Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

YILÁC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 44. szám 1981. február 21., szombat Ára: 1,40 forint Kádár János vezetésével magyar pártkiiídöttség indult az SZKP XXVI. kongresszusára Kádár Jánosnak. az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának vezetésé­vel pénteken elindult Moszk­vába a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának küldöttsége, amely részt vesz a Szovjet­unió Kommunista Pártja február 23-án kezdődő XXVI. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Po­litikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Gye­nes András, a Központi Bi­zottság titkára, Berecz Já­nos. a KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Kgzlemény v v' . r - .• A magyar—lengyel tárgyalásokról A magyar—lengyel gazda­sági es műszaki-tudományos együttműködési bizottság XVIII. ülésszakát 1981. feb­ruár 19—20-án tartotta Var­sóban. A magyar delegációt Marjai József. a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, a lengyelt Andrzej Jedynak, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, a bizottság társelnökei vezet­ték. Az ülésszakon áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok helyzetét és fej­lesztési lehetőségeit, értékel­ték a külkereskedelmi for­galom alakulását és a kö­zéptávú tervek egyeztetésé­nek menetét. Részletesen megvizsgálták a magyar részvétel lehetősé­gét a lengyel ipar szabad gyár­tókapacitásának jobb hasz­nosításában 1981-ben és a következő években. Megállapították, hogy a kölcsönös érdekek figyelem­bevételével új. mindkét, fél számára előnyős együttmű­ködési lehetőségek vannak a kohászat, a gépipar, a ne­hézgép- és mezőgazdasági­gépgyártás, valamint az épí­tőanyagipar területén. Értékelték az 1980. évi külkereskedelmi forgalom alakulását, és az 1981. évi külkereskedelmi szerződés­kötések helyzetét. Megha­tározták a középtávú terv­egyeztetés soron következő feladatait. Marjai Józsefet február 19-én fogadta Wojciech Ja­ruzelski hadseregtábornok. a kormány elnöke. A találko­zón — a két népgazdaság helyzetéből és gazdaságpoli­tikai feladataiból kiindulva — megvitatták az árucsere­forgalom és a gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit, a kapcsolatok fej­lesztésének feladatait az 1981—1985 évekre, különös tekintettel a termelési együtt­működés kiterjesztésének további lehetőségeire. A megbeszélésen részt vett Mieczyslaw Jagielski, a mi­niszterelnök első helyettese és Andrzej Jedynak, a kor­mány elnökhelyettese, vala­mint Garamvölgyi József, varsói magyar nagykövet. A tárgyalásokat a testvéri barátság légkörében tartot­ták. , A Marjai József vezette magyar küldöttség pénte­ken délután hazaérkezett Varsóból. Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvaban csatlakozik a küldöttséghez. A pártküldöttség búcsúz­tatására a Keleti pályaudva­ron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. Ha­vasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Övári Mik­lós, a 'Kozponti ' Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó \ János, az -MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke, valamint Horváth Ist­ván belügyminiszter. Pujq. Frigyes külügyminiszter. Pul­lai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai és Varga István, a KB osztály­vezető-helyettese. Jelen volt Valerij Muszatov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetségének ideiglenes ügy­vivője. hozzá. Ártott a jeg a papri- ségek növekedésével most Diplomaátadás A Tanácsakadémia to­vábbfejlesztéseként három éve létrehozott államigazga­tási főiskolán pénteken tar­tották az első diplomaátadá­si ünnepséget. A főiskolán 1978. szeptemberében nap­pali, esti és levelező tagoza­ton, majd egy évvel később, a korábban tanácsakadé­miát vegzettek számara ki­egészítő tagozaton kezdő­dött meg az oktatás. Ez alkalommal a Tanácsakadé­mián az 1971. december 31-e után oklevelet szerzett, és az Államigazgatási Főiskola három féléves kiegészítő ta­gozatán eredményesen ál­lamvizsgázott 253 hallgató vette át főiskolai diplomá­ját. Szinte alig ak3d hét, hogy Postaláda-rovatunknak cí­mezve ne kapnánk a ta­nácsi lakások bérlőitől le­velet. Többnyire panaszosak a sorok, íróik segítségért fo­hászkodnak. Elavult, nap mint nap bosszúságot okoz a régi épületben a villany­hálózat, hiába jelentették a hibát, késik a szerelő. A ház­felügyelő elhanyagolja mun­káját, szemetes a lépcsőház, piszkos az udvar, az ere­szekből a lakók nyakába csurog a víz. ízelítőül ennyi is elég, hisz olvasóink bi­zonyára jól ismerik a gon­dokat. A Szegedi IKV kezelésé­ben levő 21 ezer 500 la­kás fele 1950. után épült, s ahogy telt felettük az idő, úgy szaporodtak hibáik, ve­lük a lakók panaszai is. Mindig is nagy gondot for­dított arra a vállalat, hogy bérleményeinek felújítását, karbantartását tervszerűén végezze, ám az igyekezet da­cára is adódtak problémák. Az idén kezdődött ötéves tervidőszakban, ezért még megalapozottabb, munká­val, idővel, energiával job­Veszteségek a szegedi Új Élet Tsz-ben Aki a tavalyi jégverés el- kanak, aki részesművelést vál- visszájára fordult, és csak képesztő nyomait látta — a lalt, és kellő tapasztalata a fűszerpaprika szárítása 3 lábon álló búzát egyszerűen nem volt. hamar úgy dön- millió 385 ezer forintos ráfi­lefejezte a jég, a paprika é6 tött, nem éri meg a fárad- zetéssel jart. Hatalmas ncv­icukorica levelét pedig cafa- ságot, és kapálatlanul hagy- vény házrendszert telepit a tokká szaggatta — sejthette, ta Ha tovább is gondozta szövetkezet a Maty part iára. nehéz napok előtt áll a so- volna, bőven kifizetődött vol- *g «ggP» káig nagyon erős. de évről „a a munkája. Rosszul sze- miluós veszteséget könyvel­evre gyongulo gazdaság. A repelt a kertészet is. pedig ez tek el rovására, tegnap délelőtt tartott kül- az ógazat sokáig stabil ered- A sajnos, ritkán jár. dottgyűles elnöki beszámo- ményekkel szolgált. Para- nak egyedül. Hat hónapja lójából kiderült, a hirtelen doxonnak tűnik hogy az ál- egymást érik a vizsgálatok, jött természeti csapásnak a jattenyésztés 'túlteljesítette s várhatóan időbe telik, mire következményei valóban sú- ugyan bevételi tervét, mégis ^zárhatják azokat. Annyi lyosak voltak, és része van ráfizetést hozott mert a látszik csalc biztosnak, hogy abban, hogy fönnállása óta korazerűtlen-gondatlan tar- 0 ^szteség összege most 1 először veszteséggel zárta az ^ eredményeként a kiadá- mlUió 520 ezer forint- bár 62 esztendőt a szegedi Vj sok még jobban növekedtek. iS ^osulhat, remélhetően Élet Termelőszövetkezet. A korábbi évek igyekezete, lefele- Sajnálatos tény. hogy Sok gond a jégverésből amellyel .a terményszárítókat a Ifivalyi záT3záiriadó köz" ered, sok más kapcsolódott létrehozták, az energiákéit- syűIésen bejelentett 7.7 mil­liós nyereséget is kénytelen volt egy későbbi vizsgálat 2,8 millióra csökkenteni. A bajok legnagyobbika, hogy nincs egyetértés, a kitűzött célok megvalósítására való együttes törekvés a vezető­ségben, és a tagok egy ré­sze sem vállal közösseget a vezetéssel. A fölszólalók han­goztatták, hogy a veszteség­nek átlátható és kiküszöbö­lendő személyi okai is van­nak. Aggodalmukat fejezték ki. hogy a most induló öt­éves terv feszített föladatai­nak nem tudnak eleget ten­ni mélyreható változások nélkül. A tegnapi küldött­gyűlés úgy határozott, a májusban esedékes közgyű­lés elé utalja napirendi pontba foglalva, tehát a meg­hívóban előre jelezve, hogy megtartja, visszahívja, vagy elmozdítja a vezetőséget. Súlyosak a gondok a szövet­kezetben, a tenni tudó akarat mazgósítására mindenképpen szükség van. Az is elhang­zott azonban a küldöttgyű­lésen. hogy a soron követke­ző munkák emiatt egyszer sem szenvedhetnek késedel­met, meri a bajokból kilá­balni csak céltudatos mun­kával lehet A D. Szegedi IKV Brigádok vállalásai ban takarékoskodó tevé­kenységre törekednek — ál­lapodtak meg nemrégiben, a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásán. Csatlakozva az országos munkaverseny-moz­galomhoz, vállalták, hogy a korábbinál magasab szín­vonalon munkálkodnak az ötéves terv iájuk háruló feladatainak megvalósításán, a lakóház-fenntartás, a -fel­újítás célkitűzéseinek való­ra váltásán. Harmincöt bri­gád, hatszáz dolgozója csat­lakozott a vállalati munka­verseny-felhíváshoz, mely egyebek között a házkezelói munka, a szolgáltatások ja­vítására, a felújításokkal, a karbantartással kapcsolatos egyre növekvő feladatok ma­radéktalan teljesítésére, az ingatlanközvetítéssel járó teendők gyors, rugalmas végzésére ösztönöz. S nem utolsósorban a felújítások­ban közreműködő, a kivite­lezésre felkért partnerválla­latokkal való eredményesebb kapcsolatra, tervszerűbb, összehangolt tevékenységre. A hétköznapok nyelvére fordítva mindez annyit tesz, hogy ezentúl mindenki jobb, igényesebb munkára törekszik. Beleértve a ház­felügyelőket, a takarítókat, a díjbeszedőket, a postásokat, a gondnokokat, az ügyinté­zőket és az adminisztrátoro­kat A jelenleginél eredmé­nyesébb kapcsolatot szeret­nének kialakítani az ügy­felekkel, hogy a házkezelői tennivalókat hasznosabban, a bérlők idejét kímélve. tü­relmüket kevésbé próbára téve intézhessék. ígérik: gyorsabban kijavítják ez­után a bejelentett hibákat, a lakáscserékhez nagyobb se­gítséget nyújtanak.. Jobban előkészítik a lakóházjavitá­sokat, alaposabban felmé­rik, milyen lehetőségek kí­nálkoznak emeletráépítésre és tetőtérbeépítésre. A saját erőből végzett javítások al­kalmával célratörőbben szer­vezik a munkát, hogy a munkaerőt kihasználva fo­lyamatosan, színvonalasab­ban tevékenykednek. Ennyiből is kiderül: a vál­lalati munkaversenyhez csat­lakozó brigádok felajánlása­ik teljesítésével a lakosság érdekeit szolgálják. Forráskút példája Kevés meglepetést hozottá tegnapi zárszámadó küldött­közgyűlés a a forráskúti Ha­ladás Tsz-ben, a munkahelyi közösségek gyűléseiről már szinte mindenki tudta, hogy 54 millió 410 ezer forint lett 1980-ban a tsz nyeresége, s ez kimagasló eredmény. Ki­számították, mintegy 23 mil­lió forinttal lenne nagyobb ez az összeg, ha továbbra is kapnák a gyenge termőhe­lyi adottságú gazdaságoknak járó állami támogatást. A szabályozórendszer tavalyi változása után vonták meg a szövetkezettől a támogatást, mert a kedvezőtlen adottsá­gok ellenére annyira nyere­ségesen gazdálkodtak, hogy feltehető volt, támogatás nél­kül is megállnák a lábukon. Forráskút és Üllés tsz-tagjai megmutatták, megalapozott volt a bizalom: a tenniaka­rás, a szakértelem a nehéz közgazdasági körülmények és á mostoha időjárás ellenére meghozta gyümölcsét. Csökkent a munkaképes korú tagok száma, de jelen­tősen, csaknem 30 százalék­kal emelkedett a munka ter­melékenysége. Ám nemcsak a terméshozamok emelked­tek; nagy gondot fordítottak az áru minőségére is. Határ­idő előtt és költségmegtaka­rítással fejezték be fontos építkezéseiket, jelentős meg­takarításokat hozott a len­dületes újítómozgalom Mil­liókban mérték a termelő­szövetkezet szocialista bri­gádjainak vállalásait, s eze­ket százezrekkel túlteljesítet­ték. Égy átlagos jövedelmű forráskúti tsz-tag 1979-ben 165 forintért dolgozott a kö­zösben egy napot, 1980-ban 178-ért. A munkabérekkel nem lépték túl a tervezett keretet, a jó munka ered­ményeképpen azonban csak­nem ötmillió forintot osztot­tak ki részesedésként. Részt vett és felszólalt a küldöttközgyűlésen dr. So­mogyi Ferenc,, a szegedi já­rási pártbizottság első titká­ra. Elismeréssel szólt az eredményekről, s további példamutató munkára buz­dította a forráskúti Haladás Tsz tagságát és vezetőit. T. L Kádár János és Lázár György, a Minisztertanács elnöke búcsúzik a Keleti pályaud varon. (Telefotó — KS) Erős, kollektív vezetés kell Szövetkezetek számvetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom