Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

12 Vasárnap, 1981, február í: Megállapodás | a szabad szombatokról Fémipari tlelegáció Lengyelországban • Varsó (MTI) Hosszas tárgyalások foly­tak Varsóban a lengyel kor­mány és a három szakszer­vezeti tömörülés képviselői között, Ezek egyik fö témája a munkaidő csökkentese volt. Szombaton reggel a tárgya­lások eredmenyeként, mint tavlati célt, elfogadták a heti 40, napi 8 órás munka­idő bevezetését, amelynek részleteiről az idei év folya­mán tárgyalásokon döntenek. 1981-ben a munkahét 42 órás lesz, mégpedig úgy. hogy három egymást követő szombat szabad, a negyedik pedig 8 órás munkanap. A bányászatban továbbra is ér­vényben marad az összes szabad szombat rendszere, amelyet a jastrzebiai megál­lapodásnak megfelelően már ez év elejétől bevezettek. Miután a kormány képvi­selői és a „Szolidaritás" or­szágos egyeztető bizottságá­nak megbízottai között egyet­értés jött létre a munkaidő csökkentésének alapelveiről, megállapodtak abban is, hogy akik a hivatalosan munkanappá nyilvánított ja­nuár 10-i, illetve a január 24-1 szombaton nem jelen­tek meg munkahelyükön, ezeket a napokat februári szabad szombatokon ledol­gozhatják. A „Szolidari tás"-sal foly­tatott megbeszélések máso­dik témaköre a tömegtájé­koztatási eszközökben való véleménynyilvánítási lehető­ség volt. Egyebek között megállapodtak abban, hogy a „Szolidaritás" a jövőben, or­szágos terjesztésű hetilapot adhat ki. Egy' haripadij? témakörben megállapodtak arról, hogy a kormány bizottságot küld Rzeszowba, az ottani sztrájk­bizottsághoz, amely úgyne­vezett „Falusi Szolidaritás" ! bejegyzéséről kíván tár- j gyalni. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt, az Egyesült Paraszt­párt és a kormány állás­pontja szerint a földműve­sek érdekeinek képviseletére i a nagy hagyományokkal rendelkező gazdakörök a legalkalmasabbak. Egy új szervezet létrehozása káro­san befolyásolná ezek tevé­kenységét. A „Falusi Szoli­daritás" létrejöttének ezen­kívül még jogi akadálya is | van, hiszen az egyéni gaz­dák egy személyben mun­kaadók és munkavállalók, s mint ilyenek, nem alakít­hatnak hagyományos érte­lemben vett szakszervezetet. • Moszkva (TASZSZ) A Lengyel Fémmunkások Szakszervezetének meghívá­sára január második felében I Lengyelországban tartózko­dott a Fémipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének küldöttsége. A látogatás tapasztalatairól nyilatkozott a Trud című lapnak V. Goscsinszkij, a delegáció vezetője. • „A gyá­rakban folytatott beszélge­tések megerősítették azt a benyomásunkat, hogy a len­gyel munkásság széles réte­gei a nehézségek megoldásá­ra törekszenek. Az ágazati szakszervezetek vezetői és a szakszervezeti aktivisták bírálták azoknak a Szoli­daritás köntöse alá rejtőző erőknek a tevékenységét, amelyek jelentős károkat okoznak a szocialista Len­gyelország népgazdaságának és a dolgozók élétszrnéona­lónak. Elítéljük az agressziót Az Országos Béketanáes és a Magvar Szolidaritási Bi­zottság mély felháborodással értesült az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) maputói képviselete ellen a dél-afrikai rohamosztag által elkövetett bestiális agresszióról. Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság. a szocializmust építő magvar társadalom együtt­érzését kifejezve, teljes szolidaritásáról biztosítja a dél­afrikai nép igazságos küzdelmét, a nemzetközi imperializ­mus által támogatott kegyetlen, fehértelenes uralom ellen. Követeljük a brutális támadások megszüntetését, a bűnösök felelősségre vonását! MAGYAR-ROMÁN KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A magyar—román kulturá- ! lis vegves bizottság ' január 27—31. között Bukarestben tartotta 6. ülésszakát. A ma­gyar küldöttségét Tóth Dezső művelődesi miniszterhelyet­tes. a román delegációt Aurél Duca. a Szocialista Művelő­dési és Nevelési Tanács el­nökhelyettese vezette. A magyar tárgyalócsoportot fogadta Suzana Gadea. a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke. A tárgvalásokon véleményt cse­réltek a kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeiről és fel­adatairól az 1981—1985-ös időszakra. Az ülésszak ide­ién egyeztették a Bartók- és Enescu-centenárium alkal­mával sorra kerülő rendez­vényeket. amelvek között kö­zös megemlékezéseket is tar­tanak. SZABADLÁBON A KÉT OLASZ ÜJSAGlRÓ Egv római vizsgálóbíró pénteken óvadék ellenében ideiglenesen szabadlábra helvezte a* L'Espresso című olasz hetilap két őrizetbe vett munkatársát. A vádat azonban nem eitették elle­nük: bűnpártolásért, cihkos­ságért és hamis tanúzásért kell felelniük a bíróság előtt. A vizsgálóbíró nem indo­kolta meg a L'Espresso mun­katársainak szabadon bocsá­tását elrendelő döntését. Ma­rio Scialoia és Gianpaolo Bultrini újságírókat január eleién tartóztatták le. miután interjút készítettek a ..Vörös | Brigádok" terrorcsoport em­bereivel. TÜNTETÉSEK KlNABAN A kínai társadalmon belül olvan ellenáramlatok jelent­keznek.. a.i»el vek .„YeMélvg/.-. tetik a pártvezetés által hir­detett politikai egységet és stabilitást. Ez derül ki azok­ból a kommentárokból és vezércikkekből, amelvek a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának de­cemberi kibővített munkaér­tekezletén elhangzott beszé­deket. vagv legalábbis azok fővonalát ismertetik. A sajtó utalásaiból világos, hogy az ellenáramlatok kép­viselői elsősorban az ifjúság és az értelmiség körében ta­lálhatók. de fellelhetők a munkások között is. Kínai források rámutatnak hogy az utóbbi hónapokban ismét el­szaporodtak Kínában a tün­tetések. A hét 3 kérdése 1. Mit jelent az iszlám csúcskonferencia határozata a „szent háború" meghirdetéséről? Semmiesetre sem — há­borút ... A ...dzsihad" amo­lyan mozgósítást jelent, az­az a mohamedán államval­lásé országok tartoznának mindent * megtenni azért, hogy rászorítsák Izraelt az 1967-ben elfoglalt arab te­rületek kiürítésére, és hogy ezt követően sor kerüljön a palesztin nép önrendelke­zési jogának érvényesítésé­re. A „szent háború" fenyege­tése már túl sokszor és túl­ságosan hatástalanul hang­zott el a múltban, semmint-' hogy a katonai lépéseket akarták volna most is min­denekelőtt kilátásba helyez­ni. Ugyanúgy nem adtak hangsúlyt az „olajfegyver" bevetésével kapcsolatos le­hetőségeiknek sem. E té­ren is hatástalanoknak bi­zonyultak már korábban a fenyegetőzések. És akkor? Mégis jelentős dolog. hogy 38 jelenlevő küldöttség, királyok, köz­társasági elnökök, emírek, sejkek, kormányfők együt­tese a Palesztin Felszaba­dítási Szervezet mellett ál­lott ki. Ezzel elvetették a Camp David-i amerikai po­litikát, félretolták a „jordá­niai megoldást" is, amely szerint a palesztinok Jor­dánia fennhatósága alá ke­rülnének, s a végén szo­ros gazdasági, politikai kap­csolatok alakulnának ki az ilyen Jordánia és — Izrael között. Az iszlám csúcskonferen­cia elítélte Izrael állás­pontját a jeruzsálemi kér­désben is. Az iszlám országainak ve­zetői Taifban egy igazi há­•borúróLsainténr nyilatkozni akarjak, volna,: az ..iraki— iráni „nem szent" háború­ról: De Irán nem képvisel­tette magát, emiatt aztán hivatalosan nem nyílt mód arra, hogy állást foglalja­nak. hogv közvetítési kísér­letet tegyenek, hogy felszó­lítsák a hadviselőket, hagy­ják abba az ellenségeske­dést. De a folyosókon annál több szó esett erről. Való­színű. hogy új kísérletek kezdődnek a két mohame­dán államvallásé szomszéd­ország közötti fegyvernyug­vás, majd tárgyalások ér­dekében. 2. Hogyan alaknl a salvadori helyzet Reagan elnök beiktatása után? Az új amerikai kormány­zat folytatja a segítségnyúj­tást a salvadori juntának, peryz fegyver és katonai ta­nácsadó egyre özönlik a kö­zép-amerüíai országba. A hivatalos nyilílkozatokból is azt olvasni ki, hogy csak növelni fogják a junta fenn­maradásához szükséges tá­mogatást. • Az Egyesült Államok sze­repének megnövekedésére utal az a tény. hogy a sal­vadori Forradalmi Demokra­tikus Front ismételten ki­fejezte készségét — az USA­val való tárgyalásokra! Az elmúlt hetekben, az­az a Carter-kormányzat utolsó időszakában megin­dított általános népi táma­dás megmutatta, hogy a jun­ta egymaga képtelen lenne az ország teljes területének ellenőrzésére. A felszabadí­tott övezetekben a lakosság a haladó erőket támogat­ja- . Ami a baloldal által meg­hirdetett általános sztrájkot illeti, éz nem hozta meg a remélt eredményt. . Keve­sebben vettek részt a mun­kabeszüntetésben, mint szá­mítottak rá. Persze, nyil­vánvaló, hogy a junta épp akkor csak fokozta kegyet­len elnyomását. Az életével játszott mindenki, aki en­gedelmeskedett a baloldali­ak sztrájkfelhívásának. A Forradalmi Demokrati­kus Front úgy döntött, hogy a forradalmi fegyveres erők taktikai visszavonulását ren­deli el. Ezzel egy időben azonban Latin-Amerika or­szágaiban a salvadori népi küzdelemmel való együttér­zés mind több jelét látni. Ezt a rokonszenvet igyek­szik táplálni a salvadori baloldal küldötteinek kör­útig tij^b, latinr.^ineyikai, fő­városban. A diplomáciai és tarsadalipi-ppj^likai. . akció célja az. hogy erősítsék a nemzetközi kiállást a sal­vadori nép ügye mellett, és az amerikai beavatkozás ellen. 3. Mit hozott ez a hét a lengyelországi helyzet alakulásában? Lengyelországban egyrészt folytatódik a kormány és a szakszervezetek képviselői­nek tárgyalásai. másrészt azonban elhangzott az első igen komoly figyelmeztetés a sztrájkhullámot meglova­golni akarók címére. Fi­gyelemre méltó a TASSZ szovjet hírügynökségnek az a megallapitasa, hogy Len­gyelországban aktivizálód­tak az ellenzéki, szocialis­taellenes erők. A lengyel minisztertanács közleménye utalt arra! hogy a stabilizáció bonyolult 'fo­lyamatát megzavarják .ve­szélyes akciók és tenden­ciák. Középületeket foglal- < tak el itt. és ott, törvé­nyes munkanapok szerve­zett bojkottjára került sor, sztrájkok voltak, így az­tán akadozott a gyárak és a bányák munkája. A gaz­dasági helyzet gyors ütem­ben romlik. Fokozódnak a nehézségek a lakosság alap­vető szükségleteinek " kielé­gítésében. Csökken az ex­port, korlátozódik az im­port, romlanak az ország fizetési lehetőségei. így az­tán csökkennek a tavaly augusztusi megállapodásá­nak, megvalósításának anya­gi alapjai. Az állam éle­tében káosz és anarchia ve­gyül, ez pedig veszélyezteti Lengyelország és állampol­gárai sorsát. Ha tovább tart a sztrájk­hullám^ a kormány kényte­len lesz meghozni azokat a szükségés döntéseket, ame­lyek a társadalom jól fel­fogott érdekeinek megfelelő­en ' biztosítják a Vállalatok, üzemek normális működését. A Lengyel Népköztársaság kormánya leszögezte: alkot­mányos kötelezettségeiből adódóan köteles biztosítani a rendet, a nyugalmat és a fegyelmet, köteles megte­remteni a feltételeket az ál­lampolgárok normális éle­téhez. Ugyanekkor a lengyel kormánynyilatkozatbán le­szögezték, hogy tovább kí­vánják építeni a kapcsola­tokat a szakszervezeti moz­galommal,. és hogy tovább ' kell vinni a szocialista meg­újulás folyamfWOT ®«oJ A szakszeryfizetc;k...... képvi­selőivel folytatót!. 'tárgyalá­sokon' a szabad szombatok kérdésével foglalkoztak el­sősorban. A megegyezés szerint minden. hónapban három lesz a szabad szom­batok száma. Megállapo­dás történt arról is, ho­gyan élhetnek a szákszerve­zetek a sajtó, rádió, tele­vízió nyilvánosságával. Az augusztusi megállapodások egyik lényeges pontjával kapcsolatbah pedig hivata­los bejelentés történt: már­cius 1-éyel bevezetik .a h'ús­jeg.vrendszert, ami a mun­kásbizott'ságok követelései között szerepelt. Pálfy József 10 Trópusi eső. Most tény­I'. leg újra jelentést kap az ócska közhely: mintha dézsából öntenék. Átfutok a másik oldalra — közben minden ruhadarab átázik rajtam. Az esőcsöppek ösz­szekapaszkodva zuhognak alá. Az úttesten már bo­káig érő zavaros vízáradat kavarog. Most látni csak, milyen célszerű okból épí­tik itt ilyen magasra a jár­daszegélyeket. Néhány perc elteltével vízben úszik az egész vá­ros. A forgalom akadozik, egyes buszjáratok leállnak, húszcentis, zavarosan höm­pölygő áradatban gázolnak a hazafelé igyekvő emberek. — Pedig ez most a száraz évszak — jegyzi meg va­laki. A helybeliek mosolyog­nak. Aztán kisüt a Nap. Lehet újra ismerkedni Méridával, a Yucatán-félsziget — és a hasonló nevű tartomány — háromszázezer lakosú szék­városéval. Megtekintjük a főterét, a kontinens legrégibb katoli­kus székesegyházában ta­lálható Krisztus-korpia :t, amely a világ egyik leg­nagyobb Jézus-szobra (fá­ból). Egy régi nemesi kú­riát. Valahai konkvisztádo­rok kesei leszármazottja, egy asztmás-angolt beszélő, arisztokratikusan debilis ki­nézetű, rozzant öregúr ka­lauzol bennünket házában, melynek berendezése a 19. század hangulatát idézi. Van természetesen az épületnek belső udvara is. Pálmafák, bambuszos dísznádak, na­rancsfán narancsok. Kifej­lett gömbkaktuszok, húsos óriasagavék. Mesterséges úton' létrehozott, jól kondi­cionált magány. Fényfoltok : vibrálnak a levegőben, csu­pazöld minden, akár a me­sében, és madarak is csivi­telnek. Madarak, melyeket idecsalt a csönd. Micsoda életformák nőttek ki egy­koron ebből az akvárium­magányból! — miközben a falakon túl, a méridai fő­téren a maga útját járta a hétköznapi élet. Különben itt a halottak napja ez a mai. A város­szél felé elkalandozva pró­bálom megkeresni a hely­beli temetőt (hisz a sírker­tek mindenütt oly á-ulkodó­ak). Sajnos, nem találom. Ellenben, mind mélyebbre hatolok egy kertvárosias rész labirintusába. A növényzet szinte kidön­ti a kerítéseket. Mindenfelé örökzöldek gúlái, háromszö­gei. Gyulladó hevű harang­virágok, Bourbon'liliomfor­mát mintázó sárga kelyhek, lila fürtzuhatagok, karvvon­barna bogyók, húsos leve­lek közt megbújó narancs­labdák, erőszakos ágbogak, szeszélyes mintázatú levél­zetek: trópusi szíg-" és szag­áradat. Exkluzív kertek. Nagy pá­zsitfelületek, katonássá egy­ségesített díszpáfrányok, mesterségesen felsudarosított fenyők. karcsú ciprusok, ágyasokba regrutáit virágok. Kertészek gallyaznak, álmo­san csattogtatva ollóikat. A halálra ítélt ágvégek lom­hán földre vitorláznak, köz­ben ragacsos illatot szakít ki belőlük az agónia. Üjra rákezdi, az eső (sze­rencsére. most már csak szemerkél). Kezd magával ragadni a búcsú, a töb­bet-úgyse-j utok -el-ide-az­életben hangulata. Sarki boltok mellett bak­tatok el. Afféle vegyeske­reskedések, ahol kólát, sört, szendvicset mérnek, de árul­nak tévét, mosógépet, mo­torbiciklit is. és a betérők .szórakoztatásáról is gondos­kodnak. A szűk vásárlótérben ti­nédzser korú fiúk-lányok csattogtatják a játékautoma­tákat. Fölöttük enyhe fél­homályba burkolózottan le­beg a kisvárosias unalom. Rájuk gondolok még a méridai repülőtéren is: mintha a világ végén élné­nek. (Nekik meg persze Ma­gyarország lenne a vi­lág vége — ha egyál­talán tudnának róla.) Nem­sokára indulunk Mexikóvá­rosba. A továbbiakban ott már igen feszes lesz a prog­ram. Néhány óra alvás, majd hajnalban startolás a repülőtérre. Utazunk to­vább Montrealba. félnapos út. A reptér légkondicionált, már-mar kriptái hűvössé­gü. S valami gyanús ben­ne. A zaj és a csönd egy­mást követő hullámai. Aztán meglátom a vörösfekete csí­kokat. Már tizenkét repülőtársa­ság sztrájkol. Holnap estére valószínpleg az összes be­szünteti a munkát: szolida­ritásból. Az Aeró Mexikó még működik. Vagy ötszá­zan ostromolják a csöppnyi irodabutikot. E kétes hírű társaság egyik pillanatról a másikra uralni kezdi a me­zőnyt. Csak segítségével le­het továbbutazni. Elég hoz­zá néhány perc, hogy elő­tűnjenek a konjunkturális helyzet vadhajtásai. Jegyünk van. de az 542-es járatra szóló helyünket — nyilván jó pénzért — eladták. Majd az ötszáztízes járattal me­hetünk. valamikor hajnal­ban — közlik nyolcunkkal. A tisztviselő arcán látszik: maga sem nagyon hiszi, amit mond. Belesüppedünk a bizonytalanságba. Kimegyek a levegőre. Olyan ez, mintha hűtőszek­rényből lépnék át egy fel­forrósított gőzkamrába. Le­ülök oldalt egy járdasze­gelyre. Tenyeremmel támo­gatom lüktető homlokom. Most újra előttem az or­szág. az egész Mexikó. Hat­vanötmillió lakos. (közel) kétmillió négyzetkilométer, a becslések szerint 13 (!) mil­lió Egyesült Államokban élő — közülük ötmillió tartóz­kodási engedéllyel sem ren­delkező — vendégmunkás. A világ legolcsóbb münkaerői, a cincherók, akiket „ned­veshátúaknak" csúfolnak a jenkik, mert sok közülük a Rio Grandét átalúszva lo­pódzott be az USA-ba. A munkaképes lakosságnak mintegy a fele teljesen vagy részlegesen-időszakosan munkanélküli. A családok felének csak akkora jöve­delme van. amely az át­lagos helyi létminimum felét sem éri el. Hogy is szél a régi me­xikói mondás? „Az a ba­junk, hogy túl közel va­gyunk az Egyesült Államok­hoz, az istenhez meg nagyon messze". S bár a mexikói (gazdasági-politikai) önálló­sodási törekvések' imponá­lóak, a függőség ma is nyo­masztóan nagy. És egyre újabb terheket ró az or­szágra. Tény, hogy az USA Mexikónak például a nala már kiöregedett technikát adja el. S a latin-amerikai országot érintő gazdasági akciói sokszor nem köz­vetlen beruházásokat jelen­tenek, hanem a már mű­ködő, mexikói tulajdonú nagyvállalatok felvásárlását. Mexikó kereskedelmi for­galmának hetven százaléka az USA-ba irányul. Nagy — mintegy barmincmilliárdos nagyságrendű — az eladóso­dás mértéke is. Hogy a tar­tozást visszafizethessék, eh­hez a kőolajipart kellene to­vábbfejleszteni — körülbe­lül ugyanekkora összeggel. Amit szintén az Egyesült Államoktól kellene kölcsön­kérni. Ördögi kör. A feketepiros szalaggal át­ragasztott pultelőkék kihal­tan sorakoznak egymás mel­lett. Csupa elhagyatott K • gitársasági iroda. Vaj'1 hány nap kellene hoz-"­hogy ellepje őket a por. fe szövődjenek falszögleteikbe a pókhálók, és végül megje­lenjenek a patkányok, hogy felfaljanak mindent (az egész hóbelevancot; a repü­lőjegyeket., prospektusokat, még kitöltetlen beszállókár­tyákat)? Ugyán mennyi? Kint újra rákezdi az eső. S az ötszáznegyvenkettes já­rat DC—9-ese 1— nélkülem . — elhúz a reptér fölött: Me­xikóváros felé... Papn Zoltán (Vége.) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom