Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

Szerda, 1981. január 14. 3 Milliók - bírságra Leggyakoribb témánk ma Az úgynevezett — a népgazdaság. Nincs nap, épületszigetelési hogy ne hallanánk a rádió­ból, ne fejtegetnék a tévé képernyőjén, az újságok ha­sábjain: jelenlegi gazdasági helyzetünk az eddiginél na­gyobb kezdeményezőkészsé­get kíván a vállalatoktól. Fújja már a leckét a házi­asszony is — manapság nundenki amatőr közgaz­dász. Ismerjük — foglalko­zásra való tekintet nélkül — a legfontosabb feladatokat, az azokat kikényszerítő oko­kat Tudjuk: munkaerővel, anyagiakkal, szellemi tőké­vel egyaránt jobban, kifize­tőbben kell gazdálkodnunk. Köztudott továbbá, hogy céljainkat megvalósítani nem könnyű. Hibák, tévedések, körülte­kintő tervezés, alapos szak­tudás mellett is adódhat­nak. A körülmények olykor Vandex munkála­toknál úgy számlázott, mint­ha kompresszort használt volna, holott a valóságban más, olcsóbb megoldást al­kalmazott Az így szerzett tisztességtelen jövedelem: 667 ezer 759 forint. Az asz­talos* és a lakatosüzem munkáinál — jogszabályba ütköző módon — kétszere­sen számolta fel a bérpótlé­kot és a kiegészítő fizetést. A törvénytelen bevétel egy tekintélyes részét, közel 830 ezer forintot időközben visz­szafizetett megrendelőinek a szövetkezet. A bíróság mégis a teljes összegű jogtalan előnyt tartotta szem előtt, amikor meghozta ítéletét. Méltányolást érdemlő körül­ményt nem vett figyelembe, hiszen a szövetkezet koráb­ban hasonló okok, árdrágí­tás fniartt — már kétszer kivédhetetlen szituációkat sújtották gazdasági birsággal. teremtenek. Az akadályok­kal azonban számolni kell. És minden erőnkkel harcol­ni a gondok, a megalapozat­lan intézkedések, az össz­gazdasági érdekre fittyet há­nyó egyéni és vállalati tö­rekvések ellen. A hasznos kezdeményezések népszerű­sítése mellett ezért a visz­szásságok, a törvénytelensé­gek megismertetése is fel­adatunk. Miként a jóért, a rossz példákért sem szüksé­ges messzire mennünk. Elég nagyító alá venni a Szegedi Megyei Bíróságon, az utóbbi hónapokban tárgyalt ügye­ket A legfrissebb eset fősze­replője a Szegedi Építőipari Szövetkezet. Rövid idő alatt közel 1 millió 800 ezer fo­rint jogtalan anyagi előny­höz jutott. Hogyan? Többek között azzal — mutatta ki a városi tanács vb ipari osz­tályának áruellenőrzése —, hogy a rezsióradíjjal elszá­molt számlákon duplán sze­repeltették a munkásellátási költségeket 1978. április 1-től 1979 júliusáig 383 ezer 786 forint jogtalan bevételre tett szert így a szövetkezet A mostani, immár har­madik ügy két és fél millió forintba került a szövetke­zetnek, ilyen összegű gazda­sági birság megfizetésére kötelezte a bíróság. Az eljá­rási illeték — 75 ezer forint — ugyancsak a szövetkeze­tet terheli. Megérte? A DÉLÉP több ügynek ls szereplője. A DÉGAZ azzal vádolja: jogtalanul vágott zsebre majd' kétmillió fo­rintot. Arra hivatkozva, hogy munkálatainál a tsr­fvezettnéil korszerűbb eljá­rást alkalmazott. A peres­kedésre ezután tesz pontot a Legfelsőbb Bíróság. Hasonló ok miatt perelte a DÉLÉP-et az Állami Fej­lesztési Bank. Az ügy lénye­ge: a szentesi 2300 vagonos gabonasiló építésénél terep­rendezési munkákat végző építőipari vállalat hamis számlát nyújtott be a meg­rendelőnek. Nagyobb föld­mennyiséget számolt el, mint amennyit ténylegesen felhasznált Másrészt — cél­szerűbb műszaki megoldás címén — közel két és fél­millió jogtalan bevételre tett szert. A technológia korsze­rűsítése abból állt, hogy a tervektől eltérően nem ti­zennyolc, hanem négy kilo­méter távolságból szállította a munkaterületre a DÉLÉP a földanyagot. Szépséghibája az újításnak: a kivitelező már a tervek készítésének idején tudta, közelebbről is szerezhet földet. De ezt el* hallgatta, s így a tervező a lehetőségekhez képest gaz­daságtalan megoldást alkal­mazta. A vállalat tisztességtelenül járt el, hisz a gazdaságta­lan tervezés következmé­nyeinek elhárítása köteles­sége lett volna. A DÉLÉP erről „megfeledkezett", ehe­lyyett, szánt szándékkal olyan helyzetet teremtett, melyet a későbbiekben meg­lovagolhatott. A jogtalan el­járás pikantériája: két jegy­zőkönyv aláírói között ugyanaz a név szerepel. A vállalat egyik dolgozója je­len volt 1978. február 9-én, az építkezéstől négy kilomé­terre található szegvári Pus­kin Tsz-szel kötött megálla­podáskor is. ott volt később — 1978. május 10-én —, amikor írásba foglalták: a földmunkákhoz szükséges töltésépítési anyagot 18 ki­lométerről szállítják a hely­színre. Ebből is kiderül, a vállalat még arra sem hi­vatkozhat: nem tudja e jobb kéz, mit csinál a bal. Azon már csak nevethetünk — ha vjm hozzá kedvünk —, hogy a kezdettől ismert műszaki megoldás alkalmazására „újítást" nyújtott be, közel harminc oldalon a vállalat „alkotó kollektívája". A bíróság nem méltá­nyolta az „újítást". ítéleté­vel 2 millió 81 ezer forint gazdasági bírság s az összeg 15 százalékos kamatának megfizetésére kötelezte a DÉLÉP-et. A summát, több mint 62 ezer forintos eljárá­si illeték és a Legfelsőbb Bíróság által kiszabott közel 125 ezer forintos fellebbezési illeték tetézte. Ladányi Zsuzsa Kiállítási napló Emberarc és körforma Két fiatal, Stúdió-korú szobrász, Kaubeck Péter és Pálffy Katalin bensőséges te­matikájú és realista indítta­tású kiállítása az Ifjúsági Ház minigalériájában mint­egy ellenpontja az egy gene­márványból. Kaubeck Anyám kat a lehetőségeket, amelyek című portréja az érzéke- a dekoratív környezetalakí nyebb fából, az Apám nehe­zen formálható vörös már­ványból készült. Közös mo­delljük Lacika, a kisfiú Pálffy domborművein egy rációval idősebb Fa jó János kicsit szentimentális, kis­B Galéria-beli szerigráfia la­pokat bemutató tárlatának. Képzőművészetünk két egy­mástól távolodó irányzatá­nak képviselői ők: az ifjú szobrászok o hagyomány ta­laján és a mesterek példái nyomán egy ember- és érze­lemközpontú figurális plasz­tikát művelnek; Fajó annak a magyar képzőművészetet megújítani szándékozó avantgard, progresszív cso­portnak képviselője, mely a 60-as évek közepén az új grafikai eljárások hazai el­terjesztésének és egy egzakt plasztikáin több a báj, a ke resetlenség. Jobban sikerül­tek, mint Kaubeck gyermek­arcmása. Ami a kiállítás sze­mélyes érzelemkörén, ma­gánéleti érvényességén túl­mutat, az a határozott plasz­tikai sűrítésre való törekvés és az anyagban való gondol­tás, a térszervezés, dekorá­lás, a nagyméretű vizuális megvalósítás irányába ma­tatnak. Ezek a grafikai la­pok kiváló díszítői, megha­tározó jelei lehetnének új lakótelepeink egyelőre sivár közegének, akár falfest­ményként, akár zománckép­ként, akár mozaikként. Fajó azonban egyelőre szerigráf iát készít. Ez egy szitanyomat­technika, az új grafikai el­járások egyike, mely bonyo­lultnak tűnik, mégis egyre kodás. E két tényezőből akár többen alkalmazzák, hisz nagyszerű életművek is ki­nőhetnek. Fajó János művészetének első lépése az analízis, a re­dukció. A világ gazdag for­szép felületeket lehet készí­teni segítségével, lehetőség van a különböző sablonok újrarendezésére, színvariá­ciók készítésére, fotóeljárá­sok beiktatására, fakturális makincsét elemi részeire gazdagításra. Fajó érzelme­formavilág kibontásának volt bontja, a geometria egzakt úttörője. Ebből következően az Ifjúsági Házban egy csa­lád arcvonásai és érzései bomlanak ki, a Bartókban egy analitinus, geometriai elemekből építkező, elemi formákra redukált optikai vi­lág teljesedik ki. elemeire redukálja. A kör­ből, a négyzetből és siktár­saikból konstruálja új művé­szi renddé lapjait. Egy ré­szük a fekete-fehér, illetve a hideg és meleg fehér lehető­ségeit igyekszik kibontani egy pontosan szerkesztett Kaubeck Péter és Pálffy precíz rendben, (ölelés, For­Katalin szobrai a család ér- maalakítás, Kereszt, Átlós zelmi ' gyűjtőmedencéjéből motívum.) Színes szerigrafi­táplélkoznak. A legközvetle- kainak alapformája a kör, nebb társak portréit, alak- ezt szabdalja, szembesíti, jait formálják "meg. Kaubeck köti össze más elemi tor­Katalint kőbe faragja, Pálffy mákkal. Ha két színt alkal­Pétert ólomból mintázza maz, akkor meglehetősen meg. Talán ez is utalás a harsányakká válnak zöldei­következetes anyagszerűség- vörösei, ott, ahol differenci­re. A willendorfi Vénusz és áltabb színvilága és gazda­Amerigo Tot kavics-asszo- gabb, elemzőbb formaképzé­nyainak ihletésében született se (Mélység, Kör, Öröm), Álló figura Kaubecknél, az összetettebb és gazdagabb Anyaság, Anya gyermekkel gondolati töltése is. Szándé­Pálffynál egyszerre formai ka szerint'művei egy „érzé­ket igyekszik képeibe oltani, számunkra azonban erőtelje­sebb az elemi geometriai formák egyszeregye, a szigo­rú és hűvös tervezői logika. T. L. Takarékos hűtőgép A Jászberényi Hűtőgép­gyárban kifejlesztették az el­ső hazai energiatakarékos háztartási hűtőgépet. Az új készülék űrtartalma 280 liter, a legnagyobb, amit valaha ls gyártott az üzem. A szekrény két ajtós és két hó­fokú. A felső 60 literes rész a mélyhűtő, illetve a fa­gyasztótér, az alsó 220 l:íere.s tér pedig a normál hőmér­sékletű. A gépbe NDK gyárt­mányú kompresszort szerel­lek, igaz a peremfűtést és a leolvasztó fűtést elhagyták, de az átlagos napi energia­fogyasztása nemzetközi mér­cével mérve is az egyik leg­takarékosabb: 24 óra alatt mindcssze 1,3 kw. •További újdonság, hogy a fagyasztó és a normál rész­ben a polcok egyaránt vál­toztathatók. Az új típusnál alkalmazzák először a fran­cia kooperációban készült változtatható ajtóbélést, ami ugyancsak a jó helykihasz­nálást biztosítja. Az idén a 280 literes, két hőfokú hű­tőszekrény nullszériaja ké­szül el ós jövőre kezdik meg a sorozatgyártást. (MTI) Hétköznapi monológok Nem fog a fék „Vissza-visszatérő álmom, hagy kerülgetem, pontosab­ban rendre kidöntöm a ka­rókat a gyakorlópályán, egyre gyorsul a kocsi, mel­lzltem az oktatóm veszet­tül nyemja a féket, de csak rohanunk cikk-cakkban, hiába lelem meg, nem fog a kézifék sem. Arra szoktam felébredni, hogy a nagy csörömpölést hirtelen csönd váltja fel. Persze, csörgött az ébresztőóra ... Gondol­kozott már azon, hogy mű­szaki hiba esetén, mondjuk, ha a fék felmondja a szol­gálatot, hogyan lehet meg­állítani az autót? Sokat töprengtem ezen, sokféle dolog eszembe ju­tott. Vészjelzések, kormány­mozdulatok, útszéli széna­boglya,, szántóföld ... Az­tán egyszer rábeszélt a ba­rátom, menjünk el együtt a klubba, a közlekedési elü­kül kellene megállítania az autót. Tudja, akkor este, az előadást követő beszélgeté­sen többet tanultam, mint egész addigi vezetési gya­korlatomban. Azóta mindig szakítok időt arra, hogy ilyen előadásokat meghall­gassak. És hiába nevetnek rajtam a kollégáim, nem szégyellem bevallani, tízévi vezetés után is tudnak még nekem újat mondani! A múltkoriban hallottam egy statisztikai adatot, ami engem igazol: Magyaror­szágon a baleseteknek csak két százalékát okozzák a műszaki hibák, a többiért az ember — a járművezető, az utas, a gyalogos — a fe­lelős. És mégis: a járműve­ket három évente műszaki vizsgára kell vinni... Nem volna itt az ideje, hogy leg­alább három évente egyszer a járművezetőket is vizsgá­adásra, amit egy volt autó- ra küldjék? Hátha ezen a versenyző tart. Na, tőle végre megtudakolhattam, mit tenne, ha fékezés nél­szűrővizsgán kiderülne, ki­nek a fejében nem fog a fék!..." Újdonság autósoknak Február végéig ötezer da­rab, a kétütemű motorok ki­pufogó csövére helyezhető, úgynevezett torlószelepet ké­szítenek Trabant és Warl­burg személygépkocsikhoz a Debreceni Finommechanikai Vállalatnál A Közúti Közle­kedési Tudományos Kutató Intézetben a torlószeiep vizsgálatakor megállapítot­ták, hogy alkalmazásával egyenletesebbé válik a két­ütemű motorok alapjárat fordulatszáma, s a negyedik sebességi fokozatban Ls jcb­lian gyorsul az autó. A gép­kocsik kipufogó csövére sze­relhető, a kipufogó gázok ál­tal szabályozott nyílású sze­lepek használatával kedve­zőbb lesz a gépkocsik vezet­hetősége is: már 35 kilomé­teres óránkénti' sebességnél negyedik fokozatban lehet kapcsolni, s a gépkocsi ráz­kódásmentesen gyorsul to­vább. A torlószeiep alkalma ­zásával mintegy 5 százalékos üzemanyag-megtakarítás ér­hető el. (MTI) „Azt hiszem, nálunk a munkaidőt mérő órák a leg­pontatlanabbak. Nyolcat mutatnak, mégis csak hat órát mérnek, ha jól emlék­szem a felmérés adatára. Nem vagyok buzgó mó­csing, magam is kiszaladok a városba, ha csak délelőtt intézhető dolgom akad, de azért tudom, szigorúbbak lethetnénk ezen a téren. Azt hallottam például a minap, hogy az egyik szegedi gyár büféjében nyomtatványokat is árulnak. A hivatalos ügyeiket intéző dolgozók­nak legalább az űrlapvá­sárlásra nem kell időt vesz­tegetniük. Kíváncsi lennék, hány üzemben és milyen Indokokra hivatkozva nem veszik át ezt az újítást! Ez a sorsuk a jó ötletek­nek? ... Üzemorvos isme­rősöm mesélte: az évenként kötelező tüdőszűrésre vidé­ki dolgozóiknak régebben az állandó lakóhelyükön kellett jelentkezniük, per­sze, ráment egy munkanap­juk. Most az üzemorvosi rendelő munkatársat né­hány óra alatt papírra fek­tetik az üzemi tüdőszűrési vizsgálat rendjét, napra, órára, percre beosztva. A távolabbi üzemrész dolgo­zóinak munkaidejéből is legfeljebb egy órát vesz el a vizsgálat. Ecseteljem-e ennek az ötletnek a gazda­sági hasznát? Ketyeg az óra, ha kávé­zom, ha a vasárnapi ebéd­ről egyezkedem a nagyma­mával, vagy, ha a mentesí­tő vonatok Indulásáról ér­deklődőm telefonon, ha re­ceptet cserélek a kolléga­nőmmel — munkaidőben. De ketyeg ám akkor is, ha hivatálos ügyben kilencre rendelnek be valahová, és még tízkor ls csak arra vá­rok, hogy szólítsanak. De ez még csak hagyján, mit szól­jon az a munkatársam, aki­nek oda-vissza háromszáz kilométert kellett utaznia, hogy átvehesse személyi számát. De hiába, mert az idézésben megadott idő­pontra még nem érkezett meg Budapestről a személyi száma. Néhány hét múlva, tehát ismét vonatra ült a kötelességtudó állampolgár, aki helyett aznap, ezt ugye, mondanom sem kell, má­soknak ketyegett az óra!" P. K. Könyvtárosok közgyűlése Júniusban rendezik meg a IV. országos könyvtárügyi konferenciát, amely az utób­bi tíz év eredményeiről, fej­lődéséről ad számot és meg­fogalmazza az elkövetkező időszak legfontosabb tenni­valóit — jelentették be a Magyar Könyvtárosok Egye­sületének — kedden az Or­vos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Semmel­weis-házában megtartott — közgyűlésén. A tanácsko­záson az egyesület 3400 tag­ja képviseletében 360 kül­dött vett részt. Zsidai József, az MKE elnöke beszámolójában fel­Bartók Béla emlékei Bartók Béla emlékei cím­mel rendezett kiállítást. a Magyar Néprajzi Múzeum, amelyet kedden nyitottak meg. Bemutatja a világhírű magyar zeneszerzőnek a múzeum gyűjteményében örzött értékes tárgyi emlé­keit. Láthatók a többi kö­zött a művész saját kezű népdalleiegyzései, az úgyne­vezett támlapok, a magyar, egyszerre . sűrítés és típusalkotás érde- ki, érzelmes szex-geometriá- román, orosz, szlovák, dél­kében eltúlzott foromaalakí- ba" sorolhatók. Ennél azon- szláv népdalgyűiteményé­tás. Valamennyi kemény ban fontosabbnak érzem azo-1 bői válogatott levéltári doku­mentumok. A magyar nép­dal című dedikált kötete, a Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? című dolgozata. Magyar. szlovák, román népdalok zqngoraátiratai, a népdalgyűjtésnél használt fo­nográf. valamint Bartók és Kodály népdalfeldolgozásai­nak néhány korabeli hang­lemeze is helyet kaptak a kiállításon. A kiállítást néhány hóna­pig tekinthetik meg az ér­deklődők. (MTI) hívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években nem nőtt lényegesen a közkönyvtá­rakba beiratkozott olvasók, s a kölcsönzött kötetek szá­ma és stagnál a könyvtárak látogatottsága is. Lényege­sen megnőtt viszont az ér­deklődés a tudományos és szakkönyvtárak iránt, gazda­godott a könyvállományuk is. Míg 1970-ben a tudomá­nyos és szakkönyvtárakban 24 millió kötet várta az ol­vasókát. 1980-ban több mint a kétszerese, míg az évtized eleién 236 ezer olvasót re­gisztráltak — a szakkönyv­tárakban — az évtized végé­re 400 000-re nőtt ez a szám. Ezek az adatok is alátá­masztják. hogy az elkövet­kező években kiemelt fontos­ságú feladat a termelés, a tudomány és a kutatás-fej­nyi Könyvtár új várbeli épü­letét. s a nemzeti könyvtár­nak az egész hazai könyvtár­ügyet befolyásoló, meghatá­rozó szerepe az elkövetkező években növekedni fog. A tervek szerint a következő években megyei könyvtár lé­tesül Szegeden és Békéscsa­bán is. Az egyesület elmúlt évi tevékenységéről. ügyrendi munkájáról Kovács Dezső főtitkár beszélt, majd vita következett. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a hat­vanas évek mennyiségi szemléletét feladva, a könyv­tárak munkájában is inkább a minőségi fejlesztésre kell törekedni. A hatékonyabb munka érdekében szükséges egyes könyvtárak integrálá­sa. jelenleg az országban lesztés támogatása a könyv- ugyanis mintegy 17 000 könyvtár működik, s ez el­aprózza az erőket. Többen rámutattak: különösen fon­tos feladat ugyanakkor az eddig ellátatlan területek — elsősorban a lakótelepek — helyzetének javítása. (MTI) tári eszközökkel és módsze­rekkel, elsősorban a szakiro­dalmi információs tevékeny­ség fejlesztésével, megerő­sítésével. Elhangzott a ta­nácskozáson: a tervek sze­rint 1982. végéig az építők átadják az Országos Széche-

Next

/
Oldalképek
Tartalom