Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-12 / 36. szám

|H| Ufó 0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! |w O ..öTtfX /-Át n,, \A <~ 4 -*ti • A, 71. évfolyam 36. szám 1981. február 12., csütörtök Ára: 1,40 forint AZ M P S Z E GED VÁRÓ S I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Lázár György, a Minisztertanács elnöke — küldöttség élén — szerda este Budapestről Szófiába utazott. Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz Bulgáriában. A küldöttségtagjai: Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Nagy János, külügyminisztériumi államtitkár. Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Gábor András ipari miniszterhelyettes és Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete, aki a bolgár fővárosban csatlakozik a delegációhoz. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá állami életünk több más vezető személyisége. Ott volt Vaszil Baev. a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) bolgár-magyar kapcsolatok Bulgária és Magyarország politikai kapcsolatai hagyományosan barátiak és sokoldalúak. Fejlesztésükhöz az 1948-ban megkötött és 1969ben meghosszabbított magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés nyújt jogi alapot A két testvéri ország kapcsolatait is nagymértékben meghatározzák nemzetközi kötelezettségeik: mindkét ország tagja a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. A hagyományos bolgár— magyar barátság elmélyítésének katalizátorává vált az utóbbi három és fél évtizedben, hogy pártjaik és országaik kapcsolatai szilárd történelmi alapokra, a szocialista internacionalizmus elveire épülnek. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus—leninizmus elveitől vezérelve alakítja egymással kapcsolatait. Rendszeresek a két testvéri szocialista ország különböző szintű párt- és állami vezetőinek kölcsönös látogatásai. Megkülönböztetett jelentőségűek, és a kapcsolatok egészére mindig ösztönzőleg hatnak a - legfelsőbb szintű párt- és állami vezetők találkozói. Kádár János legutóbbi, 1979. júniusi bulgáriai látogatásakor jóváhagyták a két ország együttműködése fejlesztésének fő irányait 1990ig. .Lázár György legutóbb 1977 szeptemberében járt baráti munkalátogatáson Szófiában, és tagja volt 1979. júniusában a hivatalos, baráti látogatásra Bulgáriába érkezett, Kádár János vezette párt- és kormányküldöttségnek. Sztanko Todorov, bolgár kormányfő 1979 májusában Budapesten viszonozta a látogatást A két ország kapcsolatában az elmúlt ősz is mozgalmas volt. Apró Antal vezetésével parlamenti küldöttség tett látogatást Bulgáriában októberben, majd Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára folytatott gazdaságpolitikai konzultációkat Szófiában. Novemberben Petr Mladenov. bolgár külügyminiszter Budapesten tárgyalt A bolgár sajtó nagy várakozással tekint Lázár György bulgáriai hivatalos, baráti látogatása elé. A szófiai lapok naponta közölnek magyarországi tudósításokat, a két ország egyenletesen bővülő kapcsolatait bemutató írásokat. Űj eljárás Űj műszaki eljárást dolgozlak ki a bólyi kombinátban: a vetőmagüzem szárítóberendezését a jövőben a feldolgozás során keletkezett melléktermékkel fogják fűteni az eddig használt olaj helyett. A vetőmagnak szánt és csőtörő géppel betakarított kukorica ieldolgozása során egy-egy idényben körülbelül háromezer tonna csutka, csuhé és léha — száraz pehely — keletkezik, amelynek összegyűjtése, tárolása és elszállítása eddig nagy gondot, költséget okozott az üzemnek. Jobb megoldás híján a hulladék egy részét a baromfiólak almozására használták, más részét — jelképes áron — átadták az iparnak. Egy újfajta tüzelőberendezés révén ezentúl elégetik a hegyekben álló szemetet, és az így keletkezett hővel szárítják meg a nyers kukoricát. A számítások szerint -egy feldolgozási idényben hétszáz tonna tüzelőolajat takaríthatnak meg, aminek jelenlegi ára hárommillió forint. Az új fűtési technológia bevezetése mintegy tizenötmillió forintba kerül, de ára az energiatakarékosság révén öt év alatt megtérül. A berendezés fél év alatt elkészül. így a nyár utóján — a vetőmagfeldolgozási idény kezdetén — üzembe helyezhetik. Paprikatermesztők idénykezdése Szállítják a vetőmagot A szegedi tájkörzetben a tavalyi szeszélyes időjárás ellenére jól fizetett a fűszerpaprika. A hektáronkénti termésátlag meghaladta a 80 mázsát, mintegy bizonyítva a termelési rendszer technológiájának eredményességét. öt-hat évvel ezelőtt még a vetésterület növelésére törekedtek, ma viszont a cél: magas hozamok elérésével némileg csökkenteni a területet. Ezért a Szegedi Paprika feldolgozó Vállalat az t981-es esztendőre 5 ezer 500 hektárra — a múlt évinél valamivel kevesebbre — kötött szerződést ötvenhat téesszel, szakszövetkezettel, állami gazdasággal, illtetve a háztáji termelőkkel. A szövetkezeti gazdaságokban egyre inkább terjed a részes művelés jól bevált módszere, mert a fűszernövény nagy részét kézi erővel kell szüretelni. Még a nagyüzemi táblákon is általában kézzel végzik, az első és a második szedést válogatva az érett, piros csöveket, a zöldeket rajta hagyva a bekrokon, s csak a végső munkát, az úgynevezett taroló betakarítást bízzák a gépekre. A vetőmag kiszálliUisa már javában tart: március 15-ig minden gazdaságba megérkezik a kért szaporító anyag. Így kedvező időjárás esetén március végén, április elején megkezdhetik a szabadföldi magvetést, szak. nyelven mondva a helyre vetést. Ezzel egyidejűleg a palántaneveléshez is hozzáfognak. A szegedi tájkörzet Csongrád megyén kívül Békés megyére is kiterjed. Az orosházi, a tótkomlósi és a mezőkovácsházi gazdaságok feladata elsősorban a vetőmag megtermelése. Azért bízták ezt rájuk, mert ott a paprikaültetvények egymástól távol esnek, s így nem kell tartani a különböző fajták keveredésétől. Megbeszélés Szegeden A népgazdaság érdeke, hogy a megyei tervek és a minisztériumok elképzelései megegyezzenek. Ezért a különböző ágazatok képviselői mindig egyeztetik a tennivalókat. Azért, hogy szervezett és tervezett legyen a termelés és ugyanakkor alkalmazkodjon a mindenkori piaci igényekhez • is. Tegnap, szerdán Szegeden, a megyei tanácsházán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és Csongrád megye Tanácsa hangolta össze a mezőgazdaságra vonatkozó országos és megyei elképzeléseket. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd Szabó Jánosné elnökhelyettes foglalta össze az elmúlt esztendő gazdálkodasának tapasztalatait. Csongrád megye termelőéi szakszövetkezetei, állami gazdaságai eredményes évet hagytak maguk mögött. Négy százalékkal emelkedett a termelésük. Keiés föld maradt parlagon. Csaknem 1500 hektáron újították föl a gyepet, 800 hektárra ültettek szőlőt és gyümölcsöst. Az erdők területe jó 300 hektárral lett nagyobb. Öröm. hogy a növekedés a munka termelékenységének javuláséból következett A ráfordítások a közgazdasági szabályozók változása miatt is jelentős mértékben emelkedtek. A költségtakarékosság érdekében az üzemek számos intézkedést tettek, a gazdaságok többsége takarékos anyag- és energiafelhasználásra törekedett, 25 üzemben vezették be tavaly a szárítás nélküli gabonatárolási technológiát. Több helyen használtak termálvizet állattenyésztési telepek, üze-. mi épületek. paprikaszikkasztók energiaforrásaként. Tervszerűbbé vált a talajerő-gazdálkodás. A műtrágya-felhasználást a legtöbb gazdaságban talaj-tápanyagvizsgálatokra alapozták. Több mint 100 ezer hektáron. az előző évi terület kétszeresén megvizsgálták a földet. Több mint tízezer hektárról levezették a vizet, 11 ezer hektáron elegyengették a földet, másfél ezer hektáron csöveket fektettek, s 2 ezer hektáron kémiai módszerekkel javították a talajt. Az ágazatok munkájának részletes értékelése után az eddigi zárszámadások tapasztalatairól és a várható eredményekről beszélt a tanácselnök-helyettes. A vártnál több nyereségük lesz a gazdaságoknak és nem emelkedik a rosszul gazdálkodó szövetkezetek vesztesége A termékszerkezet nem változott lényegesen, erősödött a tájtermelési jelleg és a kis körzetek a jobb gazdálkodást segítették. A megye élelmiszeripara az eddigi legeredményesebb évét zárta tavaly. Nincs veszteséges vállalat és sok árut küldtek a külföldi megrendelőknek. Az idei esztendőben a gazdaságoknak több a tennivalójuk, de a tervek megfontoltak és reményekre jogosítóak. A mezőgazdászok három-négy százalékos többlettermelést tűztek ki. Várhatóan kevesebb zöldség kerül a szántóföldbe. A gabonaterület nagyobb lesz, több szövetkezet a lakosságot segítő melléküzemet létesít. Kétezerrel növekszik a szarvasmarha-állomány. A megnövekedett feladatok nagyobb odaadást, az eddiginél jobb helytállást követelnek' a gazdaságok vezetőitől; szocialista brigádjaitól. dolgozóitól. Szilágyi Ernő, a megyei tanács osztályvezetője a tavalyi megegyezések végrehajtását ismertette. Elmondta, többek között, tervet dolgoztak ki a termálenergia hasznosítására, a belvízkárok enyhítésére. megállapodtak egymással az élelmiszeripari vállalatok, a termelők és a kereskedők. Dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára hasznos észrevételekkel egészítette ki az elhangzottakat. Elmondotta; ha az össztársadalmi érdek úgy kívánja, ezután is vonnak ki földeket a termelésből, viszont számos lehetőség kínálkozik a már meglevők védelmére. A romos tanyák területén, az olajipar használta földeken még nem megfelelő a növényvédelem. Indokolatlanul sok Jűlőutat és más haszontalan földcsíkot hagynak a gazdaságok. Ezek kerülgetése többletenergiát emészt. A táblásítás, a földcsere Osztrák párlkiiliiíséo látogatása Az MSZMP Központi Bi- Scharf, a Politikai Bizottság zottságáinak meghívására tagja. Az osztrák vendégeszerdán hazánkba érkezett ket Gyenes András, a KözAusztria Kommunista Párt- ponti Bizottság titkara iának küldöttsége Franz gadta a Keleti Muhri elnök és Erwin ron. fopályaudvaA bútoripar tervei A bútoripar 1981—85. közötti termelésének növekedési ütemét alapvetően meghatározza a belföldi kereslet és az export növelése. A belföldi kereslet kielégítése érdekében a készleteket mintegy hatszázmillió forintnyi termékkel tervezik feltölteni. Ez azt jelenti, hogy a bútoripar képes eleget tenni a következő években jelentkező mintegy ötszázalékos vásárlói igény növekedésének. Képünkön: Készül a Kanizsa Bútorgyár Ülőgarnitúrája. könnyen segíthet ezen. Ha ésszerűen alakítják ki az utakat, könnyebben karbantarthatok és ellenőrizhetők. Csongrád megyében — mély fekvése miatt — majdnem minden évben előjön a talajvíz. Ennek már korábban kidolgozták az ellenszer rét, s a víz- és talajrendezés jó befektetésnek bizonyult. Biztonságosabban, kiegVensúlyozottabban termelnek a gazdaságok. A szövetkezetek eddig nem használták eléggé a termálenergiát. Főleg azokon a helyeken megy veszendőbe a drága energia, ahol gyenge adottságú szövetkezetek gazdálkodnak. hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára: a gyümölcs. és a szőlőtelepítések a futóhomok fékezését is szolgálják. Emiatt is érdemes az elöregedett tőkéket-fákat újakkal pótolni. A zöldségtermesztés a homoki területekre tevődött át, s ez néhány gazdaságot kiemelt a bajból. Most mar oda jutottak, -a gondjuk akkor nagyobb, ha több termett, mint amennyire számoltak. Nem jut el a zöldség időben oda. ahol nincs. Ugyanakkor az ipari földolgozásnak is vannak akadályai. Például a konzervgyár — a korlátozott befogadóképessége miatt — nem tudja földolgozni a fölösleges termést. Segítene ha az eredeti elképzeléseknek megfelelően, fejleszteni lehetne a konzervgyárat, hogy a tobblettermést — és a szalámigyár melléktermékét is — föl tudja dolgozni. Lakatos Tibor miniszterhelyettes elismerően ,szólt a hatékonyság javításáról. Mint mondotta: a szövetkezetek keveset siránkoztak, többet cselekedtek. Rekordtermést értek el búzából, több húst adtak a népgazdaságnak. Kevesebb malac hullott el, többet ellettek a juhok. Egy kocára átlagosan 1,6—1,7 tonna vágósertés iutcrtt. Több tejet fejtek. Javult. a zöldség-, gyümölcstermesztés, de még vannak bőven tartalékok. A gazdaságok odafigyeltek a kistermelők gondjaira, jól közvetítettek. Ennek ellenére a tavalyi állatszámlálás szerint 4 ezerrel kevesebb kocát tartanak a kistermelők, mint 1980-ban. Az élelmiszeripar termelése is figyelemre méltó, bár nagy a különbség az üzemek között. Nemsokára a minisztériumban fölülvizsgálják a konzervgyárak és paprikafeldolgozók tevékenységét. Kiemelte a miniszterhelyettest hogy a Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a legjobbak közé tartozik, mert jól látja el igazgatási, felügyelői és operatív feladatát. A tennivalók sorában említette Lakatos Tibor, hogy az idén a népgazdasági egyensúly javítása érdekében a gazdaságoknak növelni kell a hozamokat. S még nagyobb figyelmet igényel a háztáji termelés szervezése. Ezután a miniszterhelyettes válaszolt a kérdésekre, majd a tanácskozás Szabó Sándor összefoglalójával ért véget.