Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

8 Csütörtök, 1981. február 19. 5 Killinlefés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fodor Zoltán nagykövetnek, a Külügymi­nisztérium főosztály vezető­jének a munkásmozgalom­ban és a diplomáciai szolgá­latban kifejtett tevékenysé­ge elismeréseként, 70. szüle­tésnapja, valamint nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczl Pál. az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át csütörtökön. Fórum kell Dtanköiiyviráskérdései Szükség lenne olyan fó­rumra, amely egységes pe­dagógiai elvek alapján meg­jelenésük előtt elemzi és bí­rálja az új tankönyveket, majd értékeli, hogyan vál­nak be a gyakorlatban. Eb­ben alakult ki egyértelmű állásfoglalás a Magyar Pe­dagógiai Társaság csütörtö­kön zárult tatabányai két­napos tanácskozásán, ame­lyen a tankönyvírás elmé­leti és gyakorlati kérdései­vel foglalkoztak. Az össze­jövetelen részt vettek a Mű­velődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Tankönyvkiadó munkatár­sai, neves szerzők és kri­tikusok. Az új tankönyvek elké­szítéséhez hatalmas szellemi és anyagi befektetés szüksé­ges. A munkásművelődés kottaképe Mintha manapság már zül egyedül a 624-esben mű- programok összeállításával: kissé feledésbe merült vol- ködik énekkar, 1974 óta. a Várady Zoltán által veze­tett KISZÖV-kórus színvo­nalas Bartók-népdalcsokrot „hozott össze '. A MÁV Ha­zánk munkáskórusa több­ször elnyerte már a Szocia­lista Kultúráért kitüntetést, a tagok közül többen egyé­mlatt bezárták, s az után­pótlásgondokat — a Vaiút­forgalmi Szakközépiskolá­ban sincs kórus — most helyiségproblémák is teté­zik. Egyszóval: ha a város munkáskórusainak szakmai na; egykoron a munkáskó- Próbálkoztak a 600-asban eb rusok, a különböző dalár- a kereskedelmi szakmun­dák igen jelentős szerepet kásképző intézetben is — játszottak nemcsak a kultú- eredmény nélkül. A rend­ra egészséges „proletarizá- tartás szerint ugyan köte­lásában", 'hanem még hala- lező lenne kórusokat „tar­dó politikai mozgalmakban tani" az intézményekben —, is. Igaz, ama régi idők óta de kinek van még erre is nileg is birtokosai e címnek, sok minden megváltozott, gondja? A fiatal karveze- Az együttes még úgy ls él Megmaradt viszont az elne- tőknek (közülük igen sokan és fejlődik, hogy a Vasutas vezés — munkáskórus —, s elvégezték a felsőfokú kar- Művelődési Házat átalakítás a művelődés, a kulturáló- vezetői tanfolyamot) nem­dás zenével kapcsolatos fel- igen akaródzik bekapcsolód, adata. A munkásművelődés ni az öntevékeny, amatőr részeként. zenei mozgalomba. A lét.­Ha helyzetjelentést adunk számproblémák következté­Szeged munkáskórusainak ben több együttes arra jelenéről, a kép — stílsze- kényszerül, hogy onnan rűen szólva kottakép — fö- „töltődjék föl" — ahonnan löttébb elgondolkodtató. Mi tud, ahonnan lehet. Jó, ha potenciálját a mostani hely­több, olyan gondokat fölve- jönnek az értelmiség, a dl- zet elszomorító tényeivel tó, olyan kérdéseket provo- ákság soraiból, a munkások együtt tesszük mérlegre, a káló, amelyek esetében nem aránya így persze csökken, képzeletbeli' szerkentyű lehet helye a kényelmes „ez A fiatal karvezetőknek pe- nyelve igencsak billegne. Az lenne a legfontosabb ?"-kéz- dig szervezést, vezetést kel- okok feltehetően igen mesz­legyintésnek. lene vállalniuk — s kórus- szlre vezetnek, igen össze­A tények: a városban je- hétköznapokat, melyek csak tettek. Végső soron a mun­lenleg öt munkáskórus dol- munkát, elfoglaltságot, gya- kásművelődés zenei vetüle­gazik — a DÉMÁSZ Erkel korlást jelentenének. tében a művészeti nevelés Ferenc, a MÁV Hazánk, a Lehetne — ellenpontként általános döccenői tűnnek DÉLÉP Ladvánszky, a KI- hivatkozni az eredmé- elő, elsősorban a szakmun­SZÖV, valamint a Szakszer- nyekre. A szegedi munkás- kásképzésben. A kiinduló­vezetek Szegedi Általános kórusok szép sikereire, pél- pont logikus módon a ma­Munkáskórusa. Akármely!- dauj a dr. Mihálka György gyár népdalok valóban köz­ket vesszük elő: így vagy vezette szakszervezeti mun- kinccsé teendő csodaegvüt­úgy, de a „nem kielégítő" káskórus évi 25—30 föllépé- ,tese lehetne, kulcsfeladat­minősítés elkerülhetetlen. A sére. a tavalyi svájci ven- ként. nagy múltú, 92 éves MÁV- dégszereplésen a Lausanne-i A KÖTA megyei szerve­korus átlagéletkora például Kádló elnyert különdíjára, zete, a városi és a megyei 59 év. A Szakszervezetek a pÉMÁSZ-kórus 1979-es tanács művelődésügyi osz­Altalénos Munkáskórusában Aranylant-kitúntetésére. a tálya. a megyei módszerta­is 35 százalék már a diá- Különböző fesztiváldíjakra, ni központ, az SZMT — kok aránya, s még jó, hogy minősítések diplomáira. A együttműködve lép fel ta­egyáltalán fiatalok is tag- repertoárokban egyaránt mogatóan a munkáskórusok jai az együttesnek. A Lad- megtalálhatjuk a régi és az érdekében. A művelődés — vánszky kórus letszama forradalmi dalokat, a a munkásművelődés — fon­egyre csökken. klasszikus kórusműveket, a tos közügy. A közös éneklés A szegedi korusok tenát magyar népdalkincs Bartók nagy öröm. A munkáskóru­„kórusban panaszkodhat- Kodály által világhírűvé sok hagyományai pompásan nak": a lassú elöregedés tett énekkari darabjait. A Pofonegyszerű kijelenté­veszelye fenyegeti őket Rá- Bartók_év tiszteletére a sek, tények. Akár a már ko­^megoldS0^ EE SZÖVOSZ népda,éneklési rábban elmondottak, munkásképző intézetek kö- versenyt hirdetett, önálló Domonkos László A Pasaréten Bartók-emlékház Március 18-án ünnepélyes külsőségek között emlékház­zá és kulturális központtá avatják fel azt a pasaréti, Csalán út 29. szám alatti kétszintes villát, ahol Bar­tók Béla, korunk egyik leg­nagyobb zeneművésze élt és alkotott 1932-től 1940-ig, amerikai emigrációjának kezdetéig. A napokban fejeződött be a villa átépítése, felújítása, s azóta már meg is kezdő­dött a múzeum és a kultu­rális intézmény berendezése. A földszinten Bartók és a természet kapcsolatával is­merkedhetnek a látogatók. Két képzőművészeti alkotás is díszíti majd a földszint falait: Flllenz István nak Bartókról készült portréja és Mester Sándor grafikus­művész munkája, ez utóbbi a Merkúr-bolygónak azt a kráterét ábrázolja, amelyet annak Idején Bartók Bélá­ról neveztek el. A földszinti tárlókat Bartókról szóló könyvek töltik meg, s a Ró­zsavölgyi Zeneműbolt kihe­lyezett részlegében a látoga­tók megvásárolhatják Bartók Béla műveinek kottáit, hang­lemezeit, magnetofonkazet- ven férőhelyes kamarahang- kapcsolatos kiállítást, külön táit és a legújabb Bartók- verseny-termet alakítottak tárlókban metronómját, tol­köteteket, tanulmányokat. Az ki, melyet quadrofontechnl- lát, tintásüvegét, cvikkeret, első emeleten helyezik el azt kával, képmagnóval, dia- és ceruzáját, radírját és sakk­a XVII. századi, festett ka- filmvetítővel is felszerelnek, készletét. A falakat népi zettás famennyezetet, ame- Rendszeresen tartanak majd hangszerek, népművészeti lyet mindeddig az Iparmű- nyilvános koncerteket. Az cserépedények, valamint vészeti Múzeumban őriztek, emlékház vezetősége lehető- hímzett ingek és tarisznyák, Egykori alkotója korának séget biztosít fiatal hazai és népviseleti ruhák, szűrök, híres művésze: Asztalos Sza- külföldi zeneművészek első főkötők, mellények díszítik bó István volt, s a közel- nyilvános bemutatkozására. mindezeket Bartók evűt­múltban konzerválta és res- Az emlékház második eme- mindezeket BarioK gyuj taurálta dr. Sárdy Lóránd létén helyezik el a Bartók tötte, hazai és külföldi nép­restaurátor. Az emeleten öt- életével és munkásságával dalkutató útjain. A mren.itás alkalmából avat iák fel a villa kertiében Varga Imre szobrászművész egészalakos Bartok-szobrát Nyelvoktatás az óvodákban A városi TIT tervei A TIT igyekszik alkal- gítségével állították össze gyárakból az egyetemi elö­mazkodni a különböző kö- ezeket, azzal az Igénnyel, készítőkre is, hogy felfris­zösségek és az egyének hogy az egyes előadásokban sítsék ismereteiket, melyek­gyorsan változó művelődési vagy a sorozatokban a hall- ről több évvel ezelőtti szükségleteihez, s egyre gatóságot valóban foglalkoz- érettségijükön adtak utol­színvonalasabban kielégíti a tató kérdések kerüljenek jára számot, sokrétű igényeket Muncz szóba. A mai problémákat Ennek Károly szerint, aki a szege- ismerő, a korszerű közgaz­di szervezet titkára, mosta- daságtudományban jártas 8y nában legnagyobb az érdek- szakértőket kérik majd fel lődés a közgazdasági témák előadóknak. A szegedi üze­lránt. Ezért készítették el (s mekben egyébként egyre a napokban eljuttatják az szaporodik a TIT által szer­üzemekbe és az Intézmé- vezett, szakmunkásokat to­nyekbe) a hatodik ötéves vábbképző tanfolyamok szá- ­tervidőszak gazdasági fel- ma is. A gazdasági élet Jm { di f ,söoktatági adataival és a gondokkal szükségszerű változásaival ?*£?„J.Jf „í foglalkozó, valamint a nap- jár együtt, hogy sok az fáink világgazdasági hclyze- úgynevezett átképző tanfo­téről tájékoztatást nyújtó lyam is, amelyeken új szak­tematikát. Vállalati és mákkal ismerkednek meg a egyetemi szakemberek se- munkások. Sokan járnak a Ennek a tanfolyamnak az a fő célja, hogy a 18 éveseknek segít­sen az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára fölkészül­ni. A fiatalok egyetemi éve­ik alatt is kapcsolatban maradhatnak az ismeretter­társulattal: pala­Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról A kegyelem Veszelka: — Százötvenet tartunk számon! Kapitány: — Ló mindnyájának van? Veszelka: — Mind azon ültünk! Kapitány: — Fegyver van? Veszelka: — Küllőképpen. Kapitány: — Most szépen lemennek, megebédelnek, az­betyárcsanatot. Vetter meghökkent, a betvárok meg befelé nevettek. A cifra fegyverzeten szív­ből tudott volna nevetni Vetter ha a helyzet ko­molysága vissza nem tartia. — Hát kendtek kik? Mit akarnak? Veszelka felel: — Instállom. hadvezér uram (rangot nem is­mert a betyár, katona nem volt azok közül egv sem. hol is tanulta volna?), ide vagyunk küldve, ebbe a regimentbe! — Milyen város a kend hazájuk? Szöged vóna. de münk puszta- mög erdö­— De rossz lova van némiknek! — mondogat­ják. — Mire a tetthelyre érnek, mindnyáj inak első rangos lova lösz, addig cserélgetik, míg be nem válik. Értenek ám ezök a lóhoz. — Máshon se! — válaszol a másik. — Igy haladt a menet n városháza elé. A szenttamási ember ott várja őket. Egy kúpba tö­mörülnek a betvárok az új drótos, szöges, sal­langos karikás a nyakukba akasztva, de voltak náluk pisztolyok, fokosok is. Csupa újság volt ez a néDeknek. — Begvüttek a betyárok az erdőbű! A főkapitány leüzent, hogv a vezér menjen fel. Erre Veszelka fölüzent: Ha a polgármester úr legvön közénk, s addég köztünk lösz. még a ve­zér le nem gvün. Mit volt mit tenni, lelőtt a polgármester űr. Rózsa pedig Veszelkával felment a kapitányhoz. A kapitány odafordult Rúzsához: — Hánvan vannak? Rúzsa biccent a feiéveL — Mai' a helyöttesöm! Kapitány: — Hányan vannak? tán indulnak. Aki a kegyelmet kieszközölte, az lakók vagvunk! Segíteni akarunk az ellenség le­verésibe. harcónt. védelmezni a hazát, mert ha elfoglall az elleasée nekünk is beborút! Főaján­iuk az erőnket, ha kő az életünket is! — Szépen beszélt kend! — mondja Vetter. — Akkor felesküdtetem kendteket! Fel is esküdtek azok olyan szívből, hogy még a könnyük is kicsordult. — Jól van. emberek! Minden emberre szükség van most! A haza oltárán mindenkinek egyfor­ma joga van áldozni. Mint baltársakat, mint harcos testvéreket örömmel fogadunk benneteket magunk közé. Majd szépen be lesztek a katonák közé osztva. — Münk nem mögyünk széjjé! — mondta Ve­szelka. — Nem tudok velük mit kezdeni, ezek szót nem fogadnak, én leveszem róluk a kezem — vélekedett az ezredes. Nem mentek a betvárok a rendes katonaság­gal harcolni. Nem is mehettek olyan fegyverek­kel! Kezdték volna őket kis katonai dolgokra ta­nítani. pl. szalutálni, haotákot. jelentést. Azok ugyan nem csinálták. Szalutálni a betvár?! Rú­zsa Sándor nem beszélt egv tiszttel sem. (Folytatjuk.) vezeti magukat! Veszelka: — Hun lösz az övés? — A várudvarba! Veszelka: — Jobb szeretnénk a város szélin! Kapitány: — Miért? Veszelka: — Szűkös az a várudvar! A kapitány elmosolyodott: ezek félnek, hogy beszorít iák őket. Veszelka: — De a polgármester úr velünk öszik! Kapitány: — Tőlem ehet. akár magukkal is vihetik. Fi­mehetnek remélem, becsületesen viselkednek, nálam a kegvelmi rendelet másolata. Ha megjön­nek én fogok becsületes munkáról gondoskodni maguknak, hogy ne kellien tovább betyárkodni. Meg volt terítve a várudvaron, de ők csak bicskára szúrt falatokat ettek. Egv falat kenye­ret szúrtak a bicska hegvére. úgv mártották a piros lébe. Vége lett az ebédnek, és elindultak a szerb ha'ár felé. Ahosv megérkeztek Vetter An­tal ezredes elé vezették őket. hogy ő vegye át a Intézményben részt vehet­nek a hallgatók az ottani TIT-szervezetek munkájá­ban. Nekik köszönhető, hogy az utóbbi néhány év­ben kisebb üzemekben, munkás- és ifjúsági klubok­ban is rendszeres az isme­retterjesztés, ahova a régi apparátusával nem Jutha­tott el a városi TIT. A ha­szon kettős, hiszen nemcsak az ismeretszerzők táborá­nak sokrétű igényeit lehet így szolgálni, hanem az egyetemistáknak is sajátos lehetőségük adódik szakmai elmélyülésre, és előadói, szervezési gyakorlat szerzé­sére. A mostani tanévben kí­sérletképpen vezették be néhány óvodában a nyelv­oktatást. Arra számítanak, hogy ősztől további óvodai csoportok is bekapcsolód­nak, ilyenformán a TIT nyelviskolájában szinte minden korosztály tanulhat Az ügy érdekében szerve­zik most a szakembereket, tanfolyamokon készülhet­nek az újszerű módszertani, pedagógiai feladatra, a leg­kisebbek nyelvi tanítására. A pedagógiai „fronton" más újdonság is van: a népfront pedagógiai bizottságával közösen állított össze a vá­rosi TIT egy szülőknek szó­ló tematikát, amelyből ér­deklődés szerint választhat­nak, a tantárgyakhoz kap­csolódó ismeretanyagot, ne­velési kérdéseket orvosi fel­világosítást. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom