Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

MJlfo VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 49. szám 1981. február 27., péntek Ára: 1,40 forint AZ MSZM P S ZE G E D V Á R O S I BÍZ OTT S Á«GÁ N A K' L A P J A Az SZKP kongresszusán azuj Folytatódott és befejeződött két beszámoló vitája Negyedik napja tanácsko­zik Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában a Szovjetunió Kommusita Párt­ja XXVI. kongresszusa. Teg­napi, csütörtöki ülésén Ar­vid Pelse, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja elnökölt. Folytatódtak a kül­döttek felszólalásai is. A délelőtt folyamán a követ­kezők szólaltak fel: Szemjon Grosszu, a Moldavai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának elsó titkára; Alekszandr Kolesznyikov, a vorosilovgrádi területen (Don­medence) levő „Ifjú Gárda"­bánya brigádvezetöje; Muha­mednazar Gapurov, a Türk­mén Kommunista Párt Köz­ponti bizottságának első tit­kára; Karén Demircsjan, az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; Alekszej Csornij, a habarovszki határterületi pártbizottság első titkára; Kari Vaj no, az Észt Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára. A külföldi delegációveze­tők közül tegnap, csütörtökön Jósé Eduardn dos Santos, az MPLA—Munkapárt Központi Bizottságának elnöke kapott szót. A délutáni ülésen, ame­lyen Andre j Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja elnökölt, a következők szólaltak fel: Tyihon Hrennyikov, a Szov­jet Zeneművészek Szövetsége vezetőségének első titkára; Gennagyij Bogomjakov, a tyumenyi területi pártbizott­ság első titkára; Borisz Ka­csura, a donyeci területi pártbizottság első titkára; Pavel Fegyirko, a kraszno­jarszki határterületi pártbi­zottság első titkára; Vlagyi­mir Csicserov leningrádi sze­relő brigádvezető; ' Rasid Muszin, a tatárföldi területi pártbizottság első titkára; Alekszandra Szmirnova fa­lusi tanítónő^ a kosztromai területről. Egyöntetű lelkesedéssel hagyta jóvá csütörtökön es­te az SZKP XXVI. kong­resszusa a Központi Bizott­ság Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára által előterjesztett beszámolóját A hosszantartó taps, a lel­kes éljenzés bizonyította, hogy a küldöttek teljes mér­tékben egyetértenek a be­számolóban foglalt megálla­pításokkal, a Központi Bi­zottság által megszabott fel­adatokkal. Ezt tanúsította a vita 40 felszólalója is. Szinte mind­egyik azonos elvek alapján született meg; örömmel szá­molt be az eredményekről, nagy gonddal foglalkozott a soron következő tennivalók­kal, s az eddigi munka ta­pasztalatai alapján' tette szó­vá a hiányosságokat, a meg­oldandó problémákat. A vi­tában szót kapott a Szovjet­unió valamennyi, köztársasá­gának képviselője, elmond­ták véleményüket a legfon­tosabb ipari és mezőgazda­sági körzetek küldöttei, a legjelentősebb ágazatok dele­gátusai, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség képviselői — így valóban széles, átfogó kép alakult ki arról, hogyan vélekednek a szovjet emberek országuk helyzetéről, s egyúttal a nemzetközi heivzetről. Egyöntetű volt az, hogy a küldöttek elsősorban saját feladataik szempontjából elemezték a Központi Bizott­ság beszámolóját. Ugyan­csak egyöntetűen vélekedtek a gazdaságpolitikáról, a nép­gazdaság legfontosabb teen­dőiről, s egyeségesen vállal­ták maguk és munkatársaik nevében, hogy végrehajtják a megszabott feladatokat. A külföldi testvérpártok küldötteit forró szeretettel, lelkesen köszöntötték a kong­resszus résztvevői. A test­vérpártok, a testvéri orszá­gok küldöttei pedig kivétel nélkül kiemelték: a bonyo­lultabbá vált nemzetközi helyzetben a kongresszus különösen nagy jelentőségű, a Moszkvából érkezett üze­net a világ minden haladó emberenek új ösztönzést ad a békéért, az enyhülésért, a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért, a háború ve­szélyének felszámolásáért vívott küzdelemhez. A kongresszus egyhangú­lag határozatot hozott az SZKP programjának újjá­szerkesztéséről. A határozat szövege a következő: „Mivel az SZKP program­jának elfogadása óta húsz év telt el, s ebben az időszak­ban hatalmas, a szocialista és a kommunista építés so­rán szerzett tapasztalatok halmozódtak fel, továbbá a nemzetközi életben változá­sok, új folyamatok mentek végbe, az SZKP XXVI. kongresszusa a következő határozatot hozta: Megbízza az SZKP Köz­ponti Bizottságát, hogy szük­ség szerint egészítse ki és módosítsa a párt érvényben levő programját, amely egé­szében helyesen határozza meg a világ társadalmi fej­lődésének törvényszerűségét, a pártnak és a szovjet nép­nek a kommunizmusért ví­vott harca céljait és alap­vető feladatait Készítse el a KB a párt soron következő kongresszusára új szerkesz­tésben az SZKP programját. E munkákban arra kell tö­rekedni, hogy a program mélyen és tudományosan tükrözze a szovjet társa­dalom életében, a világ tár­sadalmi fejlődésében végbe­ment változásokat, valamint a kommunista építés leg­főbb feladatait" — hangzik a határozat. A kongresszus enyhangú­lag jóváhagyta a Központi Revíziós Bizottság beszámo­lóját is. Ezzel véget ért az elsó két napirendi pont vi­tája az SZKP XXVI. kong­resszusán. A tanácskozás ma, pénte­ken, a harmadik napirendi ponttal folytatódik: a szov­jet népgazdaság fejlődésének fő irányairól az 1981—85-ös években és az 1990-ig terje­dő időszakra Nyikolaj Tyi­honov miniszterelnök fart beszámolót lelenográd Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés Küldöttek véleménye Az SZKP XXVI. kongresz­szusának csütörtöki tanácsko­zásán a küldöttek közül is­mét többen mondtak vele­ményt az előterjesztett be­számolókról. A felszólalások­ból részleteket közlünk: SZEMJON GROSSZU, a Moldavai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára beszédében részlete­sen szólt a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság ered­ményeiről, különösen a me­zőgazdaságban elért gyors fejlődésről: a mezőgazdasági termelés tíz év alatt 52 szá­zalékkal nőtt, ezen belül pél­dául a gyümölcstermesztés 2,7­szeresére emelkedett Szólt az ipari rendszerű kukoricater­mesztésről is. Moldavában — részben a magyar tapasztala­tok alapján — 290 ezer hek­táron takarítottak be az el­múlt évben kukoricát, ame­lyet iparszerű rendszerrel műveltek meg. Itt a termés­átlag a korábbinál jóval ma­gasabb, 45 mázsa száraz ku­korica volt hektáronként. ALEKSZANDR KOLESZ­NYIKOV, a Krasznodon-U gol Bányászati Egyesülés „Ifjú Gárda" bányájának brigád­vezetője tolmácsolta a szov­jet bányászok üdvözletét. Szólt a bányászok eredmé­nyeiről, de gondjairól is. El­mondotta: a Don-medencé­ben ma már mind nehezeb­bé válik a kitermelés. Éppen ezért a bányászoknak új gé­pekre, berendezésekre van szükségük és sürgős feladat­nak tartják, hogy a tudo­mány és az ipar együttmű­ködésével ezeket elkészítsék. A küldöttek nagy tapsa kö­zött jelentette ki Kolesznyi­A küldöttek nagy tapssal fogadták el az SZKP új programjának javaslatát kov: a szovjet munkásosz­tály mindig a párt hű táma­sza marad. MUHAMEDNAZAR GAPU­ROV, a Türkmén Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának elsó titkára a köztár­saság eredményeiről szólva elmondotta például, hogy Türkméniában rendkívül megnőtt a földgáz- és a nyersolajtermelés. A földgáz kitermelése ma már megkö­zelíti az évenkénti 70 milli­árd köbmétert. Jelentős eredmény a mezőgazdaság fejlődése is. Az elmúlt ötéves tervben például több mint 5 millió 717 ezer tonna nyers­gyapotot termeltek. A mező­gazdaság fejlődését azonban jelentősen akadályozza a víz­hiány. Bár a Karakum-csa­torna tovább épül, a köztár­saság jó termőföldjeit a víz hiányában nem lehet hasz­nosítani. A Türkmén Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára ép­pen ezért támogatta azt a ja­vaslatot, amelyet korábban Kunajev kazah és Rasidov üzbég köztársasági első titkár terjesztett elő: építsenek nagyszabású vízrendszert, amely a szibériai folyók vi­zének egy részét a hasznosít­ható szűzföldekre juttatja el. KARÉN DEMIRCSJAN, az örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a többi között utalt arra, hogy 60 évvel ezelőtt alakult meg az örmény Szo­cialista Szovjet Köztársaság, és nemrég emlékeztek meg arról, hogy Örményország :eleti része csatlakozott Oroszországhoz. Az orosz nép a keleti népek igaz barátjá­nak bizonyult, nagy segítsé­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János Zelenográdban barátsági nagygyűlése* találkozott a moszkvai kerület dolgozóival. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az SZKP XXVI. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője csütörtökön Moszkva egyik kerüle­tébe. a központtól mintegy 37 kilométerre fekvő Zeleno­grádba látogatott. A Központi Bizottság első titkárával együtt részt vett a látogatáson a pártküldöttség tagjai kö­zül La:ár György a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter­tanács elnöke és Szűrös Mátyás, a Kozponti Bizottság tagja, hazánk moszkvai nagykövete. A magyar vendégeket a látogatásra elkísérte Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelvet­tese, Alekszandr Sókin. elektronikai ipari miniszter. Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, az SZKP KB tagjai és Leonyid Boriszov, a moszkvai városi pártbizottság titkára. Az MSZMP képviselőit Alekszandr Zaharov, a kerületi pártbizottság első titkára és Mihail Jázov, a kerületi tanács elnöke fogadta Zelenográdban. Moszkva e gyorsan fejlődő városrészében; A kerület építését 1963-ban kezdték meg. s napjainkban már 135 ezren élnek itt. Lakossága fiatal — az átlagéletkor 31 év. Kádár János forró hangulatú barátsági nagygyűlésen találkozott a kerület dolgozóival. Alekszandr Zaharov kö­szöntötte a vendégeket. Rövid beszédében szólt az SZKP most folyó kongresszusának jelentőségéről, valamint arról, hogy a zelenográdiak csakúgy, mint Moszkva többi dolgo­zói, jelentős sikereket értek el a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben. Méltatta a szovjet és a magyar nép sokoldalú, az élet különféle területein szüntelenül fej­lődő kapcsolatait, testvéri barátságát. A találkozón felszó­lalt a zelenográdi dolgozók több képviselője is. Ezt követően hosszan tartó, nagv taps. meleg ünnepié* közepette Kádár János lépett a mikrofonhoz. (Kádár János beszédét — rövidítve — külön ismertetjük.) Kádár János beszédét sűrűn szakította meg a lelkes; taps, s a nagygyűlés résztvevői helyükről felállva, hossza­san éltették a két nép megbonthatatlan barátságát. Beszédét követően az MSZMP első titkára a látogatós emlékére a Magi ar Tanácsköztársaság emlékművének kicsi­nyített mását nyújtotta át a vendéglátóknak. A zelenográ­diak Moszkva nevezetességeit ábrázoló tablóval kedvesked­tek Kádár Jánosnak. A nagygyűlést követően Kádár János és Lázár György virágkosarat helyezett el Moszkva hős védőinek emlékmű­vén, amelyet azon a helyen emeltek, ahol 1941-ben meg­állították és visszaverték a fasiszta támadókat. Kádár János Kapcsolataink áthatják a szocialista építőmunkát Kedves Elvtársak! Szovjet Barátaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége ne­vében forrón köszöntöm a barátsági gyűlés minden résztvevőjét. Köszönöm a meghívást, a baráti fogadta­tást. Átadom Önöknek, s az Önök személyében Zele­nográd minden lakosának a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait Elvtársak! A világ figyelme e napok­ban ismét Moszkvára össz­pontosul, ahol a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa végzi történelmi jelentőségű mun­káját Mi, az MSZMP kül­döttségének tagjai abban a megtiszteltetésben részesül­tünk, hogy a magyar kom­munistákat, dolgozó népün­ket képviselhetjük e kong­resszuson. Küldöttségünk teljes egyetértéssel fogadta az SZKP Központi Bizottsá­gának beszámolóját, ame­lyet Leonyid Iljics Brezs­nyev elvtárs, a szovjet kommunisták világszerte nagy tisztelettel és megbe­csüléssel övezett, vezetője, a (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom