Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

8 Csütörtök, 1981. március 19. Bűvös felelőtlenség Rádiózás közben újabb információkkal gazdagodott a logikai játékkal kapcsolatos tudásom. Az igazság az. hogy jó ideia so­kallom. szinte hetente lehet olvasni, halla­ni valamit az elbűvölően szellemes játék­ról. de kis ország vagyunk, s örülünk a világhírű terméknek, ha oly kicsi is az va­lójában. De legalább a füstje nagy! Ez duz­zasztja nemzeti öntudatunkat hovatovább a magyar—angol 6:3-hoz hasonló lesz! Nemrégiben azonban igazán tanulságos ri­portot hallhattak az EstJ Magazin hallga­tói. A lényege az, hogy valaki vagv vala­kik hanyagsága folytán a bűvös kocka ma már nem kizárólag magvar gyártmány, pe­dig sem gyártási, sem forgalmazási jogáról nem mondtunk le. hanem — most iön a meglepetés — az ünneplés közepette nem szabadalmaztattuk. A megkérdezett illetékes azt a tanulsá­got vonta le mindebből, hogv nem a pel­lengérre állítás, hanem az ilven ügyekben való jártasság megszerzése érdekében kell megkeresni, ki és mit mulasztott. Engem ez döbbentett meg igazán! Léo­ten-nvomon azt halljuk, hogy minden egves devizaszerzési lehetőséget ki kell használnunk, még ha kicsiny is az. Mert sok kicsi sokra megv. Azt is tud luk. hogv sikeres külgazdálkodásra szoruló országunk külkereskedőnek ismernie kell a monopol­helyzet megszerzésének és kihasználásának módját és lehetőségét. Nem először fordul elő salnos. hogy cse­kély kiadás megtakarításával" lelentős de­vizabevételtől fosztottuk meg népgazdasá­gunkat, Igazából nem ls ez döbbentett meg, hanem az a régi-régi szemlélet, hogv a díszfelvonulás után kiderülő hiányosságok még mindig egvütt lárnak a személves fe­lelősség takargatásával. Társadalmi tulajdonosi kötelességünk, hogv a ránk bízott munkát mindannyiunk jóléte érdekében tudásunk legmagasabb szintjén végezzük. Ha hibázunk, annak arányában viseljük a felelősséget — tulaj­donostársaink érdekében. Büntetlen fele­lőtlenség újabb felelőtlenségre bátorít. Mi lesz, ha a bűvös kockánál nagvobb jelen­tőségű magvar szabadalom marad oltalom nélkül? Hódi Lajos Ballagás Színes magyar film. Irta: egyelőre nem tud mit kezd* A viták, a monológok né­Nagy András és Almási Ta- nl vele- Az adott társadalmi melyike, a szituációk egyike­más. Fényképezte: Márlássy közegben történő mindenféle másika, egy-két reakció (pél­Ferenc. Zene; Edda Müvek és lázongás reménytelenségéről dóul az öngyilkossági kísér­Neoton Família. Rendeste: szándékozott volna illusztrá- let) kifejezetten kimódoltnak ciót készíteni, ám a leghét- tűnik. Akár a dramaturgiai­köznapi bb valóságtartalmak laS különösen fontos szerepet és a modellezés birkózása - Pe\er 3ateka' égül őt magát gyűrte le. Aj«•**» Mente, József ver­, , , ., beli gimnáziumigazgatoja és Kérdezzük meg akármelyik a ^^ (lcülftnöeen TakAc, Almási Tamás. Főbb szerep­lők: Hajdú Agi, Takács Kati, Mentes József, Csendes László, Horváth Péter, Egy gimnáziumi osztály föllázad, avagy modellezni tudni kell. Így lehetne aum- országban ugyan hol fejeznek ^.zoíit nem hagy kétsé mázni Almási Tamás első be'jóval tíz óra előtt egy aza- t*B VU"°nl ° °agy * önálló játékfilmjét. Az első lagavató bált? Avagy: egy percekben olyan képeket lát- alkoholos buli éjszaka után ni, hogy már-már lelkesen egy egész osztály akár egyet­köszönthetnénk a magyar len napig is tud-e olyan egysé­filmes újrealizmus legújabb ges és sziklaszilárd maradni, termékét: a szalagavató bál mint a filmbéli IV/C a peda­gógusi „önkény" első, leghe­vesebb hullámában? Persze, azt is lehetne válaszolni: ne legyünk nem ez az igazán fontos. Nem fölidézett pillanatai rendkí­vül plasztikusak, szinte bán­tóan valóságízűek. Azután.,, a negyedikes osztály látszólag érthetetlen, az ifjúság örök lobogó és enyhén anarhlsz- jg volna, ha vagy a lélektani negyedikes glmnazirtát. ^az Kfl(( ^ Temessy Hédl) alakí. tása vlszoi get afelől: legtöbben meg­érezték, milyen Irányban lf tapogatózik Almási Tamás, debütálva. És persze a gyere­kek, a tízezer budapesti gim­nazista közül igen Jó érzék­kel kiválasztott tinédzser. 6ereg: az ember hof megha­tódik, hol felháborodik, hol , nagyon lehangolódilc, láttu­szőrszalhasoga tók, ^ Ez ^ _ sftm utla(ét. tikus szelleme jegyében vi­szont nagyon ls érthető minl­revolúctója alakulgatván, kezdjük felismerni: valami­féle modellhelyzettel van dolgunk. Almási Tamás bir- rossz KlSZ-gyűlések hangne- eay indu10 rendedben mln­hltelesség (akár a kollektí­vum, akár az egyén irányá­ból) lenne rendben, vagy a modell eljárás lenne tiszta. Valami bántó, balhék utáni nek, sem hatásmechanizmus­nak nem rossz. Ajánlható: nézzük, lássuk ezt a filmet — első filmnek, Hangsúlyozottan annak és csak annak. Nem elfeledve: tokában van annak a szociá- mét idéző felszínesség lengi dlg több van> m,nt amennyit lis érzékenységnek, amely át a film háromnegyed részét, alapfeltétele minden valami- S nem dől el: modell-e hát revalóan éles, „pengés" mű- igazán, amit látunk — vagy alkotásnak. A baj az, hogy valami más. elsőre mutatni tud. S Almási Tamásra ez különösen vonat­kozik. Domonkos László Ifjú kémikusok versenye Értékelték az I—II. osz­tályos középfokú Iskolai ta­nulók Irinyi Jánosról elne­vezett kémiai versenyének első fordulóját. 42 tanuló ju­tott be az országos döntő előtti fordulóba. Az első há­rom helyezettek: I. kategória: I. Zsótér András (Radnóti gimnázi­um), 2. Kruzslic Ferenc (Ság­vári gimnázium), 3. Győri Csilla (Tömörkény gimnázi­um). II. kategória, speciális kémia tagozat: 1. Horváth Dezső, Németh Sándor, Gert­ner Zoltán (Radnóti gimná­zium). 111. kategória: 1. Pau­lik Attila (Hódmezővásár­hely, Kossuth Szakközépis­kola), 2. Szabó László (Sze­ged, Vedres szakközépiskola), 3. Kádár Anikó (Szeged, Kő­rössy szakközépiskola). IV, kategória: Sóki József (Rad­nóti gimnázium), 2. Szécsi Mihály (Hódmeaővásárhely, Bethlen gimnázium), Laka­tos Ákos (Ságvári gimnázi­um). V. kategória, speciális biológia tagozat, II. osztálya: 1. Kárpáti Zoltán, 2. Kádár Sándor, 3. Martinék Vilmos és Tóth Simon azonos pont­számmal (Radnóti gimnázi­um). A második fordulóra már­cius 24-én kerül sor Szege­den, a Radnóti Miklós Gim­náziumban. A 42 versenyző közül 8 tanuló jut Győrbe, a május elején megrendezendő országos döntőbe. Színarany, hulladékból Egy év alatt mintegy 9 ki­logramm színaranyat nyertek vissza hulladékból az Egye­sült Izzóban. A nagyvállalat aranybevonatot alkalmaz a vevőcsövek, egyes félvezetők gyártásánál, * hogy a hulla­dékba kerülő selejtes alkat­részekkel együtt ne kelljen az aranyat ls a szemétbe dob­ni, egy ötletes újítással aranyregeneráló technológi­át alakítottak ki. Az Izzó bu­dapesti gyártelepén külön üzemet is építettek az „aranygyártáshoz". Amikor elkezdtek foglalkozni az öt­lettel, máris megkezdték a Évszázados formák feltámadása Évszázados formákat kel- úgynevezett fazonkönyvek tettek új életre a pécsi Zsol- tizenhét kötetének tízezer ­nay Porcelángyárban. A nél több modelljéből m«g­szakemberek fellapozták a rendelőikkel közösen válasz­féltő gonddal óvott vaskos tották ki a legszebb darabo­fóliánsokat. amelyekben a kat, és elkezdték azok újbóli gyár megalakulásától — gyártását. A régi formákon 1868-tól — egészfen napjain- k( iil viM_anvúln,w a hai. kig megörökítették a Zsol- klvul visszanyúlnak a haj nay-gyár valamennyi termé- aan hlres díszítőelemekhez két. A kézzel illusztrált, is. Kassák—Bartókról Csaplár Ferenc könyve „Olyan vékony mint a hal- merkedtek. Bartók Jó okkal szálka / olyan fehér mint Jegyezte meg Kassáknak, egy liliom / de ha leül a hogy verseiben olyan eleme­zongorához / sárkánnyá vál- ket talál, melyek közeliek az tozik át / csörömpöl sir én ő zenei kísérleteihez. A vi­néha ugat, /hogy elsötétül az lágháború utolsó esztendei­ég / 6 a házak falai beomla- ben tovább mélyült kapató­nak." A sorok Kassák Lajos latuk, Kassák lapja, a Ma, Bartók-verséből valóak. A 1918. február 1-én teljes fo­költemónyt elemezve deríti lyóiratszámmal hódolt Bar­föl századunk e két, oly ke- tók művészetének. A Tanács­ményen eredeti művészegyé- köztársaság idején Bartók a niségének kapcsolatát Csap- zenei-, Kassák a képzőmű­lár Ferenc legfrissebb köny- vészetL. majd a színházi di­ve. rektórium tagja volt. Bartók A költemény föltehetően az többször megjelent a Ma 1940-ben kiadott Sötét egek propagandaestjetn. A Tanács­alatt című Kassák-kötetben köztársaság leverését köve­tően Kassák 1921-ben levél­ben kereste föl Bartókot, * kéziratot kért tőle; halálának híre pedig újabb portré megírására késztette. Csaplár Ferencnek fotók­kal, kéziratokkal, műsorla­pokkal gazdagon illusztrált. jelent meg először, nyilvá­nosan pedig 1945. december 3-án hangzott el. Somlay Artúr előadásában, az opera­házi gyászünnepélyen. A ze­ne és különösen a zongora­muzsika iránt nem különö­sebben fogékony Kassákot érdekes módon Bartók azon- tudományos igényességgel nal megfogta. „Nem rajong- megírt dolgozata — a Ma­taim népdalátírásaiért, de tel- gyár Helikon impozáns kl­jességgel odaadtam magam ndványában — fontos hozzá­nylkorgó. sikolytozó. gvötrel- Járulás a centenárium mél­meg vonósnégyeseinek." 19t«. tán széles ívű publikációi­ban személyesen le megls- hoz. N. I. Bartók-idézés Centenáriumi emlékest Szegeden Bartók Béla születésének közelgő centenáriuma alkal­mából nagyszabású emlékes­tet rendez Szegeden a zene­szerzőről elnevezett művelő­tök Archívumának igazgató­ja, D. Fehér Zsuzsanna dr. művészettörténész, Gaál Ist­ván filmrendező. Juhász Fe­renc költő, az ÜJ írós főszer, kesztője, Kass János gra­dési központ holnap, pénte' ken este 7 órakor, A Bartók- fikusművész, Kurtág György Idézésre kiváló művészek fo- zeneszerző, Kurtág Márta hulladékanyagok összegyűjti- gadtdk el a rendezők meghí- zongoraművész, Nagy Attila vésát. Az est vendége lesz színművész, Reizmann Mari­Bódá, Péter zongoraművész, an?t fotóművész és Szalay dr. Falvy Zoltán, a Magyar Ferenc festőművész. sét, így nem csoda, hogy egy év alatt ilyen mennyiségű aranyat nyerhettek vissza a több évi hulladékból. Tudományos Akadémia Bar­Gémes Eszter Torténetek Rúzsa Sándorról Rúzsa Sándort elfogják Ahogy beszélték. Rúzsa egy este elment Ka­tonához. azt mondá neki. hogv amj pénzzel tar­tozik. szombat estére teremtse elő neki mert lön érte. Hogy a kegvelemoénz is fennállt, meg a tartozás ls. meg ezenkívül kozmás szaga is volt a barátságnak, Katonáék eltalálták, hogy elfo­gatják Rúzsát, Feladták. De Rúzsa Sándor nem akkor este jött, hanem másnap. A oerzekútorok nem mentek el. Vártak. A kocsiút melletti su­marasban húzódtak meg. Ügy volt megbeszélve, mintha ők véletlenül akkor jönnének, mikor Rúzsa Sándor itt van. Be­szélgettek az udvaron a komával. Kutorva fele­sége kimegy, kilódítja a cseréoköcsögökből a vi­zet. megv a kútra, felhúzza a nagv favödröt. megönti a köcsögöket De a vedret nem meríti le. áll a gém hegvesen. mintha kiáltozna. Rúzsa Sándor sem volt ám szívbajos: — Miért kellett vizet tűnni ha volt benne? Miért kellett nyikorgóra csaoni a kútgémet? Megértette hogy elárulták. Már ki is bukkantak a pandúrok. Egész a tanva mellett volt egv kis rozs vagv here vagv ilvesmi vetés Egész csapása volt ben­ne Rúzsának a sűrű odalárástól. Máskor nem lesett, de most a gyanúja megvolt rá. Ahogy a kerítés meTlett mennek el a pandúrok, a koma a hüvelykujjával mutat őfelé, — Leharapom neki! — hördül fel Rúzsa. Még a kerítést is megkerülik a perzekútorok. hogy a kapuhoz érjenek, mert csak komótosan mennek, gondolják úgy se szállhat el a madár. —- Én végzők a komává! Rúzsa subában volt. a nyakánál be volt gom­bolva. Sokszor nem ls volt erre szükség de a go­lyót nagyon jól felfogta. Az Istálló előtt állt Ka­tona. Rúzsa Sándor puszta kézzel elkapta a nya­kát. másik kezével a mutatóullát. meg is fojtja, le is harapja az uiját. mire a perzekútorok be­érnek, de a felesége felkapta a baltát kétszer fejbevágta, erre elesett, A perzekútorok is beér­tek a készre. Szekeret kerestek, úev subástul fel­tették rá. d® ha halottnak nézett is ki. kötéllel meg­kötözték a szekér oldalához, Mire Szegedre be­értek vele, feléledt, Ott már salát, lábán su­bástul kísérték be a várba. Ezzel az alkalom­mal még tíz betyárt fogtak el, Vészeikét Kádas­sal éllel lepték meg egv tanyában, Az istállóban voltak, de hogv hogv nem. effv ló volt az Istál­lóban. az egvik megmenekült volna, de nem haevta ott a másikat. Végül úgy határoztak, hogv Rádás felül a lovára Imre kivágja az istálló­ajtót. háttal felugrik a lóra elvágtáznak. De itt sem volt már menekülés. Mikor kiugrottak lőt­ték őket. Veszelkának a combiát érte. folvt a vér a csizmába. Imrét rabkórházba vitték. Most már Jobban merték a néoek őket feladni. Szeret­tek volna tőlük szabadulni Ügv. hogv '59-ben tí­zőiük felett Ítélkezett a bíróság Rúzsa Sándort éietfoevtra ítélték. Több h el ven töltögette az ideiét, még Tőrök­országban ls Mesterségre fogták őket, például Rúzsa Sándor pitllvarró volt. Veszel ka 15 évet kapott a Pajásthy-gyilkosságért meg a oostarab­lásért. Ot szűcs mesterségre fogták. De mikor ki­szabadult. nem csinálta. Azt mondta, ő bizony azt a munkát nagyon megutálta. A többiek is hosszú időre voltak ítélve. 1867-ben Ferenc Jó.­zsef koronázása alkalmával a tízből hatan ke­gyelmet kaptak. A másik négynek is kevés ide­je volt már hátra. Wenckheim volt a belügyminiszter akkor, mi­kor Rúzsa Sándor kegyelmet kapott. Meghagyta, vezessék elébe. Lelkére beszélt, éljen becsületes ember módjára, Pénzt is előlegezett neki. Meg­kérdezte. szeretne-e egv jót mulatni? — A' mán üdőbe véna! — írv a betvár. Megparancsolá a miniszter László nevű öreg huszárjának, aki aitónáiló volt. vigye a betvárt, és rangiához méltón mulattassa meg. Vitte a huszár a betyárt kedves mulatóhelyére. Mondja a kocsmárosnak: — Ez kedves vendég! Estére számit itt mu­latni. A vendéglős tiltakozik: — Itt. kérem, jótékony célú előadást fognak tartani. Nem .semmiféleképpen sem teljesíthe­tem László úr kívánságát. — De az őexqellenciájának a kérése! — Akkor sem! A koesmaterem fel van sző­nvegezve girlandozva. luszterozva. Vlgusztalan vagyok, de nem tehetem, > — De ez az úr Rúzsa Sándor! — Erre a névre egyszerre ugrott minden *m. ber: pincér, csaplár szakácsné, helyet csináltak, a koncert kellős közepén a nagv férfiúnak hoz­ták « bort. pecsenvét. De az nem evett. Megkér­dezték: — Nem szereti? — Nem paprikát. Hoztak neki azt. A puszták feledelmét mulat­tatta H jótékony célú társaság kiviláeos-virrada­tig De ö is mulatott ám a maga módia szerint Ezt szerette elmesélni. Több pénz bement ezzel a jótékony célra, mint bármilyen előadásból. (Folytatjuk.) A programhoz kapcsolódik a művelődési intézmény Can­tata Profana című képzőmű­vészeti kiállítása, ahol dél­után 6 órától D. Fehér Zsu­zsa tart tárlatvezetést. Az előtérben látható Kuss János kiállítása, mely A kékszakál­lú herceg vára című műhöz készült illusztrációkat mutat­ja be, a B Galériában doku­mentumkiállítás tekinthető meg, melynek gerincét Reiz­mann Mariann eredeti fotói képezik, a földszinti előcsar­nok tárolóiban zenei témájú ex libris tárlatot rendeztek, amelynek anyagát Kopasz Márta gyűjteményéből válo­gatták. Élő dám vad­export Befejeződött az élővadbe­fogási idény a Gyulaji Álla­mi Erdő- és Vadga*5da*ág­ban. Az elmúlt négy hónup­ban minden eddiginél több. összesen hétszáz dámvadat fogtak be és adtak el. nagy­részt külföldi vadaskertek­nek vérfelfríssítésre, illetve benépesítésre. Élő dámvad­szállítmány indult Gyulai­ból többek közt Ausztriába, Csehszlováklába. Jugoszlávi­ába, az NSZK-ba és a Szov­jetunióba, de Kiállítottak a honosításra alkalmas hazai erdészetekbe is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom