Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

8 Csütörtök, 1981. február 19. postaláda társszerzőnk az olvasó Levélíróinknak köszönhetően, meglehetősen sokszínű a wokor. melyet olvasóinknak e héten átnyújthatunk. Ahogy lenni szokott, bírálatot és dicséretet egyaránt tartalmaznak a sorok. Szó esik a bürokráciáról, a tél slágertémájáról, a fűtés hiányosságairól, a külváros panaszáról. Az autóbusz, sofőröknek két levelet címezhetünk. így teljes a kén. Közöljük az Illetékesek válaszát, mégpedig rendhagyó módon, egyik levelet a többi közül kiemelve. Kiderül majd. miért... Ladányi Zsuasa Külvárosi panasz £A Délmagyarország december 25-1 számának első oldalán "Szeged öt esztendejééről olvashatunk, Való igaz a sok szép eredmény: főutak, hidak, közlekedés stb. Én is büszke lennék rá, de míg az egyik szemem nevet, addig a másik szemem sír. Mert valahányszor látom a szépet, annyiszor hasit belém az árvaság érzése. Mi — ugyanis — a megszépült Csongrádi sugárútiéi egy sarokkal északabbra. mostoha gyermekei vagyunk a tanácsnak. Ha valahányszor a Belvárosban vagy az új városrészben járok, mindig az az érzésem támad, a tanácsnak van kit gyereke: a BELVÁROS, meg a külváros. Az egyik gyerekére milliókat költ, például aszfaltozza-felbontja-újraaszfaltozza, a másik mintha nem is lenne. Ez csak egy példa. Hogy miért pont ezt írtam? Egynapi eső után jöjjenek el a Gyöngytyúk utcába ! A Csongrádi sugárút felől jöjjenek, a Tündér utcán. De a Nagykörút felől az ösz utcán is jöhetnek a buszról leszállva. -Csakbokáig érő pocsolyán kell keresztüllábalnl... Azelőtt 6oha nem voltam tanácstagi beszámolón Szegeden. De elvárásunkat egyre Jobban fájlalva — úgy döntöttem, elmegyek a beszámolóra, elmondom tanácstagunknak a lakóhelyi problémákat — hisz évente csak egyszer találkozhatunk vele, ha nem akarom a Belvárosban valahol felkeresni. Nem létezik, hogy a tanács ennyire elhanyagolna bennünket, ha tudnak a problémákról. Tanácstagunkat más sem keresik fel a lakásán, mert csak úgy dőlt a panasz az idős bácsik-nénik szájából. Tanácstagunk „vigasztalta" őket: szépen fejlődik a város — szanálásra kerülUnk (10—20 év múlva!), s nem költhet a területre a tanács — s ezt próbáljuk megérteni! Szép kis perspektíva! Hol lesznek ezek az emberek akkor?! Persze! Ha itt lakna, a naponta bokáig sáros civövel érkezne a munkahelyére vagy a tanácsba — biztosan intézkedtek volna már. Több év alatt csak-csak el lehetett volna szakítani a gazdag gyerektől annyit. hogy a mostohagyerek is emberibben élhessen! A tanácstagunk lemondott, megértette a nroblemát. Tényleg nem jöhet erre gyakran; nem szervezhet társadalmi munkát az üt lakókból, hisz nem is ismer minket, és nem egyszeri társadalmi munkáról van sző. Nemsokára megjelent aa utcánkban a földgyalu, • Gyöngytyúk utcai (!) átjárókát fölemelték. S jöttek kora tavasszal a fametszók. Lekoronázták a gyönyörű gömbakácokat! Kérdeztem őket miért teszik. Azt felelték: a tanács utasítására. Ha Jön egy vihar, a nagy lombokat letördeli. Majdnem sírva fakadtam! Most már kopaszra ls nyírják a mostohagyerek fejéi! Hisz ezeket a fákat még a hernyó sem bántja. Azóta is egyik kérdés a másikat zavarja a fejemben. Nincs, akitől megkérdezzem. Hisz az új tanácstagunkat sem láttam a jelölógyülés óta 111 Jelölőgyűlés! 6! Persze, hogy elmentem. Szerettem volna elmondani, kérni, hogy az itt lakók közül jelöljünk valakit. Hisz így tanítjuk az Iskolában a gyerekeknek: A lakók közülük — a legalkalmasabbat — tanácstagnak választják,' aki ügyes-bajos dolgaikat közvetíti a tanácshoz. A jelöl óg> ülésre érkezvén a Hazafias Népfront egyik vezetőnője jött elébem, s összetett kézzel kért, ne szóljak (!) egy szót se! Majd meglátom. az új tanácstag jobban intézkedik, ö közelebb lakik (de ő sem köztünk), a szomszédos körzet tanácstagja. Nem szóltam. Az Alkotmányunkra gondoltam. Az „elvtdrsnő" valószínűleg nem tanulta?... A mi utcánkba a gázt ss vezették be (a szomszédos utcákban van), de nem a fejlesztés miatt. Társadalmi munkával kiáshatták volna az Itt lakók az árkot. Akkor lett volna. De nem voU aki megszervezze. No, meg a kérelem s miegymás. A tanácstag tudta volna leginkább, hol keli kilincselni. Nem? No és a világítás. A belváros jól világított éjjel is, s nekünk pislákoló mécsesként (hol égnek, hol nem égnek) enyhíti a sötétséget az utcai ódivatú villanykörte. Nem lehetne ezeket nagyobb fényt kibocsátó Izzókra kicserélni? — írta Orosz Lajosné, a Szeged. Gyöntyúk utca 10/A-ból. Olvasónk észrevételeire tőlünk vár választ. Ügy véljük azonban, nálunk illetékesebbek !• vannak, akik ,a válaszadásra hivatottak. Ha a fenti sorokra reagál a tanács, természetesen közzétesszük a bizonyára sokak által várt sorokat. automatákat szerelte dühösen —, hogy álljon meg az új megállóban is, mert ott két idős ember várakozik még. Erre mérgesen számon kérte, mit avatkozom bele az ő dolgába, és nagy gázzal elindult. A két kis öreg Időközben néhány lépést tett a busz felé, de a vezető mit sem törődve velük — továbbhajtott! Nem kívánjuk azt hogy az autóbuszmegálló-változásokat is közöljék az újságban, mint a minap a 33-as busz útvonalváltozását de az utasok legalább azt elvárják, hogy a vezető tudja, hol az új megálló, és ne álljon meg a régiben — mégha épp szereinivalója akadt is. Tegye ezt a rendes megállóban, ahogyan eddig ls tette! Volna egy javaslatom is. A Volán miért ne tehetné meg azt, amit az SZKV a villamos-, illetve trolijáratokon már megvalósított —. nevezetesen kiírta a vezetők nevét a járműre. Meggyőződésem, hogy a név ismeretének tudatában nem fordulnának elő a levelemben említett esetek!" — e sorokat dr. Savanya Éva írta, a Bécsi körút 8—10-ból. „Gyengén, sőt, bot és segítség nélkül járni egyáltalán nem tudó, 70 éves aszszony vagyok. Segitseggel lassan mentem a Petőfitelepről jövő 20-as busz megállójához február U-én reggel. Körülbelül 80—100 méterre a megálló előtt lelassított a busz vezetője, név szerint Fülöp József. Kinyitotta az ajtót, s udvariasan megkérdezte: a buszra iparkodunk? Igen — válaszoltam. Erre ő: Tessék felszállni, Kérem, én sirva fakadtam, mert sajnos az eddig eltelt éveimben ilyen előzékenységgel, udvariassággal nem volt szerencsém találkozni," özv. Kopasz Imréné soralt Idéztük. Megnyugtatjuk aggódó levélírónkat, a „szabálytalanságért" bizonyára nem vonják felelősségre főnökei a buszvezetőt. Enyhén szólva furcsa Gulyás Lajos, szegedi olvasónk leveléből: Nagyobbodik, bővül, tágul — vagy nem is tudom, hogy fejezzem ki magam —, a lakásom. Mindenki azt mondaná. ez lehetetlen. Am én bebizonyítom. Tavaly júniusban költöztem be és pontosan másfél iv elteltével e0V légköbméterrel nőtt a térfogata. Ezt. igazolja a Városgazdálkodási Vállalat januári távfűtési számiuja, mely az eddigi 121 légköbméter helyett 122-őt fizettetett velem. Elgondolkoztam. Ha minden másfél évben automatikusan nagyobbodik lakásom egy légköbméterrel, akkor az én kis másfél szobás panel lakásombm idővel talán egy hall is kialakul. Ezért hívom fel a tanács lakásügyi osztályát, a fentieket figyelembe véve fiatal házasoknak. Kétgyerekeseknek is bátran utaljon ki másfél szobás panellakást Mire a gyermekek felnőnek, otthonuk nagysága velük együtt megnövekszik, és kényelmesen elférnek maid. Fentieket nem a három forint, hanem az eset furcsasága miatt írtam," Ismét a fűtésről Harmincötén írták alá a Csongrádi sugárút 76. szám alól érkezett levelet. Tartalma a következő: idén február 0-től a mai napig nem kielégítő házunkban a hőszolgáltatás. És sajnos, nem az első esetben. A lakók egyöntetűen panaszkodnak, hogy a hőmérséklet nem éri el a kívánt hőfokot a lakásokban, az ablaküvegek sem hőszigeteltek. ami ugyancsak nagyban befolyásolja a klímát. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy ez csak nálunk van így. a Városgazdálkodási Vállalat mégsem hajlandó sérelmünket orvosolni, A másik levelet, a „Tabán" Lakásfenntartó Szövetkezettől kaptuk: február 2án a Városgazdálkodási Vállalat fűtésbeszabályozast végzett Felsővároson a 3/1. ütemben. Ugyanebben az Időpontban végeztek hasonió munkálatot a Kereszttöltés utca 21—25. szám alatti épületekben is. De a fűtés nemhogy javult volna, az eddiginél is rosszabb lett. A szövetkezet többször is jelezte ezt a vállalatnak. Bejelentésünk után szúrópróbaszerűen ki is jöttek hőmérsékletet, mérni. A Kiválasztott lakásokban megfelelőnek találták a hőmérsékletet, egy-két helyen azonban, a nagyszobákban és a konyhákban az előírtnál alacsonyabb hőmérsékletet mértek. Ugyanígy a fürdőszobákban is. Tagjaink és szövetkezetünk véleménye a mérésekkel kapcsolatban az, hogy azokat nem a déli órákban kell végezni, hanem reggel 6 és 7 között, vagy este 8 óra körül. Erre azonban a vállalat dolgozói nem hajlandók. Most már nemcsak az alsó szintek, hanem a negyedik? ötödik emelet lakói is panaszkodnak. Problémánkkal megkerestük a vállalatot, de megfelelő intézkedést nem tapasztaltunk, Hasonló tartalmú leveleket már számtalanszor közöltünk rovatunkban. Sajnos, az illetékes vállalat válaszát jó ideje nem volt módunkban közzé fenni. Mivelhogy megnyugtatóan egyáltalán nem reagálnak a panaszokra. . Megértéssel Lakbérfizetési nap lévén, bérházunk közel 90 lakója egyfelé tart: a házfelügyelonóz. Jó néhányszor AIZszejovünk iiyenKor, óhatatlanul a környezeti pruolemakra terelődik a szó. bok es soKíeie panaszt, nailani. Néhányat közülük szeretnek megemlíteni. Az idősebbek panaszkodnak, es érdekes, nem a piciny, hanem a nagyobb gyermekekre, akiknek már igazán illene tudniuk, hogy nem lovacskázva, viháncolva kell ierobogni az emeletről. A házirend egyébként látható a falon. Az idfeek, betegek miatt 2—4-ig csendnek kellene lenni a házban. Olyan panaszos is akad (áldja érte jó sorsátI). aki soha életében nem szorult rá, hogy állandó jelleggel dolgozzék, öt zavarja a fölötte lakó gyermekes család, mert délután 5—3-ig nem hagyja pihenni á fentről leszűrődő, háztartási munkákból eredő zaj, a gyerekek csacsogása. Van ebben némi igazság... Csakhogy a családos dolgozó asszonyok akkor kezdhetik el a házimunkát, amikor ő, a panaszos, éppen befejezte — kettőjükre. Vannak, akik a társas összejövetelekre panasz»kodnak: szól a zene, nagy a lárma. „Miért nem mennek vendéglőbe az ilyenek" — hangzik a szónoki kérdés. Pedig hát köztudott: kisgyermekekkel nem lehet, vendéglőbe menni. És hét végén, pénteken, szombaton, amikor másnap nem csörög a vekker a környező szomszédoknak — igazán ki lehet bírni , • Nem! A panaszos rendíthetetlen. Szelíden pró. balom meggyőzni: mi is voltunk fiatalok, gyereket neveltünk.- társaság is jött néha. Kell egy kis szórakozás is. Nem! — csattan a válasz. Ml mást mondhatnék erre: nem elég, hogy kívülről megöregedtünk. még belülről is? Erre már a nanaszos ls elneveti magát. Legszomorúbb a szintenkénti tömeghisztéria. Ha fúrják a panelt valamelyik lakásban, két lépcsőház hallja. Ilyenkor aztán azt a szomszédot szidják, aki erre a legalkalmasabb. Bedig nem is biztos, hogy az ö lakásában fúrnak. No, de miért ne fúrjuk — egymást? A felső emeletről Két csöndes lakáson át is hallatszik a zaj. De a „hibás", a „tettes", senki más nem lehet, esek a panaszos fölött lakó. Magyarazom; higgye el, én csendben írogatni, olvasni szoktam esténként, és néha abba kell hagynom, mert majdnem rámszakad a plafon. Ha felkopogok? Egyszerűen visszadübörögnek, „Nézze, itthon van, ott áll a kocsija!" — rántja meg a kezem, az egyik szomszédra célozva lakótársam. „Itthon van, és dübörög." A kocsi defekt — válaszolom —, gazdája meg elutazott, tudom. Másra bízta a lakbért is... Egy dologban azonban egyetértünk: ne este 10 órakor legyen a lakóházi nyugalom kezdete, hanem 8 óra körül. A kisgyermekek, a koránkelők, az idősek, a betegek, a magukat továbbképző felnőttek egyike sem igényli, hogv a szomszéd lakásban pont 10 óráig bömböltessék a tévét. Nem igényeljük a harsogó vitákat, a jókedvűen hazatérők esatakiáltásait. Legyen szent a vekker, mely csörög és legyen békesség, a másnap, a munkás hétköznapok miatt. A fúrás-faragásra, eszká,hálásra, háztartási gépek javításéra pedig nem szabad sajnálni egv szabadnapot. Mert a délelőttök munkanapok. A nyugdíjasoknak. az otthon levő kisgyermekeseknek, a betegeknek is. És egyáltalán, valamikor tenni kell a létért, kinek többet, kinek kevesebbet. De mindent a maga Idejében! Fazekas Pálné Szeged tek után — vezette be. Ennek megváltoztatása eddig vállalati hatáskörben nem volt lehetséges. A közelmúltban a trösit a helyi forgalomban alkalmazott viteldijbeszedós kialakítását vállalati határ körbe utalta. Énnek tudomásulvétele után megkezdtük a jelenlegi rendszerről a jegyérvényesitésre való áttérés üzemi feltételeinek és költségfeltételeinek a megteremtését. A bevezetés időpontja hamarosan eldől, erről a lakosságot időben tájékoztatni fogjuk. Rózsáné Pásztor Aranka másik észrevételét, a kioktatásra vonatkozóan. elfogadjuk. Ment, ségünk csak az lehet, hogy minden esetben szeretnénk az „érem" másik oldalát pontosan bemutatni, így valóban előfordulhat, hogv túlmagyarázzuk a választ Kérjük panaszosunkat, és valamennyi utasunkat, hogy ezt nézze el nekünk. Mi pedig igyekezni fogunk tájé. koztatnl, válaszolni, és nem oktatni." Dr. Kardos János igazgató válaszát olvashatják « fenti sorokban. Válaszol az illetékes Bürokrácia Bírálat és dicséret „Nyugdíjas bérletigazolványt váltottam a Dugonics téri pavilonnál. Mindent előkészítettem. Az utolsó havi nyugdíjas szelvényt is kérem — mondja a jegyárusító, Persze, szerencsére, nálam volt, de Időbe tellett, míg táskámból előkotortam Sokan várakoztak mögöttem, telt az idő. Nem értem, miért kell a nyugdíjas szelvény Ilyen esetekben? Az OTP akár egy tévévásárlásra szóló hitellevelet ls kiadna ennyi igazolásra. Még nagyobb meglepetés ért, mikor a bérletigazolvány hátlapját megneztem, s megláttam, hogy az öt évig érvényes. Azt jelenti tehát, hogy 1082-ben kell majd ú.1 fénykép és igazolvány. Nem tudom, miért van erre szükség. Hisg nem fiatalodunk? Talán mégis? Mert ha így van, akkor egy év múlba mi, nyugdíjasok aktív dolgozók és üde fiatalok leszünk. Csak a személyi igazolványunk érvényes tíz évig?" Simon Józsefné szegedi levélírónk soraiból. „Még sohasem fordultam levelemmel a Dé'-magyarország szerkesztőséghez, de egy felháborító esetnek voltam tanúja február 15-én vasárnap 9.45-kor, a 45-ös számú autóbuszra várva. Meglepetve tapasztaltam, hogy a megállót az Anna presszótól körülbelül 50 méterrel lejjebb helyezték, a Szivárvány ABC sarkához. Az új buszmegállóban már két idős ember vára.ozott, az egyik botra támaszkodva. Hamarosan közeledett a GF 02-14-es rendszámú jármű, és meglepetésünkre megállt a régi megállóban. Néhány másodpercig várakoztunk, tanakodva, vajon miért illt meg a busz ott, ahol nem kellene, talán a sofőr nem tudja hol van az úl megálló?! Mivel nem szívesen gondoltunk arra, hogy a busz elszáguld mellettünk — ekkor csak 30 percenként jár — legfiatalabb lévén, oda szaladtam a buszhoz és felszálltam a még mindig várakozó járműre. Kértem a vezetőt — aki épp a rossz Végre i Az alábbiakból nyilvánvalóan kiderül, a Volán válaszlevelének miért adtuk a fenti címet. „A megyei napilapokban több ízben jelent meg észrevétel a hetyi járatokon alkalmazott vlteldíjbeszedő készülékek működésével, sőt az egész rendszerrel kapcsolatban. Legutóbbi ilyen észrevétel — Rózsáné Pásztor Aranka levele alapján — február 14-én jelent meg a Délmagyarország „Postaláda" rovatában. Ezzel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk; Budapest és Miskolc kivételével az ország összes városában a Volán bonyolítja a helyi közlekedést. Szegeden és Debrecenben a tanácsi közlekedési vállalatok kiegészítőjeként. Az egysé'gesség érdekében a viteldíjak beszedésének rendsze-ét országosan atkalmazott jegy kezelést-váltási móddal a Volán Tröszt — kxsérleA január 31-1 Postaláda rovatban üzemzavar elhárításunknak egyik szemtanúja vállalatunk helyett is megértésre, emberi magatartásra kérte a dolgozóinkat a nehézségek és technikai problémák ismerete nélkül biralá' kat — írja Kovács János, a PÉMASZ szegedi üzemigazgatója. A levélben foglaltakat, a segítőkészséget Köszönjük. Ritkaság, hogy valaki nem saját érdekében, hanem a munkájukat szélben, fagyban, veszélyes körülmények között ls lelkiismeretesen végző dolgozók helyett ír levelet. Néhány 6orral magunk la kiegészítenénk a történteket. Transzformátor állomásaink zárlatvédelmét nagyfeszültségű biztosítók képezik. Falmelegedésük vagy lehülésük során nedvessé válik a bennük elhelyezett kvarchomok. E változás kívülről nem érzékelhető. A külső hőmérséklet Jelentős csökkenésekor a nedves homok átfagy, kitágul, szétfeszíti a porcelánt, a biztosító meghibásodik. Ez történt a védett transzformátor meghibásodása nélkül, egymást követően, elkerülhetetlenül. Január 20-án reggel csak egy primer biztosító hasadt szét a három közül. Nagy hidegben gyakori hibajelenség ez, de igyekezünk minél előbb elhárítani. Január 31-i rovatunkban közzétett Folytatása követ' kőzik című írásunkra a MAV-tól érkezett válasz: Jelzési utasítás szabályozza a mozdonyvezetők részére, hogy milyen esetekben kötelesek hangjelzéseket adni. Eszerint akitor kötelesek, ha azt a személy, és vagyonbiztonság szükségessé teszi. A hangjelzés három másodpercig tarthat, viharos Időben. korlátozott látási körülmények és veszély esetén a Jelzést mindenkor a veszélyeztetett pontig, folytatólagosan ismételni kelL A tilos jelzőnél megállt személyszállító vonatok vezetőinek ls hangjelzést -teli adniuk. Szigorúan utasítottam a rókusl állomáson közlekedő mozdonyok vezetőit, hogy csak az utasításokban szereplő esetekben és módon adjanak hangjelzést. A közúthoz képest a vasút, különösen lakott területen veszélyes üzem. A hangjelzésekre ezért van a MÁV vonalain szükség. Összeállította: Ladányi Zsuzsa