Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

3 Csütörtök, 1981. április 2. Fölszabadulásunk 36. évfordulója alkalmából Kitüntetések, elismerés Alkotói díjasaink Kovács János Cigányok élete a Vöröskereszt beilleszkedésükért (Folytatás az 1. oldalról.) tői): Altordai Sándor, a me­gyei tanács munkaügyi osz­tályának főelőadója; (az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­kétőd): Varga Mihályné, a Szeged megyei városi tanács építési-közlekedési osztályá­nak elődója, (a pénzügymi­nisztertől) : dr. Bálint Sándor, a Szeged megyei városi ta­nács pénzügyi osztályának csoportvezetője, Bernula Zsu­zsanna, Pitvaros város kör­nyéki közös községi tanács szakigazgatási szerve főelő­adója, Vörös Mihályné, a me­gyei költségvetési és elszá­moló hivatal csoportvezetője, Katona István, a megyei ta­nács vb pénzügyi osztályának vezetője a kitüntetést a Pénzügyminisztériumban ve­szi át A KISZ Központi Bizottsá­ga az Ifjúságért Érdemérem kitüntetésben részesítette Solymosi Ilona KISZ-titkárt, a megyei tanács osztályveze­tő-helyettesét, aki kitünteté­sét az Állami Ifjúsági Bizott­ságnál vette át. Miniszteri Dicséretben ré­szesült (az egészségügyi mi­nisztertől): Gligor Sándor, a Szeged megyei várói tanács kórház-rendelőintézetének műtőse; (az Országos Tervhi­vatal elnökétől): Komjáti Endre, a megyei' tanács terv­osztályának főelőadója, aki a kitüntetést az Országos Tervhivatalnál veszi át; 'a munkaugyi minisztertöli: Kováts Lászlóné, a Szeged megyei városi tanács munka­ügyi osztályának főelőadója, A Minisztertanács által ala­pított, a Tanács Kiváló Dol­gozója kitüntetést kapta: Barna Istvánná, az üllés nagyközségi közös tanács szakigazgatási szerv főelő­adója, Biró Lászlóné, a szen­tesi tanács termelés-ellátás felügyeleti osztály főelőadója, Biró Sándor, a szegedi járá6i hivatal műszaki osztályának főelőadója, Dragon Józsejné, a megyei tanács pénzügyi osztályának ügyviteli alkal­mazottja, dr. Lakos Sándor­né, a Szeged megyei várcei tanács munkaügyi osztályá­nak csoportvezetője, Magyar Lajosné, Kistelek nagyközsé­gi tanács szakigazgatási szerv ügyviteli alkalmazottja, dr. Máthé Jenő, a Szeged megyei városi tanács ipari osztályá­nak csoportvezetője, Meny­hárt Antal, a szentesi járási hivatal pénzügyi-tervosztály főelőadója. Molnár Ferencné, a megyei tanács gazdasági hi­vatalának betanított munká­sa, Pálkuti Istvánná, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának főelőadója, Süket István, a makói tanács gép­kocsivezetője, Szél Mária, a vásárhelyi tanács művelődés­ügyi osztályának főelőadó i a, Szügyi Jánosné, a Csanádpa­lota város környéki nagyköz­ségi közös tanács szakigazga­tási szerv főelőadója, Tari Ferencné, a Szeged megyei városi tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, P. Tóth Imréné, a vásárhelyi ta­nács pénzügyi osztályának főelőadója. Vargha András, a Csongrád városi tanács pénz­ügyi-terv- és munkaügyi osz­tály főelőadója, dr. Zlatarov Sztojcsóné, a Szeged megyei városi tanács egészségügyi osztályának csoportvezetője; A megyei tanács elnöke a városi tanácsosi címet ado­mányozta Antal Imrénének. i makói tanács vb művelö­ésügyi osztálya főelőadójá­ak, Gyovai Ferencnek, a jódmezővásárhelyi tanács termelés-ellátás-felügyeleti osztály csoportvezetőjének, Simon Istvánnénak, a vá­sárhelyi tanács egészségügyi osztálya csoportvezetőjének, Soós Dénesnek, a vásárhelyi tanács igazgatási osztálya főelőadójának. A Tanácsi Munkáért Emlékplakett arany fokozata elismerésben két. az ezüst fokozatban öt és a bronz fokozatban tíz dolgozó részesült. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága és a tanács által alapított Csong­rád megyei Tanács Alkotoi Díja kitüntetést kapta: Ko­vács János Érdemes Művész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja. Muzsik Miklós, a szeg­vári Puskin Tsz főállatte­nyésztője és a METRIPOND Mérleggyár Engels szocialis­ta brigádja. Hazánk felszabadulásának közelgő évfordulója alkal­mából ünnepséget rendeztek az MSZMP szegedi városi bizottságán. Török József, a városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte a pártbi­zottság mellett működő tár­sadalmi aktivistákat. maid tárgyjutalmat adott át Fülöp Jenőnének, Rácz Ist­vánnak, Dobó Józsefnek, Horváth Zoltánnak. Ördögh Lászlónak, Péter Jánosnak, Lóczi Imrének, Szabó János­nak, Machánszky Józsefné­nek. Rónyai Ágnesnek, Ba­logh Istvánnak, Perényi Ist­vánnak. Varga Ferencnek, Takó Tivadarnak, Rácz Andrásnak, dr. Mayer Lász­lónak, Mózes Jánosnak, Czékmány Lajosnénak, Czikkelv Lászl ónénak. Hor­váth Ferencnek, Nagy Pé­ternek, Sörös Bélának, In­hoff Józsefnek, Szabó Gyu­lának. Domonkos Lászlónak, Bottyán Andrásnak, Mészá­ros Antalnak. Tóbith Ist­vánnak, Valastyán Pálnak, Báló Miklósnénak. Rácz Jó­zsefnek, Szőllősi Sándornak, Szécsi Bélának. Kósa Mi­hálynak, Varga Tibornak. Arakeiov Dávidnénak. Csi­szár Ferencnének. Dávid Lászlónak, Oskó Lászlóné­nak. Balogh Istvánnak. Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából a Szeged városi és a járási pártbizottság köszöntötte a munkásmozgalom régi har­cosait, akik a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdo­nosai. A városi pártbizottság a tarjáni körzeti pártházban rendezett ünnepséget. me­lyen a Tarján TH-as számú általános iskola énekkara is szerepelt Dr. Székely Sán­dor, a városi Dórtbizottság titkára köszöntötte a részt­vevőket. A járási pártbizottság ne­vében dr. Somogyi Ferenc első titkár és Szabó Lajos titkár otthonukban köszön­tötte a járásban élő Szocia­lista Hazáért Érdemrend ki­tüntetettjeit. A Volán W. számú Vál­lalatnál Kiváló Munkáért ki­tüntetést kapott: Balogh Im­re üzemigazgató. B árszkl László gépkocsivezető. O"­Tnávdi Ferenc gépkocsiveze­tő és dr. Bérezi Mihály gaz­dasági igazgatóhelyettes. Minis zteri D i csé retet. Szabó Károly gépkocsivezető és Késmárki József gépkocsi­vezető vett át. Kiváló Újító arany fokozatát Krizsán Já­nos autószerelő. Molnár András esztergályos. Sza'ai Sándor autószerelő és Zom­bor Gábor szerelő vette át, öten ezüst négyen ped;g bronz fokozatot kaptak az újításokért. Harmincötén a vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek. A Dél-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vál­lalat április 4-i ünnepségén Kiváló Munkáért kitüntetés! kapott Julinek István, a vállalat szegedi dolgozója, tizenketten Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesültek. „De jó lenne most egy ci­garetta!" — sóhajtja, ami­kor a kitüntető oklevéllel és éremmel visszaül a helyére. A megyei tanács alkotói dí­ja örömteli meglepetés volt számára, azt hiszem, meg­hatottan (ilyenkor jön az éhség a cigarettára) hallgat­ta az indoklást; „...a vidé­ki színjátszás egyik legki­emelkedőbb karakterszíné­sze. Művészi eszközei az egyszerűség, belső fütöttség, mélyről fakadó. őszinte hu­mor, emberi líra..." A vi­déki jelzőnek itt eredeti je­lentése értendő; a szegedi színház tagjaként érkezett a színjátszás magaslataira, elő­ször és elsősorban itt produ­kálta a mindnyájunkat taps­ra ragadtató művészi telje­sítményeket. karakterszere­pek sorában, évadról évad­ra, szinte megszakítatlan rendben. Lassan (mert hisz ez is velejárója a vidékiség­nek) „felfedezték" az ország más színpadainak, köztük a legnagyobb közönséget von­zóknak, a filmnek, televízió­nak is. Ingázó művész lett. Pesten sokat foglalkoztatott vidéki, csak győzzék az egyeztetéseket. Filmgyárból, stúdiókból autózik haza, szinte naponta. S itthon, csak az utóbbi időkben is briliáns főszerepeket csinál, gondoljunk Maróti Lajos, Csurka István darabjaira, áz Muzsik Miklós A szegvári Puskin Tsz fő­állattenyésztője tősgyökeres; Szegváron született. Idesto­va húsz éve, hogy vissza­hívták a faluba (Szegeden dolgozott), főállattenyésztői poszt nem is volt azelőtt a szövetkezetben. Ha a fel­adat, meg a gondja újnak számított is, Muzsik Miklós azért úgy érezte, hazatalált Máig azt tartja, ő a kivé­tel. nem vonatkozik rá a prófétáról és az ő hazájáról közkeletű szólásmondás. Az alkotói díjat azért kapta, mert irányításával ..országosan is kiemelkedő eredményeket értek el a szarvasmarha-tenyésztés­ben ... az országos átlagjö­vedelem háromszorosát pro­dukálták, 1978—79-ben má­sodik díjat kaptak az orszá­gos tejtermelési verseny­ben." A főállattenyésztő tudta, hogy a Tisza-menti, belvizes földeken nemigen terem meg más, mint a ta­karmány, ha meg ez van, fo­gyasztója is kell, hogy le­gyen. fg.v döntöttek a pro­Engels brigád A METRIPOND Mérleg­gyár öntödéjének 14 tggű brigádjában sokfele szakmai tudnak. Szűcs Sándor, a bri­gád es az öntödei csapói1 vezetője nevetve meseii akad köztük hajdani szabó­mester is. A lakatosok, szerszámkészítők, hegesztők, femöntók mai céljai hason­lítanak más gyárak más szakmunkasainak céljaihoz de ők talán közelebb járnak a megvalósításhoz. A minő­ségi munkát, az anyaggal, energiával való takarékossá­got, a hatékonyság, a tőkés export növelését nem egy­szerűen jelszavakként ér­tik. Tavaly kimondták, „ahány brigadtag, annyi újí­tás"; most a brigádvezető 14 elfogadott újítást tud felso­rolni. „Kicsit gondolkodni kellett" — mondja szeré­nyen. A gondolkodva elvégzett üzemi munka után rendsze­resen segítenek a vásárhe­lyi iskoláknak, ezekben bi­zony örülnek a sokszakmás brigádnak. Az 1970-ben ala­kult brigád tízszer nyerte el iiii fllfp fplp ÜK Bft idei szezon Paraszt Hamlet­jében nyújtott alakítására, vagy a legutóbbi sikerre, amit James Tyrone-ként aratott. Közben a vígszín­házi Házmestersiratóban játszott, most meg ugyanott próbál Kapás Dezső rende­zővel. Ügy tetszik, egyre több film- és tévérendező nézi és látja meg színházi teljesítményeit, s e találko­zásokat szerződések, szere­pek, újabb sikerek követi Í. Három közelmúltbéli tévé­film-főszerep után (Szönyi G. Sándor rendezésében a Fekete rózsa és a Viadal, Oláh Gábor irányításával a Varázstoll) most új sorozat második részében szerepel, több szegedi kollégájával. És éppen mától láthatjuk a mo­zikban Gaál István új film­jében, a Cserepek ben. fiiról: szarvasmarha-tenyész­tés. Szegváron eltalál­tak" az állattenyésztés mel­lé a termálprogramot is, kö­vetkezésként már jó a ker­tészet, így hát megélnek melléküzem nélkül, mező­gazdasági nagyüzerpként a mezőgazdaságból Miért ta­gadná persze, a helyismeret í s az erre támaszkodó találé- | konyság, a szorgalom és a ! kitartás mellett a tudomány is segített, amit az agrár­egyetemen szerzett. Sajnos, még nem érkezett el az az idő, amikor nem kell külön cigánykérdésről beszélnünk. Egyelőre igenis oda kell figyelnünk, miként élnek, dolgoznak, hogyan boldogulnak a városban élő cigányok. Valamennyi társa­dalmi szerv, hivatal és in­tézmény feladata, hogy se­gítse beilleszkedésüket, s hozzájáruljon szociális kö­rülményeik, művelődési fel­tételeik javításához. A Vöröskereszt városi ve­zetősége legutóbbi ülésén ér­tékelte a cigánylakosság kö­rében eddig végzett felvilá­gosító tevékenységet, és számba vette a további fel­adatokat. Megállapították: a korábban telepen élt és a közelmúltban lakáshoz jutta­tott családok életmódja., ma­gatartása, noha sokat válto­zott, még mindig nem felel meg a társadalmi elvárások­nak. A hátrányos helyzetűek zömmel Kiskundorozsmán él­nek. S minthogy továbbra is egy csoportba, külön utcába kerültek, a környezet visz­szahúzó és jó utat mutató hatással is van rájuk. A fej­lődésre kevésbé képesek rossz példát mutatnak, míg a jobb életre elszántak el­különülnek a többiektől. Műveltségbeli lemaradásuk óriási: a felnőttek többsége analfabéta. A gyerekek kö­telező oktatása 1957-től fo­lyamatos, napközi otthonos ellátásban is részesülnek. Eredmény, .hogy az utóbbi években egyre többen vég­zik el az általános iskola nyolc osztályát. Igen hasznos kezdeményezés, hogy — 1978­tól — cigányóvodában gon­dozzák, tanítják a 3—6 éve­seket. Az eredményt az is­kola értékeli igazán: az oda­kerülő gyerekek nem küzde­nek már komoly nyelvi ne­hézségekkel. s kialakultak a közösségi élet megkívánta szokások is. Sajnos, külön bölcsődéjük nincs a kicsi­nyeknek, hiszen anyjuk álta­lában nem dolgozik. Különösen az új épületek­be költözött családok szociá­lis körülményei, egészségügyi feltételei javultak. Közülük többen vállalnak munkát, a megkeresett pénzből öltöz­ködnek. bútorokat vásárol­nak, sőt néhány otthonba bekerült a rádió, a televízió is. Sajnos, ellenpélda szintén akad: előfordul, hogy a kis jövedelemből csak a család élelmezésére futja. Főként az idős emberek szociális se­gélyből tartják fönn magu­kat. Az egyszoba-konyhás la­kásokban 15—16 ember is él egy födél alatt, s bizony ná­luk a helyes tisztálkodásnak, az élelmiszer-tárolásnak aka­dályai vannak. Fertőzésve­szélyt jelent, hogy a szenny­vízelvezetés nem megoldott, az ásott, nyílt árok nem al­kalmas erre. Az orvosi ellátás — akár a város többi részén — meg­felelő. A felnőttek a körzeti orvost, a gyermekek a ren­delkezésükre álló szakrende­lést kereshetik fel. Dorozs­mán fogorvosi ellátásban, terhestanácsadásban is része­sül a cigánylakosság. Az or­vossal kialakított rendszeres kapcsolat is rendkívül fontos számukra: a helyes táplálko­zásról, a tisztálkodásról, a betegségek kezeléséről ka­pott felvilágosítás mindenna­pi életvitelüket változtatja meg. A Vöröskereszt V. kong­resszusa feladatul tűzte ki: „A Vöröskereszt segítse a cigánycsaládok szociális és közegészségügyi viszonyai­nak javítását szorgal­mazza a munkaképes korú cigányok folyamatos mun­kavállalását, a fiatalok tan­kötelezettségének érvényesí­tését." A városi vezetőség szorgalmazza, hogy az egyes vöröskeresztes csoportok és aktivisták saját területükön — üzemekben, intézmények­ben — különös figyelemmel foglalkozzanak az ott dolgo­zó cigányok gondjaival, se­gítsék őket munkájuk ellá­tásában, családi nehézségeik megoldásában. Szükséges, hogy az óvodástól a felnőt­tig — minden cigányember vöröskeresztes előadásokon, filmvetítéseken, tanfolyamo­kon sajátítsa el a helyes, egészséges élet tudnivalóit Javasolta a vezetőség: Do­rizsmán cigányklubot hozza­nak létre, ahol fölkelthetnék bennük a kulturálódás igé­nyét. Helyes lenne továbbá, • ha a rászorulók szociális tá­mogatásként nem pénzt kap­nának — mert esetleg nem célszerűen használnák föl —, hanem élelmiszert, ruhát, esetleg tüzelőt. A Vöröske­reszt felvilágosító munkája során sokat tehet az alkoho­lizmus ellen, megismertetheti őket a családtervezéssel, a szűrővizsgálatok, a védőol­tások fontosságával. Minderre rendkívül nagy szükség van. hisz a cigányok többsége nincs azon a tudati színvonalon, amely lehetővé tenné, hogy maguk indulja­nak el az emberhez méltó, törvények szabályozta, kö­zösségi élet útján. Ch. A. Országgyűlési bizottságok ülése ® Budapest (MTI) Az országgyűlés külügyi bizottsága Gyenes András elnökletével szerdán — a Parlament épületében — ülést tartott. Szarka Károly külügyminiszter-helyettes előterjesztésében tájékozta­tót hallgatott meg időszerű nemzetközi kérdésekről, kü­lönös figyelemmel a kelet— nyugati kapcsolatokra és a Magyar Népköztársaság kül_ oolitikai tevékenységére.. Az ülésen állásfoglalást Vgadtak el az SZKP XXVI, kongresszusán el­hangzott külpolitikai kez­deményezésekkel kapcso­latban. Szentendrén — óvári Miklósnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának. a bizottság elnö­kének vezetésével — ülést tartott az országgyűlés kul­turális bizottsága is. A tes­tület. értékelte a nyári kul­turális, művészeti műsorok eddigi tapasztalatait, s meg­vitatta az 1981-es idény terveit. a szocialista címet három­szor aranykoszorús jelvényt, kétszer kapták a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Tit­kuk? Nincs. Ezt a társulást a munka természete-rendje hozta össze, az öntödében egymás keze alá dolgoznak, az egymást követő munka­folyamatok szabályai sze­rint. Bajos lenne ha elkülö­nülten, brigádba-szervezett­ség nélkül próbálkoznának: menjen a munka. (Képün­kön Szűcs Sándor, a bri­gád vezetője.) Magyai Oscar díj Los Angelesben ünnepé­lyesen kiosztották az idei Oscar-díjakat. Az amerikai filmművészeti és filmtudo­manyi akadémia «az animá­ciós rövidfilmek kategóriájá­ban a magyar Rófusz Fe­renc ..A légy" című filmjé­nek ítélte oda a kitüntetést. A Ronald Reagan elleni merénylet miatt hétfőm1 keddre halasztott ünnemrige* az amerikai televízióá'lnmá­sok jóvoltából milliók lát­hatták. A filmvilág nagy eseményét az amerikai el­nök — az egykori hollywoo­di filmszínész — képszala­gon rögzített nyilatkozatá­val nyitották meg. Négy Oscar-díjat kapott Róbert Redford új filmje, az Ordi­nary people" (Atlagembe­•ek) Az elmúlt év legkima­'•iMóbb külföldi alkotásának ijáró díjat a ..Moszkva nem hisz a könn- éknek" című szovjet film nyerte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom