Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

4 Szombat, 1981. március 21. postaláda társszerzőnk az olvasó zománcozott táblákat helyeztek eL A francia és egyben a világirodalom nagy írójáról elnevezett régi utca nevét érthetetlenül magyarosították. Az író Hugó családi névből -valaki- Hugó magyar utónevet csinált, mert a hosszú A-val írott Hugó közismerten magyar utónévÜgy vélem, hogy ez » feltűnő hiba nem méltó egy kultúrájáról nemzetközileg is ismert, és külföldiek áL tal is gyakran látogatott városhoz. A házszámtáblák eL mosódott felirata viszont eL árulja azt ls, hogy a régi felírás minden tekintetben helyes volt*. Üzletről — üzletre Nagyon ritkán ugyan, de előfordul, hogy társszerzőink megírják: vonakodnak levelük szó szerinti, teljes egészében való közlésétől. Fontosnak tartjuk, hogy felvilágosítsuk olvasóinkat: minden lap technikai szerkesztése, véges terjedelme megszabja az Írások hosszát is. Üjságiróbcrkekben az a mondás Járja: ha valaki három gépelt oldalnál többet ír egy témáról, másra is képes. Nos, mindez érvényes Postaláda-Összeállításunkra ls. csak itt még szigorúbb feltételekkel. Ez az egyetlen oldal ugyanis nem 3—4 szerző „műveiből" áll össze, hanem 20—25 levélíró papírra vetett gondolataiból. S célunk az, hogy ha rövidebben, tömörebben Is, do minél több észrevétel, véleménv lásson nanvilágot. Vonatkozik ez az „illetékesekre" is. Általában igyekszünk szó szerint Idézni válaszukat, ám ha túl hosszan fogalmaznak, levelükből a valóban fontos, lényeges mondanivalót emeljük ki. Hogy máa. hasonlóan fontos írásoknak is jusson hely. Szegedi szösszenet Többször járok Tarjánváros Tarján széle nevű utcáján. Illetve szélén, mert az utca másik oldala a temető. Keskeny, betonozott közút ja is van ennek a „szélnek". Az úttest jobb oldalán autók parkolnak, éppen úgy, mint máshol. Ami érdekessé teszi ezt a Tarján széle utcát az, hogy az autók között keréken guruló kukák is sorakoznak. Egy autó, egy koréken gurujó kuka. Két. keréken guruló kuka helyén már lehetne egy autóval parkolni. Nézem a „szélt* és gondolkozom, nem lehetne-e ezeket a kerekeken guruló szemetes ládákat a járdára vagy máshova helyezni, hogy több Lada tudjon a házak előtt megállni? Intézkedni kellene, már csak azért is. mert előfordulhat, hogy valaki névnap után éjfélkor, véletlen egy ilyen kerekeken guruló kukába száll bele, a Ladája helyett... — írja dr. Veress Sándor. Ojhizy Ernő (Nagybecskereki u. 13.) nem érti, miért különbözőek a szokások az egyes élelmiszerüzletekben. Szegény vevő nem győz alkalmazkodni a helyi „szabályokhoz", például, ha frissen vágott, fóliába csomagolt csirkét vásérol. Van, ahol lemérik, mielőtt az eladótérbe vinpék, így az ára ls elolvasható. Van, ahol berakhatja az ember a kosarába, és a pénztárnál levő mérlegen mérik le, ott számítják ki az árát. Olvasónk a szőregi ABC-ben nem tudta mihez tartani magát. A pénztáros nem mérte le a csirkét, visszaküldte, méresse le valahol. A hentespultnál azt mondták, most az egyszer megmérik a súlyát, de legközelebb a zöldségest kérje meg rá. Ki érti ezt? Nem egyszerűbb. amit az újszegedi ABC-ben csinálnak? A hűtőládában levő csirkéken már ott az ár is, amikor a vevő a kosarába emeli. Túl nagy figyelmesség, vagy túL ságosan nagy munka lenne ez? Lajos Istvánná (Csaba ti. 45.) a Csillag téri ABC-ben vásárolt a minap 20 deka párizsit, szeletelve. Odahaza vette észre, hogy leeshetett, mielőtt becsomagolták, mert két-három szelet sáros-piszkos volt, hajszál is tapadt rá. Visszavitte az üzletbe, kl is cserélték az árut. sőt bo. cgánatot is kértek. Olvasónk a többi vásárló érdekében is kérdezi: „Ha %bben az ABCben sem tartják be szigorúan a higiéniai előírásokat, akkor hol? Ezek után nem csodálkozom, hogy piszkosak a kosarak, szaga van a tejhűtőnek, és az eladók köpenyének tisztasága is kívánnivalót hagy maga után. Sajnos ez az üzlet nem állja az összehasonlítást a Retek utcai Csemegével, ott példamutató a tisztaság." Gyűjtenék, de... Szülő, pedagógus, szomszéd — a gyerekekről S. B.-né, mint írja. tiszteli a pedagógusokat, ezúttal izonban mégis neheztel rájuk egy kissé. Na. nem mindegyikre, csak arra az óvónőre, aki nyílt napra hívta a szülőket. Olvasónk félretéve otthoni és hivatali munkát, időt szakított arra, hogy elmenjen, s megnézze kisebbik csemetéje szereplését. Nem tolongtak a szülők, de aki ott yolt. Izgatottan figyelte, fölszólí.tják-e -iát-lányát a matematikafoglalkozáson, jól felel-e vagy sem. Levélírónk kislánya azonban mindvégig hiába jelentkezett, nem került rá a sor. mlg mások kétszer-háromszor is felelhettek. Az édesanya nehezményezi, hogy nem volt aL kalma látni: gyermeke egyáltalán meg tudott volna-e szólalni, ha kérdezik. Sajnálja azt is, hogy megfosztották attól az érzéstől: sikerült bizonyítania édesanyja előtt Az édesanya érzékenységét megértjük, hiszen nyilvánvaló, salát gyermeke miatt ment el a bemutatóra, nem a többi húsz-harminc óvodás miatt. Talán a foglalkozás izgalmában elke-Olte az óvónő figyelmét olvasónk csöndesebb kislánya. Ettől függetlenül oz a helyes, ha a szülők valóban látják, hogyan viselkedik gyermekük az otthoniaktól eltérő helyzetekben. Ez a nevelésben is segítséget nyújL hat Az édesanyát azzal vigasztalnánk: az óvodai oktatásról, nevelésről mégis alkothatott némi képet, s ezt hasznosítani tudja, ha odahaza foglalkozik kislányával. A gyerekek miatti aggodalma adott tollat Papp Jdnosné pedagógus (Szatymazi .u. 27.) kezébe. Mint Rókus üj lakója, megdöbbenten tapasztalta még decemberben, hogy a vakációzó diákok rámerés/.kedtek a tó alig szilárd felületére. A minap a gyerekek egy csoportja ismét „vízre száll". Az építkezés hulladékaiból alkalmi tutajt szerkesztettek, egy tábla hungarocell-lapon billegtek a hullámokon. Az egyik nap azonban bele is borultak, szerencsére ott csak derékig ért a víz. „Kérésem: a tó gazdája javíttassa ki a hibás kerítést. Jön a tavaszi szünet, és közismert a gyerekek horgászszenvedélye, természet iránti érdeklődése, jobb hí. ján biztos letanyáznak a parton. Ne engedjenek „bebúvót" a gyerekeknek erre a veszélyes területre I. A szülők pedig beszélgessenek el velük, ne keressék a vakmerő helyzeteket. Az érteL metlen gyermektragédiáknál nincs megdöbbentőbb hír." A Kővágó házaspár (Szamos u. 7/B) a Postaláda Megértéssel című írására reflektál levelében. Mint nyugdíjasok, ők is „megér, tők", szeretik a gyerekeket, de csak a jól nevelteket Hogy „csacsognának" a lépcsőházban, ez enyhe kifejezés: hangjuk inkább indiánüvöltéshez hasonlatos. Eltűrik azonban, mert tudják, „a gyerekeket nem lehet megkötni". Vannak azonban zajok, amelyek megszüntethetők lennének. A Jcapu évek óta rossz, az IKV nem javítja meg: ahányszor valaki kimegy a házból, vagy bejön. falakat rengető hangon becsanódik, mert rossz a „fékje". A ház előtti kispadról érkező zsivajért azonban már a lakók a felelősek: kamaszok gyülekezőhelye az, ahol nyaranta éjfélekig folyik a tere-fere. A környék nyugalmát a motorjukat túráztató fiatalemberek is földúlják, így aztán se éjjele, se nappala — saját otthonában — sok-sok családnak. Van csendrendelet, írják olvasóink, csak éppen ki figyel oda, hogy ezt betart ják-e. Nem tudnának tenni valamit a házfelügyelök a lakók nyugalmiért? Az ajtó ..megfékezése" biztosan az IKV feladata, a gyerekeké meg elsősorban a szülőkre tartozik. Üton-útfélen halljuk: népgazdasági érdek, hogy gyűjtsük össze a hasznos hulladékokat, ne dobjuk a szemétbe. S aki megfogadja a kérést? Megesik, hogy csalódik. Köves Gábor (Csantavéri u. 37.) a dorozsmai MÉH-telepen szerzett rossz tapasztalatokat. Szerinte, ha valaki papirt visz oda, úgy veszik át, mintha szívességet tennének. „Sem a hulladékért sokat szaladgáló gyereket, sem a cipekedő felnőttet nem tisztelik." Csak az efféle bánásmód nehogy kedvét szegje a népgazdaság érdekét már megértő gyűjtőknek. „Tévé, rádió, újságok emlegetik, milyen fontos a hasznos hulladékok gyűjtése. De nem elég erről beszélni. tenni lg kellene érte valamit" — írja Cs. E. A Szent István téren az átvevőhely megszűnt, akár a Hámdn Kató utcában. Kellene Alsóvároson is egy mozgóátvevő, hogy a papírt, a vasat odavthetné a lakosság. A Lu. mttmba és a Szivárvány utca sarkán levő telek is alkalmas lenne erre — Írja olvasónk, aki maga 16 sok vasat össze tudna gyűjteni, de távolra nem tudja elcipelni. A 20-án, tegnap kezdődött lomtalanítási akció, amely április 28-ig tart, talán enyhít ezeken a gondokon, hiszen, mint már megírtuk, ebben részt vesz a MÉH vállalat is: egy-egy lakókörzetből. meghatározott napon elszállítja a hasznos hulladékokat. Környezetrombolás A környezetvédők mellett sajnos igen szép számmal tevékenykednek a környezetrombolók is. Ezen a héten az 6 bemutatásukra is vállalkoztak levélíróink. S. J.-tdl megtudtuk: a két éve lebontott, Nemestakács utca 35. szám alatti ház helyén tégla, vályog, fahullalék éktelenkedik, sőt a szomszédok jóvoltából most ez az elkerítetlen terület szemétlerakóhellyé ls vált. Érthetetlen, miért alakítanak kl az emberek egy fertőző gócot maguk körül, mihelyt terület kínálkozik rá, holott hetente háromszor jár a szemétszállító autó az utcábaa Ügy látszik, szigorú bírságolás nélkül nincs hatásos nevelés. Játszótérrombolókról ír levelében Zalavári József (Vág u. 3/B). A Hóbiárt étterem mögötti téren szánalmas képet nyújtanak a hajdani kerítés lelógó maradványai. A pusztítók nyilván nem kisgyermekek voltak. Hasonló a látvány a Vág. az Ács és a Cső utca határolta téren is. Ott a homokozóban eső után áll a víz, a gerendahinta láncai leszakadtak, az aszfaltozott pálya nincs bekerítve, az élősövényt a labdázok tönkretették, az autók a füvön parkíroznak. Nem kellene ismét „föltalálni" a parkőr „ihtézményét?" — kérdezi értékeinkért aggódó olvasónk. K. E. a Bokor utca 14. számú ház előtti fák sorsa miatt fogott tollat. Még a múlt nyáron egy csomó téglát öntöttek egy autóról az útra, megsértve a fék törzsét. A gazdátlan téglarakás azóta is ott áll, veszélyeztetve a fák életét Olvasónk szerint, ha a tulajdonos — föltehetően az IKV — emberei sorba raknák a téglákat, az egyik fát még meg lehetne menteni. Dr. Tury Gézáné (Retek v. 7/A) a Bika-tó melletti kiserdő padjait, hangulatos szalonnasütő helyeit, félti, alig két-három évesek, és pusztító kezek máris megrongálták őket. Valamit tenni kellene a rongálok megfékezésére. Sorokban Hugó vagy Hugó Vietor? Budapestről, a Bem rakpart 26-ból küldött levelet a szegedleknek dr. Mádai Lajos, akit sok kedves emlék fűz városunkhoz. Visszavisszatérő vendégünk is, aki a sok épülő új meüptt észreveszi a hibákat is. „Nem kis megdöbbenéssel kellett látnom azonban, hogy a belvárosi Victor Hugó utca valamennyi sarkán új Decemberben megadtuk egyik olvasónknak a Pécsi Kesztyűgyár címét. » motoros levélírónk mcst örömmel — és köszönettel — közli: egy pár valódi pécsi kesztyű mások által Irigyelt tulajdonosa. Értesülései szerint a szegedi üzletekbe is érkezik hamarosan ebből a keresett cikkből. Bökönyi György (Orsóval u. 14.) a Bartók Béla Művelődési Központban működő Belvárosi klub programjait dicséri, s a legutóbbi, jól sikerült nőnapi ünnepségért mond köszönetek Névtelenül, bár 60 lakó nevében megfogalmazott levelet is hozott címünkre a postás. Névtelensége ellenére közöljük, mert gondjuk valóban megkeserítheti az ott élők mindennapjait. Az Alsó. kikötő sor 6. számú, tízeme letes ház liftje rendszeresen elromlik. Legutóbb 13-án délelőtt javították, de délutánra már használhatatlan volt Nem küldhetne hozzáértő szerelőt és megfelelő alkatrészt a JAVSZER? — kérdezik anonym levélíróink. összeállította: Chikán Ágnes Mondja meg a Délmagyarországnak... Fog fáját ét foxi Postaládánkban többször hangoztatjuk, hogy névtelen levelekkel nem foglalkozhatunk, találkozónk meghirdetésekor viszont föloldottuk ezt a kötöttséget- Ennek Is, annak is oka van. Gyakran előfordul. hogy levélíróink a maguk oldaláról nézve mondanak súlyos ítéleteket, noha a tények alapos ismeretében talán másképpen. lehet, hogy enyhébben fogalmaznának. Ismeretlen embereknek nem vállalhatjuk a háborgásait, hiszen alkalmunk sincsen meggyőződni róla, hogy tiszta szándék vezeti tollát. Meglepett bennünket, hogy igen sokan éltek most a névtelenség lehetőségével olyankor is, amikor a külső szemlélő megítélése szerint az óvatosságot semmi nem magyarázza. Van. aki egyszerűen nem szereti, ha neve szerepel az újságban. Mi viszont azt szeretnénk, ha elhihetné mindenki, hogy véleményének kimondásáért hátrányt nem szenvedhet. Tagadhatatlan. hogy a demokratizmus szekere erre halad, de azt is el kell ismernünk, hogy néha szemrehányást kap. aki hozzánk fordulva tár föl kényes históriákat, sőt alkalmanként zaklatásra is van példa. G. Éva is kéri. ne írjuk ki nevét Egyik indoka így hangzik: „Ha a férjem tudná, hogy a bennem levő zúgolódás fogatott tolla t velem, biztos vagyok . benne, hogy ellenezné, ezért őt nem akarom belekeverni." Ez is szempont, kívánságát tiszteletben tartjuk. „Arra kérném Önöket. tegyék lehetővé az újságban, hogy legyen egy olyan szerv, ahol bárki elmondhassa kívánságát és az ő problémáját. Ezt azért kérem. mert mindeddig nekem se lett volna bátorságom, hoav névvel és címmel ellátott levélben mondjam el bármiről véleményemet." Levélírónk külön „szerv"-re gondol, mi inkább azt mondjuk, ott kellene mindenkinek előadnia kívánságát és elmondania problémáját ahol annak értelme van. Ha munkahelyi gondjai vannak. akkor ott, ha lakásszövetkezeti. akkor annak a tagértekezletén, küldöttgyűlésén. vagy közgyűlésén. Lehet hogy zsákutcába fut panaszával, föltétlenül szükség van fölsőbb fórumra is. Vannak is ilyen fórumok. Azért nem soroljuk föl őket mert nem győznénk, anynyi van. és rátalálni is nehéz. Példák százait tudnánk elősorakoztatni arra. ha valaki fejébe veszi, hogy igazságát megkeresi, meg is találja. Azt nem mondjuk, hogy mindig könnyen, sőt azt ls tudjuk, hogy az első-második sikertelenség elveheti aok embernek a kedvét, de ha még több „szerv"-et iktatnánk közbe. Inkább bonyolódna a dolog. Az is meggyőződésünk, hogy sok olyan eset adódik. amikor semmiféle föllebbviteli fórum nem segíthet egyszerű ráhatással. Levélírónk hosszú bevezető utáni valódi panasza, hogy fogászati szakrendelésen — üzemi fogászatot említ — az orvos ráér. a betegek, a fogfájós emberek hosszú sorban várakoznak, de ha ugyanahhoz az orvoshoz magánbetegként megy el, sokkal gyorsabban leli gyógyulását, és talán kíméletesebben is bánnak vele Gyógyító hivatásból fakadó felelősségről van itt szó, ha Igaz az állítás, súlyos vétségről is. Súlyoa mulasztásokat pedig észre kell vennie a munkaadónak is, az ellenőrzésnek is. Külső figyelmeztetőre nincsen szükség. aki saját rendelőjében okosabb. tehetségesebb ét képzettebb, mint az üzemiben. azzal az üzemnek nem szabad egyezséget kötnie. Igazat adunk ólvasainknak abban, hogy az üzemi orvosi ellátást több oldalról is szemügyre kell vennünk. Jó a dolgozónak, ha hamar szabadulhat meg a bajától, de jó a gyárnak la. ' hiszen az egészséges dolgozó jobban dolgozik. G. Eva fontos következtetése: „Ezt nem lehet szó nélkül hagynom." Több munkatársa példájára is hivatkozik. Csak azt a tanácsot adhatjuk. velük együtt sürgesse a megoldást üzeme vezetőinél. vagy a szakszervezetnél. Ha netán fáradozása eredménytelen lenne, forduljon a városi tanács egészségügyi osztályához. H. Károly a taxira panaszkodik. „Január 16-án taxit hivtam, 15 perc után megérkezett. Beültünk, én és társam a vezető mögött foglaltam helyet. Odaérve a számla 40 forint. Roppantul sokalltam három kilométeres útért, de szó nélkül fizettem. A társam mondta: láttad a taxiórát? Amikor beültünk. 18 forintot mutatott Ismeretem szerint üres taxiórával kell kiállnt Minap az orvosnál több idős ember panaszolta, akárhányszor taxit hítynak, mindig húsz forintot mutat induláskor az óra. Ha szóváteszik, ez a válasz: ha nem tetszik, kiszállhat! Levelet írtam a Volán Vállalatnak. meggyőzőnek egyáltalán nem mondható választ kaptam: Í

'ájékoztatjuk. hogy 1981. anuár 1-től kizárólag a budapesti Volán-gépkocsik állnak kl üres taxiórákkal, a szegediekre ez nem vonatkozik." Ügy tűnik', megint van egy szempont a főváros és a vidék szétválasztására, mintha egyikben másfajta állampolgárok laknának. Erre már nem lehet úgy válaszolni, ha nem tetszik, kiszállhat Nyilván meggyőzőbb magyarázatra lenne szükség ha van egyáltalán elfogadható magyarázat Mi hadd sajnáljuk most azt a szellemi energiát. amelyet a taxióra föltalálásába, tökéletesítésébe eddig belefektettek a konstruktőrök, és azt az anyagi áldozatot, amellyel beszerelték a gépkocsiba az okos szerkezetet, illetve amellyel tarifaváltozáskor rendszeresen átprogramozzák, ha egyszer úgyis a taxis szándékán múlik, mennyit fizettet velünk. A vállalatnak üzleti érdeke is, hogy olyan megoldást dolgozzon ki. amely vitára okot nem adhat. Szívesen szolgálnánk az ő érdekeit is. és közzétennénk egyértelmű válaszát, esetleg teljes díjszabását is. Jósolgatni semmiképpen nem akarunk. de tudunk olyan vállalatot, amely addigaddig rázta le magáról ügyfeleit, amíg kuncsaft nélkül maradt. Az udvarias fölvilágosítást soha nem pótolhatja a ha nem tetszik, kiszállhat vállrándítása. Természetesen nem menti a taxist, hogy induláskor megnézte-e utasa az órát. vagy nem, mégis arra buzdítunk mindenkit, azonnal kérjen magyarázatot. még elindulás előtt