Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-27 / 49. szám
MJlfo VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 49. szám 1981. február 27., péntek Ára: 1,40 forint AZ MSZM P S ZE G E D V Á R O S I BÍZ OTT S Á«GÁ N A K' L A P J A Az SZKP kongresszusán azuj Folytatódott és befejeződött két beszámoló vitája Negyedik napja tanácskozik Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában a Szovjetunió Kommusita Pártja XXVI. kongresszusa. Tegnapi, csütörtöki ülésén Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Folytatódtak a küldöttek felszólalásai is. A délelőtt folyamán a következők szólaltak fel: Szemjon Grosszu, a Moldavai Kommunista Párt Központi Bizottságának elsó titkára; Alekszandr Kolesznyikov, a vorosilovgrádi területen (Donmedence) levő „Ifjú Gárda"bánya brigádvezetöje; Muhamednazar Gapurov, a Türkmén Kommunista Párt Központi bizottságának első titkára; Karén Demircsjan, az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; Alekszej Csornij, a habarovszki határterületi pártbizottság első titkára; Kari Vaj no, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A külföldi delegációvezetők közül tegnap, csütörtökön Jósé Eduardn dos Santos, az MPLA—Munkapárt Központi Bizottságának elnöke kapott szót. A délutáni ülésen, amelyen Andre j Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt, a következők szólaltak fel: Tyihon Hrennyikov, a Szovjet Zeneművészek Szövetsége vezetőségének első titkára; Gennagyij Bogomjakov, a tyumenyi területi pártbizottság első titkára; Borisz Kacsura, a donyeci területi pártbizottság első titkára; Pavel Fegyirko, a krasznojarszki határterületi pártbizottság első titkára; Vlagyimir Csicserov leningrádi szerelő brigádvezető; ' Rasid Muszin, a tatárföldi területi pártbizottság első titkára; Alekszandra Szmirnova falusi tanítónő^ a kosztromai területről. Egyöntetű lelkesedéssel hagyta jóvá csütörtökön este az SZKP XXVI. kongresszusa a Központi Bizottság Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára által előterjesztett beszámolóját A hosszantartó taps, a lelkes éljenzés bizonyította, hogy a küldöttek teljes mértékben egyetértenek a beszámolóban foglalt megállapításokkal, a Központi Bizottság által megszabott feladatokkal. Ezt tanúsította a vita 40 felszólalója is. Szinte mindegyik azonos elvek alapján született meg; örömmel számolt be az eredményekről, nagy gonddal foglalkozott a soron következő tennivalókkal, s az eddigi munka tapasztalatai alapján' tette szóvá a hiányosságokat, a megoldandó problémákat. A vitában szót kapott a Szovjetunió valamennyi, köztársaságának képviselője, elmondták véleményüket a legfontosabb ipari és mezőgazdasági körzetek küldöttei, a legjelentősebb ágazatok delegátusai, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség képviselői — így valóban széles, átfogó kép alakult ki arról, hogyan vélekednek a szovjet emberek országuk helyzetéről, s egyúttal a nemzetközi heivzetről. Egyöntetű volt az, hogy a küldöttek elsősorban saját feladataik szempontjából elemezték a Központi Bizottság beszámolóját. Ugyancsak egyöntetűen vélekedtek a gazdaságpolitikáról, a népgazdaság legfontosabb teendőiről, s egyeségesen vállalták maguk és munkatársaik nevében, hogy végrehajtják a megszabott feladatokat. A külföldi testvérpártok küldötteit forró szeretettel, lelkesen köszöntötték a kongresszus résztvevői. A testvérpártok, a testvéri országok küldöttei pedig kivétel nélkül kiemelték: a bonyolultabbá vált nemzetközi helyzetben a kongresszus különösen nagy jelentőségű, a Moszkvából érkezett üzenet a világ minden haladó emberenek új ösztönzést ad a békéért, az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a háború veszélyének felszámolásáért vívott küzdelemhez. A kongresszus egyhangúlag határozatot hozott az SZKP programjának újjászerkesztéséről. A határozat szövege a következő: „Mivel az SZKP programjának elfogadása óta húsz év telt el, s ebben az időszakban hatalmas, a szocialista és a kommunista építés során szerzett tapasztalatok halmozódtak fel, továbbá a nemzetközi életben változások, új folyamatok mentek végbe, az SZKP XXVI. kongresszusa a következő határozatot hozta: Megbízza az SZKP Központi Bizottságát, hogy szükség szerint egészítse ki és módosítsa a párt érvényben levő programját, amely egészében helyesen határozza meg a világ társadalmi fejlődésének törvényszerűségét, a pártnak és a szovjet népnek a kommunizmusért vívott harca céljait és alapvető feladatait Készítse el a KB a párt soron következő kongresszusára új szerkesztésben az SZKP programját. E munkákban arra kell törekedni, hogy a program mélyen és tudományosan tükrözze a szovjet társadalom életében, a világ társadalmi fejlődésében végbement változásokat, valamint a kommunista építés legfőbb feladatait" — hangzik a határozat. A kongresszus enyhangúlag jóváhagyta a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját is. Ezzel véget ért az elsó két napirendi pont vitája az SZKP XXVI. kongresszusán. A tanácskozás ma, pénteken, a harmadik napirendi ponttal folytatódik: a szovjet népgazdaság fejlődésének fő irányairól az 1981—85-ös években és az 1990-ig terjedő időszakra Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök fart beszámolót lelenográd Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés Küldöttek véleménye Az SZKP XXVI. kongreszszusának csütörtöki tanácskozásán a küldöttek közül ismét többen mondtak veleményt az előterjesztett beszámolókról. A felszólalásokból részleteket közlünk: SZEMJON GROSSZU, a Moldavai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára beszédében részletesen szólt a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság eredményeiről, különösen a mezőgazdaságban elért gyors fejlődésről: a mezőgazdasági termelés tíz év alatt 52 százalékkal nőtt, ezen belül például a gyümölcstermesztés 2,7szeresére emelkedett Szólt az ipari rendszerű kukoricatermesztésről is. Moldavában — részben a magyar tapasztalatok alapján — 290 ezer hektáron takarítottak be az elmúlt évben kukoricát, amelyet iparszerű rendszerrel műveltek meg. Itt a termésátlag a korábbinál jóval magasabb, 45 mázsa száraz kukorica volt hektáronként. ALEKSZANDR KOLESZNYIKOV, a Krasznodon-U gol Bányászati Egyesülés „Ifjú Gárda" bányájának brigádvezetője tolmácsolta a szovjet bányászok üdvözletét. Szólt a bányászok eredményeiről, de gondjairól is. Elmondotta: a Don-medencében ma már mind nehezebbé válik a kitermelés. Éppen ezért a bányászoknak új gépekre, berendezésekre van szükségük és sürgős feladatnak tartják, hogy a tudomány és az ipar együttműködésével ezeket elkészítsék. A küldöttek nagy tapsa között jelentette ki KolesznyiA küldöttek nagy tapssal fogadták el az SZKP új programjának javaslatát kov: a szovjet munkásosztály mindig a párt hű támasza marad. MUHAMEDNAZAR GAPUROV, a Türkmén Kommunista Párt Központi Bizottságának elsó titkára a köztársaság eredményeiről szólva elmondotta például, hogy Türkméniában rendkívül megnőtt a földgáz- és a nyersolajtermelés. A földgáz kitermelése ma már megközelíti az évenkénti 70 milliárd köbmétert. Jelentős eredmény a mezőgazdaság fejlődése is. Az elmúlt ötéves tervben például több mint 5 millió 717 ezer tonna nyersgyapotot termeltek. A mezőgazdaság fejlődését azonban jelentősen akadályozza a vízhiány. Bár a Karakum-csatorna tovább épül, a köztársaság jó termőföldjeit a víz hiányában nem lehet hasznosítani. A Türkmén Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára éppen ezért támogatta azt a javaslatot, amelyet korábban Kunajev kazah és Rasidov üzbég köztársasági első titkár terjesztett elő: építsenek nagyszabású vízrendszert, amely a szibériai folyók vizének egy részét a hasznosítható szűzföldekre juttatja el. KARÉN DEMIRCSJAN, az örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a többi között utalt arra, hogy 60 évvel ezelőtt alakult meg az örmény Szocialista Szovjet Köztársaság, és nemrég emlékeztek meg arról, hogy Örményország :eleti része csatlakozott Oroszországhoz. Az orosz nép a keleti népek igaz barátjának bizonyult, nagy segítsé(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János Zelenográdban barátsági nagygyűlése* találkozott a moszkvai kerület dolgozóival. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az SZKP XXVI. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője csütörtökön Moszkva egyik kerületébe. a központtól mintegy 37 kilométerre fekvő Zelenográdba látogatott. A Központi Bizottság első titkárával együtt részt vett a látogatáson a pártküldöttség tagjai közül La:ár György a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Szűrös Mátyás, a Kozponti Bizottság tagja, hazánk moszkvai nagykövete. A magyar vendégeket a látogatásra elkísérte Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelvettese, Alekszandr Sókin. elektronikai ipari miniszter. Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, az SZKP KB tagjai és Leonyid Boriszov, a moszkvai városi pártbizottság titkára. Az MSZMP képviselőit Alekszandr Zaharov, a kerületi pártbizottság első titkára és Mihail Jázov, a kerületi tanács elnöke fogadta Zelenográdban. Moszkva e gyorsan fejlődő városrészében; A kerület építését 1963-ban kezdték meg. s napjainkban már 135 ezren élnek itt. Lakossága fiatal — az átlagéletkor 31 év. Kádár János forró hangulatú barátsági nagygyűlésen találkozott a kerület dolgozóival. Alekszandr Zaharov köszöntötte a vendégeket. Rövid beszédében szólt az SZKP most folyó kongresszusának jelentőségéről, valamint arról, hogy a zelenográdiak csakúgy, mint Moszkva többi dolgozói, jelentős sikereket értek el a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben. Méltatta a szovjet és a magyar nép sokoldalú, az élet különféle területein szüntelenül fejlődő kapcsolatait, testvéri barátságát. A találkozón felszólalt a zelenográdi dolgozók több képviselője is. Ezt követően hosszan tartó, nagv taps. meleg ünnepié* közepette Kádár János lépett a mikrofonhoz. (Kádár János beszédét — rövidítve — külön ismertetjük.) Kádár János beszédét sűrűn szakította meg a lelkes; taps, s a nagygyűlés résztvevői helyükről felállva, hosszasan éltették a két nép megbonthatatlan barátságát. Beszédét követően az MSZMP első titkára a látogatós emlékére a Magi ar Tanácsköztársaság emlékművének kicsinyített mását nyújtotta át a vendéglátóknak. A zelenográdiak Moszkva nevezetességeit ábrázoló tablóval kedveskedtek Kádár Jánosnak. A nagygyűlést követően Kádár János és Lázár György virágkosarat helyezett el Moszkva hős védőinek emlékművén, amelyet azon a helyen emeltek, ahol 1941-ben megállították és visszaverték a fasiszta támadókat. Kádár János Kapcsolataink áthatják a szocialista építőmunkát Kedves Elvtársak! Szovjet Barátaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége nevében forrón köszöntöm a barátsági gyűlés minden résztvevőjét. Köszönöm a meghívást, a baráti fogadtatást. Átadom Önöknek, s az Önök személyében Zelenográd minden lakosának a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait Elvtársak! A világ figyelme e napokban ismét Moszkvára összpontosul, ahol a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa végzi történelmi jelentőségű munkáját Mi, az MSZMP küldöttségének tagjai abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy a magyar kommunistákat, dolgozó népünket képviselhetjük e kongresszuson. Küldöttségünk teljes egyetértéssel fogadta az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, a szovjet kommunisták világszerte nagy tisztelettel és megbecsüléssel övezett, vezetője, a (Folytatás a 3. oldalon.)