Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

12 Vasárnap, 1981. április 19: Befejeződött az odesszai delegáció megyei programja Közel egyhetes Csongrád megyei látogatás után ma fejeződik be az odesszai pártküldöttség programja. Tegnap Szegeden, a me­A baráti találkozón a de- kárhelyettesének a kíséreté­legáció tagjai elmondották, ben — tegnap délelőtt meg­hogy a nagyüzemi és a ház­táji gazdaságokban sok hasz­nosítható termelésszervezési. gyei pártbizottság székházé- gazdálkodási módszert is­mertek meg. A hajtatott pri­mőrkertészkedés terén — ban dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja. a Csongrád megyei pártbizott- amint említették ismerkedett a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának szak­felügyeleti, s általános tevé­kenységével. a tsz-szövetség feladatkörével, felépítettsé­gével. Délután a vendégek ra fogadta a küldöttséget. Viktor Ivanovics Zsura­vok, az Ukrán Kommunista Párt Odesszai Területi Bi­sottságának főmunkatársa, valamint Jurij Petrovics ság első titkára és Papái tesi Árpád és a forráskúti a szeged-szőregi Tisza—Ma­József, a pártbizottság titká- Haladás Tsz-ben tettek szert ros-szög Tsz-ben tettek lato­sok értékes tapasztalatra. A gatást. kisegítő gazdaságoknál a Ma, vasárnap délelőtt nagy- és a kisüzem közötti utaznak el megyénkből a szervezett együttműködés vendégek. Budapesten vá­keltette fel figyelmüket. rosnézésre kerül sor, és az A delegáció — dr. Farkas esti órákban indulnak visz­Zsugyin. a Területi Építési Miklósnak, a TESZÖV tit- sza Odesszába. Igazgatóság helyettes veze­tője a kölcsönös üdvözlések - ..-.,..,.,.• —••••--•-­után a legfrissebb piaci be­nyomásait újságolta, ugyan­is szombaton kora reggeltől a Marx téri csarnokokat, a gyümölcs-zöldség standokat járták. Dr. Komócsin Mihály min­denekelőtt a sokrétű testvér­megyei kapcsolatok gyakor­lati jelentőségét méltatta. Legyen szó akár művelődé­si kérdésekről vagy gazda­ságpolitikáról, tudományos eredményekről — a tapasz­talatok kölcsönös felhaszná­lásából egyaránt sok előny származik. Ajánlotta, hogy az MTA Szegedi Biológiai Központjának világszerte is­mert növényélettani kutatá­si eredményei is a tapaszta­latcsere közvetlen színterére kerülhetnének. Végül a me­gye mezőgazdaságának sze­repéről szólt a helyi, a nép­gazdasági és az exportpiac­ellátásban. Bázis és környéke A küldöttséget dr. Komocsin Mihály tájékoztatta a testvér­megyei kapcsolatok eddigi tapasztalatairól és a megye éle­téről Ha segít a társadalom Mellbevágó filmet láthat- maga adott hozzá ötmillió van szó. A társadalom segí­tünk 1978-ban a televízióban forintot. A bizottság febru- tő igyekezete tartós. Nem a tanyán élő, szinte tengődő, ár 4-i ülésén fölállt Szmo- tekinthetjük befejezettnek a magukra maradt öregekről, lenszky László, a kecskemé- fölmérést se, hiszen később Sokszor vagyunk úgy, hogy ti Törekvés Tsz elnöke, és is juthatnak olyan helyzet­mérgünket is. megrázkódta- bejelentette, a szövetkezet be az emberek, .hogy segítés­tásunkat is ki tudjuk aludni egymilliót fizet be a szám- re szorulnak. A mozgalom másnapra, Lakatos Vince Iára. Óriási húzóereje volt hajtómotorja talán az, hogy filmsorozata, a Naplemente ennek a bejelentésnek. Az a bizottság, tagjai a maguk azonban következmenyei mi- Egészségügyi Minisztérium területén a legaktívabb szer­att is jelentős alkotás: pá- képviselője is tagja a bízott- vezők is. ratlan méretű összefogást ságnak, egyik ülésünkön ő is eredményezett. Három nap- bejelentette, nem jött üres pal (!) a filmsorozat bemu- kézzel, a minisztérium 6 tatása után Bács-Kiskun milliót utalt át a számlára, megyében bizottság alakult, Nem szólam, ha azt mon­hogy segítse a „Társadalom dom, megmozdult az egész az idősekért" mozgalom ország. Gyermelyből a Pető­szerveződését A bizottság fi Tsz 100 ezer forintot kül. írhatnánk a számokat em­berekről, segítőkről, pénzek­ről, házépítésekről, a beköl­tözés segítéséről, vagy arról, hány szövetkezet hány nyugdíjasának főz ebédet az üzemi konyháján, de tar­most is él, és a mozgalom dött, a borsodnádasdi le- bjnk tole' *?ogy az üluKtra­is. Titkára dr. Szikszai Ist- mezgyár Ságvári brigádja la,s,ra s,zant szf'T'ok ^"kar­tián, a megyei tanács egész- és a bábolnai mezőgazdasá- l^If8^:^/^ 'ÜSS ségügyi osztályának csoport- gi kombinát erdőteleki ba~ vezetője, őt kértük meg, romfinevelő brigádja egyna­Begítse áttekinteni a három pi fizetését ajánlotta föl. év történéseit. — Mennyi pénz gyűlt ösz­— A mi megyénket sok- sze? kai jobban megrázta a film, — Ha pénzre fordítjuk a mint a szomszédbelieket, hi- megvalósult társadalmi szen itt készült. Tény, hogy munkát is, jóval meghalad­a bizottság első ülésén elis- ja a harmincmillió forintot, meréssel szólt az alkotásról, A számlánk még mindig és tisztelettel beszélt az al- nyitott, de az a jó. hogy csak. hogy hatalmas erejű összefogás bontakozott ki Bács-Kiskun megyében, mert a lélekfölrázó film után azonnal megfogalmaz­ták megoldható föladataikat a társadalmi bizottság tag­iai. Az egész ország csatla­kozott hozzájuk. Egy kerek számot mindenképpen le kell azonban írnunk, hogy a kötőről. Egyetlen köveiken igen rövid idő alatt érkéz- Mádat nagysága teljes ter­tetést vontunk le belőle: tek a fölajánlások, nyomban ledelmeben állhasson elot­adósságunk van az idősek- hozzáfoghattunk a fölhasz- ebben az egy megye­kel szemben. tehát törleszte- nálás megtervezéséhez is. üen ^ ezer iaos emberr,H — Mit terveztek? Már időszerűtlen lenne összefogással. nünk kell. — A törlesztés lépcsői? — Elhatároztuk, gyors és a tervekről beszélnünk, hi­alapos fölmérést készítünk, szen a társadalmi összefo­hogy tisztán lássuk, mekko- gás abban is érződik, hogy ra a föladat, amelyet meg ilyen rövid idő alatt mosta­kell oldanunk. Kettős hatás nában nem valósultak meg ért bennünket: miközben tervek. Lajosmizsén is. Kis­gyűltek a számok, sorra kunhalason is befejeződött kaptuk az értesítéseket is a a szociális otthon bővítése segítségről. Megrendítő volt — 110 idős emberrel többet Nagy Ferenc példája. Kis- helyezhetünk el bennük —. kunhalas határában földbe- és már alapozzák a maisait vájt kunyhóban lakott. Az is. Tiszakécskén úgvneve­egyik szocialista brigád szo- zett hétközi otthont hoztak ba-konyhás kis lakást épí- létre húsz olyan idős ember tett neki azonnal. Különbö- számára, akik nem betegek, ző kollektívák közel száz és anyagi helyzetük sem in­idős ember házát hozták dokolja. hogy szociális ott­helyre. honba kerüljenek. — Úgy tudom, a pénzbeli — Említettük, hogy a támogatás is figyelemre mél- mozgalom ma is él. tó. — Ennyi idő után bátran — Külön számlát nyitott kimondhatjuk, hogy nem a megyei tanács, alapítóként pillanatnyi föllángolásről gondoskodnak társadalmi Horváth Dezső A mibor tervezünk fölvázoltuk rövi­debb vagy hosszabb távra elképze­léseinket. tennivalóinkat. akkor kockázatot is vállalunk jövőbeni helyze­tünk alakulásáért. A korábbi merev és mechanikus tervezési metodika — amely inkább kifejezte vágyainkat, mint a reali­tásokat — szerencsére kiveszőfélben van. A vállalatok lényegében tizenhárom esz­tendeje viszonylag nagy önállósággal ha­tározzák meg feladataikat, figyelembe vé­ve a központi útmutatásokat. Az Országos Tervhivatal a most elkezdődött középtávú tervekhez is adott módszertani irányelve­ket. Ebben többek között azt kérte, hogy a vállalati tervek megalapozásához előbb koncepciókat készítsenek. A tervezésnek ebben a mozzanatában valójában a válla­lati stratégiát és a fejlesztés fő irányainak vonalvezet^ét vázolták. Ehhez viszont el­engedhetetlenül szükséges a korábbi idő­szak gazdasági munkájának igen részletes elemzése, valamint a vállalati tevékenysé­get, alapvetően befolyásoló külső és belső feltételeik prognózisa. Fddig rendben is lenne minden, hiszen azok a szakemberek, akik a leendő tenni­valókat fö'vázolják. tisztában vannak a ja­vasolt ..ábécével". A javítás inkább ott ke­resendő hogy a vállalatok úgymond első nekifutásra lerajzoliák terveiket. Pedig az első lépésnél, az úgynevezett, koncepciónál több változat volna kívánatos. E változa­toknak illene tartalmazni a fő célokat és a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségeit. E számítások nem is lehetnek pontosak, nem fedhetik teljes egészében a várható meg­valósulást. A koncepció csak megközelít­heti a véglegessé váló tervet, s elsősorban a tevékenységfejlesztésre. a szerkezeti vál­tozásokra. a beruházási célokra és a finan­szírozási feltételek vizsgálatára terjed­jen ki. — Nemrégiben az Országos Tervhivatal elnökhelyettese elmondta az újságíróknak, hogy a vállalati tervek viszonylag jól tük­rözik a népgazdasági koncepciókat. A vál­lalati önállóságot és a központi érdekeket a szabályozók hozzák összhangba. A vi­szonylag jelző természetesen azt is jelen­ti. hogv nem minden vállalat terve nyer­heti el a dicsérő minősítést. Sokan még ma sem az értékesítési, a piaci feltételek­ből indulnak ki hanem a megelőző ténye­ket tekintik támpontnak., ismertebb szóval élve — bár elcsépelj, és csúnya a kifejezés —. uralkodik a bázisszemlélet. A bázis­szemlélet pedig fékező hatást gvakorol a gazdasági életre. Az államtitkár azt is el­mondta. hogy a jelenlegi középtávú terv elkészítésénél már több új elemmel talál­koztak. A leglényegesebb az. hogy több lépcsőben készült el. A végleges tervet, megelőzte a koncepcionális fölmérés, azt pedig egy előzetes válallati elgondolás, prognosztizálás. Olykor talán divatosnak tűnik a prog­nosztika alkalmazása, pedig egyáltalán nem divatról van szó. hanem a legegészségesebb és kihagyhatatlan mozzanatról a termelés, a gazdasági élet vonalán. Ki az. aki mesz­szire előre megjósolja a várható piaci moz­gásokat, áralakulásokat? Ilyen ember alig­ha található, hiszen ha a jövő pontosan kiszámítható lenne, akkor minden gond megszűnne. Egy angol közgazdász mondta ironikusan az őt faggató riporternek, hogy jelenleg legbiztosabb faktora a világgaz­daságnak a bizonytalanság. Ez is véglet, természetesen, de van benne igazság. Ép­pen ezért mondható ésszerűnek a hatodik ötéves terv nyitottsága. Ma már egyre gyakrabban használják a kifejezést is. a terv nem lehet merev, annyira nyitott­nak kell lennie, hogy bármikor változtat­ható legyen, akár rosszabbodás akár iob­bulás áll be a piaci viszonyokban. A nyitott terv viszont magától értetődő­en megkövetel néhány, korábban perifé­riára került tételt. A tartalékok képzése ily esetben lényegesebbnek tekintendő, ép­pen a változásokra való fölkészülés, a kö­rülményekhez való alkalmazkodás anyagi szempontjából. Az anyagilag megalapozat­lan vállalatnak bizonyos szituációkban nincs mozdulásra elegendő energiája, mi­vel a legjobbnak tartott árpolitika is ma­gában hordozza éppen úgy a veszteséget is. mint a nyereséget. A tapasztalatokat éttel függetlenül úgy lehetne összefoglal­ni. hogy a vállalatok tervei „fedik" a köz­ponti tervezés elképzeléseit. A legtöbb ter­melő figvelembe vette a belföldi fogyasz­tás stagnálását vagv legalábbis az igények bizonyos mértékű változását a némely te­rületeken várható mérséklődést, vagy az esetleges lassúbb, de igényesebb vásárlási szándékot. Ez azt is igazolja, hogv a vál­lalatok kezdik megismerni a hazat piacot Kevésbé ismerik viszont a külpiacokat. A .bázisszemléletnek sok-sok hátulütőié akad. ezekből most még kettőt érdemes megemlíteni. Egyik a termékek minőségé­re. a másik a dolgozó emberek jövedel­mére is kihat. A bázishoz igazodó tervezés általában a mennyiséget erőlteti, s csak nehézvesen lén az igazi gazdálkodás meze­jére. Miért? Valószínűleg azért, mert a váll a1 a tok felsőbb szervei is úsv dicsér­nek. vagv marasztalnak hogv miként vál­toztattak korábbi helyzetükhöz kénest. Ezért a bázisnézet a gazdasági irányítókat óvatosságra készteti lépiünk csak egyet előre, s ne többet, mert mi lesz akkor hol­napután. Pedig mi volna célszerűbb, a gaz­dasági törvényeknek is jobban megfelelő eljárás? Az. hogy ha ma léphetnek tízet, akkor legalább annyit meneteljenek elő­re. Könnyelműség arra alanozni. hogy ma­radiunk a kényelmes tiDegésnél. mert mit is szólnak maid a fölöttesek holnap, ha akkor nem előre lépünk hanem helyben maradunk. A bázisszemlélei múlni nem akaró hatása, hogy a dinamikusan dépő vállalatnál is szégyellnivalónak tartiák ha később néhány éven át stagnál, vagy uram bocsánat, visszaesik időlegesen. Pedig ezek a folyamatok a gazdasági életben teliesen evidensek a világ legfejlettebb országai­ban is. "ajdnem hasonlókat lehetne elmond a. ni a bérek alakításéinál. Azt tapasz­talni. hogv a vállalatok a kényel­mesebb megoldáshoz húznak, csak ákikora béremeléseket terveznek, amekkorát a népgazdasági terv is meghatározott. E te­kintetben sem szabad mereven viselkedni, s ahol mód van rá. adjanak már a terv­időszak eiső esztendőiben j-öbbet. ha ezt el­mulasztják. később nem lehet bepótolni. Ne a bázishoz igazodjanak, hanem tartalé­kaikat hozzák föl a legteljesebb mérték­ben. Lehet, hogy sokan szentségtörésnek minősítenék, ha valamely vállalat kétszer akkora bér javítást adna. mint a többiek. Nem az arányokat kell sasszemmel figyel­ni. hanem a valóságosan elérhető lehető­ségeket, Gazdagh István M' Felüdült a határ Csaknem négy hete tartó daságok szakemberei. Csong­szárazság után még jókor— rád megyében általában ti­ncm elkésve — érkezett a ki- zenkét-tizenöt milliméter eső adós csapadék, amelyet a áztatta a határt, használva nagyüzemek, a háztáji ter- még a fagykárt szenvedett melők és a kiskei-ttulajdo- növényeknek is, elősegítve a nosok egyaránt nagyon vár- megsanyargatott növényállo­tak. mány, főleg a burgonya re­Elsősorban a homokvidéken §«nerálódását. — néhol a kötött földeken Felüdült végre a határ, az is — már jelentkez- éltető nedvesség meggyorsít­tek az aszálykárok, ja az eddig több mint 30 Helyenként az őszi ga- ezer hektáron elvetett kuko­bonák alsó levelei sárgulni ri«i. a 7 ezer hektáron föld­kezdtek. s foltos kipusztulá­sokat is tapasztaltak a gaz­Elismerés Lenin születésének 111. év- Bakacsi Géza röszkei és fordulója alkalmából a sze- Dlusztus Károly mórahalmi gedi járásban kiemelkedő propagandistáknak. Tizenct tevékenységet végző propa- éves tevékenységéért Bör­gandistákat székházában kö- csök Szilveszter ásotthalmi, szöntötte tegnap a járási Tóth Imre forráskúti, 10 éves pártbizottság. Dr. Somogyi munkájáért Rusz Milosné Ferenc, a pártbizottság első deszki, Borbás István zá­titkára fogadta az ünnepel- kányszéki, Fodor József teket, majd Garainé Csanádi .szatyrnazi, Dobó Lajos móra­Maria osztályvezető megem- ... , ,. . , , ,. , , lékezése után átadta a 20 halml aktlvlsta kaPott okIe" éve propagandista oklevelet, velet és értékes tárgyjutal­valamint a tárgyjutalmat mat. be került napraforgó kelését, a 98 ezer hektár őszi kalá­szos fejlődését és ami na­gyon fontos: fokozza a nem régen kiszórt gyomirtó szerek hatását. A szegedi tájkörzetben sok helyen a szárazság miatt még ki sem kelt a termő­helyre vetett fűszerpaprika magja, s már-már aggódtak a szakemberek, hogy károso­dik a főidbe tett szaporító­anyag. Aggodalmukat végre eloszlatta a csapadék. A több mint 5 ezer hektárnyi cukor­répa-ültetvények ugyancsak igényelték az esőt. A cukor­répát szerencsére nem káro­sították a fagyok, s az élte­tő nedvesség után kedvező előjelekkel indul az ipari növény termelési idénye. Magyar kiállítók a grazi vásáron Az idei legnagyobb ma­gyar árubemutatóval szom­baton délelőtt megnyílt a tavaszi grazi vásár. 150 ezer. négyzetméter területen 40 ország több mint kétezer ki­állítója mutatja be legújabb termékeit. A mostani ma­gyar árubemutató egyúttal az egyre bővülő és javuló határ menti kapcsolatokat is jelképezi. A nemzetközi pa­vilonban több mint 400 négyzetméter területen ala­kították ki a magyar kiállí­tást. A kiállító 12 magyar cég kivétel nélkül nyugat­magyarországi vállalat. A legnagyobb kiállítási terüle­tet a szombathelyi lakástex­tilipari vállalat bérelte. Üj kiállítóként jelent meg a vá­sáron a mosonmagyaróvári timföld- és műkorundgyár. Rajtuk kívül győri, veszpré­mi, zalaegerszegi, nagykani­zsai vállalatok már ismert résztvevői a grazi vásárok­nak. A magyar cégek élel­miszereket. ruházati termé­keket, lakásfelszereléseket, kisgépeket, alkatrészeket és más közszükségleti cikket hoztak el Grazba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom