Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

Szerda, 1981. március 25. 5 Több jármi ­hevesebb baleset Szegeden, a Tisza-szálló Munkájukban kellő együtt­tükörtermében tartotta teg- működést sikerült kialakíta­nap, kedden délelőtt ülését niuk a különböző társadalmi a Csongrád megyei Közle. szervezetekkel. Kiemelt íel­kedésbiztonsági Tanács. adatnak tekintették a gyer­A tanácskozáson Simon mekek — óvodások és álta­József rendőr alezredes, a lános iskolások — a közép­megyei KBT ügyvezető elnö- fokú oktatási intézmények ke ismertette a szervezet el-' tanulóinak közlekedési neve­múlt évi munkáját, szólt a lését Különböző mozgalma­közúti balesetek okait és kö- kat, versenyeket szerveztek rülményeit összegző tapasz- számukra. Rendezvényeiken talatokról. Elmondta többek több mint 48 ezer 7—16 év között, hogy ma már közel közötti fiatal vett részt. A 2 millió gépjármű fut az or- KISZ- és úttörőszervezetek, szág útjain, Csongrád me- az iskolák közreműködésé­gyében is több mint 92 ezer. nek is köszönhető, hogy ta­Különösen gyors ütemben valy 13,5 százalékkal csök­emelkedett az eltelt öt év- kent a 14 éven aluli gyerme­ben a személygépkocsik szá- kek által ma. A több mint 900 ezer száma, személyautó 95 százalékát magánszemélyek üzemelte­tik. A 700 ezer motorkerék­párral is számolnunk kell, egyre több a segédmotor­kerékpár, és különösen alföldi településeken, a rékpár. A kétkerekű jár­művek számának szaporo­dásával nő a baleseti szélyhelyzet is. okozott balesetek A felnőtt lakosság közle­kedési ismereteinek gyara­pítására hasonlóképpen vál­tozatos programot alakítot­tak ki. Különös figyelmet az szenteltek az idősebb kor­ke- osztály körében végzett, a balesetek megelőzését célzó propagandára. A felnőtteket ve- mozgósító különböző rendez­vényeken 53 ezren vettek A közúti közlekedés biz- részt. A rendőri szervek — tonságát szolgáló létesítmé- hallottuk a beszámolóból — nyek és a járműpark kor- a korábbinál szigorúbban szerűsitésére előirányzott öt- jártak el a közlekedési sza­éves fejlesztés célkitűzéseit a megyében túlnyomórészt si­került megvalósítani. Fel­bályokat durván megsértők­kel szemben. Tavaly közel 1400 jogosítványt vontak be. Először nyílt tárlat a Derkovics-ösztöndíjas fia­tal képzőművészek alkotá­saiból kedden Budapesten a Műcsarnokban. Az ösztön­díjakat 1957 óta adják át, évente 10—10 fiatal művész­nek. A kiállításon 30 fiatal művész több mint száz fest­ménye. grafikája, szobra látható április 5-ig. épült az algyői és a szegedi 785-öt ittas vezetés miatt. A Tisza-híd. év végére elké- balesetek okainak, körülmé­szül a Csongrád—Szentes nyelnek vizsgálatával rend­közötti közúti Tisza-híd is. szeresen foglalkozik az Javult az utak áteresztőké­pessége, korszerűsítették MKBT, az értékeléseket kö­vetően többször javaslatot is főútvonal-hálózat városi át- tett a megelőzésre. Csongrád kelési szakaszait, a települé- megyében tavaly 709 sxemi­sek közötti utak jelentős ré­szét kiszélesítették, megerő­lyi sérüléssel végződő bal­eset történt, 10 százalékkal sitették. A jövőben — te- kevesebb. mint 1979-ben. klntettel az üzemanyag-ta­karékosságra — egyre több Baleset következtében 89-en haltak meg 378-an súlyos, olyan jármű megjelenésével 453-an könnyű sérülést szen­vedtek. A legveszélyeztetet­tebb korosztály továbbra Iá1 a kell számolni a megyében, amelyek nem, vagy csak ke­vés üzemanyagot fogyaszta- a 15—25 év közöttieké és nak. A megye útjainak több- 60 éven felülieké, sége alkalmas az egyre nö- A beszámoló után hozzá­vekvó forgalom biztonságos „Elások hangzottak el. a je­1 ^bonyolítására, de akadnak lenlevők megvitatták és elfo­még — főként Szeged bel városában — zsúfolt, a csúcsforgalomban veszély­helyzeteket teremtő útszaka­szok is. A megyei. a városi és a járási közlekedésbiztonsági tanácsok tavaly a már elért gadták az MKBT idei fel­adatait összegző határozati javaslatot. Felszólalt a ta­nácskozáson Mlkó Imre, az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács képviselője Is. A vita zárultával dr. Kele­men Miklós rendőr vezér­credmények megőrzésére, a őrnagv. az MKBT elnöke Ju­közlekedés biztonságának to. talmakat adott át a legered­vábbi javítására, a balesetek ményesebben tevékenykedő megelőzésére törekedtek, aktivistáknak. Repülők nyári menetrendje A nyári időszámítás beve­zetésével egyidőben a szoká­sosnál néhány nappal előbb, március 29-én. vasárnap lép életbe a légi közlekedés nyá­ri menetrendje — jelentet­ték be az Utazás 81' kiállí­táson, a repülés napja alkal­mából tartott MALÉV-sajtó­tájékoztatón. A nyári menetrend szerint jelentősen bővülnek a légi­közlekedési lehetőségek. Az eddigi 108 helyett ugyanis összesen 168 járat közleke­dik hetenként Budapest és Európa, valamint Afrika és a Közel-Kelet 27 országának negyven városában. Heti 35 légijárat indul például Ber­linbe, 11 járat Drezdába, 10 Moszkvába, 8 Lipcsébe. Na­ponta közlekedik gép Frank­furtba. Párizsba, Zürichbe. Újdonság, hogy ezentúl he­tenként két járat indul Kai­róba. öt pedig Athénbe. Üj vonala is van a MALÉV gépeinek: március 30-án in­dul a ciprusi járat, s ez he­tenként kétszer teremt köz­vetlen összeköttetést Buda­pest és Larnaka között. Az idén sem maradnak el a népszerű idényjáratok. Május l-től közlekednek a MALÉV gépei Barcelonába, június l-től pedig Burgasz­ba, Várnába, Kijevbe. Dub­rovnikbe. Splitbe ég Rijeká­ba. A nyári menetrenddel együtt tajékoztaló füzetet is kiadott a MALÉV. A „földi kalauz" a jegyrendeléstói a hazaérkezésig használati út­mutatást ad valamennyi lé­gi utazással kapcsolatos kér­désben. eligazít például a menetrend jelrendszerében, tájékoztat a díjkedvezmé­nyekről. a nemzetközi útba­igazító jelzésekről, tanáccsal szolgál csomagoláshoz, a re­pülőtéri tennivalókhoz. Bartók születésnapján Szegeden folytatódnak a magyarországi csoportja, vezényletével. Csütörtökön Bartók Béla születésének Bevezetőt a csoport titkára, este 7 órakor a Tisza-szállo 100. évfordulója tiszteletére Weninger Richárd művész- koncerttermében Bartók­szervezett emlékünnepségek, tanár mond. A konderten emlékhangversenyt rendez a A Nemzeti Emlékcsarnokban Bartók Kontrasztok című főiskola. Bevezetőt mond levő Bartók-szobornál ma, a zeneköltő születésnapján, délután 1 órakor rendez ko­szorúzást ünnepséget a vá­Bartók Bél^-a Vántus István Erkel-díjas zeneszerző, a szö­vetség dél-magyarországi csoportjának elnöke emléke­zik. A koszorúzási ünnepség Avasi Béla főiskolai tanár. A műsorban fellép Bárdi Sándor, Mészáros Emma. Szabó Orsolya, az l-es szá­mú általános iskola Bartók kórusa. Erdős János vezeté­művét - S2ecsődi Ferenc, Callai Attila és Kerek Fe­renc, az I. rapszódiát Sín Katalin és Bódás Péter, a rosi tanács művelődésügyi Szonáta két zongorára és osztálya, a Magyar Zenemű- ütőhangszerekre című alko­vészek Szövetségének dél- tást Bódás Péter, Delley Jó- sével, és a Juhász Gyula magyarországi csoportja és zsef. Bárkányi Pál és Farkas Tanárképző Főiskola női ka­szegedi karnagyi klub. András mutatja be. '" " A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola ünnepi tudo­mányos ülést rendez holnap, csütörtökön délelőtt 11 óra­kor az Április 4. útja 6 ra, dr. Mihélka György ve­zetésével. Műsorvezető: Nagy Márta főiskolai hall­gató. Az Országos Filharmónia általános iskolai bérletének programjában közreműködik szám alatti épületének dísz- keretében március 26-án, csütörtökön délután 5 óra­kor a megvei diákkollégium­ban (Április 4. útja 26—28.), március 27-én, pénteken délután 3-kor és fél 5-kor a zeneművészeti szakközépis­kola hangversenytermében (Lenin körút 79.) rendez Bartók-emlékhangversenye­ket. a Tömörkény István Gimná­zium és Szákközépiskola női kara, dr. Mihálka György vezényletével, és Vass Gá­bor színművész. Ma, szerdán este fél 8-kor a zeneművé­termében. Dr. Moholi Ká­roly főigazgató megnyitója után Avasi Béla Bartók a népzenekutató. Frank Osz­kár A gyermekeknek írta Bartók Béla címmel tart elő­szeti szakközépiskola hang- adást. Közreműködik dr. versenytermében (Lenin kör- Kemé Erzsébet, Matuso­út 79.) ünnepi hangversenyt f rendez a Magyar Zenemű- »lt* Edit es a főiskola ve­vészek Szövetségének dél- gyes kara, Kreuter Vilmosné Kiállítási napló PATAKI FERENC FEST- Mostani kiállításának leg­MÉNYEIT, GRAFIKAIT ÉS frisebb újdonsága az a tíz FOTÓIT bemutató tárlatát rajzból álló illusztráció­Makón, a városi kíállítóte­remben nyitották meg. Pata­ki mindig tartogat valamifé­le meglepetést — még a munkásságát, törekvéseit jól ismerők számára is. Az el­múlt évben Budapesten ren­dezett sikeres kiállítása után a szegedi Bartók Béla Műve­lődési Központban valami egészen kivételes élményt nyújtó tárlaton bizonyította emberi és művészi elmélyű­bohócok, bábok, marionettek, komédiások, arcukat masz­kok mögé rejtő figurák, fö­löttük repülő szerkezetek, léghajók, sárkányok, álom­szörnyek. S kitalál egy do­bozt, létünk dobozát, ahová összegyűjti mindazt a megőr­zésre szánt, mások számára kacatnak tűnő lim lomot, ami neki megőrzésre szép, érde­tagú figurái az intellektuali­tás —, Nagy Gábor, aklaék Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról A hötyke Ágh megalázása — Nem-e? Ha nyomára tunnám vezetni a Dandárokat, én vónék az első. aki fölannám. Oszt minden orcapirulat nékű fővenném a díiat. — Tán kigyelmét. mán sokszor kifosztották? — Éngöm? Hogy engöm? Még csak az hiány­zik ! Húsznak állnék elébe két fiammal, két bé­rősömmel. az asszonyok is számításba gvühet­nek. Mire a tanyába érnének, mind lészödném űket. — Nevetöm is. hogv még ilyent? — Nagyon pártjukra beszélsz! — Beszél a ménkű, csak a hírüket uzoválom. Éjfél tájon mindenki elköszön, indulnak haza. Sándor azt mondja: •— Szombaton estére mögtartom a búcsúesté­met mindönkit tisztöletté möghíjok, ha bérös. ha szógáló, mindönkit szívesen látok. Egy kicsinség mulatunk, száz literbű futja! — Milyen borra hívogat kéd ide? Itt nincs bor! á- mondja az asszony. — Van az Aghnak! — Art nem hozhati kéd idei — Nagvon vígan! — feleli Sándor. Lefekvés után mikor az asszonv is elaludt Sándor kisompolveott elment az Ágh sövénve mellé letelenedett. Nemsokára a tanva felől egv alak közeledett. Garai volt. Sándorék betvárcim­borála. Leheveredett Sándor mellé a fűbe. be­szélgettek. Meamondtd Garai. hogv Eszterhez egv oerzekútor 1ár. — Jól van. menesztom a nagyságát, még éccő égyüvök hozzála. mőringgal. Azután neköd is mögszűnik a szógálatod. Végig kő velem látsza­ni az utolsó fölvonást. Segíts éhozni égv hordó borát Aghnak, a mulattatására. Én mög az idő alatt belemarkolok a ménösibe. — Sándor! Vallok! Én mög Ágh Terka mög­szerettük egymást, nem mék vissza közétek. Olyan nagy vita volt itt evégött. hosszú vóna émondanl. Az anyja a ml pártunkon vöt evvel győztünk. Ágh le akart lűni. a lányát is. de mán kiengesztelődött. Mög is tartsuk nemsoká az es­küvést. de csak titokba, mer irtó azégvölll. hogv béröslegény vöszi el a lányát. — Ha te a bandábúl kl akarsz lépni, kilép­hetsz! De úgy árulj el bennünket, hogy akár­huvá bujdosó, jól tudod hogv a kezem utólér! Kögyetlenebb tűnnék égv áruló cimboráho lönnl mint egy pandúriió. Most sé kő kifitvisztetnl. hogv összetartozunk. Ághot mögleckéztetöm. mer nagyon szömtelen! Ismét Garat beszél: — Sokáig küszködtem magammá, de hiába, a szerelöm győzött! Ha nem lőhetők ls veletök. e kemény szívbe velem lösztök. Szeretném a be­tyárokat Dártóni. de nem merőm Ágh nem seiti. ki vagyok, aszondtam neki Fölvidékrű gvüttem, Még a feleségömnek sé árúnám e, hoav ki va­gyok. — Garai! Péntök este itt tanákozunk! Készíts elő mindönt hogv könnyebben mönjön. Elváltak. Garai ment a nyugodt, békés élet felé. Sándor meg a bitófa felé. Visszaosont Eszterhez aki még mindig mélven aludt. Másnap játszik az apjuk a kisgyerekek­kel. Eszter kérdé: — Möddig marad kéd itthon? — Szombaton éccaka. vasárnapra hajolva, éjfél után érnék. — Mindig kis időre gvün? Szó netfeül haevta Sándor a nanaszt A kisgye­rekekkel játszadozott tovább. Eavszer a naevobb gyerek azt mondia: — Éddsapám kéd mindég sötéttel gvün-mén. nem fél kéd a bétvároktúl? — Milyen bétyároktú? — Hát ére-ára mindönfelé vannak azok áz erdőbe mög a barlangokba. Olvan haramiák, ha kendőt mögfogik, kendőt is mögolik ám! Van azoknak vezérük is Rúzsa Sándornak hí j iák. — Ki mondta ezt nektök? — Édösanyám — mondta a gyermek. — Ügyé milyen okosak a lelkeim? — neveti az asszonv. Eszter buta volt. de ahogv Rúzsa rávetette a szemét, úgy érezte, jobb volna ha a menny sza­kadna rá. A második két nap eltelt, minden Dörlekedés nélkül. Péntek este. ahogv megbeszél­ték Garalval találkoztak a sövénvnél. — Jó estéti — köszön Garai. — Egvüttem! — Jó van. mindön möglösz simán! Haladnak befelé négv naev komondor rohan kifelé, de Garai lefüttventette őket: — Hónap éccaka is é lösznek engedve de hozó nekik égv kotla pirított tarhonyát, jó szétszórod, oszt csinálhatsz, amit akarsz. Garai kizárta a Dinceaitót. a százliteres hordót két rúdra fektették, vitték Eszterhez. — Hároméves aszúbor Most fogvaszti Ágh a cimboráját, néha-néha nekünk is ad belőle. Erre jó félesztendő múlva kerűne a sor. talán tán ad­dée észre sí vöszi. Letették a hordót pihentetni de nem azért, hoav nehéz lett volna, hanem válás akart lenni, sok volt a beszélnlvaló. Olvan karok, mint a be­tyároké még a szekeret is elhúzták. Eszternél kiürítették a hordót. Garai dugott a lvukába egv botot, vállára emelte, visszavitte. Odatette a helvére. beleilleszté a kabaktok töl­csért. telehordá vízzel. Mire sor kerül rá. a hor­dódon erfk közül az aszúízt kiszedi a víz egv kis savanyú íze lesz. Bámulhat az aszús Iccébe Ágh. Szomhat délután mondia Sándor Eszternek: — Piríts ísv kotla tarhonvát! — Mivéurű csináljam azt? — IrieHhe möatudodl — Sándor! Ne hozd az én nvakamra a vár­meevét! — Nem nagyon hozok én már neköd sé bajt. sé hasznot. (Folytatjuk.) sorozat, amelyet Indián me­sékre, mondákra készített. Apró vonalkák szövetéből sűrűsödnek képi jelei, melye­ket a szövegek finom betű­futamai egészítenek ki. Élni hagyja a papír szépségét, pontosan komponálja a gyöngybetűkkel írott sorokat mes. Van ebben némi nosz­és a jelszerű, aprólékos, szö- talgia, menekülési kísérlet a vött felületű illusztrációkat, rohanó, majálisokat, nagy S, hogy mennyire a „jelet sétákat, vidám játékokat és hagyni I" szándéka munkál álmokat nélkülöző racionális lését. Mostani makói kiállttá- Patakiban, azt a Tetovált fák világból, de sokkalta inkább sa is bővelkedik újdonságok- és a Szoros kapcsolat című arra példa Tóth Ernő festé­ban, meglepetésekben. Még fotóelfldjei is bizonyítják A szete, miként talált rá egy akkor is, ha a festmények makói József Attila-örökség gazdag és érzékeny egyéniség jó része ismerős, bizonyitha- előtt tiszteleg már Szegeden témavilágára és festői ki­tó, hogy egy új rendezés, egy is látott popelemekből épít- fejezésmódjára. Természete­koncepciózus válogatás mi- kező J. A. naptárjával. sen fölfedezhetők képein a ként szolgálhat adalékokkal TÓTH ERNŐ RÉTJÉVEL, művészősök (például Dürer) a pályaképhez. Pataki egyik DOBOZAIVAL ÉS MESE- éppúgy, mint a vállalt mes­forrása a természet; az alíöl- FIGURÁIVAL Hódmezővá- terek, a hatalmas szfnház­dt táj, a burjánzó növényvi- sárhelyen, a Tornyai János világot álmodó Szabó Vladí­lág (Természetbarát, Jelentés Múzeum földszinti termében mir> a szerkezeteket építő a madárházból, Építünk, el- ismerkedhetünk meg Van Kondor Béla és Gácsi Mihály, veszünk a természetből, Meg- valami fanyar irónia, a gro- s nem hagyható figyelmen újulás, Násztánc télvégén). teszk látásmódba csöppentett kivül generációja, akik közül Másik ihletője a gyerekkor keserűség abban, ahogy Tóth Dienes Gábor, akinek tflvég­emlékvilága, illetve a művé- Ernő, a fiatal festőművész szettörténet „világítótornyai- különös világát teremtve nak" újraértékelése, átfogal- megidézi a századforduló ma alakjai a csongrádi valoaug, mazása (Egyszer volt, Téli már mesésnek ható képeit. ~~ Kárpáti Tamás, akinek la­kép Üzenetek, Távolságok, Megteremt egy rétet, kitalál tomásal a romantika — AI­Az éjszaka képei). egy kertet, melynek lakói Aladár, akinek rajza! ' a groteszk felé mutatnak. Mindezek ellenére Tóth Ernő szuverén festő, akinek van mondanivalója én vannak te­remtményei, különös repülő szerkezetei, álomtájai, mese­városai, igazi művészi utazás­ra invitálván a nézőket. Az utóbbi évek szegedi tárlatain is Jelentkező, Békéscsabán élő fiatal művésznek ez a második önálló kiállítása, s máris kitörölhetetlen és egyé­ni hangú részese e táj képző­művészeti színképének. ZOMBORI LÁSZLÖ HU­SZONHATTÁJKÉPE Szente­sen, a városi kiállítóterem­ben látható. Hü maradt ko­rábbi témáihoz, az alföldi tájhoz, az ártéri füzesek, bel­vizekkel tarkított szántók és régi házak motívumaihoz. Festóisége viszont foltsze­rübb lett, kontúrjai elmosó­dottabbak, kontrasztjai ke­ményebbek, szálkásabbak. (Bozótos. Kora tavasz. Arté­ri fák.) Több festményén ke­resi a szántók Izgalmas fel­színi játékéinak változását, kerékakasztó őszi sár. téli hó­takaró és tavaszi hófoltok Idején. Ezek a képek egyszer szaggatott felületmegmunká­lással máskor összemosott szí­nekkel követik nyomon az évszakok váltásalt. Legjobb képein (Tél végén, Üt a feke­teföldön) szinte már nincs is konkrétum, hanem a kom­pozíció önnön törvényei sze­rint épül. Házai régiek, elha­gyottak, megroggyantak, a múltat idézik. Néhány csend­élet és két figurális alkotás (Halász, Fénylő part) teszi teljessé Zombori szentesi tár­latát. Tandi LaJot

Next

/
Oldalképek
Tartalom