Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

« Szerda, 1981. február 4. 3 A februári A hatvanéves Mocsár Gá- zás, természetes megvalósu­bort köszönti Baía Imre a lás — anélkül, hogy naiv Tiszatáj új szamában. „A művész volna" — írja Ai­három jelentős mű — a Fe- földy. Tandori Dezső „tala­kete csónak, az Égő arany nyosan ígéretes és sokakat és a Gyémántper — a hat- botránkoztató" költészetét vanas-hetvenes évek fordu- Csűrös Miklós értékeli, lóján keletkezett A hetve- A Kelet-európai Nézőben neS,íyfk ~; remeljük — ké" Fodor András a kiváló bol­szulődes volt, egy ujabb ta- gár költőt, Nino Nikolovot nulmányi idaszak. Az ön- mutatja be. Nikolov majd­eletrajz földolgozását várjuk nem egy évtizedet töltött a hatvanas éveihez ért Mo- hazánkban, versei között is csár GábortoL Élete regé- sok a magyar vonatkozású, nyet — írja a gazdag írói Például a Szegeden, 1957­palya kepét megrajzoló iro- ben írt Cigány a Tisza men­dalomtortenesz. Most közli ti szőlőben, melyet — négy a lap Mocsár Gábor új sza- másik költeménnyel együtt tirikus irasat, a Világító _ Fodor András fordításá­emelet című elbeszélést, ban ismerhetünk meg. mely — az abszurd eszkö- A Kritika rovatban Fodor zeivel is elve — kelet-eu- • András esszéiről Kiss Fc­ropai furcsasagainkat mu- renc, a Tanulmányok a tatja he. — Nagy emberi Nyugatról című kiadvány­tragediat sejtetnek Csoóri ról Grezsa Ferenc ír. Az Sándor új versei. A négy utóbbi egy-két évben három mű kozul Az ábeli füst cl- Simon István-kötet jelent mure külön is fölhívjuk a meg. Borbély Sándor írása figyelmet Olvashatjuk a (Újraolvasva Simon István februári Tiszatájban Baka verseit) ezekhez a gyűjte­István, Tandori Dezső, Csu- ményekhez kapcsolódik. kas István és Takáts Gyula Laczkó András Takáts Gyu­verseit. Csukás István lírá- ^ két regényét méltatja. járói a költőtárs és barát szép esszéje jelent meg — Ágh István tollából — A Múlandósághoz címzett fo­gadóban címmeL A tizenötödik részhez ju­tott el Tóth Béla Tiszajárá­sa. Az új folytatás címe: Apám, a fundáló mester. A társadalomtudományi kuta­tások vidéki helyzetéről in­dított vitát zárja le a Tisza­táj Koncz Jánosnak, az A Művészet rovatban Tandi Lajos — Közösen al­katni címmel — Nóvák Ist­ván építésszel. Szekeres Mihály belsőépítésszel és T. Nagy Irén szobrászművész­szel beszélget. Thurzó Gá­bor Holló és sajt című da­rabjának ősbemutatóját Nó­vák Mária bírálja. Közli a Tiszatáj Nagy László Kajári Gyuláról szóló, eddig isme­MSZMP Csongrád megyei retlen írását „Csodálatos hizottsága titkárának hoz- akaratot látunk itt megnyil­zászólásával. (Bakos István vánulni, a mélységből fel­összefoglalója a márciusi törő erőt> ami végül is iga­számban jelenik majd meg.) zi művésszé avat egy em­Bibó István hagyatékából bert" — írta több mint tíz került elő az a dolgozat, évvel ezelőtt Nagy László. A mely Illyés Gyula Églakók Tiszatáj februári számában című versének elemzése. Bi- Flajári Gyula grafikái lát­bó munkásságának „irodai- hatók, mi vonatkozású mellékter­mékén" kívül még három tanulmányt közöl a Tisza­táj. Tüskés Tibor Takáts Gyula Hideg-tű című vers­prózájálj, „a modern ma­gyar természetlíra egyik szép és emlékezetes alkotá­sát" elemzi. Alföldy Jenő Kiss Anna portréját rajzol­ja meg. „Azt hiszem, Kiss Anna az első a magyar köl­tészet történetében, akinek verseiben a népiesség nem program, hanem önkifeje­Emléktábla Galamb Józseiü&k Száz évvel ezelőtt. 1881. február 3-an Makón egy Hosszú utcai parasztcsalád fiaként látta rneg a napvilá­got Galamb József, aki ma­gyar diplomáskent az ameri­Kai Ford művek első főmér­nöke volt, csaknem 40 évet töltve 8z autógyártás élvona­lában. Mindenekelőtt a futó­szalag rendszerű autó- és traktorgyártás megteremté­sében vivott ki magának vi­lágra szoió elismerést. A jubileum alkalmából a MTESZ Csongrád megyei Szervezete, Makó város Ta­nácsa. valamint, a Hazafias Népfront városi Bizottsága emlékünnepséget rendezett. Az enjlékünncpség része­ként márványtáblát lepleztek le a Deák Ferenc utca 61. számú ház falán, ahol a fel­szabadulás előtt több évti­zeden a Ford-Galamb autó­és traktorlerakat működött. Elsőként Moravszky Fe­renc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke köszöntötte az ünnepi meg­emlékezésre egybegyűlteket, majd dr. Bátyai Jenő. a MTESZ megyei Szervezeté­nek szaktitkára mondott be­szédet. Szólt többek között arról: magyar származását és ha­záját sohasem feledte el. két­évenként rendszeresen haza­látogatott Szegénysorsú, te­hetséges fiatalok számára műszaki tanulihányi ösztön­díjat is alapított. A leleplezett emléktáblát a városi tanács nevében dr. Forgó István vette át. s a munkáért alkotóinak köszö­netet mondott. Ezután a tábla alatt elhelyezték a MTESZ, a városi tanács, a Hazafias Népfront és a Galamb Jó­zsef nevét viselő AFIT szo­cialista brigád koszorúit. CS. J. eveiezese Magyar napok külföldön Néhány nap múlva ma- Az év során a Hungexpo gyar gazdasági kiállítás szervezésében hasonló jel­nyílik az Arab Emirátusok legű kiállítást, illetve ma­Állami Szövetsége vezető gyar napokat és hetet ren­államának, Abu Dhatinak a deznek még Brüsszelben, fővárosában. Ezzel az idei Koppenhágabarl) stuttgart­elso magyar gazdasagi ren- 6 - ' kezdődik ban, valamint Ausztriában, Mexikóban és Thaiföldön is. dezvénysorozat külföldön. „Kedves Kosztolányi, a dá- hoz írott leveleinek sora. ságot fogadja el, bármi i« tum — azt liiszem — meg- Kosztolányiról aligha mon- volt a politikai meggyőződé­magyarázza a késést. Már jó uunk újat. ha páratlan stílus- se, ne utasítsa vissza ezt az ideje Szentcsen vagyok, Tus- Készségéről áradozunk; ám, irodalmi koszorút, melyet az cuianumban, egy park köze- na Juhász Gyulával folyta- egész nemzet nyújt önnek, uen, nyiló rózsák, virító szó- tott levélváltásait olvassuk, Selejtes és értéktelen embe­iók, sui togó nyárfák társasá- maris előttünk az az arcél, rek is viselik, de ez keil épp, gaban. Életem legszebb — amely egyszerre volt gyengéd hogy sarkallja az értákese­sot talán boldog napjai küzé es okos, a világot kíméletle- ket: nem szabid elhagyni a számítom ezeket, de máris el- nül figyelő és példaadó em- magyarságot semmi körid­íog, itt is meglátogat az őszi beri tisztességgel felmérő, mények közön." Majd üd­sejtés, mely a nyárfák esti „Kedves Juhász" — írja 1920. vözlet és aláírás, oeszédeiből kihallik — ér- március 14-én (!), a háború- g azt a kaSzorút amelyet zem az új, a közelgő életvi- vesztés, a Károlyi-forra- nekik, Juhász Gyulának; harokat — ez a szélcsend az, lom, a Tanácsköztársaság Kosztolányi Dezsőnek és a ameiy őket megelőzi..." után. a Horthy-restauráció é.s Nyugat többi nagyjának is Fenti, tömörségében is Trianon kezdetén — ..a Pete- nyújtunk: igen szépen e kü­megitapó szépségű levelrész- fi Társaság mai ülésén tag- ^ is jeiképezi. let 1904-ból való. s abban a jának választotta meg. Én je­kütetbep olvasható, amely a löltem önt... és kérem, a tag­napokban jelent meg az Aka­démiai Kiadó jóvoltából. A Juhász Gyula Összes Müvei­sorozaiban, a kritikai kiadás kilencedik köteteként látott napvilágot — Péter László szerkesztésében (sajtó alá rendezte és a jegyzeteket ír­ta:- Bella György) — Anna költőjének levelezése. Annak is első része, amely a Juhász Gyulának es Juhász Gyula által 1900 és 1922 között írott leveleket tartalmazza. Domonkos T á«zló Az ember első pillantásra azt hinné, legföljebb kurió­zum jelleggel bírhat, kinek ós mit is írt leveleiben a Nyu­gat egyik nagyja, s hogy ne­ki miről írt Babits Mihály, Oláh Gábor vagy Csáth Géza. Am, ha e nagy filológusi gonddal, gazdag jegyzet­anyaggal összeállított leve­lezést lapozgatjuk, néhány oldal után máris szokatlan és megmagyarázhatatlan meleg­seg, meghatottság uralkodik el rajtunk: úgy tűnik, mint­ha megelevenednének az Osztrák—Magyar Monarchia utolsó éveinek, az első világ­háborúnak, a forradalmak­naK, a trianoni békének ko­ra. Látszólag „csak" irodal­mi és apróbb emberi ügyek, találkák időpontegyeztetései, olvasmányélmények, lelkiál­lapot-regisztrálások — való­jában: komoly történeti do­kumentumok. Társadalom­történettől irodalmon át mű­vészi személyiséghistóriáig, „ember történetig". A kötet talán legizgalma sabb, legélvezetesebb (terje­delmében is legtekintélye­sebb) része Kosztolányi De­zső és Juhász Gyula egymás-1 Kiállítási napló A Stúdió-o Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról Káka tüvin kőt a ruca. Jó fődbe teröm a búza; Azt a fődet fő nem lelöm, Ahun a szép kislány teröm. De soha. Ha tudtad, hogy nem szeretté. Hálódba mé kerítötté? Mé nem hagyta békén engöm? Mas is cvött vóna engöm, Ha te nem! Két fiatal festőművész Külfejtés monumentális ha­egy időben látható szegedi tásokra törekvő, lendületes kiállítása az ifjú alkotók festményét és a Pocséta fi­szándékainak, törekvéseinek nom mikro jelentését, egy­két szélső pólusát is jelle- értelművé válhat, hogy az mezheti. A Stúdió-olló egyik utóbbi közelebb áll Aranyi szára lehet Aranyi Sándor személyiségéhez, emberi lar­— aki évek óta Csongrádon talmaihoz, művészi kifeje­él, a város művésztelepének zésmódjához. Ugyanezt bi­egyik jelentős képviselője — zonyíthatja a két Putri, a a festészet lírai hagyomá- kisméretű alkotás javára, nyaihoz, posztimpresszionis- Legszebbek, legbensösége­ta örökségéhez kapcsolódik sebbek szinte tenyérnyi han­a Közművelődési Palota gulatjelentései, monokróniá­Kupolájában látható kama- jukban is árnyalatgazdag rakiállításával, másik Pirk tajkepminiatúrái az alföldi .... ,. táj kiragadott reszleteirol László, aki az Ifjúsági Haz (Gátoldal, Ártéren, Tavasz, minigalériájában rendezett Virágzás, Derengés, Hajnal. tárlatával egy átirtabb, fe- Erdő). Hajlamos a roman­lülethatásokra és szerkeze- 'ikus hangulatokra, a tűnő­... , . désre, a finom, szürreális tessegre törekvő kísérletet látomásokra. Ebben mintha reprezentál. Mindkét fiatal- Gulácsyt tartaná elődjének ember tárlata tulajdonkép- (Ősz, Vihar előtt), másutt pen precíz állapotrajz, pon- Szinyei atmoszférája érhető iosan leolvasható a kivívott tetten (Gáton, Színes lég­•eredményi megfogalmazha- gömbök). Hogy kiváió for­tó az alkotói törekvés, és maérzékkel is rendelkezik}, kiszűrhető a sikertelen pró- azt a Nagyapám című pla­balkozás. kett és a Gy. M. portréja Aranyi Sándor műveit című érem> valamint ólom­óröm együtt szemlélni. A keretes üvegablaka is bi­kis méretek, a tovatűnő nyitja, hangulatok, az élet mikro- Pirk László kulcsmotívu­világának érzékeny festője, rnai a törések, hasadékok, Ha egymás meBé tesszük a labirintusok, árnyak. A va­i i in lóság átírt, jelekké transz­| formált motívumai, elemei a testvérjeimhő. Azt akarom mondani, hogy a : hasadékok és törésvonalak tizenhét köblös födém odaadom egy jó birkáé, mentén mozdulnak el ke­mög egy akó boré. Szombaton gyünnek Sándo- 1 ... ..... rék, oszt mögisszuk az áldomást. Ehhő tartsd ,rulnelc w kePi dimenzióba, magad! — Azt bizon nem igyuk! — felel András. — Mié nö innánk? Annyira fukar vagy. hogy Veszellca András bánata Szegeden felül. 20 kilométer távolságban, egy napsugaras végű ház bámul a messzeségbe. Le­nézi a körülötte elszórt apróbb, putrisabb guny­hókat. 1840 körül még kevés ház volt ilyen a pusztaságon. Lehetett, az 25 méter hosszú, ahhoz való melléképületekkel; 106 lánc fellépett föld tartozott hozzá. Ebben a házban hangos mulatozás folyik. A Szemlélő nem tudná megállapítani, miért, van e szokatlan időben mulatozás. Lakodalom? Disz­nótor? Keresztelő? Egyik sem! Betyárok mulatnak! Könnyen megérthetnénk mindent, ha a házi­gazda saját magával folytatott beszédét meg­hallgatnánk: — Hász ez is mén! Má az ötödik. Pétör. Jóska orgazda, ha kő, a bandává is mén. A két sógor, Kata néném mög a Rúzsi néném ura, dettó. Hun kémök, hun orgazdák, hun vásári vizslák! Im­réhő bíztam, oszt ehun van e! Belevesznek a tilosba! Olyanok, mint a megáradt folyó, nem bír mögmaranni a medribe. Egyik a másikat sodri magáva. Bemegy. Nem ül a mulatók közé. Az ajtó háta mögött van egy karosszék tulipán festéssel, azon foglal helyet. Két könyökét a térdén nyugtatja, úgy hajtja a fejét a tenyerébe. Pihentetni kell, mert a bánattól majd szétpattan. Az asztalnál ülők hívogatják oda. — Gyere ide, András! Koccints velünk te is! Örvendözz te is. — Van is minek! — felel András. Még a fejét is elfordítja. • i — No. gyere! A te nótád követközik. — Rá is kezdik: S a felület foltjai, hálószerű geometrikus vonalai mellett „„v . , , . . , i itt-ott egy kocsikerék, egy azt az egy biuge-t mog azt az ako oort is sajna- i,. SJ lod? Ügy is többéi; ér az a üzenhet köolös főd. tlgura arnYa vaSY egy torzó — Neköm ne mér még annyit siM Az érne valamit, ha velünk manmná. dógoznánk együtt. Mindön évbe törnénk tő egy darab fődet. Látod, András a kedvenc nótájának hallatára a dupla csak úgy harmatozi az áldást, ahun má főtortük. keserűségét szeretné a szivéből kiönteni. Hajnal Benned bíztam, oszt ehun van «!? Mindnyája­felé. amit soha meg nem tett, megszólal: tokba csalódtam. — Mikó lösz mán vége a cécótoknak, Imre? — Ha kő a fődem, jó! Ha nem kő, úgyis jó! — Mingyá indúnak — felel Imre. Mindönféleképpen érnék! — Üdőbe is van — vág vissza András, — Imre! A könyörgés nem kinyerem, de neköd utal az egykori indító élmé­nyekre. De ezután már csak a jórészt öncélú variáció marad, s elvész az ihletés, így állunk kissé zavartan a Tirjátékok, a Torzókert, a Hasadékok, az Árnyjátékok, Nem tetszett a figyelmeztetés a betyároknak, most könyörgök, ne mönny é! Dógozzunk együtt. |a Labirintus és tenger soro­Kiürítették a fakupákat, a kancsukákat nyakuk- Ha münk mög nem halunk éhön, t« se; Hallgass ba kapták, a hatlövetű forgópisztolyokat az övük- rám! be dugták. Eddig tart a cihelődés. Elővezetnek — Ha könyörögsz, ha ríjsz, neköm ögyre mén. az istállóból tíz lovat. Csak úgy ágaskodtak, ki Nincs olyan hatalom, ami visszatartana. Hallod, voltak pihenve, azokkal nem szántottak, sem milyen jó viccöket beszének. nem igáztatták őket. A zab meg kijárt nekik. — Én szégyöllöm. hogy mindön testvéröm, só­Egymás után ugráltak fel a lovakra, de addig gorom, még a szögedi Kümise sógorom is a be. egy sem indult, el, míg a vezér fel nem ugrott tyár kompányiáhó tartozik. az ő lovára, amit Imre vezetett neki elő. Kala- — Nincs benne szégyön. se bűn. nem is olyan pot emeltek, elvágtáztak. Mit vágtáztak? Repül- csúfos élet a', csak a gazdagtú vösznek el, an­tek! A fehér gyolcs lobogott utánuk, amit csak nak mög ád az Isten. az ezüstgombos bársonymellény tartott össze. — Hogy lögyön mögén mit évönni tülle! — Qvbe húzott zsebkendő, sarkantyús csizma, pör- felel András. ge szélű bársony- vagy szőrkalap, annak dísze — Agyon s® ütnek senkit. nemzeti szalag, ahhoz tűzve árvalányhaj, búza- — Azt neköd nem mutogatik! — felel András. kalász vagy madártoll. Még egyet próbált András. András meg Imre haladt vissza a tanya felé. — Hát örzséve mi lösz? Mind a ketten utánanéztek a távozóknak. Egyik — örzséve? örzséve? — tűnődik Imre. — Hát remegve az örömtől, másik is remegve a szo- az a fehércseléd nagyon a szívemhő van nyőve, morúságtól. Imre még a kalapját is lengette utá- de ne mis engedőm oda senkinek. Ha pejig ész­nuk. revöszöm. hogy szégyölli a betyárságom, akkó — Ugyan minek örülsz annyira? otthagyom, de ott ám! Ha pejig mögmarad sze­— Maj' odabe mögmondom. retőmnek. holta napjáig lössz rúla gondoskodva. Bent ülnek egymással szemben. Imre kezdj a De ha valakivé összeszűri a levet, ne adja az beszédet. Isten, hogy mögtudjam, mer mind a kettő kam­— Testvér! Üdőbe van. hogy szót értsünk! Mi pec. oszt pont rá. tűrés-tagadás, mögbeszétem Sándorékkal. hogy Ezek a szavak úgy voltak elmondva, mintha szombaton mék is velük. testamentumba íródtak volna. — Mi a ménkű! De hirtelen möggondótad! András ilyen határozott beszédre nem felelt. — Dehogyis hirtelen, miúta Sándort (ismerőm, Tudta, hogy hiába. Elment dolgozni. Imre le­én csak vele szeretnék lönni jóba, rosszba. Né feküdt és édesdeden álmodozott a betyárságról, haragudj érte. jobb ándungom van hozzá, mint (FolytatjukJ zatlapjai előtt, hisz nemigen többek egy-egy már megte­remtett ötlet variánsainál. Talán a szintézis, a Labi­rintus-változatok című trip­tichon, melynek különleges­sége, hogy a festett-ragasz­tott alapfelületre az előtte néhány centiméterre levő üveglap festett hálórendsze­re minden nézetből más­más árnyékot vet. Az alko­tói szándék tisztázatlansága, a kísérlet céljának bizony­talansága végül is a József Attila emlékére készített Távirat című képben csú­csosodik ki, s utal Pirk tö­rekvéseinek zsákutcajellegé­re. Persze lépni sokféle mó­don lehet, s a Stúdió-olló szárai (hál' istennek vagy sajnos?) az évek múlásával gyakran találkoznak. Tandi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom