Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

8 Csütörtök, 1981. február 19. 5 Emlékezés Kondor Bélára Kondor Béla festőművész születésének 50. évfordulóján koszorúzási ünnepséget ren­deztek kedden a Farkasréti temetőben levő síremléké­nél. A huszadik századi modern magyar képző­művészet kiemelkedő al­kotójára Kovács Péter, a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetségének alelnö­ke emlékezett, felidézve az 1972-ben elhunyt művész sok­oldalú munkásságát, művei­nek jelképteremtő erejét. Kondor Béla síremlékén a Művelődési Minisztérium, a Magyar Képző- és Iparmű­Tudománypolitika a gyalforlatban Kiemelt föladatok előtt a Gabonatermesztési Kutatóintézet A mezőgazdaságban újra a martonvásári intézet fele- húzódik azonban a fogalma­karriert csinált magának a lős. de továbbra is jelentős zás mögött. Senki nem ta­gabona. Pályája azért emel- szeren hárul a szegedire is. gadhatja. a kész szakember . _ , , . . -„b. tarti- hr>„v „ ^"^Ikedett hirtelen, mert termesz- az őszi árna és a kukorica ugyanabban a státusban leg­A Belkereskedelmi Minisz- ^Jg^^J » tése talán legiobban gépesít- termesztésében nedig al- többször hamarabb tud föl­térium az idegenforgalom L * í" s°a kemoingis el hető. a korszerű eljárások ré- programvezetővé léptek elő mutatni az egyre szorosabb fejlesztése érdekében, az ál- IÓSB^ vendégeit A panzióban j vén egyre több. vagy tartal- a szegediek. versenyben is hasznaiható laml, a szövetkezeti kiske. a szállóvendégeknek meleg- mát tekintve egvrejobbte- A Drofllrendezé, öta ^h ^"gondolaw/kezdiük'b^ tíz esztendő igen Jelentős gozni ráiövünk. gáüó té­Kempingre is ódnak magánkereskedői engedélyt A magánkereskedelemről értelműen meghatározta, mi­szóló 1977. évi törvény vég- vei foglalkozhat a magán­rehajtására kiadott miniszte. panziós és -kempinges. A ri rendelet szerint magánké- magánpanziós legfeljebb tíz reskedő igazolvány adható szobában, szállásolhat el ven­panzió és kemping üzem- dégeket. Kempingesnek az ben tartására is. A lehe- számit, aki faházban, sátor­tőséggel eddig nem na- ban helyezi el vendégeit, 11­gyon éltek. Az országban letve sátor és lakókocsi elhe­alig néhány magánpanzió lyezésére alkalmas területet működik, magánkemping pe- ad bérbe, dig egy sem. A minisztérium célszer ű­reskedelem és vendéglátás étel — ide tartozik a teljes tehermentesítésére fokozot- napi ellátás —, üdítő ital, tabban ösztönzi a magánkéz- presszókávé minden külön deményezéseket A miniszté- engedély nélkül árusítható. A vészek Szövetsége, valamint I rium nemrégen kiadott ál- panziós dohányárusítási jo­ft Masvar Nemzeti Galéria lásfoglalásában szabályozta got is kaphat, S ugyancsák a Magyar Nemzeti oaieua e kereskedelmij vendéglátó külön engedély alapján az képviselői helyeztek el a j tevékenységet, egyúttal bő- étkezéshez sört, bort is áru­megemlékezés koszorúit. 1 vitette az üzletköröket, egy- síthat. Plasztikák, zománcok teremhet, de legfőképpen azért nőtt meg az ázsiója. változása, hogv azelőtt az in­nvezők akadályozzák, hogv vUá* élelmezésében tó2et kaoott á1Jalni tómoga. betöltött szerepe is egyre no. ,, . . a evakoilatban naev tapasz­tást és azt osztották el rész­arán vosan a kutatási ágaza­tok között, később pedig a kutatási föladatok súlva és igénye szerint változott a . , , .„., ,, , .... támogatás összege. Lényeges akon legtöbbet, adó faiták. arónveitolódáshoz vezetett ez Hazánk adottságai egyes tá­jak kisebb-nagyobb különb­ségeit figyelembe véve is kedvezőek, illetve rendelke­zésre állnak a más-más tá­Kiállítási napló PAIZS LÁSZLÓ PLASZ- művészetének TIKAl a Bartók Béla Müve- állomásait. Az a néhány al­lődési Központ magyar prog- kotás, melyet a B Galériá­természertes. hogv későbbi időkre szóló terveinkben is előkelő helyet kapott a ga­bonatermesztés. a léoés. de az eredmények talatot szerzett szakemberek kutatókká váljanak. Tagad­hatatlan tény. hogv az tud igazán támaszkodni külföldi kutatók eredményeire, az zárkózhat föl a nagynevű intézetek színvonalához aki elmehet külföldi tapasztalat­erdekében. Nem hallgatható aeréknm vaev itthon f0Kad_ el azonban az a körülmény. h t, koUé2ált illetve ald hogy a föladatok növekedé- olvashat1a közieménveiket Bár sokszor hangoztatjuk, törekvéseit, me -r- Szabályos és szabály- ' hogy a meglevő faiták bioló­talan — kulcs alkotásaihoz. 1 gjai tartalékai nagyobbak, A zománcműfaj kötöttségeit1 mint amennyit ki tud hasz­nálni a termelő gazdaság. resszív avantgard művésze- ban láthatunk, csak jelezheti és lehetőségeit kihasználva tet bemutató sorozatának az efféle alkotási mód vég- próbálja összekapcsolni a A hat- telen sorának néhány darab- rendteremtést és az orga­szeleket ját Talán még leginkább a nlkus formakúpzést. Egyfor­hozó kultúrpolitika léghuza- kissé didaktikusnak es esi- ma méretű réz-négyzetekből tában egész csoport vállal- náltnak ható világháborús építi 0—18—36 osztatú zo­hogy keressék emlék hordoz' legtöbb, a máncképeit, s ez már eleve második kiállítása, vanas évek friss kozott arra, azokat a lehetőségeket, ame- nagyközönség lyek az új anyagokban, a tiszta szerkezetben is a rendszerszemléletben rejle- csodáját, úgy őrzi nek. Grafikusok igyekeztek a háború kitöréséről számára is egyfajta rendet kölcsönöz appercipiálható gondolatot, munkáinak. Ezeken belül ke­hisz megismétli a borostyán resi a színes égetett felüle­a világ- tek befolyásolható forma- és tudósító színvilágának, Illetve vélet­valóság építőelemeinek vég- újsúglapot, a harctért kitün- lenszerűségének lehetőségett, ső építőköveihez jutni, fes- tetéseket és a holtak üzene- Jó néhány variációt készít tők kísérelték meg az alap- tét, mint a féldrágakő év- Látványtürmelékek motívumok új konstrukció- ezredek megdermedt nyo­ját megszerkeszteni, szobrá- mait. Ott látható a kiállítá- alkotásaira, ez visz legköze­szok építettek ezen alapele- son annak a műnek kis- lebb eredményeihez, s ebben raekből új téri rendet. Ez plasztikai változata, mely- rejlenek hiányosságai is. utóbbiak képviselője Paizs nek nagyméretű eredetije a Az Ecce homo rézlapocs­László, aki a magyar nonfi- befejezés előtt álló újszeged! káin az emberi arc lehetsé­guratív szobrászat, a geo- tanácsi oktatási és tovább- ges változatait keresi, ám a metrikus elemekből építkező képzési központ melletti par- variációk összességéből sem egyik kot díszíti. (A terv számom- kerekedik kl határozott vé­címmel. Talán ez Jellemző leginkább plasztikai törekvések legrangosabb képviselője, ra sokkal erőteljesebb, fém­Szándékait meghatározza vé­leménye az emberről. Ügy hengerei és egymásnak fe- tűnik, ezek a jelek, utalások lasztott anyaga, a plexi, ez szülő formái hatásosabbak, leginkább a Képregényhez a könnyen formálható, az mint nagyméretű sárga mű- hasonló epikus alkotásokban átlátszó- anyagváltozat, mely kissé juthatnak túlnő az épület által meg- Festményei üveghez hasonló áttetsző, színezhető anyag. Plexi-plasztikái tudatosan határozott méreten, s mű­épitenek a tükröződések és anyag elemei fura asszociá- nosztalgikus élmények uta­legmesszebbre. gyerekkori em­lékek, utazások motívumai, fénytörések hatásaira, tehát ciókat keltenek a szemlélő- lásai. Asztal Csaba túlságo­azokra a mindig változó, dl- ben. Dehát erről majd ké- san kimódolt, rendezettségé­namlkus mozzanatokra, ame- sőbb, az épület átadása ben is eminensen esetleges, bekapcsolva a nézőt után ...) ÁSZTAI CSABA ZOMÁNC­KÉPEI a lyek a mű áramkörébe — alkotó­társsá fogadják őket. Szegedi kiállítása csak jel- Ház Mini-Galériájában lát réseiben villantja föl Paizs hatók. Egyik művének cí Hiányzik belőle az a fűtött­ség, ami a kemencében réz­szegedi Ifjúsági lemezből és festékből zo­máncot varázsol T. L. nyilvánvaló mégis a köve­sével nem tartott lépést a költségvetési támogatás. Jelenleg 54 kutató dolgozik az intézetben munkája nvo­mán öt év alatt búzából, ku­koricából árpából, zabból 108 fattajelölt került orszá A nyelvtudás és a szaktudás nem választható el egymás­tól. Oktatási rendszerünk változatlanul nagv hibája, hogy tálalja ugyan a lehető­séget minden diáknak leg­alább egy idegen nyelv meg­telmény. hogy a szinte kulcs- gog kísérletekbe. Most négv tanulására, de legtöbbször az szerepet játszó ágazat min- kenvérbúza- és két den pillanatban támaszkod­hasson az előtte iáró kutatá­sokra. Illetékes pártíórumo­kon a közelmúltban megvizs­gálták. a szegedi központú Gabonatermesztési Kutató­intézetben mennyiben való- köztermesztésben. A tészta­tészta- ls botladozik csupán, aki búzafaitával rendelkezik az nvolc vagy tíz évig tanulta intézet hét hibrid kukoricá- az igeragozást vagv a nagv iát külföldön is minősítették, huszonegy elismert és hat szaporításra engedélyezett hibrid kukorica szerepel a sulnak meg azok a tudo­mánypolitikai irányelvek, ameivek époen a kutatás és búza Magyarországon történő meghonosítása a Gabonater­mesztési Kutatóintézet ne­a gyakorlat szorosabbra fű- véhez fűződik. Ezek a szá­zését szorgalmazzák. Az in- mok a kutatás eredménveí­tézet munkája állja a próbát re utalnak hasznára pedig az 1970-ben történt szervez©- az hoev !tthon és külföldön ti változások beértek, ame­lyek a korábban tájjellegű intézmény sokszálú fölada­tait a gabonatermesztésre összDontosítva. országos ki- vonatkozás azért " érdekes. körülbelül kétmillió hektá­költők életrajzát. Ebből a gyöngeségünkből egyenesen következik, hogv a kutatóin­tézetnek, bár búzát kukori­cát. őszi árpát zabot kell ad­nia. előbb az iskolák mulasz­tásait keli pótolnia, és belső tanfolyamokat fönntartania, hogy a lépcső aljára fölállít­hassa szakembereit. Harminc fölött már nehezebben ad Iák rá fejüket az emberek új nyelvre, marad tehát kénv­tekintést szorgalmaztak, és megteremtődött a föltétele, hogv a népgazdasági szem­pontból fontos kutatásokat végző intézetet kiemelt fej­lesztésével egy Időben foko­mért a vetőmagvaknak kö­rülbelül a felét exportálják. Ha salát lövőiéről is son­zott megterhelésnek vessék doskodni akar esv kutatóin­alá. Arról van szó. hogy a tézet. a szakemberek utan­kutatásra ezután ls szükség Pótlását is szem előtt kell van. a szegedi intézet kéoes tartania. Mutatós a mondat, az Igények által sarkallva hogy elsősorban fiatalokra. kezdőkre támaszkodnak hi­szen aki itt tanulia tudomá­nyát föltehetően lobban érzi az itteni követelménveket később is. Kényszerűség ls többet adni a termelő gya­korlatnak. tehát érdemes tá­mogatni. A búzatermesztés fejlesz­téséért alprogramvezetőként ron vetnek Szegeden fönn- szermegoldás, ami az előbbi tartott, vagv szegedi szárma- mondatban még erénynek zású vetőmagot. A külföldi tűnt. Becsületére válik vi­szont az -intézetnek, hogv ebben a kényszerhelyzetben minden tőle telhetőt meg­tesz a kezdeti hátrányok le­küzdéséért A kezdő szakembernek legtöbbször lakásgondja is van. A korábbi években nagy segítséget jelentett. hogy szőlgálati lakásokat épített az intézet most azt a megol­dást választja, hogv 80—100 ezer forintos kamatmentes kölcsönt ad lakásonként Gémes Eszter Történetek Rúxsa Sándorról örzse, ne aludj! Alig csukódott be az ajtó Palásthy után. a szegedi kapitány csengetett a hajdúnak. — Parancsára, kapitány uram! — Küldje be az őrmestert! — Framiics! Kapitány uram! — Sejben őrmester! ötven perzekútort magá­hoz vesz. Rózsa Sándor üldözésére Indul. Most .lettem informálva, hogy Szegeden felül 30 mér­földre garázdálkodnak nem is muszáj messzebb­re menni, ha zavariák őket. Megemlítem, ezer arany feidí.1 van rá kitűzve. — Kapitány úr. szabad egy szóra? — Ki vele. a kutya irgalmát! — Azt mondia a legénység, inkább leszerel, mint a betyárokat üldözze. — Menni kell. parancs 1 Szegeden, a Betyár Pista vendéglője meg van telve vendégekkel Benyit egy szállás vállú, ala­csony termetű ablakos tót. szélielnéz. Még egv sarokasztalnál van helv. Leül. nem rendel az semmit. De már a kocsmáros hozza is a dupla paprikást, nagv porció fehér kenyeret és egy ic­ce bort. Leteszi ő is leül vele szemben. — Hogv gvütté be? — kérdi. — Kocsival — volt a válasz. — Te Pista! Mit hallói? Annvira ránk van a megve lázítva, még fejdíi is van rám kitűzve! Mőg nem áhatunk. mindég a nyomunkban vannak. — Csak annvit tudok — feleli suttogva a kocs­máros — hosv privát személy üldöztet. — Azt nem hallottad, mennyi van a kobako­mét ígérve? — Ezőr! — Hogy mernek kentök ilyen későn járni? — Ezör? Mög kéne mán nézni milyen ez az Nem félnek kentök a betyároktól? ezörpöngős kobak? — nevette. — Egy csöppet se — feleli a kocsis. — Kemény — szól a kocsmáros. — Kend olvan. akár a Rúzsa képe! — Kitül hallottad ezt? — Ne aludj, örzse! — szól a kocsis. — Egy perzekútor itt mulatott, de nyilván le örzse felugrik, a kezében levő pisztolyból már is vetkőztetik majd. mer nem mönt Q osr&ncsrs adia is a lövéseket lefelé. De a kocsis is adta üldözni bennőtöket. A szógálómma értik egy- a lövéseket- Menekült a két perzekútor. az egyik mást. annak beszete. megsebesült, később hallották, hogy bele is halt. — Ha legközelebb együn. szógád kl az én kon- ök pedig hazamentek, de melyikbe? Hej! De tómra! Ne. a kontóm ára! Vissza nem kő be- Sok hazájuk volt nekik! Ki tudja, hogv melyik lüle! Még ügy icce pirosat! határba, melyik barlangba bújtak a betyárok? Iszik egymaga. Odatelepszik egy jóvágású gaz- Mocsaras nádasokban voltak alagútiaik a bar­langokhoz. A kecskeméti pusztán is csináltattak da az asztalához. Az is hozat bort. — Sok a baj — kezdi a gazda —. az (Időjárás s? Jó. sömmise kedvez a parasztnak! — Csak a betyároknak jó — felel az ablakos. — BHon Isten igaz! — felel a gazda. — Kédtű vittek-e mán é valamit? — Nem is vittek, nem is attak! Ugyan, e se fogannám! — Nem biztos a' bátya! De én arra csak amondó vagyok, addig lösz jó világ, még a be­tyár viszi, mer azok éccaka viszik. Az ablakosnak kedvére beszélt a gazda, kezde­né ls a nótát. Odamegy a kocsmáros, azt mond­ja neki: — örzse is benn van! Kimöhetne veled a ko­csin. — Etér rajta! — feleli Sándor. Éjfél után befogtak, elindultak a oesti úton. Sándor megállítja a kocsit, azt mondja: — Te örzse! Ha én aszondom: .ne aludj ör­bunkert kőmívesekkel Mikor elkészültek, agyonlőtték őket. Itt a Veszel kák közt ls volt egv tanyájuk, hangabokorral volt benőve, a lejárat­nál két glédicsfa. Ma már elhordták azt a dom­bot. Sándorfalván felül a Vörös csárdánál ls volt alagútjuk. a mai Fehér-tói halastóban is volt berendezett búvóhelyük. Tázlár környékén, a Bagi báró birtokán, ak­kora hodálvuk volt. hogv egész birkanváj elfért benne. Lovaik úgy be voltak tanítva, hoev ha az ingoványba, a nádasba bevették magukat, hantról hantra léotek. oda ugvan nem mehetett a vármegye utánuk. De nem is ment! Nem tudott Rúzsa pihenni. Másnap estére ösz­szehívta a közeli cimborákat. Azt. mondia: — Valamit szentenciáznunk kő! Végire kő jár­ni a dolognak, kinek vagyunk annvira láb alatt. Mög hát a koponvadíi is! Azt nem a vármegye adja. az anná fösvényebb. Én kódusnak őtözve puhatolódzok. De jaj az árulónak! Imre tizenket­zse". készen lösvé! — Az ülés alól kihúzott egy ted magadda Hortobágyra mégy! Nappá egy nagy marha revolvert. — Tudsz-e vele bánni? emén a csikósokhon barátkozni. Kinézi a ménös — Ügv ahogy! Mijér vót betyár a szeretőm, állását mék részin vannak a csikók? Éccaka be­most mög a párom? furakodik a ménös közé. szél alá. szőrre csihol. Ahogv haladnak szembe 1ön velük két perze- A ménös megvadul az ügv elnvargal mint tük. kútor Leállítják a kocsit. Elébük nyargalva mögállítitok. oszt kiválogati­— Hol jártak kentök ilyen későn? Jektök ™'ót. h°ritok a Leóknak A ... ., többit már tudiátok. Ha sikerül, ha nem. néhan — Vasárhelyen votunk őrletni mer ott szöbb napot igénybevösz. Járjatok szöröncsévél tiszta lisztet annak, most mög mán jó ránk es­telödött (Folytatjuk.) Célokra programozott ku­tatásainknál lényeges szem­pont mennyi idő alatt megv át a laboratóriumban, illetve lenvészkerti parcellán ki­mutatható eredmény a gya­korlatban. Évekkel ezelőtt többször hallott panasz volt. hogv lassú ez a folyamat. A termelési rendszereknek azonban létérdeke, hogy szin­te a kutatók fiókjából sze­rezzék meg az ú1 faltákat vagy az új termesztési gépe­sítési és ökológiai javaslato­kat. öt év alatt 16 ezer em­ber hallotta a szegedi gabo­nakutatók előadásait, és 214 cikk. tanulmány vagv könyv­részlet leient meg. Négy ta­lálmányt és tizenhét újítást Ls számon tartanak. Az inte­zet tudományos bázisán lét­rejött Gabonamag társaság is azt a célt szolgálja, hogy a lehető legkisebbre zsugo­rodjék a távolság kutatók és termelők között Sarkalatos pontja a kapcsolatnak, hogy az időveszteség súlvos gazda­sági veszteségekkel járna együtt A kiemelt fejlesztési prog­ram. amelyet decemberben határozott el a Miniszterta­nács. a föladatok sokasodá­sát is ielenti. Az eddigi ered­ménvek biztató alapot ie­lentenek a gyakorlati igények által vezérelt kutatások to­vábbi folytatásához. Horváth Dezsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom