Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

VÍLÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DÉLMAGYA i te ,fi? i 9 * 'YV 71. évfolyam 58. szám 1981. március 10., kedd Ára: 1,40 forint MSZMP SZEGED VÁROSI 81ZOTTSÁGÁNAK LAFjA Magyar-portugál tárgyalások Losonczi Pál fogadta Antunest Vízügyi Egy NEB-vizsgálat tanulságai megbeszélések Púja Frigyes külügyminisz- Portugál Forradalmi Tanács ter meghívására vasárnap a tagja, az alkotmánybizottság későesti órákban Budapestre elnöke közötti tárgyalások. A érkezett Ernesto Augusto tárgyaló felek eszmecserét Meló Antunes, a Portugál folytattak a magyar—portuForradalmi Tanács tagja, az gál kapcsolatok alákulásáalkotmánybizottság elnöke nak időszerű kérdéseiről. A vendéget a Ferihegyi re- losonczi Pál. a Népköztárpülőtéren Púja Frigyes kő- sasaS ranokl Tanacsanak elRzöntötte. Jelen volt Fernando n«ke hétl°n a Parlamentben Delfim Maria Lopes Vieira. fogadta Ernesto Augusto Meló Antunest, a Portugál Forradalmi Tanács tagját, az alkotmánybizottság elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Portugál vendége tiszteletére Púja Frigyes este vacsorát adott (MTI) Magyar—osztrák vízügyi tárgyalások kezdődtek hétfőn Szombathelyen. A határvizek kérdéseivel foglalkozó, hagyományos megbeszélések szemlék tizenkét napon át Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. Hétfőn a külügyminisztériumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és a hivatalos látogatáson hazánk, ban tartózkodó Ernesto Augusto Melo Antunes. A tárgyalásokon egyeztetik á soronlévő feladatokat. Az idei közös munkák: a Lapincs patak é? a Pinka szabályozásának folytatása. Szentgotthárd és Heiligenkreutz árvédelminek erőáítcse, a Fertő tó rendezése. A tanácskozáson az Országos Vízügyi Hivatal és az Osztrák Szövetségi Erdő- és Mezőgazdasági Minisztérium, valamint az illetékes vízgazdálkodási szervek képviselői vesznek részt. (MTI) javitasaért A FŰSZERT idei tervei nyagmozgatasI közvetlen termelésirányítók foglalkoznak a feladattal, munkakörük részeként. Többek között ez is oka annak, hogy az anyagmozgató gépek kihasználtsága 20 és 70 százalék között mozog. (A HÓDIKÖT-nél például 25 Lassanként már egy évti- még közvetve sem értesülzede annak, hogy a megyei tek az' anyagmozgatás fejNEB megvizsgálta az anyag- lesztését előirányzó miniszmozgatás helyzetét Csongrád tertanácsi (1974-es) határomegyében. Akkor meglehe- zatról. Az irányító minisztétősen sok kedvezőtlen ta- riumoktól általában nem pasztalatot szereztek a népi kaptak elvi vagy gyakorlati ellenőrök. Vajon változott-e segítséget, kivéve a könnyűa helyzet? Ezt kívánta tisz- ipari ágazatot. S bár széles százalékos, a kézi anyagtázni a NEB nemrégiben le- körben ismertették, hogy a mozgatási arány pedig elért zajlott vizsgálata. S hogy vállalatok milyen támogatá- a 1)5 százalékot) Erény vimit tapasztaltak? Valame- sokban, kedvezményes hite- szont, hogy a vállalatok egy lyes javulás kétségkívül lekben részesülhetnek az része a termelés racionalizáanyagmozgatás fejlesztése lása érdekében különböző érdekében, sok helyen nem átcsoporositasokat hajtott is tudtak erről, a vizsgált végre, aminek eredménye, vállalatok közül egyedül a ként rövidültek az anyaggumigyár élt ezzel a lehető- szállítási utak, és csökkent séggél. S bár némileg javult a belső rakodások száma. az anyagmozgató és rakodó- De az is tény, hogy a teljes gépek kínálata, az — főként anyagmozgatási igények fölAz'^orszégas* adTtek "forint • sPefiál/s típusokból - ma mérésére egyik vállalatnál sem kielegito, am a kulon- sem került sor. Emellett böző technológiákhoz alkalmazható rendszerek kialakításához szükséges anyagmozgató berendezések kínálatában nem volt jelentős javulás. Ráadásul a vállalatok nagy része még a meglevő kínálatot sem. ismeri. Álta- HÖDGÉP-nél Iában nem kielégítő az al- szakmunkások megállapítható — főként ott, ahol egyébként is intenzív fejlesztésekre, új technológia, rendszerek bevezetésére került sor —, azonban az összkép ma sem éppen biztató. Kezdjük a statisztikával! Várakozáson felüli ered- rekre — köztük különböző mennyel zárta a tavalyi esztendőt a Bacs-Csongrád megyei FÜSzáCRT. A tervezett 8 százalék helyett lö százalékkal növelte forgalmát a nagykereskedelmi vállalat. Sikernek könyvelhetik el lyamatos a választék. Tavaly nyáron gondot okozott, hegy jó ideig semmiféle mosogatószert nem lehetett kapni. Idén már jobb lesz a helyzet, mivel a Kompakt rövidesen konzervekre, savanyúságokra — és vegyi árukra. A vallalat üzletpolitikai céljainak összefoglalása után lássuk most már konkrétan — lebontva a különböző 3 kilogrammos csomagokban cikkekre — milyen áruellá- ia forgalmazza az olcsó Ultra, dolgozói, hogy csökkentettek -tós várható-idén Csongrád .mosogatóport. Sokan háboa hiánylistán sorakozó aruk megyében: Az alapvető élei-..roptak tavaly a hiányzó szénmiszerekbői; így cukorból, savas patronok'miatt is. A lisztből, zsírból, étolajból, jövőben • remélhetőleg kevemargarinból korlátlan meny- sebb ok lesz a panaszra. Ez nyiségben vásárolhatunk, évben ugyanis 200 ezer doÉlegendő lesz az alkalman- bozzai több. összesen 5 mii-ként hiányával bosszúságot üó doboz patront forgalmaz a FŰSZERT. számát fegyelmezettebben, pontosabban tevékenykedtek á napi túraszállításoknál. Az eredmények elérésében nem kis része van a céltudatosan kialakított anyagi ösztönzésnek. A szegedi raktárházban okozó rizsből is. Száraztészpéldául 70 ezer forint érté- tákból mennyiségben biztosi- Közvetve ugyan, de a lakú jutalmat oszthattak szét tott a készlet, a választékot kosságot is érinti- idén az a pontos, naprakész szállító- illetően már nem ilyen jó a eúdi ine is pontosabb szám. sokért felelős dolgozok ko- helyzet. Az ipar tulteljesite- . zött. Az eredmények fedeze- sét ellensúlyozandó tavaly tusokra törekszik a FUtével — túlteljesítették a októbertől idén január végé- SZERT. A szegediek ellátányereségtervet — jelentős ig tartott, engedményes tesz- sának javítását szolgáló terve bérfejlesztést hajthattak vég- tavásár miatt ugyanis alapo- továbbá, hogy hamarosan önre a vállalatnál. san leszűkült a választék. A kiszolgáló nagykereskedelmi Jövőre — az idei esztendő- 40 százaiékos árleszállítással re visszatekintve — remél- bonyolított akción egyébként hetőleg hasonlóan fogalmaz- 8 millió forintot takaríthahatunk, hisz az 1981. évi tott meg a lakosság. Az édescélkitűzések váióraváltása ségekről szólva el kell mondanunk: nem túl bíztató a kép. Jóllehet 4 százalékos emelkedésre számít a forgalomban a FŰSZERT. Tény viszont, hogy az ipar jóval kevesebb áru biztosítását vállaita, mint amire a nagykereskedelmi vállalat a váaz anyagmozgatásra fordított munkaidő nem csökkent az utóbbi években. Sót. 1972 és 1977 között 7 százalékkal növekedett. Nálunk jelenleg az iparban foglalkoztatott fizikai munkásoknak körülbelül 16 százaléka foglalkozik anyagmozgatással. Ugyanez az arány az NDKban 1975-ben^már csak 5,6 százalék volt. Hogy ez mennyi, értelmesebb célokra is felhasználható emberi energiát köt le? Érdemes idézni a vizsgálatról szóló jelentésből! „Az anyagmozgatás gépesítettségének alacsony színvonala, túl azon, hogy jelentős mennyiségű nagyon magas a rejtett anyagmozgatás aránya. (Például a szakmunkás szaladgál anyagért, alkatrészért, vagy a kelleténél hosszabb utakat, több mozdulatot kell megtennie ebből a célból.) A például a munkaidejékatrészellátás. s nem megöl- nek mintegy 30 százalékát dott az anyagmozgató és viszi el mindez. rakodógépek sem. szervizelése A helyzet tehát — bár javult valamelyest — nem túlságosán biztató. És hogy mire vezethető vissza mindez? Például arra, hogy a vállalatok jó része egyszerűen nem ismeri sajat anyagmozgatási szükségleteit, mert soha nem mérték föl például az anyagok útját a gyáron belül. Az üzemszervezésben elsősorban raktürat nyit a Maros utcában. Ladányi Zsuzsa esetén mennyiségben legalább három, folyó áron számítva pedig minimum 5,1 százalékkal növekszik a FÜSZÉRT forgalma. Kiegyensúlyozott. jó ellátást ígér az élelmiszereket és vegyi árukat forgalmazó nagykereskeA külső feltételek sem túlságosan kedvezőek tehát. Ám a lemaradás okai a vállalatokon belül is bőségesen föllslhetőek. Szervezeti kereteket a fejlesztéshez csak élő munkát köt le, konzer- a ijggyobb vállalatok tudválja az alacsony szakkép- nának biztosítani, állandó zejtségű munkások számát, szervezeti formák azonban és meghiúsítja az anyag- ott sem alakultak ki. A fejmozgatás gépesítésének ter- lesztés éppen ezért többnyi- a . technológiai folyamatokra melésszervező erejéből szár- re széttagolt, a rendszer- koncentrálnak, az anyagmazó tartalékok kihasználó- szemlélet nem érvényesül mozgatás ésszerűsítésére sát.' A magyar iparban az kellőképpen. A témával fog- már kevésbé, mert hiszen anyagmozgatás elavultsága lalkozó szakemberek első- többnyire nem tudják hogy miatti kihasználatlan terme- sorban műszakiak. kevés milyen — továbbgyűrűző — lő kapacitást 10 százalékra gazdasági elemző-szervező veszteségeket okoz ezen a szakember található közöt- területen a szervezetlenség, tük. . Így mindenekelőtt Például a rejtett anyagmoztcchnikai problémaként ke- gatás. Azt általában tudja zelik az anyagmozgatás kér- az ügyfél is — hiszen a sadését, annak a gazdasági ját ideje is bánja —, hogy hatékonyságra gyakorolt egy AFIT-szervizben menyhatásait nemigen veszik fi- nyi időt tölt a szerelő a gyelembe. Csak kevés vállalat (például a gumigyár és a tejipar) élt azzal a lehetőséggel, hogy külső szervet bízzon meg átfogó tervek készítésével. lehet becsülni." E megállapítások igencsak elgondolkodtatóak. Érdemes hát sorra venni a vizsgálat néhány megállapítását annak illusztrálására, hogy miért és hogyan alakulhatott ki ez a helyzet. Ami a külső feltételeket illeti, a vállalatok többnyire delmi vállalat. A beszerzé- sárlói igények ismeretében seknél. az árukészlet kialakí- számított. A kértnél 26 vatásánál rugalmasan követik gonnal kevesebb édességet a lakosság igényeinek alakulását — tájékoztatott Jankó Imre, igazgató. Vásárlóikkal, a számos kiskereskedelmi vállalattal, ÁFÉSZ-ekkel a korábbihoz hasonló jó együttmúloödésre, a kereskedelempolitikai célok összehangolására törekszenek. Megrendeléseiknél az előző évinél nagyobb mértékben támaszkodnak a hazai iparra, az árualapot hosszútávú szerződésekkel biztosítják. Az eddiginél is jobban élnek « jövőben a határmenti árucsere kínálta lehetőségekkel, javítva ezzel is az alapellátást szolgáló és a hiánycikkeket adnak a gyárak. Ez azt jelenti. hogy például az ajándékozásra is alkalmas, közkedvelt csokoládé-díszdobozból az igényeltnél közel 700 mázsával kevesebbre kötött az ipar szerződést. Az úgynevezett lisztesárukból — kekszféleségekből — úgy tudnak megfelelő ellátást biztosítani, hogv 45 vagon árut Jugoszláviából importálnak. Űj termékek is piacra kerülnek a határmenti árucsere keretében. így a- könnyen, gyorsan elkészíthető jugoszláv gyümölcsporok, köztük a gesztenyepor. Citromból állandó jó ellátás várható, bapótló áruk választékát Cél- nánból valamelyest több lesz iuk még egyebek között a mint tavaly, narancsból az helyi árualapok gondosabb elmúlt évihez hasonló kínáf el térképezése, a hiánycikkek latra lehet számítani. Nincs további csökkentése. Ez gond a fűszerekkel — kivéve utóbbi „ törekvés segítésére az őrölt fahéjat, melyből szakmai bemutatók megren- , most sincs elég —, teából, feUtcarendezés — közösen dezését tervezik. Vevők vagyunk felhívással, azzal a szándékkal, hogy termelőt keressenek a kis mennyiségben. s nem elég nagy választokban eiőéllított élelmisze- fordulhat hogy nem lesz foSomogyi Károlyné felvétele Vannak még sáros utcák Ságváritelenen, de ahol a lakosok is szívügyüknek tekintik környezetük tisztaságát. rendezettségét, o*t több segítség is akad. A Csantavéri utcaiak Sszkétekávéból biztosított a ' szefogtak, elhatározták, hogv rendbe hozzák házuk táját, készlet- Több napos társadalmi munkával feltöltötték az úttestet A vegyiáruk közül néhány kohósalakkal kicsik és nagyok egyengették az utat. Munfolyékony mosószer esetében j hajukat a szalámigyár szocialista brigádjának tagjai is se— flakonhiány miatt — elő- gitették. a városgazdálkodási vállalat pedig gépekkel, teherraktárban a szükséges alkatrészért. A házgyár asz* talosműhelyében a szakmunkások 8 órából 2—3 órát töltenek azzal. hogy Igaz. az anyagmozgató gé- anyae után szaladgálnak. pek száma minden vállalatnál növekedett, ám a termelő technológia fejiődéséMárpedig ha a vállalatok nem ismerik a veszteségforrásokát, és nem mérik föl nek üteme minden vállalat- az azokból származó karónál nagyobb volt. Az anyag- kat, aligha foghatnak hozzá mozgatás gépesítésének üte- átfogó korszerűsítéshez. Ami me tehát elmarad a termeié- pedig sokszor nem is igéiétől, kivéve talán a vásár- nyelne beruházást, csak helyi porcelángyárat. Ráadá- szervezést, koordinációt, hasul, ha a fejlesztések többe z'lag is elkészíthető, egykerülnek a vártnál a többletköltséget a vállalatok általában az anyagmozgatás gépesítésére szánt összegekből finanszírozzák. S bár a targoncák, daruk, rakodógépek száma nőtt, nagyobb szerű eszközök alkalmazását. munkakörök és -folyamatok összeigazitását. Rengeteg gondot okoz, hogy ' az anyagmozgató és rakodógépek alkatrészellátása, szervizelése megoldatlan: szervezettséget és ütemessé- Emiatt, a biztonság okából, get követelő, folyamatos általában a kelleténél jóval működésű berendezések be. több gépet kénytelen beszerzésére (szalagok, görgő- szerezni a vállalat. s e gésorok. konvejorok) alig ke- pek kihasználtsága alacsony, rült sor. (Igaz, ezt akadá- az állásidő, lyozták a technológiai adottautókkal segítette a társadalmi munkasokat ságok, a meglevő épületek alkalmatlansága és a viszonylag magas költségek is.) Általában nem kielégítő az anyagmozgatás szervezettsége sem: hiányos az üzemrészek közötti koordináció, mivel többnyire a Bőségesen vannak tehát az elmaradásnak objektív okai is, ám szemléletbeli váltással, a folyamatok s a veszteségek föltárásával — vagyis sok helyen a munkaszervezés ábécéjének alkalmazásával — nagyot lehetne előre lépni. Sz. L