Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

6 Szombat, 1981. március 21. Fenn kell tartani Se elet-nyugati erőegyensúlyt Szocialisfa és szociáldemokrata pártok tanácskozása Párizsban Szovjet védelmi erők # Párizs (MTI) A fegyverkezési verseny folytatódása ellen, a kelet­nyugati stratégiai tárgyalá­sok mellett foglaltak állást a nyugat-európai szocialista és szociáldemokrata pártok kép­viselői. akik a francia szo­cialisták kezdeményezésére tartottak értekezletet csü­törtökön és pénteken Pá­rizsban. A tanácskozásról nem adtak ki közös közle­ményt. A megbeszéléseket záró nemzetközi sajtóérte­kezleten azonban számos kö­zös pontot emeltek ki a kü­lönböző, igen eltérő helyzetű szocialista és szociáldemok­rata pártok képviselői. A holland Joop dcn Uyl, aki az EGK-hoz tartozó or­szágok szocialista és szociál­demokrata pártjai szövetsé­gének elnöke és a sajtóérte­kezletet vezette, elmondotta, hogy a résztvevők megvitat­ták a jelenlegi biztonsági helyzetet, a kelet—nyugati viszony alakulását, az eny­hülés előmozdításának lehe­tőségeit, az új amerikai kor­mányzat hivatalba lépésével járó változásokat. A szocia­lista és szociáldemokrata pártoknak minden tőlük tel­hetőt meg kell tenni az atom­fegyverkezési verseny mrgál­litasácr.t — mondotta Joop dén UyL Valamennyi résztvevő párt kifejezte óhaját, hogy a le­hető leghamarabb kezdődje­nek tárgyalások az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a SALT-folyamat foly­tatásáról és a középható-tá­volságú atomfegyverekről, az úgynevezett eurostratégiai rakétákról. A sajtóértekezleten Villy IBrnndt, a nyugatnémet SPD, Karéj vmn Miért, a Belga Szocialista Párt, Francois Mitterrand, a francia? szocia­listák. Pietro Longo, az olasz szociáldemokraták. ; Felipe González, a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt álláspont­ját ismertette a leszerelés és a biztonság kérdéseiben. Sokan kérdezték, hogyan értékelik a szocialista és szo­ciáldemokrata pártok Brezs­nycrnek. a szovjet pártkong­resszuson elhangzott, a kö­zépható-távolságú rakéták telepítésének ideiglenes be­fagyasztását indítványozó ja­vaslatát Noha ebben a kér­désben a részt vevők állás­pontja között különböző ár­nyalatok figyelhetők meg, valamennyien úgy értékel­ték, hogy Leonyid Brezsnyev javaslata üdvözlendő lépés. A belga Karel van Miért a kis NATO-tagországok szo­ciáldemokratáinak vélemé­nyét összehangolva azt hang­súlyozta, hogy amíg Dániá­ban és Norvégiában nem is tervezik az amerikai raké­ták telepítését Hollandiában a közvélemény ellenzi azt, Belgiumban pedig a szüksé­ges kelet—nyugati tárgyalá­sok eredményétől teszik függővé. A szocialista és a szociáldemokrata pártok ál­talában a kelet—nyugati egyensúly fenntartása mel­lett foglaltak állást a fegy­verzet csökkentése alapján. Ha¥asi Ferenc hazaérkezett az NDK-bél 0 Budapest (MTI) Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki a Német Szocialista Egv­ségpárt Központi Bizottságá­nak meghívására március 19—20-án a Német Demok­ratikus Köztársaságban tar­tózkodott. pénteken hazaér­kezett. Havasi Ferencet fogadta Erich Honecker. a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra. a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. Megbeszélést folyta­Air. Pipes tételei Vajon egy kormány­tisztviselő — kényes, fon­tos pozícióban — képviseli a kormányzatot vagy sem? A kérdés korántsem költői, amelyekre nem szokás vá­laszt várni. Ellekezöleg. a lehető legkonkrétabb. Még­pedig a Pipes-ügy kapcsán. RichaTd Pipes, a wa­shingtoni Fehér Ház nem­zetbiztonsági részlegének vezető szovjet-szakértője a minap nem átalotta azt kö­vetelni a Szovjetuniótól, hogy „rendszerét változtas­sa meg", máskülönben „a háború elkerülhetetlen". Vagv is Mr. Pipes tétele szerint amennyiben Moszk­va nem mond le jelenlegi társadalmi és gazdasági rendszerének építéséről, s arról a politikáról, amely százmilliók szemében egy­értelmű az enyhülés és a leszerelés vívmányainak védelmével, akkor majd fegyverrel bírják rá állás­pontjának megváltoztatásá­ra. Különben is. a jeles tisztviselő szerint az eny­hülési politika már a múl­té. S hogy még egy baklö­véssel tetézze kirohanását a Szovjetunió ellen. Pipes alaposan megdorgálta az NSZK külügyminiszterét is. Gemcher ugyanis — Pipes szerint — „nyomást akar gyakorolni" az amerikai kormányra az új külpoliti­kai irányvonal megváltoz­tatása céljából. Jókora botrányt, kavartak a kijelentések. A Fehér Ház szóvivőié elhatárolta a kormányt Pipes szavaitól Haig külügyminiszter pedig sebtében levelet Irt Bonn­ba. hogv bocsánatot kérjen kollégájától. Persze nyilatkozatokkal és mosakodó Ievé'lel aligha lehet pontot tenni a fel­tűnő ügy végére. Jó lenne, ha egyszer már a hivatalos Washington is félreérthetet­lenül kinyilvánítaná szán­dékát: hajlandó-e az eny­hülés. a leszerelés ügyében együttműködni a világ na­gyobbik felével vagy sem? Ahhoz ugyanis nem férhet kétség, hogy — bizonyos eltérő álláspontok és rész­kérdésekben fennálló né­zetkülönbségek ellenére — az emberiség túlnyomó többsége el akarja kerülni a harmadik világháborút ki akar térni a nukleáris katasztrófa elől. Richárd Pipes a kisebb­séghez tartozik. Azokhoz, akik szeretnék „a háború elkerülhetetlenségének" té­telét rákényszeríteni az emberiségre. Olyan csopor­tosulás tagja, amely a vi­lág dolgait az amerikaiak szája íze szerint óhajtja rendezni. Nem csoda, hogy Józanabb washingtoni kö­rökben akadt, aki egyszerű­en ostobának minősítette Pipes nézeteit, s jószerivel magát a szakértőt is. Ezzel persze semmi nincs elintéz­ve. Pipes és a vele azo­nos nézeteket vallók — sajnos, maga az amerikai külügyminiszter: Alexander Haig is. legutóbb a képvi­selőházban — továbbra is ragaszkodnak Washington „új politikai irányvonalá­hoz". Ami nem egyéb, mint szovletellenes kirohanások­kal tarkított gorombáskodá­sok. Mint ilyenek, aligha alkalmasak a világ gond­jainak közös erőfeszítése­ken alapuló. tárgvalásos megoldására. a kelet— nvugati kapcsolatok ápolá­sára és kölcsönös előnyö­kön nyugvó gyarapítására. Gyapay Dcnes tott Günter Mittaggal. az NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A szívé­lyes és elvtársi légkörben le­zajlott találkozón vélemény­cserét folytattak a két párt előtt álló gazdaságpolitikai feladatokról és a gazdaság­irányítás kérdéseiről, majd Gerhard Schti remek. az NSZEP Politikai Bizottsága póttagjának, az NDK állami tervbizottság elnökének rész­vételével áttekintették a két ország gazdasági együttmű­ködésének továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos feladatokat. Havasi Ferenc meglátogat­ta az NSZEP Központi Bi­zottsága szocialista gazdaság­irányítási intézetét. Felkeres te a lipcsei nemzetközi vá­sárt. megtekintette az NDK szerszámgépiparának, elekt­ronikai és elektrotechnikai iparának, mezőgépgyártásá­nak legújabb termékeit, vala­mint a jénai Carl Zeiss Mű­vek és a fogyasztási cikkeket gyártó ipar kiállítását, vala­mint a székesfehérvári Vi­deoton gyár bemutatóját A vásárlátogatás .során találko­zott Günther Kleiber minisz­terelnök-helyettessel, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak póttagjával. Rudi Geor­ginái és Werner Buschman­nal. az NDK szerszám- és feldolgozó gépipari .illetve könnyűipari miniszterével, valamint több kombinát ve­zérigazgatójával. Parlamenti küldöttség látogatása 0 Caracas (MTI) A magyar parlament kül­döttsége Péter Jánosnak, az országgyűlés alelnökének ve­zetésével 1981. március 17— 19. között hivatalos láto­gatást tett a nemzeti kong­resszus meghívására a Ve­nezuelai Köztársaságban. A küldöttséget fogadta dr. Go­dofredo Gonzalez, a kong­resszus elnöke és dr. Jósé Alberto Zambrano Velasco külügyminiszter. Péter Já­nos meghívást adott át ma­gyarországi viszontlátogatás­ra a nemzeti kongresszus küldöttsége számára. . Vádak és tények A nem létező szovjet fe­nveffet&f "úgy találják Nyu­gaton, mintha a Szovjetunió megbontaná a NATO és a Varsói Szerződés között ki­alakul: katonai hadászati egyénsúlyt Azt vetik Moszk­va szemére, hogy egyoldalú katonai előnyök megszerzé­sére törekszik, a tényleges védelmi szükségleteknél na­gyobb, „fölösleges" katonai potenciált teremt E spe­kulatív vádak megsemmisí­tő bírálatát adta Leonyi'd Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán tartott beszá­molójában. A két katonapolitikai szö­vetség közötti viszonylagos erőegyensúly ténye vitatha­tatlan. Komoly államfér­fiak, közöttük a Nyugat kép­viselői, nemegyszer elis merték ézt az utóbbi idő­ben is. Létének bizonyíté­ka többek között az, hogy a Nyugat kénytelen volt bele­egyezni a fegyverzetkorláto­zási és fegyverzetcsökkenté­si tárgyalásokba; ha erőfö­lénye lenne, nem tette vol­na ezt. „A Szovjetunió és az USA, a Varsói Szerződés és a NATO közötti katonai­hadászati egyensúly objektí­ve a béke megőrzését szol­gálja Földünkön. Nem tö­rekedtünk, és nem törek­szünk katonai fölényre a másik féllel szemben. Ez nem a mi politikánk. De azt sem engedjük meg, hogy velünk szemben te­gyenek szert ilyen fölény­re" — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev. A jelenlegi egyensúlyt igen magas szin­ten értük el. A felelősség ezért korántsem a Szovjet­uniót terheli. A fegyverke­zés fokozása a Nyugat ré­széről kezdődött, majd foly­tatódott Az atomzsarolás elkerü­lése, az ország biztonsága és függetlensége érdekében a Szovjetunió kénytélen Volt már a második világháború utáni nehéz gazdasági hely­zetében hozzáfogni a meg­felelő védelmi erő fejlesz­téséhez. Akkoriban szintén rágalmazták, elvitatták azt a törvényes jogát, hogy meg­teremtse a szükséges egyen­súlyt A szovjet fegyveres erők állománya, ellátottsá­ga és bármilyen agressziós csapással szembeni felké­szültségének szintje csupán a külső fenyegetés kénysze­rítő következménye. A Szovjetunió senkit' sem ké­szül megtámadni, senkivel kapcsolatban nem támaszt területi vagy bármilyen más igényeket nem fenyeget senkit erejével. E vitatha­tatlan tényekből követke­zik. hogy a Szovjetunió ka­tonai doktrínája, mely meg­határozza az ország kato­nai erőfeszítéseinek irányát és méreteit, kizárólag vé­delmi jellegű. A „fölösle­ges" védelmi erőkről szóló vádak teljesen alaptalanok. A Szovjetunió egyáltalán nem érdekelt a fegyverke­zési hajsza fokozásában. El­lenkezőleg. a védelmi szint biztosításakor csupán az or­szágot fenyegető katonai ve­szélyt mérlegeli. A szovjet fegyveres erők szigorúan védelmi jellegét más tények is bizonyítják, amit szintén szívesen el­hallgatnak Nyugaton. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai fegy­veres erőinek létszáma ki­1981. február 19-én elveszett a Hódmezővásárhelyi Közüti Építő Vállalat alabbi szövegű bélyegzője: HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖZÚTI EPÍTÖ VÁLLALAT 2. SZEGED FUVARIG AZOLAS 43 Bélyegző használata érvénytelen! sebb, mint a NATO-é. Ezek fiSfslSffii és fegyverze­te nemcsak, hogy évek óta azonos szinten van, de bi­zonyos mértékig csökkent is a korszerűsítés következté­ben. (TI yen korszerűsítést a NATO is végrehajt, csak sokkal nagyobb mértékben. Elegendő, ha szemügyre vesszük a NATO légierejét és tüzérségét). A Szovjet­unió az utóbbi r tíz évben többször csökkentette kato­nai költségvetését • is. Nin­csenek katonai' támaszpont­jai idegen területeken, me­lyek támpontul vagy hídfőül szolgálhatnának a más ál­lamok elleni támadáshoz. Ig.y van ez annak ellené­re, hogy a Szovjetuniót és szövetségeseit a szó szoros értelmében katonai — fő­leg amerikai támaszponthá­lózat veszi körül. Az Egye­sült Államok és NATO-part­nerei mégis fokoezák erő­feszítéseiket — nyilvánva­lóan azért, hogy katonai té­ren fölényre tegyenek szert. Amennyiben a tőkés orszá­gok továbbra is elnyújtják a fegyverkezési verseny meg­fékezésével és a leszerelés­sel kapcsolatos tárgyaláso­kat, a Szovjetuniónak „fi­gyelembe kell vernie ezt a tényt" — mondotta Leo­nyid Brezsnyev. Ugyanakkor a szovjet állam vezetője teljes komolysággal hang­súlyozta: „Az a törekvés, hogy igyekezzünk egymást legyőzni a fegyverkezési ver­senyben, hogy győzelemre számítsunk egy atomháború­ban, veszélyes őrültség". Szvjatoszlav Kozlov (APN—KS) KIHÍVÁS AFRIKA ELLEN Több fekete-afriftai vezető tiltakozásába ütközik a Reagan-kormányzatnak az a törekvése, hogy meg kí­vánja változtatni az ame­rikai kongresszus által 1976­ban hozott törvényt, amely megtiltja az Egyesült Álla­moknak az angolai lázadó szervezetek támogatását. Shehu Shagari nigériai el­nök londoni hivatalos láto­gatásán csütörtökön kijelen­tette: „Rendkívül súlyos helyzetet idézne elő, ha az Egyesült Államok valóban segítené a lázadó angolai szervezeteket... Ha ezt megtenné, ez kihívás len­ne nemcsak Angola, hanem egész Afrika ellen is". DIVSZ-LEVÉL REAGANHEZ A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Bejrútban ülésező végrehajtő bizottsá­ga levelet intézett Ronald Reaganhez, az Egyesült Ál­lamok elnökéhez. A tanács­kozás résztvevői levelükben rámutattak, hogy az Egye­sült Államok jelenlegi po­litikája fokozza a nemzetkö­zi feszültséget, és a kataszt­rofális következményekkel fenyegető nukleáris háború veszélyét. Felszólították az amerikai kormányt, hogy az enyhülés és a leszerelés ér­dekében lépjen mielőbb a politikai realizmus útjára, szakítson a hidegháború, a nukleáris diktátum irányza­tával. SZTRÁJK­KÉSZÜLTSÉG A PAP-hirügynökség je­lentése szerint csütörtökön Bydgoszczban egy csoport elfoglalta a vajdasági tanács épületét. A csoport tagjai figyelmen kívül hagyták n Vajdának és a vajdasági ügyésznek azt a felszólítá­sát, hogy hagyják el az el­foglalt helyiségeket. A rend helyreállítása érdekében és a tanácsi hivatal normális munkájának biztosítására a vajda értesítette a rendőr­séget. A csoport tagjainak egy része elhagyta az épü­letet, az ellenállást tanú­sítókat kivezették. A Szoli­daritás szakszervezet sztrájk­készültséget rendelt el. A Szőregi Zöldség-Gyümölcs Szakcsoport — Algvőn — fólia sátor építéséhez teriiletet és termáivíziütést biztosit Az érdeklődők jelentkezését a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ élelmiszergazdasági főosztályára, vagy a 14-907-es telefonon várjuk. (Szeged. Szt. István tér 4.) SZEGED ÉS VIDÉKE ÁF^SZ C90PT0IIRIST m TÁRSASUTAZÁSOK AUTÓBUSSZAL SZEGEDRŐL NYUGAT- EURÓPAI KISKÖRŰT Velence—Garda tó— Zürich—Eichtenstein— Innsbruck—Bécs 1981. június 9—19 lg, 8 nap. Részvételi díj: kb. II 350 Ft + útlevél + költőpénz. PRÁGA—MÜNCHEN Brlinn—Prága— München—Salzburg— Bécs 1951. július 4—10-ig. 7 nap. Részvételi díj: kb. 3890 Ft + útlevél + költőpénz. BULGÁRIA—ISTANBUL 1981. május 31—június 8. Részvételi díj: kb. 6609 Ft + útlevél + költőpénz. ÜDÜLÉS RIMINIBEN Velence—Hí mini— San Marino—Firenze 1981. szeptember 11—21. 11 nap. Részvéten díj: kb. 8(119 Ft + útlevél + költőpénz. BECS 1981. július 4—7., X július 28—29.. augusztus 26—29. Részvételi díj • kb. 3«üfl Ft + útlevél + költőpénz. KÖRUTAZÁS ERDÉLYBEN Kolozsvár— Marosvásárhely— Gyilkos tó—Békás szoros— Tusnádfürdő—Brassó— Déva—Vajdahunyad— Arad 1981. július 25—31., 7 nap. Részvételi díj: kb. 4150 Ft. ERDELY Nagyvárad— Kolozsvár—Torda 1981. április 23—26. Részvételi díj: kb. 2200 Ft Jelentkezés és részletes felvilágosítás: CCOPTOURIST Szeged, Kelemen o. 2. Tel 12-158. és a megbízott takarékszövetkezeteknél. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom