Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

12 Vasárnap, 1981. április 12. Memoriler-tanicsMs 100 Memoriter címmel fontos hívta a mintegy tartalmú és célú értekezlet vevő figyelmét arra, kezdődött Debrecenben az oktatásunkban — Arany bika-szálló konferenciatermében szombaton. Az ország egész területéről meghívott óvodai, általános és középiskolai szakfelügyelők. főiskolai — és egyetemi részthogy nagyon helytelenül — kevés gondot fordítunk az utóbbi időben a könyvnélküli szépirodalmi Ismeretekre. A főreferátumot tartó dr. Nagy János címzetes egyetemi dooktatók a fejből mondott, cens. a TIT megyei szervekönyvnelküli tudással kap• zetének titkára tartotta. Az csolatos kérdéseket vitatták ,fjüság széles rétegeit érintő meg. Dr. Szathmári István , „ egyetemi tanár, a Magyar kérdesekkel kapcsolatban 12 Nyelvtudományi Társaság korreferátum hangzott el az főtitkára bevezetőjében fél- első napon. Tudományos együttműködés Légzésmechanikai kutatások Harminc szakember — tudományos kutató, klinikus, fizikus, matematikus, mérnök, számítógépekkel foglalkozó munkatárs — találkozott az elmúlt két napban Szegeden, a nemzetközi légzésmechanikai szemináriumon. A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában hét ország húsz tudományos kutatója és tíz hazai szakember vett részt a József Attila Tudományegyetem Kibernetikai Laboratóriuma által szervezett nemzetközi tudományos tanácskozáson, mely egyúttal az Európai Klinikai Légzésfizlológlal Társaság légzésmechanikai munkacsoportjának évi rendes találkozója ls volt. A munkacsoport titkárát, K. P. van der Woeslijne belga professzort előszór arra kértem, hogy a különböző szakterületeken dolgozó tudományos kutatók együttműködéséről, az lnler. diszciplináris nemzetkttrJ kutatómunka közös gyökereiről szóljon: — A különböző tudományágak együttműködését a társadalmi fejlődés és a műszaki-technikai haladás szinte kikényezerítette az utóbbi évtizedekben. A 1 ég zésza varok, a légzésmechanika tömeges veszélyeztetettsége világjelenség. okaiul megjelölhetjük a nagyvarosok rohamos fejlődését, a munkahelyt ártalmak gyarapodását. Az európai muhkacsoport tagjai orvoskutatók; klinikusok; a légzésíunkclőt vizsgáló laboratóriumi szakemberek; élettanáirzok, akik elméleti fiziológiai kutatásokkal foglalkoznak; mérnökök, akik technikai berendezéseket., diagnosztikát műszereket, orvosi szerkezeteket terveznek; fizikusok, akik a tüdő működésiének fizikai törvényszerű' oégeit vlzsgátiák; matematikusok, akik elméleti modelleket, kibernetikai módszereket alkalmaznak. Az orvosokat az ember, elsősorban a beteg ember érdekli, az élet1a n ászok állatkísérleteken VlíISgálódnak, a flZlkUSOlc és Matematikusok a probléma elméleti oldalát kutatják, a műszaki szakemberek igyekeznek olyan műszereket konstruálni, amelyek segítik munkánkat. Összefogásunk lényege, hogy olyan vizsgálati módszereket alaklthas sunk ki, olvan hatásos eszköket Alkalmazhassunk, amelyek segítik a légzőszervi megbetegedésekben szenvedő betegekel. Minden tevékenységnek végső célja a beteg embereken való segítés, lejjyen az a matematikusok absztrakt módszere, a fizikusuk, műszakiak konstruktív tevékenysége, vagy a kllhlká kon dolgozó orvosok konkrét ' gyógyító munkája. ~ Mióta dolgozik a nerttetköei légzésmechanikai csoport, s milyen konkrét eredményeket tud fölmutatni? — A csoport Minden évben megrendezi a tudományos ta lálkozójét más-más ország. ban, más-más kutatóhelyeken. Ez a szegedi a tizenharmadik tudományos ülésünk Eredményeink az egyes kutatóbázisok tudományos vizegáA szúzai menyegző Sütő-bemutató a pesti Nemzetiben lódáeain alapszanak, az egyes műhelyek eredményeiről adunk számot az évenkénti találkozókon, s ezek a többlek munkáját is inspirálják, serkentik. Ugy érzem, csoportunk jó példája az interdiszciplináris kutatásokra szerveződő közösségeknek. Minden évben más-más központi témát, vitattunk meg, melynek föltárjuk elméleti és klinikai . eredményeit, gondjait is. Munkánkat a kötetlenség Jellemzi, nincsenek formális kongresszusaink, merev módszereink. Nyílt és szabad Vitát biztosítunk, formális tagsági viszonyt sem létesítettünk. — Hogyan kapcsolódik a szegedi tanácskozás központi témája a nemzetközi tudományos érdeklödéihez, s milyen eredmények várhatók? — Az utóbbi években egyik legfőbb területünk az úgynevezett kényszerrezgése* mérési eljárások kutatása. Ez európai, felfedezés és - módszer, mely igen fejlett számítástechnikai bázisra épül és nagyfokú elméleti, fizikai matematikai, technikai-műszaki felkészültséget igényeL Európában 0—0 kutatócsoport foglalkozik ezzel a témával, s a szegedi találkasóra szinte mindegyik elküldte munkatársait. Az sem véletlen, hogy éppen ebben a váróéban rendezték meg e téma tudorfláhjfos Szemináriumét, hlss « Jómét Attila Tudományegyetem Kibernetikai Laboratóriumának ezá mltástechnlkai bázisán a légzésmechanikai kutatócsoport nemzetközileg Is figyelemre méltó eredményekkel dicsekedhet. Tandi Lajos Gémes Eszter Pár őxával később, hogy Hazaértem Pestről, a Nemzeti Színház előadásáról, néhány barátomat kellett föltárcsáznom, hogy gyorsmagamból kizongorázzam a révület friss akkordjait. Elvégre a kritikusi távolságszemlélet rideg dioptriája józanságra int. Immáron pedig hideg fejjel hadd kockáztassam meg: Sütő András drámájából, A százai menyegző bői, Ruszt József az imént indult évtized egyik legjobb előadását rendezte. S e kijelentés pantériáját őszintén szólva a darabbeli Alexandrosztól kértem kölcsön, aki a tyranni mámor fölsőfokán múlt időben diktálja tollba a jövendőt Mint ami nem történhet másként ha már 6 rendelé. Ruszt előadása férfias és szép. Kemény, mint a szirtfok, és gyönyörű, mint a hellén tenger. Hátborzongatóan fenséges, A szúzai menyegző tavaly nyáron jelent meg a Tiszatájban. Hús-vér valóságában jó hónapja öltött testet Kolozsvárott, a hűséges Harag György varázspálcájára, minek előtte Sütő András nyilatkozott az ottani magyar nyelvű napilapnak. „Ugyanannak a gondolatkörnek jegyében fogant ez a negyedik drámáni is. Régi problémám a hatalom mindenkori jellege, alakulása, a hatalom egy közösség tulajdonában és a közösség egy hatalomnak a karjában, de különösen a hatalom és az egyén viszonya" Legyünk precízek. Ami a nyersanyagot szállító történelmi körülményeket HJetl, jő másfél évtizede Sütő Iránban járt, itt érintette meg a néhai macedón hódítás szelleme, kegyetlen ténye. Ideológiája. Előbb történelmi esszében folytatta gondolatölt (a Perzsáit pár éve nálunk ls kapható vqlt á holtokban, a Nagyéhyedl fügevlrág című, ha jól emlékszem, könyvhétre tempífozott kötetében), utóbb drámává sűrítette. Alexándrosz, miután leigázta a perzsákat, azon fáradozott, hogyan tarthatja meg Világbirodalmát. A hatalom terrorlsztlkus-dlklatorlkus eszközeiről tudta jól, csupán ideig-óráig képesek kordában tartani a legyőzötteket. ha úgy tekint rájuk, hogy jaj nekik, tehát vasra veri, kiszipolyozza, szolgaságba hajtja. Kifinomultabb módszerekért mát az ökoriífk se menten a szomszédba. Nagy Sándor a dlvlde et impera klasszikus eivének egyik rafiinált változatára szánta el magát: hatalmát, legalábbis látszólag, megosztja a legyőzöttek kiválasztottjaival, etnikailag próbálja egyesíteni az eltérő beszédű-kultúrájú népeket, vérségi kapcsolatokkal Elrendeli tehát, hogy tizenkétezer katonája perzsa lányokkal lépjen frigyre azon a bizonyos szúzai menyegzőn, hol a világtörténelem leglátványosabb nászéjszakájának megkoronázásaképpen ő is oltár elé vezeti a legyőzött perzsa uralkodó. Dáreiosz hitvesét, a darabbéli Roxánét. (A valóságos történelmi személyek szabad átcsoportosításának írói jogán nincs megütköznivaló. Roxáné baktriai királylány volt, az előző felesége Sándornak, aki a szúzai menyegzőt Szateirával tartotta, Dáreios lányával. Ezért aztán megengedett a rendezői értelmezésnek olyan szabadossága is. ha Alexándrosz idősebo, szakállas férfiként szerepel Kállai Ferenc hangján, s múmiának preparált mellszobrán, amit időnként behoznak a színre — maga természetesen nem jelenik meg, így viszont koncentráltan képvisel egyfajta politikai-ideológiai magatartást. amelyet nehéz föl nem ismerni.) A nászra rendelt katonákat adókedvezmény illette meg, hogy jobb képet vágjanak hozzá. Bétisznek pedig, a be nem hódoló perzsák utolsó mohikánjának, az eltűrt, hovatovább fizetett ellenzék látványos kegyúri posztja jut. akit a győztesek előbb futni hagynak, mpjd bizalmukkal üldöznek, mígnem maga is kilátásba helyezi kompromiszszutnos hajlandóságát: nem fogják utolérni a bizalmukkal, mert szembefiít velük. Bátisz mellett a másik (látható) főszereplő nem Alexándrosz tehát — hiszen „az Istenség 2Sákutca" —, hanem annak testi-lelki baratJa, Pármenion. Neki az a szólásszabadság is megada-1 Balkay Géza (Pármenion) és Szirtes Agl (Éanna) igyekezetét, hiszen vak félelmükben az uralkodóból sem érzékeltek többet, minthogy mindig anrtak adott Igazat, aki utoljára távozott tőle. Sándor járatlan halála barátjának sorsát is megpecsételi, ém a birodalom, mely ilyen örökösökre maradt, sem igen tekinthet fényes jövő elé, fundamentumai Ingatagok. „Semmiképpen sem arra az olcsó megoldásra gondolok. hogy a történelemben megkeressük azokat a hely. Reteket, amelyek valametiyftylre Is hasonlítanak a maiakhoz — így Sütő. — Engem Ilyen értelemben a parabola nem is foglalkoatatik, hogy ellenvéleményt Je- tott. mert a tulajdonképpeni lentseh be. hogy föltárja ennek a különös akciónak politikai.lélektani visszásságalt, s eszerint ls cselekedték. Igaz, drágán fizet érte, életévol. 0 lesz így a rokonszenves hős, aki személyes befolyását is «•- az állam hosszú távú érdekeit felismerőn — józanabb politikai lépések kieszközieséért veti latba. Sándor szűklátókörű hadvezérei azonban képtelenek méltányolni Pármenion törekvésem mindig az volt, hogy olyan drámai szituációt keressek, amely... alkalmat hyújt arra. hogy szabadabban mozoghassak az élet nagv alternatívái között." Ruszt előadásainak mindig vart egyfalta ünnepélyessége. Nyllváh nem véletlenül. Szertartást játszik, az n néző éreése, mintha profán misét celebrálna. Hát még, ha olyan darab karjaiba fut, ahol a szöveg ls maga az imádság. A szúzai menyegzőt sok részletszépséggel, mégis nagyvonalúan komponálta, élményszámba menő zenei Illusztrációkkal. Hanem amitől kiborító, igazi katartikus színházzal ajándékozza meg a nézőt, az a darab gondolatiságának pontos átörökítése. A szúzai menyegzőból Ruszt a terhes kegy drámáját rendezte meg. Hogy úgy lehet a fizikai vereségnél ts súlyosabbat mérni az émberre. ha lélektanilag is megalázzák, ha megfosztják a vereség jogától, attól a természetes állapotától. hogy méltósággal viselje fájdalmát. Legmélyebbről látni a legmagasabbra. Sok jeles színészi munka erősíti a rítust, e sorok írójának fölfedezése a Pármeniont létszó fiatalember sallangtalan, pimaszul kemény, férfias lírával átszőtt tündöklése. Ügy fiívják: üalkay Oéta. Hát nem furcsa. A legjobb mai magyar drámát Nagy Sándorról írjéig Romániában, Nlitolény; István Történetek Hússá Sándorról Rúzsa Sándort elárulják Mikor Rúzsa a lovat elvitte, a két ember igy besteigétett: — Még hogy Itt Várluk mög? Hát az Ördög, aki belebúvik! llogv belénk lfljön? Sftmonnylér sül Csalt beljebb az erdőbe. Dhdan azé lesünk! Emidé mönjünk. ne abba a felibe ahonnan Ü kigvütt. Nem is sokára Jön a lovas visszafelé, nagv sebesen leugrik a lóról, a szűrt rádobja, már megv is gyorsait. — Möggyüttem! — kiált vissza az erdőbe. Hallja a két ember, de míg nem virrad, nem lönnek elő. — Sosí lőhet tűnni,..! Mikor az őrhöz visszaért Rúzsa, odanyújtotta a hartsnvábn a oénzt: ' — Fele koponyám Pénze, kendé! Kend lót tött velem én mög kenddel. — Ezt sc hittem vóna — feléli az őr. Imrét kiengedte. Rúzsa bement helVette. MÓP megcsókolták eevmást úev váltak el. — Úgyis ide kerülök én ls! — mondja Imre. Ezt a históriát én aoósomtól hallottam, de mások is ígv mondták el. Két vándor ember ott volt éilelre meghúzódva. annak a háznak az Istállójában, ahol ez történt. s addig egyformán vaVt a beszéd, nmíg az asszonyra került a Sor. De ások Mát állították, hogy aa asszonyt nem akasztotta fel Rú«a Sándor. Vetzelka hazajön Jön eev szomszédasszony a Voszelka-tartyába. — Jaj. Eszter leiköm. ugy hallottam, gvün az Urad hazafelé. — Csakugyan? összecsapja Eszter a kezét. Tudniillik, akkor ae ura a Balkánon volt valahol katona. ~ Kfisatusofn! Ml lösz Itt? A két everökl A Gyura miig az Andrási SzÜzanyáml Takard el a kötőddel szögétty magzatjaim! Eleven két gyerök. az egyik négy-, a másik kétéves. Készít Is. várja az urát. refneg is, v — Szent Antal! Könyörülj szögén porontyokon. ügy másnap délután a város fetől közeledik egy magányos férfi. Eszter felismerni Véli 82 Urát. ahdalogva ffléBV eléje. Hé a férj SZegedl asr.szonytestvérétől már mindent tudott. Eszter nem bátor, nem ugrik a nyakába, mintha nem IS lenne jussa ehhez a tétova Járású emberhez. — Dicsértessék a Jézust — Mindörökké ámen! — fogadia Eszter. Megösókoliák esvmást közömbösen. — Jó sokáig étéjolódott kiül -í oiég ba» vót a' tjékörtt! Neköm rtiég naeyobb! — felel Eszter. — Ilyen gazdaság gazda nélktlll Az a bérös ls csak azon van. mőre csellöngjön? Odaérnek a kerítéshez két teknőhátú inges gyerek szalad kifelé, bújnak egvmás mögé. — Ezök kik? Mik? — kérdi az ember. — Az én magzatjaim! — felel az asszonv. — Huvá lőtt a hűség Eszter? Hun a böcsület? Hun az erkölcs Eszter? Mindön a sárba! Csak a betyárvirágok burjánzanak? NékÖm ezöket mindön nap. mindön órába látni, kinveret darabolni nekiKI tíuvá tötied az esr.üd. Eszter? — De a birlukhon is szőröztem! — felel az asszony, — Bár az ls éfogyott vórtu, atiil vöt. csak így szál ruhába lönné! Csak így ne lönne, ahogy vanl Hogy hínak benneiöket? — kérdi a gyerekektől. — En Dula vagyok, e' niög: Randi. — Nem rüstítej a nevemre körömöm? Nagvtm verte ám a két evercket kaftesukávaí. de a sajátjait ÍS. ABban az Időben nem kímélték a gyereket. Nem tudott felháborodás nétkíu rájuk nézni, szívében a Vér soha le nem csillapodott. Még öt családja született, de az asszohvnak fhirtdég a tányérján Volt ez a két fattyú, fekvése kelése ezZel kezdődött és ezzel végződött. Büntette azzaí is, hogy csak annyi ruhát engedett néki Venni, ami a testét elfedte. Ha piacra vagy templomba ment, este kimosta éiiel beszaradt, úgy ment el benne, Beleszólása semmibe rtem volt, Petiig azért a birtokot csak 0 gyarapította meg a betyároktól befolyt haszonból. Eleinte mikor veszekedtek, hz asszony megresakíroata ezen szót felhozni) — Soká otlavót kídl — Sokál Oszt én olyan soká nem Cseré telek főt El ls halt flz asszonv kl sem bírta minden családját házasítani. Aztán megnősült a férle. rávitte a mostohát a gyerekeire. Annak Szenedről hordatta a cipőket, ruhákat, hogy válasszon. A melvik méetetsíett neki azt megtartotta, a többit visszavitték a boltba Mikor Veszelka Ifflre kitöltötte a 15 évet hazajött, e1 1« ment a testvéréhez de az nem fogadta be. Mert András mó-> akkor is kérve kérte, mikor a 17 köblös földlét eladta hoffv ne menten el betyárnak. De ő egy birkáért, eev akő borért nmit azon este el Is mulattak — odaadta a földjét. (Folytatjuk.)