Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

4 « Csütörtök, 1981. február 26. Megjöttek a bíbicek A város körüli rétek szé­lén kinyílt a pirosaslila •gyhajú virág. Szinte halla­ni, ahogy felsóhajt a tó, amikor délről megjött az enyhe légtömeg. Azóta a halovány nád felett már muzsikál a szél. Eltűnt a hó, de még Jég borítja a halastavak csillogó foltjait. Messzi gomolyfelhők és enyhe földszag. A zöldellő búzatáblák felett alacsonyan •zárnyaló madárcsapat kö­zelít Egy gyors pillantás a távcsővel: ők azok, megjöt­tek | Itt vannak a bíbicek! Hét fáradt madár február 23-án délelőtt érkezett meg a fehér-tói madárország zá­tonya* sártengeróre. Visel­kedésükön látszik a hosszú út minden akadálya. Ma­rokkótól, Tunisztól 3 Szeged melletti szülőföldig. Az első csapat bíbic — előőrsök ők — nem ritkasá­gok, s mégis megérkeztük az Igazi figyelmet érdemlő hír­anyag. Mert a magyar ter­mészetvédelemnek az az igazi feladata, hogy ne a véletlenül hozzánk vetődő, ritka vagy éppen faunánk­ban Idegen madarak látvá­nyán merengjen. Természet­védelmünk igazi feladata, hogy a nálunk költő és a rendszeresen étvonuló fajok igényelt a ml tavainkon, pusztáinkon tudjuk bizton­ságosan kielégíteni. Ezért örülünk a hazatért bíbicek­nek, ezerszer jobban, mint egy fehér hollónak. Megjöt­tek! Hazajöttek! Szerencsés napokat mindnyájuknak! Cslzmazia György ICésf b A megelőzhető gyermekkori balesetekről A mai rokkant fölnőttek közül igen sokan egy haj­danvolt figyelmetlen pilla­nat, ogy szülői i fólrenézés, egy óvatlan mozdulat áldo­zatai. Egy életen át hordoz­zák magukon apjuk, any­juk, esetleg rokonuk, neve­lőjük — jóllehet, pillanat­nyi — gondatlanságának embert megnyomorító bé­lyegét • A gyermekklinikán sajnos mindennapos látvány az, amitől a kívülről jövőnek elszoruj a szíve, és vlssza­parancsolhatatlanul könny gyűlik a szemébe. Szenve­dővé torzult szép gyermek­arcok, gipszbe merevített hancúrozésra termett lábacs­kák, fedetlen, pirosan „égő" bőrfelületek... Az orvos, dr. Boda Domokos pro­fesszor, aki a gyógyítással töltött évtizedek alatt iga­zán hozzászokhatott volna az efféle szomorú képek­hez, azt mondja, ma sem tud megrendülés, szánalom nélkül nézni ezekre a sze­rencsétlen gyerekekre. Szen­vedésük elkerülhető lett vol­na. Ez késztette arra, hogy mint a Vöröskereszt városi vezetőségi tagja, a szervezet adta lehetőséget is fölhasz­nálja lelkiismeretünk éb­rentartására. Orvosi tapasz­talatai alapján szemponto­kat dolgozott kl például a bölcsődék részére, ahol a Vöröskereszt javaslatára szülői értekezleteken beszé­lik meg a gyermekbalesetek megelőzésének lehetőségeit Zenei naptár SZONATAEST volt febru­ár 24-én a filharmónia újabb, kamarabérleti hangversenye. Aki hallhatta, ha a napi munka fáradságának béklyói­val is ült be a Tisza-szálló nagytermébe, Josef Suk he­gedű- és Josef Hala zongora­játékától szárnyakat kapha­tott feltöltődhetett a Úszta szépséggel, s boldog, emelke­dett hangulatban indulhatott haza, az egyébként hétközna­pi estében. Ha a műsorfüzet! böngészés eredményeként nem tudjuk meg azt is, hogy a hegedűművész dédapja Dvorák, nagyapja pedig Jo­sef Suk zeneszerző volt, ak­kor is, már az első felónk­röppenő zenei motívum meg­szólaltatásában érezhettük, vérében van a muzsika. Mű­vésztársával, Josef Halával „egy test egy lélek"-ké ötvö­ződtek a zenében, tökéletes összjátékuk már az elsőként felhangzó Beethoven A-dúr szonátában (Op. 30. No 1.) lebilincselt. Sukban maradéktalanul fellelhetjük a Kodály által megfogalmazott jó zenész Is­mérveit: „kiművelt hallás, kiművelt szív, kiművelt érle­lem, kiművelt kéz". Behízel­gő, lágy, karcsú hangon, mindenkor tökéletes stílus­érzékkel hegedül, előadásá­nak pillanatnyi üresjárata nincs, végtelenül plasztiku­san, világosan formál. A Brahms G-dúr (Op. 78) szonátában realizálódó érzé­ki szépségű hangon életre keltett, 6imogatóan áradó, vagy marcangoló szenvedé­lyektől súlyos romantikus muzsikát is eszményien tol­mácsolta, s a Cesar Franck szonátában (A-dúr) még to­vább tudta fokozni • hegedű­játéka adta élmény varázsla­tos intenzitását. Josef Hala zongorajátéicával egyenrangú, kiváló muzsikus társa volt mindvégig a „szívesen vi­szontlátnánk" hegedűművész­nek. KÉTZONGORÁS fis NÉGY­KEZES koncertet hallhattak azok a fürge érdeklődök, akik nem voltak restele a szonátaestet megelőzően a Liszt Ferenc Zeneiekolaba is elsietni, Bódásné Vanyiska Zsuzsanna és Demeterné Di­nyi Júlia tartalmas és szép műsorát meghallgatni. Bach: Négy duett, Schubert: Variá­cióit Op. 35, Brahms: Variá­ciók egy Haydn témára, iUil­liaud: Scliaramuche, Kurtúg: Játékok, valamint Hajdú há­rom darabjának megszólalta­tásával mutatták nemos pél­dáját az alkotó, áldozatos ta­néri munkának. Hogyan le­het nemcsak a zeneiskolai nö­vendékek mellett ülve, ha­nem a kcmcertdobogón is, modellt formálni, élményt nyújtani, kedvet, érdeklődést ébreszteni a zene iránt. Aligha van ennél szebb inspiráció a kis zeneiskolá­soknak, ha saját tanáraikat láthatják, hallhatják, amint ízlésesen, szépen formálva Bach vagy éppen Milhaud táncos kedvű vidám zenéjét kelUk életre. Berényi Bog&ía Pénz, csalással Csalás miatt négyszer már szabadságvesztésre ítél­te a bíróság a 46 éves Ud­vari Andrást, Szeged, Ag ut­ca 1. szám alatti lakost. A férfi januárban korábbi módszerével, az emberek hi­székenységét kihasználva próbált pénzhez jutni. Egy Ismeretlen emberhez beko­pogtatva, magát bajba jutott motorversenyzőnek mondva, pénzt kért kölcsön. Az ösz­szeget nem adta meg, elköl­tötte. Udvari ellen csalás miatt indított büntetőeljá­rást a rendőrség. Mert való igaz: ezeket a csúszó, mászó, járni tanuló apróságokat fenyegeti a leg­több veszély, s kl hinné, még a mama szoknyája mel­lett sincsenek biztonság­ban. • Talán az égési sérüléstől szenvednek legtöbbet a gye­rekek, Itt Csongrád megyé­ben. Évente 50—100, addig egészséges, virgonc kisfiút, kislányt szállítanak amiatt a klinikára. S ami miatt jo­gos lehet a szülők, a fel­ügyelettel megbízott fölnőt­tek önvádja: legtöbbször azonos körülmények között következik be a baleset, íme a tipikus szituáció: az édesanya süt, főz, mosogat a konyhában, a gyerek ott téblábol körülötte. A tűz­helyen fortyog az étel, vagy Isten ne adja, a kőre teszi a háziasszony a forró víz­zel, levessel telt fazekat, s közben „csak egy pillanat­ra" beszalad valamiért a szobába, vagy kimegy, aj­tót nyitni, mert csöngettek. S ez a pillanat elég orra, hogy a tapasztalatokat most gyűjtögető kisgyerek egy életre megtanulja: minden, ami forró, éget. Tanulság: ne hagyjuk magára a gyereket ilyenkor, ne bízzuk a vélet­lenre az életét, őrködjünk csak rajta saját magunk! De vittek már klinikára jajveszékelő kisfiút, aki a maga megnyitotta csap for­ró vizétől égett meg, és kis­lányt, aki disznóvágáskor beletottyant a földre rakott abálólébe. S újabban egy­re többen élnek át pokoli kínokat a gyógyításra szánt kamillás gőzölés miatt. Egy rossz mozdulat vagy figyel­metlenség és életveszélye? állapotba kerül az eddig csak köhécselő k(s beteg. A gőzölés hihetetlen baleseti veszélyt rejt magában, ép­pen ezért a szakorvosok egy­séges állásfoglalása szerint a szárazon köhögő gyerek ke­zelésére ez a módszer nem javasolható. Csekély gyó­gyító hatása nincs arány­ban azzal a szenvedéssel, amelyet az égési sérülés okozhat. A legnagyobb elővigyáza­tosság mellett is előfordul­hat azonban, hogy a gyerek megégeti, leforrázza magát. Ha megtörtént a baj, ak­kor is nekünk, felnőtteknek kell „észnél" lennünk, hogy legalább enyhítsük a bőr fájdalmát De az azonnali helyes eljárással gyorsíthat­juk a fölépülést, javíthatjuk a gyógyulás esélyeit La­punkban is leírtuk mér többször, de az Ismétlés ez­esetben talán nem hiba: for­rázás, égés után az' első teendőnk az, hogy a sérült testrészt azonnal hideg víz­zel leöntjűk, majd hideg vízzel telt edényben test­hőmérséklet alá hűtjük. Ez­után kell orvoshoz fordulni. Tessék megjegyezni még: otthon semmiféle szert nem szabad kenni, hinteni • bőr­re, a sebet bekötni sem sza­bad! Nem egészen a véletlen műve, hanem a miénk, fel­nőtteké, ha egy gyerek gyógyszermérgezéssel kerül a klinikára. Hisszük, bízunk benne, hogy a mi kisfiunk, a ml kislányunk nem nyúl a kinn felejtett, keserű or­vosságért, nem húzza ki a fiókot, nem ál] föl érte a székre. Kedves, jóhiszemű — vagy kényelmes, gondatlan — szülők, gyerekeink min­denre képesek, a rossztól, a veszélytői hót lakattal kell elzárni őket. Mert bár­mennyire nem ínycsiklando­zó csemege egy-egy tablet­ta, beveszik, mint ahogy be­veszik a szakadt nyaklánc szétgurult gyöngyeit is. Emiatt is, fulladásos tüne­tekkel került kisgyerek nemrég a klinikára, szeren­csére még időben sikerült eltávolítani a levegő útját elzáró gyöngyöt... • De gondolt-e arra a szü­lő, aki spárgával odaköti a kiságyhoz a falfújt léggöm­böt, hogy gyereke életét ve­szélyezteti? Nemegyszer elő­fordult már, hogy ez a zsi­neg a kisbaba nyaka köré tekeredett, vagy a gyerek ráesett, ráhajolt az ágya fö­lött kifeszített, játékot, csör­gőt tartó szalagra. A kö­vetkezmény — nem keli ecsetelni —, tragikus. A nagyobb, iskolás korú gyerekeknek főként közúti „ellenségei" vannak. De nemcsak a járművek okoz­hatnak balesetet... Szülők, pedagógusok hely­telen nevelési módszerükkel is veszélyeztethetik a gyer­mekek épségét Hogy mi­ként? Túl szigorú, megalá­zó büntetésekkel kétségbe­esésbe, önpusztításba haj­szolhatjuk, mi fölnőttek a gyermekeket, kik pedig ránk bízattattak, akiknek épsé­géért, testi, szellemi erköl­csi fejlődéséért felelősek va­gyunk. A betegágy előtt vigasz­talhatatlant összeroppa­nunk, vádoljuk önmagun­kat, pedig késő bánat... A gyerek vállalása felelősség­vállalás: tudnunk kell irá­nyítani, megvédeni, kézben tartani akkor is, amikor valójában már nem engedi, hogy fogjuk a kezét Első­sorban a szülőkön, de vé­gül ls a fölnőttek társa­dalmán múlik, megelőzi-e a megelőzhető gyermekbalese­teket Chikán Ágnes Sic ifur Próféták hazájukban Elnéztem a képernyőn kör­zeti síuoionk ismeUesre no­zuit gyeiíitttemuaUíUt, a bal­zsam mnuer postajíu. Kara­csouyi hangulatot iu«z — írja a raaioujsag. k uivati­tán gonuolom. aiKalom szü­lötte, am minthogy minuse­geoen a nozza hason IUK looo színvonalán mozog, túlélte otunagat alkalmas­nak talaj tag levetíteni me­gint. Mely szerkesztői dön­tés azon nyomoan buzgó egyetértésemre számítha­tott, hogy hosuzan elidőztem tarsaságaoan. s nem siettem szokványos báziíeladatom szerint a konyhápa, vacso­rát kotyvasztani. Tényleg kitűnő műsorát fogtam ki a szegedi stúdió­nak. S ha emlékezetem nem csal. üde élményt szereztek már az almúlt hdnapokpan, nem úgy, mint évekkel ez­előtt, midőn szakmai Körökben, ha valamely vál­lalkozásuk szóba került, in­*aui> szegyeruezett az em­ber. Ügy iúst. stúdiónk sze­rencsésen kinőtte nem szük­ségszerű szüle tátii rendelle­nességeit is a csecsemőkor­nak. (Gyanítom, amióta szakemberekre lelt. hozzáér­tő munkatársakra, merthogy az újságírás azon felül, hogy nem boszorkányság, rendel­kezik a különböző mestersé­geknek ama lehengerjően alig mellőzhető általános tu­lajdonságával, hogy huzamo­sabb művelőinek nem árt tisztában lenni konkrét Is­mérveivel, a szakma némi­nemű fortélyosaágajvai is.) Sok minden tetszett ebben a gyermekekhez (gyermeklel­kű felnőttekhez) címzett mű­sorban. Am annyi más mel­lett kivált a verseket tolmá­csoló művészek megváloga­tása. Szerephez jutottak he­lyi színészek, természetesen, mint máskor annyiszor: hát­rányos helyzetű „vidékiek" nol egyeoutt jussanak a csil­lagokig, kapjanak országos nyilvánosságot, ha nem szu­kteub pátriájukban, niikor mod nyílik rah (Nem utolsó­sorosn eirajta haiso gonao­iatokkal hoztak létre a nem­tovarosi rádió- és tévéstudió­kut!) Hanem a helyi művé­szek mellett örömmel fedez­tem föl ismerős arcokat, e tájról indult, más országré­szekbe elkerült színészekét is. akik Szegeden koptatták az iskolapadot, s valanogyan hajlamos az ember elhinni róluk, szegröl-végről még mindig hozzánk tartoznak. Mátra-g Mária például Kecs­kemétről (persze a szegedi regionális stúdió Báco megyei is), vagy Szegváry Menynért Pécsről — valahol a tudat­alattiban. szegedi művésznek (is) számit. Miért hozom szóba? Ama egyszerű oknál fogva, hogy iiozzám hasonloan gondolko­dó autslder-eknek akadtak már rémképzetei a szegedi művészeti műhelyek kátyú­ba jutott szekerének kibil­lentésére — netán éppen a hajdan idevalósiak, tőlünk elszármazottak révén. Hogy akik másutt bizonyítottak, miért nem tehetnék nálunk ti. Megfigyeltem tudniillik. Amiképpen gyakorta beiga­zolódó életbölcsesség, hogy saját hazájában senki sem próféta, nom kevésbé érzék­letes tapasztalat, hogy maguk a próféciára hivatottak sze­retnének, ha semmi másra nem. de legalább erre az úgynevezett életbölcsességre cáfolni rá látványosan. Amo­lyan csakazértis alapon. Sze­retnének. ha hagyják nekik, ha esélyt kapnak hozzá. A tévé szegedi stúdiója min. denesetre néhányszor fölkí. nálta már az esélyeket... Ki a személyiség Ha már a televíziónál tar­tunk, pár keresetlen szót a nemrégiben új fazont öltött heti műsorújságról — a szakmai szemérem ürügyén. Ahhoz lassacskán hozzáed­zódött a képernyő milliós tá­bora. hogy a különböző ri­Dortok. szórakoztató műsorok riporterei, műsorvezetői hovatovább saját sze­mélyiségűk csillogási le­hetőségeibe kebelezik az imigyen ürügynek aláfoko­zott pácienseiket, közremű­ködőiket Akik viszont el­lenszolgáltatásképpen. való­ságosan is csak közre műkö­dői a riporterek, műsorve­zetők elementáris megnyi­latkozásának. Vagyiahát a kabát igazodik a gombhoz, a a cél szerepét az eszköz ve­szi át Hanem mindehhez ami­lyen előzékenyen folyósít hi­teleket legnagyobb példány­számú hetilapunk, az RTV műsorújság? A kamarazene kedvelőinek, Kossuth adó. ianuár 26. 22 óra 30 perc. A program Mozart Esz-dúr kürtkvintetlje és Sztravinsz­kij szvitje. A katona törté­Földrengés Görögországban Nincs magyar áldozata, sebesültje a földlökéseknek Kedden késő este több földlökés rázta meg Görög­ország déli részét és Athén környékét. A legerősebb földlökéseket a Richter-ská­lán 6,6-os erősségűnek mér­ték. A földrengés epicentru­ma az athéni obszervatórium szerint a fővárostól 70 kilo­méterre nyugatra fekvő Ko­rinthoszi-öböl ben volt. A te­levízió — adását megszakít­va — felhívásban szólította fel a lakosságot az épületek elhagyására. Athéniak ezrei hálóruhában rohantak le az utcákra, a színházakból és a mozikból is a szabad ég alá áramlott ki a tömeg. A fő­városból kivezető utakat ko­csik árasztották el. Az eddigi jelentések sze­rint 12-en vesztették életüket és 35-en megsebesültek. Az áldozatok többsége a leomló falak alatt vesztette életét. Athénban egy nő szívroham, ban halt meg nyílt utcán, egy másik nő pedig halálra zúzta magát, amikor félel­mében kiugrott egy bérház második emeletéről. Mint hírügynökségek jelen­tették. Athénban a károk nem túlságosan jelentősek, inkább a környező kisebb falvakban és városokban re­pedeztek meg a házak falai és több összedőlt A földren­gés romba döntött egy nyolc­emeletes szállodát a Korin­thoszi-öböl mentén. Az isko­lákat bezárták, mert fennáll a veszély, hogy a jelen­tős földlökéseket utórengé­sek követik. A hadsereg ké­szenlétben áll, hogy szükség esetén gyorsan intézkedjék. A február 24, ről 25-re virradó éjjel történt görögor­szági földrengés során a fo­gadó országban dolgozó ma­gyarok — nagykövetségiek, kereskedelmi kirendeltségiek, vállalati dolgozók, szakértők — körében sérülés, sebesülés, nem történt. A magyar kül­képviselet épületeiben kár nem keletkezett nete. Világhírű előadómű­vészek. szám szerint öten. vi­UuUúrű kamaraegyüttes, nem Kevésbe világhírű karmeste­rével, plusz a azeraeeztő — ezek neveit tünteti föl az új­ság. Egyetlen arcképet mel­lékelve nozzá. aláífas nélkül. Vajh kl maset, a szersesztő­ét Akire az a rendkívüli lóladat hárult hogy messzi óvszazadok gazdag termesé­ből a kamaramuzsika kedve­lőinek kiválasszon két re­mekművet. s átnyújtsa sze­retettel. az éji órán, úgyis mint punctum saliens, egyet­len Igazi főszereplője a rop­pant vállalkozásnak. Hogy kinek a fotóját látom, kizá­rásos módszerrel jöttem rá. Mivelhogy sem Mozarté, sem Sztravinszkijé, de a tóbbd művészé sem lehetett S mindez pár oldallal később ismétlődik a műsorújságban. Csak ott A zeneirodalom remekműveiből a főcím, a mások a szerzők, az előadó­művészek — más a szerkesz­tő is. ám a fényképen min­den kétséget kizáróan csak ő. maga személyesen. Sic itur ad astra, így jutunk a csillagokig. Legalábbis a rádiós-televíziós kommuni­káció űrhajóinak fedélzetén. Ahol is az értékek hierachiá­jának méltányos tisztelete nem fertőző betegség. Tanult kollégám humora, hasonló esetekre fölvett, utá­nozhatatlanul szerlőz moso­lya rémlik az emlékezetem­be. Piti népszerűség ez. szok­ta volt mondani ilyenkor, sic ítur — ad acta ... Nikolényi István NEB-ülés Tegnap, szerdán ülést tar­tott a megyei népi ellenőr­zési bizottság, amelyen —' egyebek között — megvitat­ták az anyagmozgatás és a rakodás gépesítésének me­gyei helyzetét elemző utó­vizsgálat alapján készült je­lentést, valamint elfogadták a bizottság idei munkater­vét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom