Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

Csütörtök, 1981. január 15. 3 Változatlan arányok a növénytermesztésben A mezőgazdaság idei terve K lakossági igények fede­zéséhez és a növekvő agrár­exporthoz a terv szerint a tavalyihoz képest 2,5—3 szá­zalékkal több terméket ad az idén a mezőgazdaság. Az ágazatok között kisebb fokú aránymódosításokat irá­nyoztak elő. amennyiben a növénytermesztők valami­vel nagyobb mértékben nö­velik a termelést, rnint az állattenyésztők. A növénytermesztés szer­kezetének jelentősebb vál­tozásával nem számol a terv. Az idén a gabonatermő te­rület 1,3 százalékkal lesz na­gyobb a tavalyinál. A nö­vénytermelés tervezett 13,7 millió tonnás összes terme­lése az ipari szükséglet ki­elégítésére és az állatállo­mány ellátására is elegendő lesz. Kisebb• módosításokat terveznek viszont a talaj- és éghajlati adottságok kihasz­nálására. A mezőgazdasági nagyüzemek egyes termé­nyeknek elsőbbséget biztosí­tanak a sok éves termelési tapasztalatok alapján. Ettől azt remélik, hogv gazdaságo­sabb. kifizetődőbb lesz a nö­vénytermesztés az adott táj­egységben. Egyébként a cu­korrépa. az olajos növények ée> a burgonya vetésterüle­tét kisebb mértékben növe­lik. A szántóföldi zöldségek területe az elmúlt évihez ha­sonló lesz. Az 1981. évi terv azzal számol, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek a termelés bizton­ságosabb megalapozása érde­kében ésszerűen növelik a műtrágya- és a növény védő­szer-felhasználást. Az állami költségvetés az idén 8 milliárd forint támo­gatást biztosított arra. hogy a műtrágyák, a növényvédő­szerek, valamint a kisgépek ipari-termelői. illetve im­port ára és a mezőgazdasági beszerzési ár közötti különb­séget részben ellensúlyozza. A gépberuházások körében a traktorvásárlás támogatá­sa 20-ról 15 százalékra mér­séklődik. Változatlan mér­tékben támogatják viszont a hazai és a szocialista orszá­gokból származó munkagé­peket. valamint a zöldség-, a cukorrépa-, a burgonya-, a gyümölcs- és a tömegta­karmány-termelés speciális gépi berendezéseit. A terv szerint 1,6 milliárd forintot fordítanak meliorációs beru­házásokra. (MTI) Termelési tanácskozás A cukorgyárak önállósu­lása nagyobb lehetőségeket teremt a gyárak és a termelő üzemek közötti együttműkö­dés bővítésére. Ez mindkét félnek és a népgazdaságnak egyaránt érdeke, hiszen a cukortermelést növelni kell — hangoztatták a bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat — az IKR — 47 cukorrépa-termelő taggaz­daságának szerdán Bábolnán megtartott tanácskozásán. A rendszerben az idén — a népgazdasági igényeknek megfelelően — 20 százalék­kal, 2500 hektárral nagyobb területen termelnek répát. A tanácskozáson egyértelműen leszögezték, hogy a tervezett cukorhozam eléréséhez na­gyon gondosan szervezett munkával kell felkészülni. A vitában Eleki János me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes el­mondta, hogy a tárca — a népgazdasági lehetőségeknek megfelelően — még az év el­ső felében tőkés importból vásárol az igényeket kielégí­i tő gépeket. Ugyanakkor azon­| ban — amint az IKR-tóg­• gazdaságok tavalyi kísérleti i tapasztalatai is bizonyítják — i nagyon ígéretes a Mezőgép tröszt szekszárdi gyárának legújabb konstrukciója az Rta—602-es betakarító gép. Várható, hogy a javasolt mó­dosítások után pótolja az importot. (MTI) Az idén 7f3 milliárdért Útépítés, korszerűsítés Javult az országos útháló­zat allapota, fejlődtek a köz­úti közlekedes feltételei — állapította meg a KPM köz­úti főosztályának értékelése, amely összesítette az útháló­zat fejlesztésének elmúlt ötévi eredményeit. A közútépítésben, -fenntar­tásban teljesítették az V. öt­éves tervben meghatározott feladatokat. Megépült az M3­as autópálya Budapest—Hat­van közötti szakasza, Komá­rom—Győr között pedig fél­autópályát helyeztek üzem­be. A főútvonalak városi át­kelési szakaszait összesen 320 kilométer hosszúságban át­építettek. Bár a bekötő út épitésere ' vonatkozó kor­mányprogramot korábban teljesítették, öt év alatt újabb 126 kilométer új bekötő és összekötő út épült, 270 hidat korszerűsítettek, 6000 kilo­méteren aszfaltszőnyege­zéssel, burkolatmegerősítés­sel növelték az utak teherbí­ró képességét. A tervidőszak elején 14 000 kilométer olyan keskeny út volt, amely nem felelt meg a mai követelmé­nyeknek; ebből 5000 kilomé­tert — két megyében. Fejér­ben és Komáromban vala­mennyit — szélesítettek az elvárható minimális 6 mé­terre. Az 1976-ban életbe lé­pett új KRESZ előírásai sze­rint fejlesztették a közúti forgalomtechnikát. A VI ötéves tervben a legfőbb cél az úthálózat vé­delme. Nagyobb fejlesztése­ket nem terveznek, az anyagi erőket az utak megóvására állapotuk, teherbíró képessé­gük további javítására kon­centrálják. A tervtörvény szerint foly­tatódik az autópálya-épitési i program. Az Ml-es a török-* , bálinti csomóponttól — a várost elkerülő szakasszal együtt — eljut Tatabányáig, ahonnan egyelőre továbbra is a félautópálya teremt gyors­forgalmi kapcsolatot Győrig. Elkészül az M3-as Hatvan­Gyöngyös közötti szakasza, s valamivel lassúbb ütemben, de tovább dolgoznak az M5­ös autópálya építésén. Az idén — a tavalyival csaknem egyezően — össze­sen 7,3 milliárd forinttal gaz­dálkodhatnak az úthálózat állapotáért, használhatóságá­ért felelős szervezetek, vál­lalatok. Az összegből 1,1 mil­liárd forint jut autópálya­építésre, 6,2 milliárd pedig az úthálózat korszerűsítésére — többségében a folyamatban levő munkálatok befejezésé­re — az utak, a hidak fenn­tartására, az utak átbocsátó­képességét bővítő városi be­vezető és átkelési szakaszok rekonstrukcióira. Ennek so­rán egyebek között elkészül a 3. számú főút miskolci új át­kelési szakasza, a 25. 6zámú főút egri átépítésének több­sége. Ugyancsak részben be­fejeződik a 8. számú főútnak a várost elkerülő veszprémi déli körútja. Folytatódik az 54. számú út kecskeméti át­vezető szakaszának rekonst­rukciója, s hasonló módon javítják Sátoraljaújhelyen. Nyíregyházán, Békéscsabán az országúti közlekedést. Az anyagi erőket a fenn­tartásra koncentrálva a ta­valyinál 100 kilométerrel több, kereken 1000 kilométer út burkolatának megerősíté­sére kerül sor, az alsóbbren­dű utak szélesítése viszont mérsékeltebb ütemben, a for­galomtól függően rangsorol­va folytatódik. Több kis é6 közepes méretű híd korsze­rűsítésén, megerősítésén kí­vül az idén átadják rendelte­tésének a csongrádi Tisza­hidat. (MTI) Ülést tartott a HVDSZ vezetősége A tanácsi kezelésű lakás­állomány az V. ötéves terv­időszak végére elérte a 760 ezret. Az állami lakások fel­újítása, karbantartása egyre nagyobb feladatokat ró a kommunális szolgáltatást végző vállalatokra, üzemek­re. Az elmúlt öt esztendőben 80 ezer tanácsi bérlakást újí­tottak fel, a VI. ötéves terv­időszakban több mint 100 ezer lakás megújítását, kar­bantartását tervezik. A lakás- és kommunális­ellátás f V. ötéves tervidő­szakban a népgazdasági átla­got meghaladó mértékben fejlődött — állapították meg szerdán a Helyiipari és Vá­rosgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete központi ve­zetőségének ülésén. Az ága­zati és tanácsi célkitűzések összességében megvalósultak: a tanácsi iparban, a kommu­nális és közüzemi szolgálta­tásban dolgozók létszáma 15 százalékkal emelkedett, át­lagkeresetük 37 százalékkal nőtt. Kocsó Illésné, a HVDSZ titkára a VI. ötéves terv fel­adatairól, és ezen belül az 1981-es esztendő gazdasági és szakszervezeti tennivalóiról szólva hangsúlyozta: a ki­emelt feladatot jelentő lakás­állomány megóvása és hely­reállítása mellett elengedhe­tetlen a dolgozók munkafel­tételeinek, szociális ellátott­ságuknak további javítása. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter arról szólt, hogy a jö­vőben, a növekvő arányú la­kóházfelújítási és -korszerű­sítési tevékenység az építő­ipari ágazattól megköveteli az igényekhez való gyors, ru­galmas alkalmazkodást. A feladatok elvégzésében szá­mítanak a lakosság nagyobb arányú részvételére, együtt­működésére. Kovács Antal államtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke hozzá­szólásában elmondotta, hogy 1985-ig újabb 1 millió lakos számára biztosítanak jó mi­nőségi ivóvizet. A felszólalók közül többen hangsúlyozták.. hogy a szo­cialista munkaverseny-moz­galom jelentős eszköze a szakszervezetek termelést, a szolgáltatások javítását segí­tő tevékenységének. A köz­ponti vezetőség a szocialista munkaverseny 1981. évi cél­kitűzéseit részletesen m.egje­löló állásfoglalást fogadott el­(MTI) levél mciraéiára A levél az intimitás műfaja. Személyes dolgainkról szólunk benne, hangne­mét a kendőzetlen nyütsag. az őszin­teség jellemzi. Levelet írunk szüleinknek, ha távol sodor az élet bölcsőhelyünktől; levélben vallunk kedvesünknek érzéseink­ről. tájékoztatjuk legbensőbb gondjainkról barátainkat. Lehet, hogy akadnak olyanok, akik furcsállják, hogy a KISZ Központi Bi­zottsága az ifjúsági szövetség X. kongresz­szusára készülődve, nyílt levélben fordult tagságához, a fiatal generációhoz, tulaj­donképpen az egész társadalomhoz. A mű­faj létjogosultságát nem vonhatja kétségbe az. aki végigolvassa a levelet. Személyes dolgainkról van benne szó. mindannyiunk napi életét meghatározó gondokról, prob­lémákról. eredményekről, s ha ezek össze­adódnak. egv minőségileg új. társadalmi problematikával találjuk magunkat szem­ben. Így kapcsolódik össze az intimitás műfaja a széles körű nyilvánossággal. Rendhagyó dokumentum, vitairat a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi le­vele. Éppen személves hangiával tud kap­csolatot találni minden érdekelttel, s épp őszinteségével, nyíltságával serkenthet or­szágos vitára. Ifjúság és társadalom, sze­rep és felelősség, mai tettek és holnapi cél­kitűzések ötvöződnek a megállapításokban, a levél soraiban. Vitára, mégpedig alkotó, érdemi eszmecserére hívnak valamennyi­ünket. Olyan polémiára, amelyet a fiatalok nvílt és őszinte hangja jellemez, az elem­ző szándék vezet, s mely tettekre sarkall, cselekvésben megnyilvánuló alkotó mun­kára késztet Olyan dokumentum a kongresszusi levél, amely egységben szemléli földünket, meg­határozza benne országunk helvét, felada­tait. s utal az ifjúság és a KISZ növekvő szerepére társadalmunkban, nem hagyva figyelmen kívül az ifjúság összetett, dif­ferenciált. sokszínű életét. Azt olvashatjuk egv helvütt: „A társadalom felelős az if­júságért. az ifjúság a társadalomért — nem utolsósorban önmagáért." Azt hiszem, ez a megállapítás pontosan körvonalazza a fiatalok, elsősorban a Kommunista If júsá­gi Szövetség tagjainak feladatait, elköte­lezettségét a szocializmus mellett, önma­ga megvalósítása, gazdagítása iránt. Az utóbbi 15—20 évben a világ nagyot változott, összeszűkült az idő. csökkentek a távolságok. Jelen időben élünk — tör­ténjék a világ bármely pontián fontos ese­mény. azt szinte azonnal érzékeljük, le­gyen az örömhír vagy injekciószúrás. Min­denki érzékelheti, hogv világszerte erősöd­tek a gazdasági szorítások, élesedett az ideológiai harc. soha nem tapasztalt di­namikus társadalmi mozgások tanúi lehe­tünk eddig mozdulatlannak vélt földrésze­ken. S minderről az újságok híradásai, a rádiós és tévés jelentkezések mellett mindinkább személyesen is meggyőződhet­nek a fiatólok az ifjúsági turizmus, a test­véri országokban végzett munkaakciók, a külföldi ösztöndíjak és tanulmányi kirán­dulások kapcsán. Természetes, hogv az if­júság egv része a felszínes ismeretek kö­vetkeztében és a megc. lapozott tu­dás hiányában nem mindig tudia elhelyezni hazánkat. eredményeinket és nehézségeinket sajátos generációs értékrendjében a világ 8C-as évek­beli térképén. De egyet minden bi­zonnyal nyílt szívvel és büszkén vállalhat, hogy a szocialista Magyarország állampol­gára. Annak az -országnak, amely az el­múlt 35 esztendő alatt rendkívül sokat tett népe felemelkedéséért. Az sem hagvható figyelmen kívüL hogy 35 éve szabad ha­zánkban a KISZ szinte teljes létszáma e kor gyermeke, s az ifjúsági mozgalomba is a megújult szervezet tagiaként lépett A dolgozók mintegy 40 százaléka fiatal. Ha ezeket, a statisztikai adatokat tartalommal töltjük meg és végiggondoljuk, meg kéli állapítanunk, hogv talán soha nem volt még olyan generáció, mely úgv érte meg a felnőttkort, öntudatra ébredését, hogy ne zavarta volna meg fejlődésének alakulását társadalmi-politikai fölindulás. Ennek sa­játosságait és következményeit föl kell tár­ni. a tanulságokat föl kell használni. Az utóbbi évtizedben a kivívott és megte­remtett szocialista értékek mellett a gaz­daság reformiát is végigvitte az ország. Bebizonyította, hogy a szocialista humá­num. s a gazdasági hatékonyság nem ki­oltják. hanem erősítik egymást, összekap­csolódott e két tényező a társadalmi ha­tékonyság komplex fogalmában. A jövő­ben mind nagyobb feladatot, szerepet és 1 lehetőséget kap munkánkban az emberi tényező. A személyiség gazdagítása, az al­kotó erők felszabadítása, a fiatalság friss lendületének, hatalmas akaratának bekap­csolása a társadalmi mozgásokba. A kongresszusi levél fölsorakoztat hiá­nyosságokat. torzulásokat is. Megállapítja, hogy. a pályakezdés még sok helvütt nem zökkenőmentes, gvakori az ügyeskedés, sok a kiskapu, nem ritkán találkozni érzéket­lenséggel. fantáziátlansággal, kényelmes­séggel. korrupcióval, protekcióval. Ezen megállapítások bizonyára élénk vitát vál­tanak majd ki az alapszervezetekben, a munkahelyi kollektívák körében, az ifjú­sági brigádok tagiai között. Igazi cél ak­kor érhető el. ha ebben a vitában őszintén és nyíltan föltárják az okokat, s a meg­oldásokra tippeket, javaslatokat, ötleteket adnak. Még fontosabb. hogy közvetlen kör­nyezetükben bátran álljanak ki az ilyen visszahúzó jelenségek ellen. Ez a fiatalok­nak nemcsak joga és kötelessége, de a jö­vővel szembeni felelőssége is. Látnia kell mindenkinek az eredményeket, de nem ringathatjuk magunkat illúziókban, nem kényelmesíthet el ezek puszta fölsorolása. Munkánk alaDia és hitele ezekben az ered­ményekben található, de a holnapot csak úgy építhetjük felelősséggel és okosan, ha nem hunvünk szemet a negatfv ielensé­gek fölött, ha föltáriuk és megszüntettük azokat. Fejlődőképességünk gyökere és lendítöje a következetes és dinamikusan működő demokratizmus, amelvnek nagy­szerű példája a KISZ KB kongresszusi le­vele. s nem lehet kétségünk afelőL hogv az lesz a levél nvomán kibontakozó vita és a kongresszussal összefüggő minden megnyilvánulás. S okmindenről szól még a KISZ KB rendhagyó dokumentuma. Sorra ve­szi a fiatalok életének szinte min­den szeletét a tanulástól, a munkától egész a pálvakezdés. a családalapítás, a lakáskörülmények kérdéséig, a szórakozás problémáiig. Valamennyi réteg legfont® sabh kérdéseit fölveti, várva és kérve véleményeket, okos észrevételeket,, előre­mutató javaslatokat. Az ifjú-ági szervezet veretése tudia. hogy minden igaz és tartat mos vita újabb érv szocialista társadal munk mellett, nagykorúságunk bizonyíté­ka. az egymás iránti bizalom, a kölcsönös tisztelet, a szocialista demokrácia folyama­tos igazolása. A vita alaphangiát. tenden­. ciáiát és tartalmát maga a vitát indító közösség nevében hordozza: Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség. < Tandi Lajos Kiskereskedők segítsége A lakosság kereskedel­mi ellátásában egyre na­gyobb szerep jut a magán­kereskedőknek. A kiskeres­kedők pedig nem csupán a mindennapi árusító munká­jukkal, hanem közéleti ak­tivitásukkal is részt vállal­nak a közösségi feladatok megoldásában. Egyre többen tagjai a különböző társadal­mi szervezeteknek. testüle­teknek is. Mint Martonosi István, a (Kiskereskedők Or­szágos Szövetségének Csong­rád megvei titkára elmond­ta. az elmúlt évben a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyhez kapcso­lódva a kiskereskedők is el ajánlások kai iárultak hoz­á gondjaink enyhítéséhez. \ Hazafias Népfront Orszá­gos Elnökségével együttmű­ködve a KISOSZ vezetősége meghirdette a felajánlás le­hetőségét. s ennek nyomán a Csongrád megyei szerve­zethez tartozó kiskereskedők is bekapcsolódtak az orszá­gos mozgalomba. Felajánlásaik között sze­repelt társadalmi munka építkezéseken, a környezet rendezése üzleteik körül, a hiánycikkek pótlása a keres­kedelmi forgalomban, üzlet­felújítások. es anyagi segít­ség szociális és gyermekin­tézmények részére. Az akció eredménye 50 ezer forint lett. Az egyik kiskereskedő. Varga Zoltán büféárus például 10 ezer fo­rint készpénzt' adott az egyik óvodának gyermek­játékokra. Figyelemre mél­ó kedvesség Szabó Gézáné íalsütő kiskereskedő gesz­tusa is: a Rigó utcai gyer­mekotthon lakóinak saiát készítésű halebéddel kedves­kedett. A megye kiskereskedőinek felajánlásaiból összegyűlt pénzt bútor, takaró, ruha, szőnyeg, játék és ajándék­csomagok vásárlására fordí­tották. s a szegedi Londoni körúti és a Rigó utcai neve­lőotthon, az alsóvárosi szo­ciális otthon. valamint a Gladics József utcai egész­ségügyi gyermekotthon la­kóinak juttatták el az aján­dékokat. Hódmezővásárhelyen, a szociális otthonnak egy ton­na almát ajándékozott egy kiskereskedő. Ugyanitt má­sok építkezésen végeztek társadalmi munkát. A makói Szoboszlai Imre Általános Iskola építkezésénél, a helyi kiskereskedők a tereprende­zés munkálatóiban vettek részt t «

Next

/
Oldalképek
Tartalom