Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

2 Szerda, 1981. április 22. Megbeszélés közoktatás­politikai föladatokról A Művelődési Minisztéri­um és a Pedagógusok Szak­szervezete vezetői — élükön Fozsgay Imre miniszterrel és Voksán József főtitkárral — Ikedden. tegnap megbeszé­lést tartottak Budapesten, a szakszervezet Gorkij fasori székházában. Az eszmecsere résztvevői többek között megvitatták az időszerű közoktatás-politi­kth feladatokat, az ötnapos munkahétre való áttérés elő­készületeit, a pedagógusok élet- és munkakörülményei­nek további javításához szükséges tennivalókat, va­lamint a munkahelyi de­mokratizmus továbbfejleszt lesének lehetőségeit. Átadták a tejlermolési verseny dijait Nyolcszázkilencvenhárom nagyüzem és 19 ezer 823 kistermelő között dőlt el, kik voltak 1980 legjobb tej­termelői az országban. En­nek értékelésére, díjkiosztó ünnepségére került sor ked­den, tegnap Budapesten, az Allatorvostudományi Egye­temen. Az ötödik alkalom­mal megrendezett országos tej termelési versenyben nyolc kategóriában összesen 53 dijat adott át Eleki Já­nos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes. Terven felüli teljesítmények Szervezett áruszállítás a vasúton A MÁV Szegedi Igazgató- it a FOKA makói kirendelt­ságának területén március sege. vegeig közel 2,4 millió ton­na árut fuvaroztak el, ami százezer tonnával haladta meg a tervezett mennyisé­get. Az elszállított arukból 1 millió 401 ezer tonnát az igazgatóság területén levő állomásokon raktak vasúti kocsikba. Ez a mennyiség is meghaladta a tervezettet, mintegy 140 ezer tonnával. Az árufeladás emelkedé­sét befolyásolta a márciusi időjárás, ami kedvezett a kavics rakodásának. Az igazgatóság jelentősebb ka­vicsberakó állomásain — így Dunavecsén, Szalkszentmár­tonban. Délegyházán —, a fagyveszély elmúltával, március közepétől indult a rakodás és a vasúti szállítás. Azóta naponta több irányvo­nattal küldik e fontos építé­si alapanyagot a dél-alföldi vállalatoknak. A korábbi nagy fuvaroztató mellé újabbak is amelyeknek árufeladása nö­velte a teljesítményeket. Ilyen új fuvaroztató az uszódi Egyetértés Tsz, amely eddig közúton szállította el a kavicsot. Március közepé­től a kedvezőbb feltételeket nyújtó vasúti szállításra tér­tek át. A téesz idén Soltról 100 ezer tonna kavicsot ter­vez a DÉLÉP-nek feladni. Ugyancsak március közepé­től növelte vasúti szállítása­m A szakmai képzésről SzáriiiazásmspHapstási laboratóriumot avattak Az első vizsgálatok Somogyi Károlyné felvétele az új íaboratóriumban Ki a gyerek apja? — te- lékos kizárásos eséllyel meg szik fel gyakran a kérdést a tudják állapítani az apasá­bírósági gyakorlatban. Ed- got. dig mindössze Budapesten és Az új laboratórium átadá­Pécsett működtek olyan la- sa egybeesik a Szegedi Or­boratóriumok, ahol a tudo- vostudományi Egyetem Igaz­mány eszközeivel erre biz- ságügyi Orvostani Intézett tos választ tudlak adni. Ez fennállásának CO. évfor­nemcsak költséget és fárad- dulójával. Az avatáshoz és 6ágot jelentett, hanem igen- az évfordulóhoz kapcsolódva csak megnyújtotta az ítélke- tegnap, kedden délután tű­zésé gyakorlat idejét. Az dományos ülést rendeztek az Egészségügyi Minisztérium intézet előadótermében. Dr. támogalásaval és az Igazság- Cserháti István egyetemi ta­ügyi Minisztérium segítségé- nár, a SZOTE általános rek­vel a Szegedi Orvostudo- torhelyettese nyitotta meg mányi Egyetem Igazság- az ülést, majd dr. Földes ügyi Orvostani Intézetének Vilmos tanszékvezető egye­udvarán mindössze két és fél temi tanár, az Igazság­ev alatt felépült a légkor- ügyi Orvostani Intézet igaz­szerúbb eszközökkel és be- gatója méltatta a hat évtize­rendezésekkel felszerelt de működő intézmény törté­származásmegállapítási sze- netét. Dr. Kósa Ferenc egye­rológiai laboratórium. Sze- temi docens, az új laborató­ged. Csongrád, Bács-Kiskun rium vezetője A származás­és Békés megyei igazság- megállapítási szerológiai ügyi szakértői feladatait lát- vizsgalatok jelene -és pers­ja el a felkészült szakem- pektivái címmel tartott elő­bergárda. Ezzel a bázisintéz- adást, majd a résztvevők ménnyel olyan korszerű fel- megtekintették a speciális tételek teremtődtek, mely- szolgáltatásokat nyújtó új nek segítségével 93 száza- laboratóriumot. A kedvező áruszállítási eredményhez hozzájárult az is, hogy az igazgatóság az elmúlt év végén 17 vállalat­tal, üzemmel kötött előszál­lítási megállapodást. A szer­ződést aláíró üzemek vállal­ták, hogy idén, az első ne­gyedévben meghatározott árukból (például: kő, kavics, homok, cement stb.) 621 ezer tonnán felüli mennyi­séget fogadnak. Az előszál­lítás befejeztével megállapít­ható. hogy az üzemek jól kinasználták az előszállítás: lehetőségeket, és megközelí­tően teljesítették a vállalt mennyiséget. Csupán kőből, kavicsból és homokból az el­ső negyedévben 720 ezer tonna érkezett — ennek nagy része az előszállítási akció keretében. A szerző­dest kötő vállalatok közül hét lényegesen túlteljesítet­te vállalását, s ezért a vas­úttól több mint kétmillió forint fuvardíj-visszatérítés­ben részesültek. Az Alföldi vállalatok TbZÉP-nek 280 ezer, a hód­beléptek, mezővásárhelyl KÉV-nek 371 ezer, a szegedi Magas­és Mélyépítő Vállalatnak 143 ezer forintot térített vissza a fuvardíjból a vas­út. Jelentős munkát adott a vasútnak a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ter­ményeinek, főként a búzá­nak a szállítása. A vállalat március végéig mintegy 32 éter tonna árut adott fel, ennek egy részét exportra. Az érdekeltek szoros együtt­működésének eredménye­ként főként irányvonatokkal továbbították a búzát. A kocsik időbeni megrakása érdekében a vállalat telejoe­in külön műszakokat szer­veztek, és sokszor a hétvé-» geken is rakodtak. Április első felében Makó, Hódme­zővásárhely, Szentes és Kis­telek állomásokról továbbí­tották a búzával megrakott kocsikat A búzán kívül a külföldi megrendelőknek szervezet­ten, irányvonatokkal továb­bították a konzervárukat és a bort. Az elmúlt héten si­került a kábelgyár szállítási igényét is kielégíteni. 70 ko­csi kábelt indítottak útnak az ország határain túlra. Ha kismértékben is, de megin­dult a zöldség szállítása is: Szentes környékéről napi 5—10 kocsi karalábét adtak fel s már Kiskundorozsmán és Szatymazon is rakodnak. G. J A termelés irányítói. a gazdasági vezetők egyre in­kább sürgetik, hogy szak­munkásaik váljanak sokolda­lúbban képzett emberekké. Értsenek több szakmához, emeljék általános és szak­mai műveltségüket, mert an­nak hiányában képtelenek lépést tartani a gyorsan fej­lődő technikai, technológiai paraméterekkel. Sok szó esett már arról, hogy az ál­talános iskolát be nem feje­zettekre holnap már kevés­bé lesz szükség. A gépek, az automatikák magasabb mű­veltséget követelnek. Az is­kolázatlan emberekre leg­feljebb a periférikus terüle­teken számítanak. A fejlett országokban már régen a külföldről beszivárgók vég­zik el a ..piszkos" munkát, rájuk is érvényes az általá­nos törvénvszerűség: fog­hatják a kalapjukat, ha gé­pesítik munkájukat. A gép­re már csak az ülhet, akinek van valami hozzáértése a technikához. ezelőtt, hogy ha a hetvenes években nem kezdünk hozzá a szakemberek továbbképzé­séhez. akkor a jövőbeni ne­héz termelési és gazdálkodá­si körülmények között, nem maradhatunk talpon. Lás­sunk néhány példát, is me­lyeket a szakszervezetek me­gyei tisztségviselői adtak közre és alaposan tanulmá­nyoztak. rn Miként jellemezhetnénk környezetünkben a szak­munkások. műveltségét. lé­péstartását a haladással? Ez az a terület, amelyet, ha kö­rültekintően megvizsgálunk, nincs szégyenkeznivalónk. A párt XII. kongresszusán a fölszólalók gyakran szóba hozták a szakemberek hely­zetét. ismereteiket, lépéstar­tasukat. A kongresszusi ha­tározatban is olvashattuk: „A rendszeres továbbképzés és átképzés jobban igazodjék a műszaki haladáshoz, a tár­sadalmi. népgazdasági szük­ségletekhez." Ez figyelem­fölhívás. tanácsadás, öröm­mel nyugtázzák válallataink vezetői, a szervezett dolgo­zók tisztségviselői, hogv a szakmunkások képzése és to­vábbképzése imponálóan fej­lődbe. Az üzemi, munkahelyi közvélemény sokkal pozití­vabban értékeli a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható szakszerű mű­veltséget. mint bármely más területen szerzett előrelépést. Nem is ellenkeznek az érde­keltek. sőt természetesnek tartják, hogy szakterületükön történt fejlődéshez fölsora­koztatják őket. A magára bármily keveset is adó szak­munkás egyenesen elvária. hogy megismertessék vele azokat a technika; mozzana­tokat. amelyek előrehaladást jelentenek. A gondolkodó szakemberek ezeket a lépé­seket úgy fogják föl. mint a termelés természetes és szük­ségszerű tartozékát A párt- és a gazdasági vezetés már korábban hang­súlyozta. hogy előzzük meg önmagunkat, menjünk elébe a törvényszerűen bekövetke­ző változásoknak. Ne érjen bennünket semmi váratlanul, hiszen az eleve lépésthát­rányt jelentene. Márpedig manapság ilyen helyzetbe nem kerülhetünk büntetle­nül. A szegedi és a környék­beli vállalatóknál is hangoz­tatták már tíz-tizenöt évvel í 2-! Kitűnik az összegezésekből, hogy megyénkben az elmúlt öt esztendő során mintegy kilencezer szakember része­sült szakmai képzésben. A vállalati adatoltat is figye­lembe véve megállapítható, hogy minden a legnagyobb tervszerűség szerint alakult Az is az előrelátást bizonyít­ja. hogy a szakmai képzés­ben részesültéknek közel fe­le nő és harminc éven aluli életkorú. S dicséretes, hogv munkástovábbképzésben ré­szesülők ismeretbővítő és specializáló jellegű tanfolya­mokon tanulnak. Tehát, az úi technika (legújabb gépek, anyagok és technológiák) megismerésére és elsajátítá­sára irányultak. Ugyancsak elismerést érdemel, hogy to­vábbra is kedvelt a rokon szakmák elsajátítása. Például a lakatosok megszerzik az ívhegesztői ismereteket. a kőművesek a szobafestőit és ehhez hasonlóak a tapaszta­latok. Természetesen nem csupán nye. érdeklődése és tanulni akarása, mint amennyit a vállalatok egyelőre ajánlani képesek. A vállalatok sem nézik ezt az. oktatási formát ölbe tett kézzel. Igyekeznek mindent megteremteni, tár­gyi és anyagi, valamint sze­mélyi feltételeiket bővítik. A továbbtanulást választó dol­gozók költségeinek nagyobb részét is magukra vállalják. A képzésben részesülő mun­kások kedvezményeket él­veznek (munkaidőben, költ­ségeikben. jutalmazásokban stb.) és ezeket a kollektív szerződésekben is megemlí­tik. lil A vállalatoknál a szakmai képzés valóban tervszerűén, szervezetten halad. Az anya­gi eszközök is rendelkezésre állnak az oktatás zavartalan biztosítására. Ez a szakmai hozzáértés, a növekvő minő­ségi és hatékonysági követel­mények szolgálatán túl azzal a haszonnal is jár hogy a vállalati műszaki irányítás és a beosztott dolgozók kö­zött új típusú együttműkö­dési viszonyok fejlődnek. Nem volna télies a kör. ha nem jegyeznénk meg. hogy a szakma; oktatásban és továbbképzésben a tartal­mi színvonal olyan irányú javítása kívánatos, amely egyaránt szolgálja a terme­lést és az emberek munka­biztonságát. A szakmai kul­túra javítása iránti növekvő a szakmunkásak vesznek igényekkel összhangban ér­részt továbbképzésben, ha­nem a termelést közvetlenül irányítók is. A középfokú képzettséggel rendelkező szakemberek közül elsősor­ban a termelésben gyakorla­tilag is részt vevők járnak elől jó példával. A mester­vény esül jön jobban a dolgo­zók középfokú iskolai to­vábbtanulásának fokozottabb segítése. A vállalati vezetők, a művelődési bizottságok tu­datosan használják föl a ta­nulási igény felkeltésére, a szemlélet formálására a kü­szakrpunkás-képzésben pél- K'mtoöző közművelődési akció­déul a két évvel ezelőtti ta- kat (politikai és szakmai ve­pasztalatoknái sokkal kedve­zőbb a helyzet. Sok szakmá­ban elkészültek a megfelélő oktatási metodikával és mindenütt nagy az érdeklő­dés. Csupán példának említ­jük. hogy a vásárhelyi por­celángyárban és más építő­anyag-ipari cégnél erőtelje­sen sürgetik ennek a képzé­si formának a bevezetését. Kiderült, az is hogy ebben a l|épzés; formában sokkal na­gyobb a szakmunkásak igé­télkedőket. tanulmányi ki­rándulásokat. brigádok kez­deményezéseit. versenyeit stb.). Dicséretes hogy az öt évvel ezelőttihez képest meg­duplázódott a szakmai to­vábbképzésen részt. vevő munkások száma. Végül is ez ad megnyugtatást ahhoz, hogy a változó és gyorsan előrehaladó technikai fejlő­déssel mi is együtt menetel­jünk. Gazdagít István Kiadós esők Fórum, a mozgássérültekért A „Kinek, hol .és mit se- A feltett kérdésekre az il­gitsünk"? gondolat szelle- letékesek válaszoltak, illetve, mében szervezett tegnap, amelyekre ott helyben nem kedden délután fórumot a adhattak megnyugtató, konk­Vöröskereszt Szeged városi rét választ, azokra a közei­vezetősége, a KSZV klubjá­ban. Meghívták azokat a mozgásukban korlátozotta­kat, akik neve, címe ismert volt; valamint a városi ta­nács egészségügyi, építési, és munkaügyi osztálya, a Gyó­gyászati Segédeszközök Gyá­ra, az SZMT és a Fonalfel­dolgozó Vállalat képviselőit, hogy megtudják, kinek mi­lyen segítségre van szüksége helyzete változtatása, javítá­sa érdekében. Az üzemi, a gyári kollektívák mintegy 80 százaléka ajánlotta fel- a mozgássérültek támogatását valamilyen formában. A száraz kiadós esők megszikkadt határt, meg­szűnt az aszály — jelentik az ország különböző vidé­keiről az MTI tudósítói. A Dél-Alföldről, Csongrád megyéből arról érkezett hír, hogy még a fagykárt szen­tavaszelö után vetése adja a legnagyobb öntözték a munkát a gazdaságoknak, a hűvösebb országrészben ed­dig 5400 hektáron — termő­területének csaknem egy­ötödén — került földbe a fontos takarmánynövény magja. A somogyi helyzetkép: aí vedett növénykultúráknak eső után megváltozott a ha­is jót tett az égi áldás, ezt tár, erőteljes fejlődésnek in­muíatja, hogy a több mint dúltak az üdén zöldellő ka­ezer hektáron elfagyott bur- lászosok, a már elvetett gonyahajtások helyett újak tavasziak magja is szépen sarjadnak. Ugyancsak erőre kel. A nagyüzemi gazdasá­jövőben reagálnak — címre szóló levelekben. A Vöröskereszt városi ve­zetősége felajánlotta, hogy amennyiben az érintettek igénylik, az üjszegedi klub­jukban két hetente érdeklő­dési körüknek megfelelően foglalkozásokat tarthatnak. Akik a tegnapi fórumon nem vehettek részt, de a társadalom támogatását igénylik, bármikor felkeres­hetik a szegedi városi szer­vezet Vörösmarty utcai szék­házát. kaptak a helyenként — ki­vált a Duna—Tisza-közi homokvidéken — már sár­guló őszi kalászosok. A Hajdúságban — akár­csak Csongrádban — 20— 25 milliméter csapadék hul­lott az utóbbi két nap alatt. Az aranyat érő eső a föld­ben érte a kukorica napraforgó-vetőmag gyobb részét, mindkét nö- i vénynek ugyanis háromne- ! gyedét elvetették már. Szolnok megyében mint- i egy 900 hektáron újra ve­tik a cukorrépát, az elve­tett magvak egy része a szárazság miatt nem kelt ki, sok helyütt pedig a fagy pusztította el a már kikelt növénykék zsenge hajtásait. Végére járnak a nagyüze­mi gazdaságok a 36 ezer hektáron termő napraforgó vetésének; e vidéken is földbe került a kukorica háromnegyede. A Dunántúl nyugati szeg­gokban kukorica vetés fél­idejébe érkeztek — a ter­vezettnél máris nagyobb te­rületen került földbe a mag —, befejezés előtt áll a bur­gonya vetés. Az utóbbi mun­kával Tolna- megyében már végeztek, s letudták a cu­korrépa, a lucerna és a nap­és raforgó vetését is. na­Tudományos ülés Kedden folytatódott az Aaadémia székházában ' az ásványi nyersanyagaink hasznosítását elemző tudo­mányos ülésszak. A föld-, és uunyászati, illetve a kémiai tudományok osztálya közös ülésének vitaindító előadá­sában ezúttal a kémia nö­vekvő szerepét taglalták a nem energiahordozó nyers­Ir _ ­letében. Zalában a kukorica l anyagok felhasználásában. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom