Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-25 / 47. szám

8 Csütörtök, 1981. február 19. 5 Tavaszi < kórustalálkozók Az országos és a megyei júság kórushangversenyek, rendező szervek ebben a ahol a szegedi járás általá­ta névben is meghirdették az nos iskoláinak énekkarai ta­áétalános és középiskolák lálkoznak. További hangver­énekkarainak — Bartók Bé- senyek: március 1-én Mind­ia centenáriuma tiszteletére szenten; a szegedi iskolák — az Éneklő Ifjúság ének- hangversenyeire március 3— kari szemlét. Kétféle hang- 4—5-én az Ifjúsági Házban versenyforma közül választ- kerül sor; március 5-én két hatnak a nevezők: a minősí- hangversenyen rendezik a tő- és a fesztiváljellegű kő- megyei középiskolák kóru­zött Mindkettő a közös sainak dalosünnepét, szintén éneklés ember- és közösség- a szegedi Ifjúsági Házban; formáló erejére épül: összes- március 11-én a makói Üt­ségében pedig a zenei élmé^ töróház ad otthont a kör­nyék kiteljesítését szolgálja. nyék énekkarainak; márci­A zenei nevelés feladatai us 13-án Kisteleken, a II. között, különös hangsúlya Rákóczi Ferenc Altalános va£ * 1dalkincs megtanítása- Iskoláb 26-án a nak. Meghatarozo itt a von- ' „ zo ének- és énekkari óra, hódmezővásárhelyi Petőfi hisz jobbára ezeken múlik, Sándor Művelődési Központ­igazi zenebarát lesz-e a da- haj, terveznek kórushangver­lolgató fiatalból- A szakmai ^^ Az ^k-zenei áitalá­alkalmakon kivul persze ke- . , _ .. resra keli egyéb lehetősége- nos lskolált hangversenyei ket is- Hogyan lehet például március 28-én a csongrádi nagyobb csoportokat sőt Ifjúsági Házban rendezik; a az Iskola egészét bevonni a szentesi művelődési központ közös éneklésbe? Nem köny- ad otthont Csongrád és Szentes általános iskolai kó­Csongrád megye és Sze- rusainak. A rendezvényso ged 156 általános- és közép- rozat 12 koncertből áll, a iskolájából 87 kórus nevezett gálahangversenyre április be- Ami szép szám, elvégre 24-én kerül sor a szegedi az utóbbi években mindösz- Zenés Színházban. A dísz­sze 60 körül járt a résztve- hangversennyel elismert vők száma. Különösen a énekkarok közül a legkivá­szakközépiskolákban és a lóbbakat vándorserleggel, szakmunkásképző intézetek- táborozási lehetőséggel, le­ben lenne fontos az énekkari mez-, vagy rádiófelvétellel nevelő munka- Tudvalevő: jutalmazzák. Az Éneklő Ifjú­ezekben az intézménytípu- ság hangversenyeit a mai sokban jóformán teljességgel magyar kórusművek bemu­hiányzik a művészeti képzés, tatója és Bartók Béla ö6szes Pedig az általános iskolát kórusmüvét felsorakoztató végzett gyerekek jelentós énekkari hangverseny ege­százaléka itt. tanul tovább, szíti ki- E két hangversenyen igényelné a zenei élménye- felnőtt- és diák-énekkarok ket. egyebek között az irá. szerepelnek. ülés Mihály nyitott közös éneklést- A feltételek megteremtésében domináns szerepet kapnak az igazgatók: látják-e, felis­merik-e a valóságos igénye­ket tesznek-e ezért valamit? De több segítséget adhatna a Csongrád megyei Tovább­képzési és Módszertani In­tézet és a Kórusok Országos Tanácsának Csongrád me­gyei szervezete is­Február 27-én, Tiszaszige­ten kezdődnek az Éneklő If­Pályázat a Népművészet íf*ú mestere cim elnyeréséért Az idén — tizedik alka­lommal — ismét pályázatot hirdetett a KISZ Központi Bizottsága a Népművészet ifjú mestere cím elnyerésé­re. Az egyre népszerűbb pá­lyázattal — amelyre tavaly csaknem másfél százan küld­ték el jelentekzésüket —, az ifjúság alkotó és előadói tevékenységét, a nemzeti hagyományok ápolását és továbbfejlesztését kívánják elősegíteni, beleértve a nem­zetiségiek kultúráját is. A pályázaton 30 éves korig lehet részt venni, a követ­kező művészeti ágakban: hangszeres népzene, nép­dal, néptánc és népmese. ' A tárgyi alkotások kate­góriájában 35 év a felsó kor­határ. Itt az alábbi művé­szeti ágakban várnak pá­lyaműveket : hímzés, szövés, fafaragás, fazekasság, ke­rámia, szövött technikájú szőnyeg, kékfestés, tojás­festés, kovácsolt vas, gyé­kény- és vesszőfonás. Az előadóművészeti ka­tegóriában a jelentkezéseket és a tárgyi népművészeti al­kotásokat 1981. május 1—5. között kell benyújtani a KISZ Központi Művész­együttes székházában. Cim: Budapest VII., Rottenbiller utca 16—22. A Népművészet ifjú mes­tere címekről, amelyet a pá­lyázók csak egy alkalom­mal nyerhetnek el, felkért bíráló bízottság dönt. A nép­zene. a népdal, néptánc és a népmese kategóriában in­dulók később meghatározan­dó időpontban mutatják be tudásukat a zsűri előtt. A Népművészet ifjú mes­tere címeket augusztus 20­án osztják ki. Szocialista brigádok vetélkedője Harmadik fordulóiához érkezett a Hősök városai, városok hősei szellemi vetélkedő, amelynek házi versenvein több mint 5 ezer szocialista brigád indult. Lezajlottak a megyei fordulók is. és márciusban, ápri­lisban 20 csapat indulhat a Szovjetunió hős városai, valamint Breszt. a hős erőd honvédő harcaival és jelenével foglalkozó hat középdöntőben. A döntőt a fasiz­mus felett aratott győzelem napja tiszte­letére rendezik meg. Nemcsak a Szovjetunió történelmi múlt­Iáról. hanem a testvéri nép országémtő munkájának úi eredményeiről, politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és tudo­mányos fejlődéséről is sok szó esik ezek­ben a hetekben az MSZBT több mint 1600 ipari, mezőgazdasági, intézményi, valamint iskolai tagcsoportjában. Politikai és kultu­rális rendezvényeken, szovjet, vendégekkel folytatott baráti eszmecseréken köszöntik az SZKP XXVI. kongresszusát A kiállílásrendezés eiienimondasai Katalógusok margójára A kiállításrendezés leg- Palota kupolájában; Pataki alábbis mesterség, ha nem Ferenc legutóbbi tárlatára művészet. Különböző alko- a Bartók Béla Művelődési tásokat egy adott építészeti Központ B Galériájában, környezethez, belső térhez Ezek a tárlatok szándék és úgy igazítani, hogy értékeik megvalósulás, akotói világ nyilvánvalóvá váljanak, ve- és klállításrendezés egymás- lításrendezés zessék a nézőket a művek ra találásáról tanúskodtak, nek Paizs ls volt példa — Vécsy Attila fotókiállításán — amikor a frappáns, nagyszerű rende­zői ötlet elhomályosította a bemutatott műveket, s épp most lehetünk tanúi a kiál­nagy kérdtsé­László plexi­Méhpempős méz Keresik a hazai vásárlók a koppány-kaposvölgyi ÁFÉSZ készítményét a méhpempős mézet, amelyből az idén a tavalyinál tízezer­rel több, összesen 230 ezer dobozzal szállít a boltokba a Tolna megyei szövetkezet. A Tamásiban működő „méz­központból" távoli országok­ba is eljut a kaptárak kin­cse: az idén például 40 ezer üvegbe csordított továbbá 20 ezer kilogrammnyi, kerettel együtt csomagolt lépes mé­zet valamint 4 ezer kiló frissítő hatású virágporké­szítményt szállítanak az arab országokba. kapcsolódjanak egymáshoz, Természetes, másféle el- plasztikáinak bemutatóján a nem kis faladat. Jól tud- gondolást kíván egy cso. B Galériában. Paizs művei juk, kiállítótermeink és portos fotókiállítás. mint csak önállóan tervezett és kiállításra használatos helyi- egy dokumentációs bamu- kigondolt térben, raffinált ségeink határokat szabnak tató, egy életműtárlat, mint világítási effektusok mellett a bemutatandó művek egy kollektív kiállítás. A érhetik el igazi hatásukat, mennyiségének éppúgy, mint legutóbbi nyári tárlatot a amelyeket az alkotó bekal­a rendezői fantáziának, zsúfoltság nyomasztó érzésé- kulált a művek készítésénél. Gondoljuk csak el, hogy egy tői a rendezői lelemény men_ Sajnos, ezekre egyre keve­tenyérnyi kamarateremben tette meg, s rendezői bra- sebb a lehetőség, a pénz. miként lehet elhelyezni tö- vúrnak tekinthető Szelesi így aztán a kiállításrende­rékeny és nagyméretű ke- Zoltán elmúlt évi két élet- zés néha képakasztássá, rámiatárgyakat, vagy egy mű-tárlat rendezése — Fon- szobor-ragasztássá, gyakran rosszul világított helyiség- tos Sándor és Tápai Antal erőszakolt megoldásokká ben hogyan lehet paravá- kiállítása — ahol a krono- degradálódik. Kár volna, ha nofcra akasztani apró pon- lógiai sorrend, a kiemelés, a ez általánossá válna, hiszen tokból szerveződő grafiká- hangsúlyteremtés, a közön- egy frappáns rendezői el­kat?! (ségvezetés, a precíz logika képzelés igazi eseménnyé A kiáUitásrendezés ma és az érzelmi hatás sikeres emelheti az egyre szaporodó jószerével nem áll többől, ötvözete valósult meg. Arra tárlatok egy részét mint az egyen-paravánokra (gyakran piszkos, foltos) és installációkként használt hasábokra fölakasztani, föl­ragasztani a festményeket grafikákat kisplasztikákat, kerámiákat Nem sok lehe­tősége van a rendezői kon­cepciónak, az alkotó fantá­ziának, Pedig az elmúlt idő­bői is jó néhány igazán ki­válóan rendezett tárlat ma­radt emlékezetünkben. Gon­dolok itt például a Szeke­res Mihály belsőépítész ál­tal tervezett Németh Éva­textilbemutatóra, ahol a fa­liképek, szőnyegek nemcsak egymáshoz kapcsolódtak, de az adott térben önálló kom­pozícióvá is váltak; gondo­lok Balla Margit tüllökkel oldott kamaraklállítására az Ifjúsági Ház minigalé­riájában : Süsü sárkánynak és „nem kell manipulálni a nézőt" jelszóval. Részint a megnyitót emlékezetessé igyekeznek tenni, s az ajánló szavak mellé hangulatkel­tésnek, kapcsolatteremtés­nek, ráhangoló mozzanat­nak, költemények, dalok, ze­neműveik hangzanak el a és udvartaitásának fölsora- „maradandó élményt terem­kozására a Közművelődési teni, segíteni a nézőt az el­Megnyílók ingerküszöbe Eseménnyé avathatja a igazodásban" — gondolat kiállítások megnyitását a jegyében. Ha az utóbbi he­jól megszerkesztett, ponto- tek kiállításokra invitáló san megfogalmazott beszéd meghívóit böngészgetem, és rövid műsor is. E téren nem nehéz megállapítani, kétféle tendencia érvényesül hogy ez utóbbinak lényege­napjainkban. A kiállítások sen nagyobb a tábora. részint mindenféle hókusz- Vinc2e András tárlatán pókusz nélkül, csöndben Ady Endre verse teremtett megnyílnak es bezárnak, képekhez simuló hangulatot; Gémes Eszter Történetek Rázna Sándorról A kegyelem Erre a fogoly felordít, megfeszíti kezén a köte­let. az bevág a húsába úgv. hogy a vér kiser­ked. — Léev átkozott, még élsz! Holtod után is gazember! Az utálat minden ereiével szemközt köm. — Készüli a holnapra, imádkozz! — mondja a vezér. Azzal otthagyta a megkötözött foglyot, aldt a biinat. utálat megbénított. Még sokáig hallott a mulatozás zaja. végre elcsendesedett Ép gondo­lata csak azt szorgalmazza, mentül hamarabb végezzenek vele. annál jobb. Minek élni? Felesé­ge? Vagyona? Por a levegőbe, vigye a szél! Ha­nem a lányom! Hatot érte! Nem halok meg! Él­nem kell! Feszegeti a köteleit, tágul. Ekkora fáidalmat nem bír elvinni a sírba! Ezt itt le kell rakni! Minden csepo vér bosszút kiált! Édes legven a halál! Az meg csak úgy lesz édes. ha a drága gyermekért bosszút áll. Feszegeti a köteleket Lépteket hall a lépcsőn. „Ha egv katona még összekötött kézzel is ráug­rok" — gondolia. Sámsoni erőt érez. Közeledik a lépés, ásóoengés. valamihez odaütődött. Félrébb húzódik. „Nem halok meg! Le kell számolnom! Aztán megyek csak az Ürhoz számadásra." — Apám! Édesapám! — suttog a leány. — Lánvom! Itt vagyok. Jer közelebb! — Apám! Hoztam kést. amivel elvágiuk a kö­telet Ásót is. hátha szükség lesz rá. Menekül­jünk! — Mi van odalent lányom? — Mind hever holt részegen, anvám is! — Ne mondd ki többet ezt a szót! — Csak egy őr sétál a ház körül — mondja a lány. — Isten legven neki irgalmas! Csendesen lejöttek a padlásról, megvárták, míg az őr háttal lesz hozzájuk, az apa magasra emelte az ásót, és a sétáló őr feiét kettészelte. Egy szó nem hagyta el az ajkát holtan rogyott össze. — Gyerünk, apám! Megfogták egvmás kezét mentek a megfer­tőzött tanyától, ahol olvan csúffá tették őket Útközben csak kellett kocsit kérni, mert a lá­nya kéntelen volt Iárni. nagvon beteg volt. Pár nap múlva értek Szegedre. Itt is a háborús hí­rek: Így van? Ügy van? Biztosat senki sem tud. A szenttamási ember ott áll a városháza előtt, már akkor híre szaladt, hogy honnan jönnek, össze volt a nép gyűlve. — Beszéljen! Beszél jertt — kiabálták minden­felől. Felvette karjára beteg lányát, úgy beszélte, mi történik Délvidéken. Mikor beszédje végére ért. felemeli beteg lánvát. hogv megmutassa, ekkor látja, hogv halott. Elordítja magát, leién az emelvényről, viszi félig őrülten halott lánvát a kocsihoz. Megindítja a lovat előre, hogv hová vi­szi. nem számít csak vissza ne! A város felső felén, az erdő mellett állt meg. Hová tegve ked­ves hallottját? Kincsét, mindenét! Mi a vagyona, mi a felesége ehhez kéoest. amit most vesztett. Nézelődik, hol találna neki méltó helvet. A sok közül kiválaszt egv sudár fenvőt. „Ide teszlek! Ilven voltál! Sudár magas, ég felé törő! Ide tesz­lek! Vigve lelked a fenvőillat. oda. ahová való. Istenhez! Én édes mártírom! Előttem haladsz. Térden állva kérj Istentől bocsánatot számomra, az elkövetendő bűneimért Ne ítélje meg csele­kedeteimet. mert félig őrült vagvok!" Megássa a sírt a magával hozott ásóval. Puha falevéllel béleli, belefekteti drága halottiát. Sely­mes füvet szór rá. s mondia: „Ne fái ion a g]ö­rönevhullás!" Ellenállhatatlan erő húzza a sely­mes fűágyra. ide. a lányával egy helyre. De egy belső hang keményen szól: „Élj! Élj! Élj!" Ko­csijához megy. A lovat elcsapta, legelész. A rendre vágott szénából dob a kocsiba, belefek­szik. Három napja sem evés sem alvás. Fáradt. Még visszamegy a sírhoz, szépen elegyengeti, nem is látszik, hogy ott sír van. Letérdel, imád­kozik. de kisodródik az imádságból, mert egy kis madár olvan búsan dalol a feje fölött . Ki avat­kozik az én gyászomba? Ki érez velem? Ni csak. egy kismadár! Nem vagvok egv ed ül nagv halot­tam temetésén. Járj el kismadárkám ezután is ennek a sudár fának az ágára, daloli az én ha­lottamnak ezután is! Kettőnkön kívül úgysem tudia senki, ki nyugszik itt" Megcsókolta a rögöt melvet a fa tövéből vett fel. kiment a kocsihoz. A lovat megkötötte, ő meg belefeküdt a kocsin a szénába, s a gyötrel­mes napok után mélven elaludt Arra ébredt, amire otthon szokott, madárdalra. Nem is jutott mindjárt eszébe a szomorú valóság. Indulna de nem tud. Már a ló is be van fogva. Most hová? Egv éjjel eltelt. . Elmenjek búcsú nélkül? Nem, azt nem teszem. Vagv jövök vissza, vagv soha. erre a helvre." Leveti a lóistrángot. bemegy az erdőbe. Keresi a sírt. sehol rá nem lel. Lehevere­dik a fűbe. újra elszunnyad. Hangok ütik meg a fülét. Nem akar hallgatózni, de kénytelen véle. Rövidesen rájött, kikkel hozta össze a sorsa. A beszéd így folyt: — Te Sándor! Szőnék, de nem tom. meriek-e? Münk mán valamönnyien únjuk ezt az életöt. Mán jó ki vannak a gazdák zsigerülve. nem na­gvon tud itt mán a betyár élni! Most lönne a módja, hogv főhaggvunk vele. Mög hittak is. mi­iven szénen mondta: „Ott a helyetök." Ez azt jelönti hogy köllünk valahun. — Én benne vagyok! — felel Sándor. Ha efog­nak. tüktöket nem bántanak. Csak a' nincs, aki a kögvelmet kijárja. Azér lesekszünk most itt. ha gyünne valamilyen rangos embör ki vagy be a városba, kiláratnánk vele a kögvelmet. Vagy ad­jatok fő. oszt tük möhettök szabadon. — Azt mán nem. Halálig! (Folytatjuk! a mártélyi fiatalok kollektív kiállításán az űjszegedi ka­marazenekar muzsikált, Aranyi Sándor tárlatán egy hegedű. Asztal Csaba kiál­lításán egy fuvola szólalt meg; Szabó Miklós kamara­kiállításán pedig a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női kara és hallgatói adtait műsort. Ez utóbbi esetben kapott gellert az eredeti elképzelés. A különben gyö­nyörűen éneklő kórus kon­certnek vélte a megnyitón való szereplést. Pedig mi más lett volna a feladatuk, szerepük a tárlatnyitáson, mint ráhangolni a résztve­vőket a művek világára, érzékennyé tenni őket az alkotások befogadására, emlékezetes eseménnyé avat­ni a megnyitó negyedórá­ját?! Ám a több mint 20 perces koncert vége felé to­porogtak a nagy kabá tokban izzadok, órájukra pislogtak, egymást bökdösték, s meg­indult a susrnus. Pontos mércéje volt annak, mi kor lépték át a közreműködök a kiállításmegnyitás inger­küszöbét. S erre is érdemes odafigyelni. Nehogy bume­ránggá váljon a jó szándék! Tandi Lajos Parádi víz A népszerű parádi vizet — a gyomor és a légutak bán­ta! mainak természetes gyógy­szerét — gyakran hiába ke­resik a boltokban. Ennek oka jórészt az, hogy a forrás ho­zama az elmúlt hónap>okban a csapadékhullás korábbi in­gadozása következtében meg­csappant. A parádi víz fo­gyasztói számára örvendetes hír, hogy most ismét bőveb­ben buzog a parádi forrás, több víz tör föl a kutakból. A palackozóban naponta hat­hétezer üveget töltenek meg a gyógyforrás vizével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom