Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-27 / 73. szám

Péntek, 1981. március 27. 3 Duggatják a hagymát A megtartó er , . . ! rysúfolt autóbuszok érkeznek regge- bet beszélnek a kis települések m Űjra dolgoznak a földeken. A város környéki gazdasá­gokban a gépek egyengetik a földet, puhítják a talajt. Ahol előbbre 1Amak a munkával, permeteznek a tavaszi vete­ményeknek készítik az ágyásokat. A homokföldeken met­szenek. rotátorozzák a gyümölcsösöket. A brigádok, mun­kacsapatok sem tétlenkednek, hagvmát. burgonyát ültetnek. A röszkei Kossuth Tsz asszonvai duggatják a vöröshagy­mát. Szalma Ferencnének és Kovács Antalnénak a roko­nok. ismerősök segítenek, hogv meglegyen a napi norma. Az Ödönház melletti táblában rajtuk kívül még sokan ..fog­tak hagvmát" részesművelésre. Tegnap a parcella másik vé­gén permetezők szórták a vegvszert a talajra. Kénünk a hagymaültetőket örökítette meg. A MÉM tájékoztatója A szarvasmarha-gumőkorról A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium be­jelentette : az ország szarvas­marha-állománya mentes a gümökórtól. A mentesítési program eredményeiről dr. Glózik András, a MÉM állategész­ségügyi és élelmiszer-higié­niai főosztályának vezetője csütörtökön tájékoztatta az újságírókat Elmondotta, hogy a program befejezése elsősorban közegészségügyi szempontból jelentős. Kimu­tatható összefüggés van ugyanis a gümókórral fertő­zött szarvasmarhák számá­nak csökkenése és az embe­ri gümókóros megbetegedé­sek előfordulása között. A szarvasmarha-gümőkór fel­számolásával megszűnt egy olyan fertőzési forrás^ amely az ember egészségét közvetlenül is veszélyeztet­heti. Azzal, hogy mentes lett az állomány, nemcsak az állat­tenyésztést közvetlenül ért károkat sikerült megszün­tetni, hanem e téren is tel­jesen megfelelünk az élő állatok és állati eredetű ter­mékek nemzetközi kereske­delmében támasztott köve­telményeknek. A jövőben a fő feladat a betegség esetleges újbóli je­lentkezésének megelőzése. Mindez az állattartóktól és az egészségügyi dolgozóktól, valamint az állatforgalma­zásban érdekelt vállalatok­tól további erőfeszítéseket kíván. Az állategészségügyi rendszabályok jelentős ré­szét tovabbra is fenntartják, hiszen csakis így lehet meg­akadályozni. hogy a beteg­ség újra felüsse fejét. A telepeken évente egy alka­lommal továbbra is átfogó állatvizsgálatra kerül sor, továbbra is fenntartják azt a szigorú állategészségügyi vizsgálati rendszert, amely­lyel a vágóhidakon és a pi­acokon — ahol a kisterme­lök áruját értékesítik — vizsgáljál/, ellenőrzik, hogy alkalmas-e emberi fogyasz­tásra a hús és a húskészít­mény. A háziasszonyok konyhá­ját a program végső' soron nem érinti, hiszen eddig is pasztőrözött tejet kaptak, és csakis olyan húsokat, húské­szítményeket vásárolhatlak, amelyeket előbb szigorúan megvizsgáltak az állategész­ségügyi szakemberek. Ábrahám Kálmán, építés­ügyi- és városfejlesztési mi­niszternek és Ivan Ganyi­csevnek, a Szovjetunió álla­mi építési bizottsága elnök­helyettesének vezetésével csütörtökön Budapesten be­fejeződtek a két ország épí­tésügyi együttműködésének fejlesztéséről folytatott tár­I gyalások. Meghatározták az 1981—85 évi és ezen belül részletesebben az 1981—82 évi építő- és építőanyagipari műszaki-tudományos együtt­működési feladatokat. E sze­rint a két ország szakembe­rei csaknem 30 fontos té­mában folytatnak közös kutatási és műszaki-fejlesz­tési munkákat. (MTI) Emlékezés Bartók Bélára Csütörtökön, tegnap. Bar­tók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából Raj­nai Sándor, hazánk buka­resti nagykövete és Szepes István kolozsvári magyar főkonzul a Magyar Népköz­társaság kormánya nevében 1 koszorút helyezett el a zene­szerző nagyszentmiklósi szü­lőházát megjelölő emlék­táblánál. Tegnap. csütörtökön a Bartók-centenárium alkal­mából testvérmegyei kap­csolatok keretében három­tagú Csongrád megyei nép­front- és tanácsi küldöttség utazott a romániai Nagv­szentmiklósra. Nagy István, a megyei népfrontbizottság elnöke, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese és Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára koszorút helyezett el Bartók Béla szülőházát meg­jelölő emléktáblánál. Ünnepi előadáson mutat­ta be csütörtökön este a moszkvai állami akadémiai Nagy Színház Bartók Béla táncjátékát a Fából faragott királyfit, a nagy magyar ze­neszerző születése 100. év­fordulójának tiszteletére. Megjelent az előadáson Korcsog András, a Művelő­dési Minisztérium államtit­kára, Molnár Ferenc. az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának helyettes vezetője Z súfolt autóbuszok érkeznek regge­lente Szegedre. Igaz. az elienjara­tok sem üresek. A kétirányú ingá­zás megszokott, hétköznapi dolog. Csak a szegedi járásban közel hétezren találnak munkát a Tisza-parti üzemekben, vállala­toknál. Ugyanakkor több száz szegedi ér­telmiségi. orvos, tanár, mérnök utazik Szatymazra. Mórahalomra. Kistelekre. Ma­kóra és Hódmezővásárhelyre.. Akik ha­vonta bérletet váltanak, egy valamiben megegyeznek. Nem szívesen adnák fel a szegedi főbérletet. illetve minél előbb sze­retnének egy szegedi lakást. Igv aztán nem lehet csodálkozni hogv évente csak a ..be­vándorlásból" 1500—2000-rel növekedett a lakásigénylők száma. Az elmúlt két évtizedben a hazai tele­pülésfejlesztésnek az volt az íratlan jel­szava: gyerünk a városba. Az állam óriási összegeket fordított az urbanizációra, mun­kahelyeket létesített százezrével építette a lakásokat és százezrével érkezett a mun­kaerő a mezőgazdaságból. De miért írom mindezt múlt időben, hiszen a település­fejlesztés célkitűzései lényegesen a jövő­ben sem változnak, csak módosulnak. Am a módosulás új képet, más formát ad a vidéknek. Többet kap az állam pénztárcá­jából a falu. pontosabban a város környé­ki települések és a nagyközségek. A több például a szegedi járásban dup­láját jelenti annak az összegnek, amit el­költhettek közművesítésre, telekosztásra, s az ellátás javítására az elmúlt időszak­ban. A sok nemcsak mennyiségileg több. ugyanis az íratlan jelszó kissé átformáló­dik: maradjunk a faluban is. Egyetlen településpolitikai irányzat sem öncélú és a mostani fordulatot sem lehet csak az arányosabb területfejlesztéssel ma­gyarázni. A történelmi különbségeket — ami a települések fejlettségi szintjén meg­mutatkozik — nem most akarjuk eev új kampánnyal megszüntetni. Egyszerű és világos, gazdasági okok léteznek. Az or­szággyűlés téli ülésszakának határozata alapján köztudott, hogy az állam sokkal kevesebb célcsoportos lakást épít a VI. öt­éves tervben, mint a korábbi időszakban. Könnyű következtetni: lényegesen keve­sebb lesz az olcsó tanácsi lakás a városok­ban. Igv az otthonteremtők kénytelenek támaszkodni a saját erejükre, pénztárcá­jukra. Ám a magánlakás-építő mozgalom lehetőségei sem végtelenek. Ma már a szabad piacon a szegedi telek ára négy­szögölenként 3000—5000 forint és a tanács sem tud korlátlan mennyiségű olcsó, köz­művesített területet biztosítani. (1 kilo­méter hosszú csatorna, vízvezeték ára több millió forint.) Nerh nehéz elképzelni, hoev a gumigvárba bejáró deszki fiatal sokáig nem meditál azon. hol építkezzen. Ugyanis falun összehasonlíthatatlanul olcsóbb a te­lek. mint a városban. Ilven egyszerű gaz­dasági meeeondolásból várhatóan csökken Szeged de növekszik a város körnvéki köz­ségek vonzása a lakásépítésben. Va'ószínű. hogv az agglomerációban tehát Szatvma­zon. Domaszéken. Sándorfalván. Deszken. Kübekházán ... úi szárnyakat kap az ott­honteremtő mozgalom. Közgazdászok tanácselnökök eevre töb­bet beszélnek a kis települések megtartó erejéről. Ahhoz hogv a lakásépítés a vá­ros környéki községekben még nagvobb arányú legyen, erre is szükség van. Hogy lehet ezt fokozni a nyolcvanas években? A válasz látszólag egyszerű pénzzel és még több pénzzel, nagvobb fejlesztési lehetőség­gel. Ha megfelelő a munkahely, jó az ellá­tás. nem kell átutazni egv másik faluba hajvágásért — hogy csak egv szélsőséges községi gondot említsek — ki az. aki szí­vesen elköltözik onnan, ahol felnőtt, ahol élnek a rokonok, barátok. Persze az élet nem ennyire egyszerű, de a városba köl­tözködésnek. ha úgv tetszik, e mozgalom­nak fő oka nemcsak az új munkalehetőség, hanem a teleDÜlések közötti óriási szín­vonalkülönbség is. Amit enyhíteni lehet a közlekedés, az utak. a kereskedelmi há­lózat kiépítésével, szolgáltatások javításá­val. Az elkövetkezendő években egyetlen községi tanács sem mond le erről a prog­ramról. ám ha a jövőben nagvobb állami támogatást biztosítanak a falvak komfor­tosabb életéhez, ez az eev forrás önmagá­ban nem old meg néhány égető kérdést. Nem maradhatnak ki a termelőszövetke­zetek a szolgáltatások fejlesztéséből, uevanis a melléküzemág egv szélesebb pro­fillal megoldhatja a lakosság javító és egvéb más szolgáltatási gondjait. Köztu­dott ennek a harmadik iparágnak eev má­sik jótékony hatása is — újabb munkahe­lyet biztosít. Nemcsak a városban, hanem a közsé­gekben is minden pénzt megadtak. ki­fizetnek a jó kőművesnek. Feltéve, ha az építtetők találnak olyan mestert, aki egv éven belül vállalja a munkát. Falun ls legtöbb esetben kalákával sikerül biztosí­tani a kivitelezést a családi házaknál. Ma még kérdés, hogy a magánépítők növekvő tábora a jövőben miképp oldja meg az ott­honteremtést a kis településeken. Nehéz előre látni. Ügy tűnik, a nagvobb építőipa­ri szervezetek nem szívesen vonulnak ki a városból. Elképzelhető, bogv egv-két év múlva változik a helyzet jobban figvelnek a községi tanácsok rendeléseire. Hosszabb távon a hagyományos építkezési mód ural­ja a terepet a falvakban. Ezért a téeszek építőbrigádiaira. s az újabb melléküzem­ágakra több feladat vár és nagvobb sze­repük lesz a lakásépítésben mint a mi­nisztériumi vállalatoknak. E ddig Ls együttműködtek a Szeged körnvéki községek a várossal. A jövőben azonban még nagvobb se­gítséget igénveinek és váriák a városi in­tézmények. szövetkezetek támogatását, ne­vezetesen hogv teleDhel veket létesítsenek. A helybeli vállalatoktól pedig azt remélik, hogv naevobb anvagi hozzájárulással szor­galmazzák a szűkebb pátria föl virágzását. Különböznek a községek városok. nen» is lehetnek eevformák. A település fejlesz* tés történelmi különbségeit csak hosszú lá. von lehet megszüntetni. Mégis. mo6t úgj látszik, az. elkövetkezendő években na­evobb léDéseket teszünk, hogv egv régi örökséget felszámoljunk. Halász Miklós M/ÍV -Volán Korszerű Ma nyílik Felújított AFESZ-üzlet Közel 1 millió forintot ál­dozott a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ egyik szegedi üzle­tének, a Széchenyi tér 17. szám alatt található zöld­ség-gyümölcs boltjának fel­újítására. Kicserélték az el­avult elektromos hálózatot, újrafestették a falakat, tet­szetős álmennyezetet alakí­tottak ki. Új, a Czeged Nagyáruház földszinti el­adóteréből mar ismert, na­rancssárga bútorokkal vál­tották fel a régi, jócskán ki­szolgált berendezést. A hű­tővitrint két, nagy teljesít­ményű hűtőpultra cserélték, így — ígérik — mirelit árukból, tejtermékekből, hentesárukból bőséges kíná­latot tudnak ezután biztosí­tani. A belső felújítással egy időben az üzleti profilt is korszerűsítették. A drogéri­ók, a háztartási boltok, a nagyáruház közelségére va­ló tekintettel ezentúl nem forgalmaznak vegyi árukat. Papírárukból is csak a leg­szükségesebbet : szalvétát, celofánt a befőzéshez és pa­pírzsebkendőt. Így nyílt le­hetőség arra, hogy a koráb­binál több csemegeárut, alapellátást biztosító élelmi­szert, sütőipari terméket he­lyezzenek a poleokra. Per­sze a zöldség és a gyümölcs értékesítéséről sem monda­nak le. Sőt, a megszokottnál is nagyobb választékot kí­vánnak ezekből az árukból biztosítani. A kistermelőktől származó mezőgazdasági portéka felvásárlásakor olyan ösztönző rendszert alakítanak ki, mely az el­adónak. a vásárlónak és ma­gának az üzletnek is ked­vez. A belső technológia megváltoztatása ugyancsak kettős haszonnal kecsegtet Nyernek rajta a vevők, hisz kényelmessé válik a bevá­sárlás, de nyer az üzlet is. Mert a gyorsabb áteresztő­képességű boltban több em­bert lehet kiszolgálni, kö­vetkezésképp a korábbinál nagyobb forgalomra lehet számítani. A felújított üzlet ma, pénteken reggel nyílt meg több mint 1 millió forintos árukészlettel. Közös brigádok betegélelmezés A szegedi vasútigazgató­ság területén 28 szolgálati helyen együttműködési szer­ződés alapján végzi a Volán a pályaudvari kocsirakomá­nyú áruk fel- és elfuvarozá­sát Csongrád megyében 7 állomáson dolgoznak MÁV— Volán komplexbrigádok. A két vállalat közötti kapcso­lat az évek során munka­versennyé fejlődött. A versengő brigádok mun­Védik a gátakat A nagy víztömegtől meg­duzzadt Tisza árhulláma csü­törtökön Tiszafüred térségé­ben tetőzött 725 centiméte­res vízszinttel. A hullámtér­ben a magas árhullám Tokaj és Tiszabercel térségében át­lépte a nyári gátakat. Meg­védésük eleve sikertelen vál­lalkozás lett volna. A Tisza jobb partján Csongrád fölött az alpári nyári gátnál azon­ban már többször sikerrel szálltak szembe a magas ár­hullámokkal, s most is eb­ben a reményben vették fel a küzdelmet a víz ellen. Ne­héz, nagy gépekkel nem ter­helhetik a gátat, ezért mint­egy 300-an álltak csatasorba. Kétkezi munkával, nyúlgá­takkal magasítják ezt a 12 kilométer hosszú védvonalat. amely 7500 hektáros mező­gazdasági területet — ennek fele vetés — kerített el a hullámtérből. A harmadfokú készültség erői védték csütörtökön a Tiszát Polgártól a déli or­szághatárig. a Fekete-Körös bal partját, a Hármas-Körös torkolati szakaszát és a Hor­tobágy—Berettyó-csatornát összesen 888 kilométer hosz­szú szakaszon. Ezzel együtt 1690 kilométer hosszú védvo­nalat őriznek a készültség különböző fokozataiban. Icáját a közelmúltban érté­kelték. A nagy forgalmú ál­lomások elmúlt évi verse­nyében első lett a hódmező­vásárhelyi komplexbrigád 120,48 százalékos össztelje­sítménnyel. A vásárhelyiek szinte valamennyi követel­ményt túlteljesítették. A győztesnek járó oklevelet és pénzjutalmat tegnap, csütör­tökön délután adták át a vásárhelyi állomáson. A kis­állomások versenyét a csongrádiak nyerték meg. Ugyancsak most értékel­ték a MAV Vezérigazgató­ság és a Volán Tröszt által meghirdetett őszi forgalmi versenyt, — amelyben a sze­gedi MÁV—Volán komplex­brigád lett az első. A Volán 1980. szeptember 1. és de­cember 31. között a Szeged­Tisza pályaudvaron 3638 kocsit kezelt, egy-egy kocsit az előírtnál átlagoson kettő órával kevesebb idő alatt raktak ki. Csökkentették a késve kirakott kocsik szá­mat Az eredményhez hozzá­járult az is. hogy sikerült több vállalatot megnyerniök a szombat vasárnapi rako­dásra. A szegedi vasutasok —volánosok közös brigádjá­nak az elmúlt napokban ad­ták át a kiérdemelt pénzju­talmat. G. J. A gyógyintézetek élelme­zési üzemei sokat fejlődtek az elmúlt években, azonban az igények nagyobbak, mint az eddig elért eredmény. A betegélelmezés korszerűsíté­sének lehetőségét csütörtö­kön, Kecskéméten vitatták, meg a Magyar Kórházszö­vetség élelmezési szakbizott­ságának X. plenáris ülésén. \ többi között elmondották, ogy bár jelenleg 30 gyógy­intézetben korszerű kisegítő gépekkel dolgoznak a kony­hákon, s a kézi munkát ro­botok váltották fel, sokhe­lyütt kezdetleges az étele* névre szóló porciózása. Jelenleg naponta 4000 be­teg kapja egyéni megjelö­léssel az ebédjét, előrecso­magolva vacsoráját ezt a .zámot a következő evekben 10 000-re kívánják növelni Ehhez a legkorszerűbij mód­szert az új kecskeméti me­gyei kórházban mutatták be a tanácskozás résztvevői­nek. A konyhán naponta 3000 adag étel itószül 15-íéie változatban. Az orvsuk ál­tal előírt étrendnek ivegfe. lelően jut a betegek nez az •tel. A járó bete..e< kózii. en étkeznek, az ágyban fek­vők részére úgynevezett etetőasztalt rendszeresítet­tek. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom