Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

4 m Szerda, 1981. április 15. Meleg március A tavasz első hónapja or­szágszerte szokatlanul enyhe Időjárással zárult Az első mérsékelten hideg öt nap után a hőmérséklet rohamo­san emelkedett, és az egész hónapon át jóval az átlag­érték fölött maradt. Különö­sen meleg volt a 9—12-e és a 23—26-a közötti Időszak, amikor a hőmérséklet napi középértékei 6—10 Celsius­fokkal is meghaladták az évszaknak megfelelő szintet, a hőmérsékleti maximumok pedig országszerte 17—24 Celsius-fokig emelkedtek. A tartósan enyhe Időjárásra Jellemző, hogy Szegeden mindössze két éjszakán süllyedt fagypont alá a hő­mérséklet, holott március­ban átlagosan még 12 fa­gyos nap szokott előfordulni városunkban. A csapadék havi összegei az ország túlnyomó részén kevéssel a szokásos meny­nyiség alatt maradtak, csak a Tiszántúlon mutatkozott kisebb csapadéktöbblet. Je­lentősebb mennyiségű orszá­gos csapadék csupán 2—4-e és 16—19-e között hullott, míg a hónap utolsó dekádja országszerte csapadékmentes volt. A szokatlanul enyhe időre jellemző a korai zi­vatartevékenység, így 14-én és 16-án az ország nagy ré­szén zivatar kisérte zápor­esőt figyeltek meg. Szege­den 16-án jegyezték fel az idei év első zivatarát. A Dél-Alföld március! csapadékmérlege kisebb fö­lösleggel zárult, amint azt a kővetkező adatok mutallák: Bácsalmás 43 mm (113%), Kiskunhalas 42 mm (127%), Szentes 33 mm (100%), Sze­ged 40 mm (105%), Mezőhe­gyes 57 mm (150%), Oroshá­za 44 mm (126%). Szegeden a havi közép­hőmérséklet 9,3 Celsius-fok volt, ami a sokévi átlagnál Igen jelentősen, 3 fokkal magasabb. A hőmérséklet havi maximuma 23,3 Cel­sius-fok volt 26-án, havi mi­nimuma —3,5 Celsius-fok 1-én. • , A napfénytartam havi összege 152 órát tett kl, ami a sokévi átlagot 7 százalék­kal haladta meg. Dr. Péczely György egyetemi tanár 1 Vidini Mlil A bolgár utakon közieke dő járműveknek mintegy a fele fut a Vidini Kombiná' által gyártott autóabroncso. kon. A gyár, amely szovjet tervdokumentációk alapján és szovjet segítséggel épült fel. a közelmúltban ünnepel­te fennállásának tizedik év­fordulóját. Most folyik az üzem 're­konstrukciója, amelyre csak az elmúlt év folyamán 25 millió lévát fordüottak.v A modernizálás során új, nagy teljesítményű gépsorokat és berendezéseket állítanak üzembe. Ennek révén nő a termelékenység, és javul a gyártmányok minősége. Kidolgozták a Vidini Kombinát távlati műszaki fejlesztési programját is. Ennek végrehajtása révén évente 700 ezerrel több au­tóabroncsot, 1 millió 400 ezerrel több belsőgumit, va­lamint 8600 tonnával több kordanyagot és műselymet gyártanak a kombinát dol­gozói. „Hangos" film Szegeden, 1909-ben Új kórház, hagyományos gyógymód Hagyományos koreai gyógy­módot alkalmazó új egész­ségügyi intézmény építését kezdték meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában. Alumínium, hamuból A Kazah Kohászati Kuta­tó Intézet munkatársai tim­földet állítottak elő az eki­basztuzi szén elégetésekor visszamaradó hamuból. Az eljáráshoz egyetlen gramm bauxitra sincs szükség. Be­bizonyosodott, hogy gyakor­latilag ls lehetséges a hő­erőművek melléktermékei­nek kohászati felhasználása. A módszer bevezetése nem­csak a környezetszennyezést csökkenti, de gazdasági haszna ls jelentős. A Phenjan keleti részé­nek egyik festői pontján épülő gyógyközpont teljes alapterülete 50 000 négyzet­méter lesz. Külsejében a ré­gi hagyományokat, az ősi koreai stílust Idézi majd. Az új egészségügyi léte­sítményt korszerű kutató- és gyógynövény-kísérleti labo­ratóriumokkal szerelik fel. A kórtermekben egyidejűleg 800 beteg ellátásáról tud­nak gondoskodni. A kórház egyben tovább­képző központ is lesz, ahol lehetőség nyílik különböző nemzetközi orvostanácskozá­sok, szimpozionok megren­dezésére is. (KCNAj Mentesítés a fegyelmi bejegyzés alél K. L. szegedi olvasónk hu­szonöt éve dolgozik. Jelenle­gi munkahelyén két éve áll alkalmazásban, az előző munkahelyén a munkaviszo­nyát „kilépett" bejegyzéssel szüntette meg. Nemrég kér­te, hogy a huszonöt évi ju­bileumi Jutalmat fizessék ki részére, mert rendelkezik huszonöt év munkaviszony­nyal, Kérésére úgy tájékoz­tatták, hogy a munkaköny­vében levő „kilépett" be­Jegyzés miatt a jubileumi ju­talmat a hárorfi év letelte, vagyis jövőre fizethetik kl. Érdeklődésére, hogy van-e valamilyen mód a hátrányos helyzet megszüntetésére, azt válaszolták: csak akkor, ha a „kilépett" bejegyzést fe­gyelmi elbocsátás, nem pe­dig szabálytalan kilépés mi­att írták be a munkaköny­vébe, Kérdezi: mit mond erről a Jogszabály? A Munka Törvénykönyve 31. paragrafusa (2J bekezdé­se valóban kimondja: Ha a munkaviszonyt a dolgozó Jogszabály rendelkezéseinek megszegésével felmondás nélkül, vagy a munkaviszony megszűnésére meghatározott Időpont előtt szünteti meg, úgy kell elbírálni, mintha munkaviszonya fegyelmi el­bocsátás folytán szűnt vol­na fieg. Ez pedig annyit je­lent, hogy három évig mind­azokban az esetekben, ami­kor munkaviszonyra vonat­kozó szabály a munkavi­szonyban töltött Idő figye­lembevételét írja elő (pl. hosszabb felmondási idő, munkaviszony alapján Járó pótszabadság. Jubileumi ju­talom stb.). a „kilépett" be­jegyzés előtti időt számítá­son kívül kell hagyni. Eb­ből az következik, hogy há­rom évig a jubileumi jutal­mat sem lehet kifizetni. Ha ugyanis a „kilépett" bejegy­zés előtti időt nem lehet fi­gyelembe venni, úgy a hu­szonöt éve, amire a jubileu­mi jutalom jár, nincs meg. Ebben a kérdésben a mun­káltatónál helyes tájékozta­tást kapott. Téves volt vi­szont az a tájékoztatás, hogy az ön ügyében mentesítésre nincs mód. 1980. január 1­től érvényes jogszabály a hátrányos következmények alól mentesítést akkor Is le­hetővé teszi, ha a „kilépett" bejegyzés szabálytalan ki­lépés miatt kerül a munka­könyvbe. [48 1979. (XII. 1.) MT. számú rendelet 30. pa­ragrafusa.]. A rendelet sze­rint a mentesítést az új munkahely adhat a munkavi­szony létesítésétől számított másfél év eltelte után. Eh­hez azonban az új munkál­tató köteles a „kilépett" be­jegyzést eszközlő korábbi munkahely véleményét is ki­kérni. Dr. V. M. A magyar filmtörténet je­les kutatója, Nemeskürty István a közelmúltban szép cikkben mutatta be Mihály Dénesnek a hangosfilm lét­rehozásában játszott szere­pét. A hangosfllm magyar feltalálója című írásából (Filmkultúra, 1980/2. 80—83. lap) kiderül, hogy a mai ér­telemben vett, „igazi" han­gosfilm kardinális elvét, „a lefényképezett és vetítés so­rán hanggá visszaalakított hangcsíkot", a kép és a hang szinkronizálásának e fontos eszközét Mihály Dénes fe­dezte föl 1910-ban. Szeged művelődéstörténete nzt is bizonyítja: a hangos­film „őstörténetének" Mihály Dénesen kfvül is voltak ma­gyar alakja. Lifka Sándor, a szabadkai Lifka-bioscop tu­lajdonosa, aki egy ideig a szegedi Uránia Színház (va­lójában : mozi) igazgatója volt, 1909-ben magp. is ki­dolgozta — s a közönség előtt bemutatta — az „ének­lő, zenélő, beszélő mozgó­fénykép" egy változatát. Eredményeiről a Szegedi Napló 1909. február 13-i szá­ma adott hírt Szenzációs szegedi találmány ' (Éneklő, zenélő, beszélő mozgófény­képek az Urániában) cím­mel. E sajnálatosan szűk­szavú és sommás, mégis nagy jelentőségű tudósítás­ból kiderül, hogy Lifka Sán­dor 1909. február 12-én az Uránia Színház (azaz: mozi) épületében mutatta be ta­lálmányát. A bemutatóról a lap ezt "Irta: „Gyönyörűségteljes meg­lepetésben részesült pénte­ken este a szegedi Uránia Színház előkelő közönsége. A csodaszép Velence című da­rab előadása előtt hirtelen elsötétült a nézőtér, olasz gondolás jelent meg a vász­non és ugyanabban a pilla­natban csodás daltól lett visszhangos ez a népszerű szórakozóhely. A Santa Lu­cia költészete vonult be az Uránia falai közé. Csakha­mar kipatlart a titok: az éneklő, zenélő, beszélő kép varázsolta elő ezt az életre kelt, eljátszott dalt, regé­nyes bájjal, fenséges művé­szettel. És most kipattant a másik titok: Szegeden felta­lálták az éneklő, zenélő, be­szélő mozgófényképet és a zseniális feltaláló nem más, mint Lifka Sándor, az Urá­nia igazgatója." Lifka az előadás után in­terjút is adott a Szegedi Naplónak. E nyilatkozata, mivel a legilletékesebb, ma­ga a feltaláló vall benne ta­lálmányáról, nem érdekte­len: „A mozgófénykép és a gra­mafon — olvashatjuk ebben a nyilatkozatban — már régóta foglalkoztatja a szak­embereket azzal a céllal, hogy a gépies élőkép és élő­szó egy produkcióba olvasz­tassék. Sok kísérlet történt ezen a téren, de a nagy ál­dozatok dacára is egy volt az eredmény: a két produk­ciót nem lehetett egybeol­vasztani, állandóan hiányzott az összhang, ami azután egyenesen komikussá tette a dolgot. Hol a dal, hol a kép .járt elől. Az .énekes még na­gyon tátotta a száját a ké­pen, amikor hang sem hal­latszott mér. Egy külföldi cég végre for­galomba hozott egy olyan beszélő-képszerkezetet, amelyben megbízni azután nem lehetett. Gondolkodni kezdtem a két különálló pro­dukció összhangbahozásának problémáján, amelyet végre sikerült megoldanom itt, Szegeden. És Szegeden szü­letett meg a terv, Szegeden készült a gép minden szöge, szegedi órás csinálta a sza­bályozó készüléket és Sze­geden került először bemu­tatóra. Az első siker arra buzdított, hogy minden ál­dozattal tökéletesítsem az új találmányt, amely nemcsak a tudománynak fog szolgála­tot tenni, de pompásan kí­nálkozik a szórakoztatás, a mulattatás legjobb eszközé­ül. Az első napokban olasz és spanyol operettekből, ope­rákból mutatunk be részlet teket az énekes, zenés moz­góképpel, de csakhamar eredeti magyar színművek, operettek kerülnek teljesen hűen előadásra. Természe­tes, hogy találmányomat sza­badalmaztatom és annak gyártására Szegeden gyárat alapítok. De előbb megvárom a közönség véleményét, hogy teljesen aszerint csináljam meg a zenélő kép végleges1 alakját, modelljét." Mi volt Lifka Sándor ta­lálmányának lényege? A Szegedi Napló tudósítása, il­letve Lifka nyilatkozata ke­vés e kérdés biztonságos megválaszolásához; Lifka „beszélő" filmjének elvét nem ismerjük. A „gramo­fon" és a „szabályozó készü­lék" emlegetése mégis arra enged következtetni, hogy Lifka — ellentétben Mihály Dénes később kidolgozott, s eredményesnek bizonyult el­járásával — a filmszalag és a hang mozgásának mecha­nikai koordinálását kísérelte meg valamiféle, közelebbről nem ismert „szabályozó ké­szülékkel". Eredményt a szabályozás pontosítása te­rén érhetett el. Sajnos, Lifka nagyratörő terveiből — jelen ismerete­ink szerint — a legfonto­sabbak nem valósultak meg. Találmányát nem szabadal­maztatta, a „gyárat" nem alapította meg, s ami a leg­fájóbb, a hangosfilm ma is használatos változata — amennyire ez megítélhető — nem az ő törekvéseinek vo­nalán alakult ki. Lifka ku­darca alighanem abból fa­kadt, hogy — hasonlóan út­törő elődeihez — az 6 „sza­bályozó készüléke" sem volt képes tökéletesen összehan­golni, egyidejűsíteni a kü­lön-külön rögzített hang és kép mozgását. A megoldás, mint később kiderült, a hang és a látvány egyidejű „le­fényképezése" lett, nem pe­dig a mozgás szabályozása. Lifka Sándor szegedi kí­sérlete — a félbemaradás, a kudarc ellenére — mégis fi­gyelmet érdemel. Ez a ki­váló filmes szakember a „mozitörténet" magyar hős­korának egyik legizgalma­sabb alakja volt. Mint asza­badkai „Lifka-bioscop" tu­lajdonosa a század első évti­zedeiben a legismertebb vándormozisok egyike. Fil­meket készített, mozikat szervezett. Szegedi működése idejében sokat tett a sze­gedi mozikultúra kialakítá­sáért, színvonalának emelé­séért is. Hogy kísérletet tett a hangosfilm problémájának megoldására, nagy érdeme. A technika története ugyan­is szépen mutatja: a nagy fölfedezésekhez kudarcok, kipróbált, megtapasztalt zsákutcák is kellenek. A le­hetőségeket végig kell pró­bálni. Lifka Sándor pedig éppen ezt tette, ehhez járult hozzá. Lengyel András Múzeumi ritkaságok Mongóliában rendkívül gazdag és érdekes gyűjte­ménnyel Rendelkezik Góbi­Altáj megye körzeti mú­zeuma. A háromezer kiállí­tási tárgy között látható például egy — a jura-kor­szakból származó — di­noszaurusz csontváza, a Gó­bi-Altáj vidék faunáját be­mutató állatok kitömött pél­dányai, köztük a foltos an­tilop. Nagy értékűek a múzeum régészeti leletei is. ötezer évesre becsült zöld nefritből készült bárd, kő- és bronz szerszámok találhatók a tó­rolókban. Sok látogatót vonz az a kiállítási terem is, ahol egy 200 kilogramm súlyú, fémből öntött hatalmas Buddha-szobor látható. Cserélje a régit újra! Április 15-től, amíg a készlet tartl Régi üzemképes rádióját, televízióját magasabb áron vásároljuk vissza, ha DISCO BABY DISCO LADY 201 BÉTA MERIDIÁN 211 rádiót Nagyképernyős VIDEOTON fekete-fehér URANUS JUNOSTY 403 televíziót vásárol, a DELTA KERESKEDELMI VÁLLALAT villamossági boltjaiban: SZEGED, Kárász u. 14., Klauzál tér 2., Nagy Jenő u. 4. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, Lenin u. 4. MAKÖ, Lenin tér 9—11. SZENTES, Kossuth u. 11—13. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS SZAKBOLTJAINKBAN! KERESKEDELMI I AT NAGY VÁLASZTÉK. NAGY ÁRENGEDMÉNY április 1S-ig az CUés és Vidéke ÁFÉSZ szaküzleteiben férfiingek 40°/-osf egyéb kötöttáruk 20-40^-os árengedménnyel kaphatók Szaküzleteink: Üllés 4. sz. textilbolt Pusztamérges 6. sz. Iparcikkbolt Rúzsa 7. sz. iparcikkbolt öttömös 8. sz. Iparcikkbolt Forráskút 9. sz. Iparcikkbolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom