Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

(KUlGo VH.ÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 48. szám 1981. február 26., csütörtök Ara; 1,40 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA .. Az SZKP kongresszusán Folytatódott a vita a beszámolók felett Moszkvai idő szerint szerdán délelőtt 11 órakor a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolójának vitájával folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa a Kreml Kongresszusi Palotájában. A kongresszus délelőtti ülésén Ivan Kapitonov, az SZKP KB titkára, a kongresszus mandátumvizsgáló bizottságának elnöke; Anatolij Alekszandrov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke; Szcrgej Medunov. a krasznodari határterületi pártbizottság első titkára; Borisz Jelcin, a szverdlovszki területi pártbizottság első titkára; V. Cservjakov, akiiovi területen levő Lenin nevű kolhoz elnöke mondott véleményt. A külföldi delegációvezetők közül tolmácsolták pártjuk üdvözletét a kongreszszusnak; Kaysone Phomvihane. a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke; Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnöke. Li Dzong Ok, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának elnöke. A kongresszus szerda délelőtti ülésének második részében felszólaltak: Avguszt Vossz, a Lett Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; Georgij Markov, a Szovjet írók Szövetsége vezetőségének elnöke. A külföldi küldöttségvezetők közül a következők tolmácsolták pártjuk üdvözletét: Dusán Dragoszavac, a Jugoszláv Kommunisták Szövet*sége Központi Bizottsága Elnökségének titkára; Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. A délutáni ülésen felszólalt Anatolij Szurovcev, a Moszkvai l-es számú házgyár brigád vezetője; Turdakun Uszubalijev, a Kirgiz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; Alekszandr Sokin, a Szovjetunió elektronikai ipari minisztere; Dzsabar Raszulov, a Tádzsik Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; Borisz Pasztuhov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára. A külföldi delegecióvezetök közül Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afgán Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke; Radzsesvara Rao, az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának főtitkára; Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára; Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártjának megszervezésére alakult bizottság (COPWE) elnöke, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke mondott beszédet. A kongresszus ma folytatja munkáját. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára küldöttek körében, a tanácskozás szünetében. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A mandátumvizsgáló bizottság jelentését előterjesztő Iván Kapitonov, a Központi Bizottság titkára, a bizottság elnöke elmondotta: a kongresszus előkészítésében több mint 17 millió kommunista vett részt. Mintegy másfél millió pártcsoportban és -alapszervezetben tartottak beszámolóés vezetőségválasztó taggyűlést, 4569 területi, városi pártkonferenciát, tizennégy köztársasági pártkongreszszust rendeztek meg, ahol újjáválasztották a pártvezetőségeket, és megválasztották a küldötteket a pártkongresszusra. Ezeken, a magasabb fokú párttanácskozásokon több mint 1,8 millió delegátus vett részt, 85 ezer felszólalás hangzott el. Az alapszervezeti taggyűléseken, a pártkonferenciákon a kommunisták tárgyszerű. kritikus módon vizsgálták meg a pártmunka, a gazdasági munka, a nevelő munka helyzetét, feladatait, önkritikusan foglalkoztak a kommunisták felelősségével. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések, a pártkonferenciák sorozata nagymértékben hozzájárult a párttagok és pártszervezetek aktivitásának fokozódásához, a pártszervezetek megerősödéséhez, vezető szerepük, tekintélyük növekedéséhez. A jelentés szerint 5200 küldöttet választottak a kongresszusra, közülük 3572 (71,4 százalék) első ízben vesz részt ilyen párttanácskozáson. A legnagyobb az OSZSZSZK küldöttsége, több mint 3000 főveL Ukrajnát 896, Kazahsztánt 221 küldött képviseli. A legkisebb a türkmén delegáció: 28 tagja van. A küldöttek között 1370 ipari munkás van, több mint az előző kongresszuson. Közülük igen sokan — több mint félezren — az elmúlt ötéves tervet jelentősen túlteljesítették. A kolhozparasztságot, a szovhozok dolgozóit 877-en képviselik. A delegátusok között 609 gazdasági vezető, gyárigazgató és 269 tudós, író, művész, orvos, tanító és más értelmiségi van. Az értelmiségi küldöttek közül 118 akadémikus. Tizenkét űrhajóst választottak delegátussá a XXVI. pártkongresszusra. A pártmunkások száma a küldöttek között 1077, a tanácsi, szakszervezeti, Komszomol-funkciónáriusoké 691. Jelentős számú küldöttel képviseltetik magultat a szovjet fegyveres erők is. A delegátusok között a nők száma 1329 (26.6 százalék) — ez ugyancsak több, mint az előző pártkongreszszusokon. Hatvanhat nép és nemzetiség képviselői vesznek részt a tanácskozáson. A kor szerinti megoszlás érdekessége, hogy a küldöttek több mint fele 50 éven aluli, közülük 12,2 százalék 35 éven aluli. Hat olyan delegátus van. aki még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt lépett be a pártba, a túlnyomó többség — 4271 — a háború után lett az SZKP tagja. A küldöttek 97 százaléka részesült már magas állami kitüntetésben. Közöttük 670 a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett, s 342 Állami és Lenin-díjas delegátus van. A • mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Vélemények, javaslatok ANATOLIJ ALEXANDROV akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke szólalt fel. Kijelentette: a szovjet tudomány nagy sikerekkel köszönti a párt XXVI. kongresszusát. Elmondotta a többi között: lenifigrádi tudósok kutatásainak eredményeként olyan szert dolgoztak ki, amely harmadára csökkentette a városban az influenzás megbetegedéseket. Nagy eredmény, hogy sikerült növelni a mezőgazdasági termelés hozamát, fejleszteni az állaltenyésztést. Igen sok új sikert hozott a szovjet tudomány a gépgyártásban is. A kutatások eredményeként sikerült például meghosszabbítani a mezőgazdasági gépek élettartamát. — Mi tudósok, jól el tudjuk képzelni a nukleáris háború veszélyét, és mindent megteszünk annak megakadályozásáért. Szovjet hazafiak vagyunk, szeretjük hazánkat. Mindent megteszünk azért, hogy erős legyen — mondotta. GEORGIJ MARKOV szólt azokról a kísérletekről, amelyekkel a szovjet irodalom, a szovjet művészet megismerését kívánják megakadályozni Nyugaton. Igv pél(Folytatás « 2. oldalon.) ' Lehetőségeinkkel összhangban fl közlekedés és hírközlés Csongrád megyei lervei Tegnap délelőtt Szegeden, a megyei tanács székházában került sor a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Csongrád megye és Szeged város párt- és tanácsi vezetőinek feladategyeztető megbeszélésére. A jelenlevőket — közöttük Ónozó György miniszterhelyettest, dr. Komócsin Mihályi, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Berta Istvánt, a szegedi városi pártbizottság titkárát, Papp Gyulát, Szeged város tanácsának elnökét, dr. Ágoston Józsefet, a Szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkárát — Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Ezután dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese vázolta az ötödik ötéves terv során megyénkben megvalósult közlekedési, szállítási és hírközlési beruházásokat. Hangsúlyoztá, hogy a tervezett létesítmények nagy többsége határidőre megépült, és az eredeti céloknak megfelelően funkcionál. Rámutatott azqnban arra is, hogy az egész népgazdaságunkra jellemzőnek mondható, túlságosan hosszú beruházás-kivitelezési idő helyenként a tárca tevékenységét is jellemezte. így például a csongrádi Tiszahíd is lassabban épült a tervezettnél, de nem sikerült betartani számos útkorszerűsítési, vasútállomás és postahivatali rekonstrukciós programot sem. A vártnál lassabban fejlődnek megyénk városaiban a telefonálási lehetőségek is. Az előterjesztést követő eszmecserében dr. Komócsin Mihály fölhívta a minisztériumi vezetők figyelmét több olyan gondra, amelyek megoldásához a megye társadalma a tárcától vár segítséget. Ezek között említette a szegedi távbeszélőközpont fölépülésével összefüggő anomáliát: a létesítmény funkcionál, de a városban a posta közel sem tud annyi új telefon-előfizetőt fogadni, mint amennyire igény van. Ha lehet, ennél is súlyosabb a szentesi helyzet, hiszen ott szinte luxusszámba megy a sikeres telefonhívás. Megyénk úthálózatáról szólva a megyei pártbizottság első titkára köszönetet mondott a KPM vezetőinek az elmúlt években végrehajtott nagyarányú rekonstrukciós munkákért, sorolta azonban az ezután megoldandó gondokat. A 47-es út Szegedtől Algyőig terjedő szakaszát okvetlenül szélesíteni kellene; a 43-as űt deszki átkelő szakaszán pedig a szinte életveszélyes kanyarokat kellene átvágni. Papdi József, a megyei pártbizottság titkara arra kérte a miniszterhelyettest, hogy a hatodik ötéves terv időszakában közismerten szerény beruházási lehetőségeket igyekezzenek a Csongrád megyei igényeket is figyelembe véve fölosztani, majd a beruházási időt minél rövidebbre szabni. Szegeden nem éri el az ötven százalékot sem a szilárd burkolatú úthálózat aránya — mutatott rá Papp Gyula, a városi tanács elnöke, majd hozzátette: a város az elmúlt ötéves tervben húsz kilométernyi utat épített, az elkövetkező években azonban a tárca segítsége nélkül Szeged nem lesz képes megoldani ez irányú gondjait. Különösen fontos lenne, hogy a Marx téri autóbusz-pályaudvarról . a távolsági járatok végállomása Rókusra tevődjön át. A szükséges pénz azonban hiányzik a város költségvetéséből. Ugyancsak a Belváros forgalmi telítettségét enyhítené, ha végre megépülne a Budapesti körút folytatása a Kossuth Lajos sugárútig. A megye közlekedési, szállítási és hírközlési gondjainak igen részletes, sokrétű ismertetése után a minisztériumi szakértők vették át a szót. Czékely Endre, a KPM vasúti főosztályának álláspontját ismertetve mondta el: a Szentes—Hódmezővásárhely közötti vasútvonal korszerűsítése jó esetben megkezdődhet 1985 elótt, a befejezésre azonban még nincs időpont. így tehát nem várható a Budapest—Makó közötti gyorsvonat menetidejének csökkentése sem. Viszont 1982 elejen befejeződik a Budapest—Szeged vonal villamosítása, így a jövő évi nyári menetrendben már villanymozdonyok járnak ezen a fontos vonalon. Dr. Palotás Magda, a posta vezérigazgató-helyettese adott választ a távbeszélőhálózatra vonatkozó fölvetésekr- Ebből kiderült egyebek között, hogy 1982 végéig Szegeden mintegy háromezer új állomás létesítésére alkalmas bővítést eszközöl a posta, és megteremtik annak lehetőségét is, hogy a megyeszékhelyről távhívással teremthessünk kapcsolatot minden európai országgal. Csongrádon ezerállomásos konténerközpont telepítésével javul majd a távbeszélőszolgáltatás minősége. Nem biztosított viszont ma még Szentes ez irányú gondjainak < megoldása, bár a posta szorgalmazza a kormánynál az ehhez szükséges beruházási összeg biztosítását. Nehezíti a szentesi távbeszélőgondot, hogy a megoldás csak az új postahivatal megépítésével együtt képzelhető el. Véglegesnek tekinthető viszont, hogy Vásárhelyen 400 új telefonállomást hoznak létre, és a várost bekapcsolják az országos távhívórendszerbe. A KPM közúti főosztályáról Tréger Herbert ismertette az ötéves tervben megvalósuló útépítéseket. A programból nyilván az a legfontosabb, hogy az E5-ös autópálya építése a szerény anyagi lehetőségek ellenére is fölgyorsul. A tervek szerint a főváros és Kecskemét között az egyik sáv megépülhet, miközben esetleg a szegedi átkelőszakasz kialakítása is megkezdődhet. A 43-as út ominózus deszki „halálkanyarját" 1982-re megszüntetik az útépítők. A 47-es űt szélesítésére azonban aligha lesz anyagi erő. A feladategyeztető tárgyaláson elhangzottakat összefoglalva Ónozó György miniszterhelyettes hangsúlyozta: nyilván népszerűbb lenne egy sereg valóban fontos korszerűsítést, beruházást megígérni, ám a korrektség most azt diktálja, hogy világosan kimondjuk, népgazdaságunk mai lehetőségeit meghaladja a külkereskedelmi egyensúly javítása és az infrastruktúra egyidejű fejlesztése.