Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

[ jJGO VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 65. szám 1981. március 18., szerda Ára: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI B í Z OTT SÁG Á N Á K LAPJA Értékelték a település­fejlesztési versenyt 4 Csongrád megyei tanács vb ütése 4 közös gazdaságokban Dr. Petrik István, a me­gyei tanács elnökének általá­nos helyettese vezetésével tartotta meg soros ülését a Csongrád megyei Tanács végrehajtó bizottsága kedden délelőtt A testület megvitat­ta Üllés nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságá­nak munkájáról készült be­számolót, amelyet Nyáriné Tajti Anna tanácselnök ter­jesztett elő. Ehhez kiegészítő jelentést adott Fodor István, a megyei tanács vb szegedi, járási hivatalának eínöke. E napirendi tárgyalásnál részt vett a testület munkájában dr. Somogyi Ferenc, a szege­di járási pártbizottság első titkára. Értékelte a testület a tele­pülésfejlesztési verseny múlt évi eredményeit dr. Bérezi Gyulának, a vb tervosztálya vezetőjének, a versenyt szer­vező bizottsága elnökének beszámolója alapján, majd megvitatta Katona Bstván­nak, a vb pénzügyi osztálya vezetőjének beszámolója alapján a múlt évi pénzügyi, gazdasági ellenőrzések tapasz­talatait, és az állami ellenőr­zések koordinálásának hely­zetét A településfejlesztési ver­senyben megyénk valameny­nyi városa és községe részjt; vett 1980-ban. Mint ismere­tes, ez a verseny is a XII. pártkongresszus és a felszfa­badulás évfordulójához kap­csolódó munkafelajánlások jegyében szerveződött A megye lakossága 1986­ban korábbi éveknél jóval több társadalmi munkát végzett; értéke 334,3 millió forint, vagyis 37 miHióvpl több mint az 1979. évi lel. jesités. A városok közül is­mét Makó érte el a leg­jobb eredményt, ahol a városi tanács a lakos­sággal és a szocialista gaz­dálkodó szervezetekkel együttműködési szerződést kötött a társadalmi munkák­ra. Ennek eredményeként összesen 2 millió 105 ezer 535 órát dolgoztak Makó lakóit, ennek értéke 42,5 millió fo­rint. Legkiemelkedőbb ered­mény a Lenin téri park fel­újítása volt. A parkosítási költséget 8,4 millió forintra, tervezték, ebből 4,1 millió fo­rint értéket társadalmi mun­kában végeztek el. A váro­sok kategóriájában második helyen Csongrád végzett, ahol 34 szocialista brigád csatlakozott az „óvjuk, véd­jük, gyarapítsuk parkjainkat, játszótereinket" mozgalom­hoz. Ebben a városban to­vábbra is nagyarányú a la­kosság részvétele a városért végzett társadalmi munká­ban. Harmadik helyezett Hódmezővásárhely, ahol 16 százalékkal teljesítették tul társadalmimunka-tervüket. A nagyközségek verse­nyében Szegvár érte el a legjobb eredményt, ahol a társadalmi munka érteke — a lakosság pénzbeli hozzájárulásával együtt — 9,2 millió forint. Második helyezett Mind­szent, ahol az intézmények és a lakosság összesen 10,7 millió forint értékű társadal­mi munkát végzett ési a la­kosság önkéntesen 681 ezer forint pénzbeni hozzájáru­lást fizetett be. Eredményeik kiemelkedőek az útépítés­ben. Az Ady Endre, a Hor­váth Gy., a Bene, a Tisza és a Damjanich utcában össze­sen 11 ezer 420 négyzetméter portalanított közút készült el társadalmi munkában. A nagyközségi kategóriában a harmadik helyezett Kistelek, ahol a társadalmi munka ér­téke és a /lakosság pénzben! hozzájárulása együttesen 10,5 millió forintot tett ki. Ebben a községben hét utcában 3 ezer 500 méter gázvezeték készült el társadalmi mun­kában. A községek versenyében Apátfalva társadalmi munka teljesítménye a legjobb, vagyis 10,5 millió forint, és ehhez még hozzá kell számí­tani a 854 ezer forintos pénzbeni hozzájárulást. Leg­kiemelkedőbb eredményük a három kilométetf hosszúságú szilárd burkolatú út megépí­tése volt. A második helye, zett Székkutas kimagasló eredménye egy tornaterem felépítése, melynök érdeké­ben a lakosság és a szövetke­zet 4,8 millió forint "társa­dalmi munkát végzett A tár­sadalmi munka értéke 5,8 millió forint, az önkéntes pénzbeli hozzájárulás pedig 30 ezer forint. A harmadik helyezett Zsombó, ahol 2,7 millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek. Makó város 1 millió forin­tot, Szegvár nagyközség 500 ezer forintot, Apátfalva köz­ség 300 ezer forin|tot és Szék­kutas község 200 ezer forin­tos jutalomban részesült).' [Aj vb megállapította: a társa-> dalmi munka múlt évi ered­ményei nemcsak a gazdasági célok megvalósulását, a vá­rosok és községek fejlődését segítették elő, hanem társa­dalompolitikai jelentőségük is nagy, mivel jó kifejezik az állami, a társadalmi, a gaz­dasági szervek és a lakosság gyümölcsöző tenniakarását. Szegedi járásbeli Üllés mindössze két éve, 1979 ele­jétől nagyközség. A vb teg­nap jórészt ennek a két év­nek a munkáját tekintette át, pontosabban azt, hogy en­nek a szerepkörnek Üllés miként tud megfelelni. Üllés és Forráskút közös tanácsú községek. A községek életé­ben jelentős a szerepe a Ha­ladás Tsz-nek, az Üllés és Vi­déke ÁFÉSZ-nek, a Szegedlí Paprikafeldolgozó Vállalat helyi telepének és az olaj­iparnak. Mindkét község di­namikusan fejlődik, az alap­ellátás megfelelő színvonalú, a szolgáltatás nem teljes kö­rű. Mindkét községben igen nagy az igény a telkek iránt A családiházak építésének feltételei mindkát települé­sen biztosítottak voltak ed­dig, 1970 óta Ullésen 202, Forráslkúton pedig 192 lakás épült fel. Üllés rendezési terve a község középpontjá­ban telepszerű többszintes házak építését írja ejlő, amit a szennyvízelvezetés megol­dásának pénzügyi nehézségei akadályoznak. Mindkét község fejlődését segítheti a lakosság és a gazdálkodó szervek eddigi­nél sokkal jobb társadal utl­munka-készsége. A két község életének egybe­hangolódása — nyilván — kéjt év alatt nem történhetett meig, de a folyamat elkezdő dött, s jó irányban halad. I-é nyeges 'körülmény ax4 hogly Forráskút, mint társközség megfelelő közéleti aktivitás­sal kapcsolódjék be a közös tanács által meghajtározott feladatok megvalósításába Ennek egyik feltétele, ha a forráskúti tanácsi kirendelt­ségvezető a hatósági munfce végzése mellekt a közsér közéletének tevékeny szerve, zője is. Üllés és Forrásk C.\ további fejlődéséneik feltéte lei adottak — állapította meg egyebek között a végre, hajtó bizottság. B. GY Permeteznek, ültetik a burgonyát A közös gazdaságokban el­kezdődött a tavaszi első fel­vonás. Metszik a fákat, luga­sokat. permeteznek, vetik a tavaszi gabonát, ültetik a burgonyát. A kiskertekben is szorgoskodnak. A korai ta­vasznak nem örülnek egyér­telműen a gazdák, mert a megduzzadt rügyek könnyen kipattanhatnak és nem áll­nak ellent az időjárás sze­szélyeinek. Márciusban, áp­rilisban, sőt még májusban is gyakorta tesz kárt a fagy a gyümölcsösökben. Persze, a jó gazda mindig ügy szá­mol, hogy ilyesmi most biz­tos nem fordul elő. Ahogy az idő engedi, kezébe veszi a metszőollót, a kis csákányt rendbe hozza a tőkéket, fá­kat és megalapozza az idei esztendő termését. A téeszék. szakszovetkezetek, állami gazdaságok szakemberei is hasonlót cselekszenek. Igaz. már korábban a tervtárgyaló gyűléseken elhatároztak, mi. bői mennyit és hova vetnek, melyik parcellát fogják majd termőre. Mórahalmon. a Homokkul­túra Szakszövetkezetben a tervek szerint haladnak a ta­vaszi munkák. Alig van már metszeni valójuk a 295 hek­táros szőlőben. Az almafák koronáit már korábban „mintára vágták", tegnap a permetezőgépek' járták a so­rokat A negyven hektáros gyümölcsöst megszabadítják a téli kártevőktől. Permet­tel mossák le a fákat, el­pusztítva így a haszontalan rovarokat, kártevőket. Az őszibarackos mellett az almáskertben főzik a perme­tet. A régóta bevált és kipró­bált mészkénlevet használják a fák ellenségeinek pusztítá­sára. A permetező torony alatt három üstben rotyog­tatják a hozzáértő emberek a mész és a kén keverékét. Érdekesség még. hogy a mó­rahalmi szakszövetkezet 20 tonna kénport vásárolt a ta­vaszi lemosó permetezéshez. Növényvédelemmel kap­csolatos bemutatót tartottak tegnap, kedden a szakszövet­kezet gépjavító műhelyében. A Csongrád megyei Növény­védelmi és Agrokémiai Ál­lomás ós a Békés és Csong­rád megyei Állami Gazdasá­gok Szakszolgálati Állomá­sának szakemberei működés közben mutatták be az öt­letes kis táskát, amellyel a permetszórófejek teljesítmé­nye mérhető. A takarékosság késztette a szakembereket az új eljárá­sok kidolgozására. A diag­nosztikai műszerek segítségé­vel mérhető a permetező­csöveken áthaladó folyadék, ós időben észrevehető, ha az egyik fej többet szór, mint a másik. Ennek főleg a szántó­földi permetezéseknél lesz majd előnye. Ahol is lénye­ges. hogy egyenletesen jus­son vegyszer a földre. A mó­rahalmihoz hasonlóan még több ilyen bemutatót tarta­nak a diagnosztikai táska népszerűsítésére. Nemrég új metszőgépet is állítottak a sorok közé Mó­rahalmon. Levegő nyomása könnyíti az olló működését, nem fárad él, aki bánik ve­le. Túljutottak a munka fe­lén a szőlőmetszők. A hat­vankét hektáros termőtáb­lából több mint harmi nc hektáron „megköpasztották" a tőkéket, lugasokat. Ügy számolnak a mórahalmiak. jövő hét közepére megmet­szenek. Hároméve dugták le a Ke­rek iskola mellé az első szál szőlővesszőket, mostanra 145 hektáros lett a tábla. Az új. telepítésű szőlőnek oszlopo­kat állítanak. Ahol szüksé­ges. pótolják a hiányzó tő­kéket is. . i A tavaszi határ látványá­val elégedettek; á gabonák elviselték a hosszú, kemény telet. A nagyobb területre rozsot vetettek, ami jól bír­ta a hideget. Igaz. idejében földbe tették a magot, volt alkalma megerősödni a ve­tésnek. Teherautqkkal szór­ják a műtrágyát, csak a la­posabb, vizesebb parcellák maradnak későbbre, mivel most ott nem tudnak dol­gozni, elülnek a gépek. A többi homoki szövetke­zetben is hasonló munkák adnak elfoglaltságot. A for­ráskúti Haladás Tsz-ben ül­tetik a burgonyát, a múlt héten álltak munkába a gé­pek Kisteleken a Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben pe­dig tegnap, kedden délelőtt. Az Egységes Zöldség és Bur­gonyatermesztési Társulás hét szövetkezetében csaknem 1000 hektárra vetik el a krumplit az idei tavaszon. M. T. A tüzoltónő — Elindul három tűzoltó­kocsi, mennek, mendegél­nek... — Szirénáznak is? — Nem. — Mennek a Nagykörúton, bekanyarodnak a Nagyállo­más felé... — Viccel? — Tesztelek. Mire gondol­na. ha tűzoltókocsikat látna szirénázva a paprikafeldol­gozó környékén? — Arra, hogy tűz van. Másutt. — Ilyen biztos a dolgában? Drávavölgyiné Kovács Gi­Éirivízeü megbeszélése Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Magyar Üttörök Szö­vetsége Országos Tanacsa. Szűcs Istvánná első titkár arról szólt, melyek az úttö­rőszövetség feladatai a VI. öteves terv végrehajtásában. Részt vállalnak a terv meg­ismertetésében a környezet­védelemben, a hasznos­anyag-gyüjtésben. Molnárné Kozma Erzsébet titkár a gyerekek szórakoztatásának kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket. zella töprengő arcát mu­tatja. — Nézze, ha az ember megtesz mindent a maga területén, nyugodt is le­het... — Nyugodt, de miért az is? — Mert rendkívüli dolgok bármikor előadódhatnak Drávavölgyiné mondata ért­hető, ő a Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalat tűzvé­delmi előadója. Élelmiszer­ipari szakközépiskolát vég­zett. 1972-ben került a vál­lalathoz analitikusnak. A la­boratóriumban dolgozott. 1975-ben választották a KISZ-bizottság titkárává. — Onnan kerültem a biz­tonságtechnikai osztályra — mondja —, a váltás sok gondot okozott kezdetben. Jogszabálygyűjteményeket kellett bújnom, emberekkel vitatkoznom. — Vitatkoznia, és miről? — Az üzem „C" tűzveszé­lyességi osztályba sorolt, ez azt jelenti, hogy egész terü­letén tilos a dohányzás, de dohányos embereket, pláne szenvedélyes bagósokat erről nehéz szép szóval meggyőzni. — Mivel lehet? — Írásbeli figyelmeztetés­sel, pénzbírsággal. Sajnos. — Hallottam iskolába jár... — Harmadéves vagyok a tűzoltótiszti iskolában. — Mi lesz magából? Nevet. — Hadnagy leszek, de azt hiszem csak tartalékos. — Mit tanul egy jövendő tűzoltotiszt? — Szerintem nincs annyi ideje, hogy mindent felso­roljak. Az alaptárgyakat mon­dom: matematika, fizika, kémia — persze mindezt „tűzoltói hangszerelésben" kell tudni. Nemrég öröm érte: a vál­lalat megnyerte az iparág tűzvédelmi versenyét, nem­sokára anyai örömök elé néz. — Elégedett vagyok az életem alakulásával — mondja búcsúzóban —, szép és egészséges gyereket sze­retnék, és tűzmentes éveket P. F. Véradók A vér életet ment. Szeged lakói, a vállalatok intézmé­nyek dolgozói nam-ól napra bizonyítékát is ad iák iószán­dékuknák. segítőkészségüknek: sok százan ielennek meg a Vöröskereszt szervezte véradó napokon. Amíg azonban a vér valóban gyógyítani tud. sok teendőie van a véradó ál­lomás dolgozóinak és az értékes berendezéseknek. Nem írógép és nem televízió, hanem az R 10-es számító­géppel összekapcsolt, úgynevezett alfanumc-'—. displav. Segítségével 22 ezer szegedi véradó adatait lehet nyilván­tartani Somogyi Karolyné felvételei Az ugyancsak steril. léekondicionált helyiségben éppen egy inútenilö betegnek készül a vörösvérsejt-massza

Next

/
Oldalképek
Tartalom