Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

(Hlpífcp VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 10. szám 1981. január 13., kedd Ára: 1,40 forint í^AZ M S Z M P S Z E A f^OlS R B I 2 O TT SÁGÉNAK L A P J a Ünnepi gyűlés az újszegedi Sportcsarnokban Magyar—moiial megállapodás Damdinzsavin Majdar, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának első el­nökhelyettese, a Mongol Tu­dományos és Műszaki Álla­mi Bizottság elnöke vasár­nap elutazott hazánkból. A mongol vendég tárgyalásokat folytatott Szekér Gyulával, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökével. A két ország rgűszaki-tudomá­nyos együttműködésének ed­digi tapasztalata alapján meghatározták a további együttműködés legfontosabb feladatait. Megállapodást ír­tak alá Magyarország mű­szaki segítségnyújtási kereté­nek felhasználására az 1981 —1985-ös éveikre. D. Majdart fogadta Aczél György, a Minisztetanács el­nökhelyettese. A mongol de­legáció több magyar intéz­mény kutatási és fejlesztési eredményeivel ismerkedett meg (MTI) tés a termelő­szövetkezetekben Az ünnepi egységgyűlés elnökcége Vasárnap délelőtt az új­szegedi Sportcsarnokban tar­totta évzáró és pvnyitó egy­séggyűlését a szegedi Gera Sándor munkásőr-zászlóalj, amely tavalyi eredményei alapjón negyedszer kapta meg fennállása óta „A me­gyei parancsnokság legjobb önálló egysége" megtisztelő címet, a vele járó vándor­serleget és oklevelet Az ün­nepségen részt vett Gyárfás Mihály, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának titkára, Török József, a Sze­ged városi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, a sze­gedi városi tanács elnöke, Fehér Béla, a Munkásőrség Országos Parancsnoki Taná­csának tagja, Koczkás Fe­renc, a megyei munkásőrség parancsnoka. Az elnökség­ben helyet foglaltak a társ fegyveres testületek, nagy­üzemek, intézmények, ipari és mezőgazdasági szövetke­zetek párt- és gazdasági ve­zetőt A Himnusz elhangzása után Kovács János Jászai Mari-díjas érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja mondta el József At­tila Szocialisták című ver­sét. Az ünnepséget az el­nöklő Dobó József zászlóalj­törzstag nyitotta meg, kö­szöntötte a vendégeket, a személyi és a parancsnoki állományt és hozzátartozói­kat. Ezután Fükő József, a zászlóalj parancsnoka tartot­ta meg beszámoló jelenté­sét az egység múlt évi ered­ményeiről, s az idei felada­tokról. A többi között hang­súlyozta, hogy a munkdsöri feladatok eredményes végre­hajtásához mind a politikai, mind a társadalmi és más feltételek Szegeden is bizto­sítottak. Az egység személyi és parancsnoki állománya felelősséggel, politikai meg­győződéssel, fegyelmezetten tett eleget önként vállalt munkásőri feladatainak. A Munkásőrség Országos Pa­rancsnoksága tavaly tartott szenjlét, Szegeden js,, ellen­őrizte a zászlóalj gyákaríá'ti foglalkozásait, a végrehaj­tott harcászati feladatokat, s eredményes munkát állapí­tott meg. Az általános véle­mény az, hogy a munkásőr­séget, a munkásőröket tisz­telik, megbecsülés övezi a testületet és tagjait. A mun­kásőri pártmegbízatásnak, a munkásőri szolgálatnak el­ismert rangja van. A mún­kásőrök értik a párt politi­káját, azért kiállnak és megvalósításának cselekvő részesei mind a társadalmi, mind a gazdasági életben. Jellemző a Gera Sándor munkásőr-zászlóalj tagjaira: a pártszervek újjáválasztá­sakor az egységből 227-en kaptak bizalmat tisztségek betöltésére. A pártmunka minden területén ott van­nak a munkásőrök. A KISZ­ben és a szakszervezetben, a tanácsokban, 126-an vé­geznek különböző társadal­mi megbízatást. E feladatok teljesítésével együtt példá­san helytállnak munkahe­lyükön a termelésben, az anyagi javak elöállításában. A személyi állomány 70 százaléka dolgozik szocialis­ta brigádokban, közülük számosan brigádvezetők. A szocialista brigádban dolgo­zó munkásőröket többször kitüntették már, az állo­Török József és Fükő József gratulál Nagyvári Lászlónak, aki a zászlóalj legjobb százada címet tanúsító oklevelet és vándorzászlót vette át. (Fotó: Nagy László) Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja mány 1226 tagja rendelkezik különböző fokozatú, a szo­cialista brigádnak y adomá­nyozható kitüntetéssel, elis­meréssel. A munkásőrök kö­zül 1305-en büszkélkedhet­nek a Kiváló, a Szakma Ki­váló Dolgozója jelvénnyel. Az Elnöki Tanács által ado­mányozott kitüntetést ket­ten kaptak munkásőri szol­gálatért, 21-en a munkában való helytállásért. A továbbiakban dr. Szé­kely Sándor, a városi párt­bizottság titkára szólt ,az egységhez. Üdvözölte a mun­kásőröket és családjukat, s tolmácsolta a városi pártbi­zottság elismerését a múlt évi eredményes munkáért. Hangsúlyozta, hogy a mun­kásőrség jó politikai iskola. Ezt bizonyítja, hogy a zász­lóalj állományának közel 83 százaléka tagja a pártnak, és soraikból évente mintegy 25-en kérik felvételüket a pártba. A köszönet és ah "el­ismerés hangján szólt a munkásőrök hozzátartozói­hoz, mindazokhoz, akik hoz­zájárulnak feladatuk zavar­talan ellátásához. Fehér Béla átadta az or­szágos parancsnokság üdvöz­letét a szegedi munkásőrök­nek. Gyárfás Mihály. Török József, Koczkás Ferenc. Fü­kő József és Fehér Béla ki tüntetéseket nyújtottak át Kiváló Parancsnok jelvényt kapott Körmöczi László, Falkens'.ein János, Dávid Mihály, Balatoni István, Szögi Imre, Csapi Jenő, Molnár János, Orbán János, Farkas János, Juhász N. Sándor. Kiváló Munkásőr jelvényben részesültek 24­en. Kitüntettek 10, 15 és 20 éve szolgálatot teljesítő munkásőröket, valamint tar­talékállományba vonulókat, leszerelőket Az ünnepségen felemelő aktus volt az előképzésben részesült munkásőrök eskü­tétele a csapatzászló előtt. A leszerelők közül Pintér János adta át jelképesen a fegyvert l\íari Mátyás es­küt tett munkásőrnek. Több mint ötven fiatal munkásőr fogadott hűséget, tett esküt a szocialista haza, a magyar nép védelmére. Üdvözölték az egységgyű­lést ifjúgárdisták és úttörők is. Az ünnepségen közremű­ködött Gregor József érde­mes művész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, aki a Borisz Godunov című ope­rából a győzelmi dalt éne­kelte, zongorán kísért Pál Tamás Liszt-díjas karmes­ter,' a Szegedi Nemzeti Szín­ház igazgatója. A műsorban szerepelt az Általános Mun­káskórus, a DÁV vegyes ka­ra, a Tömörkény gimnázium egyesitett kórusa, dr. Mihál­ka György vezényletével, szólót énekelt Jarosiewitz Margit, zongorán kísért Ara­csi Lászióné. Az ünnepség az Interna­cionálé hangjaival ért véget A korábbiaknál is jobban munkajellegüek lesznek az idén a termelőszövetkezetek­ben e héten megkezdődő, a munka eredményét összegző és további tennivalókat meg­határozó küldöttgyűlések, il­letve zárszámadó közgyűlé­sek. A három évvel ezelőtt mó­dosított termelőszövetkezeti törvény a sorrendiségben el­sőbbséget biztosit a küldött­gyűléseknek. Korábban a kö­zös gazdasagokban a közgyű­lés nyújtott lehetőséget a tagságnak arra, hogy megfo­galmazza véleményét a szö­vetkezeti élet belső rendjé­től, a gazdálkodás gyakor­latáról, továbbá a tervezés­ről és a falvak életében meghatározó . jelentőségű 'szövetkezeti kulturális tevé­kenységről. A szövetkezeti életnek ez a fóruma azon­ban időközben szűkké vált, mivel az elmúlt időszakban számos gazdaság egyesült és a többezer hektárosra bő­vült nagyüzemek gyakran több falunyi tagságának vé­leménye egyetlen nagy ta­nácskozáson „elveszett" vol­na. Már az elmúlt két év­ben jól vizsgázott a küldött­gyűlés, amelyen eredménye­sen vitatja meg a tagság a gazdálkodás alakulását, va­lamint a tervkészítés részle­teit, lehetővé téve ezzel, hogy a későbbi közgyűlés va­lóban a gazdaság egésze szempontiából fontos témák­kal foglalkozzon. Az idén egyébként szin­te kettéválik a két fórum szerepe, mivel 1981 a hato­dik ötéves terv induló éve. Ezért különleges jelentősége van a tennivalók pontos rögzítésének, a vitának, amely nyomán kikristályoso­dik majd egy-egy üzem kö­zéptávú fejlesztési elkép­zelése. Ezért a MÉM és a Pénzügyminisztérium együt­tes intézkedése lehetőséget adott a • tsz-eknek arra, hogy a közgyűlést a korábbi gya­korlattól eltérően az idén későbbi időpontban, akkor rendezzék meg, amikor már tiszta képet kaphatnak a vitában részvevők az ötéves tervidőszak reális helyi le­hetőségeiről és tennivalóiról. Ennélfogva a sorrendben előbb megtaitott küldött­gyűléseken a tagság megvi­tatja majd az elmúlt évi gazdálkodás fela Jatait, va­lamint az 1981-es tennivaló­kat. A küldöttgyűlésen jó­váhagyott mérleg alapján fizetnek a termelöszövetke­tek prémiumot a tagságnak és az alkalmazottaknak. A később megtartott közgyű­lésen a hatodik ötéves terv feladatai kerülnek napirend­re, mégpedig a küldöttgyű­lés ajánlásai és az időközben összeállított helyi progra­mok, tervek, elképzelések alapján. Az országban Í338 terme­lőszövetkezet, 60 mezőgazda­sági szakszövetkezet és 18 halászati termelőszövetke­zet készít számadást A ren­delkezések szerint amennyi­ben a taglétszám 300 alatt van, úgy nincs szükség kül­döttgyűlésre, a megvitatandó anyag egyenes úton a köz­gyűlés elé kerülhet. A ki­sebb tsz-ekben, ahol a kül­döttgyűlés elmarad, két köz­gyűlés lesz; az elsőn a leg­közelebbi tennivalókat elem­zik, a második közgyűlé­sen pedig a középtávú el­képzeléseket vitatják meg. A veszteséggel gazdálko­dó üzemek tevékenységét, ugyanúgy. mint a korábbi években, felülvizsgálják. Szakértő csoportok adnak majd útbaigazítást a gaz­dálkodás jövedelmezőségé­nek helyreállításához. (MTI) Üjító kohászok Növekedett az újítási kedv az ózdi kohászati üzemek­ben. Különösen örvendetes, hogy az elmúlt évben már nemcsak a beadott és elfo­gadott újítások száma emel­kedett, hanem jelentősen nőtt az ésszerűsítésekkel megtakarított forintok szá­ma is. Az év végi gyors számvetés szerint az eszak­magyarországi nagyüzemek­ben 1980-ban, a korábbi év­hez viszonyítva, mintegy háromszázzal több, összesen háromezerhatszáztíz újítást adtak be. Az elfogadott és bevezetett újítások száma még ennél is nagyobb arány­ban — négyszázzal — nőtt. Az ésszerűsítésekből eredő megtakarítás összege ugyan­akkor az 1979. évi hatvan­hétmillió forintról százhu­szonhatmillió forintra emel­kedett. Az ózdi üzemben az újí­tások többsége az anyag és energia megtakarításával, az importanyagok kiváltásával, a minőség javításával és a munkavédelemmel foglalko­zott (MTI) k

Next

/
Oldalképek
Tartalom