Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

4 Szerda, 1981. január 7. Autók a Trabantok, Skodák, Moszk Vicsok, Wartburgok.,, ké kek, sárgák, pirosak, szűr kék. Néhány dologban ha sonlítanak egymáshoz, rosak, piszkosak, s az kemény rögök miatt kép- Mikor is volt legutóbb fe­telen a közlekedés. Igy hát hér karácsony? — ezen töp­a bejáróban parkolnak az rengett még az anyja sír­utca autói. Azokról tudja az ját Jelző kopjafa felé da­Sá- egész utca, melyik házba ér- gasztotta a sarat. A kopj 3­ün- keztek meg a gyerekek. A tán, a bronzplaketten any­nepeket csöndes falkában a barna Wartburgban, Zöldék ja arcvonásai. Szája szög­kövesút mellett, a dűlővég- fia jött a családjával, a kék letében a fáradt mosoly, ben töltötték. Egy újmódi Trabant Túriék lányáé, az Most már végleg így ma­népvándorlás jelképei, a té- új Ladát pedig a Molnárék rad meg tudatában. Ahány­kozló gyerekek karácsonyi gyereke vette nemrég. Mo- szor rágondol, mindig a fá­megtéréselnek sziirtbólumal. torbőgésre, dudaszóra kl- radt mosoly. Nem az önfe­Gazdáik, az egykori tanyai nyílnak a kapuk, mindenki iedten kacagó fiatalasszony, suhancok és süldőlányok ér- lesl, hozzá Jöttek-e már? A nem a töprengő családanya, keztek gyerekeikkel fölme- hűtőszekrények tömve disz- vagy a munkába feJedke­legítenl a bölcsőhely em- nócombbal, marhaszelettel, ző, dolgozatok fölé hajló ta­lékeit, magukba szívni a fél pulykával. — Az unoka nítóarc, hanem ez a min­szülől ház megtartó élmé- meg ls kérdezi, hogy néz dennel leszámoló mosoly, nyelt. S természetesen te- kl a fél pulyka, amikor annak az embernek öröm­lepakolnl a csomagtartót még él? Kisült az utolsó tudata, aki amíg élt, jól vé­frlss hússal, otthoni ízeket adag mákoskalács, lefejtet- gezte dolgát. „Kit anya őrző befőttesílvegekkel, lek- ték az Idei bort, sorba rak- szült, az mind csalódik vé­városszllkékkel, savanyúsá- ták a pálinkásüvegeket. gül" — ha hazajön néha­gosbödönökkel. Aztán bekapcsolták a te- naP.1án, elzarándokol a te­• levíziót, s ott ültek előtte metőbe. Most is fölakasztot­m ... •,,„,. _ reggeltől éjfélig, nagyszü- ta a szögre a fenyőgallyak­nelk efött átküTriil oda" gyerekek, unokák, mint Ml font koszorút, az élénk­mft» etükrt md akiket erre ítéltek. Meny- Piros bogyókkal. Visszafe­ji?' mirt8 tőrvinv" nylvel kevesebb a szó mint M a fűcsomókon tisztogatta íine. u Lní. fri«. régen, a karácsonyra kapott cipője magas sársarkát, mi­rinnva dkufmnvi mi.att ki' könyvek lapjai szorosan sl- kor kinyitotta a kocsi aj­ST? multak egymáshoz, a gye- táját, talán még káromko­km pX XX Htt» ^játékok is sérülés nél- dott is egyet... Mikor is vendJJ . 'kirdZ^ „ , H kül úszták meg az ünnepe- volt utoljára fehér kará­rknrt«nnvknrP mene?rld' ket. Éjfélkor még együtt csony? Talán gyerekkorában. ü't a család a színesen vib- dehát, akkor még anya is szerűen megérkező ^gyere- rfW képerny6 elött_ reggel élt, és autó is csak egy volt a nagyobbik gyerek már 8 a községben, óra S perckor felrázta szü- • lelt, hogy kezdődik a szün- Ünnepek múltával felbőg­idei matiné. Néha még tek a dűlővégekben a ki­r^ásilTT másiké.' Az'itt- fhff • ** „tffi; motorok. A csomagtar­honi kamra őrzi a kolbász- a l ^ den?iZS0"?k,ka1' szálakat, szalonnaoldalakat, adásszünetben arról váltót- teményesdobozokka, kol­' - tak szót, hogy milyen Jókat básszal, hurkával, sava­beszélgettek, amikor gyere- nyúsággal, befőttel. Az uno­kek voltak, mennyi munka kák orrukat a hátsó ajtó akadt a ház körül tüzelő- üvegéhez nyomva, sokáig _ ^ vei, állatokkal, egyeoekkel. integettek a ködbe vesző ta­hozzák Az utolsó napokban már a nya felé, mami meg tati tő­fiatalok számolták az őrá- pörödő alakjának. Fülükben kat, szilveszter délelőttjén még nem hűlt ki az aggódó több kocsi vette az irányt kérdés: Mikor jöttök me­a városba. Az unokák még gint? De levelet legalább ír­otthon maradtak néhány játok! napra. A búcsúzáskor meg Véget ért a karácsonyi 'két ,s jegyezte az öreg, hogy népvándorlás, s nemcsak a már megint nem mentünk el csomagtartók bőségével gaz­megcslnáltatni az eltörött dagabban kezdtük az új műfogsorát". esztendőt, hanem az élet­« » formák forrongó szikráitól azért mégiscsak melegebb A temető körűi sárten- szfvveL ger. Minden szürke, sivár. Tandl Lajos kek, no, és persze elsősor­ban az unokák. A második vágás a két ünnep közé esik, segítenek a fiúk is, s aztán egyik fele az egyiké, sonkákat, hol férne ez el a városi lakás tenyérnyi spáj­zában. Havonta aztán az öregasszony összeállít két egyforma csomagot — a dobozt a gyerekek — fölteszi az ókulát, s ne­hezen mozduló, bütykös uj­jaival ráírja a címet, lebu­szozik a községbe — az utalványt már a postáskls­nsszony tölti kl —, s Indul a disznóság az ország végébe. „. Atomerőmű Örmíy­országban Örményország népgazda­ságának fejlesztéséhez je­lentős mértékben járul hoz­zá az atomerőmű-építés. A rekordidő alatt elkészült má­sodik blokk már üzembe is lépett. Az örmény atomerőmű, amelynek építését az SZKP XXV. kongresszusának ha­tározata alapján kezdték meg. jelentősen megnöveli a gazdaság teljesítőképességét. Többszáz helyi villanytelep szolgál kiegészítő energiafor­rásul a köztársaság ipari és mezőgazdasági vállalatai szá­mára Az új erőmű üzembe helyezésével Örményország az energiával legjobban el­látott köztársaságok egyikévé vált. és energiát szállít a Kaukázuson túlra Is. (BUDAPRESS — APN) m Újjászületik a borostyánterem A Leningrád melletti Pus- A borostyánteremben már klnónban volt látható a Ka- elkészült az értékes fafajták­talin palota nevezetes boros- bői összeállított különleges tyánterme. A XVIII. száza- parkett, helyükre kerültek di művészeti emlék sorsa az aranyozott Ámor-figurák, tragikus: az elmúlt háború- Most következik a munka ban a hitleristák kirabolták, legbonyolultabb része, a bo­Maradványait 1946-ban a rostyán-mozaik összeállítása, kallnylngrádi vár romjai kö- A falikép súlya a számitások zött megtalálták, ám a to- szerint közel 800 kiló lesz. vébbi kutatások nem hoztak eredményt. A borostyántermet helyre­A szakembereknek még számos kérdésre kell választ találniuk: milyen ragasztó­anyagot használjanak, mi­a állítják, Leningrádban e lyen anyagra helyezzék célból külön műhelyt rendez- borostyán mozaikkockákat, tek be. milyen faanyaggal borítsák a A XVIII. századi leíráso- termet- stb" kat, rajzokat, fényképeket és A borostyánt egyébként a a szemtanúk elbeszéléseit kalinyingrádi terület Jantár­felhasználva sikerült helyre- nij nevű bányájából hozzák, állítani a 85 négyzetméternyi A munkákat a tervek sz&­terület rajzát. , rint 1990-ben fejezik be. Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapak? Karácsony másnapján haj­nalban keltek. Még nem tisztult ki fejük a tegnapi pálinkától, meg a hig ho­moki bortól. Alig virradt, amikor zörgetett a sógor, s betolta targoncán a gázpa­lackot a rászerelt perzselő­vel, gondosan összerakott húsdarálókat, késeket, töl­tőforrpákat. Messze földön híres böllér volt az öreg, régebben az egész környék dtsznalnak ítéletvégrehajtó­ja. Felesége alig látszott ki a nagykendő alól. Nekilát­tak, gyorsan rákerült a hu­rok a legnagyobb röfi lá­bára, a sógor rutinos moz­dulattal mártotta belé hosz­szú pengéjét, az öreg pe­dig oly szakavatottén vet­te a vért, hogy alig néhány csepp festette meg a tanya­udvar sarát. Amíg a hagy­más vért ették az alsókony­hában a méregerős pálinka után, a két fiú hatalma­sakat nevetett a régi disz­nóvágások történetein.,., hogy cserélték ki a szalma alatt a disznót tallcskára, s hogy kergette őket apjuk a tanya körül a kaparóval, mikor rájött, hogy disznó helyett üszkösödő talicskát vakargat. A két meny kilenc Után dugta ki fejét a tisztaszobá­ból. városi lányok, irtóznak a malacvisítastól, a vértől, a zsirosságtól, a béltlsztitás bűzétől. S persze, az uno­kákkal ls törődni kell va­lakinek. A sógorasszony el­eresztett egy káromkodást, miközben a mosógépben át­mosott beleket húrolta, hogy 6 hetven elmúlt, meg hogy kié ls lesz e jószág ja­va, és hogy egyáltalán, mit képzelnek a mai fiatalok?! De nem mondta hangosan, talán csak magának, s a be­lek ugyanolyan tiszták, át­tetszően húrtyásak lettek, mint mindie az elmúlt hat­van esztendőben. * A községben jócskán van még kövezetlen út. Egy­egy építkezés évekre tönk­reteszi a földutat, hatalmas kátyúk éktelenkednek, ha eső van a sár akasztja el a kocsikat, ha fagy, a csont: A SZOVJETUNIÓ januári gával foglalkozik, számából megtudhatjuk, ho- riport tájékoztat a gyan veszik birtokukba a lakók a lakásait? Képes fekete­gyémánt bányászatának és moszkvai olimpia hasznosításának jövőjéről. Kiss István Ybl- Az orvosi rovat arról dijas építész és kollégáinak hogyan hatnak az évszakok véleménye az olimpiai lé- a szívizom működésére. tesitmények építészeti meg­oldásairól. Érdekes írást ta­lálunk a krumplitermesztés­től a kvantumelektronikáig címmel. A Made in USSR a A LÁNYOK, ASSZONYOK megemlékezik arról, hogy lezg, nogaj és tabaszarán költők verseit, a folklór kedvelői pedig Bratka Lász­ló és Rab Zsuzsa népmese­ir, és népdalforditásaiban gyö­nyörködhetnek. Az orosz irodalom tükrében című rovatban klasszikusok egy­egy remekműve idézi a az első nemzetközi nőkong- Kaukázust és Dagesztáni, resszust 1945. decemberében Végezetül irodalmi és mű­Párizsban tartották. Ekkor vészettörténeti áttekintéssel külföldi mezőgazdaságnak alakították meg a Nemzet- ismerkedhetnek meg az ol­című összeállítás a tőkés közi Demokratikus Nőszö- vasók. országok által vásárolt me­zőgazdasági gépeket mu­tatja be. S. Rasidov, Üz­begisztán Kommunista Párt­jának első titkára a Szov­jetunió nemzetiségi politi­kájának több fontos kérdé­sét elemzi. A művészeti ro­vat Piroszmanasvili, a ki­vetséget. A kezdetben 42 országot tömörítő szervezet­nek ma már 114 ország a A SZPUTNYIK vezető anyaga az SZKP közelgő tagja. Képes beszámolót kő- ™ kongresszusának je­zöl a lap Sofija Veiveryte ^LZ^tJf^ portréfestő munkájáról, a monumentális festészet ok­főszerkesztője, Borisz Krot­kov, az elmúlt évek tapasz­Még több búst, tejet, tojást tatójáról. Örményország XffeüődS6 vártató ^e^"­megalakulásának 60. évfor- mInyett vesz?számba A váló grúz festő munkássá- ^léXXXól, akik -unkaerőhelyzet kérdései­világra segítették a szov- "ÓI A foglalkozta otjság Jet szociaiista köztársasagot. fj™?** * '""itt T Megtudjuk, hogy az olim­Legalább ötmillió sertés, mogatás Összege: évente hat- gekről, hozzájuk ritkán jut csaknem félmillió szarvas- ezer forintot kap a tehén- el a biztató szó. marha, ugyanannyi Juh, 35 tartó gazda. Előnyös szer- Fontos lenne pedig, hogy milliónyi baromfi, százezer- ződést köthet a klstenyésztő eljusson, mert bőven van számra nyúl, prémet adó üszőnevelésre, borjúértékesí- még állattartásra alkalmas ha- tésre, hitelt is kaphat ál- kihasználatlan latvásárlásra, takarmánybe- szunnyadó szerzésre, ólépítésre, kor­nutria és sok egyéb szonállat népesiti be ország szerte a kistenyésztök por tóit, tanyáit. Allatok millió- szerűsítésre, Mindez azonban nem ele­porta és buzgalom. A húsipar több vágósertést, hí­zott bikát, a baromfiipar több broilercsirkét, pecse­gendő. Azzal együtt sem, "^galambot, a külkereske­hogv a nagyüzemek a kis- delem tobb nyulat var' a arént Megért ert a * nvetev termelést ^Xő tevé- úfelvásárlóktöbb tex­' r 8 g kenysége sokkal jobb, mint tilnyersanyagot, bárányt sze­fórnrUrtont7 ' • , ,, , J ' , retnének vásárolni. bármikor korábban, s hogy az állattartas gépeiből, esz­közeiből bővült a válasz­ték. Talán furcsának tűnhet, Bu,„u„«- fe, ^inkább a jó szó, a És ugyan, melyik Iának jelentős tényezője, ha- Ktt !X"'jas embernek va?y csalad" nem az exportban Is fon- . nak ne jönne jól az állat­it etetik, Itatják naponta többször. Gondozzák, neve­lik óket, ha esik, ha fúj; hétköznap és ünnepnap egy fáradságot? Az állattartó kistermelők portáin születik a mezőgaz­daság teljes termelési ér­tékének húsz százaléka; s ez nemcsak a hazai élel­miszerfogyasztás színvona­Országszerte több mint ötezer boltban árulják a takarmányt, várják az ál­lattartókat, és azokat, akik csak ezután lesznek azzá. nyugdí­tos szerepet játszik. A kis­székhelyekre költöztek, s összevonták a kisebb ter­ami­tenyésztők hízott bikái, ser- ^XTkezetekrt ífbáí: SXalamrarS «« resettek külföldön, s jól meg is fizetik ezeket. Január elsejétől tartásból származó jövede­lem? A pártkongresszuson hang­• ®úlyt kapott, az ötéves és az 1981-es tervben nyo­szerepel, hogy szűnt a tanács, az iskola, nincs kitől kérdezzen a matékosan „„ kezdve tfmelÍ T6^1 Va""f' akÍk "agy szükség van a kis­kezdve elmondhatnák. netan^saját termelők munkájára, mind­• arra az élelmiszerre, ame­désére — a felvásárlási árak jóf értVke.itWtó Váíóáiíatok exportra"SfiáUItSS^Xe! legtöbbje megváltozott. Két nevelésével, élelmiszerek heffi hízott termelésével foglalkozni. Aki télvíz idején a kl­községekben — tekintettel a takarmány- példájukkal bizonyíthatnák: es az egyéb árak emelke- szükséges és érdemes is van a termelésre, szaktudásban, szorgalomban nincs hiány. Óriási hát a feladatuk és a felelősségük huszadrangú azoknak, akik a kistermelés fellépésé- jelenlegi színvonalét meg­ről értesülhet a plakátokról, tartani, sőt fokozni hiva­de termelési akciókról — tottak. Azoknak, akik a fel­forinttal emelték a sertés kilónkénti, ugyaneny f;ÍS tan ®se s»rb -s ssssEta* gl felárat csak akkor ka­arró1' ho«y kl a megbízott, vásárlási árat megállapítják 2ÍLíSr ií h°'. m» után lehet érdek- a termelési szerződéseket Li^.frtzX, lődnl - annak híréről nem megfogalmazzák, szaktaná­kap. ha a felvásárló nagy- hallhat_ Oyakor, hoRy ter_ csot: adnak_ a termeIési ak_ üzem összegyűjtve, egy fu­varral húsznál többet szál­lít H feldolgozóba. hallhat. Gyakori, hogy ter­melési tanácskozásra, szak­csoport-összejövetelre invi­csot adnak, a termelési ak­ciót közhírré teszik, felvá­sárolják az állatokat, va­táló meghívót hord szét lamilyen módon kapcsol at­A szarvasmarha-tenyésztés a postás, de csak azoknak, ban állnak e tevékenység­Jövedelmezőségének növe- akik már termelők, szak- gel. Valamennyiük lelkils­lése érdekében emelkedik a csoporttagok. Akikből ez- meretes munkájára van második ee a további te- után lehetne termelő, azok szükség, henek után járó állami tá: nem értesülnek a lehetősé: # G. L 1 hetőségek című cikk. A r>iaf' iátékok'"idején" Moszk- Bermuda-háromszög „rejté­XlJtf a JX « lyéről" sokat hallottunk vában rendezett, A sport a ' . „... „.,,,.,,, béke követe című országos £á/T Az ^ képzőművészeti és fotóki- beszámol a Georgij Usakov állítás Szovjetszkaja Zsens- at . ^ csina díját Német Ferenc ** „ , c.pen akkor tartózkodott az kapta Simeoni Atlanti.6ccán e legveszé!ye­sebb zónájában, amikor ott a szokásosnál ls erősebb vl­fotóriporter és a világrekord című ké­péért A folyóirat mellékle­tében ezúttal mókás kesz- . .... r^ tyűk, csavartmintás kardi- bar. Jlképzelhe­gán, blézer, estélyi ruhák szabásmintáit találjuk. tő-e, hogy két-három hét alatt meg lehet tanulni egy Idegen nyelvet, vagy néhány A FAKLYA 1981. január nap alatt mélyebb" ismere­elsején megjelent számá-v val huszonötödik évfolya­mába lépett a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság ma­gyarországi sajtófóruma. Ké­pekkel Illusztrált hirösszeál­tekre szert tenni valamely bennünket érdeklő tudo­mány területén? Megtud­hatjuk Viktor Svaro A tanár neve — kibernetika című írásából. A folyóirat lítás mutatja be, hogyAzer- közli Malvina Sztrukovszka­bajdzsánban a X. öteves ja pszichiáternek. tervidőszakban 160 rubelt fordítottak a nyeződés megelőzésére. Meg­ismerjük a vízerőmű-építés, az cr­millló vostudományok kandidátu­6Z6.ny" sának írását a hipochondriá­ról, a „képzelt betegségről''! A Hobbi rovatban egy kü­a Távol-Kelet energetikai lönleges faliszőnyegről ol­rendszer kiépítésének táv- vashatunk. lati tervét. A tundra aján­dékairól szóló riport be­mutatja a Tajmir-félszigeten működő rénszarvastenyésztő A SZOVJET SPORT MA­GAZIN a kubai sportnak az 1959-es forradalom utáni fej­hatalmas új nefritlelőhelyre Anatollj Aljabjevet, a bukkantak — tájékoztat a Ion kétszeres olimpiai állami gazdaság munkáját, lődését és eredményeit mu­Nemrég Kelet-Szibériában tatja be. Megismerhetjük biat­baj­lap. A szépirodalmi rovat- nokát, aki pályafutásának ban Viktoríja Tokarjova no- csúcsára érve befeiezte »k­vellája jelenik meg. Foly- tív versenyzését. A szán-­tatódik a Szovjetunió 15 kósport történetét teklrui at köztársaságát rejt vény sorozat. A SZOVJET IRODALOM idei első száma Dagesztán irodalmával ismerteti meg olvasóit. A műfaji gazdag­ság egy távoli szovjet köz­társaság színes érzelemvi­lágát tükrözi. A regény­részletek, elbeszélések, no­vellák és kisregények a hegyilakók sajátos mányokban gazdag nelmét és mai életét köz­vetítik. A Líra rovat a bemutató a Röpül a szánkó című cikk, amely jelenlegi formájában csak 20 évvel ezelőtt je­lentkezett, s 1964. után vált olimpiai sportággá, Ml a tit­ka Szergej Szuhoncsenkov kerékpáros olimpiai győzel­mének? Erre válaszol Vik­tor Kapitanov, a római olimpia bajnoka. Részletet közöl a lap Anatollj Sza­hagyo- luckij Moszkva: Olimpiai törté- nyár című kötetéböl. Ar­kagyin Rajkinnal, a Szov­jetunió kiváló művészével és sok nemzetiségű Dagesztán fiával, Konsztantyin Raj­népeinek költészetéből kft- kínnal készített riportot a zöl avar, darg, kumik, lak, lap munkatársa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom