Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 9. szám 1981. január 11.; vasárnap Ara: 1,80 foriní HS Z HP SZEGED V Á RO S I B ÍZ Q.TT S ÁGÁNAK LAPj A megyei egységgyűlése Hagy László felvétele A% dnBksőg ís a résztvevők egy csoportja; Koczkás Ferene beszédét mond* Tegnap, szombaton dél- nokság és az alegységek tületek, a megyei párt-, áldott a Csongrád megyei ta- munkáját összegezését meg- lami és tömegszervezetekkel nács nagytermében évzáró és tárgyalta a Csongrád megyei való kapcsolatában, évnyitó egységgyűlést tartott párt-végrehajtóbizottság, Időszerű bel- és külpolla megyei munkásőr parancs- amely a többi között meg- tikai kérdésekről is szólt a nokság. Ezen részt vett dr. állapította: a munkásőr al- megyei pártbizottság első Komócsin Mihály, az MSZMP egységek legfőbb jellemzője titkára. KB tagja, a megyei pártbi- a politikai meggyőződés, Kiváló Parancsnok, Kizottság első titkára. Szabó helytállás a kiképzésben, a váló Munkásőr kitüntetést, Sándor, a megyei tanács el- szolgálatban, példamutatás a Dicsérő Oklevelet, Szolgálati nöke, 'valamint a társ fegy- munkahelyeken, a párt poh- Érdemérmet, Munkásőr Emveres testületek és társadal- tikájának végrehajtásában. lék jelvényt adott át 50 munmi szervek több képviselője^ Csongrád megyében a mun- kásőrnek sokévi szolgálat A Himnusz elhangzása után kásőrök 75 százaléka vesz után dr. Komócsin Mihály üdvözölte a vendégeket és a részt politikai képzésben, 50 és Koczkás Ferenc, résztvevőket dr. Lugosi Jó- százalékuk kiváló dolgozd. Az ünnepélyes megyei zsef, a megyei munkásőrség Eredményes a megyei törzs egységgyűlés az Internacioszakcsoportvezetője, majd munkája a személyi állo- nálé hangjaival ért véget. Koczkás Ferenc, a Csongrád mány összekovácsolásában, Közreműködött a szegedi megyei munkásőrség pa- politikai és gyakorlati kép- Gera Sándor Munkásőrrancsnoka mondott beszédet, zésében, a társ fegyveres tes- zászlóalj zenekara. A többi között hangsú- — lyozta, hogy a megyei törzs és közvetlen állományának felkészültsége jó. Az alegységek és a megye egységei sikeresen hajtották végre a megyei pártbizottság határozatát, az országos parancsnokság parancsait. A megyei munkásőrállomány tevékenysége rendszeresen fejlődik. A munkahelyi pártszervek és gazdasági vezetők is sokat tettek azért, hogy a munkásőrök maradéktalanul teljesíthessék pártmegbízatásukat mind a kiképzésben, mind a szolgálatok ellátásában. Csongrád megyében a munkásőrség 89 százaléka párttag, 69,5 százaléka munkás, 20 százaléka irányító munkakörű a termelésben. A megyei munkásőrállomány politikai, erkölcsi állapota szilárd, a közügyekért érzett felelősségben, a társadalmi aktivitásban példamutató. Három generáció áll a munkásőrség szolgálatában: apa, fiú és unoka. A munkásőri feladatok mellett az állomány 41 százalékának van párt-, illetve más társadalmi, választott tisztsége.' Az állomány 62 százaléka szocialista brigádban dolgozik. Az ünnepi egvséggyűlésen dr. Komócsin Mihály átadta a megyei pártbizottság üdvözletét, köszönetét az egész személyi és parancsnoki állománynak. Hangsúlyozta a munkásőrség szerepét, ie'entősógét a fegyveres testi '™tek sorában, szocialista hazánk védelmében, a nép, a szocializmus építésének szolgálatában. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága tavaly szemlét tartott Csone-ád mogvóben és jónak minősítette a parancsAx idén is Jő élelmiszer-ellátás A mezőgazdaságban az termeléssel. A rendelkezésre idén a növények termelése álló árualapból várhatóan jól valamivel nagyobb mérték- kielégítik a növekvő hazai ben nő, mint az állati ter- igényeket és mód nyílik az mékeké, és ezzel az élelmi- exportmegrendelések fedezészeripar tervelőirányzata is sére is. Az ipar termékszerszámol. A növényi termékek kezetének alakításánál még feldolgozása 2,1 százalékkal, jobban figyelembe veszik az állati termékeké kereken majd a piaci igényeket 2 százalékkal növekszik az elmúlt évihez képest Ez az ütem nemzetközi mércével mérve is jónak számít figyelembe véve a magyar élelmiszer-termelés magas színvonalát. A mezőgazdasági ágazatok szerkezetében nem várható alapvető változás; a termelési értéket alapul véve az idén is nagyjából változatlanok a növényi kultúrák és az állatfajok egymáshoz viszonyított arányai. Mindez meghatározza az élelmiszeripari üzemek teendőit. A főbb élelmiszeripari ágazatok közül továbbra is kiemelt helye van a hústermelésnek. A termékeknek mintegy 70 százaléka a hazai fogyasztók asztalára kerül. Az ipar az idén 7 milliónál több sertést és csaknem 600 ezer vágómarhát vesz majd át a termelőktől, és gondoskodik a feldolgozásról, illetve az értékesítésről. Az elmúlt évinél valamivel több hízó állatot dolgoznak majd fel az ÁFÉSZek és a gazdaságok húsüzemei: a baromfiipar előirányzata azonos az elmúlt A gabonaipar termelése az idén az elmúlt évihez képest 2—3 százalékkal fokozódik. Üj termékek kerülnek majd az üzletekbe, egyebek között a különböző étkezési korpafélék, amelyeknek árusítását a főváros nagyobb üzleteiben már megkezdték. A tartósító iparokban a termelés az elmúlt évihez hasonlóan alakul, nagyobb növekedéssel nem számol a terv. A rendelkezésre álló ipari kapacitásokkal azonban igyekeznek az eddiginél nagyobb mennyiségű, a hazai és a külföldi piacokon jobban értékesíthető termékeket előállítani. Statisztika Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az ENSZ statisztikai bizottságának ülésére szombaton New Yorkba utazott. Az ülésen megvitatják az ENSZ világprogramjaival, elsősorban a környezetvédelemmel, az energiatakarékossággal, a fejlődő országok segítésével kapcsolatos statisztikai feladatokat. Vasútvillamosítás Befejeződött a Kelenföldi és a Déli pályaudvar közötti vonalszakasz villamosítása. Ünnepélyesen elindították a Déli pályaudvarról az első villanymozdony vontatta szerelvényt. Alig egy éve kezdődött a két pályaudvar közötti rövid, de fontos vasúti szakasz villamosítása, amely elsősorí ban a Keleti pályaudvar tehermentesítését szolgálja. A MÁV 25 millió forintos saját forrásához 13 millió forint energiaracionalizálási támogatást kapott; a beruházás a gazdaságosabb vontatás eredményeként 2,5 év alatt megtérül. Módszerek rendszere Példa az energiagazdálkodásra Már beszámoltunk arról, hogv a megyei NEB tavaly az év elején 55 vállalatnál, intézménynél vizsgálta meg, hogyan gazdálkodnak az energiával. A vizsgálatot az év végén utóvizsgálat követte. A jó példákat említve, mindkét fölmérés anyagában lépten-nyomon a vásárhelyi porcelángyár nevével találkozik az ember, íme, egy mondat az utóvizsgálat tapasztalatait összefoglaló jelentésből: „Külön ki kell emelni a FIM Alföldi Porcelángyárat, ahol nem kampányszerűen, hanem folyamatosan és a legapróbb feladatokra is kiterjedően vizsgálták meg az energiafelhasználás racionalizálásának lehetőségeit, minden munkafolyamaiban veszteségfeltáró vizsgálatot végeztek és rendszeresen kiértékelik, kiszámítják a megtakarítás mértékét." Vajon mit szól ahhoz Szalay László, a gyár energiaosztályának vezetője, hogy szinte a legjobbnak tartják őket ilyen szempontból a megyében? — Ez nem föltétlenül a mi dicsőségünk — hangzik a válasz. — Az a baj, hogy amit mi csinálunk, az ilyen jónak számít... De mit is jelent az energiatakarékosság, az energia- . felhasználás ésszerűsítése a porcelángyár esetében? Mindenekelőtt komplex folyamatot, amely visszanyúlik a kezdetekhez, a gyár indulásához. — Szerencsésen indultunk — vallja Szalay László. S hogy miért? A gyár .igazgatója automatizálási gépészmérnök, főmérnöke pedig általános gépészmérnök. Nyilván közel állt hozzájuk az energia és a technológia kérdése. Azaz már a kezdeteknél, a tervezés és a beruházások időszakában nagy figyelmet fordítottak az energiakérdésre, arra, hogy a technológia minél takarékosabb lécen. Pedig akkoriban, a hatvanas években még az olcsó energia időszakában éltünk. Más vállalatoknál akkoriban 1—2 százalékot, a porcelángyárnál pedig mintegy 8 százalékot tett ki az energiaköltség. Mégis, nagyon is indokolt volt a figyelem, hiszen mostanra a gyár energiaköltségei elérték a termelési érték 14 százalékát, a költségeknek pedig közel 20 Áruink külföldön A népgazdaság, s ezen belül a külkereskedelem 1980. évi mérlegét a naev mennyiségű aclat összegezésével a következő hetekben voniák meg A vállalati gvorsie'entések és az e'őze tes néogazdasási becslések alanián azonban máris bizonyosra vehető hozv a mag var termékek a korábbinál nagyobb sikereket értek el a nemzetközi piacoévi kon. (MTI) százalékát Vajon hol tartanának az ésszerű energiagazdálkodás és az azt segítő energetikusi szervezet híján? Energetikusi szervezet. Már 1968-ban önálló energiaosztálya volt a gyárnak, s ezt akkor is megtartották, amikor 1968-ban megszűnt az energetikusi szervezet fönntartásának kötelezettsége, s a vállalatok dönthettek el, hogy például az anyagosztályhoz csapják-e az energiaügyeket. A gyár szakemberei már ott voltak az első berendezések átadásánál is. Hogy milyen eredménnyel? A transzformátorállomást nem vették át, 117 hibapontot fölsorolva. A kazánháznál is vagy nyolcvan hibapontot gyűjtöttek össze. A beruházó es a tervező először megsértődött, azután újított. Azóta, az újabb beruházásoknál már a tervezés idején meghallgatják a gyár szakembereinek véleményét is. így aztán kifogásolnivaló alig marad. A régóta végzett, folyamatos és koncentrált munka természetesen kizárja a látványos eredményeket. Tavaly ennek ellenére több mint kétmillió forintot sikerült megtakarítaniuk. S hogy hogyan? Például rendszeres elemző munkával. Ehhez már a berendezések tervezésekor igyekeztek a szükséges műszereket biztosítani. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Szilikátipari Kutató Intézet hozzájárulásával műszereket szereztek be az energiaelosztás és -felhasználás folyamatos mérésére. Ezen kívül csatlakozópontokai alakítottak ki a gőz-, sűrített levegő stb. hálózatban, mozgó mérőlaborokkal regisztrálják folyamatosan a felhasználást, összevetve például az adott időszak külső hőmérsékletével és a termelés mennyiségével, a kapott eredményekről pedig folyamatosan tájékoztatják a gyáregységeket S hogy mi mindent köszönhetnek ennek? A dekorációs égetést végző villamosfútesű kemencéknél például egyszer sürgős munkák miatt módosítani kellett a kétszeri kiégetés szokásos munkarendjén. Az energiaosztály kimutatásai ugyanarra az időpontra megállapították, hogy a kemencék ugyanannyi termék kiégetésére jóval kevesebb energiát használtak föl. Jött a kérdés: miért? Hogy változott a munkaszervezés, kényszerből? És ha tudatosan megpróbálnánk? És az eredmény: 1078_ óan még 1,75 millió kilowattóra, 1979-ben már 1,5 nillió. 1980-ban pedig csak ',25 millió volt az energiaelhasználás ugyanannyi termék előállításához. Természetesen folyamatosan vizsgáljak az energiaveszteségek lehetséges forrásait is. Kiderült például, hogy jó néhány villanymotor teljesítménye. így fogyasztása is nagyobb a szükségesnéL A nagyobb motoroknál egyszerű átkötéssel a szükséges minimum felé közelítették a teljesítményt és az energiafelvételt is, a kisebb motorokat pedig a szükséges teljesítményűre cserélték. Vagy a termeit hőmérséklete. Sok veszteséget okoz telente a targoncaközlekedés. Egy-egy üzemrészben két percig ha nyitva van a kapu, az erős huzat miatt 8 fokkal is csőkkenhet a terem hőmérséklete, a dolgozók panaszairól nem is beszélve. Megpróbálkoztak zsilipkapukkal. Nem vált be. Most svájci licenc aiapjáa gyártott, elektromosan mozgatott kapukat szereznek be. kísérleti cella! néhány helyre. Ha beválik — és számításaik szerint így másodpercekre csökkenthető a kapuk nyitvatarlása —. akkor mindenütt ezt a megoldást alkalmazzák majd. De beszerezték a tüzeléstechnikai vizsgálatokhoz szükséges műszereket is, s azóta hetente ellenőrzik az égéstermékeket a kazánoknál. Ezzel mintegy 2 százalékkal javították a hatásfokot. A gyár energiaasztályáa 14 műszaki szakember dolgozik. Természetesen nem mindent maguk találnak ki. Mások módszereiről, eredményeiről is rendszeresen tájékozódnak és alkalmaz, zák, ami náluk is alkalmazható. S nem csak egy-egy dologra, hanem az egészre igyekeznek figyelni. Olyan elemző-mérő rendszert dolgoztak ki, amelynek révén komplex képet kaphatnak folyamatosan az energiafogyasztás és a termelés ösz. szefüggéseirőL Mindez természetesen nemcsak az energiaosztály dolgozóinak érdeme. Munkájuk aligha járhatna eredménnyel, ha mások nem vennek legalább olyan komolyan az. ügyért, mint ők. S ebben talán az is közrejátszik, hogy a gyárban egyre több vezető és munkás jövedelme függ az energiafelhasználás mértékétől is. Igaz, sokéves folyamatos munka után látványos eredményeket már aligha produkálhatnak. Csakhogy: 1981-ben 116 millió forintos energiaköltséggel számolnak. Ha eoből két-három százalékot sikerül megtakarítani, az is milliókban mérhető. S ha egy-egy eredményük nem is lehet olyan kiugró, mint ahol a semmiből indultak, igenis látványos maga a munka, módszereik komplex rendszere, amelyek eredményeit immár sok év tapasztalatai hitelesítik. Szávay Istváa *