Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-22 / 93. szám

2 Szerda, 1981. április 22. Elhunyt Árendás György Fájdalommal közöljük, hogy Árendás György elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizottságának és több más politikai, társadalmi, gazdasági szervezetnek tagja, illetve vezető tisztségviselője, termelőszövetkezeti elnök hosszú, súlyos beteg, ség után 56 éves korában elhunyt Árendás György 1925. április 12-én Tápén született tizenkét gyermekes parasztcsaládból. Huszonkilenc évvel ezelőtt 1952 februárjában, a felszabaduláskor juttatott földjükkel belépett a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetbe, ahol még abban az esztendőben elnökké választották. Párttagságának kelte 1953. Négy év kivételével 1954-től tagja volt az MSZMP Szeged városi bizottságának, 1962-től 1975-ig pedig a végrehajtó bizottságnak ls. 1975-től 1980-ig az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Szövetkezetpolitikai Munkaközösség tagjaként is tevékenykedett; 1972 óta tagja volt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának; a Csongrád megyei pártbizottság mellett működő gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottságnak; elnöke a Csongrád megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége ellenőrző bizottságának; elnöke a Csongrád megyei Városellátó Közös Vállalatnak. Mint kommunista vezető kötelességének tartotta, hogy állandóan képezze magát. Rengeteg elfoglaltsága. nagy felelősséggel járó munkái mellett végezte el a mezőgazdasági technikumot, a termelőszövetkezeti elnökképzö stúdiumot, és szerzett pártfőiskolai oklevelet Olyan kommunistát vesztettünk el Árendás György elvtárssal, akiben az osztályhűség, a szakmai tudás, a jó vezetői készség kifogástalan emberi magatartással párosult Szerénysége, közvetlen modora, igazságos döntései, a fiatalok nevelésében tanúsított türelme, a téesznyugdíjasok iránti segítőkészsége, a * diplomás szakemberek példás alkalmazása és biztatása révén az egész városban, sőt országszerte ismertté lett a neve. A szövetkezeti tagság ragaszkodását és szeretetét pedig ml sem bizonyítja jobban, hogy újra és újra őt választották elnökké. Fáradhatatlan munkásságát jól kifejezi, hogy már 1960-ban kitüntették a Szocialista Munkáért Érdeméremmel; 1970-ben megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. birtokosa a Munka Érdemrend ezüst fokozatának, és kétszer érdemelte kl a Munka Érdemrend arany fokozatát. Temetése április 24-én, pénteken 14 órakor lesz a szegedi Belvárosi temetőben. Az MSZMP Szeged városi bizottsága Húsvéti néprajz Gyanakszom: ha afféle tévériporteri módszerrel az utcai járókelőket sorra kérdeznénk. ugyan mit tudnak a locsolkodás, a hímes, a piros vagy éppen a sonkával járó főtt tojás, esetleg a húsvéti nyuszi vagy bárány szokás-jelképének eredetéről, vajmi kevés helyes választ kapnánk. Mostanra mintha minden ünnep túlontúl öncélúvá lett volna: az evésivás, a pihenés, a kiskertbéli munkálkodás vagy éppen a hétvégiház építés foglalatosságai kiszorították régi ünnepeink ősi. népi kereteinek belső tartalmát, sőt többnyire — még isiheretét is. Hihetnénk: a húsvét, a karácsonnyal együtt. vallási jellegű ünnep, és kész. Pedig a vallási momentumokon túl olyan értékeket őriznek ünnepi hagyományaink, hogy igazából csak sajnálni lehet, milyen kevesen tudják, hogy például miért is hímes a tojás, vagy miért locsolkodnak a férfiak húsvét hétfőjén. A magyar nép múltjának ismerete nélkül nem lehet teljes mai magyarságunk. E kötelező feladat elvégzésében hivatott elsőrendű segítőnek a néprajz tudománya.. Van a rádiónak egy régirégi sorozata. Kis magyar néprajz a címe. Kása László szerkeszti. (Az előadások anyaga összegyűjtve tavaly kötetben is megjelent.) Húsvét másnapján a Petőfi-adón e műsorban a lehető legstilusosabban a hímes tojások néprajzi vonatkozásairól. eredetéről tartott előadást Kiss Mária. Hallhattunk a régi, liturgikus elemekről, s arról is, hogy ma már ezek szinte teljesen háttérbe szorultak. Viszont egy-egy tájegység jellegzetes motívumkiricsének darabjai éppúgy megtalálhatók ezen vagy azon a hímes toláson, miként a régi húsvéti népszokások is — némileg átalakulva, megváltozva — tovább élnek jónéhány vidéken. A Kis magyar néprajz húsvéti előadása hallatán külön öröm volt. hogy többször is megemlítette az előadó Bálint Sándornak, a tavaly elhunyt nagy szegedi néprajztudósnak nevét — a szakrális néprajz Európahírű alakjától elválaszthatatlan mindaz, ami népünk hagyományvilágával. életével kapcsolatos. Feltehetően a rádiós néprajzi sorozat ma íontosabb, mint látszik. Olyan frappáns, érdekes és — végső értelemben — a hazaszeretet ügyét szolgáló adalékokkal járul hozzá nemzeti önismeretünkhöz. amelyek nélkülözhetetlenebbek mint valaha. S ha vesszük. hogy mindezt a sajna néprajzi ügyekben túlzottan tájékozatlan utcai járókelő rohanó életmódjához maximálisan alkalmazkodva teszi, csak a legnagyobb elismeréssel adózhatunk a sorozatnak. A Kis magyar népralz egy-egy adásának műsorideje ugyanis — mindössze öt perc. D. L. Szegedi diáksikerek A szegedi Élelmiszeripari Főiskola hallgatói közül a XV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia műszaki szekciójában Nagy Ferenc, a mezőgazdasági és élelmiszeripari szekcióban közös dolgozatával Horváth László, Háklár Judit és Bakó Ágnes, a kémia szekcióban Tóth Mária és Szánté Judit nívódíjat kapott. NDKbeli tanulmányúton vehet részt elismerésül Rodek Mária és Szécsi Lászlóné, külön dicséretben részesült Bagi László, Pócza Ildikó, Tóth Mária és Vámosi Zoltán. Sok ezer vendég Idegenforgalmi és utazási irodáink valóságos nagyüzemet bonyolítanak le ezekben a napokban. Az IBUSZ közreműködésével ugyanis mintegy 4 ezer, a COOPTOURIST szervezésében csaknem 1500, és a Budapest TOURIST vendégeként 750 külföldi töltötte nálunk a húsvéti ünnepeket. Főként Ausztriából, az NSZK-ból, Svájcból, a Szovjetunióból és Romániából érkeztek vendégek a fővárosba és az ország más Idegenforgalmi központjaiba. A belföldi turizmus sem maradt ki a húsvéti programból. Egyebek között a COOPTOURIST több mint 600 hazai turistának, a Budapest TOURIST pedig csaknem 200 hazánkfiának szervezett több napos körutazást. Alkotó gyerekek A Hazafias Népfront újszegedi bizottságai és a November 7. Művelődési Ház második alkalommal rendezi meg az üjszegedi iskolák gyermekrajz-kiállítását és gyermekszínjátszó-találkozóját. A gyermekrajz-kiállitást ma, szerdán délután 4 órakor Lázár Pál városi szakfelügyelő nyitja meg, a részt vevő intézmények: a Mező Imre, a Móricz Zsigmond, a Rózsa Ferenc és az Odessza II. számú iskola. A felkészítő rajztanárok: Harmath Klára, Kovács Gézáné Kelemen Márta, Nagy Zoltánné és Síiták Járiosné. Az üjszegedi iskolák tanulóinak rajzkiállítása május 4-ig tekinthető meg. A gyermekszínjátszó-találkozó szintén ma, szerdán délután fél 5-kor kezdődik. A Gagarin általános iskola Házasodik a legény címmel Arany László nyomán írt mesejátékot ad elő, Szabóné Kátay Kornélia rendezésében. Ezután a Mező Imre Általános Iskola Illyés Gyula Tűvétevők című darabját mutatja be, rendezte: dr. Gróf Béláné. Holnap, április 23-án Juhász Pálné rendezésében a Rózsa Ferenc Általános Iskola színjátszói a Csiribiri komédiákat adják elő, utána pedig a Részeges király szolgája című mesejátékot mutatja be Kiss Erncné rendezésében a Petőfi Sándor Általános Iskola Szivárvány színpada. Harcsabajszú rozmár -rókaszöríi Belmondó Amikor 1974. augusztus 18-án a telexgépek lekopogták a szomorú hírt — 53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Rábai Miklós koreográfus, Kossuth-díjas érdemes művész, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke — a Magyar Állami Népi Együttes tagjai a szegedi szabadtéri deszkáin könnyes szemmel táncolták utolsó nagyszabású művét, az ide komponált Táncra, muzsikára című összeállítást, melyben tiszaháti és galgamenti táncokat, csángó szerelmes dalokat, derecskei verbunkost, a tolnai székelyek táncait, hegyközi lakodalmi képeket, jász verbunkot. tolnai csárdást, széki lépéseket, kunsági betyárdalokat szintetizált egyetlen gondolat köré a sorrendben nyolcadik szegedi premierre. Mert a Rábai Miklós vezette Állami Népi Együttes tevékenysége és a szegedi szabadtéri játékok programja húsz esztendő alatt egygyé forrott. Nem véletlenül nyilatkozta dr. Orbán László, akkori kulturális miniszter a Táncra, muzsikára szünetében a Délmagyarországnak: „Csak gratulálhatok a társulat valamennyi tagjának, a művészeti vezetőnek, alkotóknak, táncosoknak, zenészeknek, kórusnak — és külön is Rábai Miklósnak." Aki akkor, sajnos, már kórházban fekvő beteg volt, de akivel az együttes vezetői naponta tartották a kapcsolatot, hisz ő ls nagy várakozással tekintett a 126 tagú stáb Dóm téri új premierje elé. Az egykori békéscsabai biológia-kémia szakos gimnáziumi tanár hamar megtalálta azt a sors-feladatot és kifejezésmódot, — a magyar néptánc föltérképezését és újrateremtését —, mely megalapozta az általa létrehozott Állami Népi Együttes Tokiótól Rióig terjedő sikereinek sorát, s melyben oroszlánrésze volt a szegedi dómsrinpadnak, ahol 1959 óta olyan produkciókat mutattak be, mint a Magyar rapszódiát, az Ecseri lakodalmast, a Kisbojtárt. a Jeles napokat és a Táncra, muzsikára című összeállítást. Hihetetlen, még csak 60 éves lenne, ha élne. S harmincesztendős az általa létrehozott Magyar Állami Népi Együttes. Rábai 53 éves korában meghalt, de munkássága, iskolateremtő ars poeticája még évtizedekre meghatározza a magyar néptáncművészet karakterét A Magyar Televízió In memóriám Rábai Miklós címmel az elmúlt héten öt este hét művét mutatta be, majd hétfőn egy riportázsban Idézte a kiváló koreográfus és nagyszerű ember munkásságát, arcvonásait. Munkatársai, tanítványai, pályatársai emlékeztek a 60 éve született művészre, aki Bartók és Kodály mellett megteremtette a magyar táncfolklór színpadi adaptálásának korszerű modelljét. Ügy. hogy hű maradt a nép mozgáskincséhez, megőrizte a tánc örömét és alkalAiassá tette gondolatainak korszerű közlésére is. Olyan kiválóságok idézték portréját többek között, mint Bán Róbert filmrendező, Benedek Árpád színházi rendező, Katona György, a Magyar Állami Népi Együttes igazgatóhelyettese, Szabó Iván szobrászművész, dr. Üjfalussy József zenetörténész, a Magyar Zeneművészeti Főiskola rektora és mások. Megtudtuk, hogy Micu bácsinak szólították, és hogy leveleinek aláírásaként egy harcsabaiszú rozmárt kanyarított Művészete mégis azokban a tánckompozíciókban él tovább, amelyek immár kitörölhetetlen részei a magyar kultúrának, mint például a Derecskei verbunk, az Este a fonóban, a Karikázó, a Békési esték, s min-* denekelőtt és elsősorban az Ecseri lakodalmas. Az emlékező sorozat azt is bizonyította, hogy a néptáncnak nemcsak helye, de feladata és felelőssége ls van a képernyőn. Éppen most folyik polémia a Röpülj páva kapcsán a népművészethez való kötődéseinkről. Rábai Miklós örökségében is voksol hagyományaink őrzése és ápolása mellett. Vuk, a rókakölyök — avagy hogy hívják a kis rókát?: apróka — nemcsak a képernyő előtt ülő gyerekeket babonázta meg, de úgy tűnik, nem hagyta hidegen a reklám szaKembereit sem. Már a második résszel egyídőben hirdették a Centrum áruházak, hogy a BUDAPRINT piacra dobta az aranyos kis róka alakjával ékített gyermek ágynemü-garni túráját. amelyet 179 forintért a szegedi Centrumban is megvásárolhat minden ravasz anyuka meg apuka. Persze nem véletlen, hogy Vak csatát nyert. Fekete István népszerű regénye úgy idézi az állatok világát, hogy közben rólunk, emberekről mesél. tanulságos tőrténeteket. Így aztán csoda-e, ha magunkra ismerünk alakjaiban?! Dargai Attila, oly sok nagyszerű magvar rajzfilm tervezőrendezője most is nagyszerű érzékkel talált rá Fekete István állatregényére, a rajzfilm nyújtotta lehetőségekre, a figurák karakterére. És a címszereplő kiváló szinkronhangja, Pogány Judit szeretetreméltóvá varázsolta a ravasz csínytevőt. A négyszer húsz perces rajzfilm-sorozathoz mintegy százezer rajzot készítettek a Pannónia Filmstúdióban. Nem kizárólag azért, hogy rókapártiak legyünk, hanem azért, hogy a rajzfilmen megelevenedő izgalmas történetben magunkra ismerhessünk. egy más nézőpontból is megfigyelhessük környezetünket. Nem tartanám véletlennek, ha Vuknak, „az állatvilág Belmondójának" alakjával nemsokára trikókon, kifestő könyvekben, strandsapkákon, iskolatáskákon... találkoznánk. T. L. Néptáncés játékverseny Hangos kulturális esemény színhelye volt az elmúlt héten az Úttörő Szövetség makói székháza. A Csongrád megye járásaiban korábban lezajlott néptáncés játékversenyen részt yett csoportok legjobbjai találkoztak most. A megyei bemutatón nem kevesebb, mint 12 helység 21 műsorszáma szerepelt. A csoportok száma és a bemutatók akár önmaguk helyett is beszélhetnének, amelyek jelzik, hogy megyénk valamennyi helységében — iskoláiban, kultúrközpontiaiban és -házakban. egyéb kulturális szakkörökben — igen komoly munkát végeznek. A makói bemutatón szinte az egész crszág tánc- és iátékhagyornányaiból kaptunk — magas fokon — 'zelítőt. amely műveket, neves szakemberek írtak. Ezek mellett a szabad mozgást, saját variálású táncokat is ott láthattuk, csakúgy, mint a feledésből visszamentett gyermekjátékok. mondókák, kurjantások, stb. sorát. A járási versenyek erős nyerteseket küldtek a makói „szorítóba". Elsősorban az előadások hitelessége emelte a színvonalat. A meglepően szép, tiszta énekhang, a megfelelően képzett mozgáskultúra biztosíték arra, hogy ezek az együttesek sok fiatalt nevelnek nemzeti kincseink ápolására és azok megbecsülésére. Egyúttal viszont „föladták a leckét" a zsűrinek is, mivel ennyi bemutatott műből csak egyet javasolhatott az országos bemutatóra. Erre a megtisztelő útra egyhangúlag Üllés Fonó Táncegyüttesét javasolta a zsűri, amely együttes mellé a makóiakat is ajánlotta. A • két együttesen kívül a szemlén bemutatóval szerepelt a csongrádi Alföld Táncegyüttes, a szeged-ásott, halmi iskola, a szegvári művelődési otthon táncosai, a Sze?ed-Tar1án III. iskola, a vásárhelyi Pe*<Mi művelődési kö-mont. Makó-Pitvaros. Mindszent. Szeged Révai icko'a. va'amint a Szeged Északi városrész általános iskola gyermek-tánccsoportja. akik közül kerültek kl a7 ezüst és bronz okleveles nyertesek. If j. Lele József Jancsó-emlékünnepség az orvosegyetemen A Szegedi Orvostudományi Egyelem világhírű Kossuth-díjas professzorának, Jancsó Miklós akadémikusnak emlékére 15 évvel ezelőtt, halálakor alapított emlékérmet és díszdiplomát a SZOTE tanácsa. Azóta minden évben koszorút helyeznek el emléktáblájánál, a Gyógyszertani Intézet folyosóján, és a kitüntetett emlékelöadást tart. Tegnap, kedden délután dr. Csernay László egyetemi tanár, a SZOTE tudományos bizottságának elnöke idézte a kiváló tudós és nagyszerű oktató alakját, majd elhelyezte az egyetem tanácsa, oktatógárdája és a tanítványok nevében az emlékezés koszorúját. A Jancsó Miklós-emlékünnepségre a SZOTE oktatási épü'etének tantermében került sor. Az idei kitüntetett, dr. Obál Ferenc egyetemi tanár, a SZOTE Élettani Intézetének igazgatója Homeosztatikus magatartási és vegetatív funkciók szabályozása címmel tartotta meg előadását, majd átvette a Jancsó Miklós-emlékérmet dr. Petri Gábor akadémikustól, a SZOTE rektorától. Jancsó Miklós halálának 15. évfordulója alkalmából a tanítványok megkoszorúzták az orvosprofesszor Belvárosi temetőben levő sírját. Képünkön: emlékezők Jancsó Miklós bronz domborművénél.