Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

Csütörtök, 1981. március 12. 85 Kramer kontra Kramer Színes, szinkronizált amerikai film. Avery Cor­man regénye nyomán írta: Róbert Benton. Fényké­pezte: Nestor Almendroh és Joe Coffey. Zene: Henry Purcell műveiből Jolin Kander feldolgozásában. Rendezte: Róbert Benton. Főbb szereplők: Dustln Hoffman, Meryl Streep, Justin Henry. gyalarcú apróság, mint a vi­lág összes tévéadásainak népszerű gyermekszereplői. Jólnevelt, kedves, aranyos, reakciói pedig teljesen szok­ványosak. Hűek a filmhez. Benton ugyan meg akarná OBcar-díiak kiosztásakor alie mutatnl azt is* bizony, VJKar-aijaK kiosztásakor aug blzony egy gyerekkel baj is H^JlEKSEL* WS? akad ám, elkényeztetett isle­Kramernek, de ez önmagá- ha fuvallata csaphat meg ban fölöttébb kevés. Akár- bennünket. Eme érzelmes, csak a gyermekszereplő Jus- gyermekcentrikus „love tin Henry fíto» gyermekiek- story" világsikere mégis ért­lám-arcocskája: ő aztán pon- hető. Benton ügyes szakem­tosan, hajszálra olyan an- ber: úgy adja azt, amit kell, E film készítői az 1980-as kat, kitüntetéseket. A fősze­replő Dustin Hoffman telje­sítménye a legjobb férfiala­kításnak találtatott, Meryl Streepé a legjobb női mel­lékszereplőnek — valószí­nűleg mindketten sokkal inkább megérdemelték, mint maga a film, amely mellékesen egyebek között a legjobb filmnek odaítélt dí­jat kapta meg. A történet teljesen szokvá­nyos, majdhogynem banális, és erősen giccsgyanús, A megcponkuló családok, úgy látszik, egyáltalán nemcsak európai problematikáját Ró­bert Benton pofonegyszerű csavarlntással teszi némi­képpen originálissá: a fele­ség hagyja ott férjét, hétéves kisfiúk a férfivel marad. Ami következik: a két szülőt kényszerűen egyszemélyben helyettesítő apa egyre In­kább fölénk magasodó, már­már hősiessé mitizált alakja. Gyermeknevelői ténykedése következtében' még állását is elveszti. Annyi baj legyen, a film Jóvoltából annál inkább halad a biztos és teljes meg­dicsőülés felé. Hogy végül a másfél év után gyermekét visszakapni akaró anya 16 meggondolja magát, lélekta­nilag teljesen hiteltelenül ugyan, ám hogy a néző, kö­rülbelül a harmadik telesírt zsebkendő után, katartikus megtisztulással távozhasson a moziból. Hiába, az amerikai filmekben nem lehet csalód­ni. Főleg, ha nem is akarunk. Néhány valóban megkapó, kedves jelenet — atyja és gyermeke közös otthoni agg­legénykedéseivel kapcsolatos — ad ugyan némi kellemes üdeséget a Kramer kontra het, és nem akarja megenni a vacsorát, mert fagylaltra vágyik — de eme „realisz­tikus" törekvés is oly sután túljátszott lett, hogy a szük­séges két jótékony atyai po­fon helyett a rakoncátlanko­dó kölyök még akkor is csö­könyösködik. midőn jó édes­apja már magánkívül ordi­bál. A házastársi és a szülői szeretet körül örvénylő em­beri tragédiáknak csak lany­hogy minden érintett önma­gának önkéntelenül is erköl­csi feloldást adhat Hiszen aki családját elhagyja, a mégis szereti gyermekét, sa­ját önmegvalósításának gondjai miatt tesz így, értsük hát meg. Akit elhagytak, an­nak meg kell küzdenie elha­gyatottságával, mindezt gyermeknevelési gondokkal tetcjzve. A kisgyerek pedig? Szegény drága, ártatlan kis angyal... Hogy mindez mennyire nélkülözi a mély­séget, a bonyolult emberi kapcsolatok valóságos vizs­gálatát, a realitást, mennyi­re felszínes és könnyzacskó­kat feszegetően érzelgős — nem érdekes. Szeressük egymást, gyere­kek! Domonkos László Pedagógiai pályázat öf évre szóló országos pe­dagógiai pályázatot hirde­tett a Műifelődési Miniszté­rium, a Magyar Pedagógiai Társaság és az Országos Pe­dagógiai Intézet. A pályázat célja, hogy a pedagógusok, a népművelők, a pszlcholó­Ez évre a képességfejlesz­tés, a tehetséggondozás té­mát a következő esztendőre a gyermekek, a tanulóifjú­ság munkára nevelésével, a munkához való szocialista viszony kialakításának lehe­tőségeivel, módszereivel gusok és más szakemberek, kapcsolatos kérdéskört ajárv az úttörővezetők ismertessék az óvodai, az Iskolai neve. lés-oktatásban, a pedagó­gus-továbbképzésben, a gyermekvédelmi és a moz­galmi munkában szerzett tapasztalataikat, tárják fel az ezekkel kapcsolatos prob­lémáikat, azok okait, tegye­nek javaslatokat a nevelés­oktatás továbbfejlesztésére, segítsék elő a bevált neve­lési-oktatási módszerek, a pedagógiai kutatások ered­ményeinek széles körű al­kalmazását A középtávú pályázattal is a tervszerű, az elmélyült kutatást, elem­zést kívánják előmozdítani a meghirdetők. lották. A mai diák a peda­gógus szemével című témát 1983-ra jelölték meg a fel­hívásban. 1984-ben a neve­lési-oktatási intézmények és környezetük kérdéskör­rel, 1985-ben pedig az iako­lán kívüli nevelés szerepé­vel, hatásával foglalkozhat­nak a pályázók. A pályaműveket a megyei pedagógus-továbbképző in­tézetekhez kell beküldeni minden év szeptember 10-ig. Ezeket a megyékben értéke­lik, s legmegfelelőbbeket október 10-ig az Országos Pedagógiai Intézethez tovéb. bítják. A pályázat eredmé­nyét minden év december 15-ig ismertetik. Egységes ingatlan­nyilvántartás Országosan új, egységes ingatlan-nyilvántartás ké­szül, a munkálatok befeje­zéshez közelednek — erről tájékoztatta Egri Antal, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának helyettes vezetője szerdán a minisztériumban az újság­írókat. Az eljárás során 7,5 millió ingatlan adatait kellett u helyszínen ellenőrizni, 1,7 millióét módosították. A tulajdonjog és az adatok egyeztetésére a földhivata­lok 4,8 millió tulajdonost hívtak meg. Az érdekeltek közreműködésével vált le­hetővé több mint 500 ezer ingatlanra vonatkozóan a tulajdonjog, 1,5 millió in­gatlan esetében pedig az egyéb jogok rendezése (ha­szonélvezeti jog, jelzálog, más terhek és tilalmak). Összességében 7,5 millió in­gatlan csaknem felénél álla­pítottak meg olyan eltérést a földhivatalok, amit utólag kellett rendezni. A széles körű tájékoztató munka ellenére több mint 500 ezer ingatlan tulajdono­sa nem vett részt az adatok egyeztetésén. Ez a közöm­bösség azzal jár. hogy a ko­rábbi telekkönyvek adata kerül az új Ingatlan-nyil­vántartásba, és a későbbi rendezés jelentős többlet­költséget, utánjárást okoz az érdekelteknek. Az új nyilvántartással szemben alapvető követel­mény, hogy ne csak elkészí­tése időpontjában, hanem mindenkor egyezzék a va­lósággal, a tényleges álla­pottal. Ezért az újabb és újabb változásokat folyama­tosan jegyzik be. Erre csalt akkor van lehetőség, ha az érintettek a változásokat közlik is a földhivatallal. Erre 30 napon belül van le­hetőségük. A határidő be­tartását saját érdekük ls indokolja, mert a mulasztás jelentős hátránnyal: bírsá­golással jár. Az új ingatlan-nyilvántar­tás különben nyilvános, an­nak tartalmát az érdekeltek megtekinthetik, róla másola. tokát kérhetnek. Díszlet a Szuszanyinhoz Somogyi Károlynl felvétele Viktor Volszkij tervező, Vagyim Milkov rendező és Vai­tagh Attila szcenlkus, a játékok műszaki vezetője Kétnapos „vendégszerep­lésre" érkezett Szegedre a Moszkvai Nagyszínház két vezető szakembere, Vagyim Milkov rendező és Viktor Volszkij díszlettervező, hogy a Szegedi Szabadtéri Játé­kok igazgatóságán megtár­gyalják Glinka Ivan Szu­szanyin című operája elő­megbeszélés jól sikerült, mivel a tervező a háromfel. vonásos operához nagy disz­letképet készített, amely jól variálható, és megfelelő le. hetőséget biztosít a hat kép változásához. A díszletterv különben nagy feladat elé állította a tervező művészt, mivel az opera erdőben ját­adásának díszleteit és ren. szódik, és az ellentmondást, dezését érintő kérdéseket. A háromfelvonásos opera az idei szabadtéri játékok nyitóelőadásaként, ' július 18-án kerül első ízben szín­re. A mostani díszletátvétell a mesterséges és termesze­tes környezet között, sike­rült megfelelőképpen áthi­dalni látványos, monumen­tális díszlettel. Kiállítások Bartók emlékére Bartók Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére a szegedi megemlékezések sorában több kiállítás nyílik holnap, pénteken délután a zeneköltőről elnevezett mű­velődési központban. Délután Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról Fáni kudarca — Olyan féleséged neköd is lőhetők, mint ne­ki! Hiába is tagadod. Imre. te is szeretsz, csak nam merőd mondani. Azt hiszöd, nem látom! Csak azt nem értőm mér nem szósz? Mér ta­gadod? Olyan könnyen e lőhetne intézni mindönt Itthagvnánk az Alföldet, elmönnénk a Bakonv­ba, kocsmát nyitnánk, ott is vannak betyárok, mög még ketten is működhetnénk! Senki se tunná. kik vagvunk! Péz van. Vagy birtokot vönnénk. dógoznánk. Mi bajunk lőhetne! Nálam a nyakamba az aranytalléros láda kúcsa. amit a pálosoktú rabótunk. — Féni! Ha beleőrülnék a szerelömbe, még akkó se csalnám mög Sándort! Mondjad, hogv vágjam ki a szívem, tögvem elébed. azt. mög tu­dom tönni de hogv Sándort csúffá tögvem. azt nem! Né is halljak ilyen beszédöt tűled! A beszédet kocsizörgés zavara meg. Felugrál­nak a sumarak közül, kukucskálnak kifelé. A Tályogos gverökök. két csikót hoztak éladní — mondja Imre. — El is keltek, mer nincsenek a saroglva után kötve. Állítsuk lé űket — mondia Fáni. — Nem lőhet! Mordályos költjük van: mikó négyen möntünk. hogy a néev csikót elugrattuk, mind a néev Tálvogosnál mordálv volt. Még olyant nem értünk, betvárabbak vótak a betvár­ná. A kutyák mög ránk! Csúnya cécó vót ott! De azér okka-móddá csak ékötöttük vóna. de mán ehun van é! Eladták az orrunk elül. Így kettőt. Majs^n mög égy hete a másik kettőt. Nem merték a két Tálvogost megállítani, ha­nem jött egv magányos kocsi, papucsos volt. Ez azt eszelte ki. hogv délután fogdossák a kocsikat el a betyárok. Ezért ő mindig naoáldozatba in­dult Két öreg cseléd ült a kocsin, tér] és fele­séfí. — Állj! Kezeket föl! — ordít Fáni. Mindent kikutattak, az ülésládában, az asszony harisnyaszárában, papucsa fejében belenvomkod­va találták meg a pénzt. Sírt a két öreg. kifosz­tottan útnak engedték őket. ök is előfüttventet­ték a lovaikat indultak hazafelé, Fáni. mivel biz­tos benne, hogy Imre szereti, útközben ii örökké nyaggatja: — A pénz mögvan. akár hónap indúhatunk! Hallgass rám! Nem jobb lösz. ha nem üldöz a vármögve? — Nem vétők Sándornak! — Csak ezér? Az nem vétők, ha kettő szereti egymást. Engedni kell útjukra; az vét. aki ebbe akadálvoz. — Csak mán hazaérne ez a Sándori — fo­hászkodik Imre. — Gvere oda az én fekhelyemhez estére! — csali a Fáni. — Nem rnék! Tízen vagvunk. középre fekszök! — Mér nem szérű? — Mer az ifiasszony odagyünne! — mondja Imre. — De afektász! Ügy töszől. mintha nem sze­retné! — Hallgass, te kényé! — ígv Imre. — Olyan boldogak lönnénk. olyan hű lönnék hozzád, mint galamb a párjához. « — Mint Sándorhó. ügyé? — Nem! Nem! Té más vagy! Átöleli, csókolni akarja. Imre taszitia magától de vére mást diktál. Engedi magát szeretni, de nem viszonozza. — Add neköm » parázsfejű gyűrűd, nekem az úgy tetszik. — Dehogy adom. örzsének nem adtam, mán akkó csak neköd nem adom! —j Csak ideig-óráig! — mondia Fáni. - Annyit megenged Imre hogy hadd tetten ked­ve. Felhúzza Fáni a saiát ujlára. A pihenőjük megszakad folytatták útjukat. Jó későre értek haza. Sándorék is megérkeztek. A szárított hús­nak a nagy része már el volt helyezve szellős eó­rékban. felházakban. Sándor szomorú volt. nem beszélt. Különben is kevés beszédű volt. feleletei kurták, furcsák vol­tak. Sokszor egy szóból megértették, akik ismer­ték a modorát. — Mi bánt. cimborám? — kérdé Imre. — Két ártatlan embör halt mög a héten, nem mén le a lelkömrű. ha ugyan van neköm! — Kik voltak? — Egyiket se üsmertem. — Kártyázzunk! — javasolta Fáni. Egy betyár egy lóbőrt leterített, arra teleped­tek le törökülésbe kártyázni. Sándor tartotta a bankot. — Hadd oszoljon a búm! — mondia. — Mögütöm a bankot! — mondia Imre. — Üsd! Előtted van! — szól Sándor, Megütötte, el is nyerte, két disznóval ki is húzta a bankot. — Vidd. ördög, ha a tied! — feleli Sándor. Imrére kerül a banktartás. Egy betyár meg­üti, tizenegyre disznó ment. bebukott. — Guberáld be! — mondia Imre. Fánin a sor. — Mögütöm a bankot. Kezében szorongatja a piros disznót. — Sok lösz a"! — Neköm semmi sem sok. még a szerelöm s'é! Disznója van. rámegy a'kis alsó, Fáni színe változik. — Eressz el — mondja Fáni. — Te akartad, hát lögyön! Tizenháromra befut a tízes. — Bebuktam — lecsanla a kártyáit. — Sok ez a bank! Adj pénzt. Sándor! — Nem adok én! Mér nem annyit üt az ifi­asszony. amennyi Díze van? — Ejnva ejnye! Hát nem egy a kuckó a ke­möncéve? — De nem ám! Mer a kemincébe möigsül » kö­nyér. de a kuckóba nem ám! Sándor nagyon föl volt puskaporozva. mert már játék közben meglátta Fáni uiián a gyűrűt Azt a parázsfejű gyűrűt, amit még örzsének sem adott oda Imre. Gyanúja így is volt. ezt iga­zolni vélte a gvűrű. Tovább nem bírt magán uralkodni. — Imre! Hadd abba a kártyázást, vödd ma­gadhoz a pisztolyt, oszt everünk ki! — Csak ketten? — szól Imre. — ölegek vagyunk! Elővezették a lovakat Indulni akartak. (Folytatjuk.) 6 órakor nyitja meg Tandi Lajos újságíró azt a képző­művészeti kiállítást, melynek alkotásait Bartók müvei inspi­rálták. A művek Jó részét a bartóki életpálya egyik köz­ponti darabja, a Cantata Profana ihlette. A grafikákat festményeket, szobrokat textilmunkákat bemutató ki­állítás résztvevői Berki Viola, Czínke Ferenc. Csohány Kál­mán. Feledy Gyula, Kast Já­nos. Kecskés Ágnes. Kopasz fylárta, Kotsits Nagy Margit, Pataki Ferenc, Raszler Ká­roly. Réber László, Szabó Iván, Szalay Ferenc. Tóth László, Varga Győző. Vasas Károly, Zoltánfy István. A megnyi­tón közreműködik a Bartók kamarakórus Rozgonyi Éva vezényletével. Kass János grafikusművész Bartók .4 kékszakállú herceg vára című művéhez készített tizenegy színes Illusztrációiét a művelődési központ elő­csarnokában mutatják be. Reismann Mariann fotómű­vész hat nagyméretű eredeti Bartók fotográfiája képezi annak a dokumentum-kiállí­tásnak a gerincét, mely a művelődési központ B galé­riájában kották, fotók, levelek, könyvek segítségével mutat­ja be a zeneszerző pályáját, művészetének utóéletét. A kiállítások március végéig tekinthetők meR naponta 14 és 19 óra között. Ezek a kiállítások terem­tenek méltó környezetet ah­hoz az emlékesthez, melyet a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében már­cius 20-án. pénteken este 7 órakor rendeznek. A Bartók­emlékest vendége lesz Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő, Kass János Munkácsy-díjas grafikusművész, Kocsis Zol­tán Kossuth-díjas zongora­művész, Kurtág György Er­kel-díjas zeneszerző. Nagy Attila Jászai-díjas színmű­vész, Szalay Ferenc Munká­csy-díjas festőművész. A Bar­tók-idézést Falvy Zoltán, az MTA Bartók Archívumának igazgatója vezeti i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom