Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

4 Szerda, 1981. február 11. Közművelődési helyzetkép Szeged kulturális központ!? Amolyan gyorsmérleg készült a városi tanács művelődésügyi osztályán, amelynek az lehetne* a címe: Szeged közművelődése 1976 —80. Célok, elvek, adatok, tények, következtetések sorakoznak benne. A hangneme — ha lehet egy hivatalos jelentést így jellemezni — alapvetően bizakodó. Nagy László osztályvezető-helyettes segítségével azokat a pontjait kerestük meg. amelyekből a holnapi, a jövendő öt évi tennivalók is következnek. * — Ebben a helyzetképben Imponáló az a lista, amely a közművelődés feltételeinek javításáról, fejlesztéséről szól. A szakemberek számának növekedéséről, fizetéseik emelkedéséről, építkezésekről, felszerelések vásárlásáról. az alkotók támogatásának új rendszeréről, városi kiadványokról, filmekről és igy tovább. Ügy tűnik, az utóbbi öt évben valóban ütemesebb volt a közművelődés feltételeinek fejlesztése. mint korábban bármikor. Mindennek viszont valahogy nem érződik a kellő hatása. -4 művelődő lakosság szemszögéből amolyan „kényszergazdálkodás" jellege van a fejlesztéseknek: mintha túl sok mulasztást kellene pótolni, s ez túl kevés lenne a mai igényekhez. Vagy a városi közművelődés irányítói székéből ez másként látszik? — Innen is így látszik. 'Adottak ugyanis az irányelvek. mi minden kellene a korszerű közművelődéshez Szegeden, a regionális központban. Ezen előírások és a ml valóságunk között meglehetősek az eltéréáek. Dehát a felszabadulás óta"élőíször 1976-ban épült itt kulturális intézmény: a klubkönyvtár. Petőfitelepen... Alapvető ellentmondások feszülnek az elvek és valóságos lehetőségeink között is. Például: fontos feladatunk az új lakótelepek kulturális ellátása, ehhez azonban a tárgyi és személyi feltételeket nem lehet biztosítani. Köztudott, hogy a telepeken nem épülnek művelődési intézmények. Ahhoz, hogy a régiek biztosíthassák legalább az alapellátást, természetesen a szakemberek számát kellene növelni, ám erre csak „feladatbővülés", azaz új intézmény létesítése esetén adnak módot a rendelkezések. — Alighanem ezt nevezik matt-helyzetnek. De maradjunk még az elveknél. Amelyek szerint a közművelődésnek másfajta feladatai vannak. mint korábban. Nevezetesen, hogy változó életviszonyaink közepette, e változásokat úgyszólván megelőzve, ember- és életeszményt mutasson. alakítsa a kulturálódási igényeket. — A mindennapi gyakorlat szerint a közművelődés csak követni próbálta azokat az újszerű igényeket, melyek a városi lakosság életmódváltozásaiból fakadtak. S még egy megszorítás helyénvaló: amennyire a lehetőségei engedték. Intézménytípusonként és a közművelődés különböző szektoraiban — különbözőképpen. Például a művelődési házakban az utóbbi években csökkent az előadóestek, a hagyományos ismeretátadó művelődést formák népszerűsége. Megszaporodtak a praktikus célú, hétköznapi gyakorlatot segítő, úgynevezett közhasznú tanfolyamok, nagyobb szerepet kaptak az érdeklődés azonossága alapján szerveződött kiscsoportok. Az Igény és szükség hozta így. A bérházakban egymástól elszigetelt emberek igénye a társas életre, és a kis péntekkel. kevés helyiséggel gazdálkodó művelődési házak kényszerhelyzete, hogy viszonylag olcsó és kevés helyet kívánó tevékenységformákat honosítsanak meg. — Csakhogy ezek még mindig a hagyományos művelődési forrnak. lapaszialataink szerint nagyon nehéz az újszerűség elemeit honosítani éppen a művelodesi házakban, hiszen nincs ehhez felszerelésük, s a tartalmi munkára fordítható pénzük évről évre kevesebb. — A barkácsfelszerelés, vagy a kötőgép valóban draga, s a régi intézmények elvétve képesek olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek iránt megnőtt az érdeklődés. Az újfajta funkciókat csak a célszerűen kialakított, új epületekben lehet betölteni, mint például az Ifjúsági Házban. Az elmúlt években sorra-rendre fölújítottuk a peremkerületek művelődési házait. De az évi 10—20 ezer forintból hogyan szolgálhatnánk a speciális, helyi kulturálódási igényeket? — Hallani véleményeket, miszerint inkább megérné bezárni ezeket az elnéptelenedett házakat, mintsem elkölteni a rengeteg pénzt a fenntartásukra, minden látható, mérhető haszon nélkül. — A közösségi helyiségeket megszüntetni? Szúk látókörre. egyoldalú gazdaság-, gazdaság-közpor.tú gondolkodásra vall. Más a megoldás. A kó'zeljövőbcn az lesz a közművelődés alapkérdése, hogy meg tudjuk-e szervezni a közösségi létesítmények, intézmények közös fenntartását, együttgondolkodásra tudjuk-e késztetni a sokszektorú közművelődés gazdáit?. Meggyoződésem, hogy ezután csakis akkor lehetséges a művelődésügy fejlesztése, ha a tanácsok, vállalatok, mozgalmi- és tömegszervezetek közös kasszából gazdálkodnák, egyébként azottos közművelődési céljaikért. Ennek nem lehet akadálya se a sokszektorúság előnyeire, se a mozgalmi jellegre, se a demokráciára való hivatkozás. — A közös fenntartásra egyetlen példa van nálunk, a Szeged Táncegyüttesé. Az együttműködés pedig talán a könyvtárak között a legeredményesebb. De mi késztethetné egy vállalati klub gazdáit másfajta gondolkodásra, ha sajátos rétegigényeket önállóan, pénzbővébcn ki tudnak elégíteni? Miért társulnának a tanácsi fönntartású „szegényházzal", ha egyszer emez jóval szigorúbb pénzügyi szabályozók szerint kénytelen a művelődési házak összes funkcióinak megfelelni? — Nehéz kérdés, a személyes véleményem mégis az, hogy akár rendeletekkel, de mindenképpen meg kell valósítani az anyagi eszközök koncentráltabb, tervszerűbb és céltudatosabb fölhasználását. — Vannak-e konkrétabb elképzelések a városi közművelődés közeljövőjéről? — Városunknak a kultúrához való viszonya tükröződik a színházépítés ügyében. Ezért tartom a legfontosabb közművelődési teendőnek a nagyszínilázi rekonstrukció mielőbbi befejezését. Nem kevésbé lényeges a könyvtárfejlesztés. szerencsére ez jó úton halad. Napirendre kerül a bábszínház, s talán a zsinagóga felújítása, fokozatosan szeretnénk korszerűsíteni a Vidám Parkot. Más intézményeknek belső erőinkre alapozva kell korszerűsíteni működésüket. * Erdei Ferenc írta Szegedről. hogy a szellem városaként él a nemzet tudatában. Azt mondhatjuk: még mindig. Pedig a statisztikák rideg számai, a közművelődés helyzetét mérni igyekvő mutatók az utolsó helyre sorolják a megyei városok között. Ügy tűnik, hittel is dúsítjuk az utóbbi évek kétségtelen eredményeit, s a város múltban felhalmozott művelődési értékeire gondolva mondjuk bizakodón: Szeged — kulturális központ. Sulyok Erzsébet Irodalmi kapcsolatok Az idén tovább bővülnek az írószövetség nemzetközi kapcsolatai, különösen a szocialista országok társszervezeteivel válik hatékonyabbá, gyümölcsözőbbé az együttműködés — mondotta Garai Gábor, Kossuth-díjas költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára a napokban adott nyilatkozatában. — A nemzetközi kapcsolatainkban kiemelt hely Illeti meg a szovjet írószövetséggel való együttműködésünket, amelynek keretében számos rendezvényre, tanácskozásra, tapasztalatcserére kerül sor. Programunkat az idén január végén alóírt együttműködési munkatervünkben fogalmaztuk meg. „Az emt>eri kapcsolatok a családon belül és kívül a jelenkori szovjet és magyar irodalomban" címmel Budapesten rendezünk alkotói találkozót, a Szovjetunióban pedig a második világháború témakörével foglalkozó kerekasztal-beszélgetést tartunk, magyar íródelegóció utazik a szovjet írók VII. kongresszusóra, amelyet ez év nyarán rendeznek meg. Ugyancsak részt vesznek magyar alkotók a Szovjetunióban a gyermekkönyvhét eseményein, valamint a Goldoni muokásságát méltató nemzetközi szimpóziumon. A szépirodalom fordítására és kiadására alakított szovjet—magvar vegyes bizottság soron következő ülésszakát is a Szovjetunióban tartjuk meg. — Folytatjuk együttműködésünket az egyik legjelentősebb közös munkánkCsaládjogi tudnivalók (3.) Á bontópertől a gyermekelhelyezésig Magyarországon a válások száma igen magas, évi 27—28 ezerre tehető. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden harmadik-negyedik házasságkötésre jut egy bontóper. Sajnálatosan nagyon is aktuálisak tehát azok a jogi rendelkezések, amelyeket a válóperekről ismerni kell. A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha úgy találja, hogy a házasélet a férj és a feleség között teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontását általában a házastársak utolsó közös lakóhelye szerinti bíróságnál lehet kérni. Fontos tudnivaló, hogy a bontópert bármelyik házas'társ kezdeményezheti, tehát az is, aki magatartásával maga szolgáltatott alapot a válásra. A bontóper illetéke ezer forint, amelyet illetékbélyeggel kell leróni, méghozzá két részletben, ötszáz forint értékű bélyeget rögtön az eljárás elején a keresetlevélre kell ragasztani, a másik ötszáz forint pedig a bíróság felhívására, 30 napon belül esedékes. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a házasfelek és esetleges jogi képviselőik nevét, foglalkozását, pontos lakcímét, a házasság felbontásának alapjául szolgáló tényeket, s az ezeket igazoló bizonyítékokat (így a megidézni kért tanúk nevét, lakcímét). Ismertetni kell a házasság felbontásának anyakönyvezéséhez szükséges adatokat, így a házasságkötés helyét, idejét, az anyakönyvi bejegyzés folyószámát stb. Célszerű a keresetlevélhez csatolni a házassági anyakönyvi kivonatot Í6. A bontóper a békítő tárgyalással kezdődik. Ezen a bíróság megkísérli alaposabb meggondolásra késztetni a feleket Tudatosítja velük válásuk következményeit a lakáshasználal tal, a vagyonmegosztással, a gyermekek elhelyezésével, láthatásával, tartásával kapcsolatban, és felhívja figyelmüket arra, hogy mindez miként hathat ki a maguk és gyermekeik további életére, sorsára. Az ügyek mintegy egyharmadában a házasfelek elállnak bontási szándékuktól, és a válóper megszűnik. A válási szándék, illetőleg a békülés jobb megfontolása érdekében sok házaspár kéri a bontóper szünetelését. Ha a békítés nem jár eredménnyel. a bíróság a tárgyalást elhalasztja és új tárgyalást csak legalább harminc nap eltelte után tűzhet ki. Mi történik a második tárgyaláson? Ez attól függ, hogy a házasság felbontását csak az egyik fél kéri, vagy mindkettő, közös megegyezéssel. Ez előbbi esetben azt, hogy a felek házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromtott-e, a bíróságnak részletesen meg kell vizsgálni, és azt is, hogy melyik házastárs magatartása vezetett a helyzet kialakulására. Ha a bíróság úgy találja azonban, hogy még van remény a házasság fenntartására, akkor a családi élet megmentése érdekében a bontóper iránti keresetet elutasítja, a válást nem mondja ki. A döntésnél azt is figyelembe veszik, hogy a felek még együtt, vagy már külön élnek-e. A tartós különélést rendszerint a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása jelének tekintik. Különösen akkor, ha a felek már nyilvánvalóan egy új életre rendezkedtek be. esetleg másik élettársat is választottak maguknak. A felek egyező akaratnyilvánításával kért válás esetén a bíróság nem vizsgálja, hogy a kapcsolat megromlását melyik házastárs milyen magatartása okozta. Ilyenkor csak a közös elhatározás őszinteségét, véglegességét teszik „nagyító" alá, s hogy ez a közös elhatározás a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásának a kifejeződése-e. A bontóperben — vagy annak befejezése után — lehetőség van arra, hogy a házastársak a közös vagyon megosztását és különvagyonuk kiadását is kérjék a bíróságtól. Nyilván azonban az az érdekük, hogy minden vitás kérdést egy perben lezárjanak, ne kelljen a vagyonmegosztás miatt még külön pereskedni. Ez azért is előnyös, mert a bontóperben a vagyoni vita rendezése illetékkedvezménnyel jár. A házasság felbontása után a volt feleség korábbi aszszonynevét továbbra, is viselheti. Ettől csak akkor lehet eltiltani, ha szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Ha azonban a nő újabb házasságot köt, első férje nevét természetesen tovább már nem tarthatja meg. A bontóperekkel általában együtt járnak a közös gyermek vagy gyermekek elhelyezésével kapcsolatos viták. Minden olyan esetben, amikor a szülők nem élnek együtt, és a gyermek elhelyezésében nem tudnak megállapodni, ebben a kérdésben a bíróság dönt. Általános szabály, hogy a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél testi, erkölcsi és szellemi fejlődése kedvezőbbnek látszik. A gyermekelhelyezési perekben mindig a gyermek érdeke az elsődleges szempont. A testvéreket csak indokolt esetben helyezik el egymástól más-más szülőjüknél. D. A. ban, a Kézfogás című antológia újabb kötetének előkészítésében. Gyümölcsözőnek bizonyultak és tovább folytatódnak a magyar és a szovjet irodalmi folyóiratok munkatársainak, szerkesztőinek kölcsönös tapasztalatcsere-látogatásai. — Az idén nyolc szocialista országgal újítjuk meg, frissítjük fel munkatervünket, együttműködésünket. Az NDK-ban közös titkársági ülésen értékeljük együttműködésünk eddigi eredményeit, s fogalmazzuk meg a további tennivalókat. Bulgáriában az idén emlékeznek meg a bolgár államiság 1300. évfordulójáról. Ehhez kapcsolódva bolgár írók részvételével rendezünk irodalmi megemlékezést. Tavaly határoztunk arról, hogy a szöcialista .országok írószövetségei vezetőinek rendszeres találkozóját nem évenként, hanem kétévenként rendezzük meg. A soros fogadóország 1982-ben Mongólia lesz, s a tanácskozás előkészítésére, programjának megbeszélésére ez év végén f közös eszmecserét tartunk. — Gazdagítani igyekszünk kapcsolatainkat más országok íróival is. Ez év tavaszán Helsinkiben megújítjuk a finn írószövetséggel kötött megállapodásunkat. A közelmúltban a szíriai arab írószövetséggel 5 éves együttműködési megállapodást kötöttünk, amelynek értelmében írókat látunk kölcsönösen vendégül, tájékoztatjuk egymást irodalmaink újdonságairól. Tervezzük, hogy hasonló megállapodást írunk alá a ghanai írószövetséggel is. (MTI) Csak férfiaknak I A Szegedi Fodrász Vállalat 1981. FEBRUÁR 2-TÍÍL FÉRFIK OZMETIK A VAL BŐVÍTETTE SZOLGÁLTATÁSAIT az Oskola u. 18. sz. alatti üzletében Hetenként egyszer .orvosi tanácsadás is igénybe vehető. Várjuk kedves férfivend égőinket. Nyitvatartási idö: naponta 10-től 18 óráig. Szegedi X Fodrász Vállalat A Szegedi Magas- és Mélvéoítőipari Vállalat állandó szegedi munkahelyre felvess: — ács. állványozó — kőműves — hidegburkoló — festő — tetőfedő — asztalos szakmunkásokat, valamint — segédmunkásokat — kubikosokat. Vidékieknek szállítást, munkásszállást biztosltunk Jelentkezni lehet: Szeged. Kenyérgyári út 5.. fszt. 4. szoba, munkaügy. x Szegedi Magasés Mélyépítőipari Vállalat Szeged, Kenyérgyári út 5. Tel.: 11-361. Pf.: 98. Pénzforg. jsz.: 230-17 167 kézbesítő feliratú bélyegzője elveszett, amelynek használata 1981. február 1-től érvénytelen Szegedi Magasés Mélyépítőipart Vállalat, Szeged, Kenyérgyári út S. ÚJDONSÁG! ÚJDONSÁG! jp mu n dg ng Természetes gyümölcs felhasználásával készült szénsav- és szintetikusanvae-mentes EREDETI ROSTOS GYÜMÖLCSLÉ 16.— Ft/l l-es palack KAJSZI- ÉS ŐSZIBARACK VÁLASZTÉKBAN Palackozza: Dél-alföldi Pincegazdaság. Szeged. KERESSE! FOGYA'SSZA! A Dél-magvarországi Magas- és Mélyépítőipari Vállalat (DÉLÉP) azonnali belépéssel alkafmaz: építőipari szakmunkásokat, betanított munkásokat segédmunkásokat külföldi munkavállalási lehetőséggel is Szakmával nem rendelkezők részére — külföldi munkára — cellulózheaesztő-tanfolvamot szervezünk. Munkásszállót és ebédet biztosítunk Jelentkezés, érdeklődés: Szeged Bocskai u 10—14., felvételi iroda: valamint a békéscsabai (Vörös Október sor 3.) és szolnoki (Thököly u 227B) főüzemeinknél.