Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
Szerda, 1981. január 14. 3 Milliók - bírságra Leggyakoribb témánk ma Az úgynevezett — a népgazdaság. Nincs nap, épületszigetelési hogy ne hallanánk a rádióból, ne fejtegetnék a tévé képernyőjén, az újságok hasábjain: jelenlegi gazdasági helyzetünk az eddiginél nagyobb kezdeményezőkészséget kíván a vállalatoktól. Fújja már a leckét a háziasszony is — manapság nundenki amatőr közgazdász. Ismerjük — foglalkozásra való tekintet nélkül — a legfontosabb feladatokat, az azokat kikényszerítő okokat Tudjuk: munkaerővel, anyagiakkal, szellemi tőkével egyaránt jobban, kifizetőbben kell gazdálkodnunk. Köztudott továbbá, hogy céljainkat megvalósítani nem könnyű. Hibák, tévedések, körültekintő tervezés, alapos szaktudás mellett is adódhatnak. A körülmények olykor Vandex munkálatoknál úgy számlázott, mintha kompresszort használt volna, holott a valóságban más, olcsóbb megoldást alkalmazott Az így szerzett tisztességtelen jövedelem: 667 ezer 759 forint. Az asztalos* és a lakatosüzem munkáinál — jogszabályba ütköző módon — kétszeresen számolta fel a bérpótlékot és a kiegészítő fizetést. A törvénytelen bevétel egy tekintélyes részét, közel 830 ezer forintot időközben viszszafizetett megrendelőinek a szövetkezet. A bíróság mégis a teljes összegű jogtalan előnyt tartotta szem előtt, amikor meghozta ítéletét. Méltányolást érdemlő körülményt nem vett figyelembe, hiszen a szövetkezet korábban hasonló okok, árdrágítás fniartt — már kétszer kivédhetetlen szituációkat sújtották gazdasági birsággal. teremtenek. Az akadályokkal azonban számolni kell. És minden erőnkkel harcolni a gondok, a megalapozatlan intézkedések, az összgazdasági érdekre fittyet hányó egyéni és vállalati törekvések ellen. A hasznos kezdeményezések népszerűsítése mellett ezért a viszszásságok, a törvénytelenségek megismertetése is feladatunk. Miként a jóért, a rossz példákért sem szükséges messzire mennünk. Elég nagyító alá venni a Szegedi Megyei Bíróságon, az utóbbi hónapokban tárgyalt ügyeket A legfrissebb eset főszereplője a Szegedi Építőipari Szövetkezet. Rövid idő alatt közel 1 millió 800 ezer forint jogtalan anyagi előnyhöz jutott. Hogyan? Többek között azzal — mutatta ki a városi tanács vb ipari osztályának áruellenőrzése —, hogy a rezsióradíjjal elszámolt számlákon duplán szerepeltették a munkásellátási költségeket 1978. április 1-től 1979 júliusáig 383 ezer 786 forint jogtalan bevételre tett szert így a szövetkezet A mostani, immár harmadik ügy két és fél millió forintba került a szövetkezetnek, ilyen összegű gazdasági birság megfizetésére kötelezte a bíróság. Az eljárási illeték — 75 ezer forint — ugyancsak a szövetkezetet terheli. Megérte? A DÉLÉP több ügynek ls szereplője. A DÉGAZ azzal vádolja: jogtalanul vágott zsebre majd' kétmillió forintot. Arra hivatkozva, hogy munkálatainál a tsrfvezettnéil korszerűbb eljárást alkalmazott. A pereskedésre ezután tesz pontot a Legfelsőbb Bíróság. Hasonló ok miatt perelte a DÉLÉP-et az Állami Fejlesztési Bank. Az ügy lényege: a szentesi 2300 vagonos gabonasiló építésénél tereprendezési munkákat végző építőipari vállalat hamis számlát nyújtott be a megrendelőnek. Nagyobb földmennyiséget számolt el, mint amennyit ténylegesen felhasznált Másrészt — célszerűbb műszaki megoldás címén — közel két és félmillió jogtalan bevételre tett szert. A technológia korszerűsítése abból állt, hogy a tervektől eltérően nem tizennyolc, hanem négy kilométer távolságból szállította a munkaterületre a DÉLÉP a földanyagot. Szépséghibája az újításnak: a kivitelező már a tervek készítésének idején tudta, közelebbről is szerezhet földet. De ezt el* hallgatta, s így a tervező a lehetőségekhez képest gazdaságtalan megoldást alkalmazta. A vállalat tisztességtelenül járt el, hisz a gazdaságtalan tervezés következményeinek elhárítása kötelessége lett volna. A DÉLÉP erről „megfeledkezett", ehelyyett, szánt szándékkal olyan helyzetet teremtett, melyet a későbbiekben meglovagolhatott. A jogtalan eljárás pikantériája: két jegyzőkönyv aláírói között ugyanaz a név szerepel. A vállalat egyik dolgozója jelen volt 1978. február 9-én, az építkezéstől négy kilométerre található szegvári Puskin Tsz-szel kötött megállapodáskor is. ott volt később — 1978. május 10-én —, amikor írásba foglalták: a földmunkákhoz szükséges töltésépítési anyagot 18 kilométerről szállítják a helyszínre. Ebből is kiderül, a vállalat még arra sem hivatkozhat: nem tudja e jobb kéz, mit csinál a bal. Azon már csak nevethetünk — ha vjm hozzá kedvünk —, hogy a kezdettől ismert műszaki megoldás alkalmazására „újítást" nyújtott be, közel harminc oldalon a vállalat „alkotó kollektívája". A bíróság nem méltányolta az „újítást". ítéletével 2 millió 81 ezer forint gazdasági bírság s az összeg 15 százalékos kamatának megfizetésére kötelezte a DÉLÉP-et. A summát, több mint 62 ezer forintos eljárási illeték és a Legfelsőbb Bíróság által kiszabott közel 125 ezer forintos fellebbezési illeték tetézte. Ladányi Zsuzsa Kiállítási napló Emberarc és körforma Két fiatal, Stúdió-korú szobrász, Kaubeck Péter és Pálffy Katalin bensőséges tematikájú és realista indíttatású kiállítása az Ifjúsági Ház minigalériájában mintegy ellenpontja az egy genemárványból. Kaubeck Anyám kat a lehetőségeket, amelyek című portréja az érzéke- a dekoratív környezetalakí nyebb fából, az Apám nehezen formálható vörös márványból készült. Közös modelljük Lacika, a kisfiú Pálffy domborművein egy rációval idősebb Fa jó János kicsit szentimentális, kisB Galéria-beli szerigráfia lapokat bemutató tárlatának. Képzőművészetünk két egymástól távolodó irányzatának képviselői ők: az ifjú szobrászok o hagyomány talaján és a mesterek példái nyomán egy ember- és érzelemközpontú figurális plasztikát művelnek; Fajó annak a magyar képzőművészetet megújítani szándékozó avantgard, progresszív csoportnak képviselője, mely a 60-as évek közepén az új grafikai eljárások hazai elterjesztésének és egy egzakt plasztikáin több a báj, a ke resetlenség. Jobban sikerültek, mint Kaubeck gyermekarcmása. Ami a kiállítás személyes érzelemkörén, magánéleti érvényességén túlmutat, az a határozott plasztikai sűrítésre való törekvés és az anyagban való gondoltás, a térszervezés, dekorálás, a nagyméretű vizuális megvalósítás irányába matatnak. Ezek a grafikai lapok kiváló díszítői, meghatározó jelei lehetnének új lakótelepeink egyelőre sivár közegének, akár falfestményként, akár zománcképként, akár mozaikként. Fajó azonban egyelőre szerigráf iát készít. Ez egy szitanyomattechnika, az új grafikai eljárások egyike, mely bonyolultnak tűnik, mégis egyre kodás. E két tényezőből akár többen alkalmazzák, hisz nagyszerű életművek is kinőhetnek. Fajó János művészetének első lépése az analízis, a redukció. A világ gazdag forszép felületeket lehet készíteni segítségével, lehetőség van a különböző sablonok újrarendezésére, színvariációk készítésére, fotóeljárások beiktatására, fakturális makincsét elemi részeire gazdagításra. Fajó érzelmeformavilág kibontásának volt bontja, a geometria egzakt úttörője. Ebből következően az Ifjúsági Házban egy család arcvonásai és érzései bomlanak ki, a Bartókban egy analitinus, geometriai elemekből építkező, elemi formákra redukált optikai világ teljesedik ki. elemeire redukálja. A körből, a négyzetből és siktársaikból konstruálja új művészi renddé lapjait. Egy részük a fekete-fehér, illetve a hideg és meleg fehér lehetőségeit igyekszik kibontani egy pontosan szerkesztett Kaubeck Péter és Pálffy precíz rendben, (ölelés, ForKatalin szobrai a család ér- maalakítás, Kereszt, Átlós zelmi ' gyűjtőmedencéjéből motívum.) Színes szerigrafitáplélkoznak. A legközvetle- kainak alapformája a kör, nebb társak portréit, alak- ezt szabdalja, szembesíti, jait formálják "meg. Kaubeck köti össze más elemi torKatalint kőbe faragja, Pálffy mákkal. Ha két színt alkalPétert ólomból mintázza maz, akkor meglehetősen meg. Talán ez is utalás a harsányakká válnak zöldeikövetkezetes anyagszerűség- vörösei, ott, ahol differencire. A willendorfi Vénusz és áltabb színvilága és gazdaAmerigo Tot kavics-asszo- gabb, elemzőbb formaképzényainak ihletésében született se (Mélység, Kör, Öröm), Álló figura Kaubecknél, az összetettebb és gazdagabb Anyaság, Anya gyermekkel gondolati töltése is. SzándéPálffynál egyszerre formai ka szerint'művei egy „érzéket igyekszik képeibe oltani, számunkra azonban erőteljesebb az elemi geometriai formák egyszeregye, a szigorú és hűvös tervezői logika. T. L. Takarékos hűtőgép A Jászberényi Hűtőgépgyárban kifejlesztették az első hazai energiatakarékos háztartási hűtőgépet. Az új készülék űrtartalma 280 liter, a legnagyobb, amit valaha ls gyártott az üzem. A szekrény két ajtós és két hófokú. A felső 60 literes rész a mélyhűtő, illetve a fagyasztótér, az alsó 220 l:íere.s tér pedig a normál hőmérsékletű. A gépbe NDK gyártmányú kompresszort szerellek, igaz a peremfűtést és a leolvasztó fűtést elhagyták, de az átlagos napi energiafogyasztása nemzetközi mércével mérve is az egyik legtakarékosabb: 24 óra alatt mindcssze 1,3 kw. •További újdonság, hogy a fagyasztó és a normál részben a polcok egyaránt változtathatók. Az új típusnál alkalmazzák először a francia kooperációban készült változtatható ajtóbélést, ami ugyancsak a jó helykihasználást biztosítja. Az idén a 280 literes, két hőfokú hűtőszekrény nullszériaja készül el ós jövőre kezdik meg a sorozatgyártást. (MTI) Hétköznapi monológok Nem fog a fék „Vissza-visszatérő álmom, hagy kerülgetem, pontosabban rendre kidöntöm a karókat a gyakorlópályán, egyre gyorsul a kocsi, mellzltem az oktatóm veszettül nyemja a féket, de csak rohanunk cikk-cakkban, hiába lelem meg, nem fog a kézifék sem. Arra szoktam felébredni, hogy a nagy csörömpölést hirtelen csönd váltja fel. Persze, csörgött az ébresztőóra ... Gondolkozott már azon, hogy műszaki hiba esetén, mondjuk, ha a fék felmondja a szolgálatot, hogyan lehet megállítani az autót? Sokat töprengtem ezen, sokféle dolog eszembe jutott. Vészjelzések, kormánymozdulatok, útszéli szénaboglya,, szántóföld ... Aztán egyszer rábeszélt a barátom, menjünk el együtt a klubba, a közlekedési elükül kellene megállítania az autót. Tudja, akkor este, az előadást követő beszélgetésen többet tanultam, mint egész addigi vezetési gyakorlatomban. Azóta mindig szakítok időt arra, hogy ilyen előadásokat meghallgassak. És hiába nevetnek rajtam a kollégáim, nem szégyellem bevallani, tízévi vezetés után is tudnak még nekem újat mondani! A múltkoriban hallottam egy statisztikai adatot, ami engem igazol: Magyarországon a baleseteknek csak két százalékát okozzák a műszaki hibák, a többiért az ember — a járművezető, az utas, a gyalogos — a felelős. És mégis: a járműveket három évente műszaki vizsgára kell vinni... Nem volna itt az ideje, hogy legalább három évente egyszer a járművezetőket is vizsgáadásra, amit egy volt autó- ra küldjék? Hátha ezen a versenyző tart. Na, tőle végre megtudakolhattam, mit tenne, ha fékezés nélszűrővizsgán kiderülne, kinek a fejében nem fog a fék!..." Újdonság autósoknak Február végéig ötezer darab, a kétütemű motorok kipufogó csövére helyezhető, úgynevezett torlószelepet készítenek Trabant és Warlburg személygépkocsikhoz a Debreceni Finommechanikai Vállalatnál A Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézetben a torlószeiep vizsgálatakor megállapították, hogy alkalmazásával egyenletesebbé válik a kétütemű motorok alapjárat fordulatszáma, s a negyedik sebességi fokozatban Ls jcblian gyorsul az autó. A gépkocsik kipufogó csövére szerelhető, a kipufogó gázok által szabályozott nyílású szelepek használatával kedvezőbb lesz a gépkocsik vezethetősége is: már 35 kilométeres óránkénti' sebességnél negyedik fokozatban lehet kapcsolni, s a gépkocsi rázkódásmentesen gyorsul tovább. A torlószeiep alkalma zásával mintegy 5 százalékos üzemanyag-megtakarítás érhető el. (MTI) „Azt hiszem, nálunk a munkaidőt mérő órák a legpontatlanabbak. Nyolcat mutatnak, mégis csak hat órát mérnek, ha jól emlékszem a felmérés adatára. Nem vagyok buzgó mócsing, magam is kiszaladok a városba, ha csak délelőtt intézhető dolgom akad, de azért tudom, szigorúbbak lethetnénk ezen a téren. Azt hallottam például a minap, hogy az egyik szegedi gyár büféjében nyomtatványokat is árulnak. A hivatalos ügyeiket intéző dolgozóknak legalább az űrlapvásárlásra nem kell időt vesztegetniük. Kíváncsi lennék, hány üzemben és milyen Indokokra hivatkozva nem veszik át ezt az újítást! Ez a sorsuk a jó ötleteknek? ... Üzemorvos ismerősöm mesélte: az évenként kötelező tüdőszűrésre vidéki dolgozóiknak régebben az állandó lakóhelyükön kellett jelentkezniük, persze, ráment egy munkanapjuk. Most az üzemorvosi rendelő munkatársat néhány óra alatt papírra fektetik az üzemi tüdőszűrési vizsgálat rendjét, napra, órára, percre beosztva. A távolabbi üzemrész dolgozóinak munkaidejéből is legfeljebb egy órát vesz el a vizsgálat. Ecseteljem-e ennek az ötletnek a gazdasági hasznát? Ketyeg az óra, ha kávézom, ha a vasárnapi ebédről egyezkedem a nagymamával, vagy, ha a mentesítő vonatok Indulásáról érdeklődőm telefonon, ha receptet cserélek a kolléganőmmel — munkaidőben. De ketyeg ám akkor is, ha hivatálos ügyben kilencre rendelnek be valahová, és még tízkor ls csak arra várok, hogy szólítsanak. De ez még csak hagyján, mit szóljon az a munkatársam, akinek oda-vissza háromszáz kilométert kellett utaznia, hogy átvehesse személyi számát. De hiába, mert az idézésben megadott időpontra még nem érkezett meg Budapestről a személyi száma. Néhány hét múlva, tehát ismét vonatra ült a kötelességtudó állampolgár, aki helyett aznap, ezt ugye, mondanom sem kell, másoknak ketyegett az óra!" P. K. Könyvtárosok közgyűlése Júniusban rendezik meg a IV. országos könyvtárügyi konferenciát, amely az utóbbi tíz év eredményeiről, fejlődéséről ad számot és megfogalmazza az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalóit — jelentették be a Magyar Könyvtárosok Egyesületének — kedden az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Semmelweis-házában megtartott — közgyűlésén. A tanácskozáson az egyesület 3400 tagja képviseletében 360 küldött vett részt. Zsidai József, az MKE elnöke beszámolójában felBartók Béla emlékei Bartók Béla emlékei címmel rendezett kiállítást. a Magyar Néprajzi Múzeum, amelyet kedden nyitottak meg. Bemutatja a világhírű magyar zeneszerzőnek a múzeum gyűjteményében örzött értékes tárgyi emlékeit. Láthatók a többi között a művész saját kezű népdalleiegyzései, az úgynevezett támlapok, a magyar, egyszerre . sűrítés és típusalkotás érde- ki, érzelmes szex-geometriá- román, orosz, szlovák, délkében eltúlzott foromaalakí- ba" sorolhatók. Ennél azon- szláv népdalgyűiteményétás. Valamennyi kemény ban fontosabbnak érzem azo-1 bői válogatott levéltári dokumentumok. A magyar népdal című dedikált kötete, a Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? című dolgozata. Magyar. szlovák, román népdalok zqngoraátiratai, a népdalgyűjtésnél használt fonográf. valamint Bartók és Kodály népdalfeldolgozásainak néhány korabeli hanglemeze is helyet kaptak a kiállításon. A kiállítást néhány hónapig tekinthetik meg az érdeklődők. (MTI) hívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években nem nőtt lényegesen a közkönyvtárakba beiratkozott olvasók, s a kölcsönzött kötetek száma és stagnál a könyvtárak látogatottsága is. Lényegesen megnőtt viszont az érdeklődés a tudományos és szakkönyvtárak iránt, gazdagodott a könyvállományuk is. Míg 1970-ben a tudományos és szakkönyvtárakban 24 millió kötet várta az olvasókát. 1980-ban több mint a kétszerese, míg az évtized eleién 236 ezer olvasót regisztráltak — a szakkönyvtárakban — az évtized végére 400 000-re nőtt ez a szám. Ezek az adatok is alátámasztják. hogy az elkövetkező években kiemelt fontosságú feladat a termelés, a tudomány és a kutatás-fejnyi Könyvtár új várbeli épületét. s a nemzeti könyvtárnak az egész hazai könyvtárügyet befolyásoló, meghatározó szerepe az elkövetkező években növekedni fog. A tervek szerint a következő években megyei könyvtár létesül Szegeden és Békéscsabán is. Az egyesület elmúlt évi tevékenységéről. ügyrendi munkájáról Kovács Dezső főtitkár beszélt, majd vita következett. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a hatvanas évek mennyiségi szemléletét feladva, a könyvtárak munkájában is inkább a minőségi fejlesztésre kell törekedni. A hatékonyabb munka érdekében szükséges egyes könyvtárak integrálása. jelenleg az országban lesztés támogatása a könyv- ugyanis mintegy 17 000 könyvtár működik, s ez elaprózza az erőket. Többen rámutattak: különösen fontos feladat ugyanakkor az eddig ellátatlan területek — elsősorban a lakótelepek — helyzetének javítása. (MTI) tári eszközökkel és módszerekkel, elsősorban a szakirodalmi információs tevékenység fejlesztésével, megerősítésével. Elhangzott a tanácskozáson: a tervek szerint 1982. végéig az építők átadják az Országos Széche-