Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

2 Péntek, 1981. január 30. Elutazott a labdarúgó-válogatott nw SPORT Sakk Portisch: fél pont, Ribli: vereség A spanyolországi Linares­ben, a nemzetközi sakkver­seny 9. fordulójában a ket magyarnak összesen fél pont jutott. Ezt Portisch szerezte sötéttel, az amerikai Kava­lek ellenében. Ribli — ugyan­csak sötéttel — a 33. lépés­ben vereséget szenvedett a spanyol Bellontól. A nagy érdeklődéssel várt Karpov— Szpasszkij játszma a 23. lé­pés után döntetlennel ért vé­get Az élcsoport: Karpov (szovjet) 7 pont, Ghristiansen (amerikai) 5.5 pont (l), Ribli (magyar) és Larsen (dán) 5—5 pont, (1—1), Szpasszkij (szov­jet), Kavalek (amerikai) 5—3, Portisch (magyar), Gligorics (jugoszláv) 4—4. A hollandiai Wijk aan Zee­ben a nemzetközi viadal 10. fordulójában Sax Gyula sza­badnapos volt. Itt a holland Sosonko vezet 6,5 ponttal. Sax a 10. helyen áll, 4 pont­tal. A magyar labdarúgó-válo­gatott csütörtökön reggel, a tervezett időben elutazott ar­gentínai mérkőzéseire. A csa­pat vezetője Szepesi György, az MLSZ elnöke. A küldött­ség további tagjai: Száger György technikai vezető, Borbély Pál, az MLSZ sajtó­és propagandabízottság ve­zetője, Mészöly Kálmán szö­vetségi kapitány, Mezey György edző, dr. Botár Zol­tán orvos és Vinkovics Lajos gyúró, valamint a következő 19 játékos: Katzirz,, Mészáros, Szántó, Kerekes, Garaba, Kereki, Kardos, Tóth J.. Péter, Csa­pó. Zombori, Dajka, Pásztor, Tatár, Kiss, Bodonyi, Nyila­si, Esterházy, Pölöskei. Röplabda — Üjra csak azt ismétel, hetem, hogy jól sikerült a ta­tai felkészülés, amit tervez­tünk, elvégeztük — mondot­ta az elutazás előtt Mészöly Kálmán, szövetségi kapitány. A magyar válogatott mű­sora a Mar Del Plata-i tor­nán a következő: február 2.: (ndependiente, február 4.: River Plate, február 10.: Tal­leres, február 14.: Argenti­összefogással a sportpolitikai célok megvalósításáért! Beszélgetés Czifra Pállal, a megyei pártbizottság munkatársával Szűkszavú jelentések ér­keztek eddig az Afrikában túrázó utánpótlás-válogatott­ról. Az első mérkőzést Beng­házi ellen 2-0 (0-0)-ra elvesz­tették, a második találkozón pedig 7-1 (2-0)-re győztek az El Beida együttese ellen. Szegedi sikerek Befejeződött a középfokú oktatási intézmények orszá­gos kupaversenyének me­gyei selejtezője. A Csong­rád megyei Diáksport Ta­nács meghirdetett 1980/81. tanévi tornára 13 tanintézet nevezett 9 lány, és 8 fiúcsa­pattal. Az egyenes kieséses rend­szerű versenyen ezúttal sem láthatunk magas színvonalú mérkőzéseket, bár a játéko­sok technikai felkészültsége sokat javult. A leányok vetélkedőjén a nagy röplabdás múlttal ren­TARÓCZY GYŐZELME Philadelphiában, a nem­zetközi fedettpályás tenisz­versenyen a 12. helyen ki­emelt Taróczy Balázs 7:6, 6:2 arányban győzött a me­xikói Raul Ramirez ellen. Az első játszmában 5:5 után Taróczy a rövidített játé­kot 7:l-re nyerte. A má­sodik játszmában csak 3:2-ig volt küzdelem, utána Ta­róczy ellenállhatatlan volt. KIKAPOTT A BP. HONVÉD A Bp. Honvéd a február 11-én Tokióban sorra kerülő Interkontinentális Kupa döntőre készülő Nációnál el­len kezdte déLamei-ikat mérkőzéssorozatát. Monte­videóban, 30 000 né­ző előtt a Nációnál 2-0 (1-0) különbségű győzelmet ért el a magyar bajnokcsapat el­len. Kemény, jó iramú küz­delmet vívtak, a Nációnál a kapuk előtt határozottabb volt. A Bp. Honvéd így állt fel: Gujdár — Martos, Ko­csis. Morvái (Pandúr), Lu­kács — Gyimesi, Kerepecz­kl, Kuti (Détári) — P. Nagy, Weimper, Kozma. ., , BECKENBAUER A VÁLOGATOTTBAN A sokat emlegetett új­bóli válogatottsággal kap­csolatban Franz Becken­bauer a következőket mon­dotta: — Szeretnék ismét játszani a válogatottban. de a visszatérésnek szíveseb­ben választanám az április 29-i, Hamburgban sorra ke­rülő Ausztria elleni világ­bajnoki selejtezőt, mint az április l-l tiranai Albánia elleni kilencven percet. Ad­digra még jobb formában leszek és Ausztria ellen min­dig szerettem játszani. PUSZTAI PROFI LETT Az APA osztrák távirati iroda jelentése szerint az Eisenstadt megállapodott a 34 éves, 25-szörös váloga­tott Pusztai László szerződ­tetésében. A Ferencváros szélsője február 4-én, Szom­bathelyen, a Haladás elleni előkészületi mérkőzésen mu­tatkozik be az elsőligás oszt­rák klubban. delkező szegedi Körösi szak­középiskola bizonyult a leg­jobbnak és az 1975 óta kiirt középiskolás versenyen má­sodszor lettek Csongrád me­gye kupagyőztesei. Meglepe­tést jelentett, hogy sikerü­ket az NB-s játékosokkal pá­lyára lépő Ságvári gimnázi­um csapata sem tudta meg­akadályozni. Biztató fejlődés tapasztalható a szegedi köz­gazdasági szakközépiskola vá­logatottjánál : a diáksportkö­rök bajnokságán már a leg­jobbak közé tartoznak. A szegedi . Radnóti gimnázium újra indult a tornán, és do­bogás helyezést ért el. Ered­ménye azt sejteti, hogy is­mét van érdeklődés intéz­ményben a röplabdázás iránt. A fiúk megyei kupaverse­nyét újra az elmúlt évben feltűnt szegedi Textilipari szakközépiskola együttese nyerte imponáló fölénnyel. A Lalia András testnevelő tanár által vezényelt texti­les-gárdának — egyébként a DSK bajnokságiban is első — esélye van arra. hogy az országos selejtezőkön is si­kerrel szerepeljen. A kupaverseny végeredmé­nye. Fiúk. 1. Textilipari szak­középiskola (Szeged), testne­velő Lalia András. 2. Körösi J. szakközépiskola (Szeged), testnevelő dr. Palásthy Pál. 3. Vedres I. szakközépiskola (Szeged), testnevelő Csaba Béla. Leányok: 1. Körösi J. szakközépiskola (Szeged) testnevelő dr. Palásthy Pál. 2. Ságvári E. gimnázium (Szeged), testnevelő Varga Béláné. 3. Radnóti M. gim­názium (Szeged), edző: Sik Ferenc. Diáksportmozaik Fedett tanmedence épült. Csongrádon. Az úszásoktatás céljára szolgáló 18X8 méte­res sportlétesítmény építé­sét — a hideg idő ellenére — intenzíven végzik és már a medence falait csempézik az építők. Az egy méter 10 centi mélységű tanuszodát a tervek szerint májusban avatják, majd szeptemberben sátorboritást kap, igy télen is zavartalanul üzemeltethe­tik. • Tollaslabdázásban is lesz középiskolás bajnokság. Csongrád megye Diáksport­tanácsa — a megyei szakszö­vetséggel egyetértésben az 1980'81. tanévben először — kiírta a középfokú oktatási intézmények megvei tollas­labda-bajnokságát. A hét vé­gén — január 31-én és feb­ruár 1-én — sorra kerülő rendezvény iránt élénk ér­deklődés nyilvánul meg. Ed­dig 10 tanintézet jelezte in­dulását az egyre népszerűbb sportág iskolai seregszemlé­jére. A bajnokság színhelye Szeged Északi városrész ál­talános iskolájának tornater­me. * Világítással ellátott bitu­menes kézilabdapályát ve­hettek birtokukba a móra­halmi általános iskolások. A megyei ós helyi tanács anya­gi támogatásával megvaló­sult létesítményt — mely kézilabda. kosárlabda és röplabda sportág gyakorlásá­ra egyaránt alkalmas — re­mélhetőleg valamelyest eny­hít az intézmény súlyos sportlétesítmény-gondjain. A pálya elkészültével ugyanis lehetőség nyílik arra. hogy tornaterem, illetőleg torna­szoba hiányában — a szilárd burkolatú sportudvaron télen is tartsanak tömegsport-fog­lalkozásokat. * Sorsoltak a középiskolás Röplabda Kupa országos se­lejtezőjére. Csongrád megve képviseletében a szegedi Kő. rösi József Szakközépiskola lány. és a szegedi Textilipari Szakközépiskola fiúváloga­tottja vesz részt a küzdelmek­ben. Lány kupagyőztesünk selejtezőbeli vetélytársa a nyíregyházi Zrínyi Ilona gimnázium együttese, míg a textiles gárdának a szentend­rei Móricz Zsigmond gimná­zium diákröplabdázói ellen kell megmérkőzniük. A se­lejtező időpontja február 24 és március 10. Lapunk újévi sorozatában Csongrád megye és Szeged varos sportvezetői, egyesületi elnökei, a SZEOL AK NB I-re törő labdarúgó-csapatá­nak vezető edzője, játékosai mondták el véleményüket, valamint a Magyar Honvé­delmi Szövetség sportmun­kájáról olvashattak az érdek­lődők. A cikksorozat, össze­foglalására Czifra Pált, a megyei partoizottság mun­katársát kértük íeL — A cikksorozat nagyon hasznos és jó betekintést adott Szeged, de bizonyos értelemben Csongrád megye sportjába is. Megállapíthat­juk. hogy az utóbDi évekDen nagy fejlődésnek indult a sportmozgalom. Igaz. kajak­kenu és a labdarúgó-sport­ágakban nem a várt eredmé­nyek születtek, ez mégsem rontja le az értékeket, hi­szen bizonyos mértékig lab­darúgó-centrikus a lakosság és a szurkolók általában a labdarúgó-csapatok eredmé­nyein keresztül ítélik meg Csongrád megye sportfejlö­dését — kezdte a beszélgetést Czifra Pál, majd a sport­mozgalom helyét és szerepét értékelte a pártmunkában. — A Politikai Bizottság 1979. évi határozata ki­mondja, hogy társadalmi szükségletté vált a sporttevé­kenység. hiszen az emberek egészségi állapotának, erőn­létének megóvását és fenn­tartását hivatott biztosítani. Ezt megyénkben is szolgálja a sport. A megyei pártveze­tés a Politikai Bizottság ha­tározatából kiindulva át­tekintette 1979 őszén a me­nye testnevelésének és sport­jának helyzetét, majd meg­határozta azokat a feladato­kat, amelyek a társadalmi szükséglet kielégítését bizto­sítják. A párt alapszerveze­teinek munkájában is megfe­lelő rangot és helyet kapott a sporttevékenység. Meg kell jegyezni, hogy ez a fontos munka nem kampányfeladat, hanem folyamatos, a párt politikájába beillesztett és annak szerves részeként ke­zelt tevékenység. — Az V. ötéves tervidő­szakban komoly létesítmé­nyekkel gazdagodott Szeged és Csongrád megye. A sport­mozgalomban milyen helyet foglal el a társadalmi össze­fogás? — Az elmúlt ötéves időszak­ban nagyon sok sportlétesít­mény épült társadalmi össze­fogással. Nagy öröm ez. hi­szen a társadalmi összefogás tudja biztosítani, hogy szű­külő anyagi lehetőségeink mel­lett sem csökkentek eredmé­nyeink. Ezt az utat kell to­vábbra is járni és e tevé­kenységet meghatározónak tartani megyénk sportjának fejlesztésében. A társadalmi aktívák száma mintegy 2000 főt tesz ki. ezek a sportem­berek éit nappallá téve, sza­bad idejük jelentős részét fel­áldozva dolgoznak a ver­senysport érdekében. — A sportegyesületek most tartják vezetőségválasztó közgyűléseiket. Milyen szem­pontokra kell különösen fi­gyelni ezeken a tanácskozá­sokon? — Ahogy a sportélet min­den^ területén fejlődés ta­pasztalható. így a vezető­képzésben is. Ezt tükrözi a közgyűlések szervezettsége, célirányossága és a konkrét feladatmeghatározások. Hogy tartós eredményeket tud­iunk elérni a jövőben is, meg kell teremteni az ered­ményességhez elengedhetet­len személyi feltételeket. Az elkövetkezendő öt évben szervezettebbé kell tenni a káderpolitikai határozatból adódó és a * sport területén jelentkező feladatok megol­dását. Az egyesületi elnök­ségeket, a szakosztályi veze­tőségeket olyan, a sporthoz értő. a sportért szívesen dol­gozó emberekkel kell meg­erősíteni. akik a nehezebb gazdálkodási körülmények időszakában is eleget tud­nak tenni a növekvő köve­telményeknek. A káderkép­zés mellett igen lényeges a sportegyesületek bázis hely­zetének szélesítése. hiszen csak közös teherviseléssel tudjuk megteremteni a szük­séges anyagi feltételeket a sportmozgalom fejlesztésé­hez. A pénzforrásokat a ta­karékosság elvének betartá­sával jobban a cél szolgála­tába kell állítani. Ebben a kérdésben nagy felelősség há­rul a sportegyesületek veze­tőire és a sport területén fel­ügyelő pártszervekre is. — Milyen sportegyesületek végeztek az elmúlt évben ki­emelkedő munkát, és hogy értékeli egymást, segítő tevé­kenységüket? — összességében a megye sportegyesületeinek munká­jára a fejlődés volt jellemző. Külön kiemelést érdemel a DELÉP SC, a SZEOL AK, a Volán SC, a hódmezővásár­helyi városi sportegyesület és Makó kibontakozó kezdemé­nyezése. Csongrád betölti szerepét ebben a munkában és Szentes is kimozdult a holtpontról. Alapvető és a fejlődést tovább segítő szán­dék az. hogy a zárkózottság ami a sportegyesületek kö­zött eddig fennállt, ma már nem jellemző a megye egye­sületeire. Együttműködési megállapodásokat kötnek egymással, melyek a kölcsö­nösség elvén alapulnak és nem egvéni. illetve önös cé­lokat hivatottak szolgálni, hanem a sport egyetemes fejlődését. Még tovább kell lépni az együttműködés te­rén. még nyitottabbá kell tenni ezt a jó irányú fejlő­dést. hogy valóra válthassuk a megyei, városi sportpoli­tikai feladatokat. — Milyen a tömegszerve­zetek sportmozgalmat segítő tevékenysége? — A tömegszervezetek munkája különösen a tömeg­sport területén meghatáro- • zó. A KISZ jelentős szere­pet vállai az Edzett ifjú­ságért tömegsportmozga­lomban. Jó indítás után az elmúlt évben azonban bizo­nyos mértékű visszaesést ta­pasztaltunk. A kampányjelleg miatt nem sikerült megho­nosítani a szervező munka folyamatosságát és az ösztön­ző módszerek sem váltak be. A jelvénynek például nincs megfelelő vonzása. Ami a szakszervezetek munkáját il­leti elmondhatjuk, hogy szer­vezett, következetes és a célokat jól látó tevékenysé­get folytatnak, melynek ha­tasa már érződik a munka­helyi olimpia szervezésében. — Az iskolai testnevelés és sport megyei tapasztalata­tai? — Megyénk sportpolitiká­jában megnatározott szere­pe van az isxoiai testnevelés­nek és sportnak. Jelentős előrelépés történt nemcsak azzal, hogy a kötelező órák számát felemelték, hanem azzal is, hogy szervezetteb­bé és irányítottabbá vált. Az iskolaai testnevelés és sport már kezdi betölteni azt a fontos szerepét, hogy a moz­gást igénnyé formálja az egészséges életmód kialakí­tásában, a szabad idő hasz­nos eltöltésében. A várt eredmények még elmarad­tak. de ennek objektív okai vannak. Az utóbbi években meggyorsult és társadalmi összefogással jelentősen elő­rehaladt a tornatermek épí­tése városainkban. A községi iskolák többsége azonban még nem rendelkezik fedett létesítménnyel. megfelelő eszközökkel. Így a középis­kolába lépő első évfolyamok tanulóinak fele nem ismeri a tornaszereket. Ezeket a tárgyi feltételeket kell minél előbb megteremteni, hiszen a fiatalok a legfogékonyab­bak arra. hogy valamit kész­séggé formáljunk náluk. A ta­nárképző főiskolán Szegeden testnevelő 5zako6 tanárokat is képeznek. Jól együttmű­ködve a főiskolával és meg­felelő pályára irányítással rövid időn belül meg lehet szüntetni a még meglevő fe­hér foltokat — A megye sportmozgal­mának 1981. évi feladatai? — Elsősorban a vezetés ha­tékonyságát kell tovább javí­tani, valamint az egyesüle­tek munkájában a nevelő te­vékenységet kell előtérbe he­lyezni. hogy élsportolóink emberi magatartásukkal pél­daképévé váljanak a felnö­vekvő nemzedéknek. 1981­ben el kell érni, hogv a SZEOL AK labdarúgó-csa­pata bekerüljön az N3 I-be. Ezt várja a megye lakossága. Bízunk valamennyien a játékosokban és optimista vagyok, hogy a SZEOL AK meg fog felelni ennek az elvárásnál:. 1981-ben a vízi­sport területén is gazdagít­juk a lehetőségeket, hiszen júniusban már rangos orszá­gos versennyel szeretnénk felavatni a Matyéri evezős és kajak-kenu pályát. Tovább kell keresni azt, hogv milyen sportágakkal szükséges ki­emelten foglalkoznunk. a melyek azok. amelyekre* anyagi és egyéb lehetősége­ink híján kevesebbet tudunk fordítani a jövőben. Mind­ezek szerepelnek majd a me­gye sportjának fejlesztésére vonatkozó ötéves távlati tervben. — Az 198l-es esztendő és a VI. ötéves terv nagyobb sportpolitikai feladatai Csongrád megyében? — Célunk, hogy az olim­piai sportágakban tovább fejlődjön Csongrád megye sportmozgalma. Fontos szempont, hogy az 1984-es olimpiára megfelelően fel tudjunk készülni és Csong­rád megyét több sportoló reprezentálja mint a moszk­vai olimpián. Bízom abban, hogy sokat segít sportterve­ink megvalósításában az a körülmény is. hogy a sport­kutatások területén is bázis lesz Szeged. Minderre a szer­vezeti és anyagi feltételek adottak. A pártszervekben megfelelő felvilágosító te­vékenységet kell végezni, hogy a sport társadalmi bá­zisa tovább szélesedjen. a sport területén vállalt párt­munkát az alapszervezetek segítsék. A közös összefogás­sal megalapozottak lesznek soortpolitikai elképzeléseink, melyeket a megyei, a városi és járási n-jrtvezető szervek helyesei "óároztak meg. Bagaméry László t

Next

/
Oldalképek
Tartalom