Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

>1 Péntek, 1981. március 6. » ff Tisztaságillat Átalakították a Szeged Táncegyüttes székházát Mész, olajfesték, tisztító- annyi, hogy kellemes, ven­gzerek szaga mindenütt- A dégmarasztaló helyet alakí­kívUlalió orrfacsarónak ti- tottak. ahol nyugodtan pl­tuláinulja, de ók sugárzó henhetnek a tancszünetek­arccal mondják: „tisztaság- ben, zenét hallgathatnak; a illet". Más/él év utón vissza- képmagnó segítségével tanul­költözhetett Tolóuhin su- hatnak, hiszen számtalan űórúti székházába a Szeged, felvételük van eredeti tán­Táncegyüttes. Az épületet a cokból. saját fellépéseikről, SZOT támogatásával, 2 mii- van mit visszanézni, megbe­Itó forintén felújították, bő- szélni, okulni belőle. A segít­vltették. ságért ml mással „fizethet­Teljesült végre a táncosok nének": fellépésekkel, isme­és vezetőik vágya: költőzkő- retterjesztő célzatú, néprajzi dések. átmeneti „szállások" előadásokkal, táncházak ve­utan most leiadataikhoz és zetésével (a KISZ ugyanezt eddigi eredményeikhez miéltó megteszi más vállalatokkal körülmények között dolgoz- is, ha kérik), hatnak. Az építkezés csak a sokan több mint 40 óra minap fejeződött be. az tánsadalmi munkát végeztek ilyenkor szokásos apróbb ja- a megújult épületben. Meg­vításokat még ezután végzik értei Ragyog a tisztaságtól a a kivitelezők, a csengelei té- régi színpad helyéáel bővült esz. a Szegedi Építőipari probaterem amelynek a par­Szövetkezet és a számos al- keltjét is kicserélték, úgyne­váUalkozó cég munkásai. A vezett rugalmas padlóra, ez vlsszaköltözéssel azonban menti a bokasüllyedéstől a nem tudott tovább várni az ján^ lábakat. Eddig a lá­együttes. Inkább vallatták, nyok a színpadon. a fiúk a Színházaink (át)épülőben Országos közvéleményt folyik 'még a fővárosban, foglalkoztat jó Ideje szín- 1974. óta a Katona József házépületeink sorsa-állapota. Színházé, ami a tervek sze­Azóta, hogy rendre halla- rint idén nyáron fejeződik ni felőlük: bezárták, fői- be; valamint a Madách Ka­újítják, átalakításra vár, maráé, mely valószínűleg szükséghelyzetben üzemel, csak jövőre adható át ren­satőbbi. E tekintetben nincs deltetésének. Budapesten különbség főváros és vidék még belső fölújítási mun­között, Thália templomainak kálatok elé néz a Vígszín­helyzete országosan aggasztó, ház is. Természetesen, tehetjük hozzá, sajnos, aminthogy jó- D ­szerivel azonos időtájt épül- rOnOrdlTIO tek, vagyis nagyjából egy- , szerre öregedtek is el — VldéKTOl mostanára. A századforduló Szabó Sándor felvétele „Archív bizonyíték" a szegedi színház homlokzatáról: megérett a fölújításra munkálatok nehézkesen Schmidt Jánosnak érthe­haIádnak, a tervek szakaszo- ^^"JJJ" köSett óta eltelt évtizedek során a Vidéken annyival „rózsá- san kerülnek a kivitelező- összefoglaló helyzetelemzése leggondosabb karbantart*- sabb" a helyzet, hogy itt höz, mely így 1982—83-at bizonyosfajta kiegészítések­tok és apróbb fölújítások épült a fölszabadulás óta sem tehettek csodát. így az- egyetien üj hazai 8z(nhá­tán, most annyi rekonstruk- ZUJlk| a gyíri. Dekoratív, ígér átadásra. cióval kell szembenéznie a kulturális kormányzatnak, hogy prosperálóbb gazda­sági viszonyok között sem lenne — enyhén szólva — irigylésre méltó dolga. hegy társadalmi munkában ,.aktárban öltöztek, most tá- r» , , kitakarítják, lakhatóvá, la- ga, hideg-melegvizes zu- rOVOrOSI helyzetkép káJóssá teszik a házat. A hanyozókkal ellátott öltöző­táncosok — élükön az együt- ket kaptak az új épületrész­tes KlSZ-szervezetének 43 ben Van végre mosoda is; a főnyi tagsága — több napig zenekarnak próbaterem, és takarítottak: olajíesték-fol- mindenkinek szolgál a már tokát, port téglatörmeléket említett társalgó, tüntettek el. súroltak, abla­kot mostak, öltözőszekré- A Rabai Miklósról elneve­nyeket festettek. Két éve zett Ifjúsági szervezet máris sincs, hogy megalakult az új terveket kovácsol: kirán­ifiúsáffl szervezet. A lelenle- dúlni szeretnének, azon a titkár, Tanács István, az Pénzen amit a papnkafel­együttes egyik legtöbb tán- dolgozoban kerestek. Köz­cosa (és függetlenített mun- veiszc készülnek a nyári katársa) büszkén mutatja az szegedi néptáncfesztivalra és újjávarázsolt, klubhelyiséget » szolnoki fesztiválra. Leg­A nagytakarítás után a ve- közelebb május elsején lép­Zetőség tagjai összedugták a nek fel aztán maius 24-én fejüket: együttműködési szer- pusztaszert uttörőtalal­ződésük van a tápéi háziipa- kozón, kesobb az Uttórőhéz ri szövetkezet fiataljaival és jubileumán, s az ifjúsági na­n-g Olajipari KISZ-bizottság- POkon. Joggal büszkélkednek: gal, tőlük kértek segítséget, az építkezés alatti herce-hur­Gyékényt kaptak, amivel a cában (a sagvántelepi műve­falat burkolták, amonnan lódési hazban próbálták, sok meg gömbvasakból hegesztett Syer?k Sándorfalvarol Szo­térelválasztókat Aztán a regroL Deszkről, Ujszent­bottokat lárták, a további [v/nról buszozott oda heti belső dekorációhoz szüksé- két alkalommal) senki sem ges dolgokért. A táncosok vált meg az együttestől. Pe­többsége. sőt, az együttes ve- dig iskola, vagy muna után zetői sem látták még az ÚJ val alták az utazás íáradal­klubot, ezért a tltokzatosko- 1 megtetozött. szigorú dás, nem szeretnénk elronta- Probakat ni a meglepetés örömét Elég S. E. A színházak műszaki ál­lapotáról közöl áttekintő szép, szemet-lelket gyönyör­ködtető, ám üröm az öröm­ben, hogy nincsenek dísz­lettárolói, raktárai, díszlet­gyártó műhelyei az épület­ben. Meglevő létesítmények átalakításával nyílik majd önálló vidéki színházunk, a zalaegerszegi és a nyíregy­házi. Pécsett a 85 éves ma­tuzsálem régóta megérett a teljes fölújításra, de csak a Szegeden pedig kamara átalakítása után, va­elemzést a művészeti szak- 16színűleg J985-86-ban kez­szervezetek lapja, a Szocia- " ,, _ — lista Művészetért Schmidt denek nozzá. 110 esztendős kumentációt a CSOMITERV Jánosnak a fővárosi mű- a békéscsabai épület, ahol csak ez év június 30-ra szál­velődési intézmények mű- korszerűsítést csak a kiszól- Htja. A munkálatok állását szaki irodája igazgatóhelyet- gáló_ és műhelyhelyiségekre ífkintye a befejezés 1983. tesenek tollából. (Ugyanő ° ' • helyett csak 198o-re várha­kapott megbízást a szegedi terveznek. Nyári színhaznak tó_ A kivitelező DELÉP színház színpadgépészeti ter- épült 1911-ben a kaposvári- tervhiányra hivatkozva csak re szorul. Kivált, mert a sze­gedieket nem annyira a részletkérdések, mint in­kább az érdekli, végtére i* hogyan áll a nagyszínház re­Ami pedig közvetlenül konstrukciójának ügye — érint bennünket, a szegedi pillanatnyilag. A bezáráskor, színházépület sorsa, arról a tehát három éve. úgyneve­jelen helyzetet így summáz- zett koordinációs bizottság za Schmidt János: alakult a városi pártbizott­„ , , , , . , ság, a tanácsi osztályok, a , Muntovédelrm felügye- 3zínházj vezetóség, a DÉ­letünk volt kénytelen tűz- L£p a Beruházás, válla­és életveszélyes korúimé- lat ^ a CSOMITERV ille­nyek miatt bezáratni. Immár tékeseiböl. A bizott.ság Idő­három éve áll, de a komp- szakonként tert ü,ést, veze­lett kiviteli tervek még a mai napig sincsenek a ki­vitelezőnél. a teljes tervdo­veire ls.). A szerzó leírja, munka­védelmi felügyelőségük tíz éve figyelmeztetett először az Állami Operaház szín­nadgépészetének életveszé­tője Prágai Tibor, a városi tanács általános elnökhe­lyettese. Természetesen őt is megkérdeztük. Koordinációs bizottság — A fenti megállapítások általában helyénvalóak — mondja Prágai Tibor. — ak mai otthona, melyre elő- lassan tud dolgozni, és 15— reláthatóan szakaszos föld- 20 alvállalkozót még nem 11 * 1 , . , tudott lekötni sem. A szin­újitás vár. Miskolcon is ko- ház átépítésével a raktáro­moly erőfeszítések történ- zásl és műhelygondok nem Fontosnak tartom azonnal nek a létesítmény „szinten- oldódnak meg, mert azok ívaf^^'u^nbö/ő1^ mende­lyességére, s mivel csak tartására"; szakaszosan dol- korszerűsítésére, létesítésére mondáknak: a 'városi ta­részintézkedések születtek, goznak a kecskeméti Ka- nem kerül sor. Raktárak és rácsnak a kivitelezés szük­Idő előtt kellett bezárni az tona József Színházon; s műhelyek a város különbö- lépes pénzei rendelkezésre épületet, hogy a rekonstruk- két év múlva látnak hoz- ző pontjain találhatók, csak állnak- Pontosabban felőlünk eló tervei még nincsenek zá a veszprémi Petőfi bérli ezeket a színház. Na- í^tné^k ^épitkwélben1 Az kész. Az újjáépült Várszín- Színház átépítéséhez. Bezárt gyobb tárolási lehetőség első ütemben el is készült a háznak sincsenek a hely- viszont már két esztendeje a Dorozsmán áll a színház tetőszerkezet, körülbelül 18 színen raktárai, karbantartó debreceni Csokonai Színház, rendelkezésére, sőt az 1977- milIió forintos költséggel, műhelye, a műszaki munka melynek eredetileg tervezett ben átadott Kisszínházban pontró'^indtóni^'1 Viszont nem biztonságos. Jelenleg 25.4 milliós költségirányzata is kevés a raktár és ki- múlhatatlanul szükséges len­két színház rekonstrukciója jelenleg 130 milliónál tart, szolgáló helyiség. Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról Rúzsa Sándor subája — Benne vöt! Benne vót! — hajtogatja sose­génv asszony. — Jaj neköm! Annyira vtaszamön­ni! Még mai' el is tévedök! — Sose fáradiék nénémasszony, van itt a kö­zelben egv bőrdíszműves, megvegyük ott. — Akkó én nem is mék. ha mögtöszi ki gyel­med a vásárlást. — Meg bíz én! Hiszen nagyon sajnálom, hogy a házamnál ilyen megtörténhetett! — Itt a pénzöm. egv garassal sincs több. ama' is ennyibe kerűt tán itt is csak futja? — Még alkudok is! — felel a gazda. Elment de nemsokára jött is vissza. — Jaj. de fürgén megjárt kigyelmed! Tán nem kapott? — Dehogynem, itt van la! Elébe teszi a szűcsnének. — Olyan akkurátosan. mint amit elloptak! Nem maradt egv garasa sem az asszonynak. Hanem a szállásadó ellátta ió tanáccsal meg út­ravalóval. Azt mondta neki. a bőrdíszt csavar­gassa körül a derekán, a ruha alá. Senkinek ne mondja hol s mi járatban volt. Elindult a szűcs­tönk. csak a zsívánt kie'ésftsök. a gazdák nem gyönnek utánunk, de a bítvár elül búlni nem lő­het — Odavan a gyűrűm, amit a legnagyobb szük­ségembe is megőröztem. Nézegeti a szűcs a díszt: — Hallod asszony! Nagyon szép! — Én nem ezt akartam, hanem egy ződ me­zőbe apró nefelelesöset. de a cimborám erővé ezt mérette le. Mikó azt ellopták, a szállásadó gaz­dim egy másik helyrű déttó olyant hozott — Tán az U vót! — mondja a szűcs. — Tudja a manó! Az a fő. hogv van! Készült a suba. kiállításra lehetett volna vinni. megperdül vele csak űgy vágódik az alia a pit­var falához körül. Leteszi. — Na Csikari bátyám, mit kóstál? — Sommit! Csak úev ajándékképpen van! — Könd szögénvembör! — Nem tösz sömmit! Ajándékképp lőtt! A betvár az asszonyhoz fordul. — Van-é kédnek szakajtó kosara? — Három — feleli a szűcsné. Bemegy az asszony, kihoz e«rv süldő kosarat, abban a reményben, hoev a zsákban kukorica van. abrakoltatni akarnak. — Dűtsed! — szól Rúzsa Sándor VeszeTkának. Imre meeo'dla a zsákot. kezdi önteni: ezüst olyan gyönyörű volt Az ötödik héten már csak arany. A szűcsné maid elájul. Imre csaoósan önti. a hernyó alakú fa gomb hiányzott róla. Mutogatta — Csinálj neki fölit is, mögérdemli! — mond­is a szűcs mindenkinek, elmesélte a díszt ls. hogv Ja Rúzsa. bírták megvenni. Vagvont ért a suba. de nem Ahogy Imre önti. megszaladt még szóródott ls. félt hoev ellopják mert méa ha kiakasztotta vol- Csikari csak rebeg. A hangja a térde remeg. Fel­na is, akkor sem vitte volna el senki, hiszen Rú- érte ésszel, milyen szerencse érte. Ö még ennvi zsának készült. A szűcs naponta nézegeti, for- Pénzt együtt garmadában sosem látott. Elkáoráz­né. öröm és bánat közt. örült annak hogy eleget zetség! gatja: — Jaj. de nagyon szén! — Ha.jja-é kéd. ha én tudtam vóna. hogv ked ilyen szénen dógozik jobban hajtottam vóna. hogy vásárokra dógozzék. — Csakhogy itt a félelöm Is segftött ám! Jaj nekünk, estére gyünnek! — Mit fél kéd annyira? Mindön szépen rönd­be van! — A kőmflvesök is szénen röndbe tötték a" bar­langot. mégis agvonlfltték üket — felel, a szűcs. ' A gazdák ls. akiknek megmutogatta a subát, különbözőképpen vélekedtek. Az egyik így szólt: — Gazdag embörré töszi kendőt! A másik: — Egy pár möggymag a mordálybú lösz a fi­tesz a betvár kívánságának, szomorú volt azért, hogv oda a gvűrű. meg hogv becsapták — Köszönöm kentöknek a jó akaratiát — szól vissza. Azon az úton. amelven jöttek, tíz nan múlva hazaérkezett. Talpa csuna hólyag arca csuoa sö­trnrös lett a hideg széltől. Éhesen elcsigázottan, elnyűtt testtel érkezett haza. majdnem úgv esett be a házba. — Ó! Hogv a tűz égesse mög mind a zsivárit! Az akasztófán csorogjon a zsírja! Igv mögsarcó­ni valakit! — De még ho«v végződhet? — mondja a szűcs. — Nem atták ám ingven a bürökért igaz. nagv része lei volt. készítve. Azon könnyen segí­Estc benn ül a szűcs a feleségével a padkán, váriák a betvárt remeave Lódobogás ha'lik. éo­nen úgy. mint mikor öt héttefl ezelőtt betoppan­tak. — Asszony Itt vannak! Gvűttek vaev hatan! — Szűzanyám segíts! — mondta az asszony. Gyújtla a pilácsot. Ugrálnak le a lóról egv pe­dig egv kis zsákfélében hoz befelé valamit. — Adlon Isten jó estét! — köszönnek. — Fogadj Isten — fele! a szűcs. — Gvüttflnk! — Nem híjába — felel a szűcs. — No hozza e'ő hagv lám! Sietős dóeunk van! Kihozza Csikari a házból a subát odaadia a betyárnak. Az forgatja, nézi. nyakába gombolja. tatta a csi'logás. még a kezét is csókolta volna a betyárnak ha az engedte volna. — Köszönöm! Gazdag emberré vagyok téve! — ölég a hálálkodás! — mondja Sándor. — Szöm előtt vót ked mindég Döbröcönvbe is az én ermböröm kísérte a ked asszonyát. Kentök ki lőt­tek poróbáva. az asszony a kedves emiékit. az utolsó garasát rám kötötte étlpn-szomian mög­járta Döbröcönyt. Ked is figyelés alatt állt Nem jelöntött fő bennünket, onnan Js szén összegöt kapott vóna. De nem tötte. Azér most mötrérdem­lik kentök. hogv gond nékű éljék le az életüket Ki lőttek poróbáva. mint a tűzbe tött arany. Most mán itt a gyűrű is. az én emböröm intézte, vissza is váltotta. Egyenlítse ked ki mindönkivé az adósságot, aztán mönviék kentök más vidékre, ne tudia mög senki, mitű gazdát el! Ezön a vi­déken ne tanákozzunk többet. Jó éccakát! Elnyargaltak meg sem álltak Szegedig. Ahogy elmentek Csikari meg a felesége letérdelt a ko­sár mellé, szedegették az aranyat, kéjelegve tur­káltak benne. — Asszony! Ez egv subáér? Ezt se hittem vó­na hogy egv betvár tögyön gazdaggá! Másnap mindenkit kielégített a bőrökért, min­den adósságát elintézte. Később csak átment a Tiszántúlra, ott vásárolt birtokot. Rúzsa Sándor azért parancsolta Innen el. nehogy az ő emberei vagy más valaki kirabol­hassa őket (Folytatjuk! ne, hogy a generálkivitelező folytassa a munkát! Elké­szült továbbá egy 33 milliós tevékenység terve is, tavaly nyáron került a DÉLÉP­hez véleményezésre, azóta egyeztetések folytak külön­böző szinteken. 1981-ben két­szer is ülésezett a koordi­nációs bizottság. Első .alka­lommal majdhogynem ha­szontalanul, hiszen a DÉLÉP teivhiányokra való hivat­kozással nem vállalt konk­rét feladatokat. A másodi­kon aztán tisztázódott a ter­vezői problémák többsé­ge. Igaz, a komplett föl­újítási terv csak a nyárra várható, ám a meglevő részterv alapján már dol­gozhatna a kivitelező. Tud­niillik, őszintén meg kell mondanom, ha idén leg­alább 33 milliónyit nem építenek be, vagyis a tanács nem tudja elkölteni, föl­használni minimálisan ezt az összeget, félő. hogy az ál­talunk elképzelt határidő to­vább csúszhat. Megyei ve­zetői megbeszélésen is szó­ba került a színházépítkezés ügye, amikor itt Járt az épí­tési és városfejlesztési mi­niszterhelyettes, akit arra kértek, támogassa ez irá­nyú törekvéseinket. ígéretet tett, részt vesz a koordiná­ciós bizottság következő ösz­szejövetelén, s latba veti befolyását a kivitelezés sür­getésére. Pillanatnyilag tehát ez a helyzet. Mit tehetnénk hozzá? örülnénk, ha megnyilatkoz­na a kivitelező is. Vagy ha mégsem, üsse kő, azt se bánnánk, ha dolgoznának a színházon. Nem andante tem­pójelzéssel ... Nikolényi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom