Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám

6 Péntek, 1981. február 13. i-akóházfennfartás iparosított módon Építőipari fogyasztási szoláltatás A beruházások építési arányának mérséklődésével és az igényekkel összhangban az idén a korábbinál 10 százalékkal nagyobb fenntartási feladatot látnak el az építők. Az ország ipari, mezőgazdasági és egyéb épületeinek állományából elsősorban a lakóépületek, a művelődési, az oktatási, a jóléti, a szociális és az egészségügyi építmények fenntartására koncentrálják erőiket. Ezen belül az előző tervidőszakhoz viszonyítva 40 helyett 64 milliárd forint értékű lakóházfenntartási, karbantartási és korszerűsítési munkával fiatalftjátc meg az épületeket A jelenlegi tervidőszakban úgy rendezik át a fenntartási munkák összetételét hogy 42—43 százalékra növekedjen a régi lakóépületekre, egészségügyi és művelődési épületekre fordított munka aránya. Különösen erőteljes ez a struktúraváltozás a tanácsi és a szövetkezeti építőiparban, amely a fenntartási munkák 71,7, illetve 54 százalékával szolgálja a lakóházak, az egészségügyi és művelődési épületek állományának felújítását karbantartását és korszerűsítését A tervidőszakban 90—100 ezer lakás felújítása, s 40— 50 ezer korszerűsítése, komfortfokozatának növelése vár az építőkre. Ennek a feladatnak a teljesítése hagyományos módon kilátástalan lenne, mert nem győznék elegendő és hozzáértő munkaerővel. technikai felszerelésekkel, Idővel. Am a megoldás is kézenfekvő, hiszen az építőipar a beruházások és a lakások építésében már olyan korszerű technikai bázisokat hozott létre, amelyeket jól hasznosíthatnak a fenntartási és. felújítási munkákban ís. A hagyományosnál jóval gyorsabb és korszerűbb, az úgynevezett Iparosított építésmódok már az elmúlt években meghonosodtak a fenntartási munkákban. Most az a feladat, hogy széles körűen elterjesszék ezeket a megoldásokat. A lakások korszerűsítésénél nagyobb arányban alkalmaznak előregyártott, teljesen berendezett fürdőszoba-térelemet, a közművezetékeket tartalmazó vizesblokkokat, előregyártott válaszfalakat, műanyag ablakokat, ajtókat és más szerkezeteket, amelyek egyúttal korszerű szigetelési' megoldásaikkal az energiatakarékosságot is jól szolgálják. Felvették a felújítási módok közé a szerelt, ragasztott és vakolt szigetelési eljárásokat is, amelyekkel ugyancsak az épületek hőháztartásában érvényesítik az ésszerű takarékosságot. Az épületfenntartás, -felújítás és -karbantartás nagy feladatkörén belül a tervidőszakban gyors ütemben. 47 százalékkal növelik az úgynevezett építőipari fogyasztási szolgáltatást, amelyet a lakosságnak és a közületeknek nyújtanak. Az átlagosnál nagyobb, 55—60 százalékos teljesítménybővítést terveznek a lakossági és lakáskarbantartói szolgáltatásnál, főként az építőipari szövetkezetek, s az úgynevezett házilagos építési szervezetek. A magánkisipar e szolgáltatásainak teljesítményét 44 százalékkal bővíti, bár a fejlődés] üteme kisebb mint. a szö- ' vetkezeteknél, de a kisiparosok nagy számát tekintve ez a növekedés mégis rendkívül jelentős. Jelentős tartalék rejlik a szervezeti forma fejlesztésében is. Ezért az érdekeltek bevonásával az ÉVM külön munkacsoportot alakított, amely javaslatokat tesz a legcélszerűbb szervezeti formák kialakítására. Egyebek között foglalkoznak az átalánydíjas-rendszer kiterjesztésének, a vállalati és szövetkezeti szakcsoportok, gazdasági társulások létrehozásának lehetőségeivel. Nagy teljesítményű turbóaggregátor Közeledik a nap, amikor áramot ad a nagy teljesítményű. 1 millió 200 ezer kilowattos turbóaggregátor, a kosztromai hőerőműben. Ez az ország első ilyen nagy aggregátja. A leningrádi Elektroszila Gyárban készítették. A nagyméretű turbógenerátorok gyártását az SZKP XXV. kongresszusán irányozták elő. A szovjet energetika fejlesztésének egyik fontos iránya az egyes gépek teljesítményének növelése. Nemrég az ország hőerőműveiben általában 300 ezer kilowattos energiablokkok működtek. Jelenleg 500 ezer vagy ennél nagyobb teljesítményű aggregátokat készítenek. Ez a villamosenergia-termelés növelése mellett lehetővé teszi a gazdaságosabb műszaki mutatók elérését. Két darab, egyenként 1,2 millió kilowattos blokk munkába állításához jóval egyszerűbb és olcsóbb épületet készíteni mint 8 darab 300 ezer kilowattos aggregáthoz. Kövesebb eszköz szükséges a gépek üzemeltetéséhez is. A hidroenergetikában is hasonló folyamatot figyelhetünk meg. A szovjet villamosgépgyártók már évek óta első helyen járnak a világban az olyan hatalmas gépek építésében, mint amelyek a szibériai folyókon működnek. így például a SzajónSusenszkoje-i vízi erőműben egy 640 ezer kilowattos turbina dolgozik. Egyre Inkább nagy áramfejlesztőket alkalmaznak az atomerőművekben is. A szovjet tudósok és szakemberek úgy vélik, hogy a közeljövőben a különböző típusú erőművekben 2—3 millió kilowattos teljesítményű aggregátok működnek majd. Reálisnak tűnik még ennél nagyobb teljesítményű gépcsoportok létrehozása is. (APN) Tiszteletet az erkölcsi Tápéi tűzoltók A múlt század végi Tápé nádtető alá dugott földházait az utcakapitányok védték, a benne lakók fölött is azok őrködtek. A korabeli levéltári dokumentumok bizonysága szerint mindig sok dolguk volt. Föladatukat mindenféle ellenszolgáltatás, fizetség nélkül végezték. Ehhez hozzátartozik, hogy utcakapitánynak nem csak az utcája, hanem az egész falu közmegbecsülését élveznie kellett. Vagyis jó eszű. tisztességes, legtöbb esetben javakorabeli parasztember vigyázott az utcájára, az utcabeliekre. Megbízatása — melyre a falu elöljárósága kérte föl — sok mindenre kiterjedt. Haszontalan emberek, állatok megfékezésére, szomszédháborúk egyenesbe hozására, sőt. a helybeli vezetésbe való beleszólásra is joga volt. Mindezek fölött volt a legfontosabb teendője: a falu biztonságának őrzése, tűz- és vízkárok esetén a védelem és a mentés megszervezése. A gyakori tüzek, valamint az ettő világháború közeledése tette szükségessé, hogy századunk első évtizedében megszervezik a tűzvédelmi rajt. Tagjai a község elöljáróiból kerülnek ki, akik állandóan otthon, vagyis a faluban tartózkodnak. A két világháború között — 1927-ben — hatalmas tűz hamvasztott el egész utcasort. Ekkor már van egy kézi működtetésű kocsifecskendö és a négy tagból álló dugólétra, ami az adott tűzesetnél mit sem ért, mert hatalmas vihar volt. Az emlékezetes tűzesetből tanulva a tagság elsődleges feladatának tekintette a megelőző tűzvédelmet Tevékenységük eredményességére mutat, hogy attól kezdve csak nagyon ritkán fordult elő nagyobb kárú tűz. Az 1940-es évek végén a több rajra szaporodott tápét tűzoltó egylet motorfecskendővel gazdagodott. A rajok általában jó eredménnyel vettek részt a járási, a megyei, sőt azon országos tűzoltó versenyeken. A több mint fél évszázados múltra visszatekintő tápai tűzoltó egyesület nemrégiben megszűnt. Az utolsó közgyűlésen dr. Bodó István testületi elnök köszönte meg az egykori és a későbbi tagoknak, hogy szabad idejükben a falu biztonságának őrei voltak. Egyben arra kérte őket, hogy továbbra is maradjanak a köz szolgálatában, hiszen a veszélyek nem szűntek meg. Éppen ezért szükséges, hogy az iskolában állandó jelleggel működjön a .tűzoltó szakkör. Tagjai legyenek éberek, legyenek tisztában n falu tűzvédelmével, hogy adott esetben szakszerűen be tudjanak avatkozni. Feladatuk lehet a szegedi tűzoltók gyors riasztása. a faluban történő eligazítása, valamint a helybeliek harang félreveréssel történő mozgósítása stb. Az sem ártana, ha az iskolaudvarban egy arra alkalmas kis szertárban ott maradhatna a 400 l/perces motorfecskendő, melynek közelében másként esne a szakkör gyakorlati, Illetve elméleti foglalkozása. A régi fölszerelések egy része: a kocsifecskendő, a dugólétra, a vassisakok, valamint'1' az algyői vizeslajt méltó helyre, az Öpusztaszeri Nemzeti és Történeti Emlékparkba kerül, ahol érzékeltetheti a hajdani falusi tűzvédelmet és tűzoltást Ifj. Lele József „Változnak az idők, váltbznak az erkölcsök'" — tnondja egy régi szólás — de soha sem volt közömbös az egyén, a társadalom számára, hogy ez az erkölcsi változás milyen tartalmú és hogy mit fejez ki. Ma már közismert tény: a társadalmi, gazdasági viszonyok változása hat az erkölcsi felfogásra, annak alakulására, mégis — véleményem szerint — vannak olyan alapvető morális követelmények, alapelvek, amelyek „örök életűnek" látszanak, annak ellenére. hogy azokat különbözőképpen értelmezik, sőt, megsértik. Ügy gondolom, nem vitatható, hogy vannak olyan alapvető erkölcsi követelmények, amelyek minden egészséges emberi közösségben alapelvként kell, hogy szolgáljanak. Ilyen például mis véleményének, egészségének, személyes tulajdonának tiszteletben tartása stb. Sok olyan, emberi magatartást szabályozó normp van, melynek érvényesülését — gyakori megsértése miatt — az állam már hosszú idő óta jogilag is biztosítani igyekezett, mert azt a társadalom rendjének fenntartása érdekében alapvetően szükségesnek tartotta. Ilyen biztosítékot jelentett, amikor a jogi szabályozás keretében — annak sajátos formájaként — büntető következményeket is kilátásba helvezett az alapelveket sértő magatartások visszaszorítására. A történelem folyamán számos olyan erkölcsi norma büntetőjogi szabályozásra került sor, amely a tisztességesen gondolkodó és élő ember számára egyértelműen íratlan törvény volt. De mert egy társadalom nemcsak ilyen emberekből állt, szükség volt e normák jogi védelmére, ezzel kényszerítve ki azok kötelező betartását, tiszteletét. Ezek szükségességét napja ink eseményei, emberi megnyilatkozásai alátámasztják. A múlt esztendő bűnözési adatai is ezt példázzák, hiszen a bűncselekmények több mint 80 százaléka ilyen alapelveket sért, vagy támad. Ezúttal csak a vagyon elleni cselekmények egyre növekvő 6zámát emelem ki, azok közül is a leggyakrabban előforduló lopásokat, sikkasztásokat. A büntetőjogász sajnos egyre gyakrabban találkozik eltorzult erkölcsi felfogással, sok esetben nem értik, vagy nem akarják érteni az állam védekezési, büntető gyakorlatát; azt szükségtelennek tartják, az egyén jogainak megsértéseként értékelik. Ilyen torz erkölcsi értékítéletet jelez az. hogy az elkövetők a magától érthetődé követelmények megsértésénél nem érzik magatartásuk erkölcsi súlyát. Példaképpen megemlítem, hogy az elmúlt években sorozatosan azt állapítottuk megl, hogy egyes elkövetők hosszú idő ó'ta „gyűjtögető" életmódot folytattak: a munkavégzéshez kiadott anyagok „többletét, vagy kimradt részét" nem a megbízónak — adott esetben a vállalatnak —, hanem saját lakásukra szállították. Ezekben az esetekben nem százforintos károkról volt szó, hanem 30—50 ezer forintról! Előfordult házkutatáskor, hogy a talált tárgyak mennyisége egy kisebb raktárkészlettel volt egyenlő. A felelősségre vonáskor fel sem merült bennük, hogy az anyaggal ök csak mint felhasználók rendelkeznek, és nem mint tulajdonosok, annak ellenére, hogy ha a magukéról lenne szó. másoktól ilyen magatartást követelnének meg. Az ismétlődő esetek láttán sokszor felvetődött bennem, hogy miért, milyen erkölcsi felfogás mondatja velük, képtelen védekezésként: „nem tudták, hogy ezeket az anyagokat vissza kell adni". Nem akarják tudomásul venni, hogy ez elfogadhatatlan álláspont; meg sem fordult a fejükben, hogy mi történne, ha mindenki így gondolkodna? Értékítéletük, védekezésük kialakításénál, sajnos, szemléletüket behatárolja az az általános és felelőtlen gyakorlat, ami az anyagfelhasználási és -elszámolási kérdésekben hosszú évek folyamán kialakult. Ezt példázzák azok a megtörtént esetek, amikor rejtélyes módon dupla menynyiségű anyagot szállítanak ki a felújítási, vagy átalakítási munkához, s aztán azok egy részét megfoghatatlan módon eltulajdonítják. Az elbürokratizált életszemléletet mutatja, hogy noha egyie gyakrabban tiltakozunk — esetenként jogosan — a szabályozások, jogszabályok sokasága ellen, ugyanakkor — jogsértések alkalmával — egyesek arra hivatkoznak, hogy a bevezetőben említett morális kérdések nem voltak szabályozottak. és ezért ők nem hibásak, bűnösök!? Ezt az érthetetlen szemléletet tükrözték azok a vállalati nyilatkozatok is, melyekben — mentve a vádlottat — azt állították: „nem követtek el hibát, mert nem volt belső szabályzat arról, hogy a munkához kiadott, de kimaradt anyagot viszza kell szállítani a vállalathoz." Ilyen alacsony szintű lenne általános erkölcsi szemléletünk? Minden alapvető morális kérdés betartását utasítáással. rendelettel, jogszabállyal kell alátámasztani? Csak akkor kötelezőek? Az ilyen eltorzult erkölcsi magyarázkodás arra^ hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak az igazságügyi szerveknek, hanem másoknak is van tennivalójuk a gondolkodásés a szemléletváltozás helyes irányba terelésében, bárhogyan is változnak az idők ... 1 Dr. Jármai Tibor Továbbképző központ A Phenjani Népgazdasági Intézet a Koreai NDK-ban dolgozó gazdasági vezetők állami oktató- és továbbképző központja. A tágas, korszerű épületcsoport oktató- és előadótermeiben két-négyéves tanfolyamokon képezik a gyárak vezetőit, a szövetkezeti gazdaságok vezetőségi tagjait és más irányító munkakörben dolgozókat. Van ezenkívül egyéves és féléves továbbképző tanfolyam is ugyanitt gyárigazgatók és szövetkezeti elnökök számára, nemkülönben egyhónapos röviditett intenzív kurzus az állami gazdasági szervekben dolgozók politikai és gyakorlati ismereteinek a bővítésére. Posztgraduális képzésre szolgál még ezenkívül a hároméves időtartamú tanfolyam. Az elméleti tárgyak között államigazgatási, jogi, ipari, mezőgazdasági, külkereskedelmi. pénzügyi ismeretek szerepelnek. A gyakorlati oktatásban fontos szerepet kap mindaz, amit a vez.etőnek éppen olyan jól kell tudnia az adott szakmában, mint beosztottainak. A jól felszerelt gyakorlószobákban, műhelyekben, mintakertekben sokoldalú gyakorlati képzésre van lehetőség. A gyakorlótermek korszerű audióvizuális eszközökkel felszereltek, és táblázatok, grafikonok, szemléltetőeszközök segítik az ismeretek rögzítését. Bővül az atom,. erőművek családja F. J. Ovcsinnyikov, a Szovjetunió energetikai és villamosítási miniszterhelyettese a KGST-tagállamok atomenergetikai együttműködésének előzetes eredményeit. összegzi az APN tudósítójának adott interjújában. — ön, Fjodor Jakovlevics, mielőtt miniszterhelyettes lett, a külföldön is jól ismert novovoronyezsi atomerőműnek az igazgatója volt Ez az atomerőmű, s elsősorban annak harmadik és negyedik energiablokkja alapozta meg az ilyen atomerőművek nemzetközi családját Véleménye szerint miben rejlenek az ilyen típusú atomerőművek előnyei? — Valóban, a KGST-tagállamokban szovjet közreműködéssel épülő atomerőművek egységes családot alkotnak és 440 megawattos víz-víz reaktorokból (VVER— 440) kialakított típus-energiablokkokból állnak. Az elnevezés a közönséges víznek ezekben a reaktorokban betöltött kettős szerepére utal. Egyfelől a víz neutronlassítóként részt vesz a maghasadás láncreakciójában, másfelől a hőhordozó elem „funkcióit" végzi: a hőt víz segítségével vezetik el a fűtőelemektől. Az így keletkezett gőzt. használják fel villamos energia előállítására, ugyanúgy, mint a közönséges gőzturbinában. Ilyen típusú erőművek már 15 esztendeje üzemelnek, Európa különböző részeiben: az örményországi hegyek között 1100 méter tengerszint feletti magasságban és a Kola-félszigeten, túl az Északi-sarkkörön, Oroszország európai részében, Ukrajnában, a Duna és mellékfolyói mentén (Bulgária és Cseszlovákia), valamint a baltikumban (NDK és Finnország). Valamenynyien az egységes sorozatba 'artozó atomerőművek második generációjának képviselői, s a Szovjetunióban kifejlesztett technológia felhasználásával épültek. Mit mutatott üzemeltetésük tapasztalata? Vegyük az egyik legfontosabb műszakigazdaságossági mutatót: a kilowattóra árát. Ez a mutató jöval alacsonyabb, mint a klasszikus széntüzelésű erőművekben'. Ráadásul a szerves tüzelőanyag-készletek csökkenésével kapcsolatban R klasszikus energetika kénytelen lesz széles körűen alkalmazni a gyenge minőségű, nagy kén. és hamutartalmú szeneket, ami a légtér beszennyezéséhez vezethet. Ugyanekkor a gyakorlat bebizonyította, hogy az atomerőművek nem szenynyezik a környezetet. A Szovjetunióban és a KGSTtagállamokban végzett tüzetes elemzés a háttérsugárzás semmiféle megváltozását nem észlelte az atomerőművek körzetében. Az egységes sorozatba tartozó atomerőművek szerkezeti megbízhatóságáról tanúskodnak az alábbi tények is: Az 1977. évi erős földrengést kibírta a bulgáriai „Kozloduj" atomerőmű, normális üzemrendszerben működött az örmény atomerőmű, amelynek körzetében ugyanebben az esztendőben 6. erősségű földlökéseket regisztráltak. Az ilyen típusú atomerőművek megbízhatóságára és biztonságára vonatkozó elképzelések vezették a finn szakembereket ís, amikor úgy döntöttek, hogy hazájukban atomerőművet építenek. Finnország az első olyan iparilag fejlett tőkés ország, amely szovjet atomtechnológiát allcalmaz. A közeli jövőben ez a „nemzetközi 'család" új taggal gyarapodik. A Duna partján majd befejeződik a Paksi Atomerőmű építése. Ugyanilyen típusú erőműre orientálódik Kuba és Lengyelország, ahol már megkezdődtek az első atomerőmű építésének előkészületei.