Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 41. szám 1981. február 18., szerda Ára: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁRÓ S I B I Z O^TT SAGA N A K LÁ P J Az SZKP kongresszusának köszöntése A KISZÖV küldöttgyűlése ICá is© „Az Önök levele alapján jutott tudomásunkra, hogy a Szovjetunió olajosai a XXVI. pártkongresszus tiszteletére kiegészítő versenyvállalást tettek a tervfeladatok határ­idő előtti teljesítésére. Ennek a célkitűzésnek a megvaló­sítását kívánjuk edősegíteni azzal, hogy — a gépsor kija­vításától — 1980. augusztus 15-től kezdve folyamatos üzemmel a szállítási határ­idő lejárta előtt. 1980. no­vember 30-ig az ez évi tel­jes koaxiáliskábel-mermyisé­get előállítjuk, és erőfeszíté­seket teszünk, hogy a vas­úti vagonhiány ellenére megfelelő ütemben tudjunk szállítani. Együttműködésünk elkö­vetkezendő időszakában fel­merülő esetleges problémák minél gyorsabb és zökkenő­mentesebb megoldása érde­kében szükségesnek tartjuk a további kapcsolattartást Köszönjük, hogy levelükkel megkerestek és tájékoztattak bennünket és reméljük, hogy a magyar—szovjet ba­ráti kapcsolatok erősítése ér­dekében a jövőben is egymás segítségére leszünk." A levelet Tornbácz József Igazgató íi-ta. 1980 őszen. Most. a válaszlevélből idé­zünk. ..Nagyon kellemes nekünk, hogy a fennálló gyártási és szállítási nehézségek ellené­ne. a Szegedi Kábelgyár kol­lektívája az Önök vezetésé­vel vállalták 1980. november 30-i határidővel a telies ká­belmennyiség kiszállítását. Ez. a tény is megerősíti a két néD közötti kölcsönös segít­ségnyújtást és testvéri barát­ságot." V. I. Ocsertin levele a lé­nyegre világít rá. A Szegedi Kábelgyár dolgozói határidő előtt teljesítették vállalásu­kat. s ugvanerre készülnek az idén is. A gvár főmérnö­ke mondta el. hogv a mint­egy 4400 csőkilométernyi koaxiális kábelt idén is ha­táridő előtt juttatják el a a szovjet megrendelőknek. Nem kis dologról, nem kis tételről van szó. A szállít­mány értéke megközelíti a 200 millió forintot. Ebben az évben már jó néhány ká­beldob útnak indult. Vala­mennyit kifogástalan minő­ségűnek ítélték. Az SZKP XXVI. kong­resszusának tiszteletére azt vállalták, hogy kifogástalan minőségű termékeket határ­időre szállítanak a Szovjet­unióba. Minderre az is ga­rancia. hogy ezt a terméket a gvár legmodernebb üzem­részében állítják elő. Ott ahol a legkorszerűbb a tech­nika és a legmodernebb munkaszervezési eljárások találhatók. A kábelgyár munkaverse­nve másért is példaadó: a dolgozók mindennap mérhe­tik teljesítményüket, s nem Kábeldobok a koaxiális huzalokat gyártó üzemben Somogyi Károlyné felvétele) így készül a káheldrót. csak emberek és brigádok versengenek. hanem az üzemrészek is. A kábelgyári elhatározás garancia arra. hogv a már említett V. I. Ocsertin ennek az évnek a végén levelet írhat. Várhatóan ismételni fogja: „Mégegyszer megkö­szönjük az Önök segítőkész­ségét. mert biztosak vagyunk abban, hogy kollektíváink a továbbiakban is kölcsönös egyetértésben dolgoznak, se­gítik Magyarország és a Szovjetunió cserekereskedel­mi kapcsolatainak további fejlődését. Ami egvben a két nép közötti barátság továb­bi erősítését is jelenti." Öt év munkáját v vették számba a Csongrád megyei KISZÖV 46 szövetkezetének küldöttei tegnap, Szegeden, a Tisza-szálló nagytermében tartott, tisztújító küldött­gyűlésen. Ezen részt vett dr. Bartha László, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese és Mészáros Vilmos, az OKISZ elnök helyettese. Változatlan árakon szá­molva is, mintegy 40 szá­zalékkal növekedett a Csongrád megyei ipari szö­vetkezetek termelési értéke. Mindezt a munka termelé­kenységének növelésével ér­ték el, hiszen az öt év so­rán négy százalékkal csök­kent a tagok létszáma. Csaknem megduplázódtak a szövetkezeti alapok, sokkal jobb technikai körülmények közt dolgoznak ma a szövet­kezeti szektorban is, mint néhány évvel korábban. Nem kerülté^ el a gazda­sági környezet változásai az ipari szövetkezeteket sem. Ezek azonban a legtöbb he­lyen jobb munkára serken­tettek, a régi körülmények­re alapozott tervet részben már új módszerekkel, esz­közökkel teljesítették. A mennyiségi növekedés ebben a szektorban is mérséklő­dik, előtérbe kerülnek a mi­nőség és a jövedelmezőség követelményei. A fejlődés továbbra is erőteljes lesz. Horváth Jynos, a Csong­rád megyei KISZÖV elnö­ke jellemezte a megye szö­vetkezeti iparának helyzetét a fenti gondolatokkal, szó­ban is kiegészítve az elnök­ség írásos beszámolóját. Az idei esztendő feladatairól szólva kifejtette, az ipari szövetkezetek tervei a ma­gyar népgazdaság szükség­leteinek, fő elvárásainak je­gyében készülnek. A szövet­kezeti szektornak is növel­nie kell a tőkés exportra termelést, ki kell elégítenie a fogyasztók igényeit. Emel­ni szükséges a hazai szol­gáltatások színvonalát. Várhatóan növekszik majd a differenciálódás a külön­böző profilú szövetkezetek között. A jövőben nem kap­nak támogatást a gyengén gazdálkodó, hitelképtelen szövetkezetek. Az eddigiek­nél gyorsabban fejlődhet­nek viszont azok, akik a piacon keresett terméket gazdaságosan, megbízható minőségben állítanak elő. Az átlagot meghaladó mér­tékben növekednek a lakos­sági szolgáltatások. A fapapucstól az irodahá­zig igen sokféle terméket állítanak elő a szövetkezeti iparban. A vitában felszóla­lók saját szövetkezetük pél­dáin, saját vezetőik, tagsá; guk sikerein és úttéveszté­sein mutatták be, milyen gondokkal küszködnek a szövetkezetekben az utóbbi években. Szót kért és kapott Gálné Balázs Mária, a mindszenti Vegyesipari Szö­vetkezet, Gerendás József, a Szegedi Szűcs, és Szaboioa­ri Szövetkezet, Nagy Zol­tán. a Csongrád megyei Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet, valamint Csor­dás József, a hódmezővásár­helyi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet elnöke. Mészáros Vilmos arról be­szélt tavaly fejeződött be a szövetkezeti ipar tízéves fejlesztési programja. Az el­múlt tíz. esztendő országo­san a mennyiségi növekedés időszakát jelentette: meghá­romszorozódott a termelési érték, a munkakörülmények megközelítették az állami iparban átlagosnak számító körülményeket Az ujabb fejlesztési program a minö­segre, a piac igényeire, a versenyre teszi a hangsúlyt Számítanak a szövetkezeti szektor még nagyobb rugal­masságára, arra, hogy folya­matosan korszerűsítik ter­mékeiket. Dr. Bartha László ismer­tette: o megyei pártbizott­ság VI. ötéves tervre szóló irányelvei mit várnak a megye ipari szövetkezetei­től. Felhívta a figyelmet a tartalékok feltárására, a folyamatos ellenőrzés jelen­tőségére. Molnár István, a Pénz­ügyminisztérium Beveteli Igazgatósága Csongrád me­gyei területi igazgatóságá­nak vezetője arról beszélt még mindig nem kielégítő a számviteli munka az ösz­szes ipari szövetkezetben. Közrejátszik ebben a meg­felelő szemlélet hiánya mel­lett az is, hogy kevés köz­gazdász és számviteli szak­ember dolgozik ebben a szektorban. A küldöttgyűlés résztve­vői ezt követően újraválasz­tottak a KISZÖV elnöksé­gét valamint a különböző bizottságok elnökét és tag­jait A Csongrád megyei KISZÖV elnöke ismét Hor­váth János létt tagjai: Cse­lovszki Jánosné, Balogh Já­nosné. Rovó József, Fekete Kálmán, Vargáné dr. Már­ton Anna. Benkő János, Boros Ferencné, Frányó An­tal, Murányi László, Rátkai Sándor. Korszerűsitik Gorsium múzeumát Korszerűsítik, bővítik Gor. kesfehérvári István király sium múzeumát: hazánk Múzeum — több székesfe­legjelentősebb római kori hérvári vállalat segítségével feltárásának színhelyén, — bővíti a helyiséget, és ugyanis évente oly sok le- nagyobb méretű tárgyak ki­létre bukkannak a régészek, állítására is lehetőséget te­hogy már kis részüket sem remtenok. Az átalakítási tudják elhelyezni a régi munkálatok már megkez­pincéből átalakított bemu- dődtek, s április végére is­tatóhelyiségben. Ezért a szé- mét megnyitják a múzeumot. Egészségvédelem a szénbányákban További intézkedések — Üzemorvosok Az oroszlányi szénbá- csaknem 7000 betegellenőr- száma. A vidékről bejáró nyáknál szigorúbban fele- zés során 37-en kaptak írá- dolgozóknál azonban meg lősségre vonják a táppénz- sos figyelmeztetést, 46 alka- aránytalanul magas, ezért zel visszaélőket. Tavaly lommal pedig — összesen 54 most a környező községek­___ , napra — elvonták a táp- ben is jobban megszervezik pénzt. Ugyanakkor növelték a betegellen őrzést az üzemorvosi gyógyító- Az idén elsősorban az or­megelőző munka színvona- vosi ellátás fejlődésetői lát, és megszigorították várnak újabb javulást, múlt év végén ugyanis si­felvételeknél az előzetes került valamennyi üzemor­orvosi vizsgálatokat. vosi állást betölteni, s amíg Bővítették a munkavédel- korábban az üzemorvosok­mi intézkedések körét. nak minden 14 éven felüli MIindez hozzájárult ahhoz, oroszlányi járó és fekvő be­hogy tavaly — a létszám ,eget el kellett látniuk, most 3,1 százalékos növekedése csak a bányák dolgozóival mellett — az előző évihez foglalkoznak. így jóval több képest 1,2 százalékkal csök- idejük jut egy-egy betegre, kent a táppénzes napok (MTI) S hűtőipar bővíti termelői kapcsolatait Mindinkább élesedő üzle­ti versengésben állnak egy­mással Európa melyhűtő­ipari vállalatai, közöttük az első öt legnagyobb közé tar­tozó vállalat, a Magyar Hű­tőipar. A helyzetet mégin­kább élezi, hogy az élelmi­szeriparnak ebben az ága­zatában is magas az anyag­költség hányada és viszony­lag alacsony a hozzáadott új érték. Ennélfogva csakis abban az esetben maradhat a külföldi piacon továbbra is kiemelt helyen a magyar mirelitipar, ha a termelés egész láncában. az alap­anyagtermelésben, feldol­gozásban és tartósításban egyaránt folyamatosan bő­vítik az együttműködést a partnerek — erről tájékoz­tatott Gulyás Béla, a Ma­gyar Hűtőipar vezérigaz­gatója. Az ipar több minit 100 ezer tonna teljesítményű, korszerű termelőberende­zésekkel rendelkezik és ezek évente átlagosan 4—8 szá­zalékkal bővítik a belföldi ellátást, ez hozzávetőleg ugyanolyan arány mint a fejlett hűtőiparral rendel­kező tőkés országoké. A gyártmánystruktúra általá­ban összhangban van a piaci igényekkel Az utóbbi évek­ben azonban gondot okoz, hogy kérés az árualap gyü­mölcsből, esetenként nem is sikerült fenntartani az érté­kes gyümölcsfélék korábbi arányát a termelésben. A versenyképesség fokozásának immár fontos tényezőjévé vált a gyümölcstelepítések fokozása és a hűtőiparral kapcsolatban levő termelői kör bővítése. Az ipar to­vábbra is a már bevált mó­don, egyebek között pél­dául differenciált árak al­kalmazásával igyekszik fenntartani a termelők ér­dekeltségéi mindenekelőtt a magas műszaki színvonalon dolgozó gyümölcstermelő nagyüzemekét. Az ipar azonban erőfeszítéseket tesz arra is, hogy a korábbinál fokozottabban bevonja a partneri körbe a kistermelő­ket. Az őket integráló tsz­ekkel és ÁFÉSZ-ekkel igye­keznek olyan kölcsönös ér­dekeltségi rendszert kiala­kítani, amely több árut biz­tosítana a mélyhűtésre. Figyelemre méltóan magas a mélyhűtőiparnak a mező­gazdasági termőterület egy hektárjára jutó devizahoza­ma „ és az ipari munka ered­ményének csak 5 százaléka származik valamilyen úton­módon — főleg az alkalma­zott műszaki technika ré­vén — importból. Emiatt is további fejlesztéseket irá­nyoz elő a VI ötéves terv. Az előrelépés lénvege, hogy dinamikusan növelik a zöld­ségtartósítást, ezt évente 8 —10 százalékkal akarják fokozni bevonva termelőket

Next

/
Oldalképek
Tartalom