Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

6 Kedd, 1981. január é: Mini VB Dél-amerikai döntő lesz Totónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az 1. heti totónyeremények az illeték levonása után a következők: 13 találatos szelvény 14 darab, nyereményük egyenként 106 ezer 222 forint. Ezek közül 13 plusz 1 találatos szelvény 1 darab, a nyeremény és a jutalom együtt 1 millió 1Ó0 ezer 834 forint. 12 találatos szelvény 471 darab, a nyereményük egyenként 2105 forint. 11 találatos szelvény 5248 darab, a nyereményük egyenként 189 forint. A 10 találatos szelvények száma 31 ezer 903 darab, nyereményük egyenként 47 forint. (MTI) Montevideóban a mini labdarúgó-világbajnokságon az Argentína—Brazília találkozó l-l arányban végződött. Ebben a csoportban a továbbjutás még nem dőlt el, mert. ha a brazilok legyőzik a nyugatnémeteket, gólkülönbséggel csoportelsők lehetnek, s akkor január 10-én ők játszanak Uruguay csapatával. Argentína—Brazília l-l (1-0) Montevideo, 65 ezer néző, vezette: Linemayr (osztrák). Góllövők: Maradona, illetve Edevaldo. A B csoport állása a január 7-i Brazília—NSZK mérkőzés előtt: 1. Argentína 2 11-3-23 2. Brazília 1-1-1-11 3. NSZK 1 - - 1 1-2 Az már bizonyos, hogy január 10-én Montevideóban dél-amerikai döntő lesz a mini VB-n, hiszen Uruguay már a finálé résztvevője, ellenfele pedig Argentína vagy Brazília lehet. Mindez a januar 7-i Brazília—NSZK mérkőzésen dől el. Ha a brazilok döntetlenül mérkőznek, vagy netán kikapnak. Argentína három pontjával döntős. Az 1-0-ás brazil győzelem esetében is az argentinok Uruguay ellenfele, hiszen ebben az esetben Santana csapatának 2-1 a gólkülönbsége, Menotti együttesének pedig 3-2, így a több rúgott gól dönt. Ha 2-l-re nyerne Brazília, akkor mindkét csapaté 3-2, ebben az esetben sorsolni kell közöttük. Ha Brazília egygólos győzelme nagyobb arányú — például 3-2 — akkor ők lépnek majd a döntőben a pályára. Az A csoport táblázata: 1. Uruguay 2 2 - - 4-0 4 2. Holandia 1 - - 1 0-2 2 Olaszország 1 - - 1 0-2 2 A további program: január 6., kedd: Hollandia—Olaszország, január 7., szerda: Brazília—NSZK, január 10., szombat: Uruguay—?, döntő. Tovább fejlődött a megye sportélete Az MTSH elnökének nyilatkozata öt év sporteredményeiről Partizom, Cibona - Skrocse, Kicsanovics Befejeződött a kontinens legszínvonalasabb férfi kosárlabda-bajnoksagának őszi idénye. Jugoszláviában 12 együttes küzd a bajnoki pontokért az I. szövetségi ligában. 1980. október 25-én kezdődött a sorrendben 37. bajnokság, és az őszi idény december 27-én ért véget. Az 1945- ben rendezett eiső küzdelemsorozatot a Hadsereg-válogatott nyerte, majd a belgrádi Crvena Zvezda sorozata következett: 1946— 1955 között megszakítás ielkül tíz alkalommal oizonyullak a legjobbaknak a belgrádi piros-fehérek. 1956ban a zrenjanini Proleter lett a büszke cím védője, majd 1957—1964 között a ljubljanai Olimpija és az OKK Beograd kosara/.ói vetélkedtek, négy-négy alkalommal végezlek az élen. 1965-ben a Zadar. 1966-ban az Olimpija, a kővetkező évben pedig ismét a Zadar bizonyult a legjobbnak. 1967 őszétől kezdődően őszi-tavaszi rendszerben vetélkednek déii szomszédaink kosarazói. Az 1967 68-as idénytől a bajnokok listája a következő: Zadar, Crvena Zvezda, Olimpija, Jugoplasztika (Szplit), Crvena Zvezda, Radnicski (Belgrád), Zadar, Zadar, Partizan, Jugoplastika, Boszna (Szarajevó), Partizan, Boszna. A most folyó vetélkedő első félideje annyit mindenesetre tisztázott, hogy a szarajevói főiskolások^ nem védik meg bajnoki' címüket. Legjobbjuk, Mirza Delibasics bevonult katonának, a sikerek másik kovácsa. Bogdán Tanjevics edző pedig a válogatott felkészítésére kapott megbízást. Nélkülük sokat botladozott a tavalyi bajnok. A zágrábi SN Revija című képes hetilap szakirója a bajnokság beharangozójának a következő címet adta: Cibona vagy Partizán? Nos, a szakemberek jóslata beigazolódott. Két kiemelkedő tudású együttese van az idei versenyfutásnak. Kiienc fordulón át fej fej mellett haladtak, aztán a 10. fordulóban Zágrábban 12 ezer néző előtt egymás ellen léptek pályára. A Partizannak és a Cibonának is van egy-egy világklasszisa, Dragan Kic sanovics, illetve Kresimir Csoszics személyében. A belgrádi fiúnak több jó segítőtársa akadt a rangadón, s ez (Partizan—Cibona 95-94) döntött. A bajnokság élcsoportjának állása a 11. forduló után: 1. Partizan 22. 2. Cibona 20, 3. Crvena Zvezda 16, 4. Zadar 14. Az 5—12. helyezett együttesek tulajdonképpen a kiesés elkerüléséért küzdenek. Közöttük a sorrend: 5. Sibenka 12, 6. Buducsnoszt 10, 7. Boszna 8, 8. Iskra-Olimpija 8, 9. Radnicski LMK 8, 10. Jugoplasztika 6. 11. Rabotnicski .6, 12. Kvarner 2 pont. Azaz a közelmúlt bajnokai közül a Boszna és a Jugoplgszlika is nehéz hetek, hónapok elé néz. A Partizan mindenekelőtt Kicsanovicsnak köszönheti sikerét. A Radnicski ' LMK elleni mérkőzésen például Csorkovics edző pihentetni akarta legjobb játékosát. Szünetig az ellenfél vezeteti, akkor azonban jött a feketefehérek karmestere és — tíz ponttal nyert a Partizan. Mellette Todorics és Boban Petrovics nyújtott még átlagon felüli teljesítményt. Az együttes 12 fös keretének átlagmagassága 198,5 centiméter, átlagéletkora pedig 22,5 év. A Cibona ugyanezen adatai: 199,9 cm, illetve 23,3 év. . Érdekes, zágrábi csapat még nem nyert bajnoksagot az I. szövetségi ligában. Mirko Novosel edző tanítványai már régóta fogadkoznak, de eleddig mindig akadt egy jobb vetélytárs. A Petrovics, Pavlicsevtcs, Kncgo, Csoszics, Nakics ötös a legjobb az országban, a cserepadon helyet foglalók azonban még nem tudják megfelelően pótolni a kezdőcsapat tagjait. A legnagyobb gondot természetesen Csoszics pótlása okozza. A 33 éves, 210 cm magas center ugyanis igazi vezéregyéniség. Március 7-én Belgrádban kerül sor a bajnoki cim sorsát eldöntő Partizán—Cibona mérkőzésre. A zágrábi kék-fehérek revansra készülnek. A klubok legeredményesebb játékasai az aranykosárért vetélkednek. A szakírók 1946-tól kezdődően jegyzik a „kosárkirályokat". A legendás hírű Koracs hét, Misovics pedig öt alkalommal végzett az élen. Napjaink kiválóságai közül Kicsanovics háromszor, Nikola Plecsas (Kvarner) kétszer, Branko Skrocse (Zadar), Damir Solman (Jugoplastika) és Drazsén Dalipagics egyszer-egyszer bizonyult a legeredményesebbnek. Az idei bajnokság kérdése: Kicsanovics negyedszer vagy Skrocse másodszor? Úgy tűnik, a zadariak 196 centi magas, 87 kg súlyú, 26 éves szélsője nemcsakhogy az elen végez, hanem megdönti Dalipagics 901 pontos (34,65-ös mérkőzésenkénti átlag) csúcsát. A 11. forduló után biztosan vezet Kicsanovics előtt, aki jobbára csak a rangadókon hívja fei magára a figyelmet eredményességével. A rendkívül izgalmas, magas színvonalú küzdelmek mágnesként vonzzák a nézőkét. A zágrábi Sportotthonban nem ritka a 12 ezres nézőszám, Zadarban és Titográdban rendszerint 5 ezer szurkoló vált belépőjegyet, és Belgrádban is gyakori a telt ház a Piomrcsarnokban. A nézőszám növekedésének következménye: egyre több fiatal látogatja a kosárlabdaklubok edzéseit A sportág népszerűsége a biztosíték arra, hogy nem lesz baj Jugoszláviában az utánpótlással. A következő tizenkét fordulóban több érdekes mérkőzésre van kilátás. Holnap szerdán délután negyed 6 órai kezdettel a belgrádi tévé a Boszna—Partizan öszszecsapást közvetíti. A Borba című belgrádi napilap az elmúlt év utolsó napjaiban körkérdést intczett a jugoszláv férfiválogatott eddigi szövetségi kapi tányaihoz, a szövetség elnökeihez, valamint ismert sportmunkásokhoz és szakírókhoz; kit tartanak minden idők legjobb jugoszláv játékosának? A legtöbb szavazatot a válogatott és a Partizan 193 cm magas, 28 éves hátvédje, Dragan Kicsanovics kapta. Minden idők legjobb ötösében Dedig a következők kaptak helyet: Kicsanovics, Daneu, Koracs, Csoszics, Dalipagics. Amikor Kicsanovics meghallotta a szavazás eredményét, kijelentette: „Ennél nagyobb megtiszteltetés még nem ért pályafutásom alatt." Thékes István Minden év kezdetekor — immár hagyományosan — körülnézünk a sportért dolgozók „házatáján'', megszólaltatjuk megyénk és városunk sportvezetőit, a sportegyesületek elnökeit. 1980ban az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évében számvetést készíthetünk az elmúlt évek sportmunkájáról és elkezdhetünk egy új fejezetet. a hatodik ötéves terv első évét. Űj követelmények, új sportsikerek reménye indul ilyenkor. Elsőként Mari Kálmánt; a megyei testnevelési és sporthivatal elnökét kértük arra, hogy értékelje Csongrád megye sporteredményeit. — Csongrád megye sportjában sikeresnek mondhatjuk az 1980-as évet. A megye sportfejlesztési terve. — mint kiderült. —. megalapozott volt. Ebben a tervben kiemelt célként jelöltük meg a tömegek, a lakosság és az ifjúság sportjának fejlesztését, a sport tömegesítését és a versenysport fejlesztését, különös tekintettel a kiemelt, az olimpiai és a megyében már nagyományos sportágakra. Különös figyelmet fordítottunk az utánpótlás nevelésére, a sport személyi és létesítményhelyzetének fejlesztésére is. — Tapasztalt-e szemléletváltozást az utóbbi években sportmozgalmunkban? — A megyei sportmozgalom helyzetét, a Csongrád megyei tanács is tárgyalta, de felméréseink alapján is megállapíthatjuk, hogy sportmozgalmunk az elmúlt ötéves tervidőszakban és 1980ban is fejlődött. Nagy lendületet adott, hogy 1979-ben az MSZMP Politikai Bizottsága megtárgyalta a magyar sportmozgalom helyzetét. Ráirányította a figyelmet a sportra, ezzel pozitív közhangulatot váltott ki az emberekből. Egyszeriben változott a szemlélet is. — Hogyan értékeli a kiemelt sportágak szerint a megye eredményeit? — Csongrád megye az országos rangsorban stabilizálta 6—8. helyét. Olimpiai tervünket azonban nem sikerült teljesítenünk. néhány sportolónk nem jutott el Moszkvába, gondolok itt elsősorban Csapó Gézára és Szabó Miklósra. Vigasztalódtunk viszont a kézilabdások olimpiai szereplésével, hiszen Szegedről két játékos. Szabó László és Lele Ambrus volt tagja az olimpiai csapatnak. A kiemelt sportágak közül nagy reményekre jogosít bennünket az atléták fejlődése. Labdarúgásban — ha az NB l-es szintet nem számítjuk — is léptünk előre, hiszen a megyének négy NB Il-es csapata van. Reméljük 1981-ben már első osztályú csapatunk lesz a SZEOL AK, hiszen ennél az egyesületnél adottak a feltételek a magasabb osztály eléréséhez. Úszásban lassú fejlődés tapasztalható. Ennél a sportágnál nem lehetünk türelmetlenek. Az idén már magasabbra állítottuk a mércét, hiszen javultak a körülmények. Sajnos továbbra is gondot jelent az úszásoktatás. Tudjuk, létesítményhiány is gátolja a munkát, ennek ellenére az a tapasztalatunk. hogy a meglevő, úszásoktatásra alkalmas medencéket sem használjuk ki megfelelően. Alapsportág a gimnasztika. Itt jelentős változás nem történt, habár a tanárképző főiskolán Katics László vezetésével a fiúk is megkezdték a munkát. Szeretnénk ezt sportágat is népszerűsíteni. főleg a megye más városaiban. — Milyen sportágak játszanak főszerepet a megye sportjának fejlődésében? — A legnagyobb fejlődést 1980-ban a vízilabdasport jelentette, hiszen a Szentesi Vízmű MNK-győztes. a SZEOL AK pedig ezüstérmes lett. Stabilizálták helyüket az OB I-ben, sőt az idén már a hódmezővásárhelyiek is a legmagasabb osztályban szerepelhetnek. Nagy sikernek könyvelhetjük el asztaliteniszben a DÉLÉP SC harmadik helyezését. Kézilabdában a Volán SC — úgy látszik — hogy kilábalt a hullámvölgyből. A DÉLÉP SC ötödik lett az NB I B-ben. Két csapatunk (Szentes, Csongrád) ugyan kiesett, Hódmezővásárhelyen és Kiskundorozsmán viszont 2-2 csapat bekerült az NB Il-be. Pozitív fejlődést tapasztaltunk kajak-kenu. evezés, cselgáncs, birkózás, súlyemelés, kosárlabda sportágakban. Válogatott versenyzőink száma az utóbbi öt évben 40 százalékkal, az első osztályú csapiatok száma pedig 25 százalékkal nőtt. — Milyen városok, sportegyesületek járlak elől a fejlődésben? — Legdinamikusabban Hódmezővásárhely sportja fejlődött. Megfelelő profiltisztítás után hatalmas városi összefogással, a lakosság segítségével érték el eredményeiket. Az egyesületek közül a DÉLÉP SC, a HMSE és a SZEOL AK fejlődése volt szembetűnő. Szeged sajnos nem rendelkezik olyan nagy gazdasági bázissal, mint Diósgyőr, Tatabánya, vagy Székesfehérvár, éppen ezért — mint Vásárhelyen — a városnak kellene jobban öszszefognia, hiszen az a célunk, hogy a megye és a város kiemelt egyesülete a SZEOL AK legyen. Erre itt biztosítottak leginkább a feltételek. — Milyen az utánpótlásnevelés helyzete Csongrád megyében? — Nagy eredménynek számít, hogy a megye minden városában működik a Sportiskola keretében szakos iskola. Szeretnénk ebben a hálózatban a községeket is bekapcsolni, hiszen itt még nagyok a lehetőségek. A sportegyesületeknél eljutottunk odáig, hogy nem kell adminisztratív módszerekkel kikényszeríteni az utánpótlás-nevelést, a serdülő- és ifjúsági csapatok foglalkoztatását. — Milyen a megye sportszakember-ellátottsága? — Hétszáz edzőt' és 1000 versenybírót tartunk nyilván, de sajnos csak ezerre tehető azoknak a száma, akik rendszeresen dolgoznak a sportmozgalomban, öt év alatt 130 edzőt, 200 segédedzőt képeztünk, 32-en végeztek a TF sportvezető képző szakán, 900-an pedig az alapfokú sportvezetőin. Sokan nem vállalnak munkát a sportban. Vagy nem kérik fel őket, vagy nem kapnak konkrét megbízatásokat, vagy családi körülményeik teszik lehetetlenné számukra a sportmunkát. Ezeket az embereket szeretnénk a jövőben ismét bevonni a sportba. — Milyen sportlétesítmények épültek az elmúlt ötéves tervidőszakban? — Kevés megye dicsekedhet hozzánk hasonló eredményekkel. Széles körű társadalmi összefogással készül* tek el jelentős sportlétesít2 mények. Így a DÉLÉP sporté centruma, a Volán Napoa úti salakmotoros-pályája, amely Európa egyik legjobb versenypályája; a sátortetős versenyuszoda, a SZEOL AK stadion villanyvilágítása; a csongrádi kajak-kenu tanmedence; a szentesi csónaktároló. Ezeken kívül számtalan kispálya, sportudvar, új iskola nagyméretű tornatermekkel lépett be a sportmozgalom vérkeringésébe; Az idén még három nagy létesítményt vehetnek birtokukba a sportolók, még-' pedig a vásárhelyi Porcelángyár tornacsarnokát, a SZE-í OL AK munkacsarnokát és a matyéri víztározó evezősés kajak-kenu versenypályá-' ját. — Hogyan értékeli a íS-i megsportmozgalmat? — Jelentősen sikerült előbbre lépni megyénkben a lakosság és a tömegek rendszeres sportolásában. Nagy lökést adott a fejlődésnek az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom, majd 1980-ban a Munkahelyi olimpia bevezetése. 1976-ban 75 ezren,1979ben viszont már 140 ezren vettek részt tömegsport versenyeken. Gondot jelent továbbra ls a lakótelepek sportja. A jövőben szeretnénk létrehozni lakótelepi sportegyesületet, s működésükhöz a feltételeket is biztosítani. — Mit vár a jövőtől? — Fő feladataink a megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalásából, a megyei tanács határozataiból adódó feladatok lesznek. A jövőben néhány szakosztályt, sportágat csökkentetten támogatunk majd. Lesznek olyanok is, amelyeket megszüntetünk. A kiemelt, az olimpiai és a megyében már hagyományos sportágakat továbbra is fejlesztjük. Az erők jobb kihasználásával, egyesítésével szeretnénk a jövőben is kimagasló eredményeket elérni. Még nem csukódott be az MTSH elnöki szobájának ajtaja, amikor a telefonbeszélgetésből kiszűrődött néhány hangfosziány Mari Kálmán műjégpálya tervdokumentációja után érdeklődött Lehet, hogy néhány év múlva újabb jelentős sportlétesítménnyel gazdagodik Szeged sportja? Bagaméry László