Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

« Szerda, 1981. február 4. 3 A februári A hatvanéves Mocsár Gá- zás, természetes megvalósubort köszönti Baía Imre a lás — anélkül, hogy naiv Tiszatáj új szamában. „A művész volna" — írja Aihárom jelentős mű — a Fe- földy. Tandori Dezső „talakete csónak, az Égő arany nyosan ígéretes és sokakat és a Gyémántper — a hat- botránkoztató" költészetét vanas-hetvenes évek fordu- Csűrös Miklós értékeli, lóján keletkezett A hetve- A Kelet-európai Nézőben neS,íyfk ~; remeljük — ké" Fodor András a kiváló bolszulődes volt, egy ujabb ta- gár költőt, Nino Nikolovot nulmányi idaszak. Az ön- mutatja be. Nikolov majdeletrajz földolgozását várjuk nem egy évtizedet töltött a hatvanas éveihez ért Mo- hazánkban, versei között is csár GábortoL Élete regé- sok a magyar vonatkozású, nyet — írja a gazdag írói Például a Szegeden, 1957palya kepét megrajzoló iro- ben írt Cigány a Tisza mendalomtortenesz. Most közli ti szőlőben, melyet — négy a lap Mocsár Gábor új sza- másik költeménnyel együtt tirikus irasat, a Világító _ Fodor András fordításáemelet című elbeszélést, ban ismerhetünk meg. mely — az abszurd eszkö- A Kritika rovatban Fodor zeivel is elve — kelet-eu- • András esszéiről Kiss Fcropai furcsasagainkat mu- renc, a Tanulmányok a tatja he. — Nagy emberi Nyugatról című kiadványtragediat sejtetnek Csoóri ról Grezsa Ferenc ír. Az Sándor új versei. A négy utóbbi egy-két évben három mű kozul Az ábeli füst cl- Simon István-kötet jelent mure külön is fölhívjuk a meg. Borbély Sándor írása figyelmet Olvashatjuk a (Újraolvasva Simon István februári Tiszatájban Baka verseit) ezekhez a gyűjteIstván, Tandori Dezső, Csu- ményekhez kapcsolódik. kas István és Takáts Gyula Laczkó András Takáts Gyuverseit. Csukás István lírá- ^ két regényét méltatja. járói a költőtárs és barát szép esszéje jelent meg — Ágh István tollából — A Múlandósághoz címzett fogadóban címmeL A tizenötödik részhez jutott el Tóth Béla Tiszajárása. Az új folytatás címe: Apám, a fundáló mester. A társadalomtudományi kutatások vidéki helyzetéről indított vitát zárja le a Tiszatáj Koncz Jánosnak, az A Művészet rovatban Tandi Lajos — Közösen alkatni címmel — Nóvák István építésszel. Szekeres Mihály belsőépítésszel és T. Nagy Irén szobrászművészszel beszélget. Thurzó Gábor Holló és sajt című darabjának ősbemutatóját Nóvák Mária bírálja. Közli a Tiszatáj Nagy László Kajári Gyuláról szóló, eddig ismeMSZMP Csongrád megyei retlen írását „Csodálatos hizottsága titkárának hoz- akaratot látunk itt megnyilzászólásával. (Bakos István vánulni, a mélységből felösszefoglalója a márciusi törő erőt> ami végül is igaszámban jelenik majd meg.) zi művésszé avat egy emBibó István hagyatékából bert" — írta több mint tíz került elő az a dolgozat, évvel ezelőtt Nagy László. A mely Illyés Gyula Églakók Tiszatáj februári számában című versének elemzése. Bi- Flajári Gyula grafikái látbó munkásságának „irodai- hatók, mi vonatkozású melléktermékén" kívül még három tanulmányt közöl a Tiszatáj. Tüskés Tibor Takáts Gyula Hideg-tű című versprózájálj, „a modern magyar természetlíra egyik szép és emlékezetes alkotását" elemzi. Alföldy Jenő Kiss Anna portréját rajzolja meg. „Azt hiszem, Kiss Anna az első a magyar költészet történetében, akinek verseiben a népiesség nem program, hanem önkifejeEmléktábla Galamb Józseiü&k Száz évvel ezelőtt. 1881. február 3-an Makón egy Hosszú utcai parasztcsalád fiaként látta rneg a napvilágot Galamb József, aki magyar diplomáskent az ameriKai Ford művek első főmérnöke volt, csaknem 40 évet töltve 8z autógyártás élvonalában. Mindenekelőtt a futószalag rendszerű autó- és traktorgyártás megteremtésében vivott ki magának világra szoió elismerést. A jubileum alkalmából a MTESZ Csongrád megyei Szervezete, Makó város Tanácsa. valamint, a Hazafias Népfront városi Bizottsága emlékünnepséget rendezett. Az enjlékünncpség részeként márványtáblát lepleztek le a Deák Ferenc utca 61. számú ház falán, ahol a felszabadulás előtt több évtizeden a Ford-Galamb autóés traktorlerakat működött. Elsőként Moravszky Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke köszöntötte az ünnepi megemlékezésre egybegyűlteket, majd dr. Bátyai Jenő. a MTESZ megyei Szervezetének szaktitkára mondott beszédet. Szólt többek között arról: magyar származását és hazáját sohasem feledte el. kétévenként rendszeresen hazalátogatott Szegénysorsú, tehetséges fiatalok számára műszaki tanulihányi ösztöndíjat is alapított. A leleplezett emléktáblát a városi tanács nevében dr. Forgó István vette át. s a munkáért alkotóinak köszönetet mondott. Ezután a tábla alatt elhelyezték a MTESZ, a városi tanács, a Hazafias Népfront és a Galamb József nevét viselő AFIT szocialista brigád koszorúit. CS. J. eveiezese Magyar napok külföldön Néhány nap múlva ma- Az év során a Hungexpo gyar gazdasági kiállítás szervezésében hasonló jelnyílik az Arab Emirátusok legű kiállítást, illetve maÁllami Szövetsége vezető gyar napokat és hetet renállamának, Abu Dhatinak a deznek még Brüsszelben, fővárosában. Ezzel az idei Koppenhágabarl) stuttgartelso magyar gazdasagi ren- 6 - ' kezdődik ban, valamint Ausztriában, Mexikóban és Thaiföldön is. dezvénysorozat külföldön. „Kedves Kosztolányi, a dá- hoz írott leveleinek sora. ságot fogadja el, bármi i« tum — azt liiszem — meg- Kosztolányiról aligha mon- volt a politikai meggyőződémagyarázza a késést. Már jó uunk újat. ha páratlan stílus- se, ne utasítsa vissza ezt az ideje Szentcsen vagyok, Tus- Készségéről áradozunk; ám, irodalmi koszorút, melyet az cuianumban, egy park köze- na Juhász Gyulával folyta- egész nemzet nyújt önnek, uen, nyiló rózsák, virító szó- tott levélváltásait olvassuk, Selejtes és értéktelen embeiók, sui togó nyárfák társasá- maris előttünk az az arcél, rek is viselik, de ez keil épp, gaban. Életem legszebb — amely egyszerre volt gyengéd hogy sarkallja az értákesesot talán boldog napjai küzé es okos, a világot kíméletle- ket: nem szabid elhagyni a számítom ezeket, de máris el- nül figyelő és példaadó em- magyarságot semmi köridíog, itt is meglátogat az őszi beri tisztességgel felmérő, mények közön." Majd üdsejtés, mely a nyárfák esti „Kedves Juhász" — írja 1920. vözlet és aláírás, oeszédeiből kihallik — ér- március 14-én (!), a háború- g azt a kaSzorút amelyet zem az új, a közelgő életvi- vesztés, a Károlyi-forra- nekik, Juhász Gyulának; harokat — ez a szélcsend az, lom, a Tanácsköztársaság Kosztolányi Dezsőnek és a ameiy őket megelőzi..." után. a Horthy-restauráció é.s Nyugat többi nagyjának is Fenti, tömörségében is Trianon kezdetén — ..a Pete- nyújtunk: igen szépen e kümegitapó szépségű levelrész- fi Társaság mai ülésén tag- ^ is jeiképezi. let 1904-ból való. s abban a jának választotta meg. Én jekütetbep olvasható, amely a löltem önt... és kérem, a tagnapokban jelent meg az Akadémiai Kiadó jóvoltából. A Juhász Gyula Összes Müveisorozaiban, a kritikai kiadás kilencedik köteteként látott napvilágot — Péter László szerkesztésében (sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta:- Bella György) — Anna költőjének levelezése. Annak is első része, amely a Juhász Gyulának es Juhász Gyula által 1900 és 1922 között írott leveleket tartalmazza. Domonkos T á«zló Az ember első pillantásra azt hinné, legföljebb kuriózum jelleggel bírhat, kinek ós mit is írt leveleiben a Nyugat egyik nagyja, s hogy neki miről írt Babits Mihály, Oláh Gábor vagy Csáth Géza. Am, ha e nagy filológusi gonddal, gazdag jegyzetanyaggal összeállított levelezést lapozgatjuk, néhány oldal után máris szokatlan és megmagyarázhatatlan melegseg, meghatottság uralkodik el rajtunk: úgy tűnik, mintha megelevenednének az Osztrák—Magyar Monarchia utolsó éveinek, az első világháborúnak, a forradalmaknaK, a trianoni békének kora. Látszólag „csak" irodalmi és apróbb emberi ügyek, találkák időpontegyeztetései, olvasmányélmények, lelkiállapot-regisztrálások — valójában: komoly történeti dokumentumok. Társadalomtörténettől irodalmon át művészi személyiséghistóriáig, „ember történetig". A kötet talán legizgalma sabb, legélvezetesebb (terjedelmében is legtekintélyesebb) része Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula egymás-1 Kiállítási napló A Stúdió-o Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról Káka tüvin kőt a ruca. Jó fődbe teröm a búza; Azt a fődet fő nem lelöm, Ahun a szép kislány teröm. De soha. Ha tudtad, hogy nem szeretté. Hálódba mé kerítötté? Mé nem hagyta békén engöm? Mas is cvött vóna engöm, Ha te nem! Két fiatal festőművész Külfejtés monumentális haegy időben látható szegedi tásokra törekvő, lendületes kiállítása az ifjú alkotók festményét és a Pocséta fiszándékainak, törekvéseinek nom mikro jelentését, egykét szélső pólusát is jelle- értelművé válhat, hogy az mezheti. A Stúdió-olló egyik utóbbi közelebb áll Aranyi szára lehet Aranyi Sándor személyiségéhez, emberi lar— aki évek óta Csongrádon talmaihoz, művészi kifejeél, a város művésztelepének zésmódjához. Ugyanezt biegyik jelentős képviselője — zonyíthatja a két Putri, a a festészet lírai hagyomá- kisméretű alkotás javára, nyaihoz, posztimpresszionis- Legszebbek, legbensöségeta örökségéhez kapcsolódik sebbek szinte tenyérnyi hana Közművelődési Palota gulatjelentései, monokróniáKupolájában látható kama- jukban is árnyalatgazdag rakiállításával, másik Pirk tajkepminiatúrái az alföldi .... ,. táj kiragadott reszleteirol László, aki az Ifjúsági Haz (Gátoldal, Ártéren, Tavasz, minigalériájában rendezett Virágzás, Derengés, Hajnal. tárlatával egy átirtabb, fe- Erdő). Hajlamos a romanlülethatásokra és szerkeze- 'ikus hangulatokra, a tűnő... , . désre, a finom, szürreális tessegre törekvő kísérletet látomásokra. Ebben mintha reprezentál. Mindkét fiatal- Gulácsyt tartaná elődjének ember tárlata tulajdonkép- (Ősz, Vihar előtt), másutt pen precíz állapotrajz, pon- Szinyei atmoszférája érhető iosan leolvasható a kivívott tetten (Gáton, Színes lég•eredményi megfogalmazha- gömbök). Hogy kiváió fortó az alkotói törekvés, és maérzékkel is rendelkezik}, kiszűrhető a sikertelen pró- azt a Nagyapám című plabalkozás. kett és a Gy. M. portréja Aranyi Sándor műveit című érem> valamint ólomóröm együtt szemlélni. A keretes üvegablaka is bikis méretek, a tovatűnő nyitja, hangulatok, az élet mikro- Pirk László kulcsmotívuvilágának érzékeny festője, rnai a törések, hasadékok, Ha egymás meBé tesszük a labirintusok, árnyak. A vai i in lóság átírt, jelekké transz| formált motívumai, elemei a testvérjeimhő. Azt akarom mondani, hogy a : hasadékok és törésvonalak tizenhét köblös födém odaadom egy jó birkáé, mentén mozdulnak el kemög egy akó boré. Szombaton gyünnek Sándo- 1 ... ..... rék, oszt mögisszuk az áldomást. Ehhő tartsd ,rulnelc w kePi dimenzióba, magad! — Azt bizon nem igyuk! — felel András. — Mié nö innánk? Annyira fukar vagy. hogy Veszellca András bánata Szegeden felül. 20 kilométer távolságban, egy napsugaras végű ház bámul a messzeségbe. Lenézi a körülötte elszórt apróbb, putrisabb gunyhókat. 1840 körül még kevés ház volt ilyen a pusztaságon. Lehetett, az 25 méter hosszú, ahhoz való melléképületekkel; 106 lánc fellépett föld tartozott hozzá. Ebben a házban hangos mulatozás folyik. A Szemlélő nem tudná megállapítani, miért, van e szokatlan időben mulatozás. Lakodalom? Disznótor? Keresztelő? Egyik sem! Betyárok mulatnak! Könnyen megérthetnénk mindent, ha a házigazda saját magával folytatott beszédét meghallgatnánk: — Hász ez is mén! Má az ötödik. Pétör. Jóska orgazda, ha kő, a bandává is mén. A két sógor, Kata néném mög a Rúzsi néném ura, dettó. Hun kémök, hun orgazdák, hun vásári vizslák! Imréhő bíztam, oszt ehun van e! Belevesznek a tilosba! Olyanok, mint a megáradt folyó, nem bír mögmaranni a medribe. Egyik a másikat sodri magáva. Bemegy. Nem ül a mulatók közé. Az ajtó háta mögött van egy karosszék tulipán festéssel, azon foglal helyet. Két könyökét a térdén nyugtatja, úgy hajtja a fejét a tenyerébe. Pihentetni kell, mert a bánattól majd szétpattan. Az asztalnál ülők hívogatják oda. — Gyere ide, András! Koccints velünk te is! Örvendözz te is. — Van is minek! — felel András. Még a fejét is elfordítja. • i — No. gyere! A te nótád követközik. — Rá is kezdik: S a felület foltjai, hálószerű geometrikus vonalai mellett „„v . , , . . , i itt-ott egy kocsikerék, egy azt az egy biuge-t mog azt az ako oort is sajna- i,. SJ lod? Ügy is többéi; ér az a üzenhet köolös főd. tlgura arnYa vaSY egy torzó — Neköm ne mér még annyit siM Az érne valamit, ha velünk manmná. dógoznánk együtt. Mindön évbe törnénk tő egy darab fődet. Látod, András a kedvenc nótájának hallatára a dupla csak úgy harmatozi az áldást, ahun má főtortük. keserűségét szeretné a szivéből kiönteni. Hajnal Benned bíztam, oszt ehun van «!? Mindnyájafelé. amit soha meg nem tett, megszólal: tokba csalódtam. — Mikó lösz mán vége a cécótoknak, Imre? — Ha kő a fődem, jó! Ha nem kő, úgyis jó! — Mingyá indúnak — felel Imre. Mindönféleképpen érnék! — Üdőbe is van — vág vissza András, — Imre! A könyörgés nem kinyerem, de neköd utal az egykori indító élményekre. De ezután már csak a jórészt öncélú variáció marad, s elvész az ihletés, így állunk kissé zavartan a Tirjátékok, a Torzókert, a Hasadékok, az Árnyjátékok, Nem tetszett a figyelmeztetés a betyároknak, most könyörgök, ne mönny é! Dógozzunk együtt. |a Labirintus és tenger soroKiürítették a fakupákat, a kancsukákat nyakuk- Ha münk mög nem halunk éhön, t« se; Hallgass ba kapták, a hatlövetű forgópisztolyokat az övük- rám! be dugták. Eddig tart a cihelődés. Elővezetnek — Ha könyörögsz, ha ríjsz, neköm ögyre mén. az istállóból tíz lovat. Csak úgy ágaskodtak, ki Nincs olyan hatalom, ami visszatartana. Hallod, voltak pihenve, azokkal nem szántottak, sem milyen jó viccöket beszének. nem igáztatták őket. A zab meg kijárt nekik. — Én szégyöllöm. hogy mindön testvéröm, sóEgymás után ugráltak fel a lovakra, de addig gorom, még a szögedi Kümise sógorom is a be. egy sem indult, el, míg a vezér fel nem ugrott tyár kompányiáhó tartozik. az ő lovára, amit Imre vezetett neki elő. Kala- — Nincs benne szégyön. se bűn. nem is olyan pot emeltek, elvágtáztak. Mit vágtáztak? Repül- csúfos élet a', csak a gazdagtú vösznek el, antek! A fehér gyolcs lobogott utánuk, amit csak nak mög ád az Isten. az ezüstgombos bársonymellény tartott össze. — Hogy lögyön mögén mit évönni tülle! — Qvbe húzott zsebkendő, sarkantyús csizma, pör- felel András. ge szélű bársony- vagy szőrkalap, annak dísze — Agyon s® ütnek senkit. nemzeti szalag, ahhoz tűzve árvalányhaj, búza- — Azt neköd nem mutogatik! — felel András. kalász vagy madártoll. Még egyet próbált András. András meg Imre haladt vissza a tanya felé. — Hát örzséve mi lösz? Mind a ketten utánanéztek a távozóknak. Egyik — örzséve? örzséve? — tűnődik Imre. — Hát remegve az örömtől, másik is remegve a szo- az a fehércseléd nagyon a szívemhő van nyőve, morúságtól. Imre még a kalapját is lengette utá- de ne mis engedőm oda senkinek. Ha pejig észnuk. revöszöm. hogy szégyölli a betyárságom, akkó — Ugyan minek örülsz annyira? otthagyom, de ott ám! Ha pejig mögmarad sze— Maj' odabe mögmondom. retőmnek. holta napjáig lössz rúla gondoskodva. Bent ülnek egymással szemben. Imre kezdj a De ha valakivé összeszűri a levet, ne adja az beszédet. Isten, hogy mögtudjam, mer mind a kettő kam— Testvér! Üdőbe van. hogy szót értsünk! Mi pec. oszt pont rá. tűrés-tagadás, mögbeszétem Sándorékkal. hogy Ezek a szavak úgy voltak elmondva, mintha szombaton mék is velük. testamentumba íródtak volna. — Mi a ménkű! De hirtelen möggondótad! András ilyen határozott beszédre nem felelt. — Dehogyis hirtelen, miúta Sándort (ismerőm, Tudta, hogy hiába. Elment dolgozni. Imre leén csak vele szeretnék lönni jóba, rosszba. Né feküdt és édesdeden álmodozott a betyárságról, haragudj érte. jobb ándungom van hozzá, mint (FolytatjukJ zatlapjai előtt, hisz nemigen többek egy-egy már megteremtett ötlet variánsainál. Talán a szintézis, a Labirintus-változatok című triptichon, melynek különlegessége, hogy a festett-ragasztott alapfelületre az előtte néhány centiméterre levő üveglap festett hálórendszere minden nézetből másmás árnyékot vet. Az alkotói szándék tisztázatlansága, a kísérlet céljának bizonytalansága végül is a József Attila emlékére készített Távirat című képben csúcsosodik ki, s utal Pirk törekvéseinek zsákutcajellegére. Persze lépni sokféle módon lehet, s a Stúdió-olló szárai (hál' istennek vagy sajnos?) az évek múlásával gyakran találkoznak. Tandi Lajos