Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

Szerda, 1981. március 25. 3 Nemzetközi tanácshozás Nyolc skandináv és közép­európai ország felsőoktatá­si szakembereinek részvé­telével nemzetközi UNESCO­konferencia kezdődött ked­den Dunaújvárosban, a Du­nai Vasmű tanácstermében. A gyakorlati üzemmérnök­képzésről rendezett szemi­náriumon ismertették, hogy hazánkban elsőként 1981 szeptemberétől Dunaújvá­rosban. a Miskolci Nehéz­ipari Egyetem főiskolai ka­rán vezetik be az új rendsze­rű mérnökképzést A kísér­leti oktatás lényege, hogy az üzemmérnök hallgatók a hét félévre bővített képzési idő alatt kétszer hat hónapot a leendő munkahelyükön, gya­korlati munkával töltenek. A helyismeret megszerzé­se és a munkahelyi alapfo­gások elsajátítása után a második gyakorlati perió­dusban termelésirányítói, üzemvezetői feladatokkal is megbízzak őket és a diplo­mamunkában konkrét ter­melési probléma, műszaki fejlesztési téma megoldását várják tőlük. Az új üzem­mérnök-képzési formát elő­ször a fémkohász és a fém­szerkezet-gyártó szakon. 20 —20 hallgatóval kezdik, 1982-től pedig további két ágazatra, az alakítástechno­lógus és a karbantartó szak­ra terjesztik ki. A kísérleti üzemmérnökképzést a du­naújvárosi műszaki főisko­lán az 1981—82-es tanévtől két kötelező idegen nyelv elsajátításával is összekap­csolják. Az új rendszerű üzemmérnökképzést első­sorban a vasas szakmában járatás. szakközépiskolát végzett fiatalokra alapozzák Dunaújvárosban. (MTI) Olasz vendágek Az ÉDOSZ központi ve/e tőségének vendégeként ha­zánkban -tartózkodó Modena megyei (olasz) élelmiszeripari delegáció hétfőn és kedden Szegedre látogatott. A kül­döttség tagjai: Marino Grazi és Agosztino Benazzi. Az ÉDOSZ Csongrád me­gyei bizottságán Csikós Mi­hály, a megyebizottság titká­ra fogadta a delegációt és rövid tájékoztatót adott a megyében végzett szakszer­vezeti munkáról. Ezt köve­tően a vendégek a Szegedi Szalámigyár és Húskombi- ' nátnál. a Dél-Alföldi Pince- 1 gazdaságnál és a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál ismerkedtek a szakszerveze­ti munkával. Elutazásuk előtt dr. Ágoston József, azSZMT vezető titkára fogadta a de­i legációt és összegezték a ta­I pasztalatokat. fldottsá Adalékok a takarékosság lehetőségeihez Ésszerű energiagazdálko­dás. Sokáig csak kért, sür­getett, javasolt lehetőség volt, mígnem nálunk is moz­gásba lendültek az energia­hordozók árai, s így lassan­ként minden fölhasználó tettekre is kényszerül. Főleg azok a vállalatok, amelyek nagyfogyasztók energiából, amelyeknél a termelési költ­ségek 20—30 százalékát az energiahordozók beszerzésé­re fordított összegek teszik ki. S mivel az energiaárak várhatóan továbbra is növe­kedni fognak a világ- s így a hazai piacon is, jegyre in­kább nyilvánvalóvá válik, hogy igencsak jelentős előnyre tettek szert azok a vállalatok, amelyeknél idő­ben. még az egyre sürgetőbb „árkényszer" megjelenése előtt igazán komolyan vették az energiagazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Mint például a vásárhelyi porce­lángyárban. Már beszámoltunk róla la­punkban, hogy a megyei népi ellenőrzési bizottság ál­tal végzett vizsgálat szinte minden szempontból jelesre érétkelte a vásárhelyi gyár munkáját. S amikor Vásár­helyen az energiaosztály ve­zetőjét faggattam, hogy s mint érték el eredményeiket, többek között azt felelte: tanultunk mindenkitől, aki­től csak lehetett. Például a szegedi erőműtől, mert az az igazi, ahogyan ott csinálják. — No — gondoltam — ilyen is ritkán fordul elő. hogy valaki nem a maga lovát dicséri. Hát még az, hogy másutt szűkebb pát­riám egy cégére hivatkoznak jó példaként.. De hát hogyan is csinálják? A kérdésben a leginkább illetékesek Kovács János, a DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatóságának vezető­je és A gócs János, az erő­' művi osztály vezetője. Kezdjük az erőművei. Ré­gen a várost és a szűkebb környékét látta el árammal. Aztán kiépült, az országos hálózat, korszerű, jobb ha­tásfokú erőművekkel. A sze­gedi villanytelepet akár föl is lehetett volna számolni, hiszen akkor igencsak gaz­daságtalannak számított szén­tüzelésű, elavult kazánjaival. Je szükség volt az általa szolgáltatott, gőzre a kon­zervgyárban és a ruhagyár­ban. Ezért, azután megma­radt, sőt, úgy másfél évti­zede — egy kivételével — korszerű, gázfűtésűre cserél­ték kazánjait. Szükség is volt rá, hiszen az erőmű gőzvásárlói közé a már em­lítetteken kívül fölcsapott a városgazdálkodás, a mun­kásszálló, a Volán és az. AFIT is. Mert hát itt, nagy­ban, gazdaságosabban, ol­csóbban állítják elő a gőzt, mintha minden vállalat ma­ga gondoskodna szükségle­teiről. És közben az. erőmű — mintegy mellékesen — áramot is termel. Igaz, a szegedi csúcsfogyasztásnak csak mintegy két százalékát szolgáltatja. De mindezt na- ben szinte csak a műszerek, gyon gazdaságosan teszi. Ar- automatikák karbantartásá­ról nem is beszélve, hogy val, ellenőrzésével foglalko­korunkban minden lehetsé- zik. Az erőmű dolgozói pe­ges energiamennyiséget „meg dig a tröszt és a DÉMÁSZ kell fognunk" és föl kell által rendszeresen szervezett használnunk. tanfolyamokon sajátíthatják Gazdaságosság? Nézzük az el a munkájukhoz szükséges adatokat! Manapság az erő- ismereteket. (Ezeken a tan­művekben — országos át- folyamokon más vállalatok lagban — 11—12 ezer kilo- dolgozói is gyakran részt joule hő szükséges egy ki- vesznek.) S hogy megéri-e lowattóra energia előállitá- ennyi szellemi energiát be­sához. Ugyanennyi villamos- fektetni? A példa igazolja: energiát a szegedi erőműben igen. 6,5 ezer kilojoule hőmennyi- Azt tartják: a kezdet a seg folhaszhalasaval allita- nehéz. Ha egyszer útjára in­nak elo. Szóval alig több, du] vaiamii azt mÁr inkább mint fele ráfordítással. Eredményeik több okra vezethetők vissza. Az egyik a kétlépcsős felhasználás. Míg másutt a turbinákból kikerülő fáradt gőzt jókora veszteségekkel hűteni, kon­denzálni kell. itt ez a gőz­mennyiség a különböző fo­gyasztókhoz kerül, jut to­vábbi felhasználásra. Ez a kétlépcsős felhasználás igen jó hatásfokot biztosít. (Az előállított hőmennyiségnek mintegy felét adja ki az erőmű villamos energia for­májában.) A jó gazdaságos­ság egyik oka tehát a két­lépcsős felhasználás. A má­sik azokban a tüzeléstechni­kai módszerekben keresen­dők. amelyeket nagyon kö­vetkezetesen alkalmaznak az erőműben. Természetesen szó sincs boszorkányságról, módszere­ik szinte mindenütt alkal­mazhatók, megfelelő mére­tek, teljesítmények esetén. Ügyelnek például arra, hogy kazánjaik a lehetőségek szerint optimális terheléssel dolgozzanak. Ez csakúgy ja­vítja a hatásfokot, mint az. hogy jól felszerelt laborató­riumuk segítségével folya­matosan ellenőrzik a kaza­nok vezérlésének működé­sét, azt, hogy optimális mennyiségű fűtőanyag fel­használásával dolgozzanak. A füstgázok összetételét, az erkező gáz fűtőértékét rend­szeresen mérik, hogy a leg­jobb gáz-levegő arányt bizto­síthassák mindig a kazánok­ban. így 83 százalékos üze­mi hatásfokot tudnak elérni, amit „az adott körülmé­nyek között jónak" • ítélnek meg. A távirányítás lehető­ségeinek kiépítésével biztosí­tották, hogy kis létszámmal dolgozhassanak, s nyilván ez is javítja a gazdaságosságot. — Igaz, igaz — mondhat­ná bárki —, de hát a magas fokú műszerezettség, auto­matizálás. a különböző pa­raméterek folyamatos ellen­őrzése nem olcsó mulatság, ráadásul jól képzett szakem­berek szükségesek hozzá, akiket mégsem lehet csak úgy leakasztani a szögről. Csakhogy: a korszerűsítés költségei hamar megtérül­nek. Ami pedig a szakembe­reket illeti, szerezni is lehet és képezni is. Mert például egy üzemmérnök az erőmű­leállítani, lefékezni nehéz. Valahogyan így lehet az erő­műben is. hiszen most is folytatják a megkezdett munkát. Az egyetlen, még meglevő, korszerűtlen ka­zánt kicserélik, s ezzel to­vább javul a gazdaságosság. Csakúgy, mint a vízelőkészí­tő berendezés továbbfejlesz­tése, teljes automatizálása eredményeként. Hogy ehhez pénz is kell? Igen. de az egyre drágább energiáról lé­vén szó, a befektetések vi­szonylag hamar megtérül­nek. És hogy mindezek után Kevesebb — de sokkal job­ban képzett, többet tudó — szakemberre lesz szükségük? Igaz, de hát a tudás a leg­olcsóbb és leggyorsabban megtérülő beruházás, s dol­gozóik továbbképzéséről ők maguk gondoskodnak. Végül alighanem összeáll a kép. Ha a jó adottságok — amelyek önmagukban még aligha lennének elegendőek — szakismeretekkel, szak­mai ambíciókkal, emberi elszánásokkal társulnak, ak­kor mindenképpen ered­mény születik. Annál is in­kább. mert ez az utóbbi, az emberi tényező az adottsá­gokat is képes formálni, ja­vítani. S ha több nem is. ennyi mindenképpen általá­nosítható az erőmű példájá­ból. Szávay István E mlékezetes pillanat a kommunista életében, amikor először veheti ke­zebe a párthoz való tartozást ki­fejező kis piros tagsági könyvét. Tagjává vált ezzel egy számára úi közösségnek, s ez a tény újfajta kötelezettségeket és jo­gokat is jelent. A kommunistává válás folyamata nem fejeződik be a pártba való felvétellel, a tagkönyv átvételével. A párt úi tag iának továbbra is segítséget kel] kapnia ahhoz, hogv kommunista kötelezettségeit megfe­lelő módon teljesíthesse. Rossz úton iár az olvan alapszervezet, amelv csak a tagfel­vétel megtörténtéig fordít figvelmet le­endő tagiára. A szó legjobb értelmében vett nevelés folyamata nem szenvedhet törést ezen a ponton hanem — más fel­tételek mellett — folytatódik. —Jogilag — hogy így mondjuk — az új tagkönyv birtokosa a felvétel megtörtén­tétől kezdve teljes jogú párttag: bizonyos választhatósági korlátozástól eltekintve ép­pen úgy részt vehet a párt életében és munkájában, mint az. aki már akár 30— 35 éve hordozza zsebében a tagsági köny­vet. De tartalmát tekintve más a helyzet. Az új párttagnak még tájékozódnia kell: megismernie a belső rendet, a szokásokat, a közösség életének írott és íratlan szabá­lyait. A párt programnyilatkozatával szer­vezeti szabályzatával megismerkedett már a felvétel előtt, de taggyűlésen, pártcso­portülésen legiobb esetben is csak egyszer­egyszer vett részt, ha mint tömegszerveze­ti aktivistát vagv munkahelyi vezetőt meg­hívták oda. S most e fórurrtokon véleményt kellene mondania olyan dolgokban ame­lyekben már állást foglal a vezetőség hoz­zászólt a főnök, vagy a nagv tekintélyű munkatárs. Igaz. ha egvébként az acíatt munkahely fórumain demokratikus a 'ég­kor. ebből a szempontból kedvező ..előis­kolával" rendelkezik. De akkor is úgv ér­zi. hogv mint kommunistának ebben a kö­zösségben fokozottabb a felelőssége — s joggal érzi igv Az alapszervezeti kollektívának megvan a maga szerepe és felelőssége abban hogv új tagjának megkönnyítse a részvételt a közös ügvek megvitatásában, az állásfog­lalások és döntések kialakításóban. A bá­torítás. az ösztönzés ebben a tekintetben nem nélkülözhető. A közvetlen munkatár­sak. a volt ajánlók és konzultánsok a ve­zetőségi tagok buzdító szava egyaránt so­kat nyomhat itt a latban. A légkör az új párttag észrevételeinek fogadtatása és ke­zelése ugyancsak nem tekinthető mellé­kesnek. Például valamelv napirend kap­csán új tagját is megkérheti a pártcsoport. hoev együttesen kialakított álláspontjukat ő ismertesse a taeevűlésen. Nem a formá­lis jegyek a mértékadóak ebben a munká­ban hanem az. hoev miiven evorsan és megalapozottan válik természetes készség­gé a közös ügyek megvitatásában és eldön­tésében való érdemi részvétel. Nem kevésbé fontos természetesen a részvétel a közös cselekvésben, a határoza­tok. döntések valóra váltásában. Ma szin­te kivétel nélkül olvanok kerülnek a párt soraiba, akik már ezt megelőzően részesei a közéletnek gvakran valamilyen tisztsé­get is betöltenek a társadalmi szervezetek egyikében. Ezért az esetek többségében a oártmegbízatás a korábbi társadalmi te-' vékenvséa folytatására iránvul. M egtörténhet az is. hogv az úi pártta­got újfajta politikai feladattal lát­ják el. mint ahogv gyakorta kap megbízást, ösztönzést ilyenkor tudása, po­litikai ismeretei további bővítésére is. Fon­tos hogv mindez a lehetőségekhez mérten igazodjék képességeihez, érdeklődési köré­hez. A túlterheléstől indokolt óvakodni: semmilyen tekintetben nem ió. ha az új párttag úgy érzi tőle többet várnak, mint a pártszervezet régi tagjaitól. De ha cse­kély a teher az sem ió. hiszen az úi párt­tag tettrekész bizonyítani akar. s csalódást okoz. ha erre nem nvílik módja. A felvételt követő időszakban gyakorla­tilag próbára tevődik megméretik a párt­szervezet döntésének helyessége Az egyé­nen de a kollektíván is múlik hogv az új párttag zökkenőmentesen illeszkedhessek be a kommunista közösségbe s hogv ez a közösség erősödjék vele és általa. Gyenes László Belvíz 100 ezer hektáron Apaiak a oisüekfo'yík i Kedden Tiszadorogmánál tetőzött a Tisza árhulláma. A víz szintje 57 centiméter­nyire megközelítette a ko­rábbi maximumot. A felső szakaszon tehát már apad a víz. a középső és az alsó sza­kaszon pedig lassan tovább árad a felyó. A Hármas­Körös és a Maros torkolati szakaszának kivételével apadnak viszont a Tisza mellékfolyói. A Fehér- és a Fekete-Kö­rös mentén az apadásnak megfelelően megszüntették az árvízvédelmi készültséget, csupán a mályvádi árvízi szükségtározó gátkapuinál, a Fekete-Körösnek ezen a töltésszakaszán dolgoznak még a harmadfokú készült­ség erői: folytatják a táro­zó víztelenítését és a gát­kapuk elzárását. Eddig 45 millió köbméter víz eltávo­lításával 137 centiméterrel apasztották a tározót. Az apadó Marosnál is — a tor­kolati szákasz kivételével — Maróthy Lászlót képviselőnek jelölték Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Budapesti Párt­bizottság első titkárát jelöl­ték a budapesti 33-as számú országgyűlési választókerület képviselőjének a lágymányo­siak. Kedden a XI kerületi Vil­lamosszigetelő és Műanyag­gyár művelődési házában megtartott jelölő gyűlésen — amelyen nagy számban vet­tek részt, a kerület más üze meinek dolgozói, s lakói — Szatmári István, a kerületi pártbizottság első titkára szólt a városrész dinamikus lomért. (MTI) fejlődéséről, s a VI. ötéves tervidószaki elképzelésekről. Ezt követően Bostai Ka­rolámé, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának ve­zető titkára a HNF fővárosi elnöksége nevében javasolta: a Vass Istvánná elhunytával megüresedett budapesti 33-as számú képviselői posztra, az április 12-i időközi választás­ra Maróthy Lászlót jel&liék. A gyűlés résztvevői egy­nangúlag elfogadták a jelö­lését. A budapesti pártbizott­ság első titkára köszönetét fejezte ki az előlegezett biza mérsékelték az árvízvédelmi készültségei. harmadfokú­ról másodfokúra csökkentet­lék. Az utóbbi 24 órában ösz­szesen 366 kilométer hosszú védvonalon szüntették meg a készültséget, de még így is 1350 kilométer hosszú töl­tésszakaszt őriznek külön­böző készültségfokozatok­ban. , A védekezésben 6800-an vesznek részt, s munkájuk­hoz 680 jármű, 220 munka­gép és 120 vízijármü nyújt segítséget. Az Alfölden és elsősorban a Tiszántúlon szombat óta átmenetileg 102 ezerről 109 ezer hektárrá növekedett a belvízzel boriiolt terület, s keddre az erőteljes szivattyú­zás hatására ismét 100 ezer hektárra csökkent. Mintegy 2000 hektár vetésről is el­távolították a vizet, s erő­teljesen folytatják a mun­kát. mert még mirtdig 22 300 hektár vetést borít a belvíz. A Szigetközben és a Rábca folyó mentén megszüntették a belvízvédelmi készültsé­get, de a Tiszántúlon tovább növelték a belvíz elleni vé­iekezés erőit. Jelenleg 161 •szivattyútelep és 153 hor­dozható szivattyú dolgozik, s másodpercenként 345 köb­méter vizet emel át a bel­vízcsatornákból a folyókba. A Körösök völgyében. Me­zőberény. Doboz és Hurony községekben harmadfokú vízkárelhárítási készültség­ben védekeznek a lakott te­rületre benyomult belvíz el­len. A vízügyi igazgatóság segítségével 74 hordozható szivattyúval siettetik a la­kott területek mélyebb haj­lataiban összegyűlt belvíz eltávolítását. (MTI) Ili mfretű ruhák ­csecsemőknek Ma még az újszülöttek 15 százaléka a szükségesnél na­gyobb holmikat visel, leg­alább is a statisztika szerint A jelenleg alkalmazott cse­csemőméretek közül ugyanis például a legkisebb, a „O" rugdalódzó, 60 centiméter testhosszúságra készül. Mindenekelőtt ez indokolta a csecsemő méretrendszer korszerűsítését. melynek eredményeként április 1-től kiskereskedelmi forgalomba kerülnek az új mérettáblázat szerint készített csecsewwru­hák. A hazai ipar az idén forgalomba kerülő 18 millió csecsemőruházati cikknek 65—70 százalékát márciuB óta már e méretek szerint gyártja. A bolti forgalom­ban természetszerűen még hónapokig megtalálhatók majd a régi méretű rugda­lódzók, ingek, kocsikabátok, gumibugyik. Az új csecsemő-méretvá­laszték bevezetéséről kedden a Magyar Divatintézetben sajtótájékoztatót tartottak. Az újságírók kérdéseire Sza­bó Imre ipari, és Lauthán Ferenc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes. valamint a csecsemőruházati ipar és nagykereskedelem képviselői válaszoltak. Elmondották, hogy a csecsemőruházati mé­retválaszték az eddigi 46 he­lyett 68-féle lesz. Az eddigi tapasztalatok szerint a kísér­leti méretmodellek — melye­ket a Magyar Divatintézet egészségügyi szakemberek közreműködésévei dolgozott ki — a próbaértékesítés so­rán megnyerték a vásárlók tetszését. Az ú.i méretek sze­rint minden bébiholmi 7 mé­retben, 50—86 centiméteres testhosszig készülhet, össze­sen kétféle ár 1 esz: a négy ki­sebb. illetve a három na­gyobb méret azonos áron ke­rül forgalomba. A belkereskedelem évente 250—300 ezer csecsemőkorú gyermek öltöztetéséről gon­doskodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom