Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

10 Csütörtök, 1981. január 1. Rummenigge kapta az „aranylabdát" Alapfokú asztalitenisz­bajnokság A városi sportfelügyelőség asztalitenisz-szakszövetsége Január 3-án városi alapfokú egyéni asztalitenisz-bajnok­ságot rendez a Dugonics ál­talános iskola tornatermé­ben (Osztrovszky utca 1/B). A résztvevők reggel 8 órá­tól fél 9-ig, a verseny kez­detéig nevezhetnek a hely­színen. A szervezők női és férfi egyesben rendeznek küzdelmeket Felkészülés Argentínában Kialakult a labdarúgó-vá­logatott VB-sedejtező előtti programja. Eszerint a ta­tai edzőtáborozás után a dél-amerikai út követnezik: január 29-én utazik el Mé­szöly Kálmán csapatával Madridon keresztül Argentí­nába, s itt Mar del Plató­ban nemzetközi tornán vesz részt, mégpedig február 2-1, 4-i, 10-i és 14-i szerepléssel Természetesen biztosítottak az edzéslehetőségek is. A magyar együttes február 20­án ,vagy 21-én indul vissza Budapestre. Yifter és Kazankina Az ez évi Nurmi-díjat a ketszeres olimpiai bajnok etiópiai Miruts Yifter érde­melte ki, aki az 5000 és 10 000 méteres síkfutás ered­ményhirdetéséért állt a do­bogó legfelső fokán. A nőknél a szovjet Talja­na Kazankina lett a Nurmi­díjas, ő 1500 méteren volt olimpiai bajnok, és 3.52.5 perccel új világrekordot ál­lított fel a távon. A „Francé Football' cimű francia sportszaklap 1956 óta minden évben „arany­labdát" ajándékoz annak az európai labdarúgónak, akit a kontinens elismert szak­írói, kommentátorai a leg­jobbnak minősítenek. így hát az idei szavazás — a 25. — jubileuminak számí­tott, ezért lehet különösen büszke az év játékosának is tekinthető nyugatnémet Karl-Hcinz Rummenigge. a Bayern München új sztárja, aki csaknem minden szak­írónál az első helyre Került, így óriási előnnyel végzett a szavazás élén. A 25. „aranylabdas" 122 szavaza­tot kapott, többet, mint az utána következő négy euró­pai kiválóság: honfitársa Schuster, a francia Piatini, továbbá a belga Van Moer és Ceulemans. Az NSZK labdarúgásának idei jó mér­legét és eredményét tá­masztja alá, hogy az első 10 közé öt nyugatnémet labda­rúgó is bekerült. Az 1980-as „aranylabdás": Karl-Heinz Rummenigge (Bayern München) 122 sza­vazat, 2. Schuster (Barcelo­na) 34, 3 Piatini (Saint.­Étienne) 33, 4. Van Moer (Beveren) 27, 5. Ceulemans (FC Bruges) 20, 6. Hrubesch (Hamburger SV) 18, 7. Pro­haska (Inter Milán) 16, 8—9. Hansi Müller (Stuttgart) és Brady (Juventus) 11—11, 10. Kaltz (Hamburg) 10. „Minél több tehetséges labdarúgót nevelni!" Pataky Tamás, a SZEOL AK ifistáirál Atléták verseny­naptára Nyilvánosságra került a magyar sport 1981. évi ver­senynaptára, melyben Csongrád megyei atlétáinkat a következő fontos viadalok érdeklik. Február 3—4.: a Bp. Hon­véd és az Ü. Dózsa fedett­pályás nemzetközi versenye Budapesten, 14—15.: fedett­pályás felnőtt országos oaj­noksaf! Budapesten. Március 29.: országos mezei futóbaj­nr>iu«*a. Dunakeszin. Május 2.: futapsfit, • Képes Sport ne'tu«*<rözi futóversenye Budai*\sten. 16.: 50 km-es országos gyaloglóbajnokság. 30.: nemzetközi és országos magyar bajnoki jubiláris maratoni viadal Szegeden. Rajt és cél a Széchenyi té­ren, útvonal: Szóreg, Deszk, Ferencszállás és vissza. Jú­nius 17—18.: egyéni csapat­bajnokság Budapesten, 27— 30.: országos összetett baj­nokság Budapesten. Július 29.: Budapest Nagydíj nem­zetközi viadal Budapesten. Augusztus 2.: országos 20 km-es gyaloglóbajnokság Szolnokon, 6—9.: országos egyéni pályabajnokság Bu­dapesten. Szeptember 19— 20.: országos váltófutó-baj­nokság. M. T. Sipos István felvétele Állnak, balról jobbra: Pataky Tamás edző, Tárkány, Török, Gavodi, Németh. Bischoff, Mező, Laczkó, Batki, Dudás Tivadar utánpótlás-bizottsági tag. Ülnek: Takó, Kiss. Ba­logh, Berki, Kampler. Hurguly. Guggolnak: Pásztor, Pipicz, Kelemen, Tóth, Hájas, Lovászi János intéző Túrával kezdik az évet Túrával kezdi az 1981-es esztendőt a női kosárlabda­válogatott. A csapat január 1-én délután Finnorságba utazik, ahol Tamperében a rendezők, a francia és a ro­mán válogatott társaságában szerepel háromnapos mórkő­zéssorozaton. Killik László edzőt sérülések és betegségek gátolták abban, hogy a lehe­tő legjobb együttessel vegyen részt az eseményen; Szuchy­ra és Medgyesire nem szá­míthat, mindketten betegek. Így a következő tizenkét játékos indul: Beloberk, Winter, Sepsei, Lámala. Bor­ka, Boksay, Szőlősi, Kelemen, Németh, Gulyás, Kósa, Jan­kovich. Á sport legyen mindenkié! A vérkeringési problémák és a rendszeres sportolás M Nemrégiben rendki­• vül figyelemremél­tó adatot közöltek a Magyar Televízió egyik tudományos műsorában. Svédországi fel­mérés alapján az derült ki, hogy jelenleg húszéves fital­emberek keringési szerveinek teljesítőképességére jellemző, amit 1938-ban az ötvenöt éveseknél tapasztaltak. Vagy­is az alig több mint négy évtized alatt a szivizomerő, a vér oxigén fel vevő képessége és a tüdő vitáikapacitása je­lentősen csökkent. Megdöbbentő tény! Annak ellenére, hogy a megállapítás csak lokalizált felmt-res tapasztalatait mu­tatja, s nyilvánvalóan nem az egész emberiségre jellemző. A veszély nagysága azonban, olyan fenyegető, hogy az or­vosok, az élettan vizsgálói és számos terület tudomá­nyos kutatói szinte egész életüket arra szánják, hogy mibenlétét és elhárításának lehetőségeit feltárják. A belgák így derítették ki, hogy a postások sokkal te­herbíróbbak más embereknél, s megszületett a tanács: na­ponta legalább kétszer hat emeletet gyalogolva kell „megmászniok". A magasla­ton élők szervezetének jobb oxigénellátottsáfe' tapaszta­latai alapján kezdték a spor­tolókat magaslati edzőtábo­rokban felkészíteni, illetve bevezették az apnoés (légzés ­szünetes) gyalogló és futóed­zéseket, hogy a szervezet tű­rő- és teljesítőképességét nö­veljék. Az is hamar kiderült, hogy a természeti népeknél a visszafejlődési folyamat úgy­mond ismeretlen, s így ép­penséggel nem véletlen, hogy kiemelkedő sportteljesítmé­nyekre is képesek. Mindebből kiderült, hogy az elsatnyulásban a mozgás­szegény életmód a főbűnös, ennek pedig egyetlen haté­kony orvossága lehet: a rendszerés sportolás. Mert ami jellemző az át­lagemberre, csöppet sem vo­natkoztatható a rendszeresen sportolókra. Jól ismert tény, hogy folyamatos, mértékletes, de emelkedő terhelés hatá­sára a szívtérfogat és a szív­izomerő nő, a tüdő több le­vegőt képes egyszerre befo­gadni, s a több levegőből a vér több oxigént tud felven­ni, ha a.vörösvérsejtek száma nem csökken, hanem emelke­dik. A magyarázat és a megol­dás tehát adott, de a modern városlakók lehetőségei szűkö­sek. Mit lehet tenni? Az élet adta meg a felele­tet. Szerte a világon különféle mozgalmak, indultak. Mind­egyiknek a lényege a több mozgás. A parkolj és utazz felhívás nemcsak a belváro­sok zsúfoltságának enyhíté­sét célozza — mozgásra is késztet. A kocogás szinte életmentő hobbivá vált. Test­építő pinceklubok alakultak, sportszakemberek kidolgoz­ták a lakásban is elvégezhető testnevelés gyakorlatait, s egyre-másra bővültek — bő­vülnek — a parkok, játszó­terek, parkerdők szabadtéri sportlétesítményei. Az úszás, a természetjárás is fellendült, a kerékpárhoz sem csak a növekvő benzinárak miatt tértek vissza. De a feismerés utáni ijedt­ség és a sportlehetőségek me­nekülésszerű keresése idővel csillapodott. Most mór tuda­tos önnevelésre van szükség. Mert akadnak belenyugvók, legyintők, akik semmibe ve­szik saját szervezetük figyel­meztetéseit, s közömbösségük miatt nemcsak ön-, hanem közveszélyesek. Sokszor csak az első szív­infarktus, az első trombózis, a tüdőtágulás megállapítása után jönnek rá, hogy mit vétettek önmaguk ellen, s azt talán még akkor sem tudják, hogy rossz példájuk hány emberre hatott. De ők vannak kevesebben. Talán egyre kevesebben! Alig fél évvel ezelőtt ba­ráti beszélgetésre gyűltünk össze a Sajtóház klubjában, hogy megvitassuk a szegedi labdarúgó-utánpótlás hely­zetét. Volt miről beszél­nünk, hiszen a SZEOL AK ifjúsági és serdülőcsapalai nem remekeltek, a bajnoki tabellán a középmezőnyhöz tartoztak. Ez az eredmény az egyesület vezetőit sem kápráztatta el, és belső át­szervezés folytán az első csapat pályaedzőjét, Pataky Tamást bízták meg, hogy az ifjúsági első csapattal fog­lalkozzon. Aztán elkezdődött a bajnokság, és 13 csapat közül az őszi forduló végén a SZEOL AK hárompontos előnnyel, veretlenül vezeti a tabellát. Most, a fél szezon után ismét napirendre ke­rült az utánpótlás-nevelés helyzete. A csapat edzőjét, Pataky Tamást azt hiszem keveseknek kell bemutatni. Hosszú éveken keresztül a SZEAC NB l-es labdarúgó­csapatának kitűnő középpá­lyása volt, a büntetőrúgasok specialistája. 1970-ben bú­csúzott az aktív játéktól, majd elvégezte a segédedzői tanfolyamot, és a TF edzői szakát. 1970—73-ig a gya­korlóéveket a Volán SC lab­darúgó-csapatánál töltötte le, kétszer nyert bajnossá­got csapata a megyei II. osztályban. 1974-ben a SZE­OL AK ifjúsági csapatának vezető edzője lett. Ezután 1976-tól négy éven keresz­tül volt az első csapat pá­lyaedzője. Amikor napirendre került a SZEOL AK-nál az után­pótlás-nevelés helyzete, az egyesület elnöksége jól lát­ta meg a lehetőséget, és Pa­taky Tamást, aki 1974-ben már bizonyította rátermett­ségét, az ifjúsági első csapat edzői teendőivel bízta meg. Egyszeriben megváltozott a helyzet — igaz néhány nagy­csapat „elszállt" csoportjuk­ból — a félszezon után ve­retlenül vezetik a bajnoki tabellát. Pataky Tamassal csapatáról, az utánpótlás­nevelés helyzetéről beszél­gettünk. — Milyen különbséget lát az 1974-es gárda és a mos­tani között? — Igen nagy a különbség. A hat évvel ezelőtti ifjúsági csapat sokkal jobb volt. Ak­kor bontogatta szárnyait Pa­lotás, Hágelmann, Polyvás. Valahogy fegyelmezettebbek voltak, jobb képességekkel. Taktikailag, de főleg tech­nikailag múlták felül a mostaniakat. — Hogyan értékeli az őszi szezont? — Az 1980-as bajnokság 3—4 csapat kivételével ki­egyensúlyozottabb, mint az előző. Az elmúlt évben 7. helyen végzett a SZEOL AK. Most közel nyolc egy­forma képességű csapat van csoportunkban, és a fi­úk az első helyen várnat­ják a tavaszi folytatást. Az eredményességet nézve ma­ximálisan elégedett vagyok, a szakmai munkát tekintve azonban rengeteg feladatunk maradt. Sajnos taktikai dol­gokban sokat kell fejlődni­ük a játékosoknak. Egészen alapvető feladatokat képte­lenek megoldani. Ez persze nem egyértelműen a fiatal labdarúgók hibája! Súlyos­bítja a helyzetet, hogy nincs megfelelő színvonalú tarta­lékbajnokság, így aki az ifiből kiöregedve nem kerül azonnal az első csapathoz, többnyire elveszik a labda­rúgás számára. Pedig már számtalan esetben bebizo­nyosodott, hogy vannak ké­sőbben érő játékosok. Ezért kellene megoldani a junior korosztály 118—22 évesek) megfelelő szintű versenyez­tetését, — Egy ifjúsági edző mun­káját nem szabad a bajnoki helyezéssel minősíteni. A mérce csak az lehet, hogy hány fiatal tehetséges játé­kost tudott az első csapat részére felnevelni. Hogy áll ez a kérdés a SZEOL AK­nál? — Mező Csaba, Tóth Im­re, Kiss László, Takó Fe­renc, Berki István, Laczkó János és Kelemen László pályázik legnagyobb esély­lyel arra, hogy jövőre az első csapat keretéhez kerül­jön. Valamennyien tehetsé­ges futballisták. — Kikkel volt elégedett az őszi bajnoki fordulók során? — Maradéktalanul elége­dett vagyok Kiss, Mező, Laczkó (védők), Batki, Ber­ki, Takó (középpályások) es Tóth (csatár) teljesítményé­vel. Bischoff Csaba sokat fejlődött, de tehetsége alap­ján tőle többet vártam. — Mi a véleménye az ed­zőnek, hogyan kisérik figye­lemmel a SZEOL AK-nal az ifjúsági labdarúgók nevelé­sét, fejlődését? — Nagyon jó a kapcsolat az edzők és az egyesület vezetése között. Figyelik minden rezdülésünket. Az ifjúsági első csapat felelő­se egyébként Dudás Tiva­dar. Az edzők között jó az összhang. Kovács Józseffel minden héten részletesen megbeszéljük a feladatokat. Szoros kapcsolatot tartunk az iskolákkal és a szülők­kel is. — Milyen tervekkel ké­szülnek a jövő évi felada­tokra? — A felkészülés január 5-én kezdődik. Sokat varok a formába hozó és a ver­senyidőszaktól. Nem a baj­noki helyezés az elsődlegi: célom hune.n, hegy minél több jó képességű játékos kerüljön az első csapat kö­zelébe. — Kevés tehetség tűnik fel mostanság a magyar pá­lyákon. Hogyan léphetnénk előre az elkövetkező idő­ben? — Csakis következetes, őszintén kemény munkával. Sokkál több főfoglalkozású szakember kellene az ifjú­sági korú játékosok mellé. Fontos az is, hogy a szak­emberek mindegyike a sportág megszállottja le­gyen. Nem munka, hanem hivatás a fiatal labdarúgók­kal való foglalkozás! Minden edzőnek arra kell legin­kább vigyázni, hogy ez a korosztály a legfogékonyabb mindenre. Ezt pedig ki keli használnunk valamennyi­ünknek! — Igaz az a megállapítás, hogy régen tehetségesebbek voltak a fiatal labdarúgók? — Nem. Most is vannak annyira tehetségesek, csak a helyzet változott meg. Most minden fiatal diszkó­zik, a szülők jóvoltából be­járhatja az egész világot. Ebben kellene nekünk a szülői segítség. Meg Kellene taníttatni a fiatalokkal, hogy nem könnyű eljutni az élet bármely területén, egy bi­zonyos szintre, azért dolgoz­ni kell, nagyon sokat! Pataky Tamás élethivatá­sa a fiatal labdarúgók neve­lése. Nemcsak könyvből ta­nulta a szakmát. Angyal­földön szerettették meg ve­le a labdarúgást. Szeretettel emlékezik vissza első ed­zőjére, Tóth Györgyre. 1959-ben a szegedi labdarú­gás egykori „mecénása", Kertes Mihály igazolta a SZEAC-hoz. Közben meg­járta a Gödöllői Dózsa, a VM Egyetértés és a Kis­kunfélegyházi Honvéd csa­patát. 107 NB l-es mérkő­zésen . szerepelt, pályafutása alatt csak egyszer hibazta el a 11-est, mégpedig a Czabán Samu téri pólyán, amikor Várhídi kifogta a büntetőt. Most új célokkal vág az 1981-es évnek. Minél több tehetséges labdarúgót szeretne felnevelni Szeged reprezentáns csapatának. Kívánunk eredményekben gazdag új esztendőt! Bagaméry László Hübner továbbra is vezet Az olaszországi Meránó­ban a 7. fordulóval folytató­dott a Hübner—Korcsnoj sakkvilágbajnok jelölti döntő párosmérkőzés. A két nem­zetközi nagymester újabb ta­lálkozna a 41 lépésben füg­gőben maradt. Hübner 3,5:2,5 arányban vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom