiünk közerköl­csét-közhangulatáL örven­dünk — miért ne tennénk, saját vívmányunk —, mert hamarosan áttérhetünk az öt­napos munkahétre. Globáli­san a heti 42 órára, szemben a nem is oly régi 48-cal. Értelmét azonban aligha ta­pasztalhatjuk, ha a társadal­milag-gazdaságilag hasznos tevékenység arányai nem ja­vulnak a tényleges munka­időn belül, melynek kitölté­se régóta önkritikus valóság-' szemléletünk eleven céltáb­lája. Tegyük szívünkre a ke­zünket: a munka becsülete ma sem makulátlan. Köz­gondolkodásunkban még nem szívódott föl a „fogjuk meg és vigyétek" szemlélete. S bizony előfordul, hogy a könnyebb ellenállás felől közelítők népszerűek a kü­lönböző munkahelyeken. Az egyéni és közösségi érdekek diszharmóniája született szűklátókörűsége az emberi természetnek mindaddig, amíg ki-ki jól felfogott ér­dekét. saját ambícióját nem a közösség érdekeinek függ­vényében ismeri föl, s tu­datosítja. Ezért hát, hogy a munka egyszerre tudatos és érzelmi cselekvés. Az ember szükséglete. Joga és köteles­sége. sikere vagy kudarca, boldogsága vagy boldogta­lansága, célja és eszköze. Létformája, hiszen úgy tar­tozik hozzá, mint a levegő. És esztétikuma is, hiszen nincs az a fajtája, módja, lehetősége a munkának, melyben valaki valamilyen. szépet, számára vonzót, nél­külözhetetlent föl ne fedez­hetne. így becsüljük a munkát, s ne csak az ünnepén. Politi­kai és erkölcsi értékén, em­beri tartalmán. Nikoiényi István 1 a megyei tanács VI. ötéves tervét A testület üléséről jelentjük a bölcsödéket, amelyekre a szülők számítottak és befe­jelzik a szennyvíztiszítókat, csatornaépítéseket, amelyek nélkül nem képzelhető el a további városiasodás. Saj­nos, a nagyarányú fejleszté­sek ellenére. is nagy a zsú­foltság az óvodákban és ál­talános iskolákban, s bár sok étterem, ABC-áruház. kis­bolt épült. Csongrád megye vendéglátói ellátottsága to­vábbra sem éri el az orszá­gos átlagot Megnyugtató, hogy jelen­tősen javultak & lakosság életkörülményei, az ötödik ötéves tervet a dinamikus Csongrád megye tanácsa tegnap, csütörtökön Szegeden ülésezett. Szabó Sándor, megyei tanácselnök köszöntötte a résztvevőket. Az ülésteremben ott voltak a megye ország­gyűlési képviselői, a városok, járások, nagyközségek társa­dalmi. politikai életének vezető képviselői. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Horváth László, az MSZMP KB tagja, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Ko­mócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese, A testület elő­ször néma felállással emlékezett meg a közelmúlth/an el­hunyt Munkácsy György tanácstagról, aiknek több évtize­des eredményes munkáját jegyzőkönyvben örökítették meg Ezt követően a tanács megvitatta és elfogadta a vb két ta­nácsülés közötti tevékenységéről, a végrehajtó bizottság múlt évi munkájáról, az V. ötéves és a múlt évi költségve­tési és fejlesztési terv teljesítéséről szóló beszámolót. A tanács jóváhagyta a VI. ötéves kqzéptávú pénzügyi és fej­lesztési tervet, tudomásul vette a cselekvési programot, va­lamint az előterjesztések között elfogadta az V. ötéves terv településfejlesztésének tapasztalatairól készült tájékoztatót növekedés jellemezte, még­és a VI ötéves tervre vonatkozó versenyfelhívást. Végül a ha a társadalmi közkiadások tanácstagok interpelláltak. az utóbbi két évben mérsék­lődtek is. Az igen jelentős •r i " I I társadalmi összefogás elle­KOQVGZO QIQpOK nére sem szűnt meg néhány feszültség, amelynek megol­Zárszámadás és egy új 1975-ös évhez képest mint- dása a VI., illetve a követ­tervidőszak elindítása —en- egy háromszorosára nőtt a kező tervidőszakra vár. A nek a gondolatnak a jegyé- házi szociális gondozásban tanácsok növekvő felelős­ben fűzött szóbeli kiegészí- részt vevők száma. A deszki ségtudatról. a körülmények­tőt a jelentéshez dr. Petrik .140 ágyas pavilon átadásá- hez alkalmazkodó és önálló István, a megyei tanácséi- val Csongrád megyében köz- cselekvési készségről tettek nök általános helyettese. A pontosították a tüdőgyógyá- bizonyságot. Jól szervezték a tájékoztatóból kiderült, lel- szatot. Befejeződött a makói lakosság társadalmi munká­kesít.őek az elkövetkezendő kórház új műtőszárnya, hogy ját, amelynek az értéke az évek célkitűzéséi is. No de csak a legfontosabb egész- öt év alatt 1,3 milliárd fo­nézzülc a tényeket ségügyi beruházást említsük, rintra növekedett, s a hely­Az ötödik ötéves tervben Dr- Petrik István azonban beliek sportpályától kezdve Csongrád megyében a taná- számba vette az. elmulaszt- az óvodaépítésig bezárólag csok 20,8 milliárd forintból tott lehetőségeket is. így szinte minden területen hot­gazdálkodtak. 11,1 milliár- nem hagyható figyelmen kí- zájárultak ahhoz, hogy kor­dot fordítottak a költségve- vül> hogy az objektív kö- nyezetük szebb, otthonosabb tésre az intézmények, léte- rülményektől függetlenül és komfortosabb legyen. A sítmények fenntartására és jobbak lettek volna az tanácsok kedvező kiindulási eredmények, ha a tervezett helyzetet teremtettek a VI. célcsoportos lakások elké- ötéves tervidőszak feladatai­szülnek, ha átadják azokat nak megvalósításához. Az ellátás Javítása A tanács megvitatta és jó- egyeztette elgondolását, 9,7 milliárd forintot költöt­tek fejlesztésekre, lakás, kórház, óvoda, bölcsőde stb. építésére. Tapasztalható volt, hogy a tanácsok kiemelten biztosították a gyermekjó­léti, az egészsegugyi es az A megvitatta és jó- egyeztette elgondolását. aá oktatasi alapedatast nyujto váhagyta a VI. ötéves terv előirányzatokat a helyi ta! mtézmenyek zavartalan^ mu- költségvetési és fejlesztési nácsokkal. az Országos Terv­?mi-L-?LrZ előirányzatát. Ezek szerint a hivatallal és a Pénzügyim­ülu b- UJ letes tmenyt tanácsok a tervidőszakban nisztériummal. Tavaly no. adtak at mmt bármelyik ko- kozel 24 milliárd forintból vemberben és decemberben rabbr ötéves tervben. A la- gazdálkodhatnak. 16,2 milli- a terv koncepcióit társadal­ÍSffi'i.^Járd forintot fordíthatnak a mi vitára bocsátották. Az Z^JZl^JZ!? LnoeI költségvetési, működési ki- észrevételeket, javaslatokat a adasokra, 7,5 milliárd fönn- szuksegletek egybevetésével tot pedig a fejlesztésekre. A igyekeztek érvényesíteni a megyei tanács többször (Folytatás a 3. oldalon.) gyedik ötéves tervét, és 24 ezer 60 lakásba költözhettek be. (Öt százalékkal több a tervezettnél.) Még egy kis statisztika: 9 százalékkal nö­vekedett a közműves vízhá­lózatba bekapcsolt. 3 száza­lékkal a szenny vízcsatorna­hálózatba és 8 százalékkal a vezetékes földgázba be­kapcsolt lakások aránya. 1980-ban a bölcsődés korúak 14 százalékát helyezhették el a szülők napköziben, míg öt évvel korábban csak 10 szá­zalék jutott be a bölcső­dékbe. Figyelemre méltó, hogy a tervezettnél 44 szá­zalékkal több óvoda épült, pontosabban 4 ezer 805 hely­lyel gyarapodott Csongrád megye óvodai hálózata. Há­rom városban, Szegeden, Szentesen és Csongrádon vették birtokukba a fiata­lok az új ifjúsági házat. A kórházak befogadóképessége 50 ággyal növekedett, új pa­vilonok épültek, bővült a gép- és műszerállomány. Az Áz ünnepi program Szegeden reggel 6 órától: zenés ébresztő. Három zenekar köszönti a dolgozókat a város főbb útvonalai mentén. Fél 9-től: az előne meghatározott gyülekezőhelyek­ről indulva, ünnepi felvonulás a Széchenyi térre. Tiz óra: nagygyűlés a Széchenyi téren. Ünnepi be­szédet mond Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja. A nagygyűlést követően vidám majális az új sze­gedi Ligetben, ahol a Vidám Park egész napos nyitva­tartással várja a vendégeket. Délután 3 órától az újszegedi szabadtéri színpadon néptáncbemutató a Szeged Táncegyüttes, a JATE Nép­tánccsoport és a Deszki Nemzetiségi Néptáncegyüttes fellépésével. Sportprogramok: 9 órakor a Nagyáüomáson sakk­villámtorna, csapatverseny; 12 órakor a Sportuszodá­ban országos meghívásos úszóverseny. A szegedi járásban is felvonulásokkal, nagygyűlé­sekkel és majálisokkal köszöntik a dolgozók a munka ünnepét Éljen május elseje! (•••••••••••gnBBBM

Next

/
Oldalképek
Tartalom