Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 9. szám 1981. január 11.; vasárnap Ara: 1,80 foriní HS Z HP SZEGED V Á RO S I B ÍZ Q.TT S ÁGÁNAK LAPj A megyei egységgyűlése Hagy László felvétele A% dnBksőg ís a résztvevők egy csoportja; Koczkás Ferene beszédét mond* Tegnap, szombaton dél- nokság és az alegységek tületek, a megyei párt-, ál­dott a Csongrád megyei ta- munkáját összegezését meg- lami és tömegszervezetekkel nács nagytermében évzáró és tárgyalta a Csongrád megyei való kapcsolatában, évnyitó egységgyűlést tartott párt-végrehajtóbizottság, Időszerű bel- és külpoll­a megyei munkásőr parancs- amely a többi között meg- tikai kérdésekről is szólt a nokság. Ezen részt vett dr. állapította: a munkásőr al- megyei pártbizottság első Komócsin Mihály, az MSZMP egységek legfőbb jellemzője titkára. KB tagja, a megyei pártbi- a politikai meggyőződés, Kiváló Parancsnok, Ki­zottság első titkára. Szabó helytállás a kiképzésben, a váló Munkásőr kitüntetést, Sándor, a megyei tanács el- szolgálatban, példamutatás a Dicsérő Oklevelet, Szolgálati nöke, 'valamint a társ fegy- munkahelyeken, a párt poh- Érdemérmet, Munkásőr Em­veres testületek és társadal- tikájának végrehajtásában. lék jelvényt adott át 50 mun­mi szervek több képviselője^ Csongrád megyében a mun- kásőrnek sokévi szolgálat A Himnusz elhangzása után kásőrök 75 százaléka vesz után dr. Komócsin Mihály üdvözölte a vendégeket és a részt politikai képzésben, 50 és Koczkás Ferenc, résztvevőket dr. Lugosi Jó- százalékuk kiváló dolgozd. Az ünnepélyes megyei zsef, a megyei munkásőrség Eredményes a megyei törzs egységgyűlés az Internacio­szakcsoportvezetője, majd munkája a személyi állo- nálé hangjaival ért véget. Koczkás Ferenc, a Csongrád mány összekovácsolásában, Közreműködött a szegedi megyei munkásőrség pa- politikai és gyakorlati kép- Gera Sándor Munkásőr­rancsnoka mondott beszédet, zésében, a társ fegyveres tes- zászlóalj zenekara. A többi között hangsú- — lyozta, hogy a megyei törzs és közvetlen állományának felkészültsége jó. Az alegy­ségek és a megye egységei sikeresen hajtották végre a megyei pártbizottság hatá­rozatát, az országos pa­rancsnokság parancsait. A megyei munkásőrállomány tevékenysége rendszeresen fejlődik. A munkahelyi párt­szervek és gazdasági veze­tők is sokat tettek azért, hogy a munkásőrök mara­déktalanul teljesíthessék pártmegbízatásukat mind a kiképzésben, mind a szolgá­latok ellátásában. Csongrád megyében a munkásőrség 89 százaléka párttag, 69,5 száza­léka munkás, 20 százaléka irányító munkakörű a ter­melésben. A megyei mun­kásőrállomány politikai, er­kölcsi állapota szilárd, a közügyekért érzett felelős­ségben, a társadalmi aktivi­tásban példamutató. Három generáció áll a munkásőr­ség szolgálatában: apa, fiú és unoka. A munkásőri fel­adatok mellett az állomány 41 százalékának van párt-, illetve más társadalmi, vá­lasztott tisztsége.' Az állo­mány 62 százaléka szocialis­ta brigádban dolgozik. Az ünnepi egvséggyűlésen dr. Komócsin Mihály átad­ta a megyei pártbizottság üdvözletét, köszönetét az egész személyi és parancs­noki állománynak. Hangsú­lyozta a munkásőrség szere­pét, ie'entősógét a fegyveres testi '™tek sorában, szocialis­ta hazánk védelmében, a nép, a szocializmus építésé­nek szolgálatában. A Mun­kásőrség Országos Parancs­noksága tavaly szemlét tar­tott Csone-ád mogvóben és jónak minősítette a parancs­Ax idén is Jő élelmiszer-ellátás A mezőgazdaságban az termeléssel. A rendelkezésre idén a növények termelése álló árualapból várhatóan jól valamivel nagyobb mérték- kielégítik a növekvő hazai ben nő, mint az állati ter- igényeket és mód nyílik az mékeké, és ezzel az élelmi- exportmegrendelések fedezé­szeripar tervelőirányzata is sére is. Az ipar termékszer­számol. A növényi termékek kezetének alakításánál még feldolgozása 2,1 százalékkal, jobban figyelembe veszik az állati termékeké kereken majd a piaci igényeket 2 százalékkal növekszik az elmúlt évihez képest Ez az ütem nemzetközi mércével mérve is jónak számít figyelembe véve a magyar élelmiszer-termelés magas színvonalát. A mezőgazdasá­gi ágazatok szerkezetében nem várható alapvető válto­zás; a termelési értéket ala­pul véve az idén is nagyjá­ból változatlanok a növényi kultúrák és az állatfajok egymáshoz viszonyított ará­nyai. Mindez meghatározza az élelmiszeripari üzemek te­endőit. A főbb élelmiszeripari ága­zatok közül továbbra is ki­emelt helye van a húster­melésnek. A termékeknek mintegy 70 százaléka a ha­zai fogyasztók asztalára ke­rül. Az ipar az idén 7 mil­liónál több sertést és csak­nem 600 ezer vágómarhát vesz majd át a termelőktől, és gondoskodik a feldolgo­zásról, illetve az értékesítés­ről. Az elmúlt évinél vala­mivel több hízó állatot dol­goznak majd fel az ÁFÉSZ­ek és a gazdaságok húsüze­mei: a baromfiipar előirány­zata azonos az elmúlt A gabonaipar termelése az idén az elmúlt évihez képest 2—3 százalékkal fokozódik. Üj termékek kerülnek majd az üzletekbe, egyebek között a különböző étkezési korpa­félék, amelyeknek árusítását a főváros nagyobb üzletei­ben már megkezdték. A tar­tósító iparokban a termelés az elmúlt évihez hasonlóan alakul, nagyobb növekedés­sel nem számol a terv. A rendelkezésre álló ipari kapa­citásokkal azonban igyekez­nek az eddiginél nagyobb mennyiségű, a hazai és a külföldi piacokon jobban ér­tékesíthető termékeket előál­lítani. Statisztika Nyitrai Ferencné államtit­kár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az ENSZ sta­tisztikai bizottságának ülé­sére szombaton New Yorkba utazott. Az ülésen megvitat­ják az ENSZ világprogram­jaival, elsősorban a környe­zetvédelemmel, az energia­takarékossággal, a fejlődő országok segítésével kapcso­latos statisztikai feladatokat. Vasútvillamosítás Befejeződött a Kelenföldi és a Déli pályaudvar közötti vonalszakasz villamosítása. Ünnepélyesen elindították a Déli pályaudvarról az első villanymozdony vontatta sze­relvényt. Alig egy éve kezdődött a két pályaudvar közötti rö­vid, de fontos vasúti szakasz villamosítása, amely elsősorí ban a Keleti pályaudvar te­hermentesítését szolgálja. A MÁV 25 millió forintos sa­ját forrásához 13 millió fo­rint energiaracionalizálási tá­mogatást kapott; a beruhá­zás a gazdaságosabb vonta­tás eredményeként 2,5 év alatt megtérül. Módszerek rendszere Példa az energiagazdálkodásra Már beszámoltunk arról, hogv a megyei NEB tavaly az év elején 55 vállalatnál, intézménynél vizsgálta meg, hogyan gazdálkodnak az energiával. A vizsgálatot az év végén utóvizsgálat kö­vette. A jó példákat említ­ve, mindkét fölmérés anya­gában lépten-nyomon a vá­sárhelyi porcelángyár nevé­vel találkozik az ember, íme, egy mondat az utóvizs­gálat tapasztalatait összefog­laló jelentésből: „Külön ki kell emelni a FIM Alföldi Porcelángyárat, ahol nem kampányszerűen, hanem fo­lyamatosan és a legapróbb feladatokra is kiterjedően vizsgálták meg az energia­felhasználás racionalizálásá­nak lehetőségeit, minden munkafolyamaiban veszte­ségfeltáró vizsgálatot végez­tek és rendszeresen kiérté­kelik, kiszámítják a megta­karítás mértékét." Vajon mit szól ahhoz Szalay László, a gyár ener­giaosztályának vezetője, hogy szinte a legjobbnak tartják őket ilyen szempont­ból a megyében? — Ez nem föltétlenül a mi dicsőségünk — hangzik a válasz. — Az a baj, hogy amit mi csinálunk, az ilyen jónak számít... De mit is jelent az ener­giatakarékosság, az energia- . felhasználás ésszerűsítése a porcelángyár esetében? Min­denekelőtt komplex folya­matot, amely visszanyúlik a kezdetekhez, a gyár indulá­sához. — Szerencsésen indultunk — vallja Szalay László. S hogy miért? A gyár .igazgatója automatizálási gépészmérnök, főmérnöke pedig általános gépészmér­nök. Nyilván közel állt hoz­zájuk az energia és a tech­nológia kérdése. Azaz már a kezdeteknél, a tervezés és a beruházások időszakában nagy figyelmet fordítottak az energiakérdésre, arra, hogy a technológia minél takarékosabb lécen. Pedig akkoriban, a hatvanas évek­ben még az olcsó energia időszakában éltünk. Más vállalatoknál akkoriban 1—2 százalékot, a porcelángyár­nál pedig mintegy 8 száza­lékot tett ki az energia­költség. Mégis, nagyon is indokolt volt a figyelem, hi­szen mostanra a gyár ener­giaköltségei elérték a terme­lési érték 14 százalékát, a költségeknek pedig közel 20 Áruink külföldön A népgazdaság, s ezen belül a külkereskedelem 1980. évi mérlegét a naev mennyiségű aclat összegezésével a kö­vetkező hetekben voniák meg A vállalati gvorsie'entések és az e'őze tes néogazdasási becslések alanián azonban máris bizonyosra vehető hozv a mag var termékek a ko­rábbinál nagyobb sikereket értek el a nemzetközi piaco­évi kon. (MTI) százalékát Vajon hol tarta­nának az ésszerű energia­gazdálkodás és az azt segí­tő energetikusi szervezet hí­ján? Energetikusi szervezet. Már 1968-ban önálló ener­giaosztálya volt a gyárnak, s ezt akkor is megtartották, amikor 1968-ban megszűnt az energetikusi szervezet fönntartásának kötelezettsé­ge, s a vállalatok dönthet­tek el, hogy például az anyagosztályhoz csapják-e az energiaügyeket. A gyár szakemberei már ott voltak az első berendezések átadá­sánál is. Hogy milyen ered­ménnyel? A transzformátor­állomást nem vették át, 117 hibapontot fölsorolva. A kazánháznál is vagy nyolc­van hibapontot gyűjtöttek össze. A beruházó es a ter­vező először megsértődött, azután újított. Azóta, az újabb beruházásoknál már a tervezés idején meghall­gatják a gyár szakemberei­nek véleményét is. így az­tán kifogásolnivaló alig ma­rad. A régóta végzett, folya­matos és koncentrált munka természetesen kizárja a lát­ványos eredményeket. Ta­valy ennek ellenére több mint kétmillió forintot si­került megtakarítaniuk. S hogy hogyan? Például rend­szeres elemző munkával. Ehhez már a berendezések tervezésekor igyekeztek a szükséges műszereket bizto­sítani. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Szilikátipari Kutató Intézet hozzájárulásával műszereket szereztek be az energiaelosz­tás és -felhasználás folya­matos mérésére. Ezen kívül csatlakozópontokai alakítot­tak ki a gőz-, sűrített levegő stb. hálózatban, mozgó mé­rőlaborokkal regisztrálják folyamatosan a felhaszná­lást, összevetve például az adott időszak külső hőmér­sékletével és a termelés mennyiségével, a kapott eredményekről pedig folya­matosan tájékoztatják a gyáregységeket S hogy mi mindent köszönhetnek en­nek? A dekorációs égetést végző villamosfútesű kemen­céknél például egyszer sür­gős munkák miatt módosí­tani kellett a kétszeri ki­égetés szokásos munkarend­jén. Az energiaosztály kimu­tatásai ugyanarra az idő­pontra megállapították, hogy a kemencék ugyanannyi ter­mék kiégetésére jóval ke­vesebb energiát használtak föl. Jött a kérdés: miért? Hogy változott a munka­szervezés, kényszerből? És ha tudatosan megpróbál­nánk? És az eredmény: 1078_ óan még 1,75 millió kilo­wattóra, 1979-ben már 1,5 nillió. 1980-ban pedig csak ',25 millió volt az energia­elhasználás ugyanannyi termék előállításához. Természetesen folyamato­san vizsgáljak az energia­veszteségek lehetséges for­rásait is. Kiderült például, hogy jó néhány villanymo­tor teljesítménye. így fo­gyasztása is nagyobb a szükségesnéL A nagyobb motoroknál egyszerű átkö­téssel a szükséges minimum felé közelítették a teljesít­ményt és az energiafelvételt is, a kisebb motorokat pedig a szükséges teljesítményűre cserélték. Vagy a termeit hőmérséklete. Sok vesztesé­get okoz telente a targonca­közlekedés. Egy-egy üzem­részben két percig ha nyit­va van a kapu, az erős hu­zat miatt 8 fokkal is csőkken­het a terem hőmérséklete, a dolgozók panaszairól nem is beszélve. Megpróbálkoztak zsilipkapukkal. Nem vált be. Most svájci licenc aiapjáa gyártott, elektromosan moz­gatott kapukat szereznek be. kísérleti cella! néhány helyre. Ha beválik — és számításaik szerint így má­sodpercekre csökkenthető a kapuk nyitvatarlása —. ak­kor mindenütt ezt a megol­dást alkalmazzák majd. De beszerezték a tüzeléstechni­kai vizsgálatokhoz szükséges műszereket is, s azóta he­tente ellenőrzik az égéster­mékeket a kazánoknál. Ez­zel mintegy 2 százalékkal javították a hatásfokot. A gyár energiaasztályáa 14 műszaki szakember dol­gozik. Természetesen nem mindent maguk találnak ki. Mások módszereiről, ered­ményeiről is rendszeresen tájékozódnak és alkalmaz, zák, ami náluk is alkalmaz­ható. S nem csak egy-egy dologra, hanem az egészre igyekeznek figyelni. Olyan elemző-mérő rendszert dol­goztak ki, amelynek révén komplex képet kaphatnak folyamatosan az energiafo­gyasztás és a termelés ösz. szefüggéseirőL Mindez ter­mészetesen nemcsak az ener­giaosztály dolgozóinak ér­deme. Munkájuk aligha jár­hatna eredménnyel, ha má­sok nem vennek legalább olyan komolyan az. ügyért, mint ők. S ebben talán az is közrejátszik, hogy a gyár­ban egyre több vezető és munkás jövedelme függ az energiafelhasználás mérté­kétől is. Igaz, sokéves folyamatos munka után látványos ered­ményeket már aligha pro­dukálhatnak. Csakhogy: 1981-ben 116 millió forintos energiaköltséggel számolnak. Ha eoből két-három száza­lékot sikerül megtakarítani, az is milliókban mérhető. S ha egy-egy eredményük nem is lehet olyan kiugró, mint ahol a semmiből in­dultak, igenis látványos ma­ga a munka, módszereik komplex rendszere, amelyek eredményeit immár sok év tapasztalatai hitelesítik. Szávay Istváa *

Next

/
Oldalképek
Tartalom