Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

Az állami Ifjúsági Bizottság díjai Ifjúsági díjjal tüntettek ki volt ifjúsági titkára; dr. Ke­— a gyermekek és a fiata- reszty Béla, Csongrád me­lók szocialista szellemű ne- gyei főügyész; dr. Ormai velésében, az ifjúsági terme- László, a KSH számítás­lési mozgalmak segítésében, a technikai igazgatóságának gyermekek és a fiatalok ér- igazgatója; dr. Ábel László" dekében végzett alkotói, vezérőrnagy, a Belügymi­közművelődési, pedagógiai, nisztérium határőrség po sportszervezői és művészeti litikai csoportfőnöke; Pécsi tevékenységben kimagasló Géza, a pécsi 500-as számú eredményt elért — nyolc kollektívát és 12 személyt. A kitüntetettek: a Bács­Kiskun megyei Tervező Vál­lalat ifjúsági tervező közös­Szakmunkásképző Intézet tanára; Papp József né. a Pamutfonóipari Vállalat ka­posvári Dallos Ida női mun­kásszállásának vezetője; dr. sége; a zalaegerszegi l-es Polcz Alaine, a Semmelweis számú postahivatal Tyeres­kova szocialista brigádja; az oroszlányi általános iskola és nevelőotthon pedagógus­kollektívája; a Pajtás szer­kesztőség munkatársai; a Magyar Televízió Családi Kör című műsorsorozatának Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekkliniká­jának vezető pszichológusa; Dargay Attila grafikusmű­vész, rajzfilmrendező; Lá­zár Ervin író; Goldschmied József, a szegedi Ifjúsági Ház igazgatója és Papp alkotó kollektívája; a Ma- László, a magyar ökölvívók gyár Rádió Nyitrikék című szövetségi kapitánya, műsorsorozatának alkotó A díjakat tegnap, hétfőn a kollektívája; a váci városi Parlamentben az Állami If­KlSZ-kórus; Győr-Adyvá- jósági Bizottság nevében ros lakótelepi tömegsport bi- Pozsgay Imre művelődési zottsága. miniszter adta át. Az ünnep­Ifjúsági díjban részesült ségen részt vett Aczél Szabó Gyula, az MSZMP György, az MSZMP Politi­Veszprém megyei bizottsá- kai Bizottságának tagja. a gának titkára; Varjas Já- Minisztertanács elnökhelyet­nos, a Tolna megyei tanács tese is. (MTI) Népfront­küldöttség Sarlós Istvánnak, a Haza­fias Népfront . Országos Ta­nácsa főtitkárának vezeté­sével népfrontküldöttség utazott hétfőn Görögország­ba. ahol megbeszéléseket folytat a Pánhellén Szocia­lista Mozgalom vezetőivel. NEB-üiés A Szeged városi és szege­di járási Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap. hétfőn ülést tartott. A testület Kal­már József elnök előter­jesztése után meghatározta az idei munkatervet, majd tájékozódott az élelmiszerek­ről szóló törvény végrehaj­tásáról. A NEB megvitatta a lakossági szolgáltatások utóvizsgálatának tapaszta­latait. Megállapította a tes­tület. hogy az elmúlt öt év alatt sokat fejlődött Szege­den a Gelka, az Elektromos Szövetkezet, az AFIT XI. számú Autójavító Vállalat és a Gépjárműjavító Ipari £ Koncepciók és valóság A vízgazdálkodás: egységes rendszer A viz érték, ne pazarol- ez nagyjából megfelel a szélyes, éppen az öntisztulás juk!" — szól a plakát szőve- nyári csúcsfogyasztásnak, következtében, no meg azért (Hiszen a kapacitásokat min- is, mert az ilyen szennyvi­dig a lehetséges maximumra zek kiválóan tisztíthatók, az kell méretezni.) Ám tíz éve ipari mérgekkel kevert a város napi maximális fo- szennyvizek már jóval ve­a kristálytiszta gyasztása még csak mintegy szélyesebbek. hiszen nagyon víz. S vízből folyóinkban is 40—45 ezer köbméter volt, drio4„ <s* »iíp tisztíthatok, s akad bőven, olykor túlzott s azelőtt tíz esztendővel en­mennyiségben is, földjeink- nek is csak mintegy fele. Vagyis tízévenként megkét­szereződött a fogyasztás. S ge az óriási, stilizált viz­osöpp alatt. Valóban érték lenne? Hiszen egy megszo­kott mozdulat a csapon, s már folyik ről nem is beszélve egy-egy belvizes esztendőben. Hát érték lehet az, amiből eny­drágán és alig tisztíthatók, s esetükben az öntisztulás sem jelent megoldást. Nos. a vízügy stratégiája eddig bevált: a Tisza vöL nyi van? Igen, lehet. Mert lyest le is lassul a jövőben, alighanem megfontolandók 2000-ig nincs kizárva, hogy ha ez^ a tendencia valame- gyétől sikerült távol tartani i„ i i ~ i— ^ nagy vízigényű, erötelje­napi 300 ezer köbméter kö­jövőkutatással foglalkozó, jónevű közgazdász profesz- rül lesz csúcsban a szórunk szavai, aki a világ- vízigénye, helyzet s a tendenciák ala­pos ismeretében egy ízben kijelentette: úgy az ezredfor- zet előteremteni sem köny­sen szennyező ivarágakat. S ez az eredmény különösen város fontossá válik annak a tény­, , , ,... , nek a fényében, hogy mind­A szamok legalabbis el- ennek euenére folyóink vi­gondolkodtatóak. Ennyi vi- zeinek mmósege jelentősen dűlőig alighanem az ener­giakérdés lesz a legfonto­sabb a világ számára, utána pedig a víz. Érték tehát máris, s a jö­nyu, s a szükséges beruházá­sok egyre drágábbak, költ­ségesek lesznek, hiszen egy­re messzebb kell menni a várostól a lehetséges forrá­vőben még inkább az lesz sok után. S Szeged még jó Szövetkezet munkája, de az alkatrészhiány még mindig bosszantó akadálya a zavar­talan szolgáltatásoknak. Megalakul a mozgássérültek megyei egyesülete A Rokkantak nemzetközi ki — a gépkocsi-kiutalások látozott, s aki azonosul a éve alkalmából az idén má- nyilvántartása alapján — a szervezet céljával, teljesíti jusban megalakul hazánk- megyében élő mozgássérüi- az alapszabályban leírt köte. ban a Mozgáskorlátozottak teknek. Eddig 182 belépési lezettségeket. Egyesületének Országos Szó- nyilatkozat érkezett az egész. A szervező bizottságnak ki vétsége. Ezt megelőzően több ségügyi osztályra, a jelentke- kell dolgoznia az alapszabály. megye is hozzálátott a helyi zök közül 84-en szegediek, tervezetet, amelyet az ala­egyesíiletek megszervezésé- 16-an a járás községeiben él- kuló ülésen megszavaznak, hez. Vas. Baranya. Borsod, nek. a többiek a megye na- Ott választják majd meg a 9 Fejér. Bács-Kiskun és S£f>l- gyobb városaiban. Rajtuk tagú vezetőséget és meghatá­nok megyében, valamint né- kívül azonban igen sokan le- rozzák a tagdíjak mértékét hány városban már működ- hetnek. akik tagjai lennének is, jövedelemtől függően, tek ilyen szervezetek. A az egyesületnek, az ő jelent- Remélhetően egy hónapon Csongrád megyei fölmérés is kezesüket is várják. belül sor kerül a megyei azt bizonyította, itt is van Az egyesület célja. hogy egyesület alakuló ülésére, létjogosultsága a mozgáskor- segítséget nyújtson a moz- addig azonban számos teen­látozottak egyesületének. gassérültek társadalmi be- dője van a szervező bizott­Tegnap. hétfőn a megyei illeszkedéséhez. Feladaia ságnak. Egyebek között az, tanács épületében gyűltek egyebek között, hogy fölku- hogy utcai bejáratú, lépcső össze a mozgássérült szemé- tassa a körzetében élő moz- nélküli, megfelelő helyiséget lyek képviselői, valamint az gásukban korlátozott em.be- találjanak, ahová nehézsé­a víz. Ha pedig valóban ér­ték, akkor gazdálkodni a feladat Ma­gyarországon az Vízügyi Hivatalra, pátriánkban pedig az ATI­VIZIG-re háruL A vízügyi romlott az utóbbi évtized­ben. Számos teendőnk van tehát annak érdekében, hogy ezt a folyamatot megállít­suk. Például úgy, hogy az ipari technológiáknál előbb­utóbb hulladékmentes mód­helyzetben van, hiszen víz- szerekre térjünk át, hogy a ,s suksegletet egyelőre teljes szt,nnyvíz még tisztítva se mertekben rétegvizekből, Országos kutakból szerzi be. Ám egy­szűkebb re több helyütt kell felhasz­nálni a felszíni vizeket, ahol pedig nincs a település igazgatóságról általában az közelében folyóvíz, egyre él a köztudatban. hogy több gondot okoz a felhasz­reá hárul az árvízvédelem nálás növekedésével a megszervezése, feltételeinek szennyvizek elhelyezése, el­kerüliyn vissza az élővizek­be. (Ennek az a? előnye is meg lehetne, hogy a szenny­vízből sok értékes anyagot is kinyerhetnénk, további hasznosításra.) Hogy ez a jö­vő álma? S drága mulatság? Lehet. De például a Mezp­hegyesi Cukorgyár 15 év megteremtése. Azt már ke- vezetése. Mindkét szempont aiatt egyharmadára csök­vesebben tudják, hogy mun, kájuk jórészt éppen a víz­gazdálkodáshoz kötődik. alapvetően felveti a vízmi- kentette" vízigényét a noseg kérdéseit. Hiszen je­lenleg még bőven van lehe. Ahogyan dr. Vágás István, tőség a szükségletek kielégí­az igazgatóság főmunkatár- tésére. de csak addig, amíg sa mondja: a vízügyi tör­vény s az ATIVIZIG létre­jötte óta alapvető kérdés a vizekkel való helyes gazdál­kodás. De hát hogyan lehet gaz­dálkodni vizeinkkel? Sokféle módon, s nem csupán lehet, hanem kell is gazdálkod­nunk, beleértve azt is. hogy az igényeket maradéktala­nul ki kell elégítenünk, de csakis a szükséges mérték­ben, s meg kell őriznünk hasznosítható készleteinket, például úgy, hogy ügyelünk vizeink minőségére. tech­nológia módosításával. Pél­dául a mosóvizet forgatással, ülepítéssel többször is fel­használják. S a gvár rövid távon sem fizetett rá a megoldásra, amin hosszú tá­von csak nyerhet. A gyár A vízügyi hatóságok — és az ország egyaránt. a vizek minőségében nem következik be komolyabb változás. beleértve az ATIVIZIG-et is — stratégiája mindig is ar­ra irányult, hogy a nagyobb vízigényű és a vizeket erő­teljesebben szennyező ipar­ágakat távol tartsák a Tisza­völgytől. Ez a terület ugyan­is jóval érzékenyebb a víz­hiányra és a vízszennyezés­re is, mint például a Duna völgye. Igaz, a vízhiányon például segíthet a tározás megoldása a vízlépcsők ki­Mint a világon mindenütt, építésével, ám a tározókban itt, a Tisza-völgyben is na- levő vizek jóval érzékenyeb­gyon gyorsan nö a vizfo- bek a szennyező hatásokra. gyasztás. Szemléletesek a mivel lelassul bennük az szegedi adatok. A szegedi vízművek naponta jelenleg sem szabad figyelmen kívül Egyre ésszerűbben és ta­karékosabban kell hát bán­nunk vizeinkkel. S mivel a víz ára is növekszik, s mi­vel egyre több büntetést kell fizetniük — progresszíven emelkedő összegekben — a notórius szennyezőknek, föl­tehetően mindenkinek egyre inkább érdeke lesz e fontos nemzeti kincsünk takarékos használata, minőségének vé­delme. Munkájával ennek szolgálatában áll az ATIVI­ZIG is. Nemcsak azáltal, hogy rendszeresen ellenőrzi öntisztulás folyamata. S azt a. szennyezést, hogy védi —. f" • —— —„„„i, — J ... V V .^CTUI ö/üudu ugvcillieil K1VU1 egyesület politikai, törvé- reket, figyelemmel kísérje a gek nélkül bejuthatnak az mintegy 90 ezer köbméter hagyni, hogy amíg a bioló­nyességi'és szakmai felügye- nekik nyújtott állami és tar. egyesületi tagok. Ch. A. I vizet képes szolgáltatni, s giai szennyezés kevésbé ve­letét ellátó állami és társa- sadalmi segítséget, hozzája­dalmi szervek vezetői, hogy ruljon nevelésükhöz, közre­előkészítsék az alakuló köz- működjön a munkaalkalom gyűlést, keresésében, a szabadidő he. Dr. Rózsa József megyei Íves eltöltésében, formálja a főorvos bevezető szavai után közvéleményt és kapcsolatot j Dohány lÁszlőné dr., a me- tartson a külföldi, hasonló gyei tanács szociálpolitikai szervezetekkel, csoportjának vezetője5 szá- Az egyesületnek tagja le­molt be az eddigi elökészüle- het minden magyar állam­tekröl. Körleveleket küldték polgár, aki mozgásában kor­Két árhullám a Tiszán Apad a Duna a teljes ma­gyarországi szakaszon. A Felső-Tiszán levonulo ár­hullám a Tur. a Szamos es a Bodrog bő vizével meg­duzzasztva Polgár es Tisza­füred között tetőzött. Pol­gárnál ' 55 centiméterre meg­közelítette a korábban mért maximumot, a 733 centimé­teres legmagasabb vízállást. A folyó alsó szakaszán, el­sösorba n a Körösök, s rész­ben a Maros duzzasztó hatá­sara alakult ki a Tisza má­sodik arhuiláma, amely Sze­gednél 865 centimeteres víz­szinttel tetőzött, s mindösz­A malyvádi árvízi sziik­ségtarozoool eddig 42 millió köbrnéler vizet vezettek vissza a Fekete-Körösbe, s így a tározó vízszintje 126 centiméterrel csökkent. Az árvízvédelmi osztagok a tarozoba nyitott két töltés­kapu lezárásához eddig 7300 Köbméter földet használtak fel. A védekezésben több mint 6500-an vesznek részt, s a megáradt folyók men­tén 2216 kilométer hosszú vei 1 vonalat őriznek árvízvé­delmi készültségben. A har­madfokú készültség erői vi­Válasz egy glosszára S zeged önkéntes emléktábla-felelőse, Péter László az. Élet és Irodalom­ban már megint ..megszégyenítette", sarokba térdepeitelte a várost az ország nyilvánossága előtt — mert, úgymond „El­múlt a Krudy-centenárjum, el az. Adyé, a Móriczé, de Szeged elmulasztotta a tisz­teletadásnak és emlékeztelésnek jeleit..'.." A legújabb „mulasztás" adta az ürügyet. nakodva fogadiák, minden harangot rend­re félrever. Pedig Szeged az említetteken kívül szobrot állított Bartóknak; a Belvá­ros egyik legforgalmasabb terét és legna­gyobb művelődési központját nevezte el róla; sajtóorgánuma összeállításokat és sorozatszerüen cikkeket közölt főhajtás­ként, Így együttesen méltóan sokat tett s tesz a város Bartók szellemiségének és ha­nevezetesen, hogv az 1981. február vegén gyatékanak népszerűsítéséért. S talán bi­sze .95 centiméterrel maradt BVázzák a Tiszát Tokajtól el az 1970. évi maximumtol A tejőtést követően most már lassú apadas is kezdő­dött. de csak átmenetileg, mert a hét második felében, vagy a hét végén ismét megemeli a vízszintet a fel­ső szakaszról érkező árhul­lám, s várhatóan ismét 860 centiméter körüli vízállás­sal tetőzik. A mellékfolyók lassan apadnak az áradó Hármas Körös kivételével. Ennélfogva a Tisza alsó sza­kaszán tartósnak ígérkezik az árhullám. Szolnokig és a Hármas-Kö­rös torkolatától a déli or­szághatárig terjedő szakaszt, a Fekete-Körös bal partját, a Hortobágy—Berettyó csa­tornát és a Marost összesen 854 kilométer hosszú véd­vonalon. A tartósan vízzel áztatott gátak mentén t.öl­téftszivárgás és csurgás ellen védekeznek. Munkájukat több mint 600 szállítójármű, 183 munkagép és 132 vfzi­jármü segíti. a Délmagvarorszag Szerkesztőségének be­küldött, Bartók-emléktáblát sürgető glosz­száját a lap nem vallalta föl közlésre. Pé­ter László következtetése — a szerkesztői megjegyzésből, amelyet én fogalmaztam meg. már valóban nem tartalmazott lelke­sedést a centenárium előtt két-három hét­tel. és merőben nem városi állásfo"'íö»s volt — igen sajátos és nagy lendületű. Al­kalmas arra. hogy hangulatkeltésével min­zony ebben nyeri el legfőbb értelmét min­denfajta ünneplés. De vissza az emlék táblához I Péter Lász­ló sok-sok emléktábla-javaslatot tett már — s ezeknek egy része föl is került a vá­ros falaira. Különösen indokolt ez a tiszte­leladási módszer olyan esetekben, amikor valamely szellemi kiválóságunk emlékének apolása ezt a figyelmet kívánja, vagv ná­lunk csak ezt. Csúnya ferdítés Péter Lász­egv-egv jeles évforduló kapcsán tisztelgé­sül tett. dent letöröljön a tábláról, amit a város lótól, hogy a takarékosság elvére vezeti vissza javaslatának mellőzését. Ugyanak­kor sértés a várossal szemben, mert tudo­másunk szerint a javaslata semmiféle hi­vatalos fórum előtt nem járt. tehát hiva­talosan senki el nem utasította. Vegyük most csak Bartókot! Ez a város adta ki Péter László gyűjteményét. Bartók Szegeden címmel; a centenáriumra három hónapon át tartó rendezvénysorozatot szer­vezett a Bartók nevét viselő művelődési központ és meg tizenhárom intézmény, szervezet: ezek között tizennéev nagy hangverseny és több tudományos ülés sze­reoel; megkoszorúzzák Bartók Béla szege- séért efféle erkölcsi di szobrát.. — vaevis felsorolni is nehéz délvezzen magának F ölemlegeti Péter László eevéb javas­latainak sorsát is. s ilyen catój in­dulattal: „Évtizedek óta sürge­tem" ... Ez elegendő ok lenne arra. hogv minden meg nem valósult kezdeményezé­megtorlásokat" enge­néki a saitószabad­volna. milyen tisztelettel. szeretettel és ság? Várom e glossz.a „megtorlását" is, tartalmasan ünnenli Szeged Bartókot. De miként megkaptam már egv másiv koráb­nem történt ez méltatlanul sem sem Móricz, sem Ady eseteben. A baj csuuán annyi, hogv Péter László szinte egyedül önmagát tartia mértékadó­nak. Ha javaslatát bármikor és bárhol vo­Krúdv. bi írásának mellőzéséért, is meglehetősen indrizkrét fultánkíát. A közírói működé'-' pákáin körül is é"~ demes volna azonban addig ken'ilníe égve'! Sz. Simon István vizek minőségét, hogy na­gyon átgondoltan ad ki en­gedélyeket újabb vízhaszno­sításra, hanem azáltal is, hogy folyamatosan kialakít­ják a szempontoknak azt a rendszerét, amelyre nemcsak a jelen, hanem a jövő biz­tonságos vízgazdálkodása is épülhet. Munkájuk a kuta­tásoktól kezdve a tágabb, te­ületi koncepciók kidolgozá-_ sán át kiterjed olyan kérdé'­sekre is. mint például a ter­málvizek hasznosítása s an­nak egységes rendszerének kidolgozása. Hiszen a víz­ügynek, mint engedélye/A hatóságnak kulcsszerepe van a vízgazdálkodás ésszerűbbé tételében. Alapvető felada­tuk. hogy folyomatosan be­folyásolják — átgondolt rendszer alapján — a víz. gazdálkodas részfolyamatait, s hozzájáruljanak az igények és adottságok elvi összehan­golásához. A vízgazdálkodás egységes rendszert alkot. Legjobb pél­da erre talán az olajipar, ahol a jó együttműködés eredményeként maradéktala­nul sikerült biztosítani a vízigényeket, s olyan rend­szert sikerült kialakítani, amely nem szennyezi sem a 'elszíni, sem a rétegvizeket Vagy — iúval kisebb jelen­tőségűként — itt a magvar­hánhesvesi téesz esete, ahol engedélyezték a szűkösen "endelkezésre álló rétegvizek fölhasználását öntözés réljá­-a. mert íey a szövetkezet ízen" v vizel vezetését is meg­áldotta. Korrmler revt°?er tehát a K^íWoiin-'im s olyan i nds-e' a-á'- -e több figyelmet igényel valameny­nyiünktöl. Szávay István

Next

/
Oldalképek
Tartalom