Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

8 Csütörtök, 1981. február 19. Szegedről indult... V

annak írók, akikről sokat írnak és kevesen olvassák. és vannak írók, akikről keveset írnak és sokan olvassak. Ez utóbbiak k*zé tartozik, a húszas évek végén a Szegedről ínauit Szacsvay Fehér Tibor, Írói nevén Fehér Tibor, akinek élet-oeuvreje több mint húsz történelmi regényből, számtalan más cikkből és egv verseskötetből áll. Es éppen ez utóbbi, de első műve alapján tartjuk számon. mint egykori .szegedit", mert a kötet Szegeden jelent meg Lélek a rács mögött címmel. 1930-ban, na meg azért ls, mert mint a Tanárképző Főiskola hallgatója (1926—30) Szegeden töltött négy nehéz, de változatos és gazdag esztendőt. A tanári pályára ment szegényember fia eleve eljegyezte magát a sokat emlegetett „tisztes szegénységgel". S mivel éhes hasnank nincs füle, nehéz meghallani a jőzan értelem szavát: ami Fehér Tiborunk Is három barátjával. 1929 őszén riportlapot indított Förgeteg címmeL Eev ÚJ lapnak akkor van sikere, ha faltörő kossal megy neki a rendszernek. Hát a siker aztán nem maradt el. A lapot azonnal betiltották, és kis híja, hogy ki nem csapták mind a négyőjüket a főiskoláról. Meggyőződésem: a Förgeteg viharral teljes élményei indították írónkat hogv verseskötetének. a Lélek a rács mögött címet adja, amely tökéletes érzékletességgel kifejezi az akkori magyar ifjúság kilátástalan, jövőtlen helyzetével együttjáró, reménytelenül lázadó lelkiállapotát. A verseskötetnek már átütő sikere van. A szegedi és a budapesti napilapok mellett az akkori folyóiratok (Nyugat. Napkelet. I.antos Magazin, Színházi Elet stb.) is nagyon szépen Írnak réla. Fél évszázados távlatban olvasva a kötet verseit, meg keli állapítanunk, hogy a versek nem öregedtek meg. Szinte magától értetődik, hogy a verseskötet barátokat, pártfogókat szerez. A Szegedi Szemle egész oldalt szentel a költő válogatott verseinek A tuctó* Zoláéi Béla professzor, a Széphalom című, Szegeden mogjelenő folyóiratában verset közöl tőle. Szalay József, a literátus rendőrfőkapttály (az ellenforradalom idején Móra Ferenc meg. mentője) meghívja a Dugonics Társaságba felolvasásra. Az ifjú költő belekerül a szogedi irodalmi élet áramlatába. Berezeli Anselm Károlv Emberi szinjaíek cimű művének szegedi bemutatójáról Színházi levét Szegedről címmel cikket Ír a Kortársba. Magvar Lászlónak, a Szegeden megjelenő Homokóra című irodalmi, művészeti, színházi hetilapjában gyakran Jelennek meg írásai. „Magyar Laci nagyon rendes szerkesztő volt — emlékezik Fehér Tibor —. ha csak tíz pengője volt, a felét bizonyosan kifizette nekem a cikkért." A hetilap 1930-ban megKÜht A fürge tollú Fehér Tibor Balogh páter (a később közéleti múltú dr. Balogh István) hétfőt napokon Szegeden megjelenő Lapjában is dolgozott. Balogh páter „négy fillért fizetett soronként — meséli Fehér Tibor —, de a cikkeimet kegyetlenül meghúzta, hogy kevesebbet kelljen fizetnie. Egyszer ezt kérdezte: — Ért maga a zenéhez? — Nem értek. — Nem baj! Itt egy meghívó a vasárnapi koncertre- Még este várom a recenziót. Nem mertem visszautasítani A könyvtárban kivettem a Zenei Lexikont, hogv • műsor szerzőn és műveit tunulr ányozzam. A koncert után megírtam az Ismertetést, és rohantam a páterhez. Általában csak jót írtam az előadásról, és azokat a szereplőket dicsértem, akiknex a legtöbbet tapsoltak. Kedden reggel örömmel vettem tudomásul, hogy az egész szegedi ' sajtó az én „kritikám" alapján méltatta a koncertet. Baloghnak mégis hálás voltam. Akkoriban napokig csak ebédeltem, mindig éhes voltam. Egyszer a négy fillérekbői több mint öt pengőt fizetett. Olyan éhség gyötört azon a leghidegebb 1929-es télen, hogy az egész honoráriumot megettem vacsorára. A maradékon narancsot vettem, sajnos, fagyott volt" Íme egy adalék a 29-as és 30as évek magyar fiatalságának nyomoráról. A nehéz fizikai munkát végző fiatalok órabéré általában 10 fillér volt (például egy kovácssegéde), s még örülni ketieit, na murisa akadt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók műiden elképzelhető munKaatkairnon kapva kaptak. A várcs támogatásával az apácák fenntartottak egy menzát az egyetemi es főiskolai hallgatók részére. Havi 12 pengőért naponta ebédet és vacsorát adtak. Elnevezte* csakhamar „kúdús" menzának. Ide járt étkezni a 20-as évek végén Ortutay Gyula is, meg e sorok írója is, és még annyian mások. Juhász Gyulával Fehér Tibor nem tudott megismerkedni, jóllehet a már betegeskedő költő lakásán többször kereste. De 1037-ben, a költő halálakor Szabó Pál felkérésére nekrológot ír róla a Kelet Népében. „A kakas épp harmadszor szólt..." címmel. IA Paku Imre által szer- kasztétt Juhász Gyula (1383— 1937) című kótet bibliográfiai része nem tud róla.] Ismert dolog, hogy Juhász Gyula költészete a ^0-as és 30-as évek fiatal kölíőnemzedékére szinte kivétel nélkül hatással van. Fehér Tibor sem tudja magát e hatás alól kivonni, es Juhász Gyula Dózsa feje című veist jóval később — 1948-ban — egy nagyobb elbeszélésre, majd pedig Hold a Tisza felett című regénye (1961) megírására Ihleti. A regény 1972-ben is megjelent a Dózsa-évfordulóra. Az író művében különösen kiemeli Dózsa György szegedi kapcsolatait, akinek hites apja — a hagyomány szerint — Pálfy bíró volt. ennek Piroska nevű leánya pedig Dózsa jegyese. (A regény 13. és 19. fejezetének cselekménye Szegeden játszódik.) Szeged szerepel még írónknak a Vasjogar című longobárd-gepida tárgyú, 1974-ben megjelent regényében. Ugyanis a régészeti, történelmi kutatások alapján Kunimund, gepida király székhelye Szeged táján lehetett. írónk számára felejthetetlen emlék még Kosztolányi Dezsővel Szegeden való találkozása. 1929 őszén Kosztolányi-est volt Szegeden. Az esten jelenlevő Fehér Tiborra olyan hatással van a verseiből-írásaiból felolvasó Kosztolányi, hogy verseskötetének első versét neki ajánlja Amikor 1930-ban Kosztolányi megint Szegeden járt a Nyugat-est alkalmával, amelyet a Tiszában rendeztek. Fehér Tibor felkeresi őt az öltözőben. E találkozásról ezeket Írja: „Kosztolányi megkérdezte, ott voltam-e a szerzői estjén. Faggatni kezdett, milyen írásait olvasta fel, mert nem szeretné most ugyanazokat felolvasni. Három vagy négy írását akarta felolvasni újra. Nagyon örült, hogy emlékszem tójuk, — Hálás vagyok magának — mondta — és megszorította a kezem." Fehér Tibor szegedi emlékei közül még egy említésre méltót emelünk ki: Berda József költővel József Attila hűséges barátjával való találkozása Szegeden Berda nagyon szerette ezt a várost. Zolnai Béla eredetiségéért kedvelte őt, folyóiratában gvakran közölte verseit. 1930 tavaszán azért jött Szegedre, hogy ió barátját. Fehér Tibort meglátogassa. A látogatás Fehér Tibor följegyrést szerint így zajlott le: „Hárman vártuk a pályaudvaron. Berzy András, később az egri Tanárképző Főiskola tanára, Marton László, utóbb a tapolcai Batsányi kultusz megteremtője és én. Sajnos már halottak Berdával együtt. Jóskának pénze volt, óriás: összeg, 200 pengő. Egyetlen poggyásza egy fehér skatulya volt, amelyet féltékenyen szorongatott a hóna alatt. Faggatásunkra megmutatta: két újpesti tücsök lappangott fű között a dobozban. Elképedésünkre így válaszolt: „Ezek muzsikáltak nekem az úton. Majd ha hazamegyek, eladom őket az újpesti péknéknek. Egy pengőt adnak darabjáért, hogy zenéljenek a műhelyben..." Én akkor kollégiumban laktam, ezért Berzihez mentünk, akinek hónaposszobája volt a Bánomkert soron, a régebbi bordélyházban. Jóska így vetkőzött: ,.A felöltőt Kosztolányitól, a sálat Babitstól, a kalapot Móricz Zsigmondtól kaptam." — Jóska, rajtad a magyar irodalom! — kiáltottam. Este megvendégelt bennünket, csóró diákokat. Onozónénál. ahol különszobát kaptunk. Amikor megitta a magáét, felállt az asztal tetejére, és misézni kezdett. De úgy, hogy a ministráns szövegét is ő mondta. Amikor elfáradt, könnybe lábadt szemmel áldott meg bennünket: „Benedfeat vos omni potens Deus" (Áldjon meg benneteket a mindenható Isten). Kiugrott fráter volt, ezért tudott latinul, már ami a szertartás szövegét illeti. Egvéhként autodidakta volt. de csodálatosan értett a komolv zenéhez és a képzőművészethez." Amikor írónk 1930-ban megkapta a tanári diplomát, Budapesten kapott állá6t, de egy pillanatra sem maradt hűtlen az irodalomhoz. Csak — ahogy ez már sokszor megtörtént — a költőből regényíró lett. A már említett Hold a Tisza felett című történelmi regénye után egymás után következnek a törökvilágot, az Árpádház! királyok történetét ábrázoló regényei, sőt, még a longobárdok és a gepidák korába is elvezeti olvasóit. Igazi elbeszélő tehetség! Hősei húsból-vérből való emberek. Szeretik gyermekek és felnőttek műveit, amelyek áltólában magas példányszámban jelennék meg. Például a Hajdúkaland (1980) e(mű regényét 85 ezer példányszámtan adták ki. Ez év tavaszán jelenik meg Nyugtalan vér című legújabb regénve, amelynek hőse a magyar Salamon király. És már dolgozik űj regényen, amek-nek főköre Fnbrici Kováti Mihály, Washington magyar ezredese, aki 1779. május 11 -érj halt hősi hajált n Pulasl légió rnásndpncanesr.okakénf a southenrelir.ci Charlston előtt, az angolokkal folytatott szabadságharcban. írónk nemrég járt Szegeden, és n Somogvi-könyvtár birtokában levő Vasvári Ödön hagyatékát nézte át, amely hiteles hdatokat őriz Kováts ezredes életére és halálára vonatkozóan, On revlent toujours... (Az ember mindig visszatér...) MADACSY LASZLÓ Apáti M'k ós Egy mondat az évről ím elkezdődtek a nyolcvanas évek. ha jól számolom, ez volt az első. ha jól számítunk, nem lesz az utolsó, de legalábbis lesz belőle "néhány, lesz újra bundásvölgyű tél. ellobband tavasz, érlelő nyáridő; őszök gyümölcse, de ha elcsenünk egv évből akár egy fél-évszakot, megsérül az év. ha egy fél-évszakot átháborúzunk, átéhezünk, átaluszunk. átszerelmeskedünk a szabadsággal akkor elvész az év egésze, holott az egész a legsérülékenyebb, a részletek begipszelhetők. gyógyszerezhetők. kijavíthatók. lábon kihordhatók. összeiUeszthetők, de ha: „minden egász eltörött.,." nem folytatom. — az év. az első a nyolcvanasok közül kitelt tehát, övezték baljós ielek. de múlt. telt. ahogyan teltünk, múltunk mi is. és gargalízáltuk jókívánságaink, a bort. a búzát, a békességet, a bor vészesen züllik. a búza fogy. a békesség, nos... a békesség egyre inkább köribénk szorul. Közép-Kelet-Európa közepére, majd Pest megyére és Budapestre korlátozódik, s végül Lajosmizsére. de békének azt már nem mondanám, ha a mizsei Czezák Mária hasában alvó kisgyerek álma a béke. az kevés — pedig ezt hozták a nyolcvanas évek történelmileg, ám az ember ettől még nyugodtan megnősülhet lakást szerezhet, bebútorozkodhat. el tarthatja várandós feleségét, várhatia vasárnan kamasz-fiait, várhatja születendő negvedik gyermekét, színházi kritikát írhat és verset, kalandregényt és színdarabot, és egyetlen mondatot az évrőL Somogyi Károly szegedi rokonsága ' O záz éve, 1881. február 15én kelt a könyvtáralapító Somogyi Károly adománylevele, amellyel „^lete értelmét" a romjaiból újjászülető Szegednek ajándékozta. A Délmagyarország egy egész, tegyük hozzá élvezetes oldalt szentelt a könyvek házának. a mecénás Somogyinak, és az első igazgató Beiznernek. Somogyi Károlyról B. I. írt rövid cikket Az alapító címmel. Eszerint a donátor , önzetlenségből cselekedett, hiszen u városhoz korábban nem fűzték szoros kapcsolatok". Érdemes Somogyi Károly szegedi kapcsolatairól néhány szót ejteni, ugyanis rokonai éltek Szegeden. (Adataink részben Lúgost Döme szegedi hely. és színháztörténésznek Kelemen Lászlóról írott, 1927-ben megjelent monográfiájából valók.) A családfa ismertetéséhez Kelemen Lászlóig (1760—1814), az első „magyar játszó színi társaság" igazgatójáig kell visszamennünk. Kelemen László testvérének. Kelemen Borbálának a fórje Somogyi Cslzmazia Sándor ügyvéd volt, E házasságból négy gyermek született, köztük Somogyi Rózsa Endre Ha ki valakit megszeret Ha véget ér a szerelem, az élet nem múlik el — gondoltam zöldfülűn. Te nem? Nos: holtig, élni kell I Ha elmúlik az "életem, hány szerelmem halotti Lén vegük: envém, S a tetem — övék... Mér így vagyok I Játszani ió Körhinta száll: néoes epvediil'ét, Főreí a ha e1 is kaszál — ilven hintára ülnék. Ha ki vpipkit meeszeret; olvan réfftól szerette nincs módja h« már fsv szeret hogy többé nej'szeressel Csizmazia Károly (18X1—1888) apátkanonok, „Szeged Széchényi Ference". A főpap tehát Kelemen László unokaöccse volt. A nábob nevét a könyvtár, az első magyar színigazgatóét utca őrzi Szögödén. Kelemen Lászlónak öt gyermeke született. Az egyik Kelemen István (1810—1885) igazgatótanitó volt Az ő fia Kelemen István (1833—1928) ügyvéd. Szeged városának tiszti főügyésze, akinek szili Török Franciskával kötött házasságából született Szegeden Kelemen Béla (1863— 1944) főispán, képviselő, az 1919-i szegedi ellenforradalom krónikása. Somogyi Károlynak tehát unokatestvére, unokaöccse, sőt ez utóbbinak 13 éves fia is Szegeden élt, amikor „királyokat megszégyenítő" (Móra) adományát lette. Kellő alappal írta hát Tonelli Sándor 1923-ban. hogy a Kelemen család „döntő befolyási gyakorolt arra, hogy az ősz tudós .választása Szegedre esett". Kelemen Béla neje Bakonyi Szeréna volt, Bakonyi Károly (1873—1026) szövegkönyvíró testvére. A llbrettista Szegeden érettségizett, Budapesten lett joghallgató, majd nevét szárnyra kapta a hír. ö írta a Bob herceg (1002), a János vitit (1004), a Tatárjárás (1008), az Obsitos (101O) stb. librettóját. De nézzük tovább a lombos családfa hajtásait, hogyan kerültek a Kelemenek atyafiságba Munkácsy Mihállyal (1844—1000), a festőfejedelemmel. A magyarosított nevű Munkácsy — eredetileg Lieb — Mihály szülei Líeb Leó ós Reök Cecília voltak. A kfs Munkácsy-Lieb korán árvaságra Jutott, nevelését nagybátyja. a békéscsabai Reök István Í1B10—1877) vállalta, Reök István fia, Reök Iván (1889— 1023) főmérnök, képviselő, a megvár szecesszió ewtk csúcsát jelentő szegedi Reök-palota (1007) építője volt, Ha Munkácsy Szegedre látogatott, nngvbátv1a — második házasságából származó — fiából, azaz unokatestvérénél. Reök tvánnál szállt meg. Reök Iván n»1e Kelemen Ida. Kelemen István fi 833— 102fl> leánya volt, Házasságukból hét gyermek származott, akiknek ereiben már a Kelemenek és a Munkácsy-Liebek véréből is csörgedezett. Erre mondják, hogy milyen kicsi a világ ... APRÓ FERENC