Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

Szerda, 1981. március 25. 3 Nemzetközi tanácshozás Nyolc skandináv és középeurópai ország felsőoktatási szakembereinek részvételével nemzetközi UNESCOkonferencia kezdődött kedden Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű tanácstermében. A gyakorlati üzemmérnökképzésről rendezett szemináriumon ismertették, hogy hazánkban elsőként 1981 szeptemberétől Dunaújvárosban. a Miskolci Nehézipari Egyetem főiskolai karán vezetik be az új rendszerű mérnökképzést A kísérleti oktatás lényege, hogy az üzemmérnök hallgatók a hét félévre bővített képzési idő alatt kétszer hat hónapot a leendő munkahelyükön, gyakorlati munkával töltenek. A helyismeret megszerzése és a munkahelyi alapfogások elsajátítása után a második gyakorlati periódusban termelésirányítói, üzemvezetői feladatokkal is megbízzak őket és a diplomamunkában konkrét termelési probléma, műszaki fejlesztési téma megoldását várják tőlük. Az új üzemmérnök-képzési formát először a fémkohász és a fémszerkezet-gyártó szakon. 20 —20 hallgatóval kezdik, 1982-től pedig további két ágazatra, az alakítástechnológus és a karbantartó szakra terjesztik ki. A kísérleti üzemmérnökképzést a dunaújvárosi műszaki főiskolán az 1981—82-es tanévtől két kötelező idegen nyelv elsajátításával is összekapcsolják. Az új rendszerű üzemmérnökképzést elsősorban a vasas szakmában járatás. szakközépiskolát végzett fiatalokra alapozzák Dunaújvárosban. (MTI) Olasz vendágek Az ÉDOSZ központi ve/e tőségének vendégeként hazánkban -tartózkodó Modena megyei (olasz) élelmiszeripari delegáció hétfőn és kedden Szegedre látogatott. A küldöttség tagjai: Marino Grazi és Agosztino Benazzi. Az ÉDOSZ Csongrád megyei bizottságán Csikós Mihály, a megyebizottság titkára fogadta a delegációt és rövid tájékoztatót adott a megyében végzett szakszervezeti munkáról. Ezt követően a vendégek a Szegedi Szalámigyár és Húskombi- ' nátnál. a Dél-Alföldi Pince- 1 gazdaságnál és a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál ismerkedtek a szakszervezeti munkával. Elutazásuk előtt dr. Ágoston József, azSZMT vezető titkára fogadta a dei legációt és összegezték a taI pasztalatokat. fldottsá Adalékok a takarékosság lehetőségeihez Ésszerű energiagazdálkodás. Sokáig csak kért, sürgetett, javasolt lehetőség volt, mígnem nálunk is mozgásba lendültek az energiahordozók árai, s így lassanként minden fölhasználó tettekre is kényszerül. Főleg azok a vállalatok, amelyek nagyfogyasztók energiából, amelyeknél a termelési költségek 20—30 százalékát az energiahordozók beszerzésére fordított összegek teszik ki. S mivel az energiaárak várhatóan továbbra is növekedni fognak a világ- s így a hazai piacon is, jegyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy igencsak jelentős előnyre tettek szert azok a vállalatok, amelyeknél időben. még az egyre sürgetőbb „árkényszer" megjelenése előtt igazán komolyan vették az energiagazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Mint például a vásárhelyi porcelángyárban. Már beszámoltunk róla lapunkban, hogy a megyei népi ellenőrzési bizottság által végzett vizsgálat szinte minden szempontból jelesre érétkelte a vásárhelyi gyár munkáját. S amikor Vásárhelyen az energiaosztály vezetőjét faggattam, hogy s mint érték el eredményeiket, többek között azt felelte: tanultunk mindenkitől, akitől csak lehetett. Például a szegedi erőműtől, mert az az igazi, ahogyan ott csinálják. — No — gondoltam — ilyen is ritkán fordul elő. hogy valaki nem a maga lovát dicséri. Hát még az, hogy másutt szűkebb pátriám egy cégére hivatkoznak jó példaként.. De hát hogyan is csinálják? A kérdésben a leginkább illetékesek Kovács János, a DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatóságának vezetője és A gócs János, az erő' művi osztály vezetője. Kezdjük az erőművei. Régen a várost és a szűkebb környékét látta el árammal. Aztán kiépült, az országos hálózat, korszerű, jobb hatásfokú erőművekkel. A szegedi villanytelepet akár föl is lehetett volna számolni, hiszen akkor igencsak gazdaságtalannak számított széntüzelésű, elavult kazánjaival. Je szükség volt az általa szolgáltatott, gőzre a konzervgyárban és a ruhagyárban. Ezért, azután megmaradt, sőt, úgy másfél évtizede — egy kivételével — korszerű, gázfűtésűre cserélték kazánjait. Szükség is volt rá, hiszen az erőmű gőzvásárlói közé a már említetteken kívül fölcsapott a városgazdálkodás, a munkásszálló, a Volán és az. AFIT is. Mert hát itt, nagyban, gazdaságosabban, olcsóbban állítják elő a gőzt, mintha minden vállalat maga gondoskodna szükségleteiről. És közben az. erőmű — mintegy mellékesen — áramot is termel. Igaz, a szegedi csúcsfogyasztásnak csak mintegy két százalékát szolgáltatja. De mindezt na- ben szinte csak a műszerek, gyon gazdaságosan teszi. Ar- automatikák karbantartásáról nem is beszélve, hogy val, ellenőrzésével foglalkokorunkban minden lehetsé- zik. Az erőmű dolgozói peges energiamennyiséget „meg dig a tröszt és a DÉMÁSZ kell fognunk" és föl kell által rendszeresen szervezett használnunk. tanfolyamokon sajátíthatják Gazdaságosság? Nézzük az el a munkájukhoz szükséges adatokat! Manapság az erő- ismereteket. (Ezeken a tanművekben — országos át- folyamokon más vállalatok lagban — 11—12 ezer kilo- dolgozói is gyakran részt joule hő szükséges egy ki- vesznek.) S hogy megéri-e lowattóra energia előállitá- ennyi szellemi energiát besához. Ugyanennyi villamos- fektetni? A példa igazolja: energiát a szegedi erőműben igen. 6,5 ezer kilojoule hőmennyi- Azt tartják: a kezdet a seg folhaszhalasaval allita- nehéz. Ha egyszer útjára innak elo. Szóval alig több, du] vaiamii azt mÁr inkább mint fele ráfordítással. Eredményeik több okra vezethetők vissza. Az egyik a kétlépcsős felhasználás. Míg másutt a turbinákból kikerülő fáradt gőzt jókora veszteségekkel hűteni, kondenzálni kell. itt ez a gőzmennyiség a különböző fogyasztókhoz kerül, jut további felhasználásra. Ez a kétlépcsős felhasználás igen jó hatásfokot biztosít. (Az előállított hőmennyiségnek mintegy felét adja ki az erőmű villamos energia formájában.) A jó gazdaságosság egyik oka tehát a kétlépcsős felhasználás. A másik azokban a tüzeléstechnikai módszerekben keresendők. amelyeket nagyon következetesen alkalmaznak az erőműben. Természetesen szó sincs boszorkányságról, módszereik szinte mindenütt alkalmazhatók, megfelelő méretek, teljesítmények esetén. Ügyelnek például arra, hogy kazánjaik a lehetőségek szerint optimális terheléssel dolgozzanak. Ez csakúgy javítja a hatásfokot, mint az. hogy jól felszerelt laboratóriumuk segítségével folyamatosan ellenőrzik a kazanok vezérlésének működését, azt, hogy optimális mennyiségű fűtőanyag felhasználásával dolgozzanak. A füstgázok összetételét, az erkező gáz fűtőértékét rendszeresen mérik, hogy a legjobb gáz-levegő arányt biztosíthassák mindig a kazánokban. így 83 százalékos üzemi hatásfokot tudnak elérni, amit „az adott körülmények között jónak" • ítélnek meg. A távirányítás lehetőségeinek kiépítésével biztosították, hogy kis létszámmal dolgozhassanak, s nyilván ez is javítja a gazdaságosságot. — Igaz, igaz — mondhatná bárki —, de hát a magas fokú műszerezettség, automatizálás. a különböző paraméterek folyamatos ellenőrzése nem olcsó mulatság, ráadásul jól képzett szakemberek szükségesek hozzá, akiket mégsem lehet csak úgy leakasztani a szögről. Csakhogy: a korszerűsítés költségei hamar megtérülnek. Ami pedig a szakembereket illeti, szerezni is lehet és képezni is. Mert például egy üzemmérnök az erőműleállítani, lefékezni nehéz. Valahogyan így lehet az erőműben is. hiszen most is folytatják a megkezdett munkát. Az egyetlen, még meglevő, korszerűtlen kazánt kicserélik, s ezzel tovább javul a gazdaságosság. Csakúgy, mint a vízelőkészítő berendezés továbbfejlesztése, teljes automatizálása eredményeként. Hogy ehhez pénz is kell? Igen. de az egyre drágább energiáról lévén szó, a befektetések viszonylag hamar megtérülnek. És hogy mindezek után Kevesebb — de sokkal jobban képzett, többet tudó — szakemberre lesz szükségük? Igaz, de hát a tudás a legolcsóbb és leggyorsabban megtérülő beruházás, s dolgozóik továbbképzéséről ők maguk gondoskodnak. Végül alighanem összeáll a kép. Ha a jó adottságok — amelyek önmagukban még aligha lennének elegendőek — szakismeretekkel, szakmai ambíciókkal, emberi elszánásokkal társulnak, akkor mindenképpen eredmény születik. Annál is inkább. mert ez az utóbbi, az emberi tényező az adottságokat is képes formálni, javítani. S ha több nem is. ennyi mindenképpen általánosítható az erőmű példájából. Szávay István E

mlékezetes pillanat a kommunista életében, amikor először veheti kezebe a párthoz való tartozást kifejező kis piros tagsági könyvét. Tagjává vált ezzel egy számára úi közösségnek, s ez a tény újfajta kötelezettségeket és jogokat is jelent. A kommunistává válás folyamata nem fejeződik be a pártba való felvétellel, a tagkönyv átvételével. A párt úi tag iának továbbra is segítséget kel] kapnia ahhoz, hogv kommunista kötelezettségeit megfelelő módon teljesíthesse. Rossz úton iár az olvan alapszervezet, amelv csak a tagfelvétel megtörténtéig fordít figvelmet leendő tagiára. A szó legjobb értelmében vett nevelés folyamata nem szenvedhet törést ezen a ponton hanem — más feltételek mellett — folytatódik. —Jogilag — hogy így mondjuk — az új tagkönyv birtokosa a felvétel megtörténtétől kezdve teljes jogú párttag: bizonyos választhatósági korlátozástól eltekintve éppen úgy részt vehet a párt életében és munkájában, mint az. aki már akár 30— 35 éve hordozza zsebében a tagsági könyvet. De tartalmát tekintve más a helyzet. Az új párttagnak még tájékozódnia kell: megismernie a belső rendet, a szokásokat, a közösség életének írott és íratlan szabályait. A párt programnyilatkozatával szervezeti szabályzatával megismerkedett már a felvétel előtt, de taggyűlésen, pártcsoportülésen legiobb esetben is csak egyszeregyszer vett részt, ha mint tömegszervezeti aktivistát vagv munkahelyi vezetőt meghívták oda. S most e fórurrtokon véleményt kellene mondania olyan dolgokban amelyekben már állást foglal a vezetőség hozzászólt a főnök, vagy a nagv tekintélyű munkatárs. Igaz. ha egvébként az acíatt munkahely fórumain demokratikus a 'égkor. ebből a szempontból kedvező ..előiskolával" rendelkezik. De akkor is úgv érzi. hogv mint kommunistának ebben a közösségben fokozottabb a felelőssége — s joggal érzi igv Az alapszervezeti kollektívának megvan a maga szerepe és felelőssége abban hogv új tagjának megkönnyítse a részvételt a közös ügvek megvitatásában, az állásfoglalások és döntések kialakításóban. A bátorítás. az ösztönzés ebben a tekintetben nem nélkülözhető. A közvetlen munkatársak. a volt ajánlók és konzultánsok a vezetőségi tagok buzdító szava egyaránt sokat nyomhat itt a latban. A légkör az új párttag észrevételeinek fogadtatása és kezelése ugyancsak nem tekinthető mellékesnek. Például valamelv napirend kapcsán új tagját is megkérheti a pártcsoport. hoev együttesen kialakított álláspontjukat ő ismertesse a taeevűlésen. Nem a formális jegyek a mértékadóak ebben a munkában hanem az. hoev miiven evorsan és megalapozottan válik természetes készséggé a közös ügyek megvitatásában és eldöntésében való érdemi részvétel. Nem kevésbé fontos természetesen a részvétel a közös cselekvésben, a határozatok. döntések valóra váltásában. Ma szinte kivétel nélkül olvanok kerülnek a párt soraiba, akik már ezt megelőzően részesei a közéletnek gvakran valamilyen tisztséget is betöltenek a társadalmi szervezetek egyikében. Ezért az esetek többségében a oártmegbízatás a korábbi társadalmi te-' vékenvséa folytatására iránvul. M

egtörténhet az is. hogv az úi párttagot újfajta politikai feladattal látják el. mint ahogv gyakorta kap megbízást, ösztönzést ilyenkor tudása, politikai ismeretei további bővítésére is. Fontos hogv mindez a lehetőségekhez mérten igazodjék képességeihez, érdeklődési köréhez. A túlterheléstől indokolt óvakodni: semmilyen tekintetben nem ió. ha az új párttag úgy érzi tőle többet várnak, mint a pártszervezet régi tagjaitól. De ha csekély a teher az sem ió. hiszen az úi párttag tettrekész bizonyítani akar. s csalódást okoz. ha erre nem nvílik módja. A felvételt követő időszakban gyakorlatilag próbára tevődik megméretik a pártszervezet döntésének helyessége Az egyénen de a kollektíván is múlik hogv az új párttag zökkenőmentesen illeszkedhessek be a kommunista közösségbe s hogv ez a közösség erősödjék vele és általa. Gyenes László Belvíz 100 ezer hektáron Apaiak a oisüekfo'yík i Kedden Tiszadorogmánál tetőzött a Tisza árhulláma. A víz szintje 57 centiméternyire megközelítette a korábbi maximumot. A felső szakaszon tehát már apad a víz. a középső és az alsó szakaszon pedig lassan tovább árad a felyó. A HármasKörös és a Maros torkolati szakaszának kivételével apadnak viszont a Tisza mellékfolyói. A Fehér- és a Fekete-Körös mentén az apadásnak megfelelően megszüntették az árvízvédelmi készültséget, csupán a mályvádi árvízi szükségtározó gátkapuinál, a Fekete-Körösnek ezen a töltésszakaszán dolgoznak még a harmadfokú készültség erői: folytatják a tározó víztelenítését és a gátkapuk elzárását. Eddig 45 millió köbméter víz eltávolításával 137 centiméterrel apasztották a tározót. Az apadó Marosnál is — a torkolati szákasz kivételével — Maróthy Lászlót képviselőnek jelölték Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Budapesti Pártbizottság első titkárát jelölték a budapesti 33-as számú országgyűlési választókerület képviselőjének a lágymányosiak. Kedden a XI kerületi Villamosszigetelő és Műanyaggyár művelődési házában megtartott jelölő gyűlésen — amelyen nagy számban vettek részt, a kerület más üze meinek dolgozói, s lakói — Szatmári István, a kerületi pártbizottság első titkára szólt a városrész dinamikus lomért. (MTI) fejlődéséről, s a VI. ötéves tervidószaki elképzelésekről. Ezt követően Bostai Karolámé, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának vezető titkára a HNF fővárosi elnöksége nevében javasolta: a Vass Istvánná elhunytával megüresedett budapesti 33-as számú képviselői posztra, az április 12-i időközi választásra Maróthy Lászlót jel&liék. A gyűlés résztvevői egynangúlag elfogadták a jelölését. A budapesti pártbizottság első titkára köszönetét fejezte ki az előlegezett biza mérsékelték az árvízvédelmi készültségei. harmadfokúról másodfokúra csökkentetlék. Az utóbbi 24 órában öszszesen 366 kilométer hosszú védvonalon szüntették meg a készültséget, de még így is 1350 kilométer hosszú töltésszakaszt őriznek különböző készültségfokozatokban. , A védekezésben 6800-an vesznek részt, s munkájukhoz 680 jármű, 220 munkagép és 120 vízijármü nyújt segítséget. Az Alfölden és elsősorban a Tiszántúlon szombat óta átmenetileg 102 ezerről 109 ezer hektárrá növekedett a belvízzel boriiolt terület, s keddre az erőteljes szivattyúzás hatására ismét 100 ezer hektárra csökkent. Mintegy 2000 hektár vetésről is eltávolították a vizet, s erőteljesen folytatják a munkát. mert még mirtdig 22 300 hektár vetést borít a belvíz. A Szigetközben és a Rábca folyó mentén megszüntették a belvízvédelmi készültséget, de a Tiszántúlon tovább növelték a belvíz elleni véiekezés erőit. Jelenleg 161 •szivattyútelep és 153 hordozható szivattyú dolgozik, s másodpercenként 345 köbméter vizet emel át a belvízcsatornákból a folyókba. A Körösök völgyében. Mezőberény. Doboz és Hurony községekben harmadfokú vízkárelhárítási készültségben védekeznek a lakott területre benyomult belvíz ellen. A vízügyi igazgatóság segítségével 74 hordozható szivattyúval siettetik a lakott területek mélyebb hajlataiban összegyűlt belvíz eltávolítását. (MTI) Ili mfretű ruhák csecsemőknek Ma még az újszülöttek 15 százaléka a szükségesnél nagyobb holmikat visel, legalább is a statisztika szerint A jelenleg alkalmazott csecsemőméretek közül ugyanis például a legkisebb, a „O" rugdalódzó, 60 centiméter testhosszúságra készül. Mindenekelőtt ez indokolta a csecsemő méretrendszer korszerűsítését. melynek eredményeként április 1-től kiskereskedelmi forgalomba kerülnek az új mérettáblázat szerint készített csecsewwruhák. A hazai ipar az idén forgalomba kerülő 18 millió csecsemőruházati cikknek 65—70 százalékát márciuB óta már e méretek szerint gyártja. A bolti forgalomban természetszerűen még hónapokig megtalálhatók majd a régi méretű rugdalódzók, ingek, kocsikabátok, gumibugyik. Az új csecsemő-méretválaszték bevezetéséről kedden a Magyar Divatintézetben sajtótájékoztatót tartottak. Az újságírók kérdéseire Szabó Imre ipari, és Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes. valamint a csecsemőruházati ipar és nagykereskedelem képviselői válaszoltak. Elmondották, hogy a csecsemőruházati méretválaszték az eddigi 46 helyett 68-féle lesz. Az eddigi tapasztalatok szerint a kísérleti méretmodellek — melyeket a Magyar Divatintézet egészségügyi szakemberek közreműködésévei dolgozott ki — a próbaértékesítés során megnyerték a vásárlók tetszését. Az ú.i méretek szerint minden bébiholmi 7 méretben, 50—86 centiméteres testhosszig készülhet, összesen kétféle ár 1 esz: a négy kisebb. illetve a három nagyobb méret azonos áron kerül forgalomba. A belkereskedelem évente 250—300 ezer csecsemőkorú gyermek öltöztetéséről gondoskodik.