Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

Magasfényű zománc lakossági célokra kidolgozott javító-felújító festéseknél fémre, fára alkalmazható' dekoratív zománcfesték • ecsetelhető, szórható • alapszínekben kapható • 1 és 4 literes kiszerelésekben kerül forgalomba Kételkedés helyett bizonyosság Erős aggodalom szülte a termőföldek védelmét szolgáló intézkedések sorozatát. Tartani lehetett tőle, hogy nemzeti vagyonunk jelentősen csonkul, ha nagyobb területek esnek kl a termelésből akár azért, mert indokolatlanul bőkezűek vagyunk egy-egy gyár telepítésénél a bekerítésben, akár azért, mert parlagon hagyjuk azt, ami búzát, kukoricát, gyümölcsöt vagy zöldséget teremhetne. Ügy tűnik, fordul a kocka. Mórahalmon, a Homokkultúra Szakszövetkezetben néhány évvel ezelőtt még HöO hold föld maradt parlagon. Akkor azt mondta az elnök, lényeges javulás nem várható, inkább rosszabbra kell elkészülnünk, mert az öregek egyre Inkább a köz'isre hagyják az általuk művelt parcellákat, a közös viszont nem nagyon tud mit kezdeni velük, mert nagyüzemi művelésre méreteik miatt is alkalmatlanok. Föltettük a kérdést, miért nem vállalják a fiatalok? A felelet a szokásos volt: a mai fiataloknak ha a hátukhoz vágnák a földet, akkor is elugranának előle. És most? Nincsen parlagföld a szakszövetkezetben, a műúthoz közel eső kisebb-nagyobb területekért pedig valósággal •orban állnak az emberek. Egyéb beszédes bizonyítékai ls vannak annak, hogy nóttön nő az érdeklődés a föld iránt. A szakszövetkezetnek az a föladata, hogy a lehető legtöbbet és legjobbat termelje a közös táblákon, de hasonló igyekezettel segítse a tagok gazdaságait is. A segítségnek adminisztrálható módozatai vannak, ki lehet olvasni a kimutatásokból, hányan kérnek jobban termő vetőmagot. hányan jönnek jobban ható vegyszerért, és hozzávaló tanácsért, hányan dolgoztatnak a szövetkezet gépeivel, és mennyi tejet, hízót vagy bikát, zöldséget, paradicsomot, paprikát és gyümölcsöt adnak át további értékesítésre ugyancsak a szövetkezetnek. Mindezeket összevetve az derül kl, hogy sokszorosára nőtt az Irodában dolgozók munkája is. Elkezdtük számolgatni néhány irodistával, hányan fordulnak meg naponta a szakszövetkezet központjában. Bár egyre inkább tapasztalható, hogy még a pénzért is csak akkor jönnek be az emberek, ha több teteit összevártak, a napi forgalom 150—160 körül van. Van köztük természetesen olyan is, aki csak aláírást kér, de a legtöbb azonnali intézkedést kíván. Aki például vegyszert kér, annak nem lehet mondani, előjegyeztük, de az akták hivatalos Intézési ideje egy hónap, nézzen be majd akkor. Aki egy hónapot vár a permetezéssel, "annak már permetezni is fölösleges. Akinek otthon is dolga van, nem szívesen sétál még a jó tanácsért se, azonnal meg akarja tudni, mit kell tennie. ha valami nem sikerült Nem a föld birtoklási vágya nőtt tehát meg, az emberek termelni akarnak rajta, jól és sokat, és ha lehet, olcsóbban. Másfajta jelek is vannak, amelyekből nagyjából ugyanaz olvasható ki. Dobó Szilveszter, a szakszövetkezet elnöke mondja, ő is tagja volt annak a bizottságnak, amely a közgyűléseket megelőző, úgynevezett kisgyűlések tervét kidolgozta, de a kétkedők közé tartozott Szentül hitte, az emberek gondolatait azért könynyebb kitalálni, mint meghallgatni, mert nem nagyon mondják el. Megfigyelik a beszámolót szavaznak is, amikor kell, de kötik magukat az ántivilág bölcsességéhez: hallgatni arany. Aki pedig elnöki székében elkezd kételkedni azon, érdemes-e kisgyúléseket tartani, alkalma is van rá, hogy bebizonyítsa, nem érdemes. Dobó Szilveszter mégis beismeri, ő tévedett Beszélgetésünk napjáig tizenkét kis körzetben gyűltek össze az emberek fölfogást is formáló tanakodásra, és százhármán szóltak hozzá. Mi köze van mindennek a termőföld reneszánszóhoz? A fölszólalások sorra azt igazolták, hogy termelni akarnak az emberek a közösben is, és az otthoni gazdaságban ls. Hátha lehetne levonni általános érvényű tapasztalatokat is a mórahalmi példából, elkezdtük kérdezgetni, hogyan lehet szóra bírni azokat akik eddig nem szóltak. Figyeljenek jól olvasóink, nem mi mondjuk, hanem az az elnök, aki a kételkedők közé tartozott. — Mi tehát a titka? — Igen egyszerű: úgy kell szólni az emberekhez, hogy érezzék, valóban beszélni akarunk velük. Nem az a lényeg, hogy elmondjuk a magunkét, mert azt eddig is megtettük, hanem az. hogy alkalmat és légkört adjunk a tagoknak is. — Hány oldalas a beszámoló? — Nem papirosból beszélünk. Egy lap az eredményekről, egy lap a tervről, hogy kéznél legyen, és fontos dolgokban ne tévedhessünk, de írásból beszélgetni nem lehet — A hozzászólók? — Bátrak, és értelmesek. — Csakhogy így a kényes kérdések is előjönnek. — Abban, hogy bátrak és értelmesek, az is benne foglaltatik, hogy bátran és hozzáértéssel bírálnak is. Föl is készülnek a bírálatra, úgy, hogy közhelyekkel, leintéssel ne lehessen átlépni rajtuk: — Statisztikának is szép a százhárom hozzászóló. — Megint messze lőnénk a céltól, ha azt kezdenénk számlálni, hol szólnak legtöbben. Az a lényeg, hogy mit mond, aki fölszólal! IXa megmondja, ami bántja, akkor könnyű segíteni rajta. — Mégis: kínos lehet, ha egészen mást mónd valaki, mint amit az elnök mondott az előbb. — Van annál kínosabb is: ha nem mondja kl, csak gondolja. Nem elég gondolni, hogy jó lenne tejport beszerezni a borjúneveléshez, hogy ki kellene selejtezni a kombájnt, mert ráfizetés, ha tovább is aratunk vele, hogy meg kellene javítani az utakat és el kellene vezetni a vizeket, ki is kell mondani. — Persze, az is kevés, ha kimondják. — Erre megy kl a játék: meg is kell csinálni. Nem szerelemből, hasznáért művelik a földet, és ezért jöttek létre a szövetkezetek is. Ha többen érdeklődnek a föld utón, jobban is egyet kell értenünk. A titkok titkának, most úgy látszik, egészen egyszerű a nyitja. Horváth Dezső ötven évvel ezelőtt, 1931. február 17-én született Kondor Béla (1931—1972) íestőés grafikusművész, a moaern magyar rajzművészet iskolateremtő' mestere. Öszszetett, látomásszerű és intellektuális fogalmazás képeivel. illusztrációival egyéni hangot ütött meg a kivételes tehetségét díjakkal méltányoló hazai és nemzetközi tárlatokon. Kondor különös világú alkotásaiban két alkalommal volt módunk a szegedi képtárban gyönyörködni. Először 1964 tavaszán, amikor a feltűnő érdeklődéstől kísért — Pilinszky János költő által megnyitott — vernisszázson maga a művész is megielent. Az ezt követő sikeres tárlat után pedig jó tíz év múlva. 1975 őszén, amely azonban már a közben elhunyt — negyvenet alig átlépő — Kondor Béla emlékkiállításává vált. Ha felidézzük Kondor Szegeden bemutatott 1964-es első gyűjteményes kiállítását, azt mondhatjuk, hogy a szokásosnál nagyöbű ftgyelmet az akkor szerepelt alkotások izgalmas újszerűsége, különösen ható arculata idézte elő. A hagyományos ábrázolású festményektől és rajzoktól elütő képek előtt bár sokan értetlenül álltak, de úgy a furcsólkodók, mint a műélvezők véleménye abban megegyezett, hogy olyan feszültségteremtő tárlatot szemlélnek, melynek egyénileg tetsző vagy nem tetsző anyagát lehetetlen közömbösnek venni. Ha választ próbálunk keresni arra. hogy mi a mozgatóereje Kondor műveinek, úgy véljük nem más, mint az a nála megnyilvánult kifejezésben bátorság, melyet volt kortársai alkotásaiban alig. vagy egyáltalán nem találunk meg. Kondor félrelökve minden konvenciót, s álszemérmet, nyíltan mert beszélni olyan dolgokról, melyekkel másoknak csak gondolatban van merszük foglalkozni. Mintha Oöúorne Jimmy Porler-e lett volna b. aki „dühöngő fiatat'-ként hau.ii.ozott a szellemzsibbasztó tunya-., áeot mákonyként széthintő áporodottsug tanvj.na ellen. Harcmódszerei közé tartozott a kispolgári pedantériának fittyet hányó szélsőségesség és az ólszenteskedő, hazug moralitást, pőrére vetkőztető szatíra. Kondor Béla 1975 októberében nyílt szegedi emlékkiállításán tartott megnyitóbeszédében Németh Lajos művészettörténész többek között hangsúlyozta, hogy korunk Kondor művészetének alakulása ellen dolgozott, hiszen a XX. század képzőművészetét mindinkább a tiszta plasztikai jelrendszer kialakítása, a környezetátalakító funkció (dekoráció), vagy pedig a privát lét egyéni mitológiájának felállítása foglalkoztatta, és az alkotás mindinkább kimerült a gesztusokban. Kondor pedig már induláskor is mást akart:... Olyasféle elbeszélőművészetre törekedtem, mint Ciotto, vagy Rembrandt, erőmet azonban meghaladja, csak mint távoli cél világíthat előttem — írta még főiskolás korában. Ezért ts választotta a grafikát, mert e műfajban több lehetőség volt a történetek elmondására. a gondolatfilozofikus művészet megvalósítására. Ezért dolgozta ki saját világos szimbólum szövevényét: felhasználva, de sajátosan átírva a középkor keresztény mitológiáját és az általános emberi ősi szimbólumkörét —, hogy megfogalmazhasson dolgokat, {(életeket, hogy művel, ha vizionáriusak is, de 'olvashatók, legyenek, kimeríthetetlen asszociációs sorokat indítanak el a nézőben." A társadalmat fenyegető háború történelmi kérdéséit Kondor Béla épp oly hévvel vetette fel alkotásaiban, mint amilyen 'kedvvel fordult a gyermekek és apostolok rózsaszínfelleges, kissé misztikus, mesés, biblikus jeleneteihez. E változatos témák karakterének megfelelően hol Swift felülről szemlélő, s gúnyosan maró iróniájával pellengérezte ki az egymás ellen ostobán hadakozó emberkéket; hol pedig Gulácsy, a látnoki festő érzelmes nosztalgiája kapott nála hangot, mellyel a soha meg nem valósulható, éterikus létet ígérő képzeletbeli Nakonxipán után sóhajtott. Alom és valóság, dráma és líra keveredett Kondor felejthetetlen élményt nyújtó szegedi tárlatain. Hol középkori ikonokra emlékeztető, naiv egyszerűségű, tenyérnyi képecskéket láttunk, mint a szomorkás tekintetű, kedves Darázskirály-t, hol meg a képtár egész falát beborított, decens modernségű nagy pannókat, mint az angyal által megjelenített Géprepülés szimbólumá-t. Az olykor bizarr hatású képei láttán, olyan érzésünk támadt, mintha nem is a Horváth Mihály utcai Képtárban, hanem a költészet világában lennénk, ahol a historizmus és maiság, az ódon régiesség és a feltáratlan új itiontázsszerűen keveredtek. Művei tömény allegórizmusokkal a képzettársítások sorát indították el bennünk, és ezzel kissé a szegedi tárlatlátogatók is részeseivé válhattak Kondor Béla nagy tehetségű alkotótevékenységének. Gazdag örökségéből származó grafikai lapjai közül az Égiháború című remek rézkarca és más művei is a Móra Ferenc Múzeum rajzgyűjteményét teszik értékesebbé. Szelesl Zoltán 1 V '< ii/A-Ai ? >'„,7.1 •y;'.^ beltéri felhasználásra Walsh Wtlliam és Varga Ildikó Erzsébet, Dorogi István és Murányi Aranka, Szarvas iAszlö és Botka Zsuzsanna, Hézsai András és Muszka Zsuzsanna Mária, Tóth Tibor József és Papp Erzsébet, Sótl Mihály és Perge Katalin, Tombácz Péter és Baráth Tünde, Farkas László és Losonczi Eva, Hegedűs János és Bosch Mária házasságot kötöttek. HÁZASSÁG SZÜLETÉS Suld Józsefnek es Bánfl Irén Katalinnak József, Fantl Lajosnak és Mondovlts Ágnes Máriának Attila. Roszkos Zoltán Lászlónak és Absolon Évának Kornélia, Savanya Jánosnak és Horváth Erzsébetnek Ágnes. Üveges Lajos Andrásnak és Hódi Zsuzsannának Zsuzsanna, Krix Jánosnak és Halla Magdolnának György, Soós Istvánnak és Békési Anna Máriának Csaba, Láng András Zoltánnak és Kovács Teréziának Zsolt, Bubán Gábor Antalnak és Király Ilonának Gabriella, Kovács Antalnak és Lurtman Évának Hd.kó, vecsel Imre Pálnak és Bánvölgyi Zsuzsannának Gabriella,, Sárosl Vilmosnak és Rózsa Erzsébet Ibolyának Anita Szilvia, Mityók Antal Istvánnak és Ottlik Margitnak Andrea, Rádal Sándor Kálmánnak és Elek Ilonának Barbara Rita, Sz«mán Béla Ignácnak és sebestvén Erzsébetnek Leander Béla. Gáspár Mihálynak és Hatvani Ilonának Ilona, Nagy Sándornak és Udvari Rozália Annának Beáta, Kasza Gyula Ádámnak és Enyedi Klára Erzsébetnek Adárn, Kapás Béla Lászlónak és Tarr Katalinnak László. Hegedüs-Bite Istvánnak és Horváth Máriának István, Fórlzs Sándornak és Gál Zsuzsannának Zsuzsanna, Plesz Józsefnek és Horváth Juliannának Zoltán, Schinagel Andrásnak és Ftnta Idának András Gábor. Faragó Zoltán Lászlónak és Szepesi Zsuzsannának Balázs, Rékási László Bélának ea Lantos Anna Mártának László Gábor, Koezkn Gyulának és Farkas Máriának Mónika, Molnár Györgynek és DáCsaládi események vid Ilonának Péter, Deák Lászlónak és Witt Brigittának Tamás, Tary Lászlónak és Temesvári Evanak Andrea, Kővágó Pálnak és Franczia Évának Eva. Szlama Ferencnek és Masa Ilonának Attila, Mihály Zoltánnak és Szabó Margit Magdolnának Zoltán. Bódog Tibornak és Varga Erikának Attila, Lakatos Sándornak és Sötét Erzsébetnek Róbert, Papp József Istvánnak és Olasz Juliannának Attila, Németh Istvánnak és Bondor Ilonának Annamária, Gergely Jánosnak és Fodor Anna RozáliánRk Tímea, Kővágó Lászlónak és Sisák veronika Margitnak Vera Edina. Kovács Zoltánnak és Siket Edit Katalinnak Nóra Melinda, Rábik László Jánosnak és Németh Jolánnak Csilla, Papp Istvánnak és Ordögh Irénnek Gabriella Tünde, Lukács Józsefnek és Sólya Jolánnak Anita, Kovács Imrének és Pilán Máriának Imre, Lajta József Mártonnak és Tanács Etelkának Fruzsina, Mucsi Istvánnak és Metenka Hona Máriának Attila, dr. Téren Józsefnek és Tar Évának Zoltán József, Gyuris Sándornak és Sebók Erzsébetnek Réka. Szabó Béla Lászlónak és H'godűs Teréziának Ildikó, Süli Istvánnak és Jáger Sarolta oak István, Fábián Gyulának és Domokos Erzsébetnek Levente, Gyuris Ferencnek és Kómár Máriának Péter. Bitó Antalnak és Dávid Klárának Andrea, Miskolczl Tibornak és Hazuha Jolán Arankának Tibor Rózsa Sándor Pálnak és Szekeres Ilonának Zoltán, Bucsányi József Péternek f-s Szabó Katalinnak Attila Bucsányi József Péternek és Szabó Katalinnak József, Kancsár Györgynek és Fekete Máriának Mariann nevű gyermekük született. HALALOZAS Biacsi Márta, Hegyközi Ilona, Hegyes Dezső János, Nagy Pálné László Terézia, Faragó István, Nagy János, Strzempek Jánosné Kárpinecz Erzsébet, Kirsch Jőzsefné Aradi Matild, Rádal Sándor Kálmánná Elek Ilona, Terhes Mihály, Kerekes Ferencné Kovács Julianna, Kádár Imréné Kapás Rozália. Lakatos Ferenc János, Tóth Györgyné Török Ilona, Varga Sándorné Kiss Ilona, Balatoni Józsefné Kispál Etelka. Szükl József, Miklós Antalné Terhes Erzsébet, Beznoczki Péter Pál, Gyovat Istvánná Engel Borbála, Sókl Istvánné Tamás Márta, Nagy Károlyné Vőneki Erzsébet Veronika, Acs Jánosné Terhes Etelka, Csillag Imréné Ábrahám Margit, Kinka Antalné Korom Veronika, FUlep Istvánné Auer Katalin, Módos Istvánné Németh Mária, uadiarlk Istvánné Bosnyákovlts Gizella, Lovászi Gézáné Bakó Valéria, Batkl Mihályné Schöger Mária, Kucsora István, Lakatos Márts. Lukács Mihályné Kovács Margit, Boros-Gyevi Jánosné Dóczi Mária, dr. Szurgent Sándor. Cselédes-Horváth János. Tápal Józsefné ónozó Julianna, Kiss Józsefné Pölös Piroska, Adám Károlyné Gyuris Krisztina, Mlskur István, Dávid gAszló, Szarka-Kovács Benjáminná Godó Mária, Molnár János. dr. Sonkodl Sándor József, Szabadi Jánosné Rózsa Piroska, Bánfaival József, Erményl Györgyné Vékes Terézia, Becsei Katalin Móric, Kádár Bélané Teuer Mária, Szalma Istvánné Vecsernyés Mária. Seres Miklós, Madarász Kálmánnő Elek Róza Margit, Kovács Mihály, Bagi Istvánné Pillinger Etelka Katalin, Szabó Ferencné Vajnal Róza, Kónya ülés, Tóth Jánosné Plgniczkt Mária, Bérezi Kálmánná Csik Margit. Donkó Lajos, Böröcz Antalné Lalia Rozália, Bapkó István meghalt. iapM • -Beszerezhető a szaküzletekben Szaktanácsadás: TVK Kereskedelmi Iroda •f?052 Budapest, Pilvax köz 2-4. tel.: 174-444 16 Kedd, 1981. február 17. A termőföld reneszánsza Kondor Szegeden