Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

5 Csütörtök, 1981. március 26. Tanácsülés Kisteleken Kistelek nagyközség ta- fűtésének korszerűsítése. A náesa tegnap, szerdán ülé- testület elégedetten vette tu­sezett. A testület először • domásul. hogy a fejleszté­megvitatta és elfogadta a seknél a lakosság közremű­múlt évi költségvetés és fej- ködésével sikerült tovább­lesztési terv végrehajtása- építeni a gázvezetéket és hét ról szóló beszámolót. A ta- újabb utcába vezették be a nács megállapította, hogy a komfortot biztosító energia­költségvetés fedezete lehe- forrást. Ezen kívül igen je­tőséget nyújtott arra, hogy lentőg volt az útépítés és a - tanács Intézményei zavar- lakosság társadalmi mun­kája. A kistelekiek 8.8 mil­talw.nul gazdálkodjanak, a kulturális és egészségügyi ... , . . ...... .. ... területen pedig az ellátás ho fonnt ertekben te™Kak színvonalát ls javítani tud­ták. A költségvetésből fe­dezték és egyik fontos fela­hozzá a nagyközség szépíté­séhez. Ezt követően a kisteleki dat volt a csatorna ja vitás és tanács meghallgatta a vb -korszerüsíés, utak, járdák múlt évi munkájáról szóló javítása, az öregek napközi tájékoztatót, majd a testtí­otthonának teljes felújítá- leti ülés előterjesztésekkel, sa, körzeti orvosi rendelők interpellációkkal ért véget. Megalakult a Tisza-Maros-vidéki Idegenforgalmi Bizottság Korábban a Dél-alföldi vaslatot készít az idegenfor­Idegenforgalmi Intéző Bi- galrni lehetőségek kihaszná­zottság volt az egyik legje- lására, részt vesz az idegen­lentősebb gondnoka az ide- forgalmi célokat szolgáló genforgalomnak. Igaz, ez a jelentősebb döntések előké­szerv három megye — Bács, szitésében. Véleményt mond Békés. Csongrád — ügyeit & gyógy-, illetve üdülőhe­rendezte. Ennek a bizottság- lyek költségvetéséről, figye­nak az örökébe a Tisza— lemmel kíséri a programok, Maros-vidéki IdegenforgaU tervek megvalósulását, s mi Bizottság lépett, amely tapasztalatairól rendszere­t.egnap, szerdán tartotta alá- sen tájékoztatja a Csongrád fculó ülését Szegeden, a me- megyei tanács végrehajtó gyei tanács székházában. bizottságát. Az • új bizottság * o* „ „,- sajátos menedzselő szerv, sáí taíatt - £ idegenfor" tehat ^aslatot StaKE1M**emaTá , ic „állatod oriz, hanem igyekszik majd tézmények és vállalatok ve­zetőit — Szabó Jánosné me- .,,„„• _ gyei tanácselnök-helyettes ^ 'JS^S^ l'íífíí" jó együttműködést kiala­köszöntötte. Majd a testület megyitatta és elfogadta a szervezeti és működési leiről gondoskodó vállala­tok, intézmények között. A Tisza—Maros-vidéki szabályzatot, meghatározta Idegenforgalmi Bizottság él­első munkaiésvét. Ez a bizottság nöke dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára. Szeged országgyűlési képviselője, Si^t" társelnökök: Szabó Jánosi galmával foglalkozik. Szá­mos feladata közül a leg. íontosabb; részt vesz az ide­a megyei tanács elnökhe­lyettese és Prágai Tibor, a „„. ' , / Szeged megyei városi tanács genforgalml célok iotel^ elnökének általános helyeU tanuknányozza a ^negyei tese' A bizottság titkára: íanuimanyozza a megyei Varga JózseL a Szeged Tou. tájegységek fejlesztésének rlst idegenforgalmi Hivatal sajátos követeiményelt. Ja- vezetője. Videotechnika a pedagógus­képzésben A Szombathelyi Tanárkép­ző Főiskolán megalakult a Művelődési Minisztérium pedagógiai oktatástechno­lógiai és szakmódszertani szakbizottsága. Az új szak­bizottság feladata a pedagó­gusképzés elvi és tudomá­nyos kérdéseinek vizsgálata. A szerdai alakuló ülésen vitát rendeztek a videotech­nika felhasználásáról a pe­dagógusképzésben. Az ELTE, a pécsi és a Szombathelyi Tanárképző Főiskola mun­katársai beszámoltak a kép­magnó és a televízió alkal­mazásáról és tanulmányoz­ták a szombathelyi főiskola ez irányú tevékenységét. Szombathelyen két video­technikai egység segíti a tanárjelöltek képzését: a gyakorló általános iskolai zártláncú televíziórendszer és a főiskolai stúdió. Ez utóbbi a minisztérium meg­bízásából videofelvételek tervezésével, készítésével és országos terjesztésével fog­lalkozik. Mint a vitában, elhangzott: a módszer bizonyíthatóan hatékony, a komplex infor­mációkat rögzítő felvételek eredményesen segítik a jövő pedagógusainak színvonala­sabb képzését Tisza táj­értékelés A Szegeden megjelenő Ti­szatáj című irodalmi és kul­turális folyóirat elmúlt évi számainak értékelő vitájára, valamint a szerkesztőség ez­évi laptevékenységének meg­beszélésére került sor szer­'dán délelőtt a Sajtóház klubjában. A tanácskozáson, amelyen részt vettek a fo­lyóirat Irányításáért felelős megyei párt- és tanácsi szervek képviselői, Csapodi Miklós, a Művelődési Mi­nisztérium irodalmi osztá­lyának munkatársa tartott értékelő referátumot. A humanitásra támaszkodva A Yörösktreszt a rokkantakért Az egészségesek humani- tollat. Gyermeke kétéves lakosok, és nem albérletben tása mankó a rokkantak volt, amikor egy fülműtét élnek, soron kívül nem tud­életében. Mankó, amely után süketté vált. „Nem ják lakásigényüket kielégí­hozzásegíti a gyengén látót, akarom részletezni hosszú teni. A kisfiú 16 hónapos, es a külvilág hangjait nem ér- évek fájdalmát és kétségbe- még nem tud beszélni. Ha zékelőt, az engedetlen kezű esését, mire eljutottunk odá- nem kerül bölcsődébe, és lábú embert, hogy „tai- lg, hogy a siketek intézeté- örökre néma marad. Hogy pon maradjon", hogy ne nek segítségével fiunk szak- ne ez legyen a sorsa, ehhez hagyja el magát, s ne adja mát tanult.," A ma már kevés a Vöröskereszt huma­meg magát az igazságtalan kárpitosmesterséget űző fia- nitása. sorsnak. Saját akaratú- talember nős, de felesége kat azonban csak akkor szintén süket. Boldog is képesek véghezvinni,1 ha lenne családi életük, hisz van emberi közösség, amely- született egy kisfiúk. Csak­re támaszkodni tudnak. hogy a gyerek hall. szülei Munkahelyi közösségek, pedig nem, így nincs re­társadalmi és tömegszerve- mény, hogy odahaza megta­zetek tagjai országszerte — nulna beszélni. A házaspár így Szegeden is — tettek Pusztaszeren lakik, és mind­fölajánlásokat rokkant em- ketten Szegedre járnak dol­bertársaik érdekében. Nem- gozni. Aggódnak, mi lesz csak pénz folyik be a kő- velük, ha az édesanya a zös kasszába. Szerkesztősé- gyes után munkába áll: günk telefonja is gyakran Pusztaszeren nincs bölcsőde. csörög amiatt, mert egy-egy Ötéves lakásigénylésük iránt egyetlen intZmZy^sem. kollektíva kétkezi munkája erdeklodtek a tanácsnál, p a _ _ eredményét szeretné átadni válasz: mivel nem szegedi Chikán Ágnes valaki rászorulónak, de nem ^^^MMaMMM^^BMmMHB^^^^^^MHMaHBMM tudják, kinek. Személyes emberi kapcsolatot is keres­nek: nemcsak pénzt, valami hasznos tárgyat, hanem sa­ját jászándékukat, érzelmei­ket is szeretnék odaajándé­kozni. A Vöröskereszt „hivatal­ból" is alapvetően humanis­ta szervezet. A megyei veze­tőség már a rokkantak nemzetközi évét megelőzően létrehozta társadalmi ta­nácsadó szolgálatát Szege­den. A siketek általános is­kolájában (Bécsi körút 38.) csaknem másfél éve minden páros hét szombatján orvos­ból, jogászból, pedagógusból, pszichológusból és munka­ügyi szakemberből álló kon­zulensi csoport fogadja a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében élő ér­telmi és mozgásszervi fo­gyatékosokat és hozzátarto­zóikat Nem egy család levélben kér segítséget a Vöröske­reszt társadalmi szolgálatá­tól (6701. Szeged, Pf.: 151). Nem is gondolnánk. mi mindennel kell megküzdeni- ! A Vöröskereszt akár orvo­si, jogi. nevelési, munkaügyi kérdésben keresik föl, eljár a rokkantak érdekében. De hogy a segítő szándék rea­lizálódjék is, ahhoz keves eg.^-egy szervezet egy-egy „jóember" akarata. A rok­kantak nemzetközi éve al­kalom arra, hogy az elszór­tan, elszigetelten föllelhető tettrekészség társadalmi mé­retűvé szélesedjék. amely­ből nem vonhatja kl magát Áz eSső nagy vonatrablás Színes, szinkronizált an- lásnak is indult. Igaz, gyen­gol film. Irta: Michael gébb idegzetű néző is indul Crlchton, fényképezte: (kifelé a moziból), de annyi Geoffrey Unsworth. Zene: baj legyen, túl érzékenyak Jerry Goldsmith. Rendez- lettünk az utóbbi időben. te: Michael Crlchton. Főbb Pedig voltaképpen vaklár­szereplok: Scan Connery, ^ az egész: tanúsítom a Donald Sutherland, Lesley- szagot nem js lehet érezni a Anne Down, Alan Webb. moziban. S ez is valami, ha „„. • , , , ., jobban utánagondolunk. Mi mindenre lehet jó egy J , ... . , , , döglött macska, gondolhatta , AkI a fent,ek °'vastóri ke]" az ember ábrándosan a fián 'emes borzongassa! valamiféle láttán. Szaga vön ugyan, horrorfilmet vár alaposan elég penetráns is ráadásul. k?ve>d- Krlmi Aha nem 18 viszont ha egy különben éppen «javabo1" Az e,nJeke" jól szituált, bajszos úriember zetes- 19^-as angliai nagy hullazöldre mázolva befek- v?J>atrablas jo szaz évvel .szik fenti, jobblétre szende- ,valóban megtörtént ük azoknak akiknek nem rült négylábú társaságában elojaUskat eleveníti fel Mi­a dat ott meg teSes testi i ^ kopomóba. a világ összes -• . „uo^zi, Tvanakvn ctrázcáfa dhihoti- toneietes V któr : ségük. Egy Balatonfüreden T-u Angliát varáesolya élo nagymama például fia |a boldogult valóban kolera­Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról — Hát. öcsémuram! A hatása is olyan, mint az én aszúmnak. Első kupa a gyomorba, második a hasba, harmadik a térdbe, negvedik a lábba. Alig tud már magyarázni, de iszik Sándor is biztatja: — Ezt a szégyönt. ezt a gyalázatot! Ittam a magam borát, de mondta is az alávaló: ..úgy igya, mint a sajátját!" Mindönt odadtam vóna. csak ezt ne tötte vóna! Mindönki rajtam nevet most; a „hötyke Ágh"!. „Köllött neki!" Világ — Igvék kigvelmed. ne sajnálja a gazdát, úgv csúfjára maradok, a saját boromon mulattam. A hötyke Ágh megalázása Másnap este összejöttek a szomszédok iastul­fiastul. Sándor szeme Terkán akadt meg. Szép lány. karcsú, mint egv őz. puffos ujjú rékli. rán­cos szoknya, keresztben csíkos botos feszült for­más bokáin. Haja két nagy ágban, majd a sarkát verte. Sándor morfondírozik: szép is. takaros is. de mit adsz érte. cimbora? A drága aranv sza­badságot! Ujjé! Ha gyémantbul vóna ls. még ak­kor síi! — Eridj. Garai. az anyád! Ágh ilyen szavakat ád: — Csináld zsillér. azt a kódis fajtád! beto­lakodtál a családomba, erőszakos! E' lösz a te szerelmed mérőzsinórja. Hun az egyik van fö­lénybe. hun a másik! Olyan nincs az ég mög a főd között, améra szabadságom écseréném — mondja magaban Sándor. — Utána a lovak kö­vetkeznek. Garai rebbenti fel az eimerüléséből. Kérdi: — Möeéri-e? — Mög. De amit adsz érte. száz ennyivel se vóna mögfizetve! Csapra üti Sándor a hordót, ki kancsóba. ki Igya. mint sajátját, van ott még. ahun ez vót. — Iszok is. de öcsémuram holnap estére mög­invitálom. borkóstolóra, mögmondi. hoev engöm nem bírt lepipálni a borával. Az envim is van ilyen még tán jobb! Sándor látta, hogv Ágh ..jó áll", kihítta Esztert a pitvarba, kérdé: — Pirította tarhonyát? — Parancsóta ked! Sándor levette a vaslábról a pirított tarhonyát. Esztert beküldte, azt mondta ha keresi Agh. mondja, hogv becsiccsentett. és valahol lefeküdt. Ügy is lett. Ágh rövidesen kereste Eszter roko­nát. No aztán volt mit hallani: — Hát ilyen selvömfiú ez a te testvéröd? Nem bírj az ivást? Bezzeg én bírom — veregeti a ha­sát. — Itt lötyög e! Mintha kis hordót gurigál­nának! Sok tér ide. különösen a potvábúl! Nevette. Garai meg a többiek daloltak de Ga­rainak a füle mindég kifelé hegveződött Maj' beszélők Szöged város kapitányával, oszt mögfejelöm a vérdíjat, ki köll irtani űketl Elment Eszterhez is. azt nyaggatta. — Ö nem tud semmit — ami igaz is volt. Be. Szegedre, a főkapitányhoz, elmesélte szé­gyenét. még jó sokat ígért is a betyár fejére. Alig várta a kapitány hogy Agh elhagyja a hi­vatalt. úgy nevetett, hogy csak úgy rengett a hivatal. Eszter móringja labbi csikó nyerítése csapta mee a fülét. Most már nyugodtan ivott, táncolt, mulatott. Tudta, hogv a cimborája iól végezte dolgát Mikor Sán­dor elment, a tarhonyát széjjel-szórta a kutyák­nak munkálkodott, ahogy akart, öt fiatal lovat összefűzött. Lábaikat bepólyálta, míg kihaladt a tanyáról, aztán kioldta. és felült egyre. Hajts kupába ki töncsörébe. ki bögrébe viszi befelé. De Szabadka felé! Bánát volt a legjobb vevőjük a Sándor csak Aghra volt kíváncsi, neki egv fa- betvároknak. kupa jutott. Felhajtja, egy korty le belőle, a má­sikat száléban hagvia. Csámcsogja. nyelvét mossa benne, rágja, végre lenyeli csettint. — öcsémuram! Ez a bor éppig olyan ízű mint az én aszúm. Zamatja. íze színe még az illata ls! — Felénk is a szőke homok termi! Garai mellett elhaladt Sándor odasúgja neki: — Jó szimatia van az aoósodnak. A tambura is bekerült. Táncra perdül aoraia, nagvja. Sándor hordja a bort de csak Ághot gvomrozza az meg iszik — magvar ember sze­reti a potyát Nehezen fordul már a nyelve. Másnap reggel Garai zörget Agh ajtaján: — Ébredjék gazduram, oda az öt fogaváltós csikó! — Eredj a fenébe, mit bánom én. ha a világ dől is össze! Ne háborgass! — Keljék fel gazduram, oda az öt hároméves csikó! — Álmodok? Vagy bolondnak tartól? Nem áp­rilis elseje van! Való. amit beszélsz? — Megtörtént, valóság. Papucsba, alsóruhábá. ki az istállóba, le a pin- kl vagv! cébe! Viktória-korabeli a vászo»>­. ra. Továbbá két kézzel, ön­csaladja erdekeben fogott I ban hunyt el, sot már osz- zetlenül adagolva mindazt ^nm^m^^^^^^mem^^mm^mmmmm^m^^tmmmmmmamm^tmm^ ami ilyenkor szokás: üldö­zést. bujkálást, rajtaütést, ro­bogó vonat tetején csúszó­mászó úri rablót páncélszek­rény-nyitási ötletdömpinget és hasonlókat. Nem túl ere­deti módon ugyan, de Jóin­dulatúan bevallhatjuk: tu­lajdonképpen a jó öreg pat­ronok js durrannak. S „be­jön" a szintén őskori krimi­fogás is: kezdettől fogva ke­gyeibe fogadja a néző a krí­mi há boni ban harcoló angol katonák színaranyban kifize­tendő zsoldjára pályázó, ele­gáns és markáns úriembert valamint segítőtársait. Utób­biak közül feltétlenül meg­említendő az eddig jobbára filmnek nevezhető alkotások­ban látott Donald Suther­land és a vonzó szépségű Lesley-Anne Down, aki, saj­na, fölöttébb figyelemremél­tó bájaiból csak egyetlen­egyszer rendez abszolút köz­érdeklődésre számot tartható bemutatót • ' C Az angolok, tudjuk, maxi­málisan h agyomány tis/.te_ lőek: az 1963-as esztendő a nagy vonatrablásról, továb­bá a Beatles feltűnéséről volt nevezetes A'bionban. Az előbbi akció tiszteletre­méltó elődeit hát íme. fel­mutatta Az első nagy vo­natrablás című produkció. A Beatlesnek ugyan nem volt elődje, (utódja sem akadt még), ám ha az ő ze­néjüket hallhattuk volna másfél órán át. unásig is­mert krimi-gegek helyett, le­hetséges, hogy épültebb lé­lekkel távozhatnánk a mo­ziból. De mit tehetünk? A krimi örökzöld, akár a film­béli. oszlásnak induló, álhuL ia. Annyi baj legyen. Domonkos László Sándor el akart szakadni Esztertől a hebehur­gya beszédét nem bírta. No meg. mikor a gye­rekek is elárulták, hogy haramiának beszéli őket. elment tőle a kedve. Másnap éiieL mikor egy ..szerzett" lovon hazafelé ievekezett. világosságot látott Esztérnél. Ló is volt megkötve a fához. Nofene! Pandúrló! Kopogtatás nélkül nyitja a fakilincset. Az asz­, tal mögött ül a pandúr. Csöndes lodobogast vett észre meg egv távo-» _ Jó estét kévánok! — nem megv előbbre. Leül az álomba kergetett gyermekek ágva szé­lére. simogatja őket. a gyerekek felébrednek. — De jó, hogy együtt ki. mer van ám mán másik apánk is! Az a cifra ruvás bácsi, de a so­se csókol mög se nem simogati a hajunkat mög az orcánkat! Édösanyám mondta, hogy apánk­nak híjuk. — Ne lotyogjátok mán. aludjatok! — szól az asszony. — Oszt e' mindön éccaka itt van. nem úgv. mint ke. Sándor még csak most köszönt oda az asztal­hoz. — Jó estét, pandúr uram! Igyunk egy pohár bort annak az örömire hogv itt tanákoztunk! Még futotta" az Ágh aszújából. A Dandárnak alig ment le a torkán a bor. Reszketett, fehér volt. mint a fal. Nem bírja tovább, feláll. — Fegyvertelen vagvok. végezz velem, tudom. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom